Készült: 2020.07.04.21:39:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

40. ülésnap (2014.12.15.), 259. felszólalás
Felszólaló Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 9:05


Felszólalások:  Előző  259  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy megtisztelik a köznevelést érintő törvénymódosítás vitáját. Azt gondolom, ez kellő figyelem a gyermekeinknek és az iskoláinknak, ami fontos közös ügyünk.

Egyébként a módosító javaslatok és a Törvényalkotási bizottságon lezajlott vita egy olyan hozzáadott érték volt pontosan a szegregációs szakasz okán, amiben látszott, hogy az integráció mellett, mondjuk úgy, hogy állást foglaló vélemény fogalmazódott meg. Így egyébként egyetértve azokkal a hozzászólásokkal, amelyeket jómagam is elmondtam a Törvényalkotási bizottságon, hogy egy felhatalmazó rendelkezés, különösen, ha behivatkozza azt a törvényi tényállást, amelynek a pontosítására rendeletalkotási jogot ad, az nem lehet ellentétes ezzel a törvénnyel.

Azt gondolom, hogy itt egy fontos és általában konszenzusos társadalompolitikai téma tekintetében néhány ellenzéki párt olyan politikai, mondjuk úgy, hogy Révész képviselőtársamat idézzem, ködszurkálásba kezdett, ami alkalmas volt egy kicsit mind a iskolák, mind pedig a civil szervezetek életét, akik ezzel a fontos és nem nélkülözhető társadalmi felelősségvállalás mentén megfogalmazott iskolafenntartással vagy iskolai, mondjuk úgy, hogy szociális munkával is foglalkoznak, amely azt a helyzetet idézte elő… Csak pontosítanék, az antiszegregációs kerekasztal ülésén állapodtunk meg miniszter úrral a civilek képviselőivel abban, hogy ők garanciát… ‑ minekutána kifordították ennek a törvényi tényállásnak vagy javasolt tényállásnak a tartalmát és jelentését, akkor nyugszanak meg, ha ezt a kiegészítést a kormány befogadja. Ezt a kormányzati szándékot akkor közvetítettük, és ezt a Törvényalkotási bizottság ülésén a bizottság tagjaival és munkájának köszönhetően be tudtuk építeni a törvény szövegébe.

Én kérem gyakorlatilag ennek a megállapodásnak a tiszteletben tartását egyébként az ellenzéki pártok részéről, különösen azok részéről, akik alkalmat és okot adtak ok nélküli aggodalom keltésére azon civil szervezetek esetében, akik ezt a munkát jelentős mértékben kiegészítik és segítik, már ami a szegregáció elleni küzdelmet jelenti, társadalompolitikai és elsősorban felelősségi oldalról.

Sok tekintetben megismétlődött mind az általános vita, mind pedig a Törvényalkotási bizottság vitája. Ha megengedik, akkor néhány pontot kiemelnék. Nem válaszolok azokra a kérdésekre, amelyek során az MSZP-s képviselőtársam arra használta fel a törvény vitáját, hogy elmondja mindazokat az MSZP-s oktatási kormányzat alatt meg nem valósuló álmokat, amelyeket most megpróbál rávetíteni hibaként arra az oktatáspolitikára, amely vette a bátorságot, és többek között a szocialisták által elkövetett bűnöket megpróbálja a magyar iskolarendszerben kezelni.

Ekként az is egy ilyen eszköz, miszerint az állam vállalja az intézményfenntartás felelősségét, így egyébként, Révész képviselőtársamat idézve, annak a felelősségét és fokozott felelősségét, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel tudjon hozzáférni a tudáshoz és a tanuláshoz. Ez egy ambiciózus, fontos, de nagy feladat. Azt gondolom, hogy ezzel ez a köznevelési törvény és ennek a köznevelési törvénynek a módosításai a jövőre nézve szembenéznek.

(21.00)

Nem sorolom fel a jogalkotási történelmét annak, hogy milyen ‑ mondjuk úgy, hogy ‑ liberális és szocialista oktatáspolitikai döntések eredményeztek a mai intézményrendszerben hibás döntésként hibás intézményfenntartási modelleket, amelyek miatt 2010-ben ott tartott a magyar iskolarendszer, ahol tartott. Egyértelmű, hogy választ kínáltunk az iskolarendszernek elsősorban a gyermekek felé nyújtott esélyteremtés oldaláról történő átszervezésére. Ennek a felelősségét láthatóan vállaljuk. Valódi válaszokat kívánunk adni az iskolarendszeren belül, akár ha az iskolai szegregációról beszélünk. Ezt a felhatalmazó rendelkezést pontosan emiatt tettük bele, és javasoltuk a köznevelés oldaláról a szegregáció kérdése és az antiszegregációs lehetőségek biztosítása okán.

Ugyanígy intézményrendszerben szeretnénk választ adni például a három évtől kötelező óvodáztatással, a korai iskolaelhagyást vagy végzettség nélküli iskolaelhagyást megelőzendő az intézményrendszerben már szakszerű óvodapedagógusokkal a hároméves gyermek tudatos és az alapkompetenciák szintjén történő felkészítésének, megerősítésének a megkezdésével. Tesszük ezt mindazért, hogy amikor a gyermek iskolaérett korba lép, akkor csökkenjenek azok a különbségek, amelyek nem a származás, hanem adott esetben a térség vagy más hátrány okán mutatkoznak, és nem elég az egy esztendő az iskolát megelőző belépéskor a felzárkózásra, illetve a felzárkózást szolgáló foglalkozásokra. Az óvodáztatás tényleges válasz mind a hátránykompenzációra, mind pedig az esélyteremtésre.

És valódi válasz az is az esélyteremtésre, hogy a köznevelési rendszer biztosítja az ingyenes tankönyvhöz jutás és a gyermekétkeztetés okán mindazokat a kérdéseket, amelyeket a szegregáció okán a halmozottan hátrányos vagy hátrányos helyzetű térségekben nem csak romakérdésként kell a köznevelésben szegregációs vagy hátránykiküszöbölésként kezelnünk vagy rá választ adni. Ez össztársadalmi érdek és össztársadalmi felelősség.

A Nemzeti Pedagógus Karra vonatkozó szabályozás, illetve néhány technikai szabályozás igenis szükséges, még akkor is, ha Kiss képviselőtársam úgy látja, hogy ez esetlegesen önbevallás. Én azt gondolom, hogy az óvodai és a bölcsődei férőhelyek kompenzálására nem csupán az egységes intézmény javaslata van a törvényben, hanem ebben az esztendőben is óvodai férőhelyek bővítésére tett a kormány lehetőséget, illetve bocsánat, biztosította ennek a lehetőségét annak érdekében, hogy ezt a kötelezettséget, illetve ezt a lehetőséget a gyermekeknek mindenütt meg tudjuk adni.

Az iskolaigazgatók órakedvezménye egyértelmű félreértelmezése a törvényi tényállásnak. Ez arról szól ‑ aki látott már belülről iskolát, az tudja ‑, hogy például egy matematika vagy egy magyar szakos iskolaigazgató esetében ha az igazgatói órakedvezménnyel élünk, akkor egyáltalán nem tud órát tartani, így addig toljuk ki, amennyi a szükséges óraszám egy tantárgyból. Itt egy olyan igazítása történik a törvénynek, ami a szakma által is támogatott. A Nemzeti Pedagógus Kar javaslataival kapcsolatban elnök asszonynak jelzem, hogy van olyan módosító, amit ugyan a TAB-módosítók között talál meg, ellenben a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét és javaslatát tükrözi. Tehát az egyeztetés során sikerült a javaslataikat olyan szinten kezelni, hogy be tudtuk fogadni.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások ügyében és még több ügyben ‑ Kissné Köles Erika szószóló asszonynak mondom ‑ köszönjük szépen az együttműködést. A kollégáimmal abban maradtunk, hogy nyitva tartjuk ezt a témát és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények esetében újragondoljuk. Kértük a türelmet, hogy egy újabb törvénynyitásnál egy komplex, a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó konszenzusos szabályozással ezeket a kérdéseket kezeljük. Itt a többféle fenntartó miatt alakultak ki értelmezési problémák, de most már a nemzetiségek bizottsága is megkezdte az üzemszerű együttműködést az államtitkársággal, ami a kezdeti nehézségek után már tartalmilag is megjelenik.

Én mindenkinek köszönöm a tartalmi véleményét mind a Kulturális bizottság, mind pedig a Törvényalkotási bizottság vitájában, és kérem, hogy a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatai alapján a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  259  Következő    Ülésnap adatai