Készült: 2020.09.25.18:22:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

110. ülésnap (2015.10.26.), 272. felszólalás
Felszólaló Varga Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:01


Felszólalások:  Előző  272  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy beavassam önöket egy olyan titokba, hogy onnét jöttem, ahol Illyés Gyula a Puszták népe című szociográfiai tanulmányt, könyvet megírta, úgyhogy bőven van tapasztalatom azokról a dolgokról, amelyekről most is beszélünk, beszélgetünk. A Puszták népében a november elejét Illyés Gyula úgy jellemezte, hogy az volt a gatyarecegtetés ideje. Ez stílszerűen arról szólt, hogy a cselédek novemberben megkapták a cselédkönyvüket, és aki megkapta a cselédkönyvét, az állhatott tovább, mehetett tovább, mert nem jól teljesített. Ez a gazdasági év lezárása volt.

Ezt csak azért mondtam el, mert van egy barátom, egy sárbogárdi gazda, aki novemberben szintén megéli a gatyarecegtetés időszakát. Ő amellett, hogy családi gazdaként műveli a földjeit, rendkívül sok bérelt földdel rendelkezik. November tájékán elindul az országban, és elkezdi fizetni Debrecenben, Gödöllőn, Veszprémben és Budapesten a bérleti díjakat, ami a tulajdonosoknak jár. Ma beszélgettem ezzel a gazdával, és ez a sárbogárdi gazda ‑ nevezzük János gazdának ‑ elmondta, hogy ő a bérleti díjak helyett nagyon szeretné inkább a földért bevételezett hitelt visszatörleszteni, és a saját földjét művelni. Az ő számítása szerint körülbelül 250-300 millió forint az, amivel Sárbogárd kevesebb lesz, viszont Budapest, Gödöllő, Debrecen és más helyek, ahol ezek a földtulajdonosok élnek, ennyivel gazdagabbak.

Nem mondom azt, hogy Sárbogárd és térségünk lemaradásának ez az oka, de azért elképzelhetik, ha tényleg 2 millió földtulajdonos van, és gyakorlatilag körülbelül 200 ezer a földművelők száma, akkor tényleg lehetséges, hogy micsoda tőkekivonás zajlik a mezőgazdaságból, amihez egyébként az állam is hozzájárult. Ma már ott tartunk, hogy a területemen nemegyszer 70 és 100 ezer forint közötti bérleti díjat kell kifizetni egy gazdának hektáronként, ami a földalapú támogatásnak körülbelül a felső határa, és most már nagyon sokan vissza is adják a bérelt földeket, nem használják azokat, nem dolgoznak rajtuk, mondván, hogy ezt már nem lehet kifizetni.

(19.00)

Viszont, aki itt a parlamentben ellenzi a „Földet a gazdáknak” programot, az nem igazán éli meg és érzi a vidék Magyarországának és azoknak a földműveseknek, akik tényleg foglalkoznak a földdel, a földéhségét és azt a fajta, hogy mondjam, évszázados, nem mondom, hogy évezredes, de legalább százéves földtiszteletét, amit, úgy gondolom, nekünk tiszteletben kellene tartani. Akkor, amikor az agrárkamara, illetve a Magosz ezt az állami „Földet a gazdáknak” programot meghirdette, támogatásukról biztosítottak bennünket ezek a gazdák. elmondták, hogy abban az esetben, amennyiben az ő lehetőségeik megengedik, élni is fognak ezzel. Jellemzően azért, azt gondolom, a területemen hatalmas nagy állami gazdaságok vannak, hosszú bérleti szerződéssel rendelkeznek. Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a program most sikeres lesz, de egyébként erről mi keveset tudunk jelen pillanatban mondani.

Ezért szeretném ideidézni a Miniszterelnökséget vezető miniszter úr kormányinfón elmondott pár mondatát 2015. október 8-án: „De bocsásson meg, várjuk meg, mit döntenek a földművesek. Tehát ha egy földműves a magyar államtól földet szeretne venni, akkor ennek a lehetőségét megnyitjuk. De ez nem azt jelenti, hogy el fog kelni minden föld vagy hogy mindegyiket ki fogják árverezni, mert lehet, hogy a földművesnek nem kell. És akkor itt marad nekünk, és továbbra is bérbe tudjuk adni. Tehát a földművesek előtt a földvásárlás lehetőségét nyitjuk meg. Ennyi történik és nem több.”

Mi ma itt politikai vitanapot tartunk, és véresen összeveszünk azon, hogy hogyan és miképpen értelmezzük. Van, aki ezt nemzetárulásnak, van, aki a földtulajdontól való megfosztásnak, az utolsó állami vagyonnak. Azt gondolom, ez okafogyottá válik abban az esetben, ha ezek az árverések lezajlanak. De tulajdonképpen szeretnék egy kicsit szakmai részre is elvándorolni, és elmondani azt, hogy tulajdonképpen hogy is néz ki ez a hitelprogram, amit meghirdettünk.

A hitelprogram meghirdetésével a Magyar Fejlesztési Bank célkitűzése, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében az árverés útján értékesített földrészletek nyertes árverezők általi megvásárlását finanszírozza. A 150 milliárd forint keretösszegű hitelprogram célja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1666/2015. kormányhatározat alapján árverés útján értékesített földrészletek megvásárlásának finanszírozása. A hitel devizaneme forint, futamideje legfeljebb 20 év. A hitel kamatozása az első 10 évben fix, 1,95 százalék/év, persze volt, aki ezt hatalmasnak mondta, volt, aki elkótyavetyélésnek. Azt követően az akkor elérhető legmagasabb kamattámogatás mellett kaphatnak hitelt a hitelprogram résztvevői. A törlesztés negyedévente egyenlő részletekben, az ügyleti kamat megfizetése pedig negyedévente esedékes.

A hitelt az ügyfelek egyszerűsített hitelbírálati eljárás keretében vehetik igénybe. A hitelprogramban a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint termőföldvásárlásra jogosult belföldi természetes személy vehet részt, aki földműves őstermelő vagy földműves egyéni vállalkozó, valamint nyertes árverezőként a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogram második szakaszára, illetve a 2016. január 1-je után annak helyébe lépő új szakaszára vonatkozó terméktájékoztatók szerinti kritériumoknak megfelel, és aki az 1666/2015. kormányhatározat alapján árverésen értékesített földrészlet megvásárlására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel adásvételi szerződést kötött.

A hitel legkisebb igénybe vehető összege 3 millió forint, és ügyfelenként nem haladhatja meg a 300 millió forintot. Amennyiben a hitelfelvevő a megvásárolni kívánt földrészlet haszonélvezője, vagy a földrészletre vonatkozó megkötött jövőbeni haszonbérleti szerződéssel, illetve az NFA-törvény 18. § (4) és (5) bekezdése szerint megbízási szerződéssel rendelkezik, akkor a hitelfelvételhez szükséges saját erő mértéke a földrészlet vételárának 10 százaléka. Minden más esetben a szükséges saját erő mértéke a vételár 20 százaléka.

A Magyar Fejlesztési Bank a késedelmi kamaton, az ügyfelek által kezdeményezett szerződésmódosításhoz kapcsolódó díjon és késedelmes hitelekhez kapcsolódó behajtási költségátalányon túl egyéb díjat és költséget nem számít fel. A hitel a szerződés teljes futamideje alatt díjmentesen előtörleszthető. A Magyar Fejlesztési Bank a hitelterméket a Budapest Bank mint szerződött közvetítő partner fiókhálózatán keresztül fogja forgalmazni. A hitelprogram a Budapest Bank teljes hálózatában elérhető, az első körben megrendezett árverések helyszínein, az MFB honlapján megtalálható 14 budapesti bankfiók várja a földhitelt igénylő ügyfeleket. A hitelről és igénybevételének részletes feltételeiről az első árverési időpontot követően 2015. november 16-tól a Budapest Bank fiókjaiban, a Budapest Bank és az MFB honlapján lehet információkat szerezni.

Nagyapám szokta mondani, ha nem csinálunk semmit, akkor abból nem lehet baj. Azt gondolom, hogy ennek a kormánynak nem a nemcsinálás, nem a nemtörődömség, nem a semmittevés a politikája, hanem igenis az, hogy a lehetőségekhez képest megpróbálja a földet a gazdákhoz eljuttatni. Azt gondolom, ez a program a leghelyesebb program ebben a körben. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  272  Következő    Ülésnap adatai