Készült: 2021.06.20.10:13:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2003.10.07.), 40. felszólalás
Felszólaló Tóth Sándor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:07


Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság megtárgyalta a T/5480. számon beterjesztett, az energiaadóról szóló törvény tervezetét, és azt 15 igen, 5 nem szavazattal és 2 tartózkodással tartotta általános vitára alkalmasnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióban várhatóan 2004. január 1-jétől vezetik be az energiaadózásról szóló új irányelveket, aminek célja a belső piac egységesítése, a nemzeti adózási szabályozók között létező különbségek csökkentésével.

 

(11.20)

 

Ez Magyarországot is érinti, mert be kell vezetni az irányelv szerinti adót, de a javaslat tartalmazza azt a derogációs igényt is, melyet a kormány az Unió felé közvetít. Ugyanis élni szeretnénk azokkal a mentességi lehetőségekkel - így a távfűtésre felhasznált energia és a szén tekintetében -, amit ezek az irányelvek számunkra lehetőségként biztosítanak.

A költségvetési bizottság úgy ítélte meg, hogy a javaslat figyelembe veszi azokat a lehetőségeket, társadalmi és gazdasági hatásokat, amelyek egy ilyen törvény alkalmazásánál, bevezetésénél szükségesek. A lakosság mentesítésre kerül az energiaadó-kötelezettség alól, ezenkívül utólagos adó-visszatérítés is igénybe vehető a hő- és villamos energia előállításához és a kohászatban felhasznált energiára, valamint a földgáz vegyipari célú felhasználása esetén. Mindezek együttes hatásaként azt lehet mondani, hogy a lakosságot mint végfelhasználót közvetlenül nem nagyon érinti, így a pénzügyi hatás sem számszerűsíthető, viszont a nagy energiafelhasználó iparágakat kétségtelenül hátrányosan befolyásolja, hiszen ilyen adó még nem volt. Gazdasági hatásait tekintve az energiaadó fele-fele arányban a termelő és kommunális szektorra gyakorol közvetlen hatást. A költségvetés a bevételi oldalát tekintve 5-6 milliárd forintot tervezhet energiaadó címén.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az új adónemnek közvetett hatása lehet - hangsúlyozom, lehet, de nem feltétlenül szükséges, hogy legyen - a lakosságra. A hatásvizsgálatok szerint a számításokból az következik, hogy az energiaadó és a levegőterhelési díj együttesen emelheti a villamosenergia-ipar kibocsátási árszintjét megközelítően 1 százalékkal.

Amit a költségvetési bizottság kiemelkedően fontosnak tart, az az új adónem üzenete: az energiatakarékosságra való késztetés. Egy olyan országnak, amely energiaszegény, és nem igazán jellemző az, hogy energiatakarékossági szokások vagy termelések kialakultak - melyek gyakorlatilag komoly versenyhátrányt is jelentenek az ipar számára -, úgy gondoljuk, hogy pontosan ennek az adónak a bevezetése biztosíthatja a termelést abba az irányba, hogy az energiapazarló iparágak, a kommunális intézmények takarékosságra ösztönözve legyenek. Közvetve így a lakosság is érdekelt abban, hogy energiafelhasználását csökkentse, hiszen jóval nagyobb lehetőségeket látunk energiamegtakarításban az élet minden területén, mint amilyen áremelkedést ez előidézhet. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez az adónem jó módszer lehet arra, hogyan lehet a környezetvédelmet és az energiafelhasználást jó irányba befolyásolni adóeszközökkel. Ellenzéki képviselőtársaim két tartózkodó szavazata is ezt az irányt jelezte.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bevezetőmben említettem, a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak ítélte a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 




Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai