Készült: 2024.03.29.05:41:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (2011.06.15.), 38. felszólalás
Felszólaló Bertha Szilvia (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:45


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BERTHA SZILVIA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném kifejezni abbéli nemtetszésünket, hogy megint egy olyan salátatörvényt nyújtott be a kormány, amiben azért egymástól rendesen eltérő dolgokat szabályoz, és bár vannak benne részek, amik jók, de összességében véve megint nem szavazható meg, pontosan azért, mert arra kényszerítenek minket, hogy egyben szavazzunk, egymástól szinte független dolgokról. Ez megint a hatalmi arrogancia, hogy igazából nem is kíváncsiak a véleményünkre, hanem csak úgy daráljuk le az egészet egyben, és egy vitaszakasz alatt beszéljünk meg nyolcféle témát.

Vannak benne jó dolgok. Üdvözöljük például azt, hogy a vezető beosztású édesanyáknak nagyobb védelem jár, ugyanakkor a másik oldalon mindjárt megtalálható az is, hogy a gyermekvállalás első éve helyett most már csak fél évre jár a fizetés nélküli szabadságra jutó szabadság igénybevétele, ami talán az itt ülő férfi kollégáimnak nem jelent sokat, de édesanyaként én is tudom, és valószínűleg itt még sokan tudják, hogy azért egy ez nagyon hasznos része volt a gyesnek, illetve a gyednek, úgymond egy kis hosszabbítás, amivel igenis nagyon éltek az édesanyák, hogy a gyerekeket beszoktassák az intézményekbe.

Úgyhogy miközben a gyermekvállalás támogatásáról és a család támogatásáról beszélnek, azért szépen nyesegetik vissza azokat az eszközöket, amik egy kicsit kényelmesebbé tették a gyermekvállalást, vagy a gyerekek számára is kedvezőbbé tették ezt az időt.

Ami viszont nagyon komoly probléma, az a munka törvénykönyvében lévő, sok apró, olyan módosítás, aminek egyike sem drasztikus önmagában, de ha összességében véve nézzük, akkor az úgymond rugalmas munkaerőpiacot teremti meg, és ez a rugalmasság azt jelenti, hogy a munkavállalók rugalmasan kihasználhatók. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy miközben a próbaidőt 6 hónapra is fel lehet emelni a kollektív szerződés keretei közt, a másik oldalon, a munkaügyi ellenőrzésekről szóló részben mindjárt kiveszik a szakszervezeti vezetők számára biztosított munkajogi biztonságot. Tehát még jobban kiszolgáltatják az amúgy is a munkáltatótól függésben lévő szakszervezeti vezetőket, és álszent módon arra hivatkoznak, hogy ha a kollektív szerződésben ezt meghatározzák, akkor lehet csak 6 hónapban meghatározni a próbaidőt, miközben a szakszervezeti vezetők teljesen nyilvánvalóan nem fognak tudni a munkáltatói nyomásnak ellenállni. Tehát ezt a 6 hónapot akár mindenhol, ahol létezik szakszervezet, be fogják tudni vezetni. (Dr. Becsey Zsolt visszaérkezik a terembe.)

A másik, szintén ilyen, a 36-44 órás munkahét, amely lehetőséget tulajdonképpen még a szocialista kormány vezette be, hogy ezt a lehetőséget meg lehet így variálni, hogy ha átmenetileg nincs munka, akkor utána át lehet csoportosítani a fel nem használt munkaórákat későbbre, csakhogy ez egy válságintézkedés volt. Önök vagy nagyon optimisták, és azt mondják, hogy állandósítsuk a válságot, mert ez az átmeneti intézkedés idén december 31-éig szólt volna, de önök ezt véglegesíteni akarják. Bár próbáltak bele garanciákat tenni, de azért teljesen nyilvánvalóan ez is egy olyan újabb tényező, amivel kiszolgáltatják a munkavállalókat: rugalmasabbá teszik számukra a munkaidőt.

Ehhez jön még hozzá a szabadság több részletben történő kiadásának lehetősége, illetve, hogy a túlmunkát pénz helyett szabadidőben is ki lehet most már adni. Ezzel azt érik el, hogy nagyon rugalmasak lesznek a munkavállalók, a pihenőidő teljesen ellehetetlenül számukra. Teljesen kiszámíthatatlan lesz az egész életvitelük, a magánéletük, illetve akinek másodállása van, annak valószínűleg rá fog menni a másodállása a főállására, hiszen összevissza tudják rángatni, nem tudja kiszámítani azt, hogy mikor mennyit kell dolgoznia, mikor hogy tud elmenni szabadságra.

Hozzáteszem, hogy minderről eddig is történtek megállapodások a munkaadók és a munkavállalók között, csakhogy ez legalább egy alkualap lehetett a munkavállaló részére, hogy neki is volt beleszólása. Innentől kezdve ezt a kiszolgáltatottságot törvényben rögzítik. Innentől kezdve még csak szava sem lehet ellene, hiszen ha a munkaadó úgy gondolja, akkor az lesz, és kész. A munkaerőpiac rugalmassága nem azt kellene hogy jelentse, hogy maximálisan kizsigerelhető a munkavállaló azért, hogy a munkaadónak még több profitja legyen, mert ebből majd remélhetőleg új munkahelyet teremt, de valószínűleg nem, hanem majd elmegy, és a tengerparton elkölti ezt a még több profitját, mert jellemzően nem Magyarországon költik el ezt a felhalmozódó tőkét, hanem magáncélokra külföldön, illetve luxustermékekre, amik szintén külföldről jönnek be. A rugalmas munkaerőpiac azt kellene hogy jelentse, hogy a gazdasági tevékenységhez legjobban illő munkarendet be lehet vezetni. Ez lehet távmunka, ez lehet rugalmas munka, ez lehet részmunkaidő, de nem az, hogy egy adott munkastíluson belül lehet rángatni a munkavállalót ide-oda.

A munkaerő-kölcsönzés európai uniós harmonizációja akár még üdvözlendő is lehetne, csakhogy itt is belekerült egy-két érdekesebb dolog, amivel nem tudunk egyetérteni. Az egyik a gazdasági tevékenység szerinti diszkrimináció, tehát hogy az önkormányzati tulajdonban, vagy részben önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál a kölcsönzött munkavállalókra nem kell alkalmazni az egyenlő bánásmód elvét. Valóban van olyan lehetőség az európai uniós szabályozásban, hogy bizonyos foglalkoztatási eseteknél el lehet tekinteni ezen egyenlő bánásmód elvének az alkalmazásától, akkor, hogyha bizonyos kiemelt foglalkoztatási célokat valósítanak meg ennél a munkáltatónál. Csakhogy itt nem egy gazdasági tevékenységre vagy nem egy általános gazdálkodói körre van ez kiterjesztve, hanem a foglalkoztatás céljára. Tehát ez így önmagában diszkrimináció a gazdasági tevékenység szerint.

Továbbá mi az 5 évet rendkívül hosszúnak tartjuk a munkaerő-kölcsönzés ideiglenességének a határidejében. Ha egy munkáltató 2 év alatt nem tudja eldönteni, hogy neki az a kölcsönzött munkaerő szükséges és jó-e, akkor ez már igazából a munkaerő-kölcsönzés adta, megint csak munkavállalói kizsigerelés kihasználása. Tehát 2 év alatt igenis el kell tudni dönteni, de akár már 1 év alatt, hogy az a munkavállaló megfelel-e annak a vállalkozásnak. Ha igen, akkor állományba lehet helyezni és véglegesíteni.

Amint már említettem, a munkaügyi ellenőrzések kapcsán is nagyon komoly szabályozási változtatásokat vezettek be. Ebben is van jó. Tehát azt üdvözöljük, hogy a természetes személyek, illetve a kis- és középvállalkozások számára első alkalommal úgymond megbocsátanak, hogyha valami vétséget követnek el, azonban legnagyobb sajnálatunkra a 6/A. §-ból kikerültek nagyon fontos dolgok. Tehát szinte kompletten átírták ezt a paragrafust, és csupa olyan dolgot vettek ki, amik esetén eddig kötelező volt bírságot kiszabni, amik jellemzően a multinacionális vállalatoknál történnek. Ilyen a kettős munkaidő-nyilvántartás vezetése vagy annak a nem vezetése, vagy a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megszegése, illetve a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegének a nem megadása.

És itt található az is, hogy hatályon kívül helyezték azt a részt, ami a szakszervezeti vezetőknek munkajogi védelmet adott volna. Tehát nem tudjuk, hogy ezt mi indokolta. Biztos, hogy nem a jogharmonizáció. Megint csak abba a sorba illik be ez az intézkedés, amivel a szakszervezeteket teljes mértékben megpróbálják felszámolni. Ennek már számos lépése történt. Az OÉT felszámolása is idetartozik, de erről majd egy másik napirendi pont kapcsán még el fogunk vitatkozgatni, úgy érzem.

Tehát összességében véve a törvényben sok esetben garantálnak olyan jogokat a munkáltatók számára, amelyekkel eddig is éltek a munkáltatók, de legalább megegyezési alap volt a munkavállaló részéről, legalább volt valami alkualapja, valamit kérhetett cserébe, vagy rajta is múlt. Innentől kezdve ezeket a jogokat garantálják a munkáltatóknak, és teljesen nyilvánvalóan még jobban a rabszolga-foglalkoztatás felé mozdítják el az egész munkaerőpiacot.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai