Felszólalás adatai
| 161. ülésnap (2011.12.30.), 106. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Szilágyi György (Jobbik) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | felszólalás |
| Videó/Felszólalás ideje | 6:19 |
Felszólalások: Előző 106 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz helyzetben van az ember, hiszen ebben az évben ez lesz az utolsó törvényjavaslat, és ez egy olyan törvényjavaslat, amely alapján úgy gondoljuk, úgy kellene a Háznak működnie, mint ahogy ez a törvényjavaslat idekerült a Ház elé. Azért nehéz erről beszélni, főleg a mai nap után, mert azok a szavazások, amelyeket a Hit Gyülekezete esetében vagy az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításánál, vagy a Házszabály módosításánál tapasztalhattunk, vagy most a Házszabály és az alkotmány sajátos értelmezése után nehéz azt mondani, hogy valóban egy olyan törvény van most önök előtt, amelyen közösen dolgoztunk. Lehet, hogy ennek egyébként az is az oka, hogy ezt a törvényt október 19-én nyújtották be, tehát volt két hónap arra, hogy ezt a törvényt átdolgozzuk, megvitassuk, egyeztessünk és különböző módosító javaslatokkal jobbá tegyük. Ráadásul az előterjesztők úgy álltak hozzá ehhez a törvényhez, hogy a Jobbik módosító javaslatait nagymértékben figyelembe vették. El ugyan nem fogadták mint módosító javaslatokat, de utána az egységes javaslatban, majd pedig bizottsági módosítókba beleépítették, és benne van ebben a törvényben az is, amit a Jobbik szeretett volna, tehát egyértelműen a magunkénak is érezhetjük ezt a törvényt.
Egyébként a 11. és 18. ajánlási pontokról szeretnék most beszélni. Hogy milyen módosító javaslatokat fogadtak el önök, ami a közös munka eredménye: hát így került bele például a magyar jogszabályalkotás alapvető követelménye, hogy a tételes normaszöveget magyar nyelven fogalmazzuk meg, és a nemzetközi szerződések, más megállapodások, alapokmányok különösen angol nyelvű szövegét a jogszabály mellékletében lehet közzétenni. Ez így is szerepel a törvényben jelen pillanatban, tehát az elfogadás előtt.
(16.00)
A másik: jeleztük önöknek, hogy mivel a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányának elfogadásáról szóló nemzetközi egyezménynek Magyarország közvetlenül nem részese, azt magyar jogszabály sohasem hirdette ki, a nürnbergi statútumot, illetve az arra épülő nemzetközi büntetőjogi normarendszert forrásmegjelöléssel eredeti nyelven, valamint hiteles magyar fordításban közzé kell tenni. Ugye, ennek oka az, hogy a nemzetközi büntetőjog által szabályozott egyes releváns bűncselekmények a részes államok által akkor is üldözendők, ha azok tényállása és büntethetősége nem része a belső jognak.
A másik módosító javaslatom - ami itt belekerült és elég jól látható is - pedig azokra a hivatkozásokra, azokra a nemzetközi szerződésekre és azokra a nemzetközi törvényerejű rendeletekre vonatkozik, amelyekkel pontosítottuk, hogy a nemzeti belső jogunk részévé vált az 1954. évi 32. törvényerejű rendelettel kihirdetett genfi egyezmény. Ezzel a módosítással ezeket próbáltuk meg beleépíteni, és valóban önök elfogadták, és bele is építettük.
Abban is megegyeztünk, és az is egyértelmű volt, hogy a célunk közös, ez a cél pedig az, hogy az elszámoltatás végre megkezdődhessen Magyarországon: azoknak, akik a nemzet ellen valóban vétettek, azoknak, akik bűnt követettek el a nemzet ellen, azoknak az elszámoltatása megkezdődjön. Ezzel igazságot teremthetünk az áldozatoknak, igazságot teremthetünk a családtagjaiknak, tehát nagyon fontos volt, és ezt a célt jelöltük meg. Ezért is szerettük volna azt, hogy egy olyan törvényt alkossunk, amely nemcsak szavakban, hanem gyakorlatban is lehetővé teszi a felelősök felelősségre vonását. Ezért nyújtottunk be egyébként zárószavazás előtti módosító javaslatokat, amelyeket sajnos a bizottság előtt önök leszavaztak. Véleményem szerint, ha lenne rá időnk, akkor önök is belátnák, hogy ezeket el kellene fogadni.
Két ilyen nagyon lényeges változtatást szeretnénk még. Az egyik az lenne, hogy a 6. § (3) bekezdésében önök azt írják, és azt mondják, hogy az (1), illetve (2) bekezdés alapján kommunista bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott büntetés korlátlanul enyhíthető, különös tekintettel a kommunista bűncselekmény elkövetésével vádolt személy egészségi állapotára vagy életkorára. Ha ez benne maradna - és ezt ki szerettük volna venni -, ezzel előre mentesítjük elvileg a büntetés alól azokat a bűnösöket, akiket valószínűség szerint a bíróság és az ügyészség a nyomozati szakban valóban bűnösnek talált. Miért kellene mentesíteni ezeket az embereket előre? Miért kellene előre azt mondani, hogy ugyan te kapsz büntetést, de azt lehet, hogy nem kell börtönben letöltened? Miért mentesítjük előre a büntetés alól azokat az embereket, akik ez ellen a nemzet ellen bizonyítottan vétettek, bizonyítottan ártottak ennek a nemzetnek? Mindenképpen szeretnénk, ha ez kikerülne.
A másik, ami még egy lényeges dolog, pedig az, hogy a kommunista bűncselekmény alapjául szolgáló bűncselekményi körnél szeretnénk, ha a felsorolásba belekerülnének - ugye, hat ilyen tétel van konkrétan felsorolva - a nemi erkölcs elleni bűncselekmények. Hogy miért lenne ez fontos? Azért lenne fontos, mert ebben az időszakban, a kommunista diktatúrában a nemi erkölcs elleni bűncselekmények általános kínzási és megalázási gyakorlatok voltak, tehát nők tízezrei eshettek áldozatul ennek. Véleményünk szerint szükséges lenne, hogy ezt megnevesítsük és betegyük, hiszen valóban nők tízezreit becstelenítették meg, kényszerítették őket és alázták meg ezekkel a cselekedetekkel, de beszélhetünk arról is, amikor a vörös horda átvonult Magyarországon. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Mindenképpen szeretnénk, ha belekerülne, és arra kérem önöket, hogy mind a két záró módosító javaslatunkat fontolják meg és támogassák.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
Felszólalások: Előző 106 Következő Ülésnap adatai