Készült: 2021.06.17.18:39:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2003.10.07.), 273. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Többen vagyunk itt képviselők, akikkel több cikluson át ültünk a parlamentben, de azt hiszem, egyetértenek velem abban, hogy kormányzat részéről beterjesztett törvényjavaslatot ennyire a kormányzat részéről mentegetni még nem hallottunk. Egyszerűen csodálkozom akár Kovács Tibor, akár Szalay Gábor megszólalásán.

Szalay Gábor arról beszélt, hogy vettek egy mély lélegzetet, és beterjesztették ezt a törvényjavaslatot; én azt gondolom, venni kellene még egy mély lélegzetet, és vissza kellene vonni ezt a törvényjavaslatot. (Derültség a Fidesz soraiban.) Mi az oka ennek? Mi az oka annak, hogy az egyébként szakmai igényességéről is nevezetes környezetvédelmi tárca statisztálásával bekerült ez a törvényjavaslat? Úgy gondolom, hogy egy jogalkotási időzavarban szenved a kormányzat, és talán ezért csúszott be ez a törvénytervezet, amit a Magyar Demokrata Fórum elfogadni nem tud.

Az új adó ilyen formában, zavaros tartalommal és ilyen határidőkkel történő bevezetését egyébként mind a gazdálkodók érdekképviseleti szervei, mind a környezetvédelem ügye iránt elkötelezett szervezetek, szakemberek jelentős része elfogadhatatlannak tartja. A gazdálkodók többek között - érthetően - attól tartanak, hogy az uniós belépést követően leomló vámhatárok miatt az eleve élesebb piaci verseny során minden újabb adó csak növeli eddigi versenyhátrányukat.

Nagyon szerencsétlen szerintünk ezen új adó bevezetésének az időzítése is. A belépés éve várhatóan sok hazai vállalatot hoz nehéz gazdasági helyzetbe, azaz jobb lenne kitapasztalni a termelőszféra teherbíró képességét az új körülmények között, és csak ezt követően kellene megfontolni ennek az új adónak a bevezetését. A gazdálkodó szervek érdekképviseletei egyhangúlag ezt a véleményt képviselik; érthetetlen, hogy - eltérően tőlük - miért annyira biztos a pénzügyi kormányzat a gazdálkodó szervek jövő évi nagyobb teherbíró képességében.

A sokszor hangoztatott társaságiadó-kedvezmény a vállalatoknak csak egy kisebb, nyereséges hányadát érinti előnyösen, míg a környezetterhelési díj bevezetésének hátrányát valamennyi gazdálkodó szervezet viseli. A környezetvédők egy része helyesli ezt a megoldást, mert úgy vélik, hogy a befolyt díjak elköltésének céljaitól függetlenül ezek a közterhek a környezet eddiginél fokozottabb védelmére késztetik a gazdálkodókat. Nyilván lehet ebben is igazság, de más környezetvédők joggal hangsúlyozzák, hogy ezt a díjat csak környezetvédelmi feladatok ellátására lenne etikus fordítani, márpedig ebben a törvényben nincs ilyen biztosíték (Dr. Kis Zoltán felé:), és köszönöm, hogy bólogat az államtitkár úr, hadd közvetítsem a rádióhallgatóknak. Sőt, az elmúlt héten még olyan vélemények is elhangzottak kormányzatot képviselő személyek részéről, és ez engem különösen felháborított, hogy ezek a díjak sok önkormányzat számára lehetővé tennék a közalkalmazotti fizetések forrásának a kiegészítését.

Itt kell megjegyeznem, hogy az uniós tagállamokban egyértelműen környezetvédelmi kiadásokra fordítják az ilyen címen beszedett adókat. Magyarországon egyébként ma lényegesen nagyobb az ökoadóteher, mint Nyugat-Európa sok országában. Például az uniós tagállamokban az energiaadó az összes ökoadó 77 százalékát teszi ki, és csak a maradék 23 százalék termékdíj vagy környezetterhelési díj. Nálunk szinte fordított lesz az arány a jövő évben, az eddigi és újabb termékdíjak, a most bevezetendő környezetterhelési díj várhatóan az ökoadó 65-70 százalékát teszik ki, és csak 30-35 százalék lesz az energiaadónak az aránya.

 

 

(17.30)

 

Még egyszer gondoljuk csak el, hogy az uniós országok energiaadójával abszolút mértékben azonos energiaadó kétszeresét terheljük a vállalatokra más ökoadók formájában, míg az uniós országok csak feleannyit. Számunkra egyértelműen versenyhátrányt okoz az ilyen adópolitika, s ennek szükségszerűen jelentkeznek majd a termeléspolitikai és foglalkoztatáspolitikai következményei.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy erről talán nem kell többet beszélnem, hiszen valóban nemcsak sok sebből vérzik ez a törvénytervezet, de alkalmatlan a vitára. A bizottsági üléseken elhangzottak megfontolásával együtt tisztelettel kérem az előterjesztőt, hogy fontolja meg, vonja vissza, és készítsen egy új tervezetet.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 




Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai