Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi György képviselő úr többször a „látványkormányzás” kifejezést használta. Ha ezt úgy szeretnénk értelmezni, hogy a magyar gazdaság elmúlt évekbeli teljesítménye számos területen látványos volt, akkor elfogadom a jelzőt. (Szilágyi György: Nem így értettem, ön tudja, államtitkár úr!) Sejtettem, hogy képviselő úr nem így értte, de azért mégiscsak akkor az Eurostat-számokat megint hadd mondjam el, mondjuk, a gazdasági növekedés tekintetében! 2017-ben 4,1 százalék, 2018-ban 4,9 százalék, az idei évben 4 százalék körüli növekedéssel kalkulálunk. Az első negyedév adatát a képviselő úr is biztos tudja, 5 százalék fölötti a növekedés. Az önök előtt álló költségvetésitörvény-javaslat azzal kalkulál, hogy jövőre 4 százalékos növekedés lehet. Ezek látványosan magasabb számok, mint az Európai Unió átlaga. Ami a bérváltozásokat illeti, csak három év tényszámát hadd mondjam el! 2016-ban a nettó reálkereset-növekedés 7,4 százalék, 2017-ben 10,3 százalék (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), 2018-ban 8,3 százalék. Hallom Z. Kárpát Dániel képviselő úr hozzászólását, hogy alacsony bázis volt. Képviselő úr, bizony, nem akarok túlságosan politizálni, nem volt könnyű helyzetben 2010-ben az ország. Nem akartam ezt szóba hozni, de nézzük meg, hogy milyen helyzetben volt az ország, nézzük meg, hogy az Európai Unió többi országa, amely mondjuk, hasonló vagy jobb költségvetési helyzetben volt, hogyan tudott kilábalni, milyen növekedési számokat értek el, és milyen bérfelzárkózást értek el!

Azt gondolom, azért a kormányzásnak látható eredményei vannak, és nemcsak azokból a statisztikákból, amelyeket említek, hanem azokból a béremelésekből, amelyeket ma is az ellenzék is elismert a rendőrök, a honvédek, a kormányhivatali dolgozók, az egészségügyi dolgozók területén. Nem azt mondom, hogy nincs még tér béremelésre, kétségtelen dolog, hogy mindnyájan annak örülnénk a legjobban, ha még nagyobb mértékben lehetne emelni a béreket, csak az az állítás, hogy ezt felelős módon lehet csak megtenni.

Ilyen szempontból, megmondom őszintén, közgazdaságilag nehezen tudom értelmezni a bérunió kifejezést. Képviselő úr, gondoljuk át, hogy mit jelent a bérunió! Ha önök azt értik az alatt, hogy az Európai Unió tagállamaiban mindenütt ugyanolyan bérek legyenek… (Z. Kárpát Dániel: Nem!) Nem ezt értik alatta, akkor már közelebb vagyunk a dologhoz, akkor már képviselő úr is elismeri, hogy lehetetlenség, közgazdaságilag abszurditás az, hogy azonos bérek legyenek. Ha ezt a Jobbik-frakció is elismeri, akkor innen már, azt gondolom, egyértelmű a lépés, hogy amit tudunk tenni, az az úgynevezett bérkonvergencia, ami akkor valósulhat meg: ha egy országban van gazdasági növekedés; ha egy országban az előállított termékek iránt van kereslet, és ezáltal a cégek profitabilitása lehetővé teszi azt, hogy a munkavállalóknak emeljék a bérét; ha ez az emelkedő profitabilitás, emelkedő foglalkoztatás azzal jár együtt, hogy a központi költségvetés bevétele is növekszik, amiből a közszférában foglalkoztatottak számára bért lehet emelni.

Hát, kérem szépen, ezt a folyamatot látjuk! Ha a bérkonvergenciát, a bérek felzárkózását fontosnak tartja a Jobbik, én azt gondolom, ezt a gazdaságpolitikát, amely alapján a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat beterjesztésre került, lehet támogatni (Dr. Vinnai Győző: Támogassa a költségvetést a Jobbik!), és magát a költségvetési javaslatot is lehet támogatni.

Mit tud tenni még a kormányzat a tekintetben, hogy úgy segítse elő a bérek növekedését, hogy az ne járjon együtt a versenyképesség romlásával? Azt tudja tenni, hogy a munkáltatói terheket csökkenti. A hatéves bérmegállapodás erről szólt, ez egy történelmi jelentőségű megállapodás, amelyet 1990 óta sikerült elérni a munkaadókkal és a munkavállalókkal közösen. Ez a megállapodás arról szólt, hogy az állam csökkenti a munkáltatói terheket, párhuzamosan a munkáltatók emelik a béreket.

Sokan mondták azt, hogy azt a jelentős munkáltatóijárulék-csökkentést, amit végrehajtottunk, nem fogja elbírni a költségvetés, ezek voltak a premisszák. Ma már tudjuk, hogy a 2016-os megállapodás mellett a költségvetés meg tudta őrizni a stabilitását 2017-ben és 2018-ban, és meg tudtuk emelni a növekedési színvonalat, mert a bérek növekedése a fogyasztás növekedésével együtt járt, ami fűtötte a gazdaság növekedését, és egyúttal az adóbevételek növekedését is eredményezte a fogyasztási jellegű tételeknél, a nagyobb, közvetlen személyi jellegű adóbevételeknél, és ez ellensúlyozni tudta a munkáltatói adó csökkentését.

Ezen az úton megy tovább a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, hiszen a szociális hozzájárulási adó 2019 júliusától megvalósuló 2 százalékpontos csökkentése idén 144 milliárd forintot, jövőre összesen mintegy 310 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Ebből tudnak, ebből az adócsökkentésből tudnak a cégek úgy bért emelni, hogy a költségszintjük nem változik. (Szilágyi György közbeszól.)

Önök sokszor, hallom most is, a multikat és a kkv-kat… (Szilágyi György: Így van, nem veszik figyelembe!) Képviselő úr! Akkor nézzük meg tényszerűen, hogy a magyar kkv-kat érintően milyen változások voltak! Nem azzal kezdte 2010-ben a kormányzást az újonnan megválasztott kormány, hogy a bankszektort és azokat a szektorokat, ahol nagyon jelentős a multinacionális cégek súlya, egyedi adókkal terhelte meg a költségvetés stabilitása mellett, és mellette a társasági adó kulcsát a kis- és középvállalkozásoknál csökkentettük? Nem ez volt az első lépés?

Ezt követően kérdezem, hogy mi a véleményük az úgynevezett kata és kiva, kisvállalatokat és kkv-kat illető adókról. A kivának a kulcsa egyébként jövőre csökken, a kata pedig egy olyan adónem, ahol 50 ezer forint havi befizetéssel letudhatók az adóterhek, tehát én azt gondolom, hogy egy igazán vállalkozásbarát adónemről van szó. Nem véletlen, hogy mind a két adónemnél jelentősen növekedett az ezt választó vállalkozások aránya.

Azt gondolom tehát, hogy a növekedés ösztönzésén túl az átfogó gazdaságpolitikai lépések, konkrétan ezen belül az adóintézkedések is olyanok, amelyek a magyar kkv-k életét könnyítik, és amelyek ezeken a kkv-kon túl úgy összességében, például a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentése révén teret nyújtanak béremelésre 2020-ban úgy, hogy mellette a cégek profitabilitását nem veszítjük el.

A képviselő úr azt mondta, hogy az állam magára többet költ. Tisztelettel azt kérném, hogy mutassák meg, hogy mely előirányzatokon kifogásolják a többleteket. Akkor nézzük meg, hogy hol költ magára többet az állam! Az állam működési funkcióiba érthetjük a védelmi, rendvédelmi kiadásokat is Magyarországon is, mint minden országban. Ha azzal van probléma, hogy rendvédelemre és honvédelemre többet költünk, akkor így kell fogalmazni. Ha azzal van probléma, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően az idei évben a kormánytisztviselőknél is megvalósult egy átlagos 30 százalékos béremelkedés, akkor ezt kell mondani. (Z. Kárpát Dániel: Ezzel nincs probléma!) Tehát az intézményrendszer működését illetően nem fognak a 2020-as költségvetésben több minisztériumot, több háttérintézményt találni.

Ismétlem: az állam működési kiadásait tekintve a rendvédelemre, honvédelemre költ többet, illetőleg az idei béremelés fedezete jelenik meg a kormánytisztviselők bérénél.

(18.20)

Célszerű világosan fogalmazni, ha ezzel van probléma, akkor ezt kell megmondani, hogy valamilyen béremelés tekintetében van képviselő úrnak aggálya.

Ami a tornaterem- és a tanuszodaprogramot illeti, abban abszolút egyetértek képviselő úrral, hogy ez egy olyan program, amit érdemes továbbvinni, és természetesen a 2020-as költségvetési törvényjavaslat is továbbviszi. Bizonyára az okozhatott némi zavart a költségvetésitörvény-javaslat vitájában, hogy egy új törvény értelmében az állami magasépítési beruházásokat új struktúrában hajtja végre a kormányzat, és a tornaterem- és tanuszodaprogram kiadásait nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében lehet megtalálni, hanem a kiemelt kormányzati magasépítési beruházásokat tartalmazó költségvetési fejezetben. Tehát megnyugtathatom képviselő urat a tekintetben, hogy a programot tovább kívánja vinni a kormányzat.

Ami a sporttámogatásokat illeti, a képviselő úr idézte a versenysport támogatására fordított összegeket. Két dolgot engedjen meg. Az első megjegyzésem az, hogy 2020 egy olimpiai év, és talán az általam is sportteljesítményéért abszolút tisztelt Steinmetz olimpiai bajnokra nézve mondhatom azt, hogy a versenysport, a példaképek mennyit jelentenek a fiatalok számára. Talán a képviselő úr is meg tudja erősíteni azt, hogy amikor a magyar vízilabda-válogatott háromszor egymás után olimpiai bajnokságot nyert, akkor mennyi fiatal jelentkezett vízilabdázni. Tehát én azt gondolom, hogy a versenysportnak is megvan a szerepe a tekintetben is (Szilágyi György: Szabadidősportra mennyit költünk?), hogy a fiataloknak milyen példát mutat, és mennyien választják a sportot.

Amit viszont képviselő úr nem említett, és a közvetlen költségvetési kiadásokban nem szerepel, az a sportcélú felajánlások a társaságiadó-rendszeren keresztül. Tehát érdemes ezt is a sporttámogatások, a sportfinanszírozás tekintetében képbe helyezni, hiszen ez a társaságiadó-felajánlás épp a fiatalokat célozza, azt célozza, hogy minél többen sportoljanak, és minél többen legyenek ezáltal egészségesek. Képviselő úr pontosan tudja, hogy a magyar társadalom egészségi problémáinak egy jelentős része az életmódból származik. Ha megnézik az egészségügyi adatokat, hogy mennyi a túlsúlyos ember, amit ön is említett, hány ember van, akinek cukorproblémája van, ezek az életmódból fakadó problémák, ennek a csökkenését elsődlegesen sporttal, életmódbeli változással lehet elérni. Azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetés ezt a célt is szolgálja, amikor a sport-taotámogatásra is érdemi forrásokat fordít; ez is benne van a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban.

Ami pedig a családtámogatásokat illeti, tényszerűen elhangzott, hogy mind hazai viszonylatban, mind nemzetközi viszonylatban az az összeg, amelyeket a kormányzat, illetőleg amennyiben az Országgyűlés elfogadja, a magyar állam a családok támogatására fordít, az kimagasló. Mindenféle mutatóban kimagasló számokról beszélhetünk, és ezekben a számokban, a családtámogatási programokban ott van az a tétel is, amit képviselő úr említett, ott van az is, hogy a kormányzat segíteni kíván azoknak a pároknak, akiknek természetes úton nem lehet gyermekük. Természetesen vizsgáljuk azt, hogy a már meghozott intézkedések mellett milyen további lépések szükségesek. Azt gondolom, hogy ezen a területen is tartalmaz előrelépést a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat, és ha fontosnak tartjuk azt, hogy ne legyen anyagi korlátja annak, hogy minél több gyermek szülessen Magyarországon, akkor összességében, azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)