Készült: 2021.06.16.21:21:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2003.10.07.), 239. felszólalás
Felszólaló Ecsődi László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Önkormányzati bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:51


Felszólalások:  Előző  239  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság 2003. október 1-jei ülésén tárgyalta a T/5481. számú, környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslatot, elsősorban önkormányzati szempontból. A bizottság többsége 10 igen és 8 tartózkodó szavazat mellett támogatja a javaslat általános vitára való alkalmasságát.

A tervezet célja a környezet és a természet megóvása, mégpedig az egyik leghatékonyabb eszközzel, így az állam és a környezethasználók között arányos teherviselést ír elő, és próbát tesz a cél elérésére.

A tervezet a környezet három területén adóztatja meg a károsanyag-kibocsátásokat: a levegőbe való kibocsátásnál és a felszíni vizekbe, illetve a talajba jutott terheléseknél. Ezek a díjak elsősorban a kibocsátót terhelik. A levegőterhelési és a vízterhelési díj nem terheli közvetlenül a lakosságot, ugyanakkor a harmadik, a talajterhelési díj elsősorban a lakosságot terheli. Célja, hogy a jelentős lakossági, önkormányzati és állami pénzből megépült szennyvízcsatornára való rákötést ösztönözze, és ezáltal ezen a területen lehetőleg minimálisra csökkentse a talajterhelést, főleg azokon a területeken, ahol már megépült a csatornarendszer.

A támogató hozzászólók szerint a törvénytervezet megvalósításához a törvényi környezetet is meg kell változtatni, illetve lehetőséget kell adni a helyi önkormányzati adóhatóságoknak, hogy ezt a törvényt megfelelően végre tudják hajtani, és el tudják végezni azokat a feladatokat, amelyek ebből adódnak. A talajterhelési díj ugyanakkor a helyi önkormányzatokat illeti meg, míg a két előző adónem viszont a központi költségvetést illeti. A törvény életbe lépésétől kezdve a díjtételek fokozatosan, mintegy négy év alatt érik el a teljes, százszázalékos értékhatárt, lehetőséget adva ezzel az érintetteknek a folyamatos felkészülésre. A levegő- és vízterhelési díj bevezetése 2004. január 1-jétől, míg a talajterhelési díjról szóló része 2005. január 1-jétől kerül bevezetésre. Mivel a bizottság többsége fontosnak tartja a környezet és a természet megóvását, az adórendszer folyamatos átalakítását, illetve zöldítését, a törvénytervezet általános vitára való alkalmasságát 10 igen szavazattal támogatta.

Még egy gondolat, képviselőtársaim: a bizottságban is felvetődött, hogy miért nem a Környezetvédelmi Minisztérium terjeszti be ezt a törvénytervezetet. Szó szerint szeretném idézni a kormány képviselőjét, mivel a bizottsági ülésen mindkét minisztérium, a Pénzügyminisztérium, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium is képviseltette magát. Az idézet: „ Ha megengedi a tisztelt elnök úr és a bizottság, akkor néhány gondolatot elmondanék. Az első gondolat az – és ez több bizottságban is felmerült –, hogy miért a Pénzügyminisztérium az előterjesztő, amikor egy környezetvédelmi típusú adó bevezetéséről van szó. Meg kell mondanom, hogy az előterjesztett adótörvény-javaslatnak minden egyes betűjét közösen fogalmaztuk, pontosabban a Környezetvédelmi Minisztérium volt az, amely egy hosszabb, 10-12 éves munkával kicsiszolta ezt a törvényjavaslatot. Mi a magunk részéről most úgy éreztük, hogy előterjeszthető, és ennek megfelelően a kormány úgy döntött, hogy az előterjesztést a Pénzügyminisztérium végezze el, figyelembe véve, hogy ez, bár díj a neve, de adó típusú, legalábbis adó feladatokat ellátó törvényjavaslat.ö

Néhány gondolatot engedjenek meg még a bevezetőben: valamikor a ’80-as évekig döntően a bírság volt, amely a környezetvédelmet szabályozta, a ’90-es évektől kezdve, most általában beszélünk, Európában kezdték bevezetni a környezetterheléssel kapcsolatos adókat, tehát a környezeti adókat, az ökoadókat. Most az utóbbi két-három évben kezdett elterjedni a piaci eszközök alkalmazása, tehát a piaci eszközök környezetvédelem területén történő erőteljesebb bevezetése.

Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, képviselőtársaim, hogy cáfoljam azokat a kinyilatkoztatásokat, hogy ez egy első felindulásból bevezetett adónem; egy hosszú évek alatt kiérlelt adónemről van szó, amelynek bevezetése nyilván nehézségekkel jár. Hogy milyen hatással lesz a működésének, az a következő időszakban fog teljes mértékben kiderülni, de úgy gondolom, hogy valamilyen mértékben ez az első lépés arra, hogy az adóterheléseket át próbáljuk vinni a környezetvédelem irányába, illetve, hogy az adórendszert minél jobban zöldítsük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  239  Következő    Ülésnap adatai