Készült: 2024.04.26.01:46:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2000.06.19.), 36. felszólalás
Felszólaló Dr. Simicskó István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:54


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMICSKÓ ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz– Magyar Polgári Párt tudomásul vette az SZDSZ kezdeményezését, amely a sorkötelezettség azonnali felszámolására irányult. Úgy érzem, hogy nem érdemes sok szót fecsérelni erre a kezdeményezésre, mert ahogy kiderült, megalapozatlan, átgondolatlan volta miatt nincs sem érdemi társadalmi, sem politikai támogatottsága. (Dr. Kis Zoltán: Nem olvastad!) Nem is lehet, hiszen ezen célok megvalósítása irreális mind gazdasági, mind pénzügyi, mind honvédelmi szakmai szempontból; ez csupán puszta pártpolitikai érdekeket szolgáló kalandor próbálkozás, bármiféle alátámasztás nélkül.

Ezért a magam részéről inkább az előttünk álló, honvédelmet érintő feladatokról szeretnék beszélni. Nagy örömmel teszem mindezt, hiszen a Fidesz– Magyar Polgári Párt az egyik legfontosabb kérdésnek tartja a honvédelmet, koalíciós partnereivel együtt: felelősségtől vezérelve, a realitások figyelembevételével tervezi, fejleszti és tartja karban a honvédség feltételrendszerét.

Tisztelt Országgyűlés! A polgári kormány súlyos örökséget vett át. Az előző kormányok tíz éven át - haderőreformok sorozatának címszava mögé bújva - radikálisan csökkentették a Magyar Honvédség létszámát, és lerontották a védelmi képességét is. A honvédség, mint azt láthattuk a stratégiai felülvizsgálat eredményeként, teljesen felélte tartalékait, technikai eszközei, anyagi készletei elavultak és tönkrementek, morálisan pedig mélypontra süllyedt. Ebben a helyzetben a polgári kormány gyors intézkedéseket hozott, és - hosszú éveken át először - a honvédelmi költségvetés mintegy 40 százalékos, reálértéken történő emelését valósította meg már az idei esztendőben.

Valódi haderőreformot indítottunk el, amely túlnő a kormányprogramban foglalt kötelezettségvállalásunkon. Korszerű, hatékony, magasan kondicionált, a NATO szövetségi rendszerébe illeszkedő nemzeti haderő alapjait akarjuk lerakni. A most induló haderőreform fő sarokpontjairól hatpárti tárgyalásokat kezdeményeztünk, aminek eredményeként a koalíciós pártok mellé csatlakozott a legnagyobb ellenzéki párt is; igen sajnálatos, hogy az SZDSZ, a MIÉP-pel együtt végül is nem írta alá a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításáról szóló tervezetet. Annak ellenére tették mindezt, hogy a záródokumentum kiáll a Magyar Honvédség átalakítása mellett, támogatja a jelenlegi vegyes rendszerű haderő fenntartását, ugyanakkor célul tűzte ki a professzionális haderőre történő áttérés megteremtését, és a honvéd vezérkar Honvédelmi Minisztériumba történő integrálását, illetve a honvédség teljes körű reformját.

Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy a mintegy 10-12 évet felölelő program első szakaszának legfontosabb feladata, hogy megteremtse a honvédség személyi állományának a tisztes élet- és munkakörülményeket. Zrínyi Miklós óta máig aktuális a kiváló államférfi és hadvezér által megfogalmazott óhaj: "Oly fizetése legyen pedig a vitéznek, hogy azzal becsületesen, hóról hóra beérje, magát ruházhassa, fegyverezhesse és eledelére elég legyen neki." Ma ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy a katonacsaládok tisztes lakásokban éljenek, és hivatásukból megélhessenek, ne szoruljanak rá, hogy méltatlan másodállásokból szerezzenek jövedelmet; a laktanyákban a kiképzés és a haditudományok szinten tartása legyen a feladat, amihez az anyagi, tárgyi feltételek biztosítva legyenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség feladatait egyebek között a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló 1994/1998. számú országgyűlési határozat fogalmazza meg, mely szerint Magyarország azonosul a szövetség kollektív biztonságának és védelmének elveivel. Fegyveres támadás elhárítására irányuló képességét az Észak-atlanti Szerződésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően tartja fenn és fejleszti, fegyveres erejének fő feladata Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme, és hozzájárulás a szövetség kollektív védelméhez. További feladat, hogy hozzájáruljon más, közösen vállalt szövetségi küldetésekhez, részt vegyen a más nemzetközi szervezetek égisze alatt zajló nemzetközi béketámogató és humanitárius akciókban, valamint a súlyos ipari, civilizációs, illetve természeti katasztrófák elhárításában. Mindezekben irányadó a szövetség stratégiai koncepciója, amelynek kidolgozásában és továbbfejlesztésében Magyarország tevékeny részt vállal.

Magyarország mindenkor eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek, még ha komoly nehézségek árán is, mint például a koszovói válság kezelésében való részvétel esetében; kiváltképp a KFOR-kontingens felállítása kívánt jelentős erőfeszítéseket.

 

 

(15.30)

 

 

A koszovói válság mutatott rá a Magyar Honvédség immár tarthatatlan helyzetére, amelynek nyomán tavaly júliusban a kormány határozatban rendelte el a Magyar Honvédség stratégiai felülvizsgálatát.

A Fidesz szándéka, hogy fokozatosan alakítja át a Magyar Honvédséget tisztán professzionális, hivatásosokból és szerződésesekből álló haderővé, jelenleg azonban nem mondhatunk le a sorozás intézményéről, rövid távon legalábbis semmiképpen sem. A haderő-átalakítás távolabbi szakaszaiban ez a geopolitikai helyzet és belső viszonyaink változásával azonban változhat.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, egyelőre a hatpárti tárgyalásokon a Fidesz által javasolt és elfogadott új elem beiktatásával tudjuk kezelni a fenti kettős követelményt; nevezetesen, egy új fegyveres erő, a nemzetőrség felállítása nyújt megoldást arra, hogy miközben a Magyar Honvédségben egyre több szerződéses katonát toboroznak, ennek arányában csökkentik a sorozott állomány létszámát, hogy biztosítva legyen a sorköteles korosztályok kiképzése egy rövidebb időtartamú alapképzés keretében. Ez a rövidebb alapképzési idő 2002-re hat hónap lesz.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék néhány szót szólni arról az új szervezetről, a nemzetőrségről, amelyről már az előbb is beszéltem, és nemcsak azért, mert személyes szívügyemnek tekintem ezen intézmény létrehozását, hanem azért is, mert úgy érzem, Magyarország jövőbeni biztonságpolitikai kihívásaira való megfelelő válaszok egyik fontos záloga lehet mindez. Az új szervezet, a nemzetőrség fokozatos fejlesztéssel a program végére érné el, hogy megyénként egy-egy alakulat biztosítsa a területvédelmi feladatok ellátását, a tartalékosok utóképzését, hogy bázisául szolgáljon a honvédelemhez közel álló technikai sportoknak, ejtőernyős, rádióamatőr, vitorlázó repülő és különböző öntevékeny köröknek, kluboknak. A nemzetőr egységek keretén belül kapnának speciális kiképzést, és kerülnének megalakításra a polgári védelmi alegységek, amelyek elemi csapások, ipari és természeti katasztrófák esetén azonnal bevethetőek lennének. A területi elv alapján szerveződő nemzetőr alakulatok a bajtársi együvé tartozás jegyében otthont adhatnának a katonai hagyományőrző egyesületeknek is.

Széchenyivel együtt vallom: "Ezért mégis tétova nélkül kimondom, mint én hiszem, hogy a házszeretet alkotja a hazaszeretetnek legbiztosb és legtartósb talpkövét."

A nemzetőr egységekben az alapképzés, amely terveink szerint a három hónapot nem haladná meg, sorozás útján való behívás szerint történne mindaddig, amíg nem látszik biztosítottnak az önkéntesek kellő száma. Biztos vagyok abban, hogy ez be fog következni, hiszen - Berzsenyi Dániel szavával élve - "minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs", márpedig el fog jutni a magyar társadalom arra a felismerésre, hogy minden polgárának részt kell vállalnia a haza védelméből; nem tehetjük kockára azt, ami számunkra a legfontosabb: végre ismét független, szabad hazánkat.

Aki honvédelmi képességünk fejlesztéséért munkálkodik, az a jövőért dolgozik. A Fidesz-Magyar Polgári Párt az ország gyermekeinek jövőjét akarja biztonságban tudni, amikor a honvédelem minden ágát gondos mérlegeléssel ápolja és építi. Szükség van tehát egyfelől egy kicsi, de kiválóan képzett, felszerelt és teljesen feltöltött professzionális haderőre, amelyben sorkatona egyáltalán nem szolgálna, és amely viszonylag rövid idő alatt bárhol, bármilyen körülmények között bevethető lenne. Másrészt azonban szükség van arra, hogy minden egészséges felnőtt férfi kapjon egy alapképzést, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy háborús veszély esetén tartalékosként, továbbképzés után részt vegyen a védelmi feladatokat ellátó haderőben, illetve bizonyos katasztrófahelyzetekben, mint például a közelmúltban a tiszai árvíz esetében.

A NATO-tagországok többségében már ma is megtalálhatók a mi jövőbeni nemzetőrségünk országonként eltérő megfelelői. Más tagországokban, mint például Norvégiában, éppen most tervezik létrehozni - hozzánk hasonlóan - a hadsereg melletti segédhaderőt, amely feladata náluk elsősorban a harcoló alakulatok kiszolgálása, őrzés-védelem, rendészeti feladatok és nem utolsósorban a harcoló csapatok veszteségeinek pótlása lenne. E tekintetben lefedi a mi elképzeléseinket a norvég minta.

A NATO-ban és a reménybeli Európai Unióban sincs biztonság megfelelő honvédelmi készség és képesség nélkül. Szövetségeseink is elvárják, hogy kellő védelmi erő adjon nyomatékot a szövetségben vállalt részvételünknek, és az Európai Unió sem várja el, hogy valamiféle liberális internacionalizmus alapján bármely tagország feladja nemzeti identitását.

Tisztelt Országgyűlés! Haza nincs honvédelem nélkül. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a Magyar Honvédség jövőjéről felelősen gondolkodik, és egyértelműen vallja ezt az álláspontot, hogy a haza nincs honvédelem nélkül. Felelőtlennek tartjuk azon politikusokat, akik jelen biztonságpolitikai helyzetben a sorkatonai szolgálat azonnali eltörlését kezdeményezik, mert ez a Magyar Honvédség védelmi képességét jelentős mértékben csökkentené, ily módon Magyarország biztonságát veszélyeztetné. Mi nem beszélünk eltörlésről, azonnali megszüntetésről, mi arról beszélünk - a nemzetközi példákat, a hazai hagyományokat és a jelen és jövőbeni biztonságpolitikai kihívásokat mérlegelve -, hogy hogyan és mikor tudjuk fokozatosan felváltani a sorkatonai szolgálat intézményét, és hogyan tudjuk hatékonyabbá, korszerűbbé, anyagilag elismertebbé tenni a Magyar Honvédséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a semmiből újat építeni rendkívül nehéz. 1848-ban Batthyányiéknak, Kossuthéknak és társaiknak néhány hónap alatt kellett önálló magyar hadsereget létrehozniuk. Most van hadseregünk, a körülmények kedvezőek ahhoz, hogy átgondoltan, ésszerű ütemezéssel alakítsuk a fegyveres erőink sorsát. A jelenlegi sorkatonai szolgálat felváltása a nemzetőrségben végzendő feladatokkal egy viszonylag hosszabb párhuzamos folyamat eredménye lehet.

Végezetül hadd jegyezzem meg azt a sajátosságot, hogy Magyarországon most harmadszor szerveződne nemzetőrség, és mindig akkor, amikor független, szabad, demokratikus társadalom van kibontakozóban: 1848-ban, 1956-ban és most napjainkban. Azt hiszem, hogy most az idő sokkal inkább kedvez annak, hogy egy sokkal tartósabb és komolyabb intézményt hozzunk létre nemzetőrség címén.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, aki a mai helyzetben a sorkatonai szolgálat azonnali megszüntetéséért száll síkra, vét Magyarország biztonságával szemben, és nem veszi figyelembe többek között Arany János szavait sem, aki azt mondta, hogy "Élni fog a nemzet, amely összetart: Kit önvétke meg nem hódít, nem hódítja kard."

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, ne tegyük ezt, ne vétsünk Magyarország biztonságával szemben, és egyelőre hagyjuk meg a sorkatonai szolgálat intézményét, illetve szervezzük meg a nemzetőrséget!

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai