Készült: 2021.06.20.09:44:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2003.10.07.), 34. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:59


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azóta, hogy a globális felmelegedés fogalma bevonult a hazai köztudatba, és amióta az üvegházhatás veszélyeiről szóló tudósítások helyet kapnak a híradókban, a magyar politikai közéletben is egyre többen és egyre többet beszélnek a környezetvédelemről. Ez nem baj, ellenkezőleg: örömteli hír, de lássuk be, önmagában nagyon kevés.

Környezetünk minőségének a megőrzését, javítását illúzió lenne pusztán szavakra, szakmai diskurzusokra bízni. Ahhoz, hogy ezen a téren előrelépjünk, a szakmai koncepciókat felkaroló politikai szándék szükségeltetik. A Medgyessy-kormányban tetté érett az elhatározás: két olyan javaslat hever önök előtt, amelyek az első lépései a környezetvédelmi adó, közkeletű nevén: az ökoadó-rendszer megvalósításának. A környezetterhelési díj és az energiaadó olyan adónemek, amelyek a jelenleg is létező vízkészletjárulékkal, valamint termékdíjakkal együtt részei az ökoadók formálódó struktúrájának.

A környezetvédelmi adók célja hármas: egyfelől a természeti erőforrásaink gondosabb, takarékosabb és hatékonyabb felhasználásának kívánnak az ösztönzői lenni, a környezet és természet megóvása, az emberi tényező okozta terhelés mérséklése érdekében. Másfelől arányosabb teherviselést biztosítanak a környezetvédelemmel kapcsolatos kiadások terén az állam és a környezethasználók között. Utóbbi célnak szerves része a szennyező fizet elv minél szélesebb körű érvényesítése, azt elérendő, hogy a környezet bármilyen formában történő terhelésének az árát az fizesse meg, aki abból hasznot húz.

Harmadsorban pedig az ökoadókból származó bevételek részben fedezetet teremtenek a természeti erőforrások terheléséből eredő következmények ellentételezésére, a problémák megelőzésére, kiküszöbölésére. Az ökoadó-rendszert nyilván nem lehet egyik pillanatról a másikra az útjára engedni, hiszen a felelőtlen, megfelelő előkészítést nélkülöző megvalósítása több kárt okozna, mint amennyi hasznot esetleg hozna.

Éppen ezért javasol a kormány az Országgyűlésnek a rendszer első eleme, az úgynevezett környezetterhelési díj esetében megfontolt, fokozatos bevezetést. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a környezetet szennyezők számára a jelzésnek és figyelmeztetésnek egyaránt szánt díjtételek közül a levegő-, illetve a vízterhelési díj 40 százalékos, 2008-ig évenként emelkedő mértékkel lépne életbe 2004-ben; a talajterhelési díj pedig 2005-től lenne alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy például a kén-dioxid esetében a 2008-ban életbe lépő 60 forint/kilogramm mérték 2004-ben csak 24 forint/kilogramm lesz.

A levegőterhelési díjat a helyhez kötött szennyezők fizetik, az atmoszférába juttatott kén-dioxid, nitrogén-oxid, szén-monoxid és szilárd szennyezőanyagok után. Mielőtt az ellenzéki képviselőtársaim füstpénz névvel illetnék ezt az adónemet, hadd emlékeztessem őket valamire: az István király által bevezetett, Károly Róbert által megreformált dénáradót felváltó füstpénzt vagy kéményadót háztartásonként fizették annak idején. Ezzel szemben a levegőterhelési díjat nem az adófizető állampolgárok állják, számukra ez az adó többletterhet nem jelent. A javaslat ugyanis mentességet tartalmaz a lakosság és a lakossági szolgáltatások számára, például a lakossági tüzelőberendezések, vagy a távhőszolgáltatás számára is.

A rendszer másik eleme, a vízterhelési díj a felszíni vizekbe bocsátott szennyezés alapján hárul a kibocsátókra. A harmadikat, a talajterhelési díjat a meglévő szennyvízcsatornákat igénybe nem vevő, azokra rá nem csatlakozó szennyvízkibocsátók fizetik. Mindhárom elem esetében önbevallás alapján történik majd a fizetés, amit természetesen ellenőrző rendszer egészít ki. Míg azonban a levegő-, illetőleg a vízterhelési díjból származó bevétel a központi költségvetést illeti, a talajterhelési díj az önkormányzatok forrásait gyarapítja.

A fokozatos bevezetés révén a nagyobb volumenű szennyezőknél már a kezdetektől komoly költségek merülhetnek fel, ugyanakkor megmarad a lehetőségük a felkészülésre, továbbá arra, hogy technológiai fejlesztések révén csökkentsék a ráfordításaikat. Az érintettek azon részénél, ahol a szennyezőanyag-kibocsátás visszafogását célzó beruházások vannak folyamatban, a tervezet szerint az indulástól mód lesz mérsékeltebb díjtétel megfizetésére. Mindezek mellett fontos a fokozatos bevezetés - megfelelő eszköznek látszik arra is, hogy a környezetterhelőket a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékosabb felhasználására ösztönözze.

Az ökoadó rendszerének meghatározó eleme az energiaadó is, amit az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban egységesen és kötelezően fognak bevezetni 2004. január 1-jével. A Közösség tagjaként Magyarország sem kerülheti meg az uniós szabályozás átvételét, és talán nem meglepő, hogy az energiaadóról benyújtott törvényjavaslat az Európai Unió vonatkozó irányelvére épül.

Az új adónem bevezetésétől hatékonyabb energiagazdálkodás és erőforrás-takarékosság, hosszú távon pedig környezetkímélőbb és gazdaságosabb termelési technológiákra történő átállás várható. Ezek túlmutatnak a környezetvédelmi szempontokon, elvégre az érintett iparágakban tevékenykedő vállalatok versenyképességének a javulását is előrevetítik.

A földgázra és a villamos energiára kivetendő energiaadó a beterjesztett elképzelés szerint nem terhelné a szenet, és az ásványolajok adóztatása is maradna a jövedékiadó-törvény hatálya alatt. A törvényjavaslat adómentességet biztosít a lakosság földgáz- és villamosenergia-fogyasztására, a megújuló energiából saját felhasználásra előállított villamos energiára, a kapcsolt hő- és villamos energia előállításához felhasznált energiára, a távhő-előállításhoz, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált energiára, a nem energetikai célú ipari felhasználásra, a kohászatban felhasznált villamos energiára, valamint a vegyiparban alapanyagként felhasznált földgázra. A félreértések elkerülése végett sietnék leszögezni: az energiaadó nem érinti közvetlenül a lakosságot. Az adóteher a gazdasági, illetve kommunális szektorra terül szét, mintegy 11 milliárd forint értékben, a fogyasztói árszintre gyakorolt, közvetett hatása is elhanyagolható.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom, hogy a kormány felismerte azt, hogy ezen a téren öntevékeny módon kell fellépnie, s eljutott ennek a két törvénytervezetnek a kidolgozásáig, a parlament számára vitára bocsátásáig. Bízom abban, önök mindannyian átlátják annak a jelentőségét, hogy tartalmas, konstruktív vitát folytatva olyan alapokat lehet teremteni, amelyek az elkövetkezendő évek környezetvédelmi politikájának is szilárd tartópillérei lehetnek. Végezetül engedjenek meg egy személyes megjegyzést: jó pár évvel ezelőtt, amikor Erdélyben jártam egy Kiskapus nevű helyiségben, megdöbbentett, hogy az ottani elképesztően szennyezett levegő még alkalmas emberi életre. Aztán találtam hasonló helyeket Magyarországon is, példát most nem említenék.

Meggyőződésem, hogy az Európai Unióhoz csatlakozva az eddigieknél talán sikerül nagyobb esélyt teremtenünk arra, hogy gyermekeinknek, unokáinknak egészségesebb környezetet, élhetőbb országot hagyjunk örökül. Ehhez kérem most az önök hozzájárulását, s a javaslat elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai