Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének Strasbourgban, 2003. május 15-én kelt kiegészítő jegyzőkönyve kihirdetéséről és az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről szóló 2002. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/58. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Külügyi bizottság folytatja le.

Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak, aki a Belügyminisztérium részéről kívánja az expozét ismertetni. Öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja, a GRECO tagjaként elkötelezett abban, hogy a korrupció megelőzésével, illetve felszámolásával kapcsolatos intézkedéseket az e téren elérhető hosszú távú hatások és eredmények érdekében megtegye.

A korrupció elleni harc jegyében a jogalkotásra is komoly feladat hárul, hiszen ez teremti meg az alapokat a korrupciós bűncselekmények üldözéséhez, amely hatékonyabbá teszi a bűnüldöző hatóságok munkáját.

A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat célja az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kiegészítő jegyzőkönyve kötelező hatályának elismerése és a kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetése. Az Európa Tanács 173. számú, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményét Magyarország 1999. április 26-án írta alá, majd 2000. november 22-én ratifikálta. Az egyezményt hazánkban a 2002. évi XLIX. törvény hirdette ki, az egyezmény rendelkezései 2002. július 1-jétől alkalmazandók.

Az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét az Európa Tanács 2003. május 15-én fogadta el. Ez a hazai és a külföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A korábbi magyar szabályozás azonban nem tette lehetővé a hazai választottbírák vesztegetésének büntetését, mivel a választottbírák nem minősültek hivatalos személynek. A kötelező hatály elismerése azonban mindaddig nem történhetett meg, amíg a hazai jogszabályi környezet nem biztosította az ehhez szükséges hátteret. Azzal, hogy az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvény beiktatta a korábbi Btk. hivatalos személy fogalmába a válasz­tottbírát, a kiegészítő jegyzőkönyv kötelező hatálya elismerésének és kihirdetésének már nincs akadálya.

A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetése mellett a törvényjavaslat második részében a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményhez korábban fűzött fenntartás visszavonása szerepel.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyezmény 8. cikkével kapcsolatos fenntartást Magyarország azért tette, mert a Btk. korábban nem rendelte büntetni a külföldi magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést. Ezt a problémát megszüntettük, tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jei hatállyal két új bekezdéssel egészült ki a korábbi Btk. nemzetközi vesztegetéssel foglalkozó rendelkezése. Erre tekintettel a külföldi magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést kifejezetten büntetni rendelte, így lehetővé vált Magyarország számára a fenntartás visszavonása.

Mivel a belső jogunk már megfelel az egyezmény rendelkezéseinek, a visszavonás az ehhez szükséges törvény elfogadását követően megtörténik. Ennek megfelelően kerül rögzítésre a kihirdető törvényben az Országgyűlés azon döntése, hogy a fenntartást a továbbiakban nem újítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésével, illetve az egyezményhez fűzött fenntartás visszavonásával Magyarország a GRECO ajánlásainak teljes mértékben meg fog felelni. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor.

Megadom a szót Tilki Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az Európa Tanács Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének tárgyalása kapcsán röviden felelevenítsem, mit tartalmaz az egyezmény nemzetközi együttműködéssel foglalkozó IV. fejezete.

A fejezet szerint a szerződő felek a lehető legszélesebb körben együttműködnek egymással a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás, illetve eljárás során. Ennek keretében kölcsönös jogsegélyt nyújtanak egymásnak, és az ilyen jogsegélyre irányuló megkereséseket, néhány kivételtől eltekintve, nem utasíthatják vissza. Sőt, amennyiben a felek úgy ítélik meg, hogy egy másik fél számára segítséget nyújthatnak a korrupciós nyomozások vagy eljárások elrendelésében vagy lefolytatásában, ilyen megkeresés hiányában is közölhetnek egymással információkat.

Az egyezménynek ezen rendelkezései a világ minden olyan állama számára példaértékűek, amelyek őszintén érdekeltek a korrupció visszaszorításában. Joggal várhatjuk el barátainktól, hogy amennyiben érdemi információval rendelkeznek bármilyen korrupciós gyanúval kapcsolatban, ezt olyan formában közöljék a magyar hatóságokkal, hogy azok megtehessék a szükséges lépéseket. A józan ész szerint ez minimálisan magában foglalja azt, hogy kikkel kapcsolatban, illetve milyen ügyben merült fel a korrupció gyanúja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a legmesszebbmenőkig elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett, és mivel az előttünk fekvő kiegészítő jegyzőkönyv hozzájárul az egyezmény teljesebbé tételéhez, ezért természetesen támogatjuk annak elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is azt tudom mondani, hogy minden olyan törvényjavaslatot, határozati javaslatot, vagy legyen az bármi más, ami a korrupció elleni fellépést szolgálja, azt a frakciónk támogatja és támogatni is fogja. Így az előttünk fekvő törvényjavaslattal is ez a helyzet, természetesen támogatjuk annak az elfogadását.

Szeretném persze megemlíteni azt, hogy érdekes, hogy miért csak most kerül sor arra, hogy az Országgyűlés tárgyalja ezt a javaslatot, hiszen az előttem szólók is elmondták azt, hogy valóban két olyan fenntartás volt, ami miatt nem lehetett ezt eddig megtárgyalni és ratifikálni, de mind a kettő 2012-ben már elhárult. Tehát mindkét olyan probléma, amiről beszélt akár az államtitkár úr, akár, ha jól emlékszem, képviselőtársam, az már elhárult évekkel ezelőtt.

Az is jelzi ezt, hogy a törvényjavaslatot még az előző kormány hivatali ideje alatt terjesztették be, utána átkerült ez a mostani Országgyűléshez, de ennek ellenére csak most tárgyaljuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Én ennek a késlekedésnek egyébként okát nem látom.

Persze mondhatnánk azt, hogy soha jobbkor, mert az biztos, hogy az elmúlt időszak eseményei aktualitást adnak ennek az ügynek. Erre próbált Tilki képviselőtársam is kitérni, és próbálta elejét venni azoknak a kritikáknak, amelyek nyilvánvalóan minden ellenzéki párt részéről el fognak hangozni.

Nagyon érdekes magának a törvényjavaslatnak az indokolása, és talán erre utalt képviselőtársam is. Hadd olvassak ebből egy bekezdést. A 8. cikkel kapcsolatban Magyarország az egyezmény 37. cikk (1) bekezdése alapján azért tett fenntartást, mert a korábbi Btk. nem rendelte büntetni a külföldi magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést. Ez a probléma azonban megszűnt, tekintettel arra ? és itt utal az új büntető törvénykönyvre, hogy ezt beillesztette a 258/C. §-ba ?, hogy az új rendelkezések értelmében a fent megjelölt időponttól kezdődően a Btk. külföldön magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést is kifejezetten büntetni rendelte.

Gondolom, hogy nem csak én érzem azt az áthallást ebben az új tényállásban, amelyet megfogalmaznak, ami egy Magyarországon amerikai kézben lévő céggel kapcsolatban merült fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Két gondolat ebben a körben. Az egyik, hogy lehet törvényeket alkotni, és ezekről a törvényekről, amelyek a korrupció megelőzését szolgálják, szép veretes mondatokban megemlékezni itt az Országgyűlés plenáris ülésén. Csak tudják, akkor kerülnek helyükre a dolgok, ha nemcsak törvényeket alkotunk, hanem azokat következetesen alkalmazza is a hatóság, alkalmazza is az az ország, amely elfogadta.

(18.50)

Van egy jó könyv, tisztelt képviselőtársaim, az a címe, ajánlom figyelmükbe, hogy Diktatúra 2.0. Ez még nem Magyarországról szól, hanem például Oroszországról, de ebben a könyvben meglepő, hogy milyen és mennyi párhuzamot lehet találni, ami az orosz rendszer kialakítását szolgáló közjogi intézkedéseket illeti, és ami egyébként a második Orbán-kormány idején hatályba lépett közjogi rendelkezéseket és egyébként gazdasági folyamatokat illeti.

Az egyik ilyen elem, tisztelt képviselőtársaim, hogy szigorú, lehetőség szerint kétértelmű törvényeket kell hozni, és ezt a politikai ellenfelekkel szemben konzekvensen alkalmazni kell. A saját emberekkel szemben pedig következetesen nem kell alkalmazni. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy most is ennek a szituációnak vagyunk tanúi. Látjuk azt, hogy behoznak önök egy törvényjavaslatot, amelyik a korrupció elleni fellépést szolgálja, ugyanakkor, amikor az amerikai ügyvivő intézményesített állami korrupcióról beszél Magyarországon, akkor széttárják a kezüket, hogy önöknek ezzel semmi dolga. Én azt gondolom, hogy ez nincs így rendben.

Az, amit Tilki képviselőtársam mondott, hogy hát majd, hogyha az amerikai fél a mi tudomásunkra hozza, hogy melyek ezek az ügyek, akkor lehet lépni. Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt gondolom, hogy nagy baj van azzal az ügyészséggel, amelyik nem tudja vagy nem akarja feltárni azokat az eseményeket és korrupciós cselekményeket Magyarországon, amelyeket egyébként az amerikaiak fel tudnak tárni. Talán az ügyészségnek kéne, hogy Magyarországon annyi kompetenciája legyen a korrupciós ügyek vonatkozásában, mint amennyi az amerikai hatósági szerveknek van a magyar ügyekkel kapcsolatban Amerikában. Szóval, nekem az az érv, hogy azért nem kívánnak hasonló törvényeknek érvényt szerezni, amely például most itt fekszik előttünk, mert önök majd a megváltást egy külföldi információtól várják, ne haragudjanak, de ez elfogadhatatlan. Arról van szó, tisztelt képviselőtársaim, amiről az általam idézett könyv is ír, hogy önök az államapparátust, a törvény szigorát alkalmazzák mindazokkal szemben, akik az önök ellenfelei, és következetesen nem alkalmazzák azokkal szemben, akik viszont az önök barátai, az önök szövetségesei.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már államtitkár úr itt van, azt gondolom, hogy joggal várjuk azt, hogy legalább azt mondja meg nekünk, hogy van-e olyan érintett a Belügyminisztérium állományában, akit kitiltottak az Egyesült Államokból. Azt gondolom, hogy joggal várjuk, főleg akkor joggal várjuk, és hiába nem tetszik államtitkár úrnak, és arra kéri az elnököt, hogy figyelmeztessen engem is, ahogy az előző két szocialista felszólalót, akkor is, tisztelt államtitkár úr, azt tudnia és látnia kell, hogy ez az ügy, ez összefügg. Tudja, amikor korrupcióellenes törvénycsomagról tárgyalunk, akkor én úgy gondolom, hogy az általános vitában, amikor egy képviselő a magyarországi korrupciós helyzetről beszél, akkor ez bizony szoros összefüggés. Akár tetszik önnek, államtitkár úr, akár nem tetszik, ez a helyzet.

Én egyet kérek csak a mai felszólalásomban is, hogy legyenek olyan szívesek nemcsak hangzatos törvényeket előterjeszteni a Ház elé, hanem ezeknek a törvényeknek akkor is érvényt szerezni, amikor az önök politikusait, az önök állami vezetőit érintik a korrupciós ügyek. Legyenek szívesek akkor is kiállni, amikor a NAV-elnököt érinti az ügy, legyenek szívesek akkor is kiállni, amikor kormányzati érdekekről beszélnek korrupciós ügyekkel összefüggésben. Semmi mást nem kérünk. És azt hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek a kérések itt a plenáris ülésen, az Országgyűlésben nemcsak ellenzéki képviselők felé, de kormánypárti képviselők felé is ? ha ezt megtennék ? nem elfogadhatatlanok, sőt ez a dolgunk, szeretném mondani.

Úgyhogy azt tudom mondani összefoglalásként, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt a törvényt természetesen támogatjuk, hiszen lehetőséget ad a korrupció elleni fellépésre, önöket pedig, tisztelt kormánypárti képviselők és főleg a kormány képviselőjét arra kérjük, sőt szólítjuk fel, hogy ezeknek a törvényeknek akkor is szerezzen érvényt, ha az éppen kormányzati embereket vagy éppen a NAV elnökét, vagy annak helyettesét érinti. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lelövöm a hozzászólásom elején a poént, hogy mi is természetesen támogatjuk a javaslatot. Nem is tehetnénk máshogy, hiszen egy régi kötelezettségének tesz eleget a Magyar Országgyűlés, amikor ezt a javaslatot törvénybe iktatja. Azért néhány kiegészítő hozzáfűznivalónk is van, és sok tekintetben ? bármennyire is furcsa ?, de Bárándy Gergely képviselőtársammal egyet kell értenem. És főleg abban a tekintetben, hogy miért kellett várni ennyit, amíg idehozzák ezt a törvényt az Országgyűlés elé. Nem tudom, hogy van-e ennek ? és államtitkár úr erre tud-e válaszolni itt a plenáris ülésen ? valamiféle politikai, szakmai oka vagy valaki elaludt a minisztériumban, akinek az lett volna a dolga, hogy áttekintse ezeket a nemzetközi szerződéseket. Vagy most találták meg, ahogy Schiffer képviselőtársam mondja, de egyébként ez nem csak a Fidesz-kormány irányába egy kritika, mert pont az általános indokolás szól arról, hogy azt a kiegészítő jegyzőkönyvet, aminek most az átültetését megteszi a tisztelt Ház, ezt 2003. május 15-én fogadta el az Európa Tanács. Tehát azért az nem most volt, konkrétan több mint tíz éve.

Tehát ez a kötelezettség azóta fennállt, és Magyarország annak idején aláírta, ezt is megtudhatjuk, de elmaradt a ratifikálása. Tehát tulajdonképpen nem lépett hatályba, így is fogalmazhatunk, és 2010 júniusában felszólították Magyarországot, illetve a Magyarországról szóló jelentésben az Európa Tanács korrupció elleni államok csoportjának a plenáris ülésén a Magyarországról szóló jelentésben felhívták külön is hazánkat, hogy a büntető törvénykönyv megfelelő módosításával biztosítsák, hogy a hazai választottbírák megvesztegetésének passzív és aktív alakzata is büntetendő legyen. Még ekkor sem történt semmi, pedig jó néhány év eltelt 2010-ig is, és 2010 óta is jelen pillanatig, amíg önök ezt beterjesztették. Ezért mondom egyébként, hogy ez a korábbi kormányzatok irányába is egy súlyos mulasztás. 2002-ig Fidesz-kormány volt, tehát majdnem hogy Fidesz-kormánytól Fidesz-kormányig haladt ennek a problémának a fennállása.

És az általános indokolásban, mert én próbáltam ezt segítségül hívni, hogy mi lehet az oka ennek, amit itt találunk, az egészen egyszerűen röhejes, nem tudok mást mondani, mert az, hogy azért nem ratifikáltuk, azért nem módosítottuk megfelelő módon a magyar büntetőtörvényeket, mert a korábbi magyar szabályozás nem tette lehetővé… ? hát pont erre vállaltunk kötelezettséget, hogy büntetőtörvényeinket ennek megfelelővé tesszük. Tehát erre nem lehet hivatkozni, ez egy ilyen fából vaskarika. Pont azt kellett volna megtenni, hogy a büntető törvénykönyvet oly módon módosítsa az Országgyűlés, hogy a választottbírák is hivatalos személyek legyenek, és az ő megvesztegetésük, aktív vagy passzív megvesztegetésük, tehát tulajdonképpen az is, ha valaki megpróbálja vagy megvesztegeti a választottbírákat, ő is büntethető legyen, ugye ez az aktív alakzat, és maga a választottbíra is, aki elfogadja ezt az összeget vagy ezeket az előnyöket, ők is, ezt nevezzük passzív alakzatnak.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Úgyhogy teljesen nagy csodálkozással álltunk ezt a folyamatot látva, és amellett, hogy elmondtam, hogy támogatjuk ezt, komoly aggályaink vannak. Reméljük, hogy az összes többi nemzetközi szerződést vagy kötelezettségvállalást nem ilyen formában próbálják ratifikálni, mert ez egy jogalkotási szégyen. Több mint tízéves jogalkotási és nemzetközi kötelezettségünknek való megfelelési szégyen, ami itt történt kormányról kormányra, vagy akkor tényleg a minisztériumban kell egy kicsit megnézni, hogy akik ezzel foglalkoznak, miért nem látják el a feladatukat, és miért nem mondják azt a vezetőiknek, hogy itt jogalkotási kötelezettség áll fenn.

A végére még azt is el szeretném mondani… ? és itt nem szeretnék oly mértékben az aktuálpolitikai eseményekbe belemenni, mint azt, mondjuk, Bárándy Gergely megtette előttem, bár valóban elég pikáns, hogy pont most kerül az Országgyűlés elé a korrupcióról szóló javaslat, és főleg a gazdasági szektorra vonatkozóan, amikor itt az amerikai kitiltásokkal kapcsolatosan a kormány, amit csinált, az minden, csak nem elfogadható magyarázat.

(19.00)

Itt a korábbi és a NAV-nál tapasztalható gyakorlatra is gondolhatunk, amit mi is tapasztaltunk, amikor beszéltünk olyan ellenőrökkel vagy akár vám- és pénzügyőrökkel, akik tökéletesen elmondták, hogy a multikhoz nem lehet bemenni; amelyik pénzügyőr bement, és mondjuk, árut szeretett volna lefoglalni, mert annak az eredete nem volt meghatározható, akkor majdnem őt rúgták ki, és nyomatékkal felhívták a főnökei, hogy ezt nem lehet megtenni, mert bizonyos helyekre nem lehet az ellenőrzést kiterjeszteni. Ilyen országban élünk. Ezt persze lehet tagadni, de ezt tudják a kisvállalkozók, tudják a multicégeknél dolgozók, tudja mindenki. És ne legyünk álságosak, tudja a kormányzat is. A legfőbb probléma, hogy nemcsak hogy tudja, hanem az elmúlt napok eseményei is arra világítanak rá, hogy ennek a fő haszonélvezői a kormányzati körökhöz közel álló üzletemberek vagy akár a kormányban magas pozíciót vagy a kormányzati szisztémában magas pozíciót betöltő közalkalmazottak vagy kormányzati tagok. Ez az igazi probléma, nemcsak a korrupció léte, hanem az, ha ez állami szintre van emelve.

Zárásként még annyit elmondanék itt, hogy lehet, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályának nincs elég feladata, ezt nem gondolom, hogy azért lehet, mert nincsenek korrupciós ügyek, de azt látjuk ? megszűnt a korrupció ezek szerint, nincs elég feladatuk ?, hogy garázdasággal kapcsolatos nyomozást kell lefolytatniuk. Szerintem ez önmagában is egy jogi kuriózum. Itt jelezném államtitkár úrnak is, hogy nem tudom, az európai példák vagy a nemzetközi példák milyen módon állnak rendelkezésre, de hogy egy korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálynak kell egy garázdasági ügyet nyomoznia, hát ez egészen egyszerűen horribilis. Az ember nem látja, hogy itt ki hibázott ekkorát, ki rakta oda, vagy valóban valaki odahelyezte ezt az ügyet, de hogy miért, azt nem tudjuk, vagy egyáltalán tényleg ott volt szabad kapacitás, mert úgy tűnik, hogy tényleg a korrupció elleni küzdelmet ennyire veszik komolyan; ez legalább annyira kellemetlen kellene hogy legyen, mint egyébként ez az általános indoklásban megfogalmazott és több mint tíz éve húzódó ratifikáció.

Egyébként azt is hozzáteszem, hogy ezt nem volt olyan nehéz kideríteni, már ami a garázdaság kapcsán eljáró bűnüldöző szervet illeti, hiszen a rendőrség ezt felrakta a honlapjára, tehát a hivatalos honlapon megismerhető. Tehát nemhogy a szégyent elrejteni igyekeznének, hanem még ki is rakják az ablakba. Ez már egy következő fokozata a szakmai hozzáértésnek; ezt legalább egy kicsit elrejtve kellene csinálni.

Úgyhogy ezzel a hozzáfűznivalóval tudjuk támogatni a javaslatot. Természetesen az alapcélkitűzéssel egyetértünk, de ami korrupció elleni küzdelemként folyik ma Magyarországon, azzal teljes mértékben elégedetlenek vagyunk, és nemcsak mi, hanem egyébként a választópolgároknak is az egyre nagyobb százaléka.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjából a vezérszónoki felszólalásra Schiffer András frakcióvezető úrnak adok szót. Parancsoljon, frakcióvezető úr!

DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kétharmados Többség! Azt gondolom, hogy a jelenlegi számarányok pontosan mutatják azt, hogy a Fidesznek ? nem is mondom, hogy a KDNP-nek, mert elnök urat leszámítva az a frakció üres ? mi a hozzáállása a korrupció elleni küzdelemhez. Bocsánat, a jegyző még KDNP-s. Itt ülnek a patkóban öten, abból egy telefonál, ketten beszélgetnek. Nagyjából szerintem ezek a számarányok pontosan jellemzik azt, hogy mennyire kezelik súlyán a korrupció elleni fellépést. Tulajdonképpen már az is csoda, hogy erről az előterjesztésről a Ház tárgyal.

Nemcsak az van, amit itt Staudt képviselőtársam elmondott, hogy 2003-as egyezményről van szó, és mint tudjuk, 2003 óta csupa tiszta kezű kormány irányította ezt az országot ? gondolom, nem tartották fontosnak ezt az egyezményt idehozni ?, de maga a T/58. törvényjavaslat ? korábban, leánykori nevén T/tizennégyezer, nem is tudom pontosan, hányas számú törvényjavaslatként futott, még az előző ciklusban ? előterjesztője Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki, mint tudjuk, már nem az, mert már a minisztériumot sem úgy hívják. Most nagy hirtelen az elmúlt héten önök kezdeményezték ennek az egyezménynek a napirendre vételét. Most itt van a belügyi államtitkár, annak idején ezt még az igazságügyi tárca kezelte.

Tényleg érdekes kérdések tolulnak fel az emberben, hogy miért van az, hogy az előző kormányok is halogatták ezt a ratifikációt, önök számára sem volt fontos ez az egyezmény. Az elmúlt héten mégiscsak valahogy mint a kalapból a nyulat előhúzták ezt az egyezményt, hogy itt most erről beszélgessünk, ha nem is annyira önökkel, de így legalább egymással a három ellenzéki frakció. Vajon miért? Ki akartak valamit pipálni?

Azért is csodálkozom ezen, mert a mai nap után tulajdonképpen én arra készültem, hogy az államtitkár úr vagy a fideszes vezérszónok el fogja mondani azt, hogy Magyarországon a korrupció megszűnt. A mai államtitkári válaszok után, illetve amit Staudt képviselőtársam elmondott, hogy a BRFK gazdaságvédelmi és korrupcióellenes osztályának jó dolgában annyira nincsen már felderítendő esete, hogy huligánokat kerget, én arra készültem, hogy bejelentik ünnepélyesen, hogy ha már ennyire ütik a fejünket, hogy ratifikáljuk ezt az egyezményt, ám legyen, de Magyarországon nincsen korrupciós probléma. Ezt látom. Amit itt Tállai államtitkár úr levágott válasz címén délután az azonnali kérdések órájában, ebbőlez következik. Önök szerint ez nem probléma valójában.

Tisztelt Országgyűlés! A helyzet úgy áll, hogy Magyarországra az Európai Tanács korrupció elleni államok csoportjának harmadik körös, Magyarországot értékelő jelentése szólt rá úgymond, született egy ajánlás azzal kapcsolatban, hogy biztosítani kellene, hogy a Btk. rendelkezései a hazai válasz­tottbírók vesztegetését is lefedjék, valamint minél gyorsabban ratifikálnia kellene a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét. Magyarul 2010-ig semmi nem történt ebben az ügyben Magyarországon. Ez mulasztása az álbaloldali kormányoknak, mulasztása az első Orbán-kormánynak is. 2010-ben megszületett ez a jelentés. Valamit az előző kormány összerakott, betolt a Ház elé, de egészen a múlt hétig önöknek nem volt fontos, hogy ez a ratifikáció idekerüljön a Ház elé. Tehát a dicshimnuszokkal ezért kéne egy picit szerényebben bánni.

Még valami, reagálva arra, amit Bárándy képviselőtársam elmondott. Én nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy tudjam, hogy az Egyesült Államok kormánya pontosan mit sejt, mit tud, kit miért tiltott ki. Az LMP pontosan azt tartja veszélyesnek ebben az egész kitiltási ügyben, hogy olyan szintre emelkedett az intézményesített korrupció Magyarországon, hogy megvan a veszélye annak, hogy olyan országok, amelyek mondjuk, a magyarnál fejlettebb titkosszolgálatokkal rendelkeznek, esetleg birtokában lehetnek olyan információknak, olyan ügyekről lehet tudásuk, amiről mondjuk, az egyszerű magyar parlamenti képviselőnek sincsen. Innentől kezdve az a helyzet, hogy ez nem pusztán a közélet tisztaságát jelentő kérdés, nem önmagában az ország megítéléséről szól.

Arról van szó, hogy ha egy országban egyszerűen ilyen intézményesített korrupcióról lehet beszélni, megvan a veszélye annak, hogy külföldi államok adott esetben olyan információkkal rendelkeznek, amivel sakkban lehet tartani egy ország kormányát. Ez az igazán veszélyes ebben az egész kitiltási ügyben. Egész egyszerűen egy ilyen helyzetben egy ország szuverenitása, önrendelkezése forog kockán. Persze beszélni kell arról is, hogy Magyarországon már nem az a helyzet az elmúlt négy év után, hogy itt bizonyos korrupciós ügyek vannak, még hatályba léptetünk néhány nemzetközi egyezményt egy-két évtizedes késéssel, és akkor megoldottunk mindent. Önök egy új szintre emelték a politikai korrupciót, tudniillik intézményesítették. Nagyon sok esetben teljesen felesleges a vesztegetés alkalmazási körét bővíteni, hiszen amiről az elmúlt évek szólnak, az, hogy tulajdonképpen amit a szó hétköznapi értelmében vett korrupciónak hívunk, az sok esetben már büntetőjogilag nem is megfogható. Egész egyszerűen önök fogták és azt csinálták, hogy a saját gazdasági érdekköreik igényeihez szabtak jogszabályokat, illetve különböző intézményeket.

Azt látjuk, hogy különböző gazdasági érdekkörök a saját üzleti érdekeik szerint tudják irányítani a jogalkotást. Egy olyan rendszert alakítottak ki, ahol már nem az történik, mint az elmúlt két évtizedben, hogy különböző gazdasági megfejtők lefizetnek, befolyásolnak, sustorognak mindenféle minisztériumi embereknek vagy képviselőknek, hogy egy kicsit jusson nekik is.

(19.10)

Önök fordítottak ezen az egész játékon, egy olyan rendszert alakítottak ki, ahol önök, a Fidesz-KDNP-pártszövetség, annak a csúcsvezetése egész egyszerűen kijelöli azt hatalmi szóval, teljesen törvényesen és jogszerűen ? azt nem mondanám, hogy tisztességesen ?, hogy kik lehetnek például az állami pénzköltések legnagyobb nyertesei. Erre mondjuk azt, hogy ez a korrupció intézményesítése.

A megelőző kormányzati ciklusokban azért lehetett korrupciós ügyekről beszélni, mert ők azt csinálták, hogy belenyúltak a közösbe, voltak különböző zűrös ügyek, amiket, azért valljuk be, önök természetesen nem nyomoztak ki, nem történt elszámoltatás 2010 után, de legalább megvoltak azok a jogi keretek, amiket ha valaki átlépett, akkor azt lehetett mondani, hogy átlépett, adott esetben bűncselekményt vagy valamilyen törvénysértést elkövetett. Most nem ez a helyzet. Önök úgy alakítják a jogi kereteket, hogy a gazdasági érdekeik abban szépen, kényelmesen elférhessenek.

Ezt azért vagyok kénytelen elmondani, államtitkár úr, mert az a környezet, amit önök kialakítottak az elmúlt négy évben, sajnálatos módon az összes ilyen, egyébként támogatandó és általunk is támogatott előterjesztés jelentőségét nagymértékben csökkenti.

Tehát a helyzet úgy áll, hogy a 2010-es, Magyarországot értékelő jelentésnek most végre megfelelnénk ezzel a múlt ciklusból átcsúszott nemzetközi szerződést kihirdető törvényjavaslattal. A kötelező hatály elismerésének hiánya eddig a jogszabályi környezeten múlt, a kiegészítő jegyzőkönyv ugyanis egyebek mellett a hazai és a külföldi választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A korábbi magyar szabályozás azonban nem tette lehetővé a hazai választottbírák vesztegetésének büntetését, mivel a választottbírák nem minősültek hivatalos személynek. Ez a hiányosság azóta megszűnt, 2011. január 1-jei hatállyal még a régi Btk. hivatalos személy fogalmába került beiktatásra a választottbíró, az új Btk. pedig ezt változatlanul fenntartotta. Ez a jelentés azt is javasolta Magyarországnak, hogy fontolja meg az egyezmény 8. cikkére vonatkozó magyar fenntartás visszavonását. A fenntartás oka az volt, hogy a régi Btk. nem rendelte büntetni a külföldi magánszektorban elkövetett passzív vesztegetést. Ez a probléma azonban az új Btk.-val szintén megszűnt, a fenntartás most visszavonásra került.

Nagyon jó, hogy a választottbíró időközben hivatalos személy lett a magyar büntetőjogban, de azt gondolom, hogy ezen a ponton viszont jó lenne elidőzni azon, hogy a hivatalos személy fogalmát, különös tekintettel a korrupciós jellegű cselekményekre, miként kéne a büntetőjogban még tágítani. Tehát ha ránézünk arra, hogy a tipikus korrupciós cselekmények milyen körben terjedtek el Magyarországon, s nemcsak az elmúlt négy évben, hanem az elmúlt huszonöt évben, akkor azt látjuk, hogy az államigazgatás mellett fertőzött terület a köztulajdonban álló gazdasági társaságok köre is. Éppen ezért azt javasolnánk, hogy a hivatalos személy Btk.-beli, rendkívül részletes, de tökéletesen következetlen definícióját abban a tekintetben is módosítsa a tárca, vagy tegyen előterjesztést a parlamentnek a büntető törvénykönyv módosítására, hogy a fel nem sorolt közigazgatási szervek, illetve az állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tisztségviselői is hivatalos személyek legyenek.

Az LMP-nek ebben következetes az álláspontja, hiszen mi azt gondoljuk, hogy az összes tisztességtelen jövedelemkiáramlás tekintetében az állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat ugyanolyan elbírálás kell hogy megillesse, mint az állami szerveket, közigazgatási szerveket. Így járunk el akkor is, amikor azt követeljük, hogy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok semmiféle jogügyletet ne köthessenek például offshore hátterű cégekkel. Tehát azt mondjuk, hogy a hivatalos személyi minőséget ne csak a közhatalmi feladat, hanem a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása vagy költségvetési támogatás odaítélése is alapozza meg. Az elmúlt években is nagyon sok hivatali visszaéléses feljelentés lett elmaszatolva, például földrablási ügyekben amiatt, hogy adott esetben azok, akik részt vettek ezekben a hadműveletekben, ahol szerencsétlen sorsú gazdákat tettek földönfutóvá, egész egyszerűen ki tudtak bújni azzal, hogy az ő státusuk nem minősül hivatalos személynek a hatályos Btk. alapján.

Összefoglalva: üdvözöljük ennek az egyezménynek a ratifikációját. Várnánk választ arra, hogy eddig miért nem volt ideje az Országgyűlésnek, most hirtelen miért lett ideje az Országgyűlésnek. Természetesen engem az is érdekelne, hogy a hatalmas közjogi kétharmados többség miért ilyen hiányos létszámban van jelen a Magyar Országgyűlésben, amikor ma délután ha huszonhatszor nem hangzott az el, hogy a Fidesz-KDNP-nek mennyire fontos a korrupció elleni fellépés, akkor egyszer sem. S természetesen várnék választ arra is, hogy a kormány legalább elviekben egyetért-e azzal, hogy a hivatalos személyek körét bővítsük az állami, önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel, egész egyszerűen annak érdekében, hogy a politikai korrupció üldözésének a hatékonyságát tudjuk növelni azzal, hogy a közpénzek felett, a nemzeti vagyon felett rendelkező gazdasági társaságok vezetői körét is bevonjuk ebbe a személyi körbe. Mind az elmúlt ciklus, mind a megelőző ciklusok korrupciógyanús ügyei azt mutatják, hogy ma már legalább annyira fertőzött ez a terület az ilyen jellegű ? hogy mondjam? ? tisztességtelen nyomásokkal, mint a közigazgatás. Tehát ebben várnám államtitkár úrnak a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Innen van lehetőség a képviselői felszólalásokra, elsőnek, ha van, független képviselői felszólalásra. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kontrát Károly jelzésére:) Igen, kíván. Megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Legelőször is szeretném megköszönni a Fidesz-frakció képviseletében felszólaló Tilki Attila képviselőtársam támogató nyilatkozatát, ami a törvényjavaslat támogatását illeti, s amit megköszönnék a T/929. javaslat vonatkozásában is, mivel ezt az előbb elmulasztottam.

Ami az ellenzéki képviselőtársak hozzászólásait illeti: mindjárt a legfontosabbal kezdtem. Megkérdezték többen is, hogy miért most van a Ház előtt ez a törvényjavaslat, miért most került sor ennek a tárgyalására. Tisztelt képviselőtársaim, ez is azt bizonyítja, hogy a kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben. 2010-ben zéró toleranciát hirdettünk, és ennek érdekében fontos törvényeket hoztunk. (Dr. Staudt Gábor: De miért éppen most?) Ha megadják a lehetőséget, el fogom mondani és ki fogok térni ennek a részleteire is.

Az időrendet hadd idézzem föl újra! Schiffer képviselőtársam figyelmébe ajánlom különösen, hogy az Európa Tanács 173. számú, a Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményét Magyarország 1999. április 26-án írta alá ? akkor is Fidesz-kormánya volt az országnak ?, majd 2000. november 22-én ratifikálta azt, és ennek az egyezménynek a rendelkezéseit a 2002. évi XLIX. törvény hirdette ki, és 2002. július 1-jétől alkalmazandó. 2002. május 27-én lépett hivatalba Medgyessy Péter szocialista-szabad demokrata kormánya, és ezt követően született meg az egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve, amelyet az Európa Tanács 2003. május 15-én fogadott el. Az ország sajnálatára akkor már nem Fidesz-kormány vezette az országot, hanem Medgyessy Péter szocialista-szabad demokrata kormánya. (Dr. Schiffer András: De már eltelt négy év!) Hadd mondjam tovább, képviselő úr! Én meghallgattam önt, s ha ön nemcsak szavakban demokrata, hanem a gyakorlatban is, akkor ha ennek a minimális jelét adja, ezt megtiszteltetésnek tartom és elfogadom.

Tehát a 2010. május 29-én hivatalba lépett második Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció elleni küzdelemben (Dr. Bárándy Gergely: Nem annyira jött be!), a korrupció minden megnyilvánulásával szemben. De nemcsak meghirdette ezt, hanem 2010 decemberében elfogadta az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat létrehozásának a lehetőségéről rendelkezett. A Nemzeti Védelmi Szolgálat alapvető feladata az állami és közigazgatási szervek befolyásolástól mentes működésének biztosítása és az ehhez szükséges közszolgálatban állók és családtagjaik védelme. Ez egy nagyon fontos törvényjavaslat volt, ennek eredményeképpen alakult meg 2011. január 1-jétől a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amelynek az alapját képező törvényjavaslatot egyetlen ellenzéki párt, se a Magyar Szocialista Párt, se a Jobbik, se az LMP nem támogatta. (Dr. Staudt Gábor: Mert salátatörvény volt!)

(19.20)

Nem támogatták, a korrupció elleni küzdelem legerősebb bástyája lett a Nemzeti Védelmi Szolgálat (Dr. Staudt Gábor: Mi lett volna, ha gyengébb lett volna!), amelynek az eredményeiről szívesen tájékoztatást adok, a lefolytatott vizsgálatokról és a megindított eljárásokról. Tudom, hogy ez önöknek fáj, hogy ezt felemlítettem (Dr. Schiffer András: Mi van a trafikosokkal?), de valóban a Nemzeti Védelmi Szolgálat a korrupció elleni küzdelem nagyon fontos eszköze, és köszönetet mondunk a Védelmi Szolgálat valamennyi munkatársának az elmúlt években végzett tevékenységükért.

De ugyancsak nem támogatták az ellenzéki képviselőtársak közül nagyon sokan a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló javaslatot sem. Nem támogatták(Dr. Schiffer András: De miért nem? - Dr. Bárándy Gergely: Nem bizony!), ami szintén a korrupció elleni küzdelem fontos eszközeit határozta meg.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ezek a tények, amelyek bizonyítják, hogy egyrészt a mi kormányunk elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, a másik pedig az, hogy az ellenzéki képviselők akkor vajon miért nem támogatták ezeket a nagyon fontos javaslatokat. (Dr. Bárándy Gergely: Mert mint látjuk, semmire sem jók. - Zaj, közbeszólások, az elnök csenget.)

Bárándy Gergely képviselőtársam állításait visszautasítom (Dr. Bárándy Gergely: Inkább válaszolnák meg!), úgyszintén Staudt Gábornak a korrupció közismeretéről, hogy a vámosok körében mennyire ismeretes, és önnek is elmondtak több esetet. Képviselő úr, önnek törvényi kötelezettsége, hogy ha bűncselekményről van tudomása (Dr. Schiffer András: Tegyen feljelentést!), tegyen feljelentést, és akkor a magyar hatóságok eljárnak. De ne járassa le az országot, tisztelt képviselő úr!

Szintén ezt ajánlom tisztelettel Schiffer képviselő úrnak is (Dr. Bárándy Gergely: A Jobbik mindig az idegen hatalmakhoz megy.), aki azt mondta, felvázolt egy rendszert, hogy ez a korrupció intézményesítése. Ezt a megállapítását is visszautasítom, és azt szeretném elmondani (Dr. Bárándy Gergely: Ezt nem én mondtam, hanem az amerikai ügyvivő.), hogy ha korrupcióról, korrupciós bűncselekményről van tudomása, tegyen feljelentést, és a magyar hatóságok eljárnak.

Tehát nagyon fontos az, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassa és elfogadja a Ház, hiszen ennek az elfogadása Magyarország nemzeti érdeke. A kormány elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, ezért terjesztette elő ezt a törvényjavaslatot, és ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat (Dr. Schiffer András: És mi van a trafikosokkal? ? Dr. Bárándy Gergely: Mi van a NAV-elnökkel?), hogy szavazatukkal támogassák.

Köszönöm figyelmüket.

Felszólalások:   255-264   265-276   277-286      Ülésnap adatai