Készült: 2020.09.19.15:49:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2017.05.18.), 116. felszólalás
Felszólaló Varga Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:16


Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Ahogy az előttem lévő képviselők már elmondták, a költségvetést kétféle szempontból lehet megközelíteni: egyrészt magasabb makrogazdasági szintről, én erről nem igazán szeretnék beszélni, sokkal inkább fókuszálnék a költségvetés más egyéb apróbb részleteire, téma szerint a tanyafejlesztéssel, az erdőgazdálkodással, a környezetvédelemmel foglalkozó részekre szeretnék fókuszálni. Mint a Fenntartható fejlődés bizottsága egyik tagja külön ezekre kaptam felkérést, és úgy érzem, hogy ezekhez tudok a legjobban és a legközvetettebben hozzászólni.

Mielőtt ezekről beszélnék, külön szeretném megköszönni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak azt, hogy a 2018-as költségvetést májusra elkészítette, és amikor mi ezt megtárgyaljuk, akkor júniusban, tulajdonképpen a tavaszi ülésszakban el is tudjuk fogadni. Ha visszaemlékszünk, Magyarország költségvetési tervezésekor azért számtalanszor előfordult, hogy még december végén is igen kemény viták voltak. Ez is jelzi azt, hogy mennyire stabil, kiegyensúlyozott költségvetésről van szó és Magyarország gazdaságáról.

Tisztelt Ház! A tanyafejlesztési program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának, életminőségének javítása, valamint a tanyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek megerősítésével. A 2018. évi költségvetési tervezet a 2017. évihez hasonlóan 1,2 milliárd forintot tartalmaz a jövőre már nyolcadik alkalommal kiírt és nemzeti forrásból működtetett tanyafejlesztési program finanszírozására. A programra az elmúlt hat évben mintegy 8,1 milliárd forintot fordított a kormány, a program hatéves működése során 1691 pályázó nyert támogatást. Hazánk lakosságának jelentős részét érinti, hiszen a legutóbbi magyarországi népszámlálás adatai szerint a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer fő.

Itt szeretném megjegyezni, hogy jómagam is külterületen élek immár 19 éve, és úgy gondolom, erre a tanyasi életformára nagyon nagy szüksége van annak a több mint 300 ezer embernek, aki külterületen él. Bízom benne, hogy ezeknek a típusú tanyafejlesztési programoknak a hatására, mind pedig a vidékfejlesztési program hatására többen fognak tanyasi területre költözni.

A hagyományos alföldi tanyavilágon túl 2017-ben először a Dunántúlra, a Bakonyban Szentgálra és környékére, valamint Heves megye három déli járására is kiterjed a pályázati lehetőség. Megjegyezném, hogy a magyar tanya 2015 óta a hungariku­mok­ról szóló 2012. évi XXX. törvény szerinti a Magyar Értéktár részét képező kiemelt nemzeti érték.

A tanyafejlesztési program kétféle konstrukciót foglal magába: az önkormányzati típusú, helyi közösségek részére kiírt konstrukciókat, valamint az egyéni típusú, tanyai lakosok számára kiírt pályázatokat. Az önkormányzati konstrukció keretében lehetőség nyílik például a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére vagy a vízminőségi vizsgálatok elvégzésére is. Ezeknek a pályázatoknak a támogatási szintje 90 vagy 100 százalékos mértékű. Az egyéni típusú pályázatokon elsősorban a tanyasi lakó- és gazdasági épület felújítására, valamint a gazdálkodás feltételeinek javítására lehet támogatást igényelni. A támogatás intenzitása ezen a területen általában 75 százalék, de a fiatal gazdák támogatási mértéke 90 százalékot is elérhet.

Tisztelt Ház! Az erdőgazdálkodásról. A kormány hangsúlyt fektet a nemzeti erdőstratégiában foglalt célok teljesítésére, az erdővagyon megőrzésére és gyarapítására, valamint a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek fejlesztésére. Fontos figyelmet fordítani az erdők védelmére, ellenálló- és alkalmazkodóképességének javítására, elsősorban a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére. Az elmúlt időszakban a társadalom igényei növekednek az erdők sokrétű szolgáltatásai iránt, ezért a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell fektetni az erdők gazdasági, védelmi és közjóléti szolgáltatásainak fejlesztésére, továbbá az ember és az erdő viszonyának javítása érdekében is a környezeti nevelésre.

(17.00)

Éppen ezen a héten volt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/14461. számú törvényjavaslat zárószavazása, amely a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szempontok sikeresebb összehangolását igyekszik megteremteni az erdőgazdálkodás és erdővédelem területén.

Tisztelt Ház! A környezetvédelemből kiemelve a levegőtisztaság-védelmet, ahogyan már több előttem szóló képviselőtársam is említette, a 2018-as költségvetésitörvény-javaslatban minden fő rendszer többletforrással rendelkezik. A többletforrások pedig a gazdaság és a foglalkoztatás bővülésének köszönhetőek, amelyek mögött egy stabil, erősödő Magyarország áll, hiszen a költségvetés egyensúlyban van, az újbóli bérnövekedések és adócsökkenések a gazdasági bővülésből származnak, nem pedig hitelből, ahogyan a baloldali kormányok idején. Tovább javult hazánk versenyképessége és innovációs potenciálja, a termelés hozzáadott értéke.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kormányzati intézkedések egyik alapvető fokmérője az, hogy mennyiben javítja az emberek életminőségét. A növekvő béreken, jövedelmeken túl idetartoznak az egészséges életmód feltételei, illetve az egészséges környezet léte, az életünket körülvevő természeti értékek védelme.

A környezetvédelmi fejlesztési támogatásokra soha nem látott források állnak rendelkezésre, hisz az előző uniós ciklusban 2300 milliárd forint jutott a környezet- és természetvédelemre; a jelenlegi ciklusban 500 milliárddal több, mintegy 2800 milliárd forint fordítható erre a célra. Emellett pedig a természet- és környezetvédelemre a nemzeti források is évről évre bővülnek.

Most a levegőtisztaság-védelemre térnék rá részletesebben. A Fenntartható fejlődés bizottsága többször foglalkozott ezzel a témával. A 2018-as költ­ségvetési tervezetben a Földművelésügyi Minisztérium fejezetén belül a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódóan a kis méretű szálló por, PM10 koncentrációjának csökkentésére 94 millió forint van, ami közel kétszeres növekedést jelent a 2017. évihez képest. Ebből a környezetvédelemért felelős tárca finanszírozza a mezőgazdaság, az ipar, bányászat kisméretűszállópor-kibocsátásával kapcsolatos vizsgálatokat, illetve további kutatási, modellezési, szabályozási és koordinációs feladatokat a kerti hulladékégetés, a házi komposztálás, a lakossági tüzelőberendezések szennyezése, az országon átterjedő levegőszennyezés területeihez kapcsolódóan.

Az ellenzék a tavalyi költségvetési vita alkalmával kritikaként említette, hogy a kormánynak nem számít a levegőtisztaság-védelem, hiszen a Földművelésügyi Minisztérium csak 54 millió forintot fordít a PM10-koncentráció csökkentésre. Szeretném hang­súlyozni, hogy a levegőtisztaságot befolyásoló költségvetési tételek jelentős részben a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetein belül találhatók.

A 2018. évi költségvetésitörvény-javaslatban az NFM fejezetén belül a közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok fejezeti kezelésű előirányzaton 420 millió forint áll rendelkezésre. Ez 40 millió forinttal több a 2017. évihez képest. Ebből finanszírozásra kerülnek a következő feladatok: a kisméretű szálló por csökkentése ágazatközi intézkedési program végrehajtása, a nemzeti éghajlat­vál­to­zá­si stratégia közlekedési környezetvédelmi szempontból történő felülvizsgálata, illetve a második NÉS aktualizáló felülvizsgálata, valamint a nemzeti alkalmazkodási stratégia közlekedési környezetvédelmi feladatainak kidolgozása.

A közlekedés környezetvédelmi, klíma- és energiahatékonysági szabályozásához kapcsolódó kutatási feladatok célja az elektromobilitás hazai elterjedését segítő, a Jedlik Ányos-terv végrehajtásához kapcsolódó kutatási feladatok ellátása; az előző évek gyakorlatának megfelelően a tárca közlekedési és környezetvédelmi szemléletváltozást segítő, továbbá a nem motorizált, valamint a közösségi közlekedést népszerűsítő programjainak folytatása.

Ebbe beletartozik az európai mobilitási hét, az autómentes nap, „Bringázz a munkába!”, „Kerékpárral hét határon át”, „Kerékpárosbarát település és munkahely” pályázat. A zajtérképezésre és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre 218 millió forint jut 2018-ban. Ez 168 millió forinttal több a 2017-eshez képest.

Az egészséges életmód feltételei között fontos a környezetbarát közlekedés, így például a kerékpározás lehetősége. A kerékpárutak jó állapotának fenntartására, biztonságuk fejlesztésére több mint 1 milliárd forint jut a 2018-as költségvetésben. Az elmúlt tíz évben ugyanis mintegy 1000 kilométer kerékpárút épült uniós és hazai forrásból. A következő években is komoly kerékpárúthálózat-fejlesztés lesz. Ez nagyrészt 2018-ra megvalósul, amelyre a 2018-as költségvetésitörvény-javaslat mintegy 11 milliárd forintot tartalmaz, ami 20 millió forintos uniós forrással fog kiegészülni. A környezeti kár elhárítására és kármentesítésre 2018-ban is figyelmet fordít a kormány.

A lakossági és középületek energetikai pályázati programokra 2018-ban ugyan nem jut annyit uniós forrás, mint idén, de a gazdaság bővülésének köszönhetően 2018-ban ezt nemzeti forrásból lehetőség van 400 millió forinttal kiegészíteni. Ezek a programok a lakások és középületek energiatakarékosságát és energiahatékonyságát szolgálják.

A zöldgazdaság-finanszírozási rendszerre 2018-ban rendelkezésre álló 5,6 milliárd forint zöldgazdaság-fejlesztéssel, klímavédelemmel és energiahatékonysággal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátását szolgálja.

A hulladékgazdálkodási rendszer országos szintű átalakítása, eredményesebbé tétele szintén hozzájárul a levegőtisztaság védelméhez.

A 2018. évi költségvetésitörvény-javaslatban az NGM fejezetén belül a gazdasági zöldítési rendszer előirányzaton 5,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezen az előirányzaton történik az EU kibocsátás­kereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevétel felhasználása. A fejezeti kezelésű előirányzatból kerül finanszírozásra a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek, a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése, az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése, így különösen az elektromos autózás alap-infrastruktúrájának kialakítása, töltőállomások kiépítése, a Jedlik Ányos-tervben megfogalmazott cselekvési terv alapján történő projektek megvalósítása. A 2018. évben az előirányzat felhasználási céljának fókuszában a Jedlik cselekvési terv áll, az elektromos töltőállomás infrastruktúrájának kiépítésével.

Az Irinyi-terv keretében 2018-ban 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai ipar fejlesztésére. Ebből 5,5 milliárd forint kötöttpályásjármű-gyártás fejlesztésére jut; ennek keretében már a lecserélendő, jelenleg üzemelőknél nagyságrenddel környezet­barátabb járművekről beszélhetünk.

Az Ipar 4.0 program 1,5 milliárd forintos összeggel a minőségi iparfejlesztést állítja középpontba. Az Irinyi-tervben fejlesztendő kiemelt ágazatok között szerepel a zöldgazdaság-fejlesztés, a megújuló energiák terjedését segítő hálózatok, tárolókapacitások, intelligens hálózatok, intelligens közvilágítás, biomassza-felhasználás és a hulladékipar fejlesztése.

A kormány 2018-ban a bővülő nemzeti forrásokból a tanyafejlesztésre, a fenntartható erdőgazdálkodásra, a természet- és környezetvédelemre egy­aránt figyelmet fordít, a rendelkezésre álló forrásokat bővíti. A környezetvédelem, a levegőtisztaság-védelem területén az erőfeszítések három minisztérium fejezetén belül egyaránt megjelennek, mindenhol a 2017-es költségvetéshez képest lényegesen nagyobb forrásokkal. Mindezekért kérem tisztelt képviselőtársaimat, az alábbi szempontokat figyelembe véve támogassák a 2018-as költségvetést, amely a munkából élőket segíti, és a növekedést szintén segíti. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai