Készült: 2019.10.18.12:04:30 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 76 2011.10.04. 0:14  73-105

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden, és a viccet félretéve: olyannyira támogatjuk ezt a javaslatot, hogy ha nem a képviselő úr nyújtotta volna be, akkor mi nyújtottuk volna be, és kérem, hogy támogassák a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 276 2011.10.10. 2:56  231-289

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden, mert akár viccesnek is tűnhetett néhány fölszólalás a vitában. Az az igazság, hogy amit ma a szocialista és az LMP-s képviselőtársak a vita kapcsán elmondtak, az igen szomorú. Végre el kellene dönteni, hogy ebben a nagyon-nagyon komoly kihívásban, ami a devizahitelesek megsegítéséről szól, kinek szurkolnak. El kellene dönteni, hogy kinek szurkolnak (Közbeszólás az MSZP soraiból: A nagymamának!), a bankoknak, vagy annak a tízezer, esetleg százezer magyar családnak, amelyen minden egyes javaslat segíthet.

Valóban, arról lehet vitatkozni, és jobbikos képviselőtársaimmal akár ésszerű vitát is lehet folytatni, hogy mit lehet még tenni a devizahitelesekért. De megkérdőjelezni azt, hogy minden egyes intézkedés arra irányul, hogy magyar családok tízezrei mentesüljenek az alól a teher alól, ami a mindennapi életüket nyomorítja meg, ez egyáltalán nem vicces, képviselőtársaim, és azt gondolom, hogy ebben egységes álláspontot kell képviselni a kormányzatnak, és támogatni kell minden egyes ilyen javaslatot.

(19.50)

Ami pedig az arra vonatkozó kritikákat éri, hogy miért kéthetente. Valóban, nagyon jó lenne, ha lenne olyan nemzetközi példa, amit előhúzunk a fiókból, hogy mit csinál egy ország ilyenkor. De hölgyek, urak, egy olyan helyzettel állunk szembe, amit Magyarország elsőként kíván megoldani a világon, eléggé speciális módon, és értelemszerűen folyamatosan jönnek elő azok a kérdések és problémák, amelyeket ilyen módon, de mind-mind a devizában eladósodott családok segítése érdekében próbál hozni a Fidesz-KDNP-frakció a kormány támogatása mellett.

Egy utolsó gondolat, ami itt a jövedelemvizsgálatokat érinti. Én azért főleg MSZP-s képviselőtársaimtól egy kicsit nagyobb önmérsékletet szeretnék kérni. Önök voltak azok, akik 2006 és 2009 között mindenre használták ezeket a vagyonosodási vizsgálatokat, csak éppen arra nem, amire kellett volna. Meg kell nézni a statisztikákat: az akkori adóhivatal 1-2 millió forintos vélelmezett adótartozások miatt indított tömeges vizsgálatokat, családok tízezreinek - egyébként akiket aztán felmentettek a végén, mert nem volt adómegállapítás - 30 százalékát hurcolták meg, évekig ügyvédhez kellett járniuk, és azokat a 10-100 milliós vagyonokat önök nem vizsgálták, mert akkor magukon kellett volna kezdeni ezeket a vizsgálatokat. Ehelyett önök fideszes képviselőknek küldtek ki azonos sorszámmal vagyonosodási vizsgálatra behívókat. Önök kritizálják ezt a javaslatot? Tetszettek volna akkor tisztességgel ezeket lefolytatni!

Összességében azt tudom mondani az NGM nevében, hogy támogatjuk mind a két javaslatot, és kérjük, hogy szavazzák meg. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 10 2011.11.07. 1:54  7-10

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Csak nagyon röviden a beterjesztett javaslattal kapcsolatban annyit hadd mondjak el, hogy valóban, ahogy láthatjuk Európában, úgy Magyarországon is az utóbbi időben az egész bankrendszer és a kormányzat, a bankrendszer és az ügyfelek viszonya átalakulóban van, egy teljesen új kihívásoknak megfelelő rendszert épít ki minden ország.

Magyarország e tekintetben különösen terhelt, még az általános európai viszonyokat figyelembe véve is, akár a devizahitelek ügyét is ide lehet venni, illetve azt a szabályozatlanságot, amely sajnálatos módon odavezetett, hogy az elmúlt nyolc évben Magyarország nem követte a szomszédos országoknak még azt a törekvését sem, amely az ügyfelek és a bankok viszonyrendszerét valamilyen korrekt módon szabályozta volna. Ennek a szabályozatlanságnak a pótlása indult el egy évvel ezelőtt, ez több lépésben történt meg, egy elég összetett és nem egy megoldást magában hordozó rendszerről van szó, tehát több lépésben lehet ezt a rendszert szabályozni. E tekintetben ez a most benyújtott javaslat nem előzmények nélküli, de bízunk benne, hogy folyamatosan ki lehet tölteni szabályozással azt az űrt, amelyet az elmúlt időszak ránk hagyott.

E tekintetben lényegében mind a referenciakamat, mind a hitelmutató szabályozását tekintve a kormány a benyújtott javaslatot támogatja, és kéri az Országgyűlést is annak minél gyorsabb megtárgyalására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 14 2011.11.07. 5:01  11-14

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Az elején hadd szögezzem le, hogy itt azért alapvetően nézeteltérésben vagyunk egymással.

Én azt gondolom, hogy a nemzeti ügyek kormányának a gazdaságpolitikája sokkal inkább kap támadásokat amiatt, hogy egy irányba kíván menni, még akkor is, ha ez bizonyos érdekeket, bizonyos nem szokványos intézkedéseket igényel, semmint amiatt, hogy túl gyakran kívánná a célokat és az irányokat módosítani. Azzal kapcsolatban, hogy mik is ezek a kiszámítható és - azt gondolom - a gazdaság szereplői számára fontos témák: az átláthatóság, az egyszerűség, a munka és a hazai kis- és középvállalkozói szektor támogatása, ami mentén születtek egyébként eddig is az intézkedések.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar gazdaságpolitikának mi okoz több fejtörést Nyugaton, az, hogy kevésbé kiszámítható vagy az, hogy néhány esetben olyan intézkedéseket hoz, amelyek sértik bizonyos nemzetközi cégeknek vagy szektoroknak az érdekeit, azt kell mondanom, hogy inkább az utóbbi az, ami erre igaz, legyen szó akár a bankszektorról, akár az esetlegesen a különadók által sújtott, különböző ágazatok képviselőiről. Tehát ön összekeveri a szezont a fazonnal, ha lehet így nyilatkozni vagy így minősíteni az ön hozzászólását. Pontosan az a magyar gazdaságpolitika legnagyobb kihívása, hogy a hazai érdekek érvényesítését külföldön is megfelelő módon tudja védeni és képviselni.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen a befektetők bizalma Magyarországgal szemben: valószínűleg ön vagy rossz emberekkel beszél, vagy nem feltétlenül olyanokkal, akik Magyarországon kívánnak befektetni, mert - esetleg tudok mondani ezzel kapcsolatban pontos adatokat - a Magyarországra irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetés jelentősen növekedett az elmúlt időszakhoz képest.

(13.40)

Vagyis hogy Magyarországgal kapcsolatban milyen a bizalom, azt tudom mondani, hogy a nemzetközi termelő cégek részéről megvan a bizalom a magyar kormányzat iránt. Természetesen vannak rossz beidegződések, hiszen Magyarország gazdaságpolitikája nem volt mindig a kiszámíthatóság mintapéldája az elmúlt időszakban. Amikor általában Európában válság van Görögországtól Olaszországig, akkor a nemzetközi befektetők, a nemzetközi cégek képviselői értelemszerűen árgus szemekkel nézik Magyarországot, hogy vajon elköveti-e a korábbi hibákat vagy nem. A számok kedvéért: a bizalmat talán az minősíti, hogy a külföldiek magyar állampapír-állományának az összege ma 4000 milliárd forint, a válság kitörésekor ez 2300 milliárd forint volt, tehát a bizalom jele az, hogy 1700 milliárd forinttal több állampapír van ma a külföldiek kezén. Ez egyébként pontosan annak a gazdaságpolitikának az eredménye, amely Magyarországot próbálja eltávolítani a nemzetközi válság okozta nehézségektől.

Azzal meg végképp nem tudok egyetérteni... - bár egy hosszabb vitát megérne az eva ügye, ez valóban egy kényes kérdése a magyar gazdaságpolitikának. De ezt most nem is kívánnám előhozni, mert az adótörvények módosítása kapcsán lesz majd alkalmunk erről beszélni. Az elmúlt időszakból én csak olyan intézkedéseket tudok a termékdíjtörvénytől kezdve a havi standoláson keresztül felsorolni, ami a hazai kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentette. Ha ön vállalkozók között jár - nekem van szerencsém ezt megtenni -, akkor minden, egyébként meglévő természetes vitánk ellenére a vállalkozói többség nagy része elismeri és támogatja a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseit, pontosan azért, mert eddig is alapvetően az adminisztrációs terhek csökkentésére irányult, és ezután is ebbe az irányba kívánunk ellépni.

A napirend előtti felszólalására összességében annyit tudok mondani, hogy a magyar gazdaságpolitika mindannak ellenére, amiket elmondott, átlátható és kiszámítható.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 46 2011.11.07. 3:09  43-49

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Azzal kapcsolatban, amit az otthonteremtés támogatásáról mint kiemelt kormányzati célkitűzésről elmondott, csak egyet lehet érteni. Valóban az otthonteremtési programnak, ahogy ön is említette, szélesebb értelemben vett pozitív társadalmi hatásai is vannak.

A romaintegrációval kapcsolatban annyit hadd mondjak: ne essünk abba a hibába, hogy a korábbi időszak programjainak eredménytelenségéből próbálunk következtetést levonni a jövőbeli célok hasznosságáról és szükségességéről.

Ennek érdekében egyébként, mert mi is fontosnak tartjuk az otthonteremtést, többlépcsős otthonteremtési programot indítottunk el. A kormány már döntött a szociálpolitikai kedvezmény és a forintalapú lakáskölcsönhöz jutást támogató kamattámogatás bevezetéséről. Az új szociálpolitikai kedvezmény összeköti egyébként az ön által is fontosnak tartott otthonteremtést a gyermekvállalással, a munkavállalással és az energiahatékonysággal. A terv szerint a gyermekes családok új lakás építéséhez vagy vásárlásához a lakás nagyságának és energetikai jellemzőinek függvényében akár 3,2 millió forint támogatást is kaphatnak. A fiatal házasok a meglévő gyermekek számától függetlenül, ha két további gyermeket előre vállalnak, úgy is kaphatnak támogatást. Tehát a támogatás elérhető lesz a még csak családot tervezők számára is.

A lakás-előtakarékosság szabályait korábban úgy módosítottuk, hogy az állami támogatás segítségével nagyobb saját erő képezhető. A családok számára az otthonteremtés többféleképpen történhet: új lakás vásárlásával, meglévő, de nem megfelelő minőségű lakás korszerűsítésével, tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel. Ezen lehetőségek közül természetesen minden család a számára optimális megoldást fogja választani. A szociálpolitikai kedvezmény igényelhető lesz emeletráépítés, tetőtér-beépítés, tehát új lakóegység kialakítására is.

Az új szociálpolitika és a kedvező kamatozású, forintalapú hitel lehetőségeivel reményeink szerint sok család tud majd élni. A fő kérdésre, amit itt elmondott: tekintettel arra, hogy a ténylegesen jelentkező forrásigényt a családok egyéni döntése határozza meg, a lakástámogatásokra előirányzott keret felülről nyitott, tehát nincs bekorlátozva, ahogy itt ön elmondta, 5-6 milliárd forintban. A kormány annyit fog erre a célra szánni, amennyi a lakosság részéről ezen igények felmerülése kapcsán jelentkezik.

Ebből következőleg azt kérem öntől is, hogy legyen méltányos a kormánnyal a jelenlegi gazdasági helyzetben, azok a legfontosabb első lépések, amelyek a fiatal magyar családok számára az új otthon megteremtésének feltételét jelenti, elindultak, és ilyen módon a kormány a helyén kezeli és megfelelően próbálja segíteni az új otthon teremtésének ügyét.

Kérem válaszomat elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 58 2011.11.07. 3:13  55-61

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztérium államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Azt gondolom, nagyon elbeszélünk egymás mellett. Ön azt mondja, hogy itt bármit titkolnánk a képviselők előtt. Senki előtt nem titkoljuk, hiszen az Államadósság Kezelő Központ honlapján az egész Államadósság Kezelő Központ által kezelt alap összes adata elérhető. Most szeretném - végül is megköszönve a kérdését - ismertetni mindenki számára az egyébként a honlapon elérhető adatokat.

A honlapon nyilvánossá tett adatok alapján az alap eszközeinek értéke 2011. május 31-én 2945 milliárd forint volt, ebből június és július hónapban bevonásra kerültek a magyar állampapírok közel 1400 milliárd forint összértékben. A bevont állampapírok tételes listája egyébként szintén elérhető az ÁKK honlapján a Nyugdíjreform Alap menüpontban, a segítség kedvéért.

Az alap vagyonának összértéke - forint- és devizaeszközöket összesen számolva - 2011. június 30-án ezek után 1557 milliárd forint volt, az alap vagyonának összértéke 2011. július 31-én 1370 milliárd forint volt. Ezek a számok egyébként a honlapról származnak, bárki számára elérhetők.

Ezek alapján az 1370 milliárd forintból 1003 milliárd forintban, a többi, 367 milliárd külföldi devizában denominált. A forinteszköz legnagyobb része befektetési jegyekben és ETF-ekben van, körülbelül 499 milliárd forint összértékben, ezt követik a részvények 182 milliárd, a jelzáloglevelek és vállalati kötvények 102 milliárd forint és a készpénzállomány 211 milliárd forint volt. A devizaeszközök legnagyobb részét 2011. július végén befektetési jegyek és ETF-ek tették ki 270 milliárd forint összértékben. A részvények állománya 72 milliárd forint volt, míg a jelzáloglevelek és a vállalati kötvények állománya 20 milliárd forint értékben volt. A külföldi állampapírok állománya egymilliárd forint, a számlapénzállomány 2 milliárd forint volt.

A fentiek alapján látható - és remélem, ön is belátja -, hogy mind az átkerült nyugdíjpénztári vagyon összetételére, mind a vagyon gazdálkodására vonatkozó információk hozzáférhetők, nyilvánosak, és a kormány nem rejteget ez ügyben semmit.

Egyébként a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon az ország érdekeinek megfelelően került fölhasználásra. Ma, amikor a világgazdaság legsúlyosabb válsága az eladósodottság, az eurózóna adósságválsága miatt aggódó politikusok mindenütt egyébként az államadósság elleni harcot tartják a legfontosabb lépésnek. A nyugdíjpénztári vagyon átvételével egyébként sikerült körülbelül 1400 milliárd forinttal csökkenteni az ország eladósodottságát, és további csökkentés is elképzelhető. A magán-nyugdíjpénztári vagyon felelős felhasználásával tehát a gazdasági növekedés számára próbál a kormányzat kedvező feltételeket biztosítani.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 70 2011.11.07. 3:21  67-73

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is mondta, valóban, az üzemanyag ára számos tényező együttállásából következik. De hogy ne kerüljem meg a kérdést, valóban, a kormánynak közvetlen árhatása a jövedéki adó mértékére van.

A gázolaj jövedékiadó-mértéke részben vagy főként költségvetési okok miatt november 1-jével emelkedett. Ehhez két megjegyzést hadd tegyek hozzá. Önöknek 8 évig nem nagyon volt fontos a költségvetési hiány tartása, ebből következőleg 2004 óta egyébként egyetlenegy évben sem értük el az Unió által szintként meghatározott 3 százalékot. Ez először 2011-ben lesz lehetséges.

Még kiegészítésként: az emelés egyébként csak azt a különbséget egyenlítette ki, amely a benzin és a gázolaj adómértéke között megvolt a korábbi években, tehát a gázolaj ára és a benzin jövedéki adója került közelebb egymáshoz.

Másrészt viszont, ahogy képviselő úr előtt is ismert, az üzemanyagok árának növekedése elsősorban külső hatások tényezője - így a kőolaj jegyzésára, a forint-dollár árfolyama -, és ebből következőleg a megoldás is alapvetően kevésbé a kormányon múlik, semmint a külső tényezőkön. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Nem ezt mondtátok!) Emellett egyébként, a benzinár jelenlegi viszonylagos magas szintje és folyamatos emelkedése mellett a jövedéki adó csökkentése vagy részbeni csökkentése valószínűleg minimális hatást gyakorolna egyébként a világgazdasági folyamatok mellett.

Ami az áfabefizetéseket illeti, a benzinárak emelkedése önmagában nem vezet a mi számításaink szerint a költségvetés áfabevételeinek növekedéséhez, ugyanis a benzin utáni áfabevételek növekedését mérsékli általában a benzin árának növekedése miatt bekövetkező fogyasztáscsökkenés. Tehát a Nemzetgazdasági Minisztérium nem számol áfabevétel-növekedéssel.

Emellett egyébként, amit ön nem mondott el, én fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kormány egyébként döntött a jövedéki adó csökkentése mellett is a fuvarozók által használt kereskedelmi gázolaj január 1-jei bevezetésével, már január 1-jétől is egyébként azt a lépést megtette, amit önök nem, hogy próbálja a gazdaságra gyakorolt hatását a benzin vagy a gázolaj árának növekedésével ellensúlyozni.

(15.10)

Ennek a döntésnek a továbbvitele megtörtént november 1-jével is, így november 1-jétől az adó emelésével párhuzamosan literenként 13 forinttal nőtt a kereskedelmi gázolaj adókedvezménye. Ezen túlmenően szintén az adómérték-emelés hatásának az ellentételezése érdekében nőtt a mezőgazdasági termelők által igénybe vehető adó-visszatérítés mértéke is 80-ról 82 százalékra. Tehát a kormány amellett, hogy sajnos bizonyos világgazdasági hatások miatt döntéseket kénytelen meghozni, a kereskedelmi gázolaj árának csökkentésével megpróbálja ezt a lehető legkisebb mértékben a gazdaságra és ezen keresztül a lakosságra ráterhelni.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 128 2011.11.07. 2:02  125-132

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ami a magyar kis- és középvállalkozások nemzetgazdaságban betöltött szerepét illeti, abban teljes mértékben egyetértünk, és azt gondolom, hogy a kormányzat eddigi intézkedései is a hazai vállalkozói szektor támogatására irányultak.

Ami a devizahitellel kapcsolatos észrevételeit illeti, abban is részben egyetértünk, hogy ez mekkora teher és próbatétel mind a lakosság, mind az állam, az önkormányzat vagy a vállalkozások számára. Viszont azt el kell mondanom - nem tudom, hogy ez alkalmas-e ennek a bemutatására -, hogy azért azt ön is tudja, hogy a vállalkozások és a lakosság devizában való eladósodottsága struktúrájában és folyamatában is jelentős különbséget mutat, mivel a lakosság eladósodottsága alapvetően bizonyos sablonszerződések miatt történt, ahol igazából a hitelt felvevő nem nagyon volt olyan helyzetben, hogy megismerje, felmérje a devizában való eladósodottság kockázatát. A vállalkozói szektor lényegéből fakadóan ilyen sablonszerződések a vállalkozói világban nem voltak, vagy legalábbis nem voltak jellemzőek. A mindenkori vállalkozókról egyébként feltételezhető, hogy mivel egy gazdasági társaságot vezetnek, pénzügyi ismereteik vannak, ezért sokkal inkább tudatában voltak azoknak a kockázatoknak, amelyeket a devizában való hitelfelvétel jelentett.

Egyébként jelentős különbség van a vállalkozások által felvett hitelek struktúrájában is. Míg a lakosság döntő többsége devizában és azon belül is svájci frankban adósodott el, addig a vállalkozói szektornál - az általunk ismert adatok alapján - jóval kisebb a devizában való eladósodottság, körülbelül 50 százaléka forinthitel a vállalkozói szektornak.

Majd az utolsó egy percben folytatom, ha az elnök úr megengedi.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 132 2011.11.07. 1:03  125-132

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Mielőtt befejezném a vállalkozók devizahiteles struktúrájának föltárását, azért azt engedje meg: azt gondolom, a kormányzat eddig is az Európai Unió keretei adta lehetőségek között maximálisan a hazai kkv-k érdekében kívánt működni, most ezt nem sorolnám fel természetesen, mert nem ez volt a tárgya.

Ott tartottam tehát, hogy a hazai vállalkozások eladósodottságának devizastruktúrája más. Jellemzően döntően forintban és azon belül is devizában, körülbelül 70 százaléka euróban történt az eladósodásnak, tehát kevésbé svájci frankban, így jóval kisebb egyébként az árfolyamveszteség az elmúlt időszakban. Nem mondom végig a többi különbséget is egyébként a vállalkozói devizában. Egyébként elemeztük, hogy hogyan tudnánk segíteni a vállalkozókon is. Jelen pillanatban, meg kell mondanom őszintén, azt gondolom, hogy a végtörlesztés kapcsán a bankokkal való dolog olyan feszített, hogy ezekre a kérdésekre a közeljövőben kívánnánk visszatérni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 251 2011.11.14. 11:22  250-252

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem leszek túl népszerű, de úgy gondolom, hogy néhány fontos, a kormány által támogatott, illetve nem támogatott módosító indítványról itt az Országgyűlés előtt célszerű beszámolni a módosítókról való szavazás előtt.

A kormány 2011. október 11-én nyújtotta be az Országgyűléshez a T/4662. számú, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat egyrészről olyan lépéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az államháztartás hiánya 2012-ben a 2,5 százalékos szinten maradjon, és így lehetőség legyen kismértékben is ugyan, de az államadósság csökkentésére. Másrészről a javaslatban szereplő, az egészségbiztosítási ágazatot érintő módosítások fő célja az államháztartás ezen alrendszereinek bevételeinek növelése, amely fontos lépést jelent az Egészség-biztosítási Alap zárása felé. A benyújtott törvényjavaslat nemcsak az adóbevételek növelésére irányuló intézkedéseket tartalmaz, de rendkívül fontos faktor az adómorál erősítése, a feketegazdaság csökkentése is.

A T/4662. számú törvényjavaslathoz összesen 154 darab módosító indítvány érkezett. A kormány a törvényjavaslat vitájában elhangzottak alapján a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban kialakította álláspontját. A kormány által beterjesztett javaslatnak megfelelően a személyi jövedelemadó rendszerében újabb lépések történnek az egyszerű, arányos egykulcsos adózás megteremtése érdekében.

A kormány támogatja a költségvetési bizottság azon módosító indítványát, amely az új szociális hozzájárulású adó keretein belül biztosítana 2012-ben és '13-ban átmenetileg jelentős mértékű munkáltatói adókedvezmény-kompenzációt, amennyiben a munkáltatók végrehajtják a nettó jövedelmek szinten tartásához szükséges béremeléseket, így valóban elmondható az, hogy egyetlen munkavállaló sem járhat rosszabbul a 2012. évben. A személyi jövedelemadózás területén a kormány támogatta azt a módosító indítványt, amely szerint továbbra is béren kívüli juttatásnak minősül, ha a munkáltató az általa fenntartott, üzemeltetett munkahelyi étkezdében havonta 12 500 forintot meg nem haladó értékben természetbeni étkezést biztosít a munkavállalóknak. Ugyancsak támogatja a kormány, hogy a béren kívüli juttatásokat a 16 százalékos személyi jövedelemadón kívül 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelje.

Itt célszerű megjegyezni, a '12. évi adótörvények egyik nagy vívmánya az egész magyar kafetéria-rendszer átalakítása, amelynek kapcsán több módosító javaslatban is pontosításra került ez a terv.

Talán itt érdemes megjegyezni, amiről talán képviselőtársaim jelentős része már a sajtóból értesült, hogy a kormány végül is hosszas mérlegelés és a frakcióval történt egyeztetés után az evával kapcsolatban arra az álláspontra jutott, hogy bár továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy az egyszerűsítés felé mutató adórendszerben az eva egy rendszeridegen elem, ugyanakkor figyelembe véve, hogy jelen pillanatban nem áll rendelkezésre olyan, a szakmai szervezetekkel egyeztetett, kidolgozott, az adórendszerhez jobban illeszkedő, a vállalkozások mindennapi gondjait jobban figyelembe vevő átalányadózási rendszer, ezért amellett döntött a kormány, támogatja az eva adórendszerben való megtartását 2012-ben azzal, hogy egyrészt növekszik az eva igényelhetőségének felső korlátja 25-ről 30 millió forintra.

A társasági adózás területén a kormány támogatja azt az álláspontot, hogy az elhatárolt veszteség szabályozásakor az átalakulásokat illetően hangsúlyozottabban ki kell emelni a csoporton belüli ügyleteket annak érdekében, hogy a cégcsoporton belüli ügyleteket ne sújtsa további korlátozás. A kormány támogatja továbbá azt a módosító indítványt, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy választásuk szerint a társasági adó szempontjából az eddig előírtnál alacsonyabb értékcsökkenési leírást alkalmazzanak.

A jövedéki adó területét érintő módosítások közül kiemelni indokolt talán az E85-ös üzemanyag, vagyis a bioetanol részére alkalmazandó adómérték 40 ezer forint/1000 literről 70 ezer forint/1000 literre emelkedjen, annak érdekében, hogy a benzin és az E85-ös ára közötti különbség a bioetanol rosszabb hatásfoka miatt indokolt mértékre csökkenjen.

Szintén támogatja a kormány, hogy a dohánytermékek adómértékének változását követően a régi adójegyű termékeket a kiskereskedők visszaszállíthassák a nagykereskedőkhöz. A kormány támogatja az alkoholtermékek adómértékére vonatkozó rendelkezések pontosítását, amelyek révén egyértelművé válik, hogy a nem szeszes italnak minősülő tiszta szesz az alacsonyabb adómértékkel adózó termékek körébe tartozik.

(19.50)

Szintén támogatható a kisüzemi sörfőzdék számára kedvező szabály, amely szerint az ott előállított sörrel nagykereskedelmi tevékenységet folytatóknak alacsonyabb összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtaniuk, valamint elégséges 20 négyzetméteres tárolókapacitás.

Egyébként ugyancsak itt érdemes megjegyezni azt, hogy több, az adótörvényben kifejezetten a hazai kis- és középvállalkozások számára lehetőséget biztosító módosító javaslatot támogatott a kormány, ilyen többek között, ami egy lényeges, több tízezer hazai vállalkozást érintő módosítás, hogy a jövő évtől a rehabilitációs hozzájárulás mértéke fizetésének felső határa a 20 főt foglalkoztató vállalkozásokról 25 főre emelkedik, ami több tízezer vállalkozás számára jelenthet esélyt arra, hogy legális foglalkoztatással vegyen fel újabb munkavállalókat.

Ugyancsak változik a kiküldetési díjak szabályozása, amely korábban egy versenyhátrányt jelentett a magyar befektetések számára, ennek az adómértéke is csökken 2012-től.

A gazdasági versenyképesség kiteljesítése és a jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében a kormány támogatja a települési adóra vonatkozó rendelkezések elhagyását a törvényjavaslatból. A jogbiztonságot szolgálja az a módosító indítvány is, amely szerint a helyi adókról szóló törvény továbbra is tartalmaz az építmény- és a telekadó esetében adómaximumot. Ugyanakkor az önkormányzati adószabadság kiterjesztése érdekében lehetővé válik, hogy az önkormányzatok az alapterület szerinti építmény- és telekadózás esetében megkötés nélkül állapíthassanak meg differenciált adómértéket.

A kormány továbbá támogatja a gépjárműadó vonatkozásában azt a módosító javaslatot, amely szerint a külföldi gépjárművek adózására vonatkozó törvényi rendelkezések hatályban maradnak.

A népegészségügyi termékadóban a kormány az adóköteles termékkört a törvény céljával összhangban bővítő, illetve az e körbe tartozó termékek definícióját pontosító javaslatokat támogatott. Erre tekintettel a magas gyümölcstartalmú, extra dzsemek és a különleges minőségű lekvárok kivételével adókötelessé válnak a lekvárok, a sós snackek, valamint pontosabbá válik többek között az energiaital és a pékáru fogalma.

Tekintettel arra, hogy a gyermekek körében a tejfogyasztás sok esetben összekapcsolódik a kakaófogyasztással, így a tejfogyasztást elősegítendő, a kakaópor esetében az adó mértéke az általános adómértékhez képest jóval alacsonyabban kerül meghatározásra.

A túlzott adóteher-növekedés elkerülése érdekében a kormány támogatja azt az indítványt is, amely szerint a baleseti adó összege a naponta legfeljebb 83 forintos mértéken áll meg. A kormány szintén támogatja azt a módosító javaslatot is, amely a kulturális célra fordítható költségvetési források bővítése érdekében - a Nemzeti Kulturális Alap bevételeit bővítendő - előirányozza a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó adófizetési kötelezettséget is.

A számviteli törvényt érintően benyújtott módosítók közül a kormány a jogtechnikai pontosítások mellett támogatja a mérlegfordulónap-váltás szabályainak bővítését, valamint annak a lehetőségnek a bevezetését, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara orientációs jelleggel ajánlásokat adhasson ki a könyvvizsgálói díjminimumra vonatkozólag.

A kormány egyébként több módosító javaslatot is támogat a könyvvizsgálat, a gépjárműbeszerzés és egyéb adminisztrációt csökkentő javaslatok közül.

Általánosságban elmondható, hogy a kormány nem tudja azokat az indítványokat támogatni, amelyek megvalósítása jelentős költségvetési kihatással járna, így veszélyeztetnék a jövő évi egyensúlyt, valamint nem kellően megalapozott módosítások. Így mind a többkulcsos adó visszaállítására, mind a 25 százalékos áfa megtartására irányuló javaslatokat nem tudta támogatni a kormány. Nem támogathatók továbbá a sorozatjellegű ingatlanértékesítés szabályainak oldására irányuló telekmegosztásra vonatkozó javaslatok sem.

A népegészségügyi termékadóhoz érkezett módosító indítványok közül a kormány nem támogatja azokat, amelyek a törvényjavaslat jogértelmezést segítő részeit kiiktatnák, az adóköteles termékkört indokolatlanul szűkítenék, illetve azt, amellyel az egészségügyi alap számára új forrást jelentő baleseti adó elhagyásra kerülne.

Nem támogatja továbbá a kormány a közösségi közlekedési adó bevezetésére irányuló egyik módosító javaslatot sem, tekintettel arra, hogy az ilyen adó bevezetésével a vállalkozások adóterhe túlzottan megnövekedne, illetve az ilyen intézkedés megkérdőjelezi vagy megkérdőjelezheti a kormány gazdasági növekedéssel kapcsolatos gazdasági törekvéseit.

A kormány támogatja a különadótörvénnyel kapcsolatban benyújtott azon módosító javaslatot, amely biztosítja, hogy a különadó-fizetési kötelezettséget a jogutódnak kelljen teljesíteni, ha a jogelőd az átalakulással összefüggésben kikerülne a törvény hatálya alól.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, hogy az egyes adótörvényeket és az azzal összefüggő egyéb törvénymódosításokról szóló módosító javaslatokat arra figyelemmel támogassák, hogy azok három szempontnak mindenképpen meg kell hogy feleljenek. Egyrészt, hogy a költségvetés stabilitását biztosítsák, az egykulcsos, arányos adórendszer teljes kiépülése felé vezető utat kövezzék ki, illetve hogy főként a hazai kis- és középvállalkozások számára lehetőleg tehercsökkenést és adminisztrációcsökkentést jelentsenek.

Erre való tekintettel kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatokat az Országgyűlés is támogassa. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 136 2011.11.21. 2:17  129-140

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő asszony, azért is volt ez a gyors helycsere itt Cséfalvay államtitkár úrral, hiszen jól tudja, hogy ennek a törvényjavaslatnak, ha van apja meg anyja, ha lehet ilyen képzavarral élni, akkor az egyik biztosan az önök frakciója és személy szerint ön, hiszen ezt a javaslatot önök nyújtották be a parlamenthez, azt hiszem, hogy három-négy hónappal ezelőtt.

A kormánytöbbség jó javaslatnak gondolta az önök javaslatát, ezért is elkezdtünk egy közös gondolkodást. Önnel személyesen is többször egyeztettünk, hogy hogyan lehetne ebből a törvényjavaslatból egy olyan javaslatot kihozni, amely valóban azokat a jogos igényeket alátámasztja és megvalósítja, amik arra vonatkoznak, hogy Magyarországon... - már ma is jól tudjuk, csak végig kell menni Budapest egy-két frekventált utcáján, hogy sajnos a bevásárlóközpontok, amelyek zöldmezős beruházással a főváros körül megépültek, milyen vásárlóerő-elszívó hatással bírnak a fővárosra. Valóban úgy látjuk egyébként, hogy bizonyos hipermarketek olyan komoly pénzügyi tőkével rendelkeznek, amely felülírja egyébként bizonyos szempontból a piaci logikát, és kizárólag piacszerzés miatt terjeszkednek ma Magyarországon.

Tehát sok olyan szempontot ismerünk, mind gazdasági, mind várostervezési szempontot, amely azt mondatta velünk, hogy az önök javaslata egy jó közös gondolat, azon végig kell menni, egyeztettünk sok szervezettel is. Teszem hozzá: azt a javaslatot, amit végül is közösen akartunk végigvinni, önök az utolsó pillanatban visszavonták. Mi tudomásul vettük ezt a javaslatot, de az ötletet nem akartuk volna ezzel az enyészetnek hagyni, ezért átdolgoztuk, és ha lehet mondani, az önökénél egy kicsit szigorúbb javaslattal is álltunk elő ahhoz képest, igen, önök egy féléves moratóriumot akartak bevezetni. Mi azt mondtuk, ahhoz, hogy ezt a piacot átlássuk, ahhoz, hogy megfelelő szabályozást tudjunk hozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), egy hosszabb moratóriumra van szükség, és így került meghatározásra a 3 év.

Köszönöm szépen, hogy válaszolhattam a kérdésére. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 140 2011.11.21. 1:14  129-140

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Képviselő asszony, a kérdésére vonatkozólag azt tudom konkrétan mondani, hogy természetesen amikor az Országgyűlés ezt el fogja véglegesen fogadni, ehhez valamifajta végrehajtási rendelet lesz egyébként szükséges.

A mi javaslatunk mindösszesen a moratóriumra vonatkozólag, az időtartamában, illetve abban különbözik az önök javaslatától, hogy természetesen olyan rendelkezést nem kívánunk hozni, hogy ha egy kistelepülésen - ne adj' isten - olyan helyzet állna elő, hogy például valamifajta belső területrendezés miatt az egyetlen meglévő boltot lebontják, mert előállhat ilyen helyzet, akkor ne legyen semmiféle lehetőség arra, hogy ilyen speciális esetekben ne lehessen engedélyt adni. De ha ön áttanulmányozta a mi javaslatunkat, abban nagyon-nagyon szűkre van szabva az a terület vagy az a kör, amikor mentességet lehet adni. Mi nem a mentesség oldaláról fogtuk meg, hanem egy általános moratóriumot javasoltunk három évig ezen a piacon, persze arra fölkészülve, hogy lehetnek olyan speciális esetek, amikor például a közellátás érdekében kell engedélyezni ilyen dolgot. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én azt gondolom egyébként, hogy a minisztériumok összetételéből adódóan lesz garancia arra, hogy mivel itt szakemberek ülnek, nem más egyéb döntési szempontok fognak érvényesülni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 337-341 2011.11.21. 4:44  300-360

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondoltam, hogy soron kívül, de köszönöm szépen, elnök úr. (Folyamatos zaj.)

ELNÖK: Államtitkár úr, ne haragudjon, én semmit nem értek abból, amit mond.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Följebb teszem a mikrofont.

ELNÖK: Igen. Másrészt, ahogy látszik, teljesen képtelen vagyok arra, hogy ezt a szintű csendet elérjük. Ahhoz viszont, hogy követni tudjuk az ülést mi, akiknek dolgunk van az ülés vezetésével, muszáj, hogy egy kicsit nagyobb legyen a hangerő. Vagy a technikusok segítsenek ebben, vagy a képviselő hölgyeket és urakat kérem, hogy segítsenek, mert egyszerűen nem lehet hallani azt, amit mondanak. Képtelenség így a vitát vezetni vagy az önök munkáját segíteni.

Államtitkár úr, öné a szó, és megkérem, hogy beszéljen egy picit hangosabban.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert szeretném tisztázni ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy valóban nem egy kis anyagot tárgyal most az Országgyűlés, de igazából lényegileg csak olyan pontokat tartalmaz az anyag, amelyeket vagy az adótörvényekben, vagy a módosító indítványok kapcsán megnyitott vitában a tisztelt Ház már részben vagy egészben tárgyalt. Tehát azt állítani, hogy teljesen új javaslatok lennének a Ház előtt, én arra írom, hogy az ellenzéki képviselők talán nem tudták végigolvasni. De nincsenek a Ház előtt olyan javaslatok, amelyek, mondom, vagy az adótörvények vitájában, vagy a módosítókról szóló vitában - amelyen volt szerencsém itt lenni - ne kerültek volna napirendre. Az evától kezdve a minimálbér kompenzációján át azok a fontosabb részek, amelyek itt szerepelnek, a korábbi vitában már részben vagy egészben megvitatásra kerültek.

Én egy dolgot emeltem ki, ami talán a név miatt néhány képviselőtársam figyelmét felkeltette, ez az Erzsébet-jeggyel kapcsolatos kérdés. Jelzem képviselőtársaimnak, hogy már erről is volt szó. Ez a kafetéria-rendszer átalakításának úgymond az utolsó lépése. Volt lehetőségem, talán pont MSZP-s képviselőtársaim felvetésére korábban is jelezni, hogy a kafetéria-rendszer átalakításának utolsó elemeként fölmerült az a javaslat, amely igazából mostanra állt össze - ezért van itt a végén -,s amely arról szól, hogy a hidegétkezési jegyek piacán egy jelentős változás történik. Korábban nem volt egyértelmű, hogy van-e olyan állami szervezet, amely képes a hidegétkezési jegyek piacán monopóliumként a hidegétkezési jegyet kiadni. A kafetériaelem átalakítása kapcsán a SZÉP-kártyára vonatkozó módosítások már az adótörvényekben megjelentek, vagyis a kafetériaelemnek a gazdaságélénkítő eszközei a SZÉP-kártyán jelennek meg, mint a szálláshely, a vendéglátás és a rekreációval kapcsolatos szolgáltatások. Még lényegében nem a módosítás kapcsán a hidegétkezési jegyek eddigi piaci alapú jegykiadása megszűnik, és jövő évtől az üdülési csekk mintájára ugyanaz a szervezet egy hidegétkezési jegyet fog kiadni e javaslat alapján. Ennek a neve talán újként jelenik meg, de ez sem új, bár ez egy valóban fontosabb módosítás.

Alapvetően azzal tudom indokolni ennek a javaslatnak a talán későinek tűnő benyújtását, hogy bizonytalanok voltunk abban, hogy a nagyon fontos átállás menetére, ennek a munkának az elvégzésére van-e olyan alkalmas szervezet, amely ezt meg tudja tenni. Arra jutottunk, hogy van. Egyébként az önök által még annak idején összehozott Nemzeti Üdülési Alapítvány fogja az Erzsébet-jegyet kiadni.

Ilyen javaslatokkal van tele ez a javaslat. Azt szerettem volna jelezni, igazságtalannak tartom, hogy azt mondják, itt csupa új elem szerepel, mert ezekről már volt szó. Sokban itt kerül fel az i-re a pont, egyébként pedig a kormány nevében a benyújtott javaslatok nagy részét a támogatásunkról tudom biztosítani.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 357 2011.11.21. 3:01  300-360

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak röviden, még egyszer a tisztelt Ház figyelmébe és főleg ellenzéki képviselőtársaim kritikájára reagálva annyit hadd mondjak az időpontokkal kapcsolatban, hogy az alkotmányügyi bizottság 11 órakor ülésezett egyébként. Az ott, a bizottság által benyújtott javaslatok egyébként elérhetők, ha nem is egységes javaslat formájában, de a parlament honlapján 11 óra utántól elérhetők voltak.

Arra az észrevételre, hogy érdemes-e későbbre halasztani vagy nem, azt is tudnám mondani, hogy a jogbiztonságot az is segíti, ha minél előbb szavaz a Ház ezekről a módosításokról, hiszen itt január 1-jei hatálybalépésről van szó, tehát a vállalkozói vagy a törvény által érintett szereplők minél előbb ismerik a módosításokat, az pontosan azt a jogbiztonságot segíti, amelyet önök itt hivatkoztak. Még egyszer megjegyezném, hogy egyébként a módosítások között nincs olyan alapvetően, amely vagy a normál vitában, vagy a módosításokról szóló vitában ne szerepelt volna.

Néhány felvetéssel kapcsolatban annyit hadd reagáljak, hogy egyébként jó néhány módosító van, ami könnyebbséget jelent a vállalkozások számára. Ilyen például a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos módosítás, amely a tejtermékek egy részt veszi ki az adó köréből. Göndör képviselőtársamnak a jövedéki adóra vonatkozó észrevételét másképp értelmezem, de akkor ezt majd megbeszéljük, illetve akartam reagálni az agrárkamarákkal kapcsolatos észrevételre is. Itt is valami félreértés van, hiszen a múlt héten szavazott a parlament arról, hogy egy általános regisztrációt vezet be a vállalkozások között, amely regisztrációból veszi ki ez a módosító, kapcsolódó módosító javaslat az agrárkamarához tartozó cégeket, mivel ott egy speciális területről van szó, ennek egy speciális szabályozást kell a későbbiekben adni.

Összességében elfogadva azt, hogy egy viszonylag nagy és terjedelmes anyagról van szó, még egyszer: nincs benne olyan, amely korábban ne került volna figyelembe; illetve jó néhány olyan javaslat van benne, amit azért kritizálnának, mint például a kompenzáció kérdése, ha nem szerepelne az anyagban. Tehát olyan javaslatok is szép számmal vannak, amelyek a vállalkozások és az emberek számára könnyebbséget, nagyobb átláthatóságot biztosítanak.

Mindezeket összességében figyelembe véve kérem a képviselőtársaimat, hogy a javaslatok nagy részét támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 71 2011.11.29. 0:35  68-72

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szijjártó Péter kimerítő, részletes indokolása után nekem nem maradt más feladatom, mint hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nevében megköszönjem képviselőtársaimnak a költségvetés általános és részletes vitájában, bizottsági munkájában való részvételt, a közel 600 módosítót, és kérjem az Országgyűlést, hogy a költségvetés főösszegeit, sarokszámait tartalmazó bizottsági módosító javaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 10 2011.12.05. 3:29  7-10

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Gondolkoztam a válaszon, ahogy elmondta, hogy mit lehet erre válaszolni. A legfontosabb talán az, hogy talán nem árt néha a valóságról tudomást venni. Tehát amit ön állít itt, hogy a munka törvénykönyve kapcsán a kormány továbbra is valami népnyúzó elképzelések mellett áll ki, ez egyszerűen nem igaz. Ahogy itt előttem Czomba államtitkár úr elmondta, társadalmi konszenzus van a szakszervezetek tekintetében. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Társadalmi konszenzus?! - Moraj az MSZP soraiban.) Elnézést, még a következőképpen tudom értelmezni: ezek szerint az MSZP hadat üzent a szakszervezeteknek, az eddigi, talán utolsóként emlegetett bázisának, hiszen önök azt állítják most itt, hogy a szakszervezetek ezzel az együttműködési aláírással elárulták a munkavállalókat. Ezek szerint önök az utolsó társadalmi csoportok egyikével mennek szembe, amely még így-ahogy az ön programja mellett áll, azt állítják, hogy a szakszervezeteknek ez az aláírása nem tükrözi a valós helyzetet.

Ennek ellenére mi úgy látjuk, hogy önök csinálnak pontosan a parlamenti vitában is megjelenő bolhacirkuszt abból, hogy önök mindenképpen szerepelni szeretnének, miközben egyébként a legfontosabb szereplők között konszenzus van. Ennek az aláírásnak pont az volt a lényege, hogy mind a munkavállalók (Közbeszólás az MSZP soraiból: Döbbenetes!), mind a munkaadók között konszenzus van a munka törvénykönyve kapcsán. (Nyakó István: Megfélemlítés van! Megfélemlítés van, barátom!) Ezt nem ártana önöknek is figyelembe venni. (Nyakó István: Megfélemlítés van! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Döbbenetes!) Gondolom, ezt majd elintézik önök a szakszervezeti vezetőkkel, hogy ők miért gondolták úgy, ahogy gondolták. Mi, ahogy Czomba úr is mondta, fontosnak tartjuk ezt a megállapodást.

Ami az európai válságot illeti és a gesztusokat, én azt tudom mondani, hogy valóban nagyon sok tényező (Lukács Zoltán: Másfél kiló Gaskó szeletben!), nagyon sok tényező változott meg az elmúlt egy évben Európában. Valóban, ennek van hatása Magyarországra is. (Lukács Zoltán: Másfél kiló Gaskó szeletben!). De egyébként jelzem, hogy Magyarországon - ellentétben az önök által kormányzott 8 évvel - a reáljövedelmek nőttek, a reálkeresetek nőttek az elmúlt évben, sőt a reálbérek is nőttek, és a családok által elkölthető, gyermekvállalással kapcsolatos jövedelmek is nőttek. (Nyakó István: A csúcson kell abbahagyni! - Derültség az MSZP soraiban.) Ezzel szemben az államadósság csökken, és Magyarország - ha különböző nehéz helyzeteket meg is kellett oldania - önállóan képes volt a nemzetközi piacon megállni a helyét.

Összességében azt tudom mondani, amivel elkezdtem, hogy a szocialista képviselőtársaim, úgy látom, nem szoktak még hozzá, hogy a valósággal nem árt barátkozni. Igenis a kormánynak eltökélt szándéka, hogy - kifelé vállalva a konfliktusokat - továbbra is a magyar polgárok és a magyar kis- és középvállalkozók pártján áll, ez ügyben meg is tesz mindent. Ennek eredménye egyébként ez az aláírt együttműködés, még akkor is, ha ez önöknek nem tetszik és nem szoktak ehhez hozzá. A kormány továbbra is kitart e gazdaságpolitika mellett (Mesterházy Attila: Érdekegyeztetés nem volt!), és valóban továbbra is gesztusokat kíván tenni, próbálja a nemzetközi viszontagságok mellett is a hazai munkavállalókat is a lehető legnagyobb védelemben részesíteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 22 2011.12.05. 2:59  17-22

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Igazából nehéz témáról beszélt. Én nem akarnám megítélni, hogy a király meztelen vagy sem, de az biztos, hogy udvari bolond már van. (Derültség és taps a kormánypárti oldalon.) A tények kedvéért: ön a térképen valamit elnézett. Ön politikai válságról és gazdasági válságról beszél. Nem ismerek olyan országot, ahol politikai válság van és a kormányzó többséget adó pártok 50 százalék fölött szerepelnek időközi választáson.

(13.50)

Ön gazdasági válságról beszél. Nem ismerek olyan országot, ahol gazdasági válságban nőnek a reáljövedelmek, nőnek a reálbérek és nőnek a gyermekvállalással kapcsolatos jövedelmek. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Meg kell nézni a statisztikát! Nem ismerek olyan országot, ami gazdasági válságban van, és az elmúlt egy évben csökkent a munkanélküliségi ráta, és növekedett a foglalkoztatási ráta. Ne haragudjon, képviselőtársam, de ön összevissza beszél. Sem gazdasági válság, sem politikai válság Magyarországon nincsen. Egyébként valóban nehéz nemzetközi környezet van, valóban, Magyarország másfél éves kormányzás után is komoly kihívásokkal áll szemben gazdaságpolitikailag, de egyébként, hogy mi a különbség egy pénzügyi szakértő és egy államférfi vagy egy jó politikus között, leginkább az, hogy különbséget tud tenni stratégia és taktika között. A stratégiában a magyar gazdaságpolitikának továbbra is azt kell képviselni, amit eddig képviselt: meg kell próbálni Magyarországot a lehető legtávolabb tartani az euró válságától, meg kell próbálni a magyar emberekre, a magyar kis- és középvállalkozásokra a lehető legkevesebb hatást tenni ez ügyben, és ezzel szemben kell vállalni azokat a konfliktusokat a nemzetközi porondon, amelyeket a magyar kormány vállalni is fog. Ez a magyar kormány gazdaságstratégiája. Hogy egyébként az IMF-fel hogyan és miképpen kell tárgyalni, erről lehet vitatkozni, de azt gondolom, hogy a magyar gazdaságstratégiába illett az is, hogy ahhoz, hogy 2010 végén a magyar kormány meg tudjon tenni nagyon fontos gazdaságpolitikai lépéseket, azt kellett mondani az IMF-nek, hogy köszönjük szépen, abban a formában nem volt szükség az ő szereplésükre. És ugyancsak a magyar emberek érdekét védi, hogy egy megváltozott nemzetközi környezetben már - a meglépett eredményeinket megvédendő - elindítunk egy tárgyalást. Ez két teljesen különböző dolog; ön összekever két dolgot, minimálisan is a stratégiát meg a taktikát.

Összességében ezt tudom mondani. Magyarországon se politikai válság, se gazdasági válság nincs, és jó lenne - ön a valóságról szólt itt -, ha ön is egy kicsit köszönő viszonyba kerülne a valósággal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 64 2011.12.05. 4:13  61-67

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Amikor van szerencsém az ön kérdésére vagy interpellációjára válaszolni, mindig azzal szoktam kezdeni, hogy először is megköszönöm, hogy a téma fontosságára hétről hétre felhívja a figyelmet, hiszen azt gondolom, abban mindenképpen azonos a véleményünk, hogy valóban több százezer magyar családot érint, és a kormánynak minden rendelkezésére álló eszközzel meg kell próbálnia segítenie a korábbi években devizában eladósodott, főleg a lakásukra devizahitelt felvett magyar családokat. Abban már kevésbé értünk egyet, hogy azok az intézkedések, amelyeket eddig hozott a kormányzat, mennyire segítenek vagy nem segítenek a devizahiteleseken.

Pár dolgot azért szeretnék tisztázni az ön interpellációjával kapcsolatban. Egyrészt ön úgy fogalmaz, ha jól olvasom, bár azt hiszem, így hangzott a felszólalásában is, hogy lepaktálunk az IMF-fel. Azért tisztázzunk valamit: tárgyalások megkezdéséről volt szó. Már a napirend előtti felszólalásban próbáltam érzékeltetni a különbséget bizonyos stratégiai irányok és bizonyos, egyébként az eddigi eredményeink megvédése érdekében hozott lépések között. Azt gondolom, azt továbbra is kijelenthetjük, és ebben talán próbálom önt megnyugtatni, hogy a kormány és a gazdasági minisztérium is eltökélt egyébként a devizában eladósodottak helyzetének rendezésében.

A számmisztika kapcsán azért annyit hadd mondjak, hogy a Nemzeti Bank adatai alapján egészen pontosan 712 ezer a jelzálogalapú devizahitel-szerződésesek száma, tehát a számok tekintetében csak azért érdemes itt pontosítani, hogy akit esetleg el tud érni a kormány különböző intézkedése, hogyan viszonyul ehhez a számhoz.

Mint ön előtt is ismert, a kormányzat folyamatosan hoz intézkedéseket. Vannak olyan intézkedések, amelyek az összes, devizában eladósodott vagy devizában hitelt felvett magyar családot érintik. Ilyenek alapvetően a különböző, a bankok és a hitelfelvevők közötti szerződéses viszonyt rendező intézkedések.

Ebből tudnék egyébként jó néhányat felsorolni, de ezt talán ön is olyan jól ismeri, mint én, a fix árfolyamtól kezdve jó néhány ilyen intézkedés történt. Ez az összes devizahitelest érinti.

Vannak olyan speciális intézkedések, amelyek egyelőre csak bizonyos részeit tudják segíteni a devizában eladósodottaknak. Itt valóban a fix törlesztőrészlettől kezdve az eszközkezelő felállításán át, ami 5 ezer családot érinthet, vagy az Ócsán megépítendő, a legrosszabb helyzetben lévők számára segítséget nyújtó intézkedésektől egészen a végtörlesztés lehetőségével élők számára is nyújt a kormány különböző lehetőségeket.

Hogy ez mekkora számot érint: én ebbe nem mennék bele. Nem zárult le még a végtörlesztést igénylők száma. A mi számításaink és a Bankszövetség számításai szerint is ez a szám azért valahol 150-200 ezer között lehet. Tehát bízunk benne, hogy több tíz százalékát sikerül elérni.

Ami a kérdése első részére vonatkozik: valóban, tovább kívánjuk vinni ezt a küzdelmet. Valóban, megkerülhetetlen bizonyos szinten túl a bankok bevonása. Valóban, a Bankszövetség eljuttatott egy javaslatot a minisztérium felé, amire érdemben valószínűleg csak a jövő év elején tudunk visszatérni, amikor a bankok is látják és a kormányzat is látja, hogy a végtörlesztéssel valóban hányan tudtak élni. Utána következik az a fázis, ami valóban a végtörlesztéssel élni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem tudók számára is lehetőséget nyújt.

Tehát a kormány továbbra is elkötelezett, és továbbra is segíteni kívánja a devizában eladósodottakat. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm. (Lukács Zoltán: Taps, taps, taps! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Lukács Zoltán Szatmáry Kristóf felé: Szóljál, megtapsolunk!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 76 2011.12.05. 4:08  73-79

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ami talán önnek rossz hír, az a vállalkozásoknak, legalábbis a kis- és középvállalkozásoknak biztosan nem, tehát hogy nem kívánunk változtatni az eddigi gazdaságpolitikán, hiszen az eddigi gazdaságpolitikánknak is a fő szempontja az volt, hogy próbáljuk segíteni, támogatni a hazai kis- és középvállalkozásokat.

Ön itt néhány példát elmondott, ami már önmagában is ad némi koherenciazavarra utaló jelet. Egyrészt nem értettem, hogy hogyan jön össze, hogy ugyanazt a vállalkozói csoportot sértené a minimálbér emelése és az eva 37 százalékra emelése, hiszen tudjuk jól, hogy az evás cégek jelentős részében nincs bejelentett munkaerő, hiszen teljesen más irányú gazdasági tevékenységet végeznek az eva-vállalkozások és a minimálbér által érintett vállalkozások.

A minimálbérrel kapcsolatban hadd mondjam el, hogy a megemelt minimálbér így is a közép-európai térség legalacsonyabb minimálbére, tehát itt semmiféle versenyhátrány nem érheti a hazai vállalkozásokat. Persze erre nem kell büszkének lennünk, hiszen a hosszú távú cél az, hogy a magyar gazdaság versenyképessége lehetővé tegye azt, hogy a magyar minimálbérek elérik az európai, sőt a környező országok minimálbérszintjét is.

Ami egyébként hiányzott az ön felszólalásából, annak a felsorolása, hogy milyen intézkedések történtek. Itt, az elején hadd mondjak egy példát arra, hogy ön nem egészen korrektül fogalmazta meg a kérdését sem, mert nem nőtt a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók összes száma. Azzal kezdődött ez a kormányzati gazdasági ciklus, hogy 10 kisadót eltörölt a kormányzat. Ma a kis- és középvállalkozásnak 23 adónemmel kell megbirkóznia, ez sem kevés egyébként, de ez korábban 28 volt. Tehát az az állítás, hogy növekedett volna az adók száma, egyszerűen nem állja meg a valóság próbáját.

De egyébként változott a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó szabályozás, az elvárt jövedelem szabályozásának ma is kedvező változások történtek, az adminisztrációcsökkentésben csak néhány példát: a házipénztár szabályainak egyszerűsítésétől kezdve a NYENYI-adatlap eltörlésén át jó néhány, egyébként a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit csökkentő lépés történt. Ugyanígy a most parlament előtt lévő munka törvénykönyve is a vállalkozók számára ad egy rugalmasabb munkaerő-piaci lehetőséget.

Egyébként a bírságolási rendszer is jelentősen változott, nem lehet bírságolni a vállalkozásokat elsőre pénzbírságra, és nem lehet az állami szervek részéről a kirótt pénzbírságot a saját költségvetésükbe bevonni. Tehát jó néhány olyan intézkedés történt, amely kifejezetten a hazai kkv számára volt előnyös. De a hitelezés tekintetében - annak ellenére, hogy érezzük a problémát - el kell mondani, hogy a mostani kormányzat a Széchenyi-kártyaprogram keretében újabb hitelhez jutási lehetőséget biztosított a kis- és középvállalkozások számára, a korábban jól működő és 1000 milliárd forintot 157 ezer vállalkozáshoz eljuttató Széchenyi-kártyaprogramot kiegészítette a forgóeszközhitel, a beruházási hitel és az agrár-Széchenyi-kártyaprogamokkal is. Egyébként ennek ellenére valóban a jövő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a nemzetközi bankok által csökkentett hitelkihelyezést hogyan tudjuk pótolni a magyar piacon. Erre vonatkozóan vannak terveink, és amikor odaérünk, ezt meg is fogjuk ismertetni a közvéleménnyel.

Összességében azt tudom mondani, hogy a kormányzat továbbra is eltökélt a kis- és középvállalkozások segítése érdekében, és azok az intézkedések épp az ellenkező irányban mutatnak, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban hozott, mint amit ön itt állított. Ennek tükrében kérem, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 94 2011.12.05. 4:12  91-97

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos témára hívta fel a figyelmet, de azt engedje meg, hogy ennek az ügynek a megítélése azért bizonyos tekintetben eltér az önétől.

Először is hadd mondjam azt, hogy az Európai Unió szabad munkavállalása egyrészről lehetőség, másrészről kihívás természetesen Magyarország számára. Azt gondolom, hogy a rendszerváltás egyik nagy igénye és vívmánya volt az, hogy a magyar munkavállalók ugyanolyan feltételekkel tudnak Európa nyugati felén is boldogulni elméletileg, mint amilyen a nyugati munkavállalóknak megadatik. Ezzel persze természetesen nincs megoldva az a probléma; a számok nyelvén ön azt kérdezte, hogy konkrétan milyen intézkedések egyébként azok, amelyek itthon tudják tartani a munkaerőt.

Én két példát hadd mondjak, éppen a minimálbér emelését kritizálta itt egyik képviselő-, frakciótársa az előbb, én azt gondolom, például a minimálbér emelése is egy olyan intézkedés, amivel a magyar munkavállalók itthon tarthatók, és itthon a megbecsülésük növelhető. De ilyen szerintem egyébként az egykulcsos adó bevezetése is, ami a magasan kvalifikált, magasabban kvalifikált rétegeknél lehet egy olyan plusz, ami miatt nem választja azt a munkavállaló, hogy külföldre megy családostul, hanem pontosan a magasabb hozzáadott érték tekintetében a magyar adórendszer és a családtámogatási rendszer lehetővé teszi azt, hogy továbbra is Magyarországon maradjon.

Ami a statisztikai számokat illeti, ez a jelenség egyébként van, körülbelül a statisztikai adatok - én nem akarnék az ön számaival vitatkozni, nem tudom, én igazából a KSH adataira tudok hivatkozni, e szerint a népességhez viszonyítva a kivándorlók számát alapvetően a környező országokéhoz érdemes viszonyítani. Ebben a tekintetben Magyarországon - Szlovákiával együtt - a legalacsonyabb, tehát mindössze 0,1 százalék az, aki az elmúlt nyolc évben, tehát a 2000-es évek elejétől fogva külföldön vállalt munkát, az összes többi környező országban egyébként magasabb, Lengyelországban, Csehországban, Szlovéniában és Romániában ez majdnem eléri az egy százalékot.

Tehát annak ellenére, hogy van egy ilyen jelenség, és ez ellen természetesen tennünk kell, Magyarországot sújtja egyébként a legkevésbé a fiatal korosztályban a kivándorlás.

Ami valóban talán a legfontosabb mérőszám, az a foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon. Ön azt kérdezte, hogy mit tett ebben a kormány az elmúlt másfél évben. Én azt tudom mondani, hogy a legtöbbet ezen a területen - ha lehet mondani - értük el, az elmúlt 15 hónapban folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottak száma, már nemcsak az előző évit, de az előző kétévi szintet is meghaladja. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy évben 40 ezer fővel, egy százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ez összességében másfél év alatt 75 ezer fő körüli foglalkoztatásbővülést jelent, és a legalacsonyabb korcsoportban egyébként majdnem 60 százalék körüli a foglalkoztatottság, ami pedig hároméves csúcsot jelent. Ezzel párhuzamosan jó hír, hogy egyszámjegyűre zsugorodott egyébként a munkanélküliségi ráta, ami ha azt vesszük, hogy másfél évvel ezelőtt a magyar munkanélküliségi ráta meghaladta az EU átlagát, ma pedig ez alatt van, akkor azt gondolom, hogy ez a legfontosabb eredmények egyike.

Ami konkrétan Békés megyét érinti, itt közel ezer munkahely megőrzésére, több mint 400 új munkahely létesítésére nyílt pályázat, 52 munkáltató 728 millió támogatást igényel; a Békés megyei konkrét adatokat esetleg el tudom önnek is juttatni, erre most nincs idő.

Összességében azt tudom mondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy fontos a probléma, dolgozunk rajta, és bízom benne, hogy további eredményekről tudok beszámolni.

Köszönöm szépen, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 66 2012.02.20. 4:09  63-69

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, megint egy olyan interpellációval állunk szemben, ahol a célokat tekintve talán egyetértés is mutatkozik köztünk, azonban az ön állításai több ponton is az igazságtól egy kicsit távol esnek.

Ha példaként engedi elmondanom, először is hadd utasítsam vissza azt az állítását, miszerint a kormány számára bármely gyermeket nevelő szülő vagy bármely gyermek ne lenne támogatandó. Azt tudom mondani, hogy korábban sosem volt ennyire fontos magyar kormány számára az elmúlt húsz évben a gyermeket nevelők és a gyermekek helyzete, mint a mostani kormány számára.

Ön az interpellációjában néhány olyan dolgot állít, amit viszonylag könnyen tudok cáfolni. Ön azt mondja, hogy a kormány gazdaságpolitikája a gyermekek születését tekintve nem hozott eredményt. Ha ön pontosan megnézi a demográfiai adatokat, az látszik, hogy bár igaz az, amit ön mond, hogy az év első 11 hónapjában összességében csökkent a születendő gyermekek száma, de ha összeveti az első négy hónap adatait az azt követő hat hónap adataival, azt fogja látni, hogy míg drasztikusan csökkent a gyerekek száma az első három hónapban, folyamatosan növekszik a 2010. évhez képest a 2011. év májusától a születendő gyermekek száma.

Ha egy kicsit visszaszámol (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Játék a számokkal!), hogy a gyermeket vállaló szülők mikor döntik el a gyermekvállalást, akkor pontosan láthatja azt, hogy egy trendforduló van a magyar szülők gyermekvállalását figyelembe véve valamikor a 2010. év közepén. Tehát igenis az a gazdaságpolitika, amely az egykulcsos adó és a gyermekek támogatását ötvözte, meghozta azt az eredményt.

(15.00)

Bízunk abban, hogy ez a tendencia, ami elindult tavaly - a statisztikát meg kell nézni, és az egyértelmű -, ha megnézik, pontosan egy olyan tendencia van, amiben bízunk, hogy tart és kitart. És ha lehet ilyent megfogalmazni, akkor azt is tudom mondani, hogy bízunk benne, hogy a tíz év alatti egymillió munkahelyhez hasonlóan elérünk oda, hogy tíz év alatt egymillió újszülött is lesz, hogy elérhetjük demográfiailag ezt a célt. Mert az azt jelenti, hogy éves szinten százezer magyar gyermek születik, amire sajnos már nagyon-nagyon régóta nem volt példa.

Ön az interpellációjában azt mondja, hogy hitelcsapda ellen nem tesz a kormányzat. Nem akarnám idehozni, hiszen erről sokat vitatkoztunk már; a kormányzat egyik legnagyobb eredménye 160 ezer magyar családnak a hitelcsapdából való kihozatala. Holnap kezdi meg a parlament egyébként a Bankszövetséggel való megállapodás alapján a többi hitelcsapdában lévő magyar család számára is reményt jelentő törvénymódosítás tárgyalását.

Ön azt sugallja, hogy a lakhatást nem támogatja a kormányzat. Ön is tudja, tavaly decemberben elfogadta a kormányzat, hogy a korábbi szocialista vezetés alatt megszüntetett szocpolt újraindítja, és akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak idéntől egyébként a gyermeket nevelő családok.

Ön azt állítja, hogy a fogyasztás csökkent. Ez sem igaz ebben a formában, a tavalyi évben, ha minimális mértékben is, három év után először növekedett a hazai kiskereskedelmi forgalom, míg egyébként a környező országok majdnem mindegyikében csökkent.

Legutoljára ön azt állítja, hogy a kormány a gyermeket felelős módon nevelő családokat hozta a legnehezebb helyzetbe. Erre egyetlenegy statisztikai példát hadd mondjak önnek, a reálkeresetek alakulását 2011 első három negyedévében. Az egy gyereket nevelő családok reálkeresete 4,1 százalékkal, a kettő gyermeket nevelő családok reálkeresete 11,6 százalékkal és a három vagy annál több gyermeket nevelő családok reálkeresete 18,7 százalékkal nőtt. Húsz év óta nem volt ilyen eredmény.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 20 2012.02.21. 9:00  19-107

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bár az ügy fontossága, azt gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló, mégis megpróbálnám 25 percnél némileg rövidebben összefoglalni ennek a törvényjavaslatnak a tartalmi részét és indokoltságát.

A deviza-jelzáloghitellel rendelkező adósok megsegítése érdekében az elmúlt másfél évben - képviselőtársaim talán tudják - számos intézkedésre került sor. Kicsit visszatekintve: 2011 augusztusában lépett hatályba a rögzített árfolyamon történő végtörlesztést lehetővé tevő törvény, szeptemberben került elfogadásra a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztést biztosító jogszabály, majd decemberben a Nemzeti Eszközkezelő működésének szabályozása került a parlament elé.

A devizahitelesek problémájának átfogó megoldása érdekében 2011 decemberében a kormány hosszú tárgyalások után megállapodott a Magyar Bankszövetséggel további lépések szükségességéről. Ennek egyik eleme az árfolyamgát intézményének módosítása, amelynek keretében az árfolyamrögzítés időtartamának meghosszabbítására és a rögzített árfolyam feletti végtörlesztett rész egy részének az elengedésére kerül sor. Az árfolyamrögzítés választása esetén az adósok végtörlesztése jelentősen csökken. Itt több százezer magyar család mindennapjairól van szó. A legelterjedtebb svájci frank alapú hitelnél a jelenlegi 240 forintos árfolyamszint helyett 180 forintos árfolyamon kell végtörleszteni. Ez azt jelenti, hogy a végtörlesztési kötelezettség 25 százalékkal lesz alacsonyabb.

Azért, hogy mindenki, aki érintett ebben az ügyben, a pontos számok nyelvén tudja, hogy ez mit jelent, egy példát engedjen meg a tisztelt Ház. Egy átlagosnak tekinthető 7 millió forintos összegű, 15 éves futamidejű hitelnél ezáltal a korábbi 93 ezer forintos havi törlesztőrészlet körülbelül 70 ezer forintra csökken. Ez azt jelenti, hogy minden család kasszájában, amely jelzálog típusú hitellel adósodott el az elmúlt időszakban, körülbelül havi 20 ezer forintnak megfelelő összeg marad a családi kasszában. A különbség egy része elengedésre kerül, míg a fennmaradó, jellemzően kisebb része gyűjtőszámlán kerül jóváírásra, amit az árfolyamrögzítés lezárását követően havi részletekben kell a hiteladósnak visszafizetni. A rögzített árfolyam a törvényjavaslat szerint euróhitelnél 250 forint, japán jen esetében 2,5 forint/jen.

A benyújtott törvényjavaslat a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak megfelelően 2012 végéig biztosítja, hogy az ügyfelek kezdeményezzék az árfolyamrögzítés alkalmazását hitelezőiknél. Új elem, hogy az ingatlancélú lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik a konstrukciót. A rögzített árfolyam alkalmazását a korábbi három év helyett öt évig, de legkésőbb 2017. június 30-ig kell biztosítaniuk a bankoknak. Az árfolyamrögzítés igénybevételének feltétele, hogy az adósok fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot. Jól tudjuk, de azért itt jelezném, hogy elméletileg a Bankszövetséggel való megállapodás, illetve a kormány egyéb intézkedései azoknak is kínálnak segítséget az egyéb konstrukciók által, akik 90 napnál régebbi tartozással bírnak.

A törvényjavaslat jelentős kedvezményt biztosít az adósoknak. Az állam és a bankok fele-fele arányban átvállalják a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztőrészlet kamatrészletének megfizetését, csak a tőkerész kerül a gyűjtőszámlára, és az azzal járó kamat az, amit az ötéves futamidő után vissza kell fizetni.

(9.50)

Mint említettem, ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 7 millió forint összegű, öt évvel ezelőtt felvett hitel esetén az állam és a bankok által megtérített összeg 2012-ben megközelíti a 13 ezer forintot, a gyűjtőszámlára ezért csupán a fennmaradó körülbelül 6 ezer forint körüli összeg kerül. A későbbi években a megtérített összeg kismértékben egyébként csökken is, tekintettel arra, hogy a törlesztőrészletekben a kamatrész aránya jellemzően fokozatosan csökken.

Az állam által az elkövetkező öt évben kifizetendő összes támogatás a kamatrész megtérítése miatt természetesen a jövőbeli árfolyamtól függően is összességében meghaladja a 100 milliárd forintot. Tehát a magyar állam ezáltal az adós családok válláról körülbelül 100 milliárd forintot fog levenni, és körülbelül ugyanekkora vagy ezt meghaladó részt fognak átvállalni egyébként a bankok.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hitelezők kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiánytalan kérelmeket 60 napon belül elbírálják. Bízunk benne, hogy egyébként a bankok ezt a 60 napos elbírálási időt fogják tudni tartani.

A korábban megkötött gyűjtőszámla-szerződéseket az új konstrukció kedvező feltételeire tekintettel a hitelezők automatikusan átalakítják az új feltételeknek megfelelően. Abban az esetben természetesen, ha a hiteladós kéri, hogy a korábbi feltételek, a kedvezőtlenebb feltételek maradjanak számára - ami nem valószínű -, akkor erre elméletileg van lehetőség.

A törvényjavaslatban foglaltak szerint a közszférában dolgozó hiteladósok ezen felüli további kedvezményben részesülnek, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó kérelmüket a pénzügyi intézmények soron kívül kell hogy elbírálják. A gyűjtőszámlahitel után fizetendő kamathoz, ami a törvény előírása szerint nem haladhatja meg a háromhavi BUBOR értékét, a közszféra dolgozói kamattámogatást igényelhetnek. A kamattámogatás mértéke az eltartott gyermekek számától fog függeni, a részletszabályokat kormányrendelet határozza majd meg. A gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó kamattámogatást minden közszférában dolgozó hiteladós igényelheti.

Azok a közszférában dolgozók, akik az év végéig bejelentkeztek, és jogosultak lettek volna a végtörlesztésre, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, ha belépnek az árfolyamgát rendszerébe. A támogatás megegyezik a február és a gyűjtőszámla-szerződés megkötése, de legkésőbb július 1-je között esedékes, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztőrészlet összegével. Tehát ez arról szól, hogy lényegében úgy kell tekinteni, hogy ezzel a devizahitel-adósok olyan helyzetbe kerülnek, mintha már 2012 februárjától az árfolyamgát védelme alatt törlesztettek volna.

A kedvezmények elszámolását és az igénylést a hitelezők végzik, az elszámolás részletszabályait ugyancsak kormányrendelet fogja meghatározni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szabályozott árfolyamrögzítést kedvező feltételeire való tekintettel várhatóan a devizahiteles adósok döntő többsége igénybe fogja venni, már azok, akik egyébként az előtörlesztéssel nem kívántak vagy nem tudtak élni. A kormány bízik abban, hogy ezen kedvező konstrukció, illetve az erre vonatkozó információk eljutnak az érintettekhez, az árfolyamgát új rendszere így reményeink szerint jelentős mértékben járul hozzá majd a devizahitelesek problémáinak enyhítéséhez.

Itt hívnám fel az Országgyűlés figyelmét, hogy valóban egy hosszú, többlépcsős, több állomással rendelkező út végéhez értünk, vagy ha nem is a végéhez, az egyik legjelentősebb, és ma már azt mondhatjuk, hogy szinte az összes devizahiteles számára elérhető, érzékelhető segítséget tud nyújtani a kormányzat, nem kevés állami forrást fölhasználva, de ugyanakkor ennek az árfolyamrögzítésnek, ennek a könnyítésnek a költségeit részben - nagyobb részben - a bankokra ráterhelve tud segíteni több százezer magyar családon.

Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 40 2012.02.21. 2:09  19-107

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem biztos, hogy két percben fogok tudni válaszolni az összes felvetésre. Nagyon röviden annyit hadd fűzzek hozzá az elején, hogy persze értem ellenzéki képviselőtársaim észrevételeit, de megint abba a klisébe kerültünk, hogy bár a javaslatot támogatják, itt mindenféle gazdaságpolitikai hibát kérnek rajtunk számon. Azt gondolom, persze elsősorban a javaslatról kell beszélni, és örülök annak, hogy döntően támogatják a javaslatot, mégis engedjék meg, azokra az egyéb észrevételekre részben reagáljak, amelyek itt elhangzottak.

Az, hogy újabb ötletek lesznek-e képviselő asszonytól, természetesen - mint jeleztem - ez egy járatlan ösvény, nem csak Magyarországon, az egész Unióban, hogy a kormányzat próbál ilyen módon segíteni a devizahitellel eladósodottak széles táborán. Nem tudjuk, hogy az utolsó lépés-e. Mi bízunk benne, hogy ezzel a lépéssel döntően ki tudjuk váltani vagy tudunk segíteni a devizában eladósodottakon, de valóban, ahogy képviselő asszony említette a vállalkozásokat, az önkormányzatokat, vannak még olyan rétegek, amelyekre természetesen reményeink szerint most már a Bankszövetséggel közös megoldásokat tudunk fölkínálni.

Ez részben válasz egyébként Z. Kárpát Dániel képviselőtársam fölvetésére, hogy ő azt mondta, megint csak egy szűk rétegen segítünk. Hát azért a számok nyelvén: hétszáz-egynéhányezer devizában eladósodott, jelzálogos ingatlanról beszélünk, ebből közel 200 vagy akár több mint 200 ezer a végtörlesztéssel kiváltásra kerül. A mi számításaink szerint egyébként több százezer olyan devizahiteles lesz, aki belép ebbe az árfolyamrögzítésbe, tehát azt lehet mondani, hogy reményeink szerint akár a 70-80 százalékát is eléri egyébként az összes devizában eladósodott lakossági hitelesnek, akin tudunk segíteni.

Ez egyébként válasz részben képviselő asszony kérdésére is, hogy mennyibe fog kerülni. Akkor tudjuk pontosan megmondani, amikor tudjuk, hogy mennyien léptek be, és milyen a forint árfolyama. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) De az alapszámítások szerint is 100 milliárd forintos állami költsége lesz ennek a végtörlesztési rendszernek.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 52 2012.02.21. 1:59  19-107

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szólnék, mert úgy látom, hogy a konkrét témáról általános gazdaságpolitikai kérdések vetődnek föl részben a tekintetben, hogy öt év után milyen gazdasági helyzet lesz Magyarországon.

Én azért pár tényszerű dolgot szeretnék leszögezni a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban. Persze, nem könnyű a helyzet, és értelemszerűen minden adatot viszonyrendszerben kell értelmezni. De a 2011. év minden ellenkező híreszteléssel ellentétben sikeres gazdaságpolitikai év volt az egykulcsos adó bevezetésével, a gyermektámogatással - ez csak néhány példa. A foglalkoztatás egyébként növekedett Magyarországon 2011-ben. (Simon Gábor: A közfoglalkoztatás révén!) A versenyszférában is növekedett a munkahelyek száma, képviselő úr.

A GDP Magyarországon az uniós átlag felett növekedett 2011-ben, hosszú-hosszú évek után először. A reálkeresetek növekedtek Magyarországon, nemcsak a gyermeket nevelők körében, hanem minimális szinten az összes magyarországi tekintetében.

A fogyasztás - már ez is fölmerült itt korábbi képviselői indítványban - hosszú évek után először a tavalyi évben, ha enyhe mértékben is, de növekedett Magyarországon. Csak egy példát hadd mondjak: a nálunk ma jobb gazdasági helyzetben emlegetett országokban - mint például Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Románia - csökkent a belső kereslet és a kiskereskedelmi forgalom. Tehát korántsem annyira borús a kép, és bízunk benne, hogy azok a folyamatok, amelyek elindultak, öt év után valóban lehetővé teszik minden magyar állampolgár számára, hogy ennek a konstrukciónak a végén tudják törleszteni a hitelüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 62 2012.02.21. 1:26  19-107

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak egy nagyon rövid megjegyzést: akik nyomon követik a parlament működését, jelezném, lehet, hogy vannak ilyen javaslatok, de a kormányzat továbbra sem kívánja és a Nemzeti Adóhivatal sem kívánja a végtörlesztéssel élők széles táborát egyébként semmiféle vagyonosodási vizsgálat alá vetni. Már csak azért sem, ha megengednek egy kis kitérőt, mert valóban a végtörlesztők, még ha abban egyet is értünk, hogy valószínűleg az összes devizaadós körének egy viszonylag szerencsésebb rétegét érinti, ez az átlagos adósság 7-10 millió forint között egy középosztályba tartozó, egyébként nem hatalmas vagyonokat feketén felhalmozók közössége, amely végtörlesztett.

És valóban nem is kívánta a kormányzat egy percig sem gátolni vagy elrettenteni. Voltak ilyen próbálkozások egyébként a mi információink szerint, amikor bankok még a végtörlesztés elején ilyennel riogatták az ügyfeleket, de akkor és most is egyértelművé kívántuk tenni, hogy érdekeltek vagyunk a devizaadósság teljes összegének a csökkentésében, és nem kíván az állam semmiféle ilyenfajta ellenőrző módszerekkel a devizahitelt törlesztők életébe beavatkozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 201 2012.03.12. 3:34  200-210

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megpróbálom az időkeretet nem kihasználva, röviden tájékoztatni az Országgyűlést a benyújtott javaslatról.

Georgiával - korábbi elnevezés alapján Grúziával - a 39/2008. (IX.19.) miniszterelnöki határozat adott felhatalmazást a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény létrehozására. Georgia képviselőivel 2008-ban kezdtünk tárgyalásokat. A mindkét állam által elfogadott szöveget 2011 márciusában parafáltuk. A georgiai egyezmény végleges szövegének megállapításáról és kihirdetéséről az 1197/2011. (VI.16.) kormányhatározat döntött, az egyezmény aláírására 2012 februárjában került sor Budapesten.

Katar Állammal a 12/2008. (III.27.) miniszterelnöki határozat adott felhatalmazást arra, hogy 2009 és '11 között tárgyalásokat folytassunk. A katari egyezmény végleges szövegének megállapításáról és kihirdetéséről az 1322/2011-es kormányhatározat rendelkezett, az egyezmény alapján 2012 januárjában, Budapesten került sor az államok képviselőinek aláírására.

A T/6154. számon benyújtott magyar-georgiai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki. A T/6155. számon benyújtott magyar-katari kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény a jövedelemadókra alkalmazandó. Jelentőségük, hogy alkalmazásukkal kizárják a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének és Georgia esetében vagyonának a kettős adózását oly módon, hogy meghatározzák, hogy az egyes jövedelemfajták - osztalék, kamat, jogdíj, egyéb jövedelmek - tekintetében, illetve a vagyon típusúak tekintetében melyik szerződő államnak milyen körben van adóztatási joga. Az egyezmények garanciális szabályként rögzítik az egyenlő elbánás elvének megalkotását, továbbá lehetővé teszik mindkét szerződő állam számára a kölcsönös egyeztetési eljárás kezdeményezését a másik államnál, illetve biztosítják a szerződő államok illetékes hatóságai számára az információcsere igénybevételének lehetőségét.

Mind a magyar-georgiai, mind a magyar-katari egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményében és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, az általunk eddig megkötött más oldalú egyezményeknek, és reményeink szerint jól szolgálják a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a közös befektetői érdekeket.

Ahhoz, hogy a napirenden szereplő nemzetközi szerződések a belső jog részévé váljanak, szükséges azok kötelező hatályának elismerése és jogszabályban való kihirdetése. Tekintettel arra, hogy mindkét egyezmény kizárólagos törvényhozási tárgyat érint, kihirdetésükre csak törvényben kerülhet sor.

Az elmondottak alapján tisztelettel kérem a Magyarország és Georgia, továbbá Magyarország és Katar Állam között a kettős adózás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 209 2012.03.12. 1:59  200-210

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazából nemzetgazdasági minisztériumi államtitkárként kicsit nehezen veszek részt ebben a vitában, mint végzett földrajzszakos már inkább.

Én azért hadd kérjek annyi toleranciát a grúz vagy georgiai nép számára, hogy egyrészt eldönthesse azt, hogy milyen néven szeretné magát illetni. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) Főleg azért, mert aki tudja, hogy alakult ki a magyar népnyelvben is a grúz szó, az pontosan tudja, hogy az orosz birodalom évszázados törekvései és az oroszok által ennek a térségnek adott név az, amit átvett egyébként több közép-európai ország is. Tehát mint némileg sorsközösségben lévő nemzet, azt gondolom, hogy némi toleranciával lehetünk a georgiai kérés kapcsán.

(17.40)

Egyébként ön idézte a Földrajzinév-bizottság korábbi döntését. Csak azt azért hozzátenném, hogy volt egy újabb beadvány a Földrajzinév-bizottsághoz. A georgiai fél folyamatos kérése alapján 2010. VI. 21-én egyébként ez a bizottság úgy döntött, hogy tudomásul veszi a Külügyminisztériumnak azon gyakorlatát, hogy Magyarország és Grúzia, illetve Georgia között a diplomáciai érintkezésekben a Georgia név használatos, tehát ilyenformán egyébként ez a most beterjesztett szöveg bírja a földrajzinév-használatért felelős bizottság támogatását is.

De visszatérve a tartalmi részére: szeretném kérni az Országgyűlést, az elnevezéstől függetlenül, hogy támogassák ezt a kétoldalú megállapodást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 213 2012.03.12. 2:24  212-214

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem szót, mert egy nagyon fontos, több százezer magyar család számára könnyebbséget jelentő törvényjavaslat módosító indítványainak szavazásánál tartunk, és először is mindenképpen szeretném itt zárszóként lényegében mindenkinek megköszönni képviselőtársaink konstruktív együttműködését.

A törvényjavaslatban szabályozott árfolyamrögzítés meggyőződésünk szerint a devizahitel-adósok többsége számára elérhető lesz, több százezer szerződésre számíthatunk. Épp ma jelentek meg a végtörlesztéssel kapcsolatos, ma már talán végérvényesnek tűnő számok, amelyek alapján közel 170 ezer devizaadós háztartás, család tudta végtörlesztéssel a korábban felvett hitelét visszafizetni. Reményeink szerint a most benyújtott módosító indítványok, illetve ezen törvényjavaslat zárószavazása után a végtörlesztéssel élni nem tudó több százezer család számára is megnyugtató, az elkövetkező évekre biztos, kiszámítható hiteltörlesztést nyújtó törvényjavaslatot tud elfogadni az Országgyűlés.

Talán külön kell hangsúlyozni, hogy a most támogatott módosító indítványok tekintetében a Bankszövetséggel való egyeztetés megtörtént. Itt egy Bankszövetséggel való megállapodás alapján tudjuk arra kérni az Országgyűlést, hogy a támogatott módosító indítványokat szavazza meg. Olyan lényeges módosítások is ebbe egyébként bekerültek, mint a banki értékbecsléstől függő ingatlanértéktől való eltérés vagy éppen a 20 millió forintos korlát meghatározása.

Még egyszer szeretném megköszönni képviselőtársaimnak - azoknak is, akik a módosító indítványt benyújtották - azt a támogatást, ami ezt a törvényjavaslatot övezte, és bízunk benne, hogy a módosító indítványok és a zárószavazás után valóban, amikor ez a törvény életbe lép, sok százezer magyar család mentesül a múltnak azon hibái alól, ami a megnövekedett törlesztőrészleteket jelenti.

Kérem az Országgyűlést, hogy a módosító indítványokat támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 217 2012.03.12. 0:10  214-238

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak bejelenteném, hogy a törvényjavaslatot a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 209 2012.03.19. 4:24  188-210

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában nagyjából körvonalazódott, hogy a parlamenti pártok nagy része, ha fenntartásuk vagy jobbító szándékuk is van, de támogatja az előterjesztést.

Viszont engedjék meg, mert nem tudok elmenni Szűcs Erika képviselőtársunk felszólalása mellett, aki, ha jól tudom, néhány évvel ezelőtt kormánytagként a Gyurcsány-kormányban bármikor felemelhette volna a szavát a devizahitelesek problémáinak megoldásáért, de ezt akkor nem tette meg, most viszont azzal zárta egyébként a felszólalását, hogy aggódik a bankok forráshelyzetével kapcsolatban. Én azt gondolom, ez mindent elmond azzal kapcsolatban, hogy a korábbi 8 év egyébként legsúlyosabb öröksége hogyan is alakulhatott ki Magyarországon. Valóban, ahogyan a felszólalók jelezték, itt remélhetőleg, lehet annak nevezni, egy egyéves küzdelem végére kerül talán véglegesen pont, egy több lépcsőben történő megsegítésről, a magyar családok egy jelentős részének a megsegítéséről tud ma dönteni az Országgyűlés.

Ez nem egy akármilyen küzdelem volt a magyar kormány számára, hiszen nemhogy az elődei, de talán Európában nem volt még egy olyan kormány, amely ilyen határozottan, a lakosság megóvása, a lakosság terheinek a csökkentése érdekében a bankok, a bankok közteherviselésbe való bevonása mentén próbált volna segédkezni. Azt gondolom, ez a küzdelem már csak azért is példaértékű, és majd valamikor a gazdaságtörténet biztosan elemezni is fogja, hiszen itt egy lezáró lépésről van szó, de jól tudja, aki ismeri az elmúlt fél év gazdaságtörténetét, hogy itt a végtörlesztések bejelentésének időpontjával esik egybe az a Magyarország ellen irányult pénzügyi támadás, amelynek több fejezetét láthattuk az elmúlt fél évben.

(17.50)

Valóban, itt arról van szó, hogy a kormányzat az elmúlt egy évben próbálta a korábban felelőtlen, szabályozatlan, az elmúlt időszak hibáiból kialakult rendszer terheit megosztani a családok, a kormányzat és a bankok között. (Zaj. - Az elnök csenget.) Egyébként talán válasz Z. Kárpát Dániel képviselőtársam kérdésére is, aki sürgette volna ennek a javaslatnak a korábbi elfogadását, hogy abban különbözik, és ahhoz kellett talán az idő, hogy a most előttünk lévő javaslat már nem egy konfliktusos javaslat. Ez a Bankszövetséggel kötött megállapodás alapján született egyezség, amely biztosítja egyébként a magyar családok számára azt, hogy jelentős mértékben - és most már nemcsak néhány devizahiteles számára, hanem több százezer devizahitelesről van szó a felmérések szerint -, jelentősen csökken az elkövetkezendő időszakban a havi törlesztőrészlete. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy egy átlagos 2,5 millió - mai árfolyamon számolva -, 20 éves időtartamra felvett hitel havi törlesztőrészlete 110 ezer forint körüli összegről 80 ezer forintra csökken. Jelentős, érezhető, a családok mindennapjaiban segítséget nyújtó megoldást tud ma megszavazni az Országgyűlés.

Bízom benne, hogy a benyújtott módosító indítványokkal és a végszavazással együtt valóban pontot tehetünk egy olyan másfél éves küzdelem végére, amely magyar családok százezreinek jelent megkönnyebbülést, és valóban a korábbi 8 év hibás politikájának lezárása is lehet. Ezért kérem az Országgyűlést, a képviselőtársaimat, hogy támogassák a módosító indítványokat és a zárószavazáson a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 10 2012.03.26. 4:59  7-10

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Valóban, a napirend előtti felszólalás előtt próbáltam felkészülni bizonyos gazdasági adatokkal, amelyekkel képviselő urat esetlegesen a felszólalásában elhangzott tényekkel kapcsolatban tudnám szembesíteni, de mivel ilyen tények nem hangzottak el, ezért ezeket az adatokat mellőzném jelen pillanatban.

Igazából a belső gyarmatról szóló, esszészerű fölszólalását is nehezen tudom értelmezni, talán csak a megbukott népszavazási kezdeményezés miatt érzett kudarcát tudnám fölhozni, ami inspirálta ezt a felszólalást, de nem akarnám igazából értékelni, mert ha jól tudom, talán ön a felelős ezért az aláírásgyűjtésért. Úgy látszik, hogy azokat a kérdéseket, amelyekre próbálták összegyűjteni ezeket az aláírásokat, a magyar nép, amelynek a nevében ön próbált itt fölszólalni, nem nagyon találja fontosnak, hiszen azokat a kritériumokat, bár még egy hét hátra van, ahogy ön is mondta, nem fogja tudni teljesíteni.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon milyen küzdelmek vannak: természetesen Magyarország az elmúlt másfél-két évben nagyon nehéz örökséget próbál lezárni, olyan struktúrákat próbál megújítani, amire lényegében nagyon kevés kormánynak volt vagy elkötelezettsége, vagy felhatalmazása. Azok az eredmények, amelyeket másfél év alatt elértünk, azt gondolom, egyébként az ön állításaival ellentétben, igazolják azt, hogy a magyar társadalom döntő többsége azon gazdaságpolitikai irányok mögött van, amelyeket a kormány képvisel. Ön utalt itt arra, hogy nem vagyunk gyarmat. Ezzel valóban én is egyetértek. Sem külső, sem belső gyarmat nem lesz Magyarország. Tény és való, hogy Magyarország egy olyan nemzetközi integrációban van benne, amelyben nemcsak politikai, hanem nagyon komoly gazdasági érdekek is ütköznek egymással. Sajnálatos módon a korábbi magyar kormányok elkövették azt a hibát, hogy az Unióban nemcsak esélyt láttak, hanem kicsit szolgai módon próbálták kiszolgálni az Unióból jövő gazdasági érdekeket Magyarországon.

Ezzel a magyar kormány valóban szakítani kívánt az elmúlt másfél évben, és egy gyarmati státus helyett, mondhatni, egy szövetségi státust próbál magának kivívni. Értelemszerűen ez az Európai Unióban bizonyos gazdasági körök érdekeit adott esetben sértheti is, amelyek az elmúlt 8-10 évben hozzászoktak ahhoz, hogy a magyar kormány szolgalelkűen teljesíti a külföldi befektetők minden kérését. Ennek ellenére úgy gondolom, és bízunk benne, hogy Magyarországnak Brüsszellel szemben sikerül egy jó megállapodást kötni, ha lehet így mondani, és azokat az ügyeket, amelyek ma még vitásak, az Unióval rendezni is tudjuk. De semmiképpen nem az a következményük ezeknek a vitáknak, hogy nekünk Európának hátat kéne fordítanunk, hanem határozottan szembe kell nézni a problémákkal, még ha ez néha egy kicsit úgy tűnik, mintha farkasszemet néznénk egymással.

A belső gyarmattal kapcsolatos fejtegetésére igazából annyit tudnék csak válaszolni, hogy a magyar nemzet, a magyar nép elkötelezett az újítások mellett, az elmúlt két évben soha nem látott módon egyébként a kormány mögött van a gazdaságpolitikát tekintve is. Azt tudom csak megerősíteni, hogy a kormányzat továbbra is eltökélt a gazdasági reformok végigvitelében, még akkor is, ha értelemszerűen vannak olyan belső gazdasági érdekcsoportok, amelyekre talán ön utalt, és amelyek a korábbi időszakban nagyon nagy hasznot tudtak Magyarország nehéz helyzetéből húzni. Ennek az időszaknak vége, és ezzel az időszakkal határozottan szakítani kíván a kormányzat.

Tehát azt tudom az ön felszólalására reakcióként mondani, hogy a kormány valóban eltökélt amellett, hogy sem külső, sem belső gyarmat Magyarország nem lesz.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 231 2012.04.16. 12:52  230-268

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik most az Országgyűlés előtt, amely egyébként teljesen érthető módon nagyon sok képviselő és nagyon sok magyar állampolgár, fogyasztó érdekeit és érdeklődését is kiválthatja.

Jelen törvényjavaslat általános vitája során három fő gondolatot, szempontot kívánnék kiemelni, amely meghatározza az egész törvényjavaslat szellemiségét. Az első szempont az, hogy mára a fogyasztóvédelem egy-egy ország gazdasági fejlettségének fokmérőjévé vált, ezért abszolút nem közömbös számunkra, hogy Magyarországon milyen fogyasztóvédelmi rendszer működik. A másik ilyen nagyon fontos szempont, hogy a jól működő fogyasztóvédelem egyben a belső piac védelmének is markáns eszköze lehet, sőt kell hogy legyen. A harmadik ilyen fontos szempont, hogy mára egy fogyasztóvédelmi szemléletváltozás eredményeképpen a fogyasztóvédelem nem valamiféle pluszteher, nem valamiféle plusz járulékos költség a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hanem igenis őket is védő, az ő számukra is lehetőséget jelentő, a kiszolgáltatottságot sok esetben csökkentő rendszerről van szó.

Amennyiben visszatekintünk egyébként a fogyasztóvédelem eddigi útjára, megállapítható, hogy a terület történelmi távlatokban mérve igen rövid idő alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. A fejlődés nyomán a mai fogyasztó azt a terméket, azt az árut választja, amelyik minden téren nagyobb biztonságot vagy a legnagyobb biztonságot nyújtja számára. Ezért is van az egyébként, és a legfontosabb összefüggésként azt tudnám a törvényjavaslathoz hozzátenni, hogy a fogyasztóvédelem és a mostani módosítás is azért nagyon fontos, mert minősíti a hazai gazdasági folyamatokat, hiszen az az összefüggés nemzetközi példák alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy egy erős gazdaság erős fogyasztóvédelmet feltételez, és a fogyasztóvédelem folyamatos kiterjesztését kell hogy jelentse.

Egyébként a kormány fogyasztók iránti elkötelezettségének szem előtt tartása azt is jelenti, hogy ebben a mostani törvényjavaslatban a fogyasztói érdekek jelentős szempontot képviselnek, és az ő jogaik iránti fogékonyság érződik a javaslatban. A törvényjavaslat jól tükrözi egyébként a hazai fogyasztóvédelmi politikában bekövetkezett szemléletváltást is, amelynek egyik fő célkitűzése az, hogy a fogyasztót magabiztossá kell tenni annak érdekében, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni. A kormány a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében kiemelten fontosnak tartja a fogyasztók minél jobb tájékoztatását és információhoz való hozzáférésének biztosítását. Szintén kiemelt célkitűzés a speciálisan védendő fogyasztók: gyermekek, fiatalkorúak, idősek, fogyatékkal élők érdekeinek fokozott védelme.

Folyamatosan bővül azoknak a feladatoknak a köre is, amelyeket a civil szervezetek látnak el. Ezért a törvény e szervezetekkel való konzultációban készült, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni. Az együttműködés nemcsak abból a szempontból fontos egyébként, hogy új erőt és szellemi kapacitást von be a területre, hanem azért is, mert így sokkal közvetettebb a ráhatás a tudatos fogyasztói szemlélet alakítására.

A jól működő fogyasztóvédelem, mint említettem, a belső piac védelmének is fontos eszköze lehet. Évek óta megfigyelhető tendencia a globális világban, hogy világszerte nő a hibás termékek száma, az iparban használt alapanyagok is sokkal változatosabbak lettek. Ezek között vannak olyanok, amelyek veszélyesek, mérgező hatásúak lehetnek. Sok esetben alacsonyabb a gyártó által megfizetett bírság, mint a káros hatást kiküszöbölő új technológia, eljárás kialakítása. A törvény által elősegítjük, hogy az országba beáramló rossz minőségű, silány alapanyagú termékeket kiszűrjük, az árusító áruházakat, láncokat beazonosítsuk. Ezáltal a fogyasztóvédelem szorosan kapcsolódik a hazai jó minőségű termékek piacának védelméhez, megerősítéséhez.

A javaslat a kormány programjával összhangban egyébként a kis- és középvállalkozások segítésével, a fogyasztó fogalmának kibővítésével, módosításával érdemben kiterjeszti a fogyasztó fogalmát a kis- és középvállalkozásokra azokban az esetekben, amikor nem az alaptevékenységükkel szorosan kapcsolatos egyéb szerződéseket köt. Azt gondolom, nagyon fontos és talán mérföldkőnek tekinthető lépése is ez, azt a szemléletváltást tükrözi egyébként, amit jeleztem, hogy a kis- és középvállalkozások nem valamifajta elszenvedő alanyai kell hogy legyenek a fogyasztóvédelemnek, hanem aktív résztvevői, őket is védő szervezeti egység.

Részletekbe menően annyit hadd tegyek hozzá a törvényjavaslathoz, hogy a megfogalmazott módosítások a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, az érintett szakmai képviseletek, szervezetek javaslatainak, észrevételeinek figyelembevételével történt, elsősorban a panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályokra, a békéltetőtestületi eljárásra, a közérdekű keresetindításra, továbbá a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárására vonatkozó rendelkezéseket érinti.

(19.00)

Ezeken végigmenve a panaszkezelésre és ügyfélszolgálatra vonatkozó szabályok módosításának célja a fogyasztói jogok gyorsabb, rugalmasabb, hatékonyabb érvényesítéséhez szükséges jogi garanciák megteremtése.

A panaszkezelés területét tekintve a módosítás egyértelművé teszi, hogy a telefonon közölt panasz is szóbeli panasznak minősül. Így a panaszát a vállalkozással telefonon közlő fogyasztót is ugyanolyan védelem illeti meg, mint a személyesen jelen lévőt. A jogalkalmazók, illetve a jogkövetésre kötelezettek feladatainak megkönnyítése érdekében rögzítésre kerül, hogy mit kell a panaszról felvett jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia.

A panaszok megválaszolása kapcsán a módosítás rögzíti, hogy a vállalkozás a megadott határidőig érdemben köteles válaszolni a panaszra. Így a jövőben remélhetőleg nem fordul elő, hogy a panaszost érdemi válasz helyett további intézkedés megtételének szükségességéről tájékoztatják, így is csökkentve a fogyasztói kiszolgáltatottságot vagy növelve részben ennek érzését.

A módosítás rugalmasabban alakítja továbbá az ügyfélszolgálatok működésére kötelezett vállalkozások esetében a nyitva tartásra vonatkozó előírásokat. A módosítás értelmében az ügyfélszolgálatnak a hét egy munkanapján legalább 12 órán keresztül folyamatosan nyitva kell tartania, azt azonban itt a rugalmasság tekintetében, hogy arra 7 és 21 óra között pontosan mikor kerül sor, maga a vállalkozás határozhatja meg.

A békéltetőtestületek - egyébként a magyar alternatív vitarendezési rendszer egyik fontos elemeként - a fogyasztóvédelemnek is fontos részét képezik, hiszen lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy a vállalkozásokkal szembeni jogvitáikat bírósági eljáráson kívül próbálják meg rendezni. A békéltetőtestületek tevékenységét a jogalkotó a megalakulásától kezdve követi, és a hatékonyság fokozása szellemében a fogyasztói igényeknek való megfelelés érdekében szükség esetén beavatkozik a szabályozásba, és épp ezért van szükség a mostani törvényben is ezeknek a rendelkezéseknek a pontosítására.

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2008-as átfogó módosítása számos ponton érintette egyébként a békéltetőtestületeket, illetve az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Az új eljárási szabályok alkalmazásával kapcsolatban a testületek rávilágítottak ezen egyes hiányosságokra, illetve a szabályozás kiegészítését kezdeményezték. A mostani módosítás e javaslatokat is igyekszik átvezetni a törvény szövegébe, így a törvényjavaslat szerint a békéltetőtestületek iratok kézbesítése meghiúsulásának meghatározott eseteiben a kézbesítés megtörténtének vélelmét állapítják meg, amellyel elősegítik az eljárás eredményességét. A fogyasztói tudatosság hatékonyabb növelése érdekében rögzítésre kerül továbbá a békéltetőtestületek tanácsadó tevékenysége is. Ennek megfelelően a jövőben a békéltetőtestület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot is adhat a fogyasztót megillető jogokról és az azt terhelő kötelezettségekről.

A közérdekű keresetindításra vonatkozó szabályok tervezett módosításának célja, hogy megteremtse az alapját a közérdekű keresetek széles körű alkalmazásának. A közérdekű kereset mint kollektív jog és érdekvédelmi intézmény a fogyasztói jogvédelem elengedhetetlen eleme. A fogyasztók nagy száma esetén, különösen ha az egy fogyasztóra eső követelés összege alacsony, akadályokat állíthat az önálló igényérvényesítésre.

A közérdekű keresettel a fogyasztók széles körét érintő jogsértés esetén jogszabály által feljogosított állami vagy érdekvédelmi intézmény, szervezet indíthat eljárást a fogyasztói igények érvényesítésére. A javaslat részletesebben és egyértelműen rögzíti a kereset alapján a perben érvényesíthető igényt, illetve rögzíti a marasztalás törvényi feltételeit, segítve ezzel az egyedi fogyasztói érdekérvényesítést. Így amennyiben a bírósági ítéletben a jogsértés tényének megállapításán túl a jogsértőt meghatározott követelés teljesítésére is kötelezi, a jogsértő köteles lesz a fogyasztó igényeit az ítéletnek megfelelően kielégíteni, az önkéntes teljesítés hiányában pedig a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását.

Több helyen módosulnak a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását érintő szabályok, szabályozási rendszer is, megkönnyítve ezáltal - amint említettem - a kis- és középvállalkozások jogkövetését, és biztosítva a súlyos jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony fellépést. Új elemekkel egészül ki a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható döntések köre. Egyfelől a fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi, illetve erkölcsi fejlődésének védelme érdekében indokolt, hogy a hatóság élhessen a közvetlen végrehajtás lehetőségével, továbbá ott, ahol az időtényező kiemelt jelentőséggel bír, így a jogsértő tartalmú kereskedelmi kommunikáció vagy internetes honlapok esetében. A módosítás egyébként a kis- és középvállalkozások terheit csökkenti azáltal, hogy esetükben a kiszabható bírság összegét a legalacsonyabb bírságsávban maximalizálja.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat jól tükrözi a fogyasztóvédelmi politikában bekövetkezett szemléletváltozást, amelynek célja, hogy hazánkban az eredményes és mindenekelőtt hatékony fogyasztóvédelem érdekében olyan jogszabályok szülessenek, amelyek több millió magyar állampolgár érdekeit megtestesítik, illetve segítik az ő mindennapi életüket. A magyar fogyasztók tudatossága, tudatosság iránti erős igénye olyan feladatokat támaszt egyébként, amelyek ebben a törvényjavaslatban, bízunk benne, hogy a fogyasztók tudatossá, magabiztossá válását segítik. A jelen törvényjavaslat e célok eléréséhez kínál a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szereplőinek szoros és egymást erősítő összefogásával hatékonyabb eszközrendszert, és ennek tükrében lényegében lezárva, összefoglalva az elmúlt két év fogyasztóvédelmi politikáját, nyújtotta most be a Nemzetgazdasági Minisztérium a fogyasztóvédelmi törvény módosítását. Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosítást, illetve hogy észrevételeikkel, jobbító szándékú kiegészítésekkel, módosításaikkal pedig támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 150 2012.04.23. 2:07  147-154

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm, hogy így hetente, kéthetente ezt a fontos témát fölveti a parlamentben, hiszen valóban egy nagyon komoly témáról van szó. De a válaszom előtt annyit engedjen meg leszögezni, hogy azért abban egyetértünk, hogy ez nem egy következmények nélküli ország. Tehát aki alapvetően valamifajta kötelezettséget vállal, ott jogkövetkezményként végül, ha a legutolsósorban is, de számolnia kell azzal, hogy az ingatlanát elveszíti.

Természetesen a kormányzat az elmúlt két év alatt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy mindenkit, akit lehet, ettől az utolsó végállomástól, ha lehet így mondani, megmentsen. Ön is tudja jól, kilakoltatási moratóriumot vezetett be szinte elsőként az intézkedések között a kormány, ami lényegében 2011 októberéig teljes mértékben érvényesült; pontosan azért, hogy ez idő alatt kidolgozza azokat az alternatív megoldásokat az adósok számára, amelyek lehetőséget jelentenek számukra a tekintetben, hogy megmeneküljenek ettől a kilakoltatástól.

Ön több ezer családot említett. Azért a számok kedvéért annyit elmondanék, hogy néhány száz családról van szó, amely családokat az elmúlt egy évben a tavaly októberi és december 1-jei, illetve az idén március végéig tartó kilakoltatási moratórium érintett, és ezek között van egyébként jó néhány önkényes lakásfoglaló is. Tehát teljes mértékben nem lehet egy kalap alá vonni, és magát az intézményt sem lehet teljesen megszüntetni. És valóban egyébként a Nemzeti Eszközkezelő, illetve azok a különböző, a 90 napnál régebbi hiteltartozással rendelkezők számára levő programok lehetőséget nyújthatnak remélhetőleg a legtöbb család számára, amely ilyen elé néz.

Bízunk benne, hogy az eddig meghozott intézkedések részben tudják kezelni ezt a problémát, és természetesen vannak visszaélések, azokat megpróbáljuk kivizsgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 154 2012.04.23. 1:06  147-154

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Csak hogy egy nyelvet beszéljünk: március 1-je óta 193 ilyen kilakoltatás történt. Tehát van egy kvóta természetesen, amely magasabb számot tartalmaz, és ebben a 193-ban egyébként - mint említettem az ön számára is - vannak önkényes lakásfoglalók is. Természetesen abban egyetértünk, hogy mindenkit meg kell próbálni egyébként megmenteni ettől a nagyon nemkívánatos eseménytől, és ezért is született a Nemzeti Eszközkezelő intézménye, amely erre hivatott, ezen családokat hivatott segíteni.

Összességében azt gondolom, hogy valóban, a kormányzat több tízezer családon segített a végtörlesztéssel, a rögzített árfolyamon való törlesztéssel, a Nemzeti Eszközkezelővel. Tehát annak a tömegnek, amit örökölt több százezer család tekintetében a kormány, valóban lényegében mindenki számára tudunk alternatívát kínálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 185 2012.05.07. 0:12  184-188

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyrészt szeretném megköszönni a vitában elhangzottakat és képviselőtársaim módosító indítványait, és kérem, hogy azokat az Országgyűlés támogassa. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 261 2012.05.07. 1:40  248-268

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Kicsit sajnálom, hogy most érkeztem csak a vitára, de azon, amit ön elmondott, azon kívül, hogy általánosításokat és sok-sok félremagyarázást tartalmaz, azért csodálkozom, mert általában önnel értelmes vitát szoktunk tudni folytatni itt a parlamentben. Ez a mostani felszólalása azonban nélkülöz minden hozzáértést, ne haragudjon, hogy ezt kell mondanom.

Arról hadd tájékoztassam, csak a Kárpát-medencére kitekintve, hogyha egyébként máshonnan nem tud tájékozódni, hogy épp volt szerencsém múlt héten pénteken átadni Kolozsváron a Kárpát-régió üzletfejlesztési hálózat első irodáját, aminek pontosan az a feladata, hogy a határon átnyúló, vagyis a magyar-magyar, erdélyi magyar és magyarországi magyar gazdasági kapcsolatokat fejlessze. Újranyitottuk ezt az irodát, és még kilenc irodát fogunk újranyitni szeptemberig, Nagyváradon, Udvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen, Kassán, Ungváron, Újvidéken, Szabadkán és Eszéken, csak hogy bizonyítsuk azt, hogy egyébként koncepciótlanok vagyunk, és semmit nem teszünk a retorikán kívül.

Pont az a feladata, hogy többek között föltérképezze a közel háromszázezer új magyar állampolgár határon túli gazdasági érdekeltségébe tartozó cégeket, hogy be tudjuk őket vonni abba a gazdaságfejlesztési stratégiába, amit ön hiányol, amit egyébként nemrég a kormány elfogadott és támogat.

Tehát én kérném, hogy válogassa meg a külgazdasági stratégiával kapcsolatos szavait, mert elég messze áll a valóságtól és a gyakorlati megoldásoktól az, amit ön itt említett.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(21.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 269 2012.05.07. 2:01  268-272

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem fogom kihasználni a 20 percet, hiszen, aki olvasta a törvényjavaslatot, pontosan látja, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása szorosan kapcsolódik az előző törvényjavaslathoz, amelynek lényege az Exim és a Mehib - rövid nevén -, ennek a két intézményhez kapcsolódó törvényi szabályozásnak a módosítása. Valóban arról szól, hogy az állami tulajdon kizárólagosságát határozza meg, illetve a tulajdonosi jogokat a külgazdasági és a Kárpát-medencei gazdasági övezet gazdaságfejlesztésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendeli.

Itt ragadnám meg a szót, hogy ne a későbbi vitától vegyem el az időt, Z. Kárpát Dánielnek arra a felvetésére, hogy azért itt egy folyamatról van szó. Nem szoktunk ezzel feltétlenül a nagy nyilvánosság előtt dicsekedni, de az is a stratégiaváltás eredménye, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt maga a Kárpát-medencei gazdasági övezet mint főosztály a külgazdaságtól átkerült a belgazdasághoz, és ezt mindenki értelmezze úgy, ahogy kell.

Egyébként a lényege pont arról szól, amit a képviselő úr kifogásol, hogy pontosan olyan intézményeket próbálunk most egymás mellé egy olyan konstrukcióba állítani, amely alkalmas arra, hogy egy egységes koncepció és irányítás mellett finanszírozza azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek egyébként a Külgazdasági Hivatal látókörében megjelentek, és amelyek alkalmasak arra az eddigi munkájuk alapján, hogy mind a Kárpát-medencébe, első lépésként, utána pedig a tágabb régióba, illetve, ha ott is sikeresek, akkor az egész globális piacon meg tudják jeleníteni magukat. Pontosan az, amit ön igényelt, az a koncepciónak lényeges eleme, hogy azt az intézményes hátteret, amelyet az Exim és a Mehib jelent, most a helyére tegyük, és megpróbáljuk úgy működtetni, ahogy kell. Ezért is kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 273 2012.05.07. 2:31  272-280

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, nem fogom kitölteni, de egy picivel több indoklást adnék mégis hozzá, mert ennek a pontnak nem folyt le a vitája korábban.

A napirenden szereplő két törvényjavaslat felhatalmazást ad az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás, a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló egyezmény módosításának kihirdetésére, azok elfogadásával Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséginek tesz eleget. Ahhoz, hogy az alapokmány-módosítások a magyar jogrendszer részévé váljanak, szükséges azok törvényben történő kihirdetése.

Az 1990-en létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz Magyarország alapító tagként csatlakozott. A bank létrehozásáról szóló megállapodást az 1991. évi XL. törvény hirdette ki, az arab tavasz eseményeit követően a bank kormányzótanácsa a bank 2011. évi közgyűlésén komoly lépést tett a hitelezési tevékenység Közel-Kelet és Észak-Afrika irányába való kiterjesztéséről szóló döntés irányába.

A kormányzótanács 2011. szeptember 30-án fogadta el a 137. és 138. számú határozataival a megállapodás 1. és 18. cikkére vonatkozó módosításokat. A megállapodás módosítása kiterjeszti a bank földrajzi hatályát a dél- és kelet-mediterrán térség országaira, illetve lehetőséget nyújt az úgymond különleges alapok felhasználásának kiterjesztésére az úgynevezett fogadó és potenciális fogadó országok kategóriájára. Az utóbbi lehetővé teszi, hogy mindaddig, amíg egyes országok tényleges fogadó, azaz kedvezményezett országgá válása megtörténik, a bank a különleges alapokból határozott ideig forrásokat nyújtson számára.

A Világbank beruházásbiztosítással foglalkozó leányintézményének, a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökségnek Magyarország 1988. április 12-e óta tagja. A vonatkozó egyezmény a '89. évi 7. számú törvényerejű rendelettel került kihirdetésre. Az egyezmény módosítása az ügynökség hatáskörének kiterjesztése végett, valamint azért szükséges, hogy növelhető legyen azon fejlődő országokbeli projektek száma, amelyek potenciálisan az ügynökség biztosítási tevékenységi körébe tartoznak. A változások elősegítése a beruházások számának növelését, az ügynökség fejlesztési potenciálját hivatott bővíteni.

Erre való tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
190 44 2012.05.16. 4:37  43-59

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, hogy nem fogom a 25 percet kihasználni.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! A kormány által jóváhagyott, az Országgyűlésnek beterjesztett, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényjavaslatnak az a célja, hogy a forgalomba szánt és már a forgalomban lévő, a közösségi jog hatálya alá tartozó, élelmiszernek nem minősülő termékek megfeleljenek az egészségre, a biztonságra és más közérdekre vonatkozó követelményeknek, garantálva ezáltal a belső piac zavartalan működését, egységes keretet biztosítva a piacfelügyelet számára. Célunk annak biztosítása, hogy a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő termékek, illetve a veszélyes termékek ne kerülhessenek forgalomba.

A törvényjavaslat lehetőséget teremt a piacfelügyeleti hatóság számára, hogy egységes szempontok alapján korlátozó intézkedéseket foganatosítsanak a már forgalomban lévő veszélyes termékek vonatkozásában. A törvényjavaslat meghatározza továbbá a piacfelügyeleti hatóságok szorosabb együttműködésének és kölcsönös tájékoztatásának folyamatát, jogi alapját és általános elveit.

A törvényjavaslat széleskörűen tartalmaz előírásokat a termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának, üzemeltetésének és rendelkezésre bocsátásának általános piacfelügyeleti szabályaira vonatkozóan, továbbá magában foglalja a piacfelügyeleti eljárás általános módját, a gazdasági szereplők kötelezettségeit érintő előírásokat. Mindezen kiegészítés egységesíti a már meglévő, piacfelügyeletre vonatkozó rendelkezéseket.

A törvényjavaslat vonatkozó részei a megfelelőségértékelési eljárással és a CE-megfelelőségi jelölés feltüntetésével kapcsolatos általános szabályokat tartalmazzák. A javaslat összefoglalóan tartalmazza a gazdasági szereplők kötelezettségeit. A megismerhetőség és az átláthatóság miatt külön-külön kerülnek lefektetésre a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre, illetve a forgalmazókra vonatkozó előírások.

Az egységes piacfelügyeleti hatósági feladatok ellátása érdekében a hatóságok piacfelügyeleti tevékenységére, ellenőrzésére, intézkedéseire vonatkozóan a törvényjavaslat tartalmazza a fontosabb előírásokat. A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak bármely termék biztonságát, megfelelőségét, illetve dokumentációját ellenőrizni. Jogosultak továbbá laboratóriumi vizsgálatok céljából mintát venni, az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére belépni, illetve a szükséges információkat, dokumentációkat a gazdasági szereplőktől bekérni, illetőleg a gazdasági szereplőket nyilatkozattételre felhívni. A súlyos veszélyt jelentő termékeket a piacfelügyeleti hatóságok lefoglalhatják, megsemmisíthetik, illetve elrendelhetik azok forgalomból való kivonását vagy visszahívását.

Tisztelt Országgyűlés! Az egységes piacfelügyeleti szabályozás megteremtése érdekében indokolt az importtermékekkel kapcsolatos vámeljárás törvényi szintű szabályozása. A jogszabály előírásainak meg nem felelő vagy okmányhiányos importtermék esetében a vámhatóság haladéktalanul értesíti a központi piacfelügyeleti információs rendszert, a piacfelügyeleti hatóság engedélyezheti vagy megtilthatja a termékek szabad forgalomba történő bocsátását.

(13.00)

A javaslat törvényi szinten kívánja tovább szabályozni a közösségi gyors tájékoztatási rendszer, rövid nevén a RAPEX-rendszer működésével, kezelésével és információtovábbítással kapcsolatos eljárásokat. A RAPEX-rendszer célja, hogy biztosítsa a tagállamok közötti gyors információcserét súlyos veszély esetén. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a rendszeren keresztül tájékoztatja a Bizottságot az intézkedésekről, azok szükségességéről és okáról.

Hazánkban jelenleg több törvény és kormányrendelet is tartalmaz piacfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozást, azonban ezek nem alkottak egész eddig egységes rendszert, nem egységesek a hatósági eljárások elvei, egymáshoz való viszonyuk nem rendezett, illetve a rendelkezések bizonyos módosításra szorulnak.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A törvényjavaslat általános piacfelügyeleti keret megteremtését célozza, a piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti hatóságok tevékenységére vonatkozó általános szabályokat tartalmazza, elősegítve a vonatkozó közösségi normák alkalmazását és végrehajtását.

Megköszönve figyelmüket kérem, hogy az elhangzott indokok alapján a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlés támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 190 2012.05.22. 4:19  189-215

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben úgy véltük, hogy a világgazdasági válság 2013-ra véget ér. Ezzel együtt bíztunk abban, hogy a magyar gazdaság is tartósan magas növekedési pályára áll, a gazdasági többletteljesítmény pedig költségvetési bevételt generál.

Az átmeneti időszakban keletkező költségvetési hiány csökkentésére akkor bejelentett módon, ideiglenes intézkedésként, válságadókat vezettünk be. A válságadók rendszere ugyanakkor szakított a korábbi évek gyakorlatával, hangsúlyozottan nem a lakosság vállára tette a konszolidáció terhét, hanem a teherviselésre fokozottan képes ágazatokra.

A válság azonban reményeink ellenére nem ér véget 2013-ban sem, ugyanakkor a válságadók a korábbi ígéreteknek megfelelően 2013-tól megszűnnek. 2010-ben mindamellett megkezdtük az adórendszer többéves átalakításának programját. E program az élőmunka, a jövedelmet terhelő adók csökkentésében és a forgalmi-fogyasztási adók növelésében ölt testet. 2013-tól kiteljesedik és minden magánszemélynél érvényesül az arányos egykulcsos jövedelemadó. Ezzel együtt kiemelt adópolitikai célkitűzés az adórendszer áttekinthetőbbé tétele, az elvonási csatornák számának csökkentése is.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiánycél megtartásában és az adórendszer átalakításában, egyszerűsítésében. A Széll Kálmán-terv 2. fogalmazta meg, hogy a biztosítási adó 2013-tól váltson ki három, a biztosításokkal összefüggő közterhet, azaz csökkenjen a közterhek száma, a biztosítási adó legyen három az egyben adó. A törvényjavaslat szerint a biztosítási adó tehát kiváltja a biztosítók által fizetett pénzügyi intézmények különadóját, a tűzvédelmi hozzájárulást, továbbá a gépjármű-üzembentartók által fizetett baleseti adót.

A forgalmi jellegű adónem alanya a biztosító, az adót neki kell megfizetni. A törvényjavaslat szerint természetesen a nem magyar székhelyű biztosító is adóalany, ha Magyarországon - fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként - adóköteles biztosítási tevékenységet folytat.

(16.30)

Az adókötelezettség egyes biztosítási szolgáltatások nyújtására - konkrétan a betegbiztosítás kivételével - a biztosítási törvény szerinti úgynevezett nem életbiztosításokra terjed ki abban az esetben, ha a kockázat felmerülésének helye, amelyet a biztosítási törvény pontosan meghatároz, ez a hely Magyarország. Nem lesz adóköteles, hangsúlyozottan, az életbiztosítás és a betegbiztosítás, fontos, hogy a hosszú távú megtakarítások ne viseljenek ezen területeken adókat. Az adó alapja a biztosító által a számviteli szabályok szerint elszámolt bruttó díj, az adó mértéke azonban biztosítófajtánként eltérő.

A javaslat szerint a kötelező felelősségbiztosítás díja 30 százalékos adómértékkel terhelt lenne, a biztosítási adóval egyidejűleg megszűnő baleseti adó mértéke is egyébként 30 százalék volt. A casco biztosítások díjára 15 százalékos mérték, míg az összes többi adóköteles nem vagyonbiztosítás díjára 10 százalékos mérték vonatkozna. A biztosítási adót a biztosítónak a biztosítási díj elszámolását követő 20. napjáig meg kell állapítania, bevallania és megfizetnie az állami adóhatósághoz. A törvényjavaslat a baleseti adó megszűnésével összefüggésben rendelkezik arról is, ha a gépjármű üzemben tartója a 2012. évben már megfizette azon díjrész utáni baleseti adót, amely 2013-ra vonatkozik, akkor ezt vissza kell hogy kapja a biztosítótól. A biztosító az így visszafizetett adót az állami adóhatóságtól természetesen visszaigényelheti.

Megköszönve figyelmüket, kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 234 2012.05.22. 3:18  233-247

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is ismert, a kormány 2011. december 15-én megállapodott a Bankszövetséggel, aminek keretében vállalta, hogy kibővíti a Nemzeti Eszközkezelő Társaság kereteit, s a társaság számára rendelkezésre álló költségvetési forrást annak érdekében, hogy 2012-14 között összesen 25 ezer bajba jutott jelzálogadós tulajdonát meg tudja menteni, otthonát meg tudja védeni.

A Bankszövetséggel kötött megállapodásnak megfelelően a kormány 2012. május 11-én beterjesztette a Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amellyel a Nemzeti Eszközkezelő lehetőségeit kívánja bővíteni, és működési feltételeit pontosítani. Tehát a 2011. évi CLXX. törvény keretei megmaradnak, de kibővülnek, előnyösebbek lesznek az adósok számára.

A törvényjavaslat többek között megteremti a lehetőséget arra, hogy az eszközkezelő mint ügyfél fordulhasson még az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az építésügyi hatósághoz, így elkerülhetővé válik többek között, hogy állami tulajdonba kerüljön olyan lakóingatlan, melynek olyan rossz fizikai állapota van, hogy rendeltetésszerű biztonságos használata nem biztosítható, illetve, amelyet az ott lakók vagy építtetők esetlegesen rosszhiszeműen már elbontottak.

A törvény a családok érdekeit figyelembe véve úgy módosul, hogy a lakásbérleti joggal a bérlő halála esetén a még életében vele együtt lakó gyermekei is élhetnek. Miközben a világ és az eurózóna gazdasága válságban van, a magyar állam ezen törvény kibővítésével lehetőséget kíván teremteni, hogy segítsen a szociálisan rászoruló jelzáloghitel-adósok lakhatásának biztosításában.

A módosítás jelentős eleme, hogy a szociálisan rászoruló személyek lakhatásának biztosítása alapvetően a helyi önkormányzatok feladata. A törvényjavaslat szabályozza, hogy az önkormányzatok beleegyezésével ezek az igazgatási területükön lévő ingatlanok az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek, de nem lesz kötelességük azok átvétele. A bérlők jogainak védelme érdekében a törvény előírja, hogy az önkormányzatok az ingatlanokat bérbeadással hasznosíthatják.

Tisztelt Országgyűlés! A Nemzeti Eszközkezelő működésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a társaság működésére vonatkozó rendelkezéseket is egyébként pontosítja. Ezen törvényjavaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Nemzeti Eszközkezelő még az idén az idénre tervezett 8 ezer lakást megvásárolja, és ezzel mielőbb új eszköz álljon rendelkezésre a bajba jutott jelzáloghitel-adósok megsegítésére, otthonaik megmentésére.

Ezen szempontokat figyelembe véve kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 246 2012.05.22. 0:20  233-247

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, csak nagyon röviden. Természetesen köszönjük a képviselő urak támogatását, a hölgyekét is, csak nem szólaltak föl, és annyit tudok ígérni, hogy amennyiben érkeznek olyan módosító indítványok, amelyek javítják az előterjesztést, azt a kormányzat támogatni fogja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 252 2012.05.22. 0:07  249-262

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak jelezném, hogy a kormány az előterjesztés céljaival egyetértve, azt támogatja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 174 2012.05.30. 2:55  149-175

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak röviden válaszolnék, és nem szeretném, ha ez a részletes vita úgy zárulna le, hogy pár dolog nem hangzik el.

Ellenzéki képviselőtársaim részéről egyrészt az építő jellegű kritikákat szeretném megköszönni, de egyben szeretném azt is leszögezni, és itt a parlament nyilvánossága előtt elmondani, hogy azért arról ne feledkezzünk meg, hogy soha egyetlen kormány korábban Magyarországon, de még Európában is példátlan módon, nem tett annyit egyébként a lakhatást súlyosan veszélyeztető devizaeladósodottság megfékezésére, kezelésére, mint a mostani kormány, és soha egyetlen kormányzat nem vállalt akkora pénzügyi terhet és konfliktust egyébként különböző gazdasági szereplőkkel, mint ez a mostani kormányzat. Ennek eredménye egyébként az, hogy a közel egymillió, devizában eladósodott magyar család jelentős részén, sőt azt lehet mondani, hogy valamilyen módon mindenkin, az eddigi intézkedések hatásaként tudott segíteni a kormányzat.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy sokáig moratórium volt a kilakoltatásokkal kapcsolatban, azután pedig egy korlátozott és ellenőrzött kilakoltatási rendszer lépett életbe. Több százezer család szabadult meg véglegesen a végtörlesztéssel, és több százezer család számára nyújt segítséget, terheinek az enyhítését az árfolyamgát intézményének a bevezetése.

És itt most egy újabb eszköz, az eszközkezelő áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy akik az egyéb segítséggel nem tudtak élni, egyébként az ő számukra is nyújtson a kormány valamilyen támaszt, segítséget a bajban. Valóban egy nagyon-nagyon nehéz örökséget kapott a kormányzat az előző kormányok utáni felelőtlen és szabályozatlan helyzetből adódóan, de úgy látjuk, hogy egyébként valóban mindenkin tudunk ilyen vagy olyan módon segíteni, és valóban, ebben a segítségben az eszközkezelő egy fontos lépés lesz.

Még egyszer szeretném megköszönni minden képviselő pozitív és támogató hozzáállását, és azt tudom ígérni, ahogy itt elhangzott, hogy a rendelet még hiányzik ezen törvény mögé, hogy a rendeleti szabályozásban pedig azokat a részletkérdéseket, amelyek itt a vitában felmerültek, és amelyek törvényi szinten nem szabályozhatók, ott megpróbáljuk kezelni.

Kérem a parlamentet, hogy majd a szavazáskor is támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 170 2012.07.02. 2:02  167-170

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Az ön kérdése lehetőséget ad arra, hogy az egyik, ha lehet mondani, sikertörténetről is beszámoljak, hiszen ahogy ön is említette, már váltottunk szót a SZÉP-kártya bevezetéséről. Itt arról van szó, hogy egy teljesen új rendszert indított el idén január 1-jétől a kormányzat. A korábbi igen magas 6 százalék és egy elavult, papír alapon működő üdülési csekket váltott fel lényegében egy másfél százalékos, az elfogadóhelyek számára igen kedvező konstrukcióval az az elektronikus kártya, amit népnyelven SZÉP-kártyának hívunk. Ez a kártya egyébként annak ellenére, hogy valóban egy új rendszer - sok kérdés menet közben merül fel, ezért a minisztérium természetesen folyamatosan figyeli és monitorozza a kártya elfogadása körül fellépő kérdéseket, és ennek tükrében valószínűleg még az idei év második felében a rendeletet apróbb módosításokkal tervezzük kiegészíteni. Ilyen egyébként, amit már megoldottunk, a kártyák átjárhatósága, ami megoldott, de ugyanilyen például a szolgáltatóknál a kártyáról lehúzott összegek megjelenésének a bekorlátozása, ugyancsak egy észrevétel volt a szolgáltatók részéről, és hogy legalább három napon belül lehetőleg a pénz meg is érkezzen. Több ilyen kérdés van.

Valóban, a TEÁOR-számokat is át fogjuk tekinteni, valószínűleg a szezon után, úgy érdemes, hogy egy szezont várjunk meg a tapasztalatokkal, de összességében azt tudom mondani a kártyáról, hogy még a kételkedők számára is egy nagyon nagy siker. A kibocsátott kártyák száma meghaladta a 650 ezret úgy, hogy eredetileg 300 ezer kártyát terveztünk az idei évben. A munkáltatók száma több mint 17 ezer, az elfogadóhelyek száma meghaladta már a 30 ezret, és a feltöltések értéke pedig meghaladta a 43 milliárd forintot, ami reményeink szerint egy újabb lökést adhat a hazai turizmusnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
212 209 2012.07.03. 3:39  208-242

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány T/7669. szám alatt törvényjavaslatot nyújtott be a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítására vonatkozólag. A módosítás előzményeként az Európai Tanács a túlzotthiány-eljárás időszaki felülvizsgálata során 2011. július 12-én ajánlásokat fogalmazott meg Magyarország számára. Az ajánlások között szerepel a Költségvetési Tanács hatáskörének és szakmai kompetenciájának megerősítése annak érdekében, hogy a tanács az alaptörvényben rögzített feladatát megalapozottan és maradéktalanul tudja ellátni.

A Költségvetési Tanács tagjaival folytatott konzultációt követően felülvizsgáltuk a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény vonatkozó szabályait. A vizsgálat eredményeként szükségesnek tartottuk a Költségvetési Tanács hatáskörének és működésére vonatkozó egyes rendelkezéseknek a pontosítását annak érdekében, hogy az alaptörvényben rögzített adósságszabály gyakorlati érvényesülésének feltételei maradéktalanul megteremtődjenek. A módosításokkal - és ezt fontos kihangsúlyozni - a Költségvetési Tanács is egyetért.

A Költségvetési Tanács működésében a legfontosabb változást az jelenti, hogy az Európai Tanács ajánlásának megfelelően a Költségvetési Tanács működését, üléseinek koordinációját, döntéseinek előkészítését és dokumentálását egy külön szervezeti egység segíti a jövőben. A hatásköri szabályokat illetően a törvényjavaslat pontosításokat tartalmaz csupán. A Költségvetési Tanács feladata az adósságszabály érvényesülésének biztosítása. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint félévente nyilvánít véleményt a költségvetés helyzetéről és az államadósság alakulásáról. Ezenkívül lehetősége van véleményezni a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb módon történő felhasználásával kapcsolatos kérdéseket is.

Új hatásköri szabály, hogy a tanács a költségvetés mellett a költségvetést megalapozó egyes törvények tervezetéről és a fizetési kötelezettséget rögzítő törvényjavaslatról is véleményt mond. A javaslat egyben azt is rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a tanács tagjaként végezendő munkáját az Állami Számvevőszék, illetve a Magyar Nemzeti Bank elemzéseinek rendelkezésre bocsátásával segíti, segítheti. Tekintettel a Költségvetési Tanács rendelkezésre álló, esetenként rövid véleményezési határidőkre, a törvényjavaslat előirányozza meghatározott esetekben az elektronikus hírközlő eszközök igénybevételét is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat elfogadásával az Európai Tanács vonatkozó ajánlásai maradéktalanul teljesülnek, ezért kérem a tisztelt képviselőket és a Házat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 8 2012.07.06. 4:57  5-8

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Megértem, hogy önök megírtak egy, a nemrég bejelentett járulékcsökkentéssel kapcsolatban egy kérdést, csak talán érdemes lett volna ezt egy kicsit átnézetni előtte néhány gazdasági szakemberrel, meg egyáltalán, hogy milyen logikai összefüggések jönnek ki belőle, mert próbáltam a felszólalása alatt egész végig eldönteni, hogy önök végül is támogatják ezeket a járulékcsökkentéseket, avagy sem. Mert egyik pillanatban ön azzal ostorozza a kormányt, hogy ezek az intézkedések nem elegendők, máskor meg támogatja és üdvözli azt, hogy itt bizonyosfajta szemléletváltozás van.

Engedje meg, hogy először arra a felvetésére hadd reagáljak, ami szerint is ez a bejelentett intézkedés valami kudarcnak a beismerése lenne. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy komoly közgazdász, aki ismeri az elmúlt két év világgazdasági és európai uniós folyamatait, egy olyan ország gazdaságpolitikáját, amelynek sikerült 7 év után a költségvetési hiányát 3 százalék alatt - és ezzel a költségvetési egyensúlyát - megtartani, úgy egyébként, hogy az ön által említett háztartásokat korábban terhelő megszorítások politikáját elutasítja, hiszen ön is tudja, hogy 2011-ben jelentős mértékben nőttek a reálkeresetek Magyarországon, és nemcsak a két-, három- vagy többgyermekes családoknál, hanem más családoknál is nőtt a reálkereset, úgy egyébként, hogy a költségvetési egyensúlyt az államadósság csökkentésével párhuzamosan tudta a kormányzat megtenni.

Az, hogy önök nem akarnak vagy nem látnak összefüggést az egymásra épülő gazdaságpolitikai elemek között, ez, azt gondolom, nem a kormány hibája, hanem alapvetően az önök - maradjunk abban - ellenzéki attitűdjének a megnyilvánulása, de mindenképpen abban egyetértünk, ha lehet ilyet találni az ön fölszólalásában, hogy ha nem is egy szemléletmód-változáshoz, de egy korszakhoz érkezett a magyar gazdaságpolitika, ami logikus következménye az elmúlt két évnek.

Az elmúlt két év vagy két és fél év gazdaságpolitikája alapvetően - és nem akarnék hosszabb időt szentelni ennek, hiszen önök ezt állandóan szóvá teszik - nem a romok eltakarításáról szólt. Ahogy önnek is említettem, ön is tudja, hogy 2004 óta volt a magyar kormány az Európai Unió eljárása alatt. Ezt sikerült lezárni, és ezt nem önök ismerik el, hanem az Európai Unió elismerte, hogy sikerült konszolidálni a magyar költségvetés számait.

(8.50)

Úgy sikerült konszolidálni, még egyszer jelzem, hogy a terheket, és ez a reálkeresetek alakulásából látszik, és egyébként látszik a belső fogyasztásból is, mert a belső fogyasztás egyébként a tavalyi évben, ha minimális szinten is, de növekedett Magyarországon, ellentétben például a nagyon jól teljesítő Lengyelországgal vagy Szlovákiával, ahol csökkent a belső fogyasztás a tavalyi évben. Tehát mielőtt ön kudarcról beszél, érdemes a számokat megnézni, még akkor is, ha tudjuk, hogy nagyon-nagyon sok teendő van a kormányzat előtt az elkövetkező két évben.

De összességében azt gondolom, hogy ha megpróbálom valóban lehántani az ön felszólalásából az ellenzéki kötelező kritikákat, akkor örömmel kell konstatálnom azt, hogy önök alapvetően támogatják a járulékcsökkentés politikáját, tehát támogatják egyébként azt, hogy a 25 év alattiak és az 55 év felettiek járulékai jelentősen csökkenjenek, támogatják azt, hogy a szakképzéssel nem rendelkező munkavállalók járulékai csökkenjenek, támogatják azt egyébként, hogy a tartósan munkanélkülieket foglalkoztatók járulékai csökkenjenek, és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása is megkönnyebbedjen.

Ugyanakkor azt gondolom, egyébként támogatható az is, ami az adók területén történik, és ezt akár valóban korszakváltásnak is lehetne nevezni. Ezt azért lehet megtenni, mert az elmúlt két évben a kormányzat tudta stabilizálni a költségvetés helyzetét, és ez többek között az önfoglalkoztatóknak egy külön adókategória megalapítását, egy átalányadózás bevezetését jelenti. Nagyon fontosnak tartom egyébként a pénzforgalmi szemléletű áfa bevezetését, amely a körbetartozások felszámolásának egyik nagyon fontos eszköze lehet, a számviteli szabályok és a házipénztár rendszerének az egyszerűsítését. Ezek mind-mind arról szólnak, hogy reményeink szerint ezekkel az intézkedésekkel akár egyrészt több százezer munkahelyet lehet megvédeni, de akár százezer munkahelyet lehet teremteni is az elkövetkező időszakban, és hozzájárulnak ezek az intézkedések ahhoz, hogy valóban a 2013-as év a növekedés és a vállalkozások és a háztartások számára is az emelkedés éve lehessen.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 16-18 2012.07.06. 5:18  13-18

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Felszólalására általánosságban annyiban hadd reagáljak, hogy ön gazdasági filozófiaváltást vél feltételezni a most bevezetendő vagy a most bejelentett programban.

Én erre azt tudnám válaszolni, nem megismételve, amit Jávor képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak válaszoltam, hogy a mi felfogásunk szerint gazdasági filozófiaváltás két évvel ezelőtt volt, amikor is a korábbi megszorítások és a nemzetközi bevált, elavult receptek felhagyásával egy új gazdasági stabilitást, a korán kelő Magyarország, a dolgozó Magyarország, a munkát vállaló, gyermeket vállaló Magyarország megerősítése mellett kötelezte el magát a kormányzat. Valóban, az elmúlt két év a gazdasági stabilitás, a költségvetési stabilitás, a dolgozó emberek lehetőségeinek megőrzésére korlátozódott a lehetőségeket figyelembe véve. (Folyamatos zaj.)

Valóban, most érkezett el oda a kormányzat, ezt jelzi például, amit említettem, az Európai Unió túlzott deficitre vonatkozó eljárásának a lezárta is, hogy egy új perspektívát kell nyitnunk, és az új perspektíva, a gazdasági növekedés nem képzelhető el a foglalkoztatás növekedése nélkül. Meg kell találni, még akkor is, ha abban egyetértünk, hogy nem könnyű a helyzet, és persze a bizonytalanság ebben a mai világpolitikai helyzetben is állandósul, de meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek alapot adhatnak egy ilyen új, a munkát védő, a foglalkoztatást növelő program elindításának.

Örömteli az, hogy ebben egyébként egyet is értünk, hogy az intézkedési csomag első tíz pontja közül öt lényegében járulékcsökkentést irányoz elő, mint ahogy ez már elhangzott itt többször, a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szakképzéssel nem rendelkező munkavállalók, a tartósan munkanélküliek és a kisgyermekes édesanyák tekintetében. Azt gondolom, ezek mind olyan szegmensei a magyar munkavállalói körnek, amelyekben konszenzus lehet, hogy itt kell a legnagyobb segítség.

Én azt gondolom, amit ön is említett itt hosszabban a fölszólalásában, hogy erről valóban vitatkoznunk kell, de irányként, azt gondolom, hogy fontos és támogatandó törekvés az intézkedési pont második öt pontja, amelyek a vállalkozások terheinek a csökkentésére vonatkoznak.

(9.10)

Azt gondolom, hogy az önfoglalkoztatók átalányadózása 6 millió forintig valóban egy nagyon lényeges intézkedése...

ELNÖK: Bocsánat, államtitkár úr, egy percre. Felkérem a frakcióvezetőket vagy helyetteseiket, hogy biztosítsák a Ház működőképességét. Képviselőtársaim, nem hiszik el, de nem lehet hallani, amit az államtitkár úr mond. (Taps az LMP, a Jobbik és az MSZP padsoraiban.) Szomorú, hogy arra kell felhívnom a figyelmüket, hogy erre figyeljenek oda.

Parancsoljon, államtitkár úr!

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom tehát, hogy az intézkedéscsomag második öt pontjánál - ami a vállalkozók terheit csökkenti - valóban még lehetnek bizonyos finomítások, és az életszerűség megteremtése is elengedhetetlen feladat, de azt gondolom, hogy ez előremutató. Közel tíz éve gondolkodik a magyar államigazgatás arról - vagy talán több is -, hogy hogyan lehet az önfoglalkoztatók terheit egy olyan, lényegében átalányadózás keretében csökkenteni, amire itt most javaslatot teszünk.

Ugyanígy nagyon lényeges a kisvállalkozások számára bevezetni szándékozott kisvállalkozói adó, amelynek az a lényege... - és itt majd el kell végeznünk egy közös matematikai számítást, hiszen a társasági nyereségadó, ami 10 százalék, a munkáltatókat terhelő járulékok pedig majdnem közel 10 százalékos összege csökken le 16 százalékra, ez összességében nem eredményezheti azt, hogy nő a vállalkozások terhe. De ugyanígy nagyon lényeges egyébként - amit ön is említett - a hosszú idő óta várt pénzforgalmi szemléletű adózás bevezetése, ami nagy könnyebbséget jelent egyébként a vállalkozások jelentős részénél, és külön napirendet érdemelne egyébként a házipénztári rendszerre vonatkozó adminisztrációcsökkentés vagy akár a számviteli szabályok könnyítése is.

Összességében azt gondolom, hogy örvendetes, hogy a parlamenti frakció több része is támogatja ezt a javaslatot, és bízunk benne, hogy a hozzá fűzött reményeket, vagyis azt, hogy a 2013. év egy növekedési év lehet a magyar vállalkozások munkahelyteremtő képessége szempontjából is, ez a csomag biztosítani tudja.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 22 2012.07.06. 3:57  19-22

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Parlament és Tanács 2003. május 26-án fogadta el rendeletét a statisztikai területi egységek közötti osztályozás rendszerének kialakításáról, rövidebb nevén NUTS-beosztásról. A beosztás megváltoztatása háromévente az Európai Bizottság által meghatározott időszakonként lehetséges, amely az erről szóló döntés meghozatalát követő második év január 1-jén lép hatályba. A módosítás akkor kezdeményezhető korábban, ha egy tagállam közigazgatási rendszerének átalakítása a területi határok oly módosításával jár együtt, ami érinti ezt az úgynevezett NUTS-beosztást is.

Mivel a beosztást érintő közigazgatási határmódosítás nem merült fel Magyarországon, így 2014-ig, az uniós tervezési időszak kezdetéig csak akkor lett volna esély Budapest és Pest megye különválasztására, ha azt az előző kormány 2010 első felében kezdeményezte volna. A régiólehatárolás módosítását 2013 elején lehet újra kezdeményezni. Az ezzel kapcsolatos döntést az Európai Bizottság 2013 második felében meghozhatja, de hatályba csak 2015. január 1-jén léphet, egy évvel a 2014-től induló új kohéziós támogatásokkal kapcsolatos döntések és a nemzeti fejlesztési tervnek tekinthető úgymond partnerségi szerződés és annak operatív programjainak elfogadása után. Így az új támogatási ciklusra való tervezés tehát csak a jelenlegi régiós rendszerben folyhat, a 2015. évtől érvénybe lépő esetleges módosítás miatt a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó elfogadott programokat és partnerségi szerződést újra kellene tárgyalni az Európai Bizottsággal, ami több hónapra megakasztaná az új programok végrehajtását, és bizonytalanságot eredményezne a kohéziós támogatások felhasználásában. A közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztása esetén sem kapna egyébként Magyarország több EU-s fejlesztési forrást a GDP 2,5 százalékában rögzített támogatási felső határ miatt, viszont értelemszerűen csökkenne a vidéki megyékben felhasználható támogatási források összege a budapesti agglomerációs területeket is magába foglaló Pest megye javára.

Az új kohéziós politikai jogszabályok tárgyalása során a kormány következetesen képviseli a fővárosi régió, így a közép-magyarországi régió támogatási lehetőségeinek maximalizálását. A közép-magyarországi régió többletfinanszírozására néhány - egyébként ettől függetlenül rendelkezésre álló - lehetőség kínálkozik. Ilyen a források kismértékű átcsoportosítása a többi magyar régióba, ami azt hiszem, hogy a 2 százalékot érheti el.

(9.20)

A többi régió programjában megjelenített projektek közép-magyarországi régióban való megvalósulása is egyébként ilyen pluszforrásokra ad lehetőséget. A közép-magyarországi régió számára a fentiek mellett továbbra is hozzáférhetők lesznek a kohéziós alap forrásai, illetve a befektetések potenciálja is nagyobb a fővároshoz közeli Pest megyében, mint a vidéki megyék esetében. A kormány egyébként az ország érdekeit szem előtt tartva törekszik arra, hogy a közép-magyarországi régió és ezen belül is Pest megye érdekei optimálisan érvényesüljenek a következő uniós tervezési időszakban is. Kérem válaszom elfogadását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 238 2012.09.10. 2:38  237-255

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nem fogom kitölteni remélhetőleg a 20 percet. A technikainak minősíthető, ámbár komoly tartalommal bíró törvénymódosítás indoklásaként hadd kezdjem azzal, hogy az európai adósságválság közepette mindannyian tapasztaljuk, hogy a magyar bankok, főleg a külföldi bankok hitelezési aktivitása jelentősen lecsökkent. Az ország kiemelt érdeke, hogy a gazdasági, pénzügyi vérkeringést életben tartó pénzügyi közvetítőrendszer megfelelő mennyiségű friss forrással legyen ellátva.

Az egyes szektorok közül is kiemelkedő az exportszektor. E szegmens jól látható módon még a válságos időkben is kiemelkedően teljesít hazánkban. Az exportszektor forráshoz jutását hivatott segíteni a Magyar Export-Import Bank, rövidebb nevén: Eximbank. Korábban jórészt az akkori tulajdonosa, a Magyar Fejlesztési Bank által volt forrásokkal ellátva. A kormány szándéka azonban, hogy a tulajdonosváltást követően, azaz az MFB-től közvetlen állami tulajdonba kerülését követően az Eximbank a piacról tudjon az exportot támogató forrásokhoz jutni. Ezt rövid távon a jelen nemzetközi helyzet megnehezíti, így ideiglenesen az állam tulajdonosi kölcsön nyújtásával tudná megteremteni a bankaktivitás bővítésének forrásait, illetve likviditási helyzetét ekképpen lehetne a leggyorsabban kezelni. A költségvetés finanszírozásának tehermentesítése céljából indokolt, hogy a tulajdonosi kölcsön állampapírban történő folyósítására is mód nyíljék.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint az állam nevében adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen csak törvényi felhatalmazás alapján lehet megtenni, a jelen törvényjavaslat ennek a törvényi feltételnek tesz eleget. Tehát itt alapvetően egy technikai módosításról van szó, de alapvetően ennek hatása reményeink szerint az Eximbank likviditási helyzetét jelentősen javítja, ami pedig a Magyarországról exportáló cégeknek nyújtott támogatást hivatott elősegíteni. Tehát összességében ez a módosítás a gazdasági fejlődés és az export további támogatását serkenti.

Ebben bízva kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 254 2012.09.10. 5:06  237-255

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár alapvetően megköszönni akartam az ellenzéki képviselőknek a fenntartásaik hangoztatása melletti támogatásukat, de azért itt az elmúlt néhány percben kibontakozott vitából - vagyis hogy növekedés vagy csökkenés - nem azt szeretném értelmezni, hogy hogyan lehet itt az idei évi számokat pontosan megfogalmazni. De azért egy szempontra fölhívnám a figyelmet azzal kapcsolatban, amit Józsa és Gödör képviselőtársam fölvetett, hogy itt valami pozitív örökséget kapott a kormány növekedésként, ami 2012-re elfogyott.

Azért javasolnék egy kicsit tágabb kitekintést a mostani számok értelmezésére, és ez arról szólna, hogy 2004 és 2008 között a világgazdasági pozitív folyamatok mellett Magyarország gazdasági növekedése jelentősen elmaradt az Európai Unió és az eurózóna növekedésétől is, ami... (Göndör István: És a mostani?) Ha megengedi, befejezem. Ha a mostani elmúlt két év átlagát figyelembe vesszük, még egy negatív szcenárió esetén is 2012-re Magyarország a 2010 utáni gazdasági folyamatokkal azt legalább elérte, hogy az Európai Unió átlagához fölzárkózott. (Göndör István közbeszól.) Képviselő úr, ha megnyugszik, és végighallgatja, amit akarok mondani, ha összehasonlítja Magyarország 2010-11-12. évét - és négyéves számokról beszéltem, képviselő úr, a 2004-8 közötti időszakról, illetve a 2010-ig terjedő időszakról -, akkor a 2010 utáni időszakban Magyarország átlagos gazdasági növekedése elérte az Európai Unió átlagos gazdasági növekedését.

Ez az az örökség, amit pozitívként tudunk megélni, hogy nem a 2004-től tartó időszak elmaradását, hanem legalább az uniós átlagot tudjuk hozni, és most hároméves időtartamról beszélek. De reményünk van arra, hogy a mostani átalakításokkal egyébként Magyarország vissza tud térni arra a pályára, ami 1998-2002-ben volt jellemző Magyarországra, vagyis az Európai Unió növekedésénél nagyobb ütemben tud növekedni. Ezt csak azért mondtam el, hogy a nagyobb összefüggésben próbáljuk az idei adatokat értelmezni.

Azt gondolom, az is egyébként elismerendő, hogy a külkereskedelmi aktívum egy örökség, de ha megnézi, képviselő úr, ez az örökség folyamatosan növekszik 2010 óta. Mert 2010 óta minden évben nagyobb külkereskedelmi többlet halmozódik fel Magyarországon, ami persze közgazdaságilag problémás abból a szempontból, hogy a beruházások értéke miatt is alakulhat ki ez a külkereskedelmi többlet, de ez hosszabb szemináriumot érdemelne, amire talán most nincs idő.

A képviselőtársunk részéről elhangzott, hogy külföldre mennek hazai cégek. De azért itt is hadd pontosítsak: nem azért mennek külföldre ma már magyar cégek elsősorban, amiért a 2010 előtti időszakban, mert olyan adózási feltételek voltak Magyarországon, hogy mindenki átment Szlovákiába az akkori miniszterelnök unszolására céget alapítani, hanem azért mennek, mert valóban - sajnos - a belső fogyasztás tekintetében vannak olyan területek, ahol a cég csak úgy tud növekedni, ha a külföldi piacokon megjelenik, ami egyébként támogatandó. És akkor itt visszatérnék az eredeti javaslatra, amit persze sokféleképpen lehet jellemezni. Itt elhangzott, hogy ez trükközés, én inkább azzal értenék egyet, amit Dancsó képviselőtársunk elmondott, hogy valóban egy olyan gazdasági helyzet van, ahol alternatív és nem szokványos forrásteremtési eszközökhöz kell nyúlni.

De itt - és akkor itt hadd fejezzem be pozitívan a hozzászólásomat, hogy az azért talán itt elmondható, és talán ezt hangsúlyozzuk ki ebből a vitából - egy olyan javaslatról van szó, egy olyan célról van szó, ami a hazai, főleg kis- és közepes vállalkozásoknak a szomszédos országokban, a globális világban való megjelenését segíti, ami olyan közös cél, amire, azt gondolom, érdemes még ilyen eszközökkel is áldozni. Bízunk benne, hogy a mostani döntésünkkel - mert ugye, ezt kérhetem képviselőtársaimtól, hogy támogassák a költségvetés ilyen irányú módosítását - az így létrejövő forrást valóban az Eximmel, illetve a Mehibbel kiegészített cégcsoport arra tudja használni, hogy magyar kis- és közepes vállalkozásokat segítsen hozzá a fejlődéshez, munkahelyek teremtéséhez és a környező országokban és a világ többi részén új piacok megszerzéséhez.

Ennek az örömteli dolognak - már hogy ezt közösen tudjuk támogatni - a figyelembevételével köszönöm a vitát, és kérném képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 38 2012.09.11. 4:29  27-41

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Némileg megdöbbenéssel hallgattam ellenzéki képviselőtársaim hozzászólását, mert aggódtak itt különböző bevételekért, aggódtak a dohánykereskedelemért, aggódtak mindenért e törvényjavaslat kapcsán, csak éppen azért nem aggódtak, ami ennek a törvényjavaslatnak a megalapozása, az pedig az, hogy Magyarországon vezető halálok a tüdőrák és a dohányzáshoz kapcsolódó egyéb betegségek. Szocialista képviselőtársaimon meg végképp megdöbbenek, hiszen nyolc évük volt arra, hogy Magyarországon bármit is tegyenek a dohányzás visszaszorításáért. Nyolc év alatt nem sikerült felmutatniuk egyetlenegy kézzelfogható lépést sem e népegészségügyi probléma kapcsán.

Hadd jegyezzem meg, önök azt kérik számon, hogy a kereskedelmet vagy a fiatalok védelmét akarja-e ez a törvény szolgálni. Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelem újjárendezése nélkül nem lehet meggátolni a dohányzás terjedését, a fiatalkorúak dohányzásra való rászokását. Képviselőtársaim, jelen pillanatban is tilos 18 éven aluli személyeknek dohányt eladni. Az egészségügyi kollégákat kérem, nézzenek utána, hogy Magyarországon a 18 év alattiak 50 százaléka, Európában a legmagasabb mértéke kipróbálta a cigarettát, és 20-25 százaléka rendszeresen dohányzik. Önök azt mondják, hogy ezzel a szabályozással, ezzel a kereskedelmi struktúrával lehet küzdeni ez ellen? Akkor lehetett volna az elmúlt tíz évben is! Ki kell mondani: nem lehet a kereskedelmi struktúra drasztikus megváltoztatása nélkül ezt a tendenciát megfordítani.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire nincs igazuk, hadd számoljak be arról, hogy azok a módosítók, amiket most itt olvashatnak, Brüsszel kérései voltak. Brüsszel egyébként önökhöz képest teljesen megértő volt a célok tekintetében. Teljesen megértő volt a tekintetben, hogy a dohányzás olyan károkat okoz Magyarországnak, Magyarország népegészségügyi helyzetének, hogy még ez a drasztikus átalakítás is még elfogadható mértékű átalakítása a dohánykereskedelemnek.

A törvényjavaslat technikai módosításában természetesen fellelhetők azok a garanciák, amelyekkel szemben önök aggályokat támasztanak. Nem véletlenül lett úgy megfogalmazva a törvényjavaslat, hogy az egyéni felelősség elvét kell érvényesíteni a dohányboltoknál. Éppen ez az, ami meggátolhatja azt az elmúlt húszéves folyamatot, hogy hiába van tiltva a 18 év alattiaknak a dohánytermékek eladása, mégis óriási méreteket ölt ez Magyarországon.

S valóban kicsit értetlenül álltam LMP-s képviselőtársaim felszólalása előtt is. Önök a jövedékiadó-bevételekért aggódnak? Ez a legfontosabb szempont egy ilyen népegészségügyi probléma esetén? Olyan jogszabályt hozni egy teljesen új szabályozásnál, amely minden variálási lehetőséget kizár, nagyon nehéz, de éppen ezért - többek között jobbikos képviselők javaslatára - vittük le 9-ről 5-re az egy koncessziós jog birtokosainak a felső számát. Ez azt jelenti, hogy valóban ez az a korlát, hogy nem láncok, nem különböző lobbiérdekek fogják ennek a 6-7 ezer közötti boltnak a tulajdonosi szerkezetét meghatározni (Tukacs István: Dehogynem! Hát ne viccelj már!), hanem az, hogy helyben valóban olyan személyek kapják meg, akik felelősséget vállalnak ezekért a boltokért és tudják azokat üzemeltetni.

Felvetésre került itt a mozgóboltok kérdése. Ez épp azért került be a feketekereskedelem ellen, mert tudjuk, hogy itt alapvetően dohányfüggő emberekről is szó van, és ha bizonyos kistelepüléseken nem jutnak hozzá a dohánytermékhez, akkor a feketepiac jobban megoldja ezt a problémát - sajnos -, mint az állami rendszer.

Összességében kérem képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg, és kérek minden jóérzésű, a magyar emberek egészségéért és a magyar társadalom egészségi állapotáért felelősséget érző képviselőtársamat, hogy támogassa ennek a nagy átalakításnak a lépéseit.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 134 2012.09.24. 2:01  131-138

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Az elsők között hadd mondjam azt, hogy remélem, nem úgy értette, mert akkor vissza kellene utasítanom azt az összefüggését, hogy attól, hogy valaki jó szakmunkás, attól, hogy valaki azt tanulja meg az iskolában, amivel foglalkozni kíván, ami a XXI. század talán egyik legfontosabb kétkezi munkája, kinek mi az iskolában, attól ő egy beszűkült ember lenne, attól neki mindenképpen egy olyan embernek kell lenni, aki nem ért a világhoz. Ezt a jelenlegi szakmunkások és a jövőbeni szakmunkások nevében is visszautasítom.

De nem gondolom, hogy ezt akarta volna mondani, és a kérdésére inkább úgy válaszolnék, hogy abban talán egyetértünk, hogy a jelenlegi szakmunkásképzés nem jó. A számokat talán ön is ismeri. Jól tudjuk, hogy az elmúlt 20 évben olyan oktatási rendszerünk volt, ahol a szakmunkásképzés végén olyan fiatalok jöttek ki a szakmunkásképzés keretéből, akik utána nem tudtak elhelyezkedni. Lehet, hogy több órában tanultak különböző közismereti tárgyakat, de ami a lényeg, hogy a munkaerőpiacon, amíg még képezni akarnánk őket, ott nem tudták megállni a helyüket.

Abban talán egyetértés van, hogy ehhez a rendszerhez hozzá kellett nyúlni.

Ez a rendszer egyébként, amit ön mond, egy alapfeltevéssel nem számol. Ahogy az egész oktatási rendszer átalakul, ezek a fiatalok az általános iskolából jönnek ide. Tehát azért gondolhatjuk a jövőben azt, hogy olyan fiatalok jönnek, hogy az alap társadalmi ismeretekkel rendelkeznek, és valóban azért kell itt különböző kompetenciaalapú oktatást bevezetni, mert az a cél talán közös, hogy olyan fiatalok jöjjenek ki a szakmunkásképzés végén, akik megbecsültek, el tudnak helyezkedni, önértékelésükben és a társadalom számára, a környezetük számára hasznos munkát tudnak végezni.

Én azt gondolom, hogy ezek a célok közösek, és ennek a tükrében én kérném azt, hogy gondolják át, gondolják meg azt, hogy érdemes támogatni azt a fajta átalakítást, amit elkezdtünk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 138 2012.09.24. 1:02  131-138

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarnék erős szavakat használni, de amikor ön azt mondja, hogy itt mi írni-olvasni nem tudó gyerekekről beszélünk, akkor ön lenézi az összes általános iskolai pedagógust, lenézi az összes olyan gyereket, aki 8 év általános iskola után ön szerint írni és olvasni tudás nélkül kerül be a szakmunkásképzésbe. Én azt gondolom, hogy a dolgok akkor vannak a helyükön, ha a 8 év általános iskola után valóban írni-olvasni tudó gyerekek vannak, valóban van rálátása a közéletre, a különböző irodalmi, történelmi folyamatokra egy fiatalnak, de azokban a középiskolai években, amikor szakmunkásképzőbe jár, akkor valóban tanulja meg azt, amivel foglalkozni akar, és valóban úgy tanulja meg azt, hogy XXI. századi módon el is tudjon helyezkedni, meg tudjon belőle élni.

Azt gondolom, ez a dolgok normális menete, és aki azzal riogat, hogy írni-olvasni nem tudó gyerekeket szeretnénk a szakképzés végére, az nem tudja vagy nem akarja látni azt, hogy mi a dolgok helyes menete.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 174 2012.09.24. 2:03  169-178

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kicsit bajban vagyok a válasszal, mert amikor a devizahitelesek problémáját kell elemeznünk, akkor az önök számonkérése, azt figyelembe véve, hogy a 2010-et megelőző nyolc évben semmit nem tettek, sőt az akkori szabályozással inkább csak segítették ebbe a devizacsapdába való belemenekülését az embereknek... Tehát nehéz válaszolni a kérdésre, de azért hadd mondjam el, hogy a mostani kormány az elmúlt két évben többet tett ezért a rétegért, nemhogy mint önök az azelőtti nyolc évben, de egyáltalán mint Európa nagy részén ezt megpróbálták.

Hadd kezdjem ott, hogy először is a felelőtlen devizahitelezés visszaszorítását megtettük az első lépések között. Újraszabályoztuk az önök által szabályozatlanul hagyott, a bankok és az ügyfelek közötti szabályozási rendszert. Kilakoltatási moratóriumot rendeltünk el, azután a bankokkal megállapodva egy jól szabályozott, átlátható, kvótákkal ellátott kilakoltatási rendet hoztunk be. A végtörlesztés kapcsán 200 ezer, devizában eladósodott magyar családot hoztunk ki közel 1300 milliárd forintos adósságból. Ezután az árfolyamgát intézményével az eddigi adatok alapján 43 ezer, de a legutolsó, augusztusi adatok alapján már közel 70 ezer ügyfelet sikerült részben mentesíteni a devizában eladósodottság okozta problémáktól. Emellett egyébként - részben az önök meg mások által is elvárt - eszközkezelőt beindítottuk, ami reményeink szerint közel hatezer ingatlan megvásárlásával tudja segíteni a problémát. És nem utolsósorban újraindítottuk az otthonteremtési program keretében kamattámogatással és a szociálpolitikai rendszerrel a forintalapú otthonteremtést.

Nem is tudnám részletesebben elmondani, nagyon-nagyon sokat tettünk. Nagyon nagy volt az örökség, és az úton tovább kell menni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 178 2012.09.24. 1:06  169-178

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársam! Persze hagyjuk, hogy most tétlenkedünk, vagy nem, de 700 ezer devizában eladósodott családot hagytak hátra, ha lehet így mondani. Ebből több százezret vagy részben, vagy egészben kihoztunk ebből az állapotból. Természetesen senkit nem akarunk az út szélén hagyni ezzel a problémával, mindenkinek megpróbálunk felkínálni valami segítséget.

De még egyet - elnézést, hogy ezt kell mondanom -: ön azt mondta, hagyjuk, hogy mi volt 2010 előtt. (Simon Gábor: Ne vitatkozzunk!) Én is egy nagy levegővétellel azt mondom, hagyjuk, hogy mi volt 2010 előtt. Igazából engem egyetlenegy dolog bánt, képviselőtársam, hogy amikor a magyar kormányzat úton-útfélen konfliktust vállal a devizában eladósodott családok megmentéséért, legyen az nemzetközi szervezet, bankok vagy egyéb szervezetek, amelyek támadják emiatt a magyar kormányt, akkor nem az elmúlt nyolc évről beszélünk, hanem arról, hogy önök a mai napig az ellenfeleink érdekeit védik, a mai napig azoknak a pártján állnak, akik le akarják a magyar kormányt beszélni a devizában eladósodottak megmentéséről. Ez az igazi probléma!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból. - Simon Gábor: Hú! Ennek még egyszer nekifutunk, államtitkár úr!)

(16.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 221 2012.09.24. 2:10  208-222

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden, hiszen a sok-sok módosító indítvány közül egyetlenegy került itt kitárgyalásra. Annyit hadd mondjak ellenzéki képviselőtársaimnak, persze lehet, hogy hangzatos, és talán úgy gondolják, hogy kommunikációs szempontból számon lehet kérni a kormányzatot kiszámíthatóság szempontjából, de azért hadd mondjam el önöknek is meg egy kicsit a minket figyelőknek, hogy aki azt gondolja, hogy a világ ugyanúgy működik, mint 2008 előtt, és ugyanolyan szabályok és határidők között célszerű és jó egy ország költségvetését meghozni, mint 2008 előtt, azt gondolom, az valóban nem tudja, hogy milyen a valós helyzet Magyarországon, és milyen a valós helyzet Európában elsősorban, hiszen jól tudjuk, hogy 2008 után ma Európában bizonyos szempontból nagyobb pénzügyi válság és bizonytalanság van, mint 2008-ban.

Azt gondolom, ezzel kapcsolatban tudnunk kell azt, hogy a költségvetésnek az a része, amelyről szavazott a parlament korábban, az pontosan azért kellett, ami itt elhangzott válaszként, hogy ne feltett kézzel kelljen Magyarországnak úgy tárgyalnia a Nemzetközi Valutalappal és egyéb szervezetekkel, mint ahogy tárgyalt 2008-ban a kormányzat. Pont azért kellett bizonyos fundamentumoknak a lerakása, hogy legyen miről tárgyalni. És Magyarország pozitív fordulatát mi sem mutatja jobban, mint hogy Magyarországnak van miről tárgyalni az Európai Unióval, és jó néhány olyan ország pedig, amelyek még 2008-ban nem olyan helyzetben voltak, mint Magyarország, ma feltett kézzel mennek tárgyalni a Nemzetközi Valutaalaphoz.

Azt gondolom, hogy azok a módosítások, amelyek itt vannak, valóban azt a célt szolgálják, hogy a magyar kormány jó megállapodást tudjon kötni, egy olyan megállapodást, amely a magyar emberek érdekét védi. Ezért kérjük a módosítók megszavazását.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 227 2012.09.24. 1:32  222-228

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden, ez már az előző pont vitájánál is szóba került, és nem értem igazából, hogy itt most konkrét módosítók kapcsán különböző intenzitással, de bizonyos, nem tudom, kéjjel arról beszélnek, hogy ez a gazdaságpolitika megbukott; hogy ezek a módosítók az önök vélt vagy valós vágyait fejezik ki, hogy ez azt jelentené, hogy a gazdaságpolitika, amit az elmúlt két évben a kormányzat folytatott, az megbukott. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez tény!)

Kérem, hogy ezt azért ne tegyék, mert ez a gazdaságpolitika nem a Fidesz-kormányról szól elsősorban. Ez a gazdaságpolitika egy kísérletet tett arra, hosszú idő után először, hogy bizonyos terheket áttegyen (Gőgös Zoltán: Nem sikerült!) a lakosságról, a kisvállalkozásokról, a családokról, a dolgozó Magyarországról bizonyos más körökre: a bankokra, a különböző multinacionális cégekre. Lehetne sorolni azokat... (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Én is meghallgattam önöket, bár nem volt könnyű csöndben maradni, de megtettem én is. Kérném, hogy ezt tegyék meg!

Én csak azt kérem, hogy ne üljenek tort egy olyan gazdaságpolitika fölött, ami az emberekről szól; ami arról szólt, hogy megpróbáljunk valami mást csinálni, megpróbáljunk olyan úton menni, ami bizonyos szempontból tehermentesíti a magyar családokat, a vállalkozásokat, a dolgozó, a korán kelő Magyarországot. Kérem, ne tegyék ezt, és támogassák a javaslatokat! (Közbeszólás az MSZP soraiból.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 8 2012.09.25. 5:04  5-8

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Dilemmáztam, hogy a két napirend előtti felszólalás kapcsán mikor is szóljon a kormányzat, de mivel Pál Béla képviselőtársam egy-két olyan dolgot is említett a turizmus kapcsán, amivel nem értek egyet, mert nem tudok egyetérteni, ezért most kértem szót.

Én is hadd kezdjem azzal, hogy valóban, egy olyan ágazatról beszélünk, amelynek a jelentősége túlmutat azokon a számokon, amik itt elhangzottak. Valóban, közel 400 ezer munkavállaló, a GDP 8,4 százaléka, de ezen túlmenően egy olyan iparágról beszélünk, amely egy új iparágnak tekinthető, hiszen alapvetően egy szolgáltató szektornak tekinthető, amely az elmúlt 50-70 évben fejlődött ki, mégis az innovativitása, az újszerűsége mellett az egyik legnagyobb foglalkoztató, az egyik olyan ágazat, ami miatt egyébként stratégiai pontja, kitörési pontja a magyar gazdaságnak, hiszen könnyen, gyorsan tud munkaerőt fölszívni. És valóban, túlmutat az iparág önmagán, hiszen embereket hoz közel egymáshoz, kultúrákat ismertet meg egymással, ami, azt gondolom, hogy XXI. századunkban az egyik legfontosabb. Természetesen a kormányzat nemcsak szavakban, hanem tettekben is próbálja segíteni a turizmust, és ezzel hadd cáfoljam néhány gondolatát Pál képviselőtársamnak.

Négy különböző területet tudnék lehatárolni, ahol a kormányzat tudja segíteni a turizmus ügyét, és azt gondolom, hogy jól tudja segíteni, hiszen hogyha a számokat nézzük, akkor most, szeptember 27-én nemcsak az általános turisztikai világnapot tudjuk ünnepelni, hanem egy turisztikai rekordévet tudunk ünnepelni idén Magyarországon. Már a tavalyi évben is megközelítette, az idei évben pedig egyértelműen meghaladták a turizmus számai - az első 8 hónapot figyelembe véve - a válság előtti időszakot. Magyarországon az árbevétel, a szobafoglaltság, a vendégéjszakák tekintetében minden korábbinál magasabb számok látszanak az első 8 hónap alapján, tehát lehet azt mondani, hogy a magyar gazdaság egyik húzóágazata idén a turizmus, lehet azt mondani, hogy válságálló ágazatról beszélünk.

Melyek azok a területek, amelyeken eredményt tudtunk elérni? Jól tudja képviselőtársam is, meg talán a minket követő tévénézők is, hogy a szabályozás területén sokat lehet tenni a turizmusért, és így is tettük. A Szállodaszövetséggel... - és ez némileg talán cáfolja itt a korábban elhangzottakat, nagyon jó kapcsolatban vagyunk a különböző szakmai szervezetekkel, folyamatos konzultáció van a Nemzetgazdasági Minisztérium és a turizmus különböző szereplői között a szabályozás tekintetében. Ennek eredménye egyébként az, hogy idén május végén, június elején a Szállodaszövetséggel egy stratégiai megállapodás megkötésére került sor, amelynek eredményeképpen az új tanúsító nemzeti védjegy került bevezetésre július 1-jétől - a Hotelstars Union nemzetközi minősítő rendszert vettük át nemzeti védjeggyé -, amely pontosan azt szolgálja, hogy mind a belföldi, mind a külföldi idelátogató vendégek számára egy átlátható, elérhető, értelmezhető rendszerben tudjanak információt kapni, tudják minősíteni a szálláshelyeket.

(9.20)

A fejlesztések területén is nagyon sok minden történt. Itt egyetlenegy számot hadd mondjak, jelen pillanatban is közel 100 milliárd forint van folyósítás alatt, illetve pályázati rendszerben különböző turisztikai szálláshelyek és attrakciók fejlesztésére. Nagyon sokat tudtunk tenni a gazdaságélénkítés területén, ahogy itt említette képviselőtársam, valóban egy sikersztori a SZÉP-kártya bevezetése. Sokan kételkedéssel és fenntartásokkal fogadták a tavalyi bevezetését. A számok rácáfoltak, 700 ezer magyar állampolgárnál van már ott a SZÉP-kártya, 54 milliárd forint feltöltés történt rajta, és augusztus végéig 26 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok. Ez azt jelenti, hogy augusztus végére meghaladta már a korábbi üdülési csekk forgalmát ez az olcsóbb, hatékonyabb eszköz. A promóció területén is szerintem jól állunk. A rekordév mögött alapvetően a külföldi vendégéjszakák számának jelentős, 8 százalékos növekedése áll. Az tehát, amit a Magyar Turizmus Zrt. tesz, úgy látszik, hatékony.

Én is hadd fejezzem be azzal, hogy az egész történet nem lenne ilyen sikeres, ha nem lenne ott a turizmus mögött több százezer olyan magyar munkavállaló, aki nap mint nap ebben a szektorban él, dolgozik. Hadd köszönjem meg innen is nekik. Azt gondolom, ők Magyarország legjobb követei, az ő munkájuk nélkül nem tudtuk volna ezt az eredményt elérni. Továbbra is számíthatnak a kormány támogatására.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 136 2012.10.08. 0:00  131-140

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam, Alelnök Úr! Hadd válaszoljak a feltett kérdésére a tekintetben, hogy valóban egy olyan kérdésről van szó, amely nem attól függ, hogy az IMF vagy egyébként a magyar normál gazdasági folyamatok oldaláról nézzük a dolgot.

Ha nemzetközi összehasonlításban és közép-európai összehasonlításban vizsgáljuk, akkor azt valóban ki kell mondani, hogy Magyarországon a közszférában dolgozók összlétszáma az átlagosnál magasabb. Ez egy ténymegállapítás, akár Lengyelországgal, akár Csehországgal kapcsolatban nézzük.

Az is ténymegállapítás, és ezen célok tekintetében azt gondolom, egyébként egyetértünk, bárhonnan is nézzük, hogy a magyar bürokrácia sajnos sok tekintetben túlnő az ország eltartóképességén, lehetőségein, és akár a vállalkozások, akár az egyszerű állampolgárok oldaláról nézzük, a bürokrácia csökkentése és leépítése, eddig, azt gondolom, közös célként fogalmazódott meg, nemcsak a kormányoldal, de az ellenzék egy részéről mindenképpen.

Azt gondolom, egyébként az a módja, amiként ehhez a kormány hozzá kíván állni, a legkevésbé fájdalmas mód, vagyis az, hogy a nyugdíjba vonulás miatt bekövetkező megüresedett állások szűnnének meg az elkövetkező időszakban, illetve a közszférában egy hároméves létszámstop kerülne bevezetésre. Tehát nem arról van szó, hogy bárkit is, aki most ott dolgozik és amúgy nem érné el a nyugdíjaskorhatárt, el kívánnánk küldeni, hanem arról van szó, hogy egy racionális, egy minél hatékonyabb és olcsóbb állam működésének elve alapján egy olyan módot kívánunk a közszférában bevezetni, amely valóban nem jár effektíve bármelyik munkavállaló munkájának a megszűnésével, de egy olcsóbb és hatékonyabb államot eredményez.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 140 2012.10.08. 1:07  131-140

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Balczó képviselőtársam, a tisztelet hangja mellett is azt kell mondanom, hogy amit mondott, azért az nem állja ki a valóság próbáját, hogy amikor arról beszélünk, hogy eljárásokat megszüntetünk, próbáljuk csökkenteni, ez nem kapcsolódik személyek munkájához, nem általában beszélünk a bürokráciáról. Tehát azt hiszem, abban egyetértünk, ha bizonyos munkafolyamatokat megszüntetünk azért, hogy egyszerűbb legyen az állam, ez bizonyos munkakörökkel összefügg. Ebben talán egyetérthetünk.

És még egyszer hadd jelezzem: Magyarország közép-európai és európai összehasonlításban is messze a legmagasabb állami szférát tartja fenn fizetések szempontjából. És, még egyszer mondom, azt a módját választja a magyar kormány ennek a leépítésére, ami senkinek nem jelenti a munkahely elvesztését. Arról van szó, hogy az elkövetkező időszakban a nyugdíjba vonulók munkáját vagy a munkahelyét nem töltjük fel. Azt gondolom, hogy ennél humánusabb módszert nem lehet találni arra, hogy valóban Magyarország és az állam versenyképességét megtartsuk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 164 2012.10.08. 1:59  161-164

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Talán ön előtt is ismert, hogy az Országgyűlés azért helyezte hatályon kívül a társasházi törvénynek az ügyészségi törvényességi felügyelet létrehozásáról szóló rendelkezését, mert az nem állt összhangban a társasházi jogviszony jellegével, illetve az ügyészségi, ügyészi törvényességi felügyelet alkotmányjogi funkciójával. Az ügyészségi törvényességi felügyelet nem alkalmas arra, hogy magánjogi alapon létrejött szervezetek - mint a társasház is - belső jogvitáival kapcsolatban megoldást nyújtson.

A Magyarország Alaptörvényében foglaltak alapján irányadó az Alkotmánybíróságnak az a határozata, amelynek értelmében az alanyi jogok érvényesülése nem állhat ellentétben az önálló, szabad döntési, önrendelkezési joggal. Társasház esetében a tulajdonosoknak alanyi joga dönteni a közös tulajdon működésének a kérdéseiről, a közös képviselet ellátásának módjáról, és alanyi joguk annak eldöntése is, hogy a jogvita eldöntésére kérnek-e bíróságtól döntést vagy nem. Más állami, hatósági szerv felügyeleti jogköre nem hozható létre a társasházak felett, mivel az éppúgy alkotmányellenes, sértené a társasházak működésének önállóságát, mint az ügyészi felügyelet.

Álláspontunk szerint egyébként számos társasházi probléma abból ered, hogy egyes tulajdonosok sajnálatos módon nem megfelelő társasházi tulajdonosi szemlélettel és felelősséggel állnak a társasházi kérdéshez.

(16.30)

Sajnos, azt kell mondanom, hogy ez a legnagyobb gátja annak, hogy hatékonyan érvényesítsék az érdekeiket, és ezzel semmiféle törvényességi felügyelet ilyen módon érdemben előmozdítani az ügyet nem fogja tudni. Tehát máshol kell keresni a megoldásokat, nem feltétlenül valami állami szerv fölöttes döntési jogkörével.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 168 2012.10.08. 1:48  165-168

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Asszony! Elnézést, hogy háttal, de megpróbálok válaszolni a kérdésére.

Tehát az E.ON magyarországi érdekeltségének esetleges megvásárlását alapvetően az árak versenyképesebbé tételét, az imporfüggőségünk csökkentését és ennek eredményeként a hazai energiabiztonság növelését szem előtt tartva tervezzük, és ez válasz is a kérdésére. Igazából a legtöbb kérdésére csak azt tudnám válaszolni, hogy valóban a szándék komoly, de tekintettel arra, hogy az ügyletet érintő tárgyalások folyamatban vannak, a megkeresésben felvetett többi kérdésre egészen addig, amíg a tárgyalások le nem zárulnak, nem nagyon fogok tudni válaszolni, a forrás tekintetében tudom ezt válaszolni.

Az E.ON esetében a foglalkoztatási hatásokról csak a reprivatizációs döntést követően lehet majd érdemben nyilatkozni. Az E.ON munkavállalóinak tömeges elbocsátásával kapcsolatban képviselő asszonyt tájékoztathatom, hogy az ágazati szabályozás értelmében az energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységek engedélykötelesek, a szektor működésének felügyelete, valamint az engedélyek kiadása a Magyar Energia Hivatal mint szabályozó hatóság hatáskörébe tartozik. Erre való tekintettel a hivatal jóváhagyása nélkül nem kerülhet sor olyan mértékű munkaerő-elbocsátásra, amely hátrányosan befolyásolná az engedély szerinti tevékenység ellátását.

A harmadik kérdésére pedig azt a választ tudom adni, hogy ilyen lehetőségei vannak jelen pillanatban a magyar államnak, illetve a hivatalnak, de a részletekről valóban a tárgyalások lezárása után tudom tájékoztatni képviselő asszonyt és a parlamentet is. Egyelőre amit biztosan tudok mondani, az az E.ON megvásárlásának a kormányzati szándéka.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 172 2012.10.08. 2:00  169-172

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Nem akarnám a téma komolyságát itt az elején egy viccel elütni, de az, hogy ki mit tud fejben tartani, ebből talán nem kellene általánosságokat levonni, hogy ön ezt hogy tudja megtenni vagy hogy nem. És ezt csak azért merem itt felvetni, mert ön itt számokat említett a belső fogyasztásról, egyébként ha a tavalyi évi fogyasztási adatokat megnézi, közép-európai szinten szinte csak Magyarországon növekedett a belső fogyasztás 2011-ben, és pontosan annak az adórendszernek következtében tudott ez így megtörténni, amit ön most itt nagyon szidalmaz.

Valóban, a félszuperbruttó kivezetése nem egy új intézkedés, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartalmazza ezt a jogszabályt, és valóban azt a gazdaságpolitikai célt tűzi ki maga elé egyébként, hogy egy arányos, egykulcsos adórendszerre tudjon Magyarország áttérni, pontosan azért, hogy a munkára épülő társadalom általunk elképzelt kiteljesedését valósítsák meg.

Egyébként azzal kapcsolatban, hogy milyen jövedelmek maradtak itt, azt ugye, képviselő úr sem gondolja komolyan, hogy az a közel 400 milliárd forint, ami ott maradt az állampolgároknál az egykulcsos adóra való átállásnál, az egyszerűen eltűnt. Azt sajnos részben végtörlesztésre kifizették, és nagyon szerencsés módon az elmúlt időszakban növekedett a megtakarítások száma, tehát egy csomó olyan pozitív tendencia indult el, többek között az egykulcsos adóra való átállással kapcsolatban, amely hosszú távon tudja alátámasztani a magyar gazdaság és a magyar családok pénzügyi stabilitását.

Ön egy szegmenst emelt ki ebből, ami, azt gondolom, hogy ön is tudja, hogy nagyon félrevezető tud lenni. Én csak arra kérném, hogy amikor a kormány elmúlt kétéves teljesítményét nézi, akkor egy gazdasági szakemberhez méltóan - ha lehet így mondani -, egy kicsit távlatosabban nézze, és valóban fontos az, hogy végre Magyarország áttérjen az arányos egykulcsos adóra.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 180 2012.10.08. 2:18  177-180

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok szakmai választ adni erre a kérdésre, bár nagyon nagy a kísértés, hogy azt kérdezzem önöktől, így, két év eltelte után nem akarnak-e kicsit megállni, és elgondolkozni azon, hogy mást kellene mondani, mint az előtte lévő 8 évben. (Zaj az MSZP soraiban.) De megpróbálok a kérdésére válaszolni, már csak azért is, mert valóban, az egész összefügg azzal, hogy milyen helyzetben kapta meg a mostani kormány a kormányzás lehetőségét 2010-ben, ami elég katasztrofális volt, és az eredmények felsorolását valóban két perc alatt nem tudnám elmondani. Az államadósság csökkentésétől kezdve a reálbér tavalyi körülbelül 7 százalékos emelkedésén keresztül jó néhány olyan lépés van, amit önök az azelőtti 8 évben nem tudnak elmondani.

De visszatérve a kérdésre: valóban, a kérdésfelvetés szempontjából egy nagyon kényes kérdésre tapintott rá, de azt kell mondanom sajnos, hogy itt a vita alapvetően nem Magyarország és az Unió között van, hanem maga az Európai Unió van egy nagyon nehéz finanszírozási és gazdasági helyzetben, ahol jól tudjuk azt, hogy a befizető országok jelentős részének a közvéleményét már így is azok a különböző, a nagy befizető országok által befizetett összegek megterhelik, és pont ezért készült egy olyan javaslat, amit szeretnék még egyszer hangsúlyozni, hogy semmi esetre nem egy kőbe vésett javaslatnak tekinthető az az előterjesztés, amit ön is említett, hanem jelen pillanatban tárgyalások folynak arról, hogy milyen kohéziós politikát folytasson az Európai Unió a 2014 utáni időszakban. De azt gondolom, hogy ettől függetlenül vagy emellett sok más olyan teendő van, például a kohéziós pénzek, egyéb uniós pénzek kifizetésének ügye, amelyben sajnos ugyancsak nagyon nehéz örökséget kaptunk. Ha csak azt említem, hogy a 2007-ben indult ciklus 2010-ig tartó időszakában önök mindösszesen 970 milliárd forintot fizettek ki, míg az azóta eltelt két évben 2100 milliárd forintos kifizetéssel számol a rendszer, akkor azt gondolom, hogy valóban sok tartalék van, de sok mindent kell még változtatni és küzdeni azért, hogy egy jobb 2012 és 2020 közötti kohéziós politikát tudjon Magyarország folytatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 215 2012.11.05. 3:29  214-230

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az Alkotmánybíróság a 2011-es 83. számú határozatában döntést hozott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozásának, egyes elemeinek alkotmányellenessége kapcsán.

Az Ab hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmányellenességet követ el azáltal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét.

Az önök előtt lévő törvényjavaslatban az Ab határozatában foglalt jogalkotási kötelezettségnek teszünk eleget. A javaslat szerint a vagyonelszámolási eljárás során bejelentett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igények rendezéséhez szükséges pénzeszközöket a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében feladatokat ellátó Magyar Biztosítók Szövetsége fizeti meg a MÁV Általános Biztosító számára.

A Mabisz a szükséges pénzeszközöket az e célból létrehozott technikai számlán köteles elkülöníteni, amelynek fedezetét végső soron a biztosítók teremtik meg. Lehetőség van azonban a Mabisz saját forrásainak a felhasználására is. Költséghatékonysági szempontból ez megfelelőbb alternatívának bizonyult az Ab-határozatban említett, e célból létrehozandó külön alapnak.

A törvényjavaslat ezen túlmenően rendelkezik a szükséges pénzeszközök rendelkezésre bocsátásához szükséges pénzügyi szabályokról, a MÁV Általános Biztosító és a Mabisz közötti elszámolás módjáról, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének e rendelkezéssel kapcsolatos ellenőrzési jogköréről.

A javaslat szerint az igényeket csak a MÁV Általános Biztosítóval szemben lehet érvényesíteni, biztosítva ezzel a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező károkozók mentesülését a velük szemben közvetlenül támasztott igények vonatkozásában. Mint tudjuk, ez több százezer érintettet takar. A javaslat a károkozókkal szembeni, folyamatban lévő végrehajtási eljárások megszüntetéséről és újak megindításának tilalmáról rendelkezik. Így a javaslat a biztosítással egyébként rendelkező, de a csőd miatti károkozók méltánytalan helyzetének megoldását tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat egyúttal szolgálja a károsultak és a biztosítással rendelkező károkozók érdekeit, oly megoldás által, amely az Alkotmánybíróság által lefektetett keretek között összhangban áll egyébként az alaptörvényben foglaltakkal. A javaslat szerinti kifizetések rendezéséhez szükséges hiányzó forrásigény felmérését követően a jövő év elején megindulhatnak a kifizetések.

Kérem ezen hosszúra nyúlt ügy lezárásaként a törvényjavaslat támogatását az Országgyűlés által. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 229 2012.11.05. 2:22  214-230

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak nagyon röviden, reagálva a vitában elhangzottakra, itt az a kérdés merült föl ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy miért ez a megoldás került ide a parlament elé, miért nem egy korábban leegyeztetett megoldás. Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a korábban leegyeztetett megoldás megosztotta volna a terheket, és jelentős terhet rótt volna a költségvetésre, illetve az egyesület olyan tagjaira, aminek a behajthatósága, tehát maga az intézkedés végrehajthatósága szempontjából nehéz helyzetet idézett volna elő. És valóban, ahogy képviselőtársam említette, itt a múlt örökségének egy újabb rendbetétele zajlik, hiszen egy 2010 előtti szabályozatlan banki, biztosítási világból származó problémát old meg most egyébként úgy ez a törvényjavaslat, hogy valóban, a terheket úgy osztja meg, hogy az adófizetőkre és a korábbi egyesületi tagokra nézve kevesebb terhet ró, vagy nem ró terhet, és a biztosítókra teszi ezt a terhet.

Azt gondolom, hogy ez a leghatékonyabb és a legigazságosabb megoldás, jelezve egyébként azt, hogy a Magyar Biztosítók Szövetségével történt egyeztetés. Több körben is történt egyeztetés, és értelemszerűen ők, mivel a terhek alapvetően őrájuk adódnak, nem örülnek ennek a megoldásnak, de többé-kevésbé elfogadják azt, már annak figyelembevételével is, hogy egyébként a felszámolás alatt sikerült úgy a kárigényeket tisztázni, hogy a korábbi, körülbelül 10 milliárdos összeg helyett jelen pillanatban úgy néz ki, hogy 6,5 milliárdos kártérítési összeg kerül ezen törvény alapján megfizetésre.

Tehát összességében azt gondolom, hogy a múlt csontvázainak egy újabb példáját látjuk itt, amire, úgy gondolom, hogy ezen törvényjavaslat egy jó megoldást kínál. Több tízezer magánszemélyt, akik fizették annak idején a biztosítást, és károkozóként nehéz helyzetbe kerültek, méltányos helyzetbe hozza a javaslat, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 266 2012.11.05. 2:21  265-283

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ígérem, hogy nem fogom a 20 percet kitölteni, mivel alapvetően egy technikai jellegű módosításról van szó.

Néhány nap eltéréssel éppen két éve az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt, mellyel az állami adó- és vámigazgatóság szervezeti integrációja megvalósult. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal - rövidebb nevén: NAV - megalakulása óta eltelt két év alatt felmerült a személyi állományt érintő rendelkezések pontosításának, kiegészítésének igénye, illetve az időközben lezajlott jogszabály-módosításokkal való összhang megteremtése tette szükségessé a NAV-statútumtörvény módosítását.

A törvényjavaslat a NAV-törvény alapkoncepcióját nem érintve, a költséghatékonyság jegyében, a meglevő szervezeti struktúra kisebb átalakításán túl tovább közelíti a mintegy húszezer fős szervezet kormánytisztviselőkre és hivatásos állományú tagjaira vonatkozó szabályozásokat.

A NAV-statútumtörvény módosítása az alábbi három részben fogható meg. Az első részben a megkezdődött integrációs folyamat továbbvitele, melynek keretében új típusú szervként nevesíti a tervezet a NAV középfokú adó- és vámszervét. Ez a szervezeti megoldás hatékony, összehangolt működést tesz lehetővé, ugyanakkor nem jelenti új szerv létrehozását.

A második rész a kormánytisztviselőkre és a hivatásos állományú tagokra vonatkozó egyes jogállási törvényekben szabályozott jogintézményeket szabályozza újra lényegében, a NAV keretei között, egységesítve a két jogállási törvény rendelkezéseit úgy, hogy azokat ugyanakkor a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségeihez igazítja, elősegítve ezáltal a jobb szervezeti működést.

A harmadik rész pedig a NAV mindennapi alaptevékenységével vagy belső feladatainak ellátásával összefüggő kérdések rendezése, pontosítása, melyek a NAV-törvény módosításában tudnak testet ölteni.

A törvényjavaslat a NAV speciális személyi állományára vonatkozó rendelkezések harmonizációját, pontosítását szorgalmazza, ezért kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 284 2012.11.05. 2:05  283-327

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársak! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az alapvető jogok biztosáról szóló 2001. évi törvény és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi törvény módosítását tartalmazza, amely a pénzügyi jogok biztosa tisztség létrehozásához szükséges. A pénzügyi jogok biztosának fő feladata a pénzügyi szolgáltatások szolgáltatói jogainak védelme lesz, a biztos mindezen túl vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó, a pénzügyi kultúra fejlesztésében aktívan szerepet vállaló, önálló intézményként jelenik meg a javaslat szerint.

A biztoshoz a pénzügyi szervezetek eljárásával kapcsolatban fordulhatnak a természetes személyek, az egyéni és a mikrovállalkozások. A pénzügyi jogok biztosát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki, a biztos tevékenységét támogató hivatal is a minisztériumban működik, azonban a biztos tevékenysége során nem utasítható, függetlenségét rendkívül szigorú összeférhetetlenségi előírások garantálják.

Fontos funkciója a pénzügyi jogok biztosának a felvilágosító, tájékoztató, a pénzügyi kultúra fejlesztését célzó tevékenysége. A biztos működésének és tevékenységének részletes szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatról elmondható, hogy a benyújtott javaslat elfogadásával, az új biztosi önálló intézmény létrehozásával kiegészülve teljessé válik a pénzügyi fogyasztóvédelem jelenlegi rendszere. Azt gondolom, az elmúlt időszak történései talán kellő magyarázattal szolgálnak ahhoz, hogy erre a fogyasztóvédelmi, pénzügyi ismeretek kiterjesztésére miért is van szükség Magyarországon. Ezért, ennek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 326 2012.11.05. 3:26  283-327

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita folyamán tényleg a késői órára tekintettel csak röviden reagálnék az elhangzottakra.

Próbáltam a vita során már megérteni ellenzéki képviselőtársaim, főleg szocialista képviselőtársaim kritikáját azzal kapcsolatban, hogy miért is akkora probléma, hogy ez a biztos a Nemzetgazdasági Minisztérium szervezeti egységén belül működik. Aztán rájöttem arra, hogy itt valószínűleg az az alap koncepcionális különbség van a mi fölfogásunk szerint, ami abból adódik, hogy szerintünk a pénzügyi jogok biztosa alapvetően a fogyasztókat kívánja védeni, ahogyan egyébként az elmúlt két évben a Nemzetgazdasági Minisztérium is csupa olyan jogszabályt és tervezetet tett, amiben lényegében a pénzügyi szervezetekkel szemben a fogyasztókat kívánja védeni. Tehát nincs érdekellentét lényegében a miniszter vagy a minisztérium és a leendő pénzügyi jogok biztosa között.

Önök abból indulnak ki, hogy lehet olyan helyzet, ami számunkra nem elképzelhető, hogy egy adott kormányzat a fogyasztók helyett a fogyasztókat sokszor az elmúlt időszakban jól látható módon félrevezető pénzügyi szervezetek oldalára áll egy-egy vitában. Ez nem elképzelhető a mi olvasatunkban. Ezért is azt gondolom, hogy ez a vita abból adódik, hogy önök olyan kormányzást tapasztaltak, ahol a kormányzat nem a fogyasztók mellett állt ezen a területen, hanem a bankok, biztosítók mellett és egyéb területen, vagy legalábbis semleges volt, és nem hozta meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lettek volna, hogy egyébként Magyarországon az a devizaválság ne következzen be, ami végül is sajnos bekövetkezett.

Azzal kapcsolatban viszont örömmel tudom elmondani, hogy lényegében ez a vita azért arról szólt, hogy a célok tekintetében egyetértünk, még akkor is, hogyha az eszközöket esetleges módon kifogásolják vagy nem tartják elégségesnek. Bár itt jegyezném meg, azért a vitában elhangzott az is, hogy ha valóban azt lehetne mondani, hogy az elmúlt két évben a kormányzat csak ezt az egy intézkedést hozta volna itt a pénzügyi felvilágosítás és a bankok, pénzügyi szervezetek és a hitelfelvevők közötti jogviszony rendezésére, akkor talán igaz lenne ez az állítás, hogy ez egy kirakatintézkedés. De itt nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy jó néhány intézkedést - egyébként itt elhangzott a vitában - meghozott a kormányzat a tekintetben, hogy sokkal tudatosabban, felelősségteljesebben vállaljanak a magyar emberek hitelt, vállaljanak különböző szerződéseket a bankokkal.

Itt arról van szó, hogy egy újabb intézménnyel próbáljuk ezt a rendszert erősíteni. Azt gondolom, az, hogy ezen a téren előre kell lépni - itt egy folyamatosan változó piacról van szó -, és minél több lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy valóban felelősségteljes magyar állampolgárok, felvilágosult magyar állampolgárok álljanak szemben a pénzügyi szervezetekkel, ez egy jó cél, és ehhez pedig kérném a továbbiakban is, egyébként a részletes vitában módosítók kapcsán is az észrevételeket. Azt gondolom, hogy a végén a közös cél eléréséhez pedig tudjuk támogatni mindannyian a javaslatot.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 247 2012.11.19. 3:29  232-248

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel valóban sajnos a záróvita folyamatában elég kevés konkrétumról esett szó, ami a benyújtott módosítót érinti, én is csak összefoglalásként, lezárva a vitát említenék meg néhány dolgot.

Köztudott, hogy az adótörvények elfogadása a jövő évi költségvetés bevételi oldalának alapja. Összességében azt tudjuk mondani, és ezt a részletes és az általános vitában is meg tudtuk védeni, hogy a most benyújtott adótörvények alapvetően a magyar családok, a magyar kis- és középvállalkozások és az összmagyar nemzetgazdaság érdekeit szolgálja.

Négy nagy területet hadd emeljek ki, ami erénye a most elfogadandó törvénynek. Egyrészt ez lesz a harmadik év, amikor köszönhetően az adótörvényeknek, a költségvetés hiánya 3 százalék alatt marad, és ez már nemcsak a mi véleményünk, hanem az Európai Unió néhány nappal ezelőtti állásfoglalása alapján is Magyarország azon kevés országok közé fog tartozni a jövő évben, amely a költségvetési hiányszámát figyelembe véve tudja stabilizálni a gazdaságát, az adósságát tudja kontrollálni, és egy unikális költségvetéssel, pozitív költségvetéssel bíró országgá válik az Európai Unióban úgy egyébként, hogy ez az azt megelőző, tehát a 2011 előtti időszakban nyolc évig egyszer sem sikerült.

Ez az adótörvény továbbá teljesíti és véglegessé teszi az arányos adórendszert Magyarországon, amely a legnagyobb elvárás a gazdaság irányítói számára, hogy valóban a munkát és a teljesítményt fogja a személyi jövedelemadó-rendszer központjába tenni.

Erénye ennek az adótörvénynek továbbá az is, hogy a közteherviselés súlyát folyamatosan - a korábbi időszak negatív intézkedései megváltoztatásaként - olyan szektorokra terheli rá, amelyek profitabilitása, profitja jóval nagyobb, és leveszi a terhet olyan területekről, mint a magyar családok, a személyi jövedelemadó, illetve hazai kis- és középvállalkozások. És nagy meglepetéssel hallgattam jobbikos képviselőtársamat, aki ezen adótörvények kapcsán arról beszélt, hogy ez nem a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatná, hiszen ha nem is a zárószavazás előtti módosítókban, de ez az adótörvény olyan, mondhatni azt, hogy húszéves restanciákat hoz helyre a hazai kkv-k adózásában, mint például a kisadózók, illetve a kisvállalkozói adó, illetve az áfafizetés megfordításának lehetősége, amely azt gondolom, hogy mind-mind mérföldkő lehet a magyar gazdaságpolitika és a magyar kis- és középvállalkozások életében.

Ezen szempontok figyelembevétele mellett kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 304 2012.11.26. 4:15  303-358

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt e késői órán vagy a késői órára való tekintettel csak röviden utalnék ezen salátatörvény négy nagyobb területére, amit érint a módosítás.

(21.40)

Az első ilyen terület az állami vagyonról szóló törvény módosítása, az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteknél a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében meghozandó döntéseknél szabályozza a közérdeket és az ellátásbiztonságot célzó alapelveket.

Ugyancsak érinti a törvényjavaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt. A módosítás összefügg a kormány azon döntésével, amely szerint az ötezer fő alatti települések adósságát az állam még 2012. évben teljes mértékben konszolidálja, az ötezer fő fölötti önkormányzatok adósságának részbeni átvállalására azonban 2013 első felében kerül sor. Ezért a jelen törvényjavaslat a stabilitási törvényt is olyan irányba módosítja, ami lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy a folyószámlahiteleiket és egyéb működési célú likvidhiteleiket a fennálló állománnyal vihessék át a következő évre. A javaslat gondoskodik arról egyébként, hogy a 2012-ben lejáró folyószámlahiteleket az érintett önkormányzatok kormányzati engedély nélkül azonnal meghosszabbítsák.

Talán ez a legjelentősebb része, nem térnék ki ezen javaslatnak egyébként nemzetgazdasági szempontból azon jelentőségére, amely az önkormányzatoknak az elmúlt nyolc, de akár mondhatnánk azt is, hogy húsz évben fölhalmozott adósságának rendezése irányába mutat. Azt gondolom, hogy erről még sokat fogunk beszélni itt a Házban, és remélhetőleg a devizában eladósodott lakosság után a második nagy területet, az önkormányzatok adósságának a problémáját is a kormányzat e törvényjavaslattal kezdődően fogja tudni kezelni.

A törvényjavaslat kitér továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény kiegészítésére, az állam forrásbevonási lehetőségének bővítése céljából. A módosítással a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. üzleti mozgástere a nemzetközi pénzügyi szabályzattal összhangban további pontosításra kerül, amely a magyar állam és képviselője részére megfelelő meghatalmazást, egyben garanciákat is tartalmaz.

A törvényjavaslat érinti az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a nemrégiben - a november 20-ai ülésnapon - elfogadott, a közművezeték adójáról szóló törvényt. Az akkor elfogadott törvény több mentességet, adókedvezményt fogalmaz meg, így például mentes az adó alól a földgázszállításról szóló törvény szerinti szállításirendszer-irányító, valamint a villamos energiáról szóló törvény szerinti átvitelirendszer-irányító tulajdonában álló közművezeték is. Ezt kívánja a törvényjavaslat korrigálni, hogy bár e közművezetékek stratégiai jelentőségűek, azonban véleményünk szerint a tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére. Az arányos közteherviselés elvéből az következik, hogy e mentességek ne illessék meg az érintett adóalanyokat, a törvényjavaslat erre figyelemmel elrendeli, hogy a mentességet megfogalmazó rendelkezések ne lépjenek hatályba.

Kérem, hogy egyébként az általam itt csak talán ízelítőként elmondott, bár elég jelentős módosításokra és a lakosság és az önkormányzatok számára, illetve a költségvetés számára pozitív változásokat figyelembe véve támogassa az Országgyűlés a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 358 2012.11.26. 5:37  303-358

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálatos módon a vita jelentős részében nem konkrétan a benyújtott javaslat tartalmi részével foglalkoztak a felszólalók, ez talán az általános vitánál nem is baj, de így a választ is részemről részben csak ilyen nagy általánosságban tudom megadni. Magával a benyújtott módosítással kapcsolatban, ami a konkrétumokat érinti, azt tudom megerősíteni és válaszolni részben a konkrétumokkal kapcsolatos felvetésekre, hogy valóban annak a négy törvénynek a módosítása olyan célokat szolgál, ami, azt gondolom, egyébként mindenki számára abból a szempontból támogatható, hogy vagy a lakosság, vagy az önkormányzat, vagy maga a költségvetés bevételi oldalának pozitív hozadékát tartalmazza. Ami a formai részeket érinti, hogy miért így meg amúgy lett benyújtva, nem mentegetőzésképpen azt tudom mondani, hogy természetesen nem olyan időket élünk, amikor nagyon hosszú távra tervezhetők a különböző pontok, főleg azért sem, mert jó néhány olyan új területre ment be az állam, amelyben a szabályozás nem egyszerű, és elég bonyolult viszonyrendszereket kell átlátni.

Mégis válaszolnom kell az általánosságokra, amit nem akartam megtenni, de Gúr Nándor képviselőtársam felszólalása azért felkeltette bennem is az érdeklődést így a késői órára való tekintettel, ami arra vonatkozott volna, hogy a gazdaság általános állapota és a különadók összefüggését hogyan is látjuk. Távol álljon tőlem, hogy én is már a vitában elhangzott előző időszakra való visszautalást megtegyem, azért az mégis kikívánkozik belőlem, hogy itt különböző meghasonlásokról beszélt a képviselő úr, hogy ki mit ígért, meg ki mit nem ígért az elmúlt időszakban. Én továbbra is azt látom, a probléma az, hogy leginkább önök vannak, mármint a Magyar Szocialista Párt identitásválságban, mert természetesen tudjuk jól, hogy a különadók rendszere azért született meg, és természetesen nem lehet százszázalékosan azt kizárni, hogy ezt valamilyen módon megpróbálják a szolgáltatók áthárítani, de az sem mondható, hogy ezt teljes mértékben vagy nagymértékben meg tudnák tenni. Ezt azért hozom ide, mert önökhöz képest vagy az önök kormányzását összehasonlítva, most nem a múlt örökségéről kívánok beszélni, azért mégis sokatmondó, hogy míg önök a gazdaság megújítását deklaráltan baloldali pártként - bár ez szerintem csak a nevében van így - úgy próbálták megoldani folyamatosan, hogy száz- és ezermilliárdokat vettek el közvetlenül az emberektől, addig önök az adóbevételeknek azt a módját kritizálják, amely legalább megpróbálja az extraprofittal rendelkező ágazatokban valamilyen módon a közteherviselés rendszerét kiterjeszteni.

Önök ugyanabban a cipőben járnak sajnos vagy szerencsére az elmúlt 8-10 évben, hogy miközben önök hivatkoznak a szociálisan rászorulók táborára, és ezt a kormányt úgy kívánják beállítani, mint aki nem érzékeny ezen ügyekre, önöknek egyetlenegy javaslatuk nem volt arra, hogy azonkívül, hogy fűnyíróelvszerűen vegyünk el mindenkitől a lehető legtöbbet, megpróbálták volna megtalálni azt a közteher-viselési rendszert, amelyben valóban megpróbál súlyozni a kormányzat, és megpróbál azokra az ágazatokra terheket tenni, amelyek a korábbi időszakban extraprofitra vagy nagy profitra tettek szert. Erről szól az elmúlt két, két és fél év, és ebből a szempontból büszkén vállalja a mostani kormányzat, hogy bizonyos különadók tekintetében megpróbálja azokat az ágazatokat bevonni, amelyeket az önök időszakában nemhogy megpróbáltak volna bevonni a közteherviselésbe, hanem a pénzügyi szektortól kezdve a különböző telekommunikációs szektorokon keresztül milliárdokat juttattak oda. Én azt gondolom, ez jól jelzi egyébként a kormányzat adópolitikájának különbségét önökhöz képest. Ha önök továbbra is természetesen azt mondják magukról, amit mondanak, az az önök dolga, de mindenki számára jól látható, hogy míg a mostani kormányzat pontosan a szociális szempontok és a közteherviselés, a magyar családok, a magyar vállalkozások minél kisebb terhelése miatt próbál ilyeneket bevezetni, ezzel szembeállítható az a politika, amikor valóban közvetlenül az emberektől próbálnak valakik sarcot beszedni.

Összességében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat szolgálja azokat a célokat, amelyeket a 2013. évi költségvetés alapelvei meghatároztak, és bízunk benne, hogy ezzel a négy módosítással jobbá, precízebbé tehető a 2013. évi költségvetés, ezért kérem az Országgyűlést, hogy támogassa.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 4 2012.12.10. 5:04  1-4

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársam! Talán túl egyszerű lenne az ön által elmondottakra egyszer azt mondani, hogy alapvetően másként látjuk a világot. Talán az is túlságosan közhely lenne, hogy egy régi mondás szerint az optimista és a pesszimista között az a különbség, hogy valaki félig tele vagy félig üresnek látja az adott poharat. Még azt is elfogadnám, ha nem önök mondanák azt, hogy az elmúlt két és fél év túl kevés idő volt, gyorsabban kellett volna az emberek számára érezhetőbbé tenni a változást. De azt gondolom, az ön által elmondottak és a mi álláspontunk között az az alapvető különbség, hogy önök leértékelik az elmúlt két-két és fél évben a magyar emberek által hozott áldozatot azért, hogy ezt az országot kivezessék abból a válságból, amiben benne volt.

Ha a számok tekintetében akarnék válaszolni az ön által elmondottakra, akkor felsorolhatnék és fel is sorolok itt pár olyan dolgot, amiben azért nehéz vitatkozni, mert statisztikai adatok talán - az Eurostat és a magyar KSH által is - mindannyiunk számára mérvadóak, még akkor is persze, ha tudjuk, hogy az egyes emberek a saját életükben nem mindig így érzik.

De ha arra a kérdésre válaszolunk, hogy a reálkeresetek nőttek-e 2010 óta, akkor ha szerény mértékben is, de nőttek; nőttek akkor, amikor Görögországban, Portugáliában - akikkel egy szinten voltunk két éve - 12 és 8 százalékkal csökkentek a reálbérek. Ha azt kérdezzük, hogy a családi adókedvezmények nőttek-e, akkor a válaszunk az, hogy igen, jelentős mértékben, húsz év után először drasztikusan a kettő és három gyermeket nevelő családok terhei jelentősen csökkentek. Ha azt kérdezzük, hogy a nyugdíjak reálértéke megmaradt-e ebben a viharos gazdasági helyzetben - amiben Európa jó néhány országában nem maradt meg -, akkor Magyarországon igenis megmaradt a nyugdíjak reálértéke. Ha azt kérdezzük, hogy a személyi jövedelemadó csökkent-e, akkor igen, csökkent. Ha azt kérdezzük, hogy a kis- és középvállalkozások terhei az elmúlt két évben csökkentek-e, akkor erre az a válasz egyértelműen, hogy csökkentek. Ha a foglalkoztatási szintet nézzük, akkor ugyancsak azt kell mondani, hogy ha szerény mértékben is, de elmozdult az ország onnan, hogy ma már növekednek a munkahelyek, és elsősorban a versenyszférában.

Ha a költségvetési egyensúly oldaláról nézzük az elmúlt két évet, akkor azt kell mondani, hogy nyolc év után, 2004 után először az elmúlt három évben sikerült - az európai normákat betartva - 3 százalék alatti költségvetési hiányt produkálni. Ha az államadósságot nézzük, akkor igen, hosszú idő után először sikerült csökkenteni az államadósságot.

Persze lehet, hogy ez - mint említettem - az egyes emberek szintjén nem mindig így érződik és nem mindig így látszik. Persze ez azért is fontos, hogy kimondjuk: tudjuk azt, hogy van tennivaló. De ha azt kell mérlegre tennünk, hogy a szándék tekintetében - ami azt gondolom, talán fontosabb a számoknál - miket lehet elmondani az elmúlt két évről és miket lehet a jövőről mondani, akkor azt kell mondanom, hogy ellentétbe lehet állítani a rezsiköltségek befagyasztását a nemzeti vagyon elherdálásával; a banki különadót a tizenharmadik havi bér eltörlésével; a végtörlesztés lehetőségének megadását az ország eladósításával; a munkahelyvédelmi akcióterv beindítását vagy a családi adókedvezmények eltörlését. Azt gondolom, ezek olyan példák, amelyeket nemcsak önnek, de minden magyar választópolgárnak is mérlegelnie kell, és ha ezeket mérlegre teszi, akkor azt tudjuk mondani közösen, hogy igenis megérte, és nem volt más út Magyarország számára az elmúlt két-két és fél évben, mint ezen végigmenni, még akkor is, ha nehézségek voltak.

És ha a jövőről beszélünk, akkor hadd mondjam azt kategorikusan, hogy amit ön nem olvas ki a 2013. évi költségvetésből, azt mindenki más kiolvassa, vagyis azt, hogy nem lesz rosszabb: a következő költségvetési évben növekedés előtt állunk, bízunk abban, hogy azokat a számokat esetleg felül is tudjuk múlni, amelyek a költségvetésben vannak, de mindenképpen az az év lehet a 2013. év, amikor az a várva várt növekedés elindul.

Összességében azt tudom mondani, hogy ha a jövőről beszélünk, akkor az a nagy különbség, hogy nehéz helyzetben is az emberek mellé állni, akár különböző szektorok érdekeivel szembemenve a rezsiköltségekben, vagy elrontani mindent, és megfutamodni. Azt gondolom, az emberek tudják a választ.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 16 2012.12.10. 5:03  13-16

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Egészen az utolsó mondatokig bíztam benne, hogy érdemi eszmecserét tudunk folytatni a bankok magyarországi szerepvállalásáról, és tudunk arról beszélni, hogy milyen további lépésekre van szükség, de a néhány utolsó mondatával, azt hiszem, teljesen más irányba vitte el a napirend előtti felszólalást.

Mégis hadd tegyek arra kísérletet, hogy ha valóban a bankokról beszélünk, akkor azt kérném minden képviselőtársamtól, hogy ne démonizáljuk túl az ügyet. Hiszen tudjuk azt, hogy bár az elmúlt húsz évben, vagy mondhatnám azt, hogy Magyarországon talán az elmúlt harminc évben a bankok nagyon sokszor a helyi, lokális érdekek helyett bizonyos globális érdekeket képviseltek, és persze azt is állíthatjuk, hogy egy-egy ország profitálhat is a globális érdekekből (Moraj. - Az elnök csenget.), de ezt csak akkor teheti meg, ha elég erős kormánya van ahhoz, hogy a nemzeti érdekeket vagy a lokális érdekeket a bankokkal szemben - amelyek sokszor a globális érdekek megtestesítői - tudja érvényesíteni.

Lehetne hosszú fejtegetést arról is tenni, hogy milyen szerepük volt a nagy nemzetközi bankoknak Magyarország hitelezésében már a nyolcvanas években, hogy hogyan kötöttek már akkor alkukat az akkor még kommunista diktatúra alatt élő Magyarországgal, tovább éltetve az akkori rendszert. Sok mindenről lehetne beszélni, de azt méltánytalannak és igazságtalannak tartom, hogy ön, bár biztos, hogy van még teendő az ügyben, azzal vádolja a mostani kormányt, hogy nem tett semmit a bankok hitelezési politikájával és az egész szerepvállalással kapcsolatban.

Azt kell mondanom, képviselő úr, hogy ez azért sem igaz, mert azt a kijelentést is meg merem kockáztatni, hogy soha senki ennyit nem tett az elmúlt húsz évben Európában azért, hogy a bankok és az állampolgárok közötti jogviszonyt, a bankok és az állampolgárok közötti egyenlőtlen helyzetet megpróbálja az állam szabályozó erejével kiegyensúlyozni.

Hosszan sorolhatnám azokat az intézkedéseket, amelyeket ön egyébként lekicsinylően említett, bár hozzáteszem, hogy több tízezer vagy talán több százezer magyar családnak hozott bizonyos föllélegzést a bankokkal szembeni adóságaival kapcsolatban. Mondhatnám a banki különadó bevezetését, mondhatnám a 2010-ben a bankok és az ügyfelek közötti viszonyrendszerben hozott szabályozást, beleértve a devizahitelezés korlátozását, beleértve a hitel felső összegének bizonyos meghatározását, beleértve a különböző díjak bekorlátozását. Említhetném a bankok érdekeit szolgáló kilakoltatási rendszerrel szemben hozott moratórium bevezetését, majd annak egy jelentős korlátozását. Említhetném a végtörlesztés rendszerének bevezetését, ami - tudjuk jól - több száz milliárd forintjába került a magyar bankrendszernek. Pont azért vállalta a kormány ezt a konfliktust, hogy kihozza az emberek, a magyar családok egy jelentős részét a bankok felelőtlen hitelezési politikájának következtében kialakult devizacsapdából. Említhetném az árfolyamgát intézményét, vagy említhetném az ön által is mondott tranzakciós illeték bevezetését, és akkor már az otthonvédelmi akciótervben adott támogatásokat - ami ugyancsak a banki szektorra érvényes - vagy a Nemzeti Eszközkezelő általi lakásvásárlások ügyét már csak nagyon csöndben említem, hiszen az idő elment.

Ezeket mind-mind föl lehetne sorolni, amik pontosan az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit ön mondott, hogy igenis a mostani kormány minden korábbi kormányhoz képest vagy azzal ellentétben vállalt konfliktust, a magyar emberek oldalán állt ki a bankokkal és a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatban, legyenek ezek akár biztosítók vagy egyebek.

Még egyszer szeretném mondani, hogy a bankokat nem feltétlenül démonizálni kell, hanem egy olyan kormánynak kell a bankokkal szemben szabályozókat hoznia, amely valóban tud szabályozni, és az állam erejével tud fellépni azért, hogy egy tisztességes hitelezés alakuljon ki Magyarországon. Azt gondolom, hogy ezért dolgozott a kormány, és ezen az úton tovább is fog menni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 174 2012.12.10. 2:03  169-178

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Asszony! A legnagyobb tiszteletem mellett is azt kell mondanom, hogy az ön felszólalásában fölvázolt rémkép nem igaz, sőt mondhatnám azt, hogy az ellenkezője igaz. Tehát a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság az elmúlt két-két és fél évben a kormányzat egyik kiemelkedő és kitüntetett területe volt. Legyen itt csak példa a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal létrehozása és az ott végzett tevékenység.

Egyébként való igaz, hogy az esetek számának legalábbis a sajtóban való növekedését sokféleképpen lehet értelmezni. Lehet úgy értelmezni, ahogyan ön mondja, hogy ez a minőség romlásával függ össze. Mi ezzel nem értünk egyet, mi azt gondoljuk, hogy pontosan az ellenőrzések növekedése hozott felszínre sok esetet. Tehát ez összefügg azzal, hogy minél hatékonyabb az ellenőrzés, annál több ilyen eset kerül napvilágra, és valóban, ahogy ő is említette, új egységek is létrejöttek, ön kommandónak mondta, de egy olyan központi ellenőrzési egység, amelynek pontosan az a feladata, amit ön is mondott, hogy rajtaütésszerűen próbálja egyébként ezeket az ellenőrzéseket elvégezni.

De emellett egyébként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal mellett a fogyasztóvédelmi hivatal is folyamatosan ellenőrzi a különböző kereskedelmi egységeket, és így karácsony közeledtével is számíthatnak arra a munkára a fogyasztók, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megpróbálja kiszűrni azokat a termékeket, amelyek az egészségre károsak lennének. Tehát számunkra igenis fontos, és mi nem beszélnénk forráskivonásról, hanem a munka hatékonyságáról tudnánk beszélni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 178 2012.12.10. 1:11  169-178

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Bízom benne, hogy ennek megítélését a tévénézőkre rá tudjuk bízni. Én azt tudom megerősíteni, hogy soha nem volt korábban Magyarországon olyan hivatal, amely egységesen kezelte volna az élelmiszerek ellenőrzését. Ez a hivatal a mostani kormány alatt létrejött, működik, költségvetéssel működik. Egyébként a finanszírozásához szükséges forrásokat szélesebb alapon szedi be, mint korábbam, szélesebb is a jogköre, és valóban, amit ön mondott, átfedések vannak, de ezek az átfedések a fogyasztóvédelmi felügyelettel alapvetően pozitívak, hiszen bizonyos, pontosan a fogyasztókat leginkább érintő kérdéseket mind a két hivatal tudja ellenőrizni, és mind a két hivatal egyébként éves terv szerint működik. Itt annyi változás talán van, hogy a karácsonyi ellenőrzések most nem kerülnek előre bejelentésre, illetve annak az ütemezése, pontosan azért, hogy a kereskedők ne tudjanak teljes mértékben felkészülni.

Tehát összességében megnyugtatom a tévénézőket, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal és a kormányzat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon keresztül figyel a biztonságukra.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 182 2012.12.10. 2:00  179-182

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel sok kérdés van, megpróbálok gyorsan válaszolni a rendelkezésre álló időben.

Tehát amint tudjuk, a tranzakciós illeték az alapja annak, hogy a forgalmi típusú adók szerepének növelésével tudjuk csökkenteni egyébként az élőmunka terheinek mértékét, és ezzel próbáljuk egyébként a munkahelyvédelmi akciótervet beindítani. Az adó célja, hogy a szükséges pénzügyi tranzakciós illetékek e rendkívül alacsony illetékkulcs mellett minél szélesebb illetékalapon legyenek kivetve.

(15.40)

A kiterjesztés indoka az egyetemleges, igazságtalan különbségtétel megszüntetése adós és adós között, és a korábbi szabályozás szerint, amennyiben nem ugyanazon hitelintézet vezeti a folyószámlát, mint amelyik a kölcsönt nyújtja, akkor az ügylet illetékköteles, míg ha a számlavezető bank megegyezik egyébként a hitelezővel, akkor illetékmentes a kölcsöntörlesztés. Tehát a tranzakciós illeték kölcsöntörlesztésre vonatkozó általános kiterjesztésének indoka az, hogy a különbségtételt meg kell szüntetni adós és adós között. Egyébként arra a kérdésre egyértelműen az a válaszom, és benne van a salátatörvényben, hogy a 6 ezer forintos plafon erre is vonatkozik, illetve a konkrét kérdéssel, a Start-számlával és a babakötvénnyel kapcsolatban tudom arról tájékoztatni képviselő urat és a parlamentet, hogy természetesen ezek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget.

Egyébként, amint említettem, az oka annak, hogy hogyan is került meghatározásra pontosan a hiteltörlesztés illetékkötelezettsége, a probléma még ott is leledzik, hogy a bankok nem tudnak egységes szolgáltatásokat nyújtani, és a mi információink szerint - a sajtóval ellentétben - a bankok továbbra sem tudnak olyan rendszerrel előállni, amelyik azt a kérdést fölvetné, amit ön fölvetett, hogy hogyan lehet ezt az illetékmentességet esetlegesen megadni.

Bízom benne, hogy tudtam válaszolni a kérdéseire. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 186 2012.12.10. 2:00  183-186

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam! Azt gondolom, talán nem véletlen, hogy itt a fölszólalása végén azt a retorikai fordulatot használta, amely egyből kizárja azt, hogy én bármiféle számokkal próbáljam cáfolni az ön felszólalását, és ez, azt gondolom, nem véletlen, hiszen a tények másról tanúskodnak egyébként, mint amit ön állít.

Most jelent meg a 2012 első két negyedévi munkaerő-piaci folyamatait taglaló legfrissebb KSH-gyorsjelentés, amely szerint 2012 első félévében, 2010-hez képest a nettó nemzetgazdasági keresetek 11,3 százalékkal, míg a reálkeresetek 1,3 százalékkal lettek magasabbak. Nem állítom azt, hogy ez nem egy szolid mértékű növekedés, azt sem állítom, hogy feltétlenül minden, egyébként nehéz helyzetben lévő magyar állampolgár ezt kielégítőnek érzi, de azért figyelmébe ajánlom képviselő úrnak, hogy mindezt az Európai Unió '45 utáni legnagyobb válsága alatt, mindezt úgy, hogy Európában mindenhol máshol jelentősen csökkentek reálértékben a nettó keresetek. Itt most nemcsak Görögország vagy Portugália 12 vagy 7 százalékos reálbércsökkenésére gondolok, hanem a balti államoktól kezdve Nagy-Britanniáig 2010-11-ben csökkentek a reálbérek.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nem pihenhetünk meg, és a kormányzatnak egyébként teendője van, és tett is: a 2011-ben érvényes 78 ezer forintról 93 ezer forintra nőtt a minimálbér, illetve a közmunkaprogram keretében a 23 500 forintos segély 47 500 forintos bérré alakult át. Mindezek tükrében úgy gondolom, hogy igenis, a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében, és továbbra is azon lesz, hogy ezt folytatni tudja.

Köszönöm szépen a figyelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 287-289 2012.12.10. 3:37  196-289

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:

Igen, elnök úr.

ELNÖK: Öné a szó, államtitkár úr.

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nem vállalkoznék arra, hogy minden egyes kérdésre válaszoljak. Nagyon röviden azt az összefüggést próbálnám itt a vita végén elmondani, hogy mire is vállalkozik egy ország költségvetése. Egy ország költségvetése - akárcsak egy család vagy egy cég költségvetése - arra kell vállalkozzon, hogy egy adott időszakra az állam bevételeit és kiadásait olyan egyensúlyba hozza, ami egy normálisan működő állam - család vagy vállalkozás - számára azt eredményezi, hogy megpróbálja nem eladósítani magát, megpróbálja védeni a saját állampolgárait, és megpróbál egy olyan helyzetet teremteni, ami lehetőséget ad a sajátjai számára.

Ahogy a vitában is elhangzott - erre nem is vállalkoztunk -, tökéletes költségvetés nem létezik, valószínűleg ez sem az, azonban lehet hiteles és reális egy költségvetés. Ebben a tekintetben azt kell mondanom, hogy természetesen lehet kritizálni a költségvetés elfogadásának a folyamatát. Ellenérvként persze fel lehetne hozni azokat a világgazdasági folyamatokat, amelyek nap mint nap változnak, és nehezen tervezhetővé teszik egy ilyen nagy horderejű dokumentum elkészítését. Ebből a vitából talán az volt a legnehezebben viselhető - hogy finoman fogalmazzak, erős gyomor kellett hozzá -, amikor szocialista képviselőtársaim a volt pénzügyminiszter úrral az élen tették szóvá ennek a költségvetésnek a realitását és a tarthatóságát. Csak azért, mert valószínűleg többen figyelik ezt a vitát, szeretném leszögezni, bízom benne, hogy csak a frusztráltság beszélt szocialista képviselőtársaimból, ugyanis azt a célt, amit az Európai Unió kér tőlünk, nevezetesen, hogy egy olyan költségvetést állítsunk össze, amely reálisan 3 százalék alatt tartja a hiányt, 2002 óta az önök pénzügyminisztériumi előterjesztései következtében egyszer sem sikerült az országnak teljesítenie. Önöknek nemhogy 3 százalék alatti, hanem 5-6-7 százalékos költségvetéseket sikerült összeállítani, amelyek eredményezték ennek az országnak a 2008-as, majd a 2010-es tönkretételét. Innentől kezdve elég furcsa Veres János volt pénzügyminiszter úr szájából a "hitelesség" szót számon kérni ezen a költségvetésen. Azt pedig, hogy ez a költségvetés teljesíti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek egy ország költségvetésében, nem mi, kormánypárti képviselők mondjuk, hanem azok a magyarbarátsággal kevésbé vádolható intézmények, mint az Európai Unió. Az IMF írja le azt, hogy reális a magyar költségvetés, 3 százalék alatt tartható a hiány.

Ennek tükrében - egyébként figyelembe véve és megfogadva minden más észrevételt - arra kérem képviselőtársaimat, hogy pontosan azért, hogy ez az ország elindulhasson azon az úton, amelyről talán le se kellett volna térnie, támogassák a költségvetési javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 4 2012.12.11. 5:00  1-4

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, megérte beérni időben, mert néhány kérdést felvetett, amire megpróbálnék válaszolni. Először is: ön fiktív károkról beszélt itt, hogy milyen károkat okoz a kormányzat. Valóban folynak közgazdasági viták, leginkább arról, hogy a magyar kormánynak valóban mennyire van szüksége az IMF-megállapodásra, illetve a piacról mennyire tudja magát finanszírozni. Ebbe a vitába nem mennék bele, hiszen ezt itt többször hosszan elemeztük. A magyar kormányzat úgy gondolja, hogy a költségvetés megszabásánál a magyar állampolgárok védelmének érdekében jobban megéri magát a piacról finanszírozni, semmint az IMF-hitelt felvenni.

Én azonban visszafordítanám ezt, és mondhatnám azt is, hogy fiktív károkról mi is tudnánk beszélni. Ha az önök európai uniós párttársai - vagy néha önök is - nem csinálnának akkora cirkuszt egy-egy magyarországi ügy kapcsán, akkor lehet, hogy Magyarország megítélése bizonyos külföldi befektetői körökben nem lenne olyan, amilyen, tehát azt mondanám, hogy ebben legalábbis a felelősségünk biztos, hogy közös, ha nagyon optimista akarok lenni. Valóban, Nyugat-Európában nem szokás egyébként külföldön panaszkodni belföldi, önök által meg nem oldható problémák miatt, tehát itt minimálisan is fiktív károkról lehet beszélni.

Ön említett egy olyat, hogy itt a 2008-as szinthez képest 6 százalékkal lesz alacsonyabb 2014 végére a magyar GDP. Ez azért érdekes szám, mert ha jól tudom, 2008-2010 között, az önök kormányzata idején majdnem 10-12 százalékkal csökkent a magyar... (Dr. Józsa István: 7!) Minden évben. (Dr. Józsa István: Nem. Aztán növekedett.) Jó, aztán növekedett. Azt tudnám mondani, hogy az lett volna a korrekt, ha minimálisan a 2010-es számhoz viszonyít, és itt azt kell mondanom, hogy fogadjuk el az Eurostat adatait, ami szerint - ha szerény mértékben is - a reálkeresetek növekedtek Magyarországon az elmúlt két évben, ellentétben egyébként az Európai Unió jó néhány más országával.

(9.10)

Ha teljesen korrektek akarunk lenni, akkor azt kell mondani, hogy sajnos valóban 2012-ben még nem volt akkora erőforrása Magyarországnak, pontosan azért, mert rendesen ki voltak ürítve az erőforrásai, hogy ezt a 2012. évet az Európai Unióban is, a 2008 utáni első válságévet, ha lehet így mondani, amikor a legtöbb országban csökkentek a kibocsátások, de bízunk abban, hogy a most befejezendő költségvetéssel, a 2013. évvel rendbe tudjuk tenni úgy ezt az országot, hogy valóban növekedés elé tudjon nézni.

Mondhatnám azt, hogy 2010-ben sokat gondolkodtunk azon, hogy az önök által itt hagyott rendetlenséget - finoman szólva - mennyi idő alatt lehet rendbe tenni. Én azt gondolom, hogy mi ezt nagyjából három év alatt meg tudtuk tenni, sokan sokkal több időt jósoltak nekünk, hogy ezt mennyi idő alatt lehet rendbe tenni, voltak, akik elvesztegetett évtizedről beszéltek. Én azt tudom most itt mondani, hogy a 2013-as költségvetés elfogadásával három év alatt lehetett nagyjából nullára hozni az önök nyolcéves kormányzását - ez egyébként szerintem nem rossz teljesítmény.

Arra, hogy mit kell visszavenni, mit nem kell visszavenni, milyen ágazatokat, én azt tudnám mondani, hogy nem kellett volna eladni. A magyarországi közszolgáltatások jelentős részét nem kellett volna eladni a 90-es évek közepén, és akkor nem lenne az a probléma (Soltész Miklós az MSZP-s képviselők felé: Azt is ti adtátok el, kótyavetyéltétek el!), hogy Magyarországon nagyon sok közszolgáltatás a nyugat-európai árak fölött szolgáltat a magyar emberek számára, és azt gondolom, nagyon fontos teendő az, hogy a kormányzat igenis szán erre forrásokat, hogy ezeket a stratégiai ágazatokat visszaszerezze.

Ön említette, és ezt szeretném kijavítani, hogy nem csökkennek reálértékben sem az egészségügyi, sem az oktatási, sem a szociálpolitikai támogatások. A rendszer átalakul, hiszen ön is tudja, hogy az önök által korábban itt hagyott rendszerek működésképtelenek és pénzkidobó rendszerek voltak.

És a végén hadd reagáljak arra, hogy mennyire kapkodunk: nem kapkodunk. Én úgy fogalmaznám, hogy egy kicsit felgyorsult az élet tempója - ezt talán az ön által benyújtott módosító indítványok száma is tükrözi. Utánanéztek a kollégáim: ön 277 módosítót nyújtott be az elmúlt három vagy két és fél év alatt, többet, mint a korábbi négyéves ciklusokban, amikor képviselő volt. Valóban úgy tudnám jellemezni, hogy az ön tempója is a kétszeresére növekedett, a kormányé is, ez igényel némi pluszmunkát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 53 2013.02.11. 4:16  50-55

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Úgy is fogalmazhatnék, hogy annak a gazdasági változásnak, annak a társadalomszemléleti változásnak, ami 2010-ben a mai kormányt jellemezte, és annak a küzdelemnek, amit folytatott az elmúlt 2,5-3 évben, egyik megtestesülése a fogyasztóvédelmi politikában jelenik meg az emberek mindennapjai számára. Hiszen, ahogy egy magabiztos, erős, tudatos Magyarországot szeretnénk mindannyian építeni, ez a magabiztosság, ez az erő és ez a tudatosság a mindennapi fogyasztásban is meg kell hogy jelenjen.

Ezért a kormányzat kiemelten kezelte ezt a területet, és kiemelten kezeli továbbra is, pontosan azért, hogy ne csak sodródó fogyasztóvá váljanak a magyar emberek, hanem tudatos, a jogaikkal tisztában lévő polgárokként viszonyuljanak a mindennapi életben eléjük tárt termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ahogy ön is említette, valóban ennek a fogyasztóvédelmi politikának van két területe, amely különösen nagy hangsúlyt kell hogy kapjon, az egyik a fiatalok, a másik az idősek ez irányú védelme, ahogy a 2014-ig szóló középtávú fogyasztóvédelmi politika ezt egyébként deklarálja is, és kiemelt célként határozza meg.

A fogyasztóvédelmi hatóságok már 2013-ban is számos vizsgálatot indítottak ennek jegyében, különösen a fiatalkorúak és az idősek védelmének szolgálatában. A dohánytermékek, az alkoholtartalmú italok 18 éven aluliaknak történő kiszolgálására vonatkozó tilalmat a hivatal munkatársai sokszor és látható módon viszonylagos eredménnyel tudták vizsgálni. További példaként említhetők, ahogy ön is említette, a különösen kiszolgáltatott fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra fókuszáló témavizsgálatok. Ilyen például az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység fokozott ellenőrzése, amiről tudjuk, hogy elsősorban időskorúak látogatják.

Egyébként ez a szemléletváltozás megjelenik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kommunikációjában is, hiszen a tavalyi év végén elindult az NFH Okoskosár nevű honlapja, amely játékos megközelítéssel próbálja a legkisebbek és szüleik figyelmét fölhívni a fogyasztóvédelmi kultúra, a fogyasztóvédelmi tudatosság lépéseire. Ugyancsak az idősekre fókuszálva próbálják az NFH munkatársai a nyugdíjasotthonokat, -klubokat látogatva is ezekre fokozottan felhívni az idősek és egyesületeik figyelmét. 2013 januárjától egyébként már a kereskedelmi és a közszolgálati adókon láthatók lesznek azok az állami támogatással készülő tévéspotok, amelyek az időskorúakat érintő fogyasztóvédelmi kérdésekre is felhívják a figyelmet. A fogyasztóvédelmi egyesületeknek is itt köszönetet kell mondani, hiszen az ő segítségükkel tud a kormányzat egyébként a leghatékonyabban eljutni a fogyasztókhoz, emellett ők általános és középiskolások számára többkörös országos vetélkedőket is szerveznek, elektronikus fogyasztóvédelmi játékokat dolgoznak ki, hogy minél fiatalabb korban ezeket a leglényegesebb tudnivalókat elsajátítsák.

Valóban többször módosult egyébként a fogyasztóvédelmi törvény is a jogok és a lehetőségek megerősítése érdekében. Összességében itt szeretném megköszönni, hiszen az elmúlt időszakban a parlamentben jó néhányszor a fogyasztóvédelmi törvény módosításánál képviselőtársaim nagy segítségére voltak a kormányzatnak ahhoz, hogy a most hatályban lévő, reményeink szerint folyamatosan felülvizsgálatra kerülő, a lehető leghatékonyabb fogyasztóvédelmi törvény legyen mindenkor hatályban. Én köszönöm az eddigi segítséget, és biztosíthatom képviselő urat, hogy a kormányzat továbbra is eltökélt ezen rétegek támogatásában és védelmében.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 151 2013.02.11. 2:06  148-155

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Van, amiben egyetértünk. Azt tudnám mondani, hogy azzal a helyzetértékeléssel, ami arról szól, hogy egy mindenkori gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát döntően meghatározza az építőipar, illetve a benne foglalkoztatottak száma, messzemenőkig egyetértünk. Valóban az a cél, és az kell legyen a terv, hogy az építőipar vissza tudjon kapaszkodni, az építőipar valóban olyan szinten tudjon termelni, hogy az mind a munkahelyek, mind a nemzeti össztermék tekintetében megjelenjen a statisztikákban is.

Arra felhívnám a figyelmet, hogy az építőipar helyzete részben belső, részben külső okokkal magyarázható. Tudja jól, képviselő úr, az építőipar visszaesése valamikor a 2000-es évek közepén, 2005-2006-ban kezdődött, jóval a mostani kormány működése előtt, aminek eredményeképpen nagyon komoly erőfeszítéseket tett egyébként a kormány, hogy ezt a recessziót megállítsa, és megpróbálja az építőipart egy növekedési pályára állítani. A legnagyobb ilyen probléma a devizahitel problémája volt, amibe most nem mennék bele, hiszen itt már a mai napon is többször elhangzott, nagyon komoly konfliktusokkal nagyon komoly milliárdokat szánt a kormány arra, hogy újra legyen igény a lakások vásárlására, hiszen ehhez a korábban hitelből vett lakások problémáját kellett megoldani.

Egyébként jelezném, hogy a kormány ezen túlment, és otthonteremtési kamattámogatási rendszert és szociálpolitikai kedvezményt vezetett be. Itt is egy olyan folyamattal állunk szemben, hogy értelemszerűen a kamatok mindenkor meghatározzák ennek az igénynek a nagyságát, és azon az úton is elindultunk, hogy a kamatok egyre lejjebb kerülnek. Tehát tény és való, nagyon nehéz helyzetet örökölt a kormányzat, de talán 2-2,5 év után el lehet mondani, hogy egy pozitív pályán indult el az építőipar. A következő egy percben megpróbálok erre is válaszolni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 155 2013.02.11. 1:13  148-155

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak gyorsan a számok kedvéért. Én azzal fejeztem be, hogy a tendencia megfordult, és ezt most már 3-4 hónap távlatából bátran mondhatom. Ha megnézi a KSH adatait, 2012 októberében Magyarországot a növekedő kategóriában találja, a növekedés az uniós statisztika szerint 1,3 százalék volt az előző évhez képest. Jelzem, hogy ugyanebben az időszakban az építőipar teljesítménye Portugáliában közel 20 százalékkal, Szlovéniában és Szlovákiában, amely ugyancsak a környezetünkben van, 12-15 százalékkal csökkent, Olaszországban 12 százalékkal, Németországban 2 százalékos visszaesést produkált az építőipar.

Az októberi volumen 1,4 százalékkal volt magasabb havi bontásban, és ami igazából optimizmusra ad okot, az új szerződések volumene 36 százalékkal volt magasabb, és a szerződésállomány 11 százalékkal volt magasabb a tavalyi év végén. Bízunk benne, hogy az építőipar, a korábbi erőfeszítések eredményeképpen is, elindult a gödörből kifelé, és valóban meghatározó szerephez jut a nemzetgazdaságban.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 292 2013.02.11. 9:42  291-315

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bár az ügy, mármint a kis- és középvállalkozások helyzetének értékelése megérne 25 perc expozét, itt a késői órára és a további napirendi pontokra való tekintettel ezt az időkeretet nem fogom kihasználni.

Hadd kezdjem annyival, ami a törvényi hivatkozását vagy törvényi feltételeit illeti a most benyújtott jelentésnek, hogy a kis- és középvállalkozások fejlődésének támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12. §-a értelmében a kormány kétévente az Országgyűlés elé kell hogy terjessze a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kidolgozott jelentést a kis- és közepes vállalkozások helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről.

A jelenlegi jelentés, bár lehet mondani, hogy némileg megcsúszott, de ezt talán azzal lehet indokolni, hogy a jelentésben szereplő 2009-2010. év egy elég nehéz időszak volt, nemcsak az egész magyar gazdaság és benne a kis- és középvállalkozások számára, hanem az egész nyugati gazdaságpolitika számára is, és az akkori folyamatok értelmezésére és az azokból való következtetések levonására kellett magunknak időt hagyni.

Már csak azért is egy elég unikális jellegű jelentéssel állunk szemben, hiszen olyan időszakot dolgoz fel, amely két kormány működésére esik. Közben volt egy kormányváltás 2010-ben, és mint a jelentésből is kiderül, jelentős koncepcionális változások történtek a kis- és középvállalkozások helyzetét támogató politikában.

Azt gondolom, hogy az anyag elég részletesen, a mellékletekkel együtt taglalja a kis- és középvállalkozások helyzetét, és jól bemutatja egyébként a nemzetgazdaságban betöltött fontos szerepüket. Talán azt a néhány számot ragadnám itt csak ki, hiszen gondolom, képviselőtársaim, akik itt e késői órán megvárták a vitát, valószínűleg el is olvasták a jelentést, hogy az elmondható erről az időszakról, az időszak végére, hogy továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások döntő, meghatározó szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban. Megkerülhetetlen gerincei lényegében annak a gazdasági testnek, amely Magyarország foglalkoztatottságában, a nemzeti össztermék előállításában, illetve a magyar exportban részt vesz.

A foglalkoztatottak tekintetében a hazai vállalkozások továbbra is az időszak végén közel 75 százalékát adják a magyarországi foglalkoztatottaknak, a nemzeti hozzáadott érték több mint 50 százalékát képviseli a szektor, és ami egyébként nem jó, de méreteiben így is jelentős, az a magyar exportban betöltött 25 százalékos részesedése a kis- és középvállalkozói rétegnek.

A jelentésben egyébként bemutatásra kerülnek a 2009-2010-ben hivatalban lévő kormányok vállalkozásokat segítő vagy vállalkozásokat érintő intézkedései. A 2010 májusa előtti kormányok tevékenységéhez kötődően is jó néhány olyan intézkedés van benne, amely akkor egyébként bizonyos tekintetben hatást tudott kifejteni a vállalkozások helyzetére, még akkor is, ha a jelentés egyébként megállapítja, hogy ezeknek az intézkedéseknek érezhető hatása a gazdasági és pénzügyi válság által sújtott, érintett kis- és középvállalkozók számára kevésbé volt érzékelhető.

Mint említettem, az anyag két kormányzati politikát is felölel, bemutat, és a 2010 júniusában hivatalba lépő második polgári kormány gazdaságpolitikájának központi elemévé lépő kis- és középvállalkozások megjelennek az intézkedésekben, és lényegében az anyagból kiolvashatók, kronológiailag megismerhetők azok a fontosabb lépések, amelyeket 2010 júniusa vagy júliusa után hozott a kormányzat. Ezek csak a felsorolás kedvéért: a társasági adó kulcsának 500 millió forintos adóalapig 19 százalékról 10 százalékra való csökkentése, az egykulcsos adó bevezetése, a tíz kisadó eltörlése, a beruházási engedélyek számának csökkentése, az alkalmi foglalkoztatás, illetve a kistermelői élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -értékesítés egyszerűsítése, a Széchenyi-kártyaprogram már 2010-es kiterjesztése beruházási forgóeszköz és önerőhitelre, illetve az agrár Széchenyi-kártya bevezetése, a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határ, az egyszerűsített végelszámolás, és még jó néhány intézkedés egyébként már megjelenik az anyagban.

Az anyag annyiból féloldalas, annak is kell lennie, hiszen egy fix időpontot, 2009-2010-et vizsgál, hogy ezeknek az intézkedéseknek a hatásai ebből a jelentésből még nem derülnek, nem derülhetnek ki. Egyébként a kollégák már dolgoznak a következő két év, tehát a 2011. és a 2012. év kkv-jelentésén is, amiben már reményeink szerint a 2010 júniusa után a kis- és középvállalkozások érdekében hozott döntések megjelennek egyébként a számokban és a statisztikákban is.

A jelentés egyetlenegy momentumára hadd hívjam fel talán itt a vita kapcsán a figyelmet, azokra a számokra, amelyek a kkv-k, tehát a kis- és középvállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepét mutatják 2009-2010-ben, amiből sajnos az a tanulság levonható, hogy a gazdasági válság alapvetően a hazai vállalkozási szektor dualitását mutatja. A dualitás alatt értem azt, hogy van egy nagyon jól működő nemzetközi multinacionális, nagy hatékonysággal működő vállalatcsoport, és a kis- és középvállalkozások viszonylag alacsonyabb termelékenységgel működő szektora közötti különbség nemhogy csökkent a válság hatására, hanem növekedett is. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a 2010 előtti gazdasági szerkezet, gazdaságszabályozási környezet nem segítette, nem védte alapvetően a kis- és középvállalkozásokat, a hazai vállalkozásokat a válság által rájuk gyakorolt hatástól, hanem pont erősítette ezeket a hatásokat, vagyis a hazai vállalkozói szektor jobban megviselődött - csúnya magyarsággal -, tehát sokkal rosszabb mindennapjaiban élte meg a válságot, ez megmutatkozik egyébként az export, a foglalkoztatás és minden egyéb gazdasági mutatókban.

Talán éppen ez a felismerés, vagyis ez nemcsak felismerés, hanem éppen ennek az ismerete vezette arra a kormányt, hogy valóban - amint említettem - a 2010 júniusa, júliusa utáni időszakban jó néhány olyan gazdaságpolitikai intézkedés történt, amit itt már a korábbiakban felsoroltam, aminek épp az a célja, hogy megerősítse a hazai vállalkozói szektort. Hiszen látjuk azt, hogy milyen óriási szerepe van, látjuk azt, hogy igazából ők azok, akik be vannak ágyazódva a magyar gazdaságba, ők azok, akik nem fogják valószínűleg soha a termelésüket elvinni Kelet-Ázsiába, ez az a vállalkozói szektor, amely hosszú távon kiegyensúlyozó szerepet képes adni a magyar gazdaságnak.

Tehát az a felismerés, hogy a 2008-2009-es válság őket rázta meg a legjobban, ez igazolja azokat az intézkedéseket, amit már jeleztem, hogy valószínűleg a következő jelentésből fogjuk tudni levonni a valós eredményüket, hogy mennyiben segítették a vállalkozásokat.

(21.40)

Összegzésként arra kérném képviselőtársaimat, hogy fogadjuk el ezt a jelentést, lássuk a jelentésből következő megállapítások és az azokból való tapasztalatok fontosságát, és mindenkit arra biztatok, egyébként bízva abban, hogy valóban az intézkedések a következő jelentésben pozitív fejleménnyel bírnak. Az mindenki számára egyértelmű, hogy ez a kis- és középvállalkozói szektor a legfontosabb a magyar gazdaságpolitika szempontjából, valóban a magyar családok, a magyar gazdaság építésének a legfontosabb építőkövei.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 314 2013.02.11. 7:16  291-315

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Talán nem lesz módom az összes felvetődött kérdésre válaszolni, csak nagy vonalakban szeretném itt, főleg ellenzéki képviselőtársaim néhány felvetését megválaszolni.

Próbáltam az expozéban is a tárgynál maradni, ha lehet így fogalmazni, bár most hátranézek szocialista képviselőtársaimra (A jegyzői székben helyet foglaló Göndör Istvánra nézve:), igen, önnek tudok válaszolni, hogy próbáltam a tárgynál maradni, és valóban a jelentés törzsét adó időszakra, 2009-2010-re szorítkozni, még akkor is, ha az anyagban egyébként utalásszerűen, de nem tendenciózusan vannak természetesen adatok az ezt követő időszakról is.

Ennek ellenére itt a vita nagy része a 2010 utáni időszak eredményeiről szól, és e tekintetben, mivel én ezeket nem érintettem, itt annyit engedjenek meg, hogy azért azt leszögezve, hogy természetesen - ahogy itt képviselőtársam említette - akár kamarai emberként is, a vállalkozók között járva, valóban azt megállapíthatjuk, hogy nehéz helyzet van továbbra is a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél, de senkitől nem hallottam, egy kis általánosítással, a vállalkozói rétegből arra vonatkozó kritikákat, hogy a mostani kormányzat irányaiban, tendenciáiban ne olyan döntéseket hozott volna folyamatosan, amivel a hazai kis- és középvállalkozói réteget megpróbálja életben tartani, megpróbál számára felemelkedési, kitörési lehetőséget biztosítani.

Azok a viták, amelyek a nagy nemzetközi szervezetekkel vagy a nagy nemzetközi cégekkel az elmúlt időszakban megvívattak, azok is mind-mind azt támasztják alá, hogy ez az egyetlen út, amin az elmúlt két-három évben mentünk, nagyon nehéz út, nagyon sok minden van még előttünk, de az egyetlen út afelé, hogy a hazai vállalkozói réteget próbáljuk megerősíteni.

A múltról annyit engedjenek meg, képviselőtársaim, hogy azért e késői órán engedtessék meg egy kicsit talán markánsabban fogalmaznom a 2002-2004 utáni időszakra vonatkozóan. Azért, ha nincs is így leírva az anyagban, mert nem erről szól az anyag, de óriási hibákat vétettünk a gazdaságpolitikában. A kereskedelmünket hagytuk külföldi kézre kerülni, iparvállalatainkat hagytuk eladni, egy-két sikeres kis- és középvállalkozást leszámítva, lényegében statisztaszerepre kényszerítette a magyar állam 2002 után a hazai vállalkozói réteget. Ebből kellett valahogy feljönni, ebből kellett valahogy kijönni, és az államnak a kkv-hoz való hozzáállását itt már Kupcsok képviselőtársam említette. Egyetlenegy jó példa arra, hogy hogyan is állt hozzá egyébként az állam, mondjuk, a legnagyobb szervén, a NAV-on vagy az akkori adóhatóságon keresztül a vállalkozókhoz. Erre mi sem jobb példa, hogy olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amiben az akkori állami intézményeket alulfinanszírozta, a költségvetésükbe lényegében a bírságolási tételeket beépítette, anélkül nem lett volna meg a költségvetés, a revizorokat premizálta azért, hogy a vállalkozókat büntessék, és egy olyan rendszert épített ki, amiben valóban a hazai magyar kis- és középvállalkozó úgy érezte, hogy az állam fejőstehene, és semmi másra nem jó, mint hogy az állam potenciális bűnözőként kezelve, megpróbálja valahogy a felszín alatt tartva, az összes bőrt lehúzni róla. Ez volt a helyzet 2010-ig szemléletében, tendenciájában; a hazai kis- és középvállalkozói réteg tönkremenetelének folyamatát csak betetőzte lényegében a 2008-as válság.

Valóban nagyon sok apró lépéssel, de azt gondolom, hogy korszakalkotó lépésekkel próbálunk előrelépni, próbáljuk megerősíteni a vállalkozókat. Most megint csak egy példa, mert nem akarnám itt az egész vitát felidézni, de méltatlannak és az ismeretek elég nagy hiányának tudhatom be azt, hogy itt szocialista képviselőtársaim említették, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv keretében - most csak egy példát mondok - a kisvállalkozók, kisadózók rendszerének átalányadózását bevezettük Magyarországon. Éveken keresztül azt hallottuk az előző kormányoktól, hogy ilyet nem lehet csinálni, ilyenre nincs példa Európában. Azt, hogy bevezetünk egy olyan rendszert, hogy a vállalkozók egy jelentős részének radikálisan lecsökkentjük a terheit, mind az anyagi, mind az adminisztrációs terheit, több tízezer vállalkozást érint ma már ez az adózási forma. De beszélhetnénk itt a fordított áfafizetés lehetőségének megteremtéséről is, pont a körbetartozások miatt. Göndör képviselőtársam még biztosan emlékszik azokra a vitákra a gazdasági bizottság 2010 előtti ülésén, amikor az akkori kormánypárt azt mondta, hogy ilyet nem lehet csinálni.

(23.10)

Hivatkoztak mindenre, és igen, lehet csinálni, megfontoltan, odafigyeléssel. Valóban, a hazai kkv-k helyzetének megfordítására nincs egy nagy eszköz, nincs egy nagy kard, amivel át lehetne vágni a gordiuszi csomót, apró pici lépésekkel próbáljuk erősíteni a szektort. Bízom benne, hogy ennek valóban már a '11-12. évi jelentésben megjelennek a statisztikában is az eredményei.

Köszönöm szépen a vitát. Azt gondolom, hogy akármennyire is vannak köztünk nézeteltérések, abban talán konszenzus van, és ez biztató saját magunk, de főleg a kis- és középvállalkozások számára, hogy mindannyian azt látjuk és azt mondjuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése nélkül nincs tartós gazdasági növekedés. Mi, azt gondolom, hogy ezért fogunk dolgozni az elkövetkező időszakban. Köszönjük szépen a tanácsokat, úgy gondolom, hogy a cél közös, tehát a jövőben bízhatunk abban, hogy valóban komoly eredményeket tudunk elérni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 73 2013.02.19. 11:37  72-126

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a vállalkozók, a mindennapi gazdaságot fenntartók számára egy nagyon fontos és reményeink szerint hatékony, a jövőben hatékony eszközt tárgyalandó törvényjavaslatot tud most az Országgyűlés elkezdeni tárgyalni.

Tudjuk jól, a körbetartozások vagy más néven lánctartozások rendszere a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalkozások működésének egyik rákfenéje. Tudjuk jól, hogy egy olyan rendszerről van szó, amely családi vállalkozások százait, ha nem ezreit lehetetlenítette el, juttatta csődbe az elmúlt 8-10-12 évben, amikor ez a rendszer kialakult.

Tudjuk jól, hogy az egyik legigazságtalanabb, a tisztességes vállalkozókat sújtó egyik olyan jelenséggel állunk szemben, amikor a tisztességes vállalkozók egyébként próbálnak megfelelni az állam, a bürokrácia, az adófizetés egyébként kötelező elvárásainak, de egyszerűen az elvégzett munkájukért különböző okok miatt nem kapják meg a megérdemelt pénzüket, és ez azt eredményezi, hogy csődbe mennek, a családi házukat, amire jelzálogot vettek fel, elviszik. Ezt a rendszert próbáljuk az elmúlt két-három évben több intézkedéssel is megszüntetni, próbálunk tisztességes vállalkozási feltételeket biztosítani minden Magyarországon működő kis- és közepes vagy más néven családi vállalkozásnak.

Pontosan ezért a körbetartozások felszámolása érdekében a kormány a vállalkozásbarát és családbarát politika jegyében már eddig is több fontos lépést tett. Hadd idézzem csak a közelmúltból az egyiket, amely a munkahelyvédelmi akcióterv keretében rögzítette azt, hogy bizonyos árbevételt el nem érő adóalanyok esetében az áfa megfizetésének kötelezettsége csak akkor keletkezik, amikor a vevő kifizette a számlájukat.

Azt gondolom, hogy ez az intézkedés már önmagában is példaértékű. Jómagam sokszor hallgattam még 2010 előtt, amikor ezt az igényt a vállalkozók megfogalmazták, hogy miért tartják azt igazságtalannak, hogy amikor ők egyébként elvégzik a munkát, benyújtják a számlát a fővállalkozónak, a fővállalkozó nem fizeti ki a számlát, de nemcsak a nettó értékét, az áfát sem fizeti ki, ugyanakkor az állam pedig tűzzel-vassal az áfa értékét behajtja rajtuk, tehát kétszeresen járnak rosszul.

Sokszor hallottuk, hogy ezt nem lehet megcsinálni, sokszor hallottunk hivatkozást arra, hogy ezt az Unió nem engedi. De mint látható, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meg tudtuk teremteni annak a tisztességes eljárásnak a kereteit, amelyben a visszaélések kiszűrése érdekében vagy bizonyos adóalanyok tekintetében korlátozott módon, de igénybe vehető ez a szolgáltatás, és egy tisztességes viszony jön létre a vállalkozó és az állam között, nem próbálja az állam kétszeresen büntetni egyébként az ellenértéket meg nem kapó számlája miatt a vállalkozót.

Másrészt egyébként az elmúlt időszakban született döntés vagy új tényállás a Btk.-ban, így büntethető lesz az a felszámoló, aki elmulaszt feljelentést tenni, ha munkája során a számvitel rendjének megsértését vagy csődbűncselekményt észlel. Jól tudjuk, akik benne vagyunk, főleg az építőipar ilyen irányú tevékenységében, hogy vannak olyan rosszhiszemű fővállalkozók, akik felszámolásba menekülnek az alvállalkozóik követeléseivel szemben, és eddig a felszámolók nem voltak rákényszerítve arra, hogy ezt a felszámolás alatt a tudomásukra jutott rosszhiszemű számla ki nem fizetést bármilyen módon jelentsék, de ugyanígy ennek az egész jelenségnek a felszámolására indított program keretében erre új tényállás került rögzítésre.

Ezen két eszköz mellé a most önök előtt fekvő törvényjavaslat további három intézkedésre tesz javaslatot. Ezekkel létrehozunk egy olyan garanciarendszert reményeink szerint, amely biztosítja, hogy a hazai vállalkozások az elvégzett munkájukért megkapják a pénzüket.

Az első ilyen intézmény egy új intézmény, az úgynevezett teljesítésigazolási szakértői szerv létrehozása, amelynek szakvéleményéhez azonnali fizetés kötődne. Tudjuk jól, hogy vannak olyan, alapvetően többségében rosszhiszemű fővállalkozók, akik a saját likviditásukat azzal kívánják fenntartani, hogy nem tartják be a fizetési határidőket, évekig csepegtetik szép lassan a benyújtott számlák ellenértékét, ezzel finanszírozva saját magukat, de nagyon-nagyon nehéz helyzetbe hozva a kis- és közepes vállalkozásokat, az ő alvállalkozóikat. Ezért szükséges egy olyan intézmény, amely lerövidíti azt az időt, és valamilyen joghatóságot telepít egy olyan szervhez, aki kimondhatja, hogy valóban, ha egy vállalkozó elvégezte a munkáját, akkor legyen olyan szerv, aki ezt megállapítja, és ezzel lényegében az alvállalkozó, a kisvállalkozó hozzá tud jutni a pénzéhez.

Ha ez a testület megállapítja, hogy egy munka elvégzésre került, bizonyos garanciák mellett az alvállalkozó záros határidőn belül hozzájuthat a pénzéhez. A független mérnökökből álló testület egy, legfeljebb két hónapon belül dönt, illetve kell hogy döntsön. Az új rendszer alapvetően a hazai kis- és középvállalkozások számára jelent gyorsított jogorvoslati lehetőséget. Lényege, hogy a fővállalkozó ne tudja - mint említettem - évekig elhúzni a fizetési kötelezettség teljesítését, az alvállalkozó akár rendelkezik teljesítésigazolással, akár nem, e testülethez fordulhat, amely megállapíthatja, hogy valóban elvégezte a munkát, ha igen, ezzel azonnal bírósághoz fordulhat, amely kötelezheti a vállalkozót, hogy kifizesse a munkája ellenértékét.

A testület eljárása akkor is kérhető lesz, ha a szerződést biztosító mellékkötelezettség, jellemzően bankgarancia érvényesítését a kötelezett alvállalkozás jogosulatlannak ítéli. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy a megrendelő feltétel nélkül juthat hozzá ahhoz az összeghez, amelyet az alvállalkozó garanciaként letétbe helyezett nála. A testület megakadályozza annak az összegnek a megrendelő fővállalkozó részére történő azonnali kiutalását, ha a megrendelő követelése nem megalapozott a teljesítésigazoló szerv szerint. Nem engedhetjük, hogy tisztességes vállalkozók pénzén ilyen módon nyerészkedjenek.

Egyébként a testület eljárása természetesen nem helyettesíti, nem is helyettesítheti a bírósági eljárást, de ad egy olyan szakvéleményt a bíróság kezébe, amely alapján azonnal intézkedhet a bíróság annak érdekében, hogy a bírósági eljárás is gyorsan megtörténjen, a polgári rendtartás módosítására is javaslatot tesz a törvény.

(13.10)

Ennek lényege, hogy a pertárgy értékétől függetlenül alkalmazni rendeli rájuk a kiemelt jelentőségű perek speciális szabályait, így e pereket akkor is rövidebb határidő alatt kell lefolytatni, ha a követelés összege kevesebb, mint 400 millió forint. A fél kérelmére a bíróságnak kötelező rendelkeznie arról, hogy kifizetésre kerüljön az alvállalkozóknak a testület szakvéleménye szerinti teljesített munkák értéke. E szabályok alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az összeg visszafizetése biztosított. A szabályozás így mindkét fél érdekét megfelelően garantálja, és biztosítja azt, hogy a kötelezett fővállalkozó ne legyen érdekelt a per elhúzásában, illetve biztosítja azt is, hogy ezzel a teljesítésigazolási szervvel ne lehessen egyébként rosszhiszeműen visszaélni. A felvetett probléma túlnő egyébként az építőipari szektoron. Feladatunk nemcsak a bajba jutott vállalkozások talpra állításának elősegítése, a jogbiztonság erőteljesebb érvényre juttatása, a tisztességes munka becsületének helyreállítását is célul tűzi ki. Elkötelezettek vagyunk a törvényben amellett, hogy a közterheket vállaló, a családoknak kenyeret adó hazai vállalkozók mindennapos létbizonytalansága megszűnjön. Ennek a folyamatnak része a lánctartozások megfékezése.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tartalmaz egy harmadik eszközt is a lánctartozások kialakulásának megakadályozására. Ezzel egyébként egy uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget teszünk. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke 1 százalékponttal növekedni fog, továbbá a késedelmes teljesítés esetén az adós legalább 40 eurónyi költségállomány megfizetésére is köteles lesz a hitelező számára. A hatósági pénztartozások megfizetése vonatkozásában a késedelmi kamat mértéke jelentősebben növekszik. A pénzbeli ellenszolgáltatás esedékességének határideje nem haladhatja meg a 30, illetve a 60 naptári napot. A hatóság szintén köteles lesz legalább 40 eurónyi behajtási kötelezettségállomány megfizetésére, így a 2013. március 16-ától megkötött vagy a pénztartozás tekintetében módosított szerződéseknél kötelező jelleggel a korábbiaknál komolyabb anyagi szankciókat von majd maga után a késedelmes fizetés. A nem fizetés dominóhatását ezzel próbáljuk csökkenteni, így elejét vesszük annak, hogy ez a káros jelenség reményeink szerint az egész gazdaságot továbbra is gúzsba kösse. Bízunk benne, hogy javaslatunk egyébként jelentősen lerövidíti a bírósági jogviták időtartamát, és megakadályozza az újabb körbe- vagy lánctartozások kialakulását.

Ez a törvényjavaslat, tudjuk jól, egyébként a múlt egyik örökségeként tekinthető. Valamikor a 2000-es évek közepén vált úgymond ipari méretűvé a lánctartozások kialakulása. Nem árt itt felidézni azt, hogy ennek az egyik elindítója egyébként épp maga az állam volt, ha még emlékszünk egy korábbi pénzügyminiszter nevére, Draskovics úr nevére, aki hosszú ideig az áfát visszatartva próbálta egyébként a költségvetést kozmetikázni, és ennek eredményeként több száz milliárd forint tartozás halmozódott fel a vállalkozások között, amelynek egyébként a begyűrűző terhét ma is nyögik. Sajnos, 2010-ig kellett várni arra, hogy reményeink szerint hatékony lépések történjenek a körbetartozások felszámolása tekintetében.

Bízunk abban, és ezért is kérném a tisztelt Országgyűlést, támogassa akár módosító javaslataival is a törvényjavaslatot, hogy valóban egy újabb lépést tegyünk ennek az igen káros, a hazai vállalkozások mindennapjait ellehetetlenítő jelenségnek a felszámolására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 109 2013.02.19. 1:34  72-126

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Próbáltam türelmesen hallgatni Józsa képviselőtársamat, mert úgy szokás, hogy az államtitkár a végén válaszol a vitában (Dr. Józsa István: Bármikor!), de megtehette volna azt a képviselőtársam, hogy nem jön be, mert egy elég konstruktív vitát sikerült itt elrontania.

Csak a tények kedvéért azért elmondanám, mielőtt úgy tűnne esetleg itt a hallgatóság számára, hogy az építőipar válsága valamikor 2010-ben kezdődött, az önök kormánya alatt a gazdaság 7 százalékkal esett vissza, és az építőipar 2006-2010 között 40 százalékkal. Ennek ellenére viszont 2012 végén az összes felmérés és a rendelésállomány alapján is legalább elértük azt a pontot, ahonnan már fölfelé megy az építőipar.

Tehát amikor itt képviselőtársam arról beszél, hogy ez a problémahalmaz mikor alakult ki, akkor egy minimális önfegyelmet hadd kérjek képviselőtársamtól, és legalább azt, hogy a tényeket ismerje el, hogy az önök pénzügyminisztere, Draskovics Tibor volt az, aki többek között ezt elindította, azzal, hogy több mint 200 milliárd forintot az önök költségvetésének kozmetikázására tartott vissza, többek között az építőiparból.

És ezek után önök azt mondják, elnézést, hogy önök ezt a javaslatot nem támogatják, a bizottságban ezt a javaslatot önök nem támogatják. Csak ahogy itt elhangzott, akkor tessék megmondani, hogy mit tettek 2004-től 2010-ig ennek a problémának a kezeléséért! Mondják meg, hogy önök mit tettek az alatt a nyolc év alatt, amíg itt voltak, és utána elfogadunk bármilyen kritikát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 125 2013.02.19. 10:20  72-126

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a vitában elmondottakat, még akkor is, ha a vitának voltak olyan szakaszai, ahol kicsit hevesebb vérmérséklettel értékeltük egymás munkáját, de nagy megtiszteltetés számomra az, hogy lényegében az összes ellenzéki párt részéről bizonyos támogatás a törvényjavaslat irányában elhangzott, és közösen egyetértünk abban, hogy ezzel a törvényjavaslattal vagy ennek az elfogadásával, illetőleg a módosító indítványokkal remélhetőleg még jobbá téve egy olyan jogszabály fog a hazai vállalkozók rendelkezésére állni, amellyel hatékonyan tudnak élni a körbetartozás, a nemfizetés problémájával szemben.

Engedjenek meg képviselőtársaim az általános vita vége felé egy olyan személyes jellegű megjegyzést, hogy hogyan is született ez a törvényjavaslat, miért is szükséges ez a törvényjavaslat, és ezt talán azoknak mondom el, akik figyelik a mi munkánkat, és nem a vállalkozások mindennapjaiban vesznek részt. Jómagam is, aki a gazdasággal foglalkozom, és talán képviselőtársaim is, akik nap mint nap találkoznak vállalkozásokkal, az elmúlt időszakban nagyon sokszor azzal a kérdéssel vagy azzal a problémával találkoztak, hogy egy vállalkozó eljött hozzám, letette a papírokat, elmondta, hogy a családi házra van föltéve a vállalkozása, megcsinált egy munkát 10-20-30 millió forint értékben, és nem fizet a középszinten vagy a felső szinten levő fővállalkozó - mit tegyen? Tönkremegy, a családi háza elmegy, a vállalkozása tönkremegy, és egyebek.

Az volt a probléma nagyon hosszú időn keresztül, hogy nem tudtuk azt megmondani, hogy kihez forduljon. Azt tudtuk mondani, hogy menjen el a bíróságra. Tudvalevő, aki gazdasági ügyeket intéz a bíróságon, hogy egy normál bírósági eljárás két-három év lehet különböző fórumokon, és egyszerűen nem tudott az állam fölkínálni semmi olyan kapaszkodót egy vállalkozónak, hogy az igazát valakivel kimondassa olyan határidőn belül, amilyen határidőn belül egyébként nem megy tönkre a saját cége, nem kell eladnia a családi házát.

Ebből a problémából, ebből a felismerésből született az az elképzelés, hogy létre kell hozni egy olyan szervezetet jogosítványokkal, hatáskörökkel, amelyik azt tudja mondani a vállalkozónak vagy azt tudja mondani a társadalomnak, hogy igen, ez a vállalkozó tisztességes, ez a vállalkozó a rá bízott munkát elvégezte.

Mondom ezt, hogy ez még akkor is fontos egyébként, hogy legyen egy ilyen szerv, aki ezt kimondja, ha egyébként a munka ellenértékének kézhez kapása ez esetben is valamilyen módon a bírósági eljárásnak része, de mindenképpen egy nagyon fontos intézményt szeretnénk fölállítani ezzel. És hogy ez valójában mennyire fontos, azt az a vita is kifejezte, amit itt lefolytattunk.

Még egy általános megjegyzésem azért hadd legyen, és itt a közös gondolkodást is szeretném megköszönni. A mi véleményünk szerint ennek a teljesítésigazolási szervnek a fölállítása önmagában egy fenyegetettséget jelenthet azon fővállalkozók számára, akik rosszhiszeműen, kvázi üzletiterv-szerűen tartják vissza a pénzeket a kis- és középvállalkozásoktól, és innen már csak egy lépés és egy közös gondolkodás eredménye lehet az, hogy például az a vállalkozó, akit ez a teljesítésigazolási szerv kvázi többször elítél olyan módon, hogy megállapítja, hogy az alvállalkozóját jogtalanul nem fizette ki, ehhez a többszöri ismételt rosszhiszemű magatartáshoz kössünk hozzá valamilyen egyéb jogkövetkezményt, és akkor már valóban meglehet az elrettentő ereje is annak, hogy már el sem akar oda jutni a fővállalkozó, hogy bármelyik alvállalkozója ehhez a teljesítésigazolási szervhez forduljon.

Elhangzott az, és ez egy általános kérdés, hogy ez mennyire oldja meg a körbetartozások ügyét. El kell ismerni, de azt tudjuk jól, hogy az ilyen ügyekre nincs egy nagy kard, ami átvágja a gordiuszi csomót, itt sok apró, kis lépés van, amivel megpróbálhatjuk ezt a nagyon negatív jelenséget visszaszorítani. A fölszólalásom elején egyébként említettem, hogy a másik nagyon nagy és fontos lépésnek a munkahelyvédelmi akciótervben elfogadott azon döntést tartom, hogy bizonyos árbevételig a cégeknek nem kell a meg nem kapott számlájuk ellenértékében szereplő áfát az államnak befizetni. Ez volt a másik legnagyobb probléma, amivel jöttek vállalkozók, hogy az állam miért akar tőle még elvenni akkor is pénzt, amikor meg sem kapta a számla ellenértékét. Azt gondolom, ez a kettő egymással kiegészítve egyébként elég eredményes lehet.

Ellenzéki képviselőtársaim fölvetettek néhány konkrét kérdést, amire megpróbálok válaszolni. Elhangzott Vágó képviselőtársam részéről, hogy itt állami alkalmazottak vannak - félreértés van, hogy valami hivatal lenne. Valószínűleg a törvény nem mély elolvasása okozta ezt a problémát, hiszen itt független mérnökökről van szó. Az is fölmerült, hogy mennyibe kerül ez az államnak. Nem kerül semmibe az államnak. Ez egy olyan, kvázi egy kicsit a választott bíróságok mintájára működő, háromtagú teljesítésigazolási szerv lenne, amely ahogy elhangzott, bár némi pontosítással, alapesetben a számla értékének 1 százalékának díját kell megfizetni a mérnökök részére munkadíjként, akik ezt a munkát elvégzik, de be van korlátozva ez az összeg. Minimum 60 ezer forint és maximum 400 ezer forint abban a tervben - mert ez egy kormányrendeletben lesz -, abban a rendelettervezetben, amit most készít elő a Nemzetgazdasági Minisztérium, amit a törvény elfogadása után szeretnénk elfogadtatni.

(15.20)

Felmerült a 400 millió forint kérdése; itt folytattunk némi négyszemközti konzultációt is, alapvetően a méret az értékhatár. Egyrészt itt volt egyeztetés - és ez válasz arra vonatkozólag is, hogy volt-e a társadalmi szervezetekkel egyeztetés -, másfél éves egyeztetés eredménye ez a törvényjavaslat. Másfél évig egyeztettünk mind államigazgatáson belül, mind államigazgatáson kívül az összeghatárokról, a fontos jogszabályi részletekről. Én itt csak egyetlenegy szervezetnek a véleményét, az ÉVOSZ-ét - ami talán mindenki számára elfogadható - tudnám idehozni; az ÉVOSZ, és annak elnöke egyébként teljes mértékben támogatja a törvényjavaslatot. A 400 millió forintra visszatérve, azért 400 millió forint, mert alapvetően a kis- és közepes vállalkozásokra találtuk ki, és pontosan a kísértés elkerülése érdekében nagyon nagy perértékben egyelőre nem gondolkoztunk a törvényjavaslat kiterjesztésére, de ha jól működik, én azt gondolom, hogy a kormányzat nyitott a módosításra. Mennyibe kerül? Azt említettem, hogy itt egy viszonylag korlátozott összeg van.

Itt elhangzottak képviselőtársaim részéről a felszámolások rendszerével kapcsolatos egyéb problémák is. Említettem egyébként, hogy egy Btk.-módosítás már ezzel kapcsolatban született, pontosan ugyanezen probléma, tehát a körbetartozások ügyében, ahol is kötelező, tehát a felszámolónak bűncselekmény észlelése esetén kötelező a számviteli szabályok megsértésével kapcsolatos feljelentés megtétele. De az is igaz, ami itt elhangzott, hogy jelen pillanatban a 169/2012-es kormányrendelet alapján újra pályáztatás alatt vannak a felszámolók Magyarországon, és valóban, reményeink szerint egy új, tisztább és átláthatóbb felszámolói rendszer alakul ki ezek után.

Valóban, az is kérdésként fölmerült, hogy meg kívánunk-e itt állni. Nem kívánunk természetesen megállni, egyrészt a törvényjavaslatban is várjuk a módosítókat, és annyit tudok itt csak nagyon finoman jelezni, hogy a fedezetkezelő, amely egy másik pillére ennek a körbetartozások elleni küzdelemnek, ez is egy átdolgozási és módosítási előkészület alatt van, ami reményeink szerint, ha jól tudom - bár ez nem az NGM-hez tartozik -, ide fog kerülni a parlament elé még az első félévben.

Talán megpróbáltam válaszolni a kérdésekre. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy még egyszer megköszönjem, hogy ha a bizottságokban nem is, de itt a felszólalásokból az derült ki, hogy minden parlamenti párt bizonyos mértékig támogatja a javaslatot. Csak azt szeretném mondani és jelezni még egyszer - bár az itt ülő képviselőknek nem kell -, hogy ez önmagában persze egy a sok törvényjavaslat és törvénymódosítás közül, de valóban egy olyan törvény, amely mögött emberi és családi tragédiák százai állnak. Az elmúlt 10-15 évben családok, családi házak, emberi kapcsolatok mentek tönkre annak a nagyon negatív folyamatnak a következményeként, hogy egyszerűen döntően rosszhiszeműségből, részben a gazdasági válság miatt is a körbetartozások mértéke olyanra nőtt Magyarországon, amilyenné. Ennek véget kell vetni, tudjuk, hogy ez nem egyszerű, több lépésből áll. Ez egy nagyon fontos lépése reményeink szerint, és bízunk benne, hogy valóban hatékony eszköze lesz, és kérem ezért képviselőtársaimat, hogy a módosítókat nyújtsák be, és a részletes vitában próbáljuk még jobban a törvényjavaslatot az életre vagy finomhangolással jobban ellátni, hogy be tudja tölteni a szerepét.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 206 2013.02.25. 3:55  197-207

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem minden képviselőnek azt a konstruktív vitát, amit az általános vitában folytattak. Nagyon röviden hadd reagáljak a felvetettekre!

Már az általános vitában felmerült a 400 milliós korlát. Türelmet kérnék képviselőtársaimtól. Ez a törvény alapvetően a kis- és közepes vállalkozások megsegítése, számlájának kiegyenlítése végett született. Vannak félelmek azzal kapcsolatban, hogy ha az értékhatárba nem teszünk bele legalább az elején, amíg nem látjuk, hogy a rendszer hogy működik, egy korlátot, akkor esetleg az egész ügyet érhetik problémák. Ahogy az a vitában elhangzott, azért is javasoltuk a bizottsági módosító javaslat 4. pontja (5) bekezdésében, hogy azok a szakértők, akik részt vesznek a munkában független szakértőként, e törvényi módosítás alapján essenek át akár egy olyan "C" típusú vizsgálaton is - akinek ez mond valamit -, amely kellő biztosíték arra, hogy ezeknek a szakértőknek a keze nem fog megremegni egy-egy komolyabb, akár több száz milliós ügynél. Bízunk abban, hogy ez a kettő kellő biztosíték. Azt tudom mondani, hogy ha a rendszer jól működik, és előkerül az a probléma, hogy ez az értékhatár valakiket is hátrányosan érint, akkor természetesen én magam is azt mondom, hogy töröljük el. De most az a kérésem, hogy az indulásnál, a rendszer felállásánál legyen ez az értékhatár, hogy elsősorban a kicsik éljenek ezzel, és lássuk, hogy ez a rendszer a vállalkozók jogos igényeit kielégíti, hogy jussanak hozzá a ki nem fizetett számláikhoz. Tudjuk jól, hogy ez mekkora problémát okoz családok, emberek egzisztenciájában, életében.

Ahogy a képviselő úr mondta - s ezt köszönöm, mert az általános vitában merült fel, önök nem nyújtották be, de a bizottság benyújtotta az erre vonatkozó javaslatot -, kössük ki ezt a semmisséget a szerződésben. Már ezért is megérte az általános vita, mert ezt az ötletet akkor kaptuk, és így beemeltük módosítóként.

Még egy témát hadd hozzak ide: volt egy kezdeményezés, amellyel komolyan kell foglalkoznunk, de nem tudtuk ennek a törvénynek a kereteiben kezelni. Ez arra vonatkozik, hogy az alvállalkozók jólteljesítési összegeket elhelyeznek a fővállalkozóknál, és nagyon sok cégnél probléma az, hogy ez a jótállási összeg a fővállalkozó tönkremenetele után eltűnik a felszámolásban. Ezzel a kérdéssel foglalkoztunk az általános vita óta, próbálunk rá megoldást találni, de nincsenek olyan törvényi helyek megnyitva ebben a törvényben - például a felszámoláshoz kapcsolódó törvényi rendelkezések -, amelyekhez hozzá kell nyúlni. Azt tudom ígérni, ha itt nem is tudunk vele foglalkozni - ettől függetlenül kérem, hogy támogassák a javaslatot -, vissza fogunk térni rá, lehetőleg még a tavaszi ülésszakban, hogy ezt a kérdést hogyan tudjuk kompletten kezelni.

Összességében szeretném megköszönni képviselőtársaim munkáját, és bízom benne, hogy ez a törvény a hazai kisvállalkozások tömegeinek biztonságot fog adni, egy olyan intézményt, amelyhez tudnak fordulni az igazukért, és a jövőben nem fordulhat elő az, hogy annak a munkának, amit közösen az ország javára is elvégeznek, az ellenértékeként járó jogos összeget nem kapják meg.

Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 83 2013.03.05. 11:18  82-100

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja a felnőttképzési rendszer teljes átalakítása új törvényi szabályozás elfogadásával. A törvényjavaslat fontos mérföldkőnek tekinthető azon az úton, amely a felnőttképzés területén a minőségi tudás megszerzéséhez, a munkaerőpiac igényeinek való megfeleléshez, a felnőttképzésben a képzettséget szerzettek elhelyezkedési és érvényesülési esélyeinek növeléséhez vezet.

A felnőttképzés rendszerének törvényi szabályozása alig tízéves múltra tekint vissza. A hatályos felnőttképzési törvény megszületését mindenképpen eredményként kell elkönyvelni, mert a további, a rendszerváltás utáni piaci alapra került iskolarendszeren kívüli képzések rendezetlen helyzetét a képző intézmények működésének és a képzések minőségbiztosításának vonatkozásában kezelni kívánta.

A célkitűzések elérését azonban a törvény gyakorlati megvalósulása nem tudta biztosítani. A felnőttképzés rendszere ellenőrizhetetlen és átláthatatlan maradt, a képzés minősége összességében sajnos nem javult. Az eltelt időszak tapasztalatai megalapozták azt az állítást, hogy ennek a helyzetnek az egyik alapvető oka a nem megfelelő szabályozás.

A felnőttképzés az iskolai rendszeren kívüli képzést jelenti, amely szolgáltatásonként piaci alapon valósul meg. A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás, sem a képzésben részt vevők, de a vizsgarendszer sem kényszerítik ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem. Így kétséges értékű a felnőttképzési rendszerben megszerzett bizonyítvány mögötti tudás. A minőségi képzést biztosítani hivatott felnőttképzési akkreditációs rendszer egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a szabályozás túl általános, nem differenciált, nem felelt meg a képzések jellegének, feltételrendszerének, nem a tartalmi működéshez kötött, nem mérhető, és ezért nehezen értékelhető elvárásokat állapított meg a képző intézmények felé.

Ugyanakkor a piaci viszonyok között működő képző intézmények sok vonatkozásban ellenérdekeltek a minőségi képzésben, a minőségi előírások tényleges betartásában. Ezért olyan szabályozás megalkotására van szükség, amely hatékony ellenőrzéssel, megfelelő szankcionálással és a képzések eredményeinek nyilvánosságával képes kikényszeríteni az intézmények jogkövető magatartását, a képzések minőségének biztosítását.

(11.50)

Miközben a törvényi szabályozásnak a gyakorlatban nem sikerült elérnie egyik alapvető célját sem, a jogszabályi környezet más vonatkozásban is gondot okozott. A tapasztalatok szerint a szabályozás túlságosan merevnek bizonyult a felnőttképzés munkaerőpiaccal kevésbé szorosan összefüggő területein. Részben hasonló probléma mutatkozik az úgynevezett hatósági képzéseknél. A felnőttképzés jelenlegi szabályozásának további hiányossága, hogy nem hangolja össze a támogatási rendszer intézményeinek tevékenységét, nem biztosít rálátást a támogatási rendszer eredményességére, hatékonyságára.

Az eddigiekben felvázolt helyzet megváltoztatása érdekében már eddig is számos intézkedést tettünk. A változások érdekében megtett intézkedések közül kettőt emelnék ki itt az expozéban.

A felnőttképzésben megvalósuló szakképzéssel kapcsolatos korábbi problémákat, amely szerint a felnőttképzésben nem volt meghatározott óraszáma az OKJ szerinti vizsgára felkészítő kérdéseknek, sikerült megoldanunk, mivel az új szakképzési törvénnyel, 2011. január 1-jével bevezetésre került az a rendelkezés, mely szerint az OKJ tartalmazza az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítések minimális és maximális óraszámát is.

A másik ilyen megoldás, a felnőttképzésről szóló törvény 2013. január 1-jével hatályba lépő módosítása, megteremtette a támogatott képzések megvalósítási folyamata ellenőrzésének korábbinál fontosabb feltételeit azzal, hogy nem utólag, hanem már a képzés megvalósulása során szankcionálja a képző intézményt a jogszabálytól és a szakmai követelményektől eltérő magatartás esetén.

Mindezek fontos lépések voltak a felnőttképzés rendszere átalakításának folyamatában, azonban még így sem hozták meg azokat az eredményeket az átfogó, a felnőttképzés egészére kiterjedő alapvető változások tekintetében, amelyek csak egy új törvényi szabályozással valósíthatók meg. Ez fekszik itt most önök előtt, ezekre márpedig csak azért is szükség van, mert sem az állami költségvetés, sem az uniós, 2020-ig rendelkezésre álló források nem pazarolhatók színvonaltalan és szükségtelen képzésekre.

A hazai felnőttképzés egyébként fordulóponthoz érkezett. Rajtunk múlik, hogy élünk-e a lehetőséggel, és az alapvető strukturális változásokat hogyan hajtjuk végre a felnőttképzés szabályozásában, vagy a munkaerőpiac és a gazdaság igényeinek nem megfelelő, alacsony színvonalú felnőttképzést eredményező szabályozást tartjuk továbbra is életben.

A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat nem könnyű olvasmány, azonban szabályai koherensen kerültek megfogalmazásra, tartalmazzák az eltérő célok jogszabályi eszközeit. Mik ezek a legfontosabb célok konkrétan? A szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentrál. A szabályozás az igények szerint legyen átláthatóbb, hatékonyabb és ellenőrizhető, biztosítsa a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kikerülő résztvevők képzését, a bizonyítvány legyen egyenszilárdságú, az iskolai rendszerszerű képzésben megszerzett képesítéssel egyetemben. A támogatott képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerőpiac strukturális és tartalmi elvárásaihoz. Növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, a felnőttképzésben képzettséget szerzett tanulók elhelyezkedési aránya.

A korábbi jogszabályi környezet azzal, hogy az igen szerteágazó terület minden részletére kiterjed, egyik oldalról szükségtelenül túlszabályozta a felnőttképzést, másik oldalról viszont nem fordított kellő figyelmet a gazdaság igényeinek megfelelő képzésekre. Ezért az említett célokkal összhangban a törvényjavaslatban csak az OKJ szerinti és a nyelvi képzések, illetve az állami vagy uniós forrásokból támogatott tanfolyamok lehetnek.

A törvényjavaslat szerinti új felnőttképzési rendszerben a képzések támogatásánál a gazdaság igényei élveznek prioritást. Ezért a törvényjavaslat az új rendszer működtetésében jelentős feladatokat ad és hatáskört bíz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára, valamint a Magyar Agrár- és Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára, amelyek szakmai szervezetként és a gazdaság szereplőinek általános érdekérvényesítőjeként képesek a gazdaság iránti tartalmi és strukturális igények megjelenítésére.

Annak érdekében, hogy a felnőttképzés tartalmilag is egységesebb, szabályozottabb, átláthatóbb legyen, a törvényjavaslat létrehozza a felnőttképzési szakmai programkövetelményeket, illetve a felnőttképzési nyelvi programkövetelményeket, illetve ezek nyilvántartását. A nyilvántartások vezetése és az azokhoz kapcsolódó jogosultságok, szakmai programok esetében az MKIK és az agrárkamara bevonásával, míg a nyelvi programok vonatkozásában a Nemzeti Munkaügyi Hivatal látja el ezeknek a nyilvántartásoknak a vezetését.

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a támogatást nyújtó szervezeteknek a támogatásról szóló döntések meghozatalakor milyen szempontokra kell tekintettel lenniük. Így figyelembe kell venni a megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak és az OKJ-ba tartozó képzések tekintetében a támogatható szakképesítésre vonatkozó javaslatokat is.

Az új engedélyezési rendszer felváltja az eddigi bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező akkreditációt, a szükséges hatósági döntéseket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal hozza, megfelelően felkészült és felelős szakértők javaslata alapján. A megszerzett engedélyeket nem kell időszakonként megújítani, ugyanakkor az intézmények működésének törvényességi és szakmai ellenőrzése koncentráltabbá, egyre rendszerezettebbé válik, melyet a hatóság végez az e feladatra megfelelően felkészült szakemberek bevonásával. Az engedélyezési rendszerben olyan pontosan meghatározott, ezért ellenőrizhető és értékelhető, a szabályozás szempontjából is releváns követelmények előírására kerül sor, amelyek az oktatás színvonalának kulcstényezői. Segítségükkel a szakértő könnyebben és képzésenként is differenciáltabban meg tudja ítélni az intézmény alkalmasságát.

A javaslat ugyanakkor nem teszi feleslegessé a már kialakított és a képző intézmények által alkalmazott minőségirányítási rendszert, csak kiemeli ezen szabályozások szempontjából a releváns, egyben a minőség tekintetében döntő tényezőket. A törvényjavaslat szerinti felnőttképzési rendszer működésének kulcseleme a szakértők magasabb színvonalú tevékenysége. Ezért a törvényjavaslat kiemelt figyelmet fordít a szakértői tevékenység végzésének feltételrendszerére, megteremti a magas színvonalú szakértői gárda kialakításának alapjait.

A törvényjavaslat fő szabályozási részei bemutatásának keretében annak egyik legfontosabb elemére hívnám fel még a figyelmet. A pályakövetési rendszer létrehozása a megszerzett szakképesítések hasznosulásáról nyújt remélhetőleg nélkülözhetetlen információt a szakképzési rendszer alakításáért felelős döntéshozóknak, a pályatanácsadással foglalkozóknak, valamint a pályaválasztó fiataloknak, szüleiknek, az esetleges pályamódosításra kényszerülő felnőtteknek is.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat illeszkedik a szakképzési reform intézkedéseihez, illetve megfelel az új szakképesítési törvénynek, megvalósításával egyenértékűvé válik az iskolarendszerű képzésben, illetve a felnőttképzésben megszerzett OKJ szerinti bizonyítvány, amely a képzés minőségének emelése, a munkaerő-piaci alapon való elismerése, így a foglalkoztatottság növelése szempontjából is reményeink szerint döntő jelentőségű lesz.

Ezek figyelembevételével kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 162 2013.03.12. 9:09  161-187

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem azért, mintha az előttünk fekvő javaslat nem tartana nagy közérdeklődésre számot, de nem kívánnám a 20 percet kihasználni, ezért gyorsan bele is vágnék a javaslat ismertetésébe.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat célja kettős, egyrészt jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget, másrészt a hatályos adójogszabályokat módosítja, döntő többségében a vállalkozások mindennapi életét könnyítő módon. A törvényjavaslatban ennek megfelelően szereplő módosítások adókkal és egyéb közterhekkel kapcsolatos európai uniós és Unión kívüli államokkal folytatott közigazgatási együttműködés jogi hátterét biztosítja, és reményeink szerint a hatékonyságát növeli. Ez három nagy területet érint, illetve három nagy területet érintő részéről beszélnék ennek a jogharmonizációs kötelezettségnek. Az egyik: az új adómegállapítási irányelv átültetésével a korábbinál tágabb körben működhet együtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Unió egyéb adóhatóságaival. Az adómegállapítási jogsegély a továbbiakban nemcsak a jövedelemadókra, hanem bármely központi kormányzat vagy helyi önkormányzat által kivetett adójellegű kötelezettségre is kiterjedhet. Itt elsősorban az adócsalás elleni hatékony fellépés kap egy új eszközt, ez az információcsere, amely a határon átnyúló adócsalások esetében segíti egyrészről a magyar adóhatóságot, másrészről pedig más tagországok adóhatóságait.

A javaslatban változatlan szöveggel tartalmi kapcsolódás miatt szerepelnek az uniós tagállamok közötti választottbírósági egyezményhez kapcsolódó magatartási kódex egyes eljárásjogi rendelkezéseit átültető szabályok is, illetve a javaslat tartalmazza a jogharmonizáció tekintetében az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket átvilágító 2011-es eljárásban tett eljárásjogi javaslatainak az átvételét, így a nemzetközi szabályozási elvárások figyelembevétele, javaslat az adótitok kezelésére, a tételes szabályozásra és a nemzeti elvárás elvének az átvételére is vonatkozik.

A másik és talán nagyobb érdeklődésre számot tartó és a vállalkozások számára kedvező módosítások az adózás területét érintő változások, főként a vállalkozói környezet javítása és a jogalkalmazás megkönnyítése szempontjából a javaslatban szereplő módosítások. Idetartozik a személyi jövedelemadózást érintő módosítások változtatása, amelyek alapvetően ugyan technikai jellegűek, de új adómentes jogcímként kerül például nevesítésre az "Út a szakmaválasztáshoz" program keretében folyósítandó ösztöndíj rendszere is.

A javaslat módosítja a látványcsapatsport támogatásának 2011-től működő rendszerét. Jól tudjuk, hogy ez a rendszer alapvetően megújította és közel 50 milliárd forintos pluszforráshoz segítette hozzá a magyar sport rendszerét. A támogatás folyósítása e javaslat elfogadása után abban változik, hogy a számított társaságiadó-előny meghatározott részét visszaforgassák a sport támogatására vagy szponzorálására.

A javaslat szerint a kisvállalkozói adó szerinti adózás választására egész évben lehetőség nyílik. A javaslat egyébként pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatottak fogalmát, kibővítve a kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülő személyek körét. A módosítás rendezi a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévre vonatkozó tételeit is. A javaslat szerint kibővül a kisadózók tételes adójának, rövid nevén a katának a választhatóságára jogosultak köre. A jövőben a biztosítási ügynöki tevékenységet végzők is használhatják ezt az egyszerűbb adózási formát. Itt jól látjuk azt, hogy a január 1-jével bevezetett és több tízezer vállalkozást érintő egyszerűbb adózási rendszer finomhangolása történik most meg. Azt tudom mondani, hogy jó néhány vállalkozói fórumon akár a szűkebb pátriámban, Budapest XVI. kerületében is több vállalkozó keresett meg azzal, hogy a január 1-jei szabályozással nem tud élni a vállalkozása, de vizsgálja meg a kormányzat, hogy a korábban pontosan a visszaélések elkerülésére meghozott szabályok szem előtt tartása mellett hogyan lehet ezeket az adózási formákat kibővíteni. Erre tesz javaslatot az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Foglalkozik továbbá a törvényjavaslat az energiaellátók jövedelemadójára vonatkozó javaslattal, a bányajáradék összege másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható lesz az energiaellátók jövedelemadójának összegébe.

(16.20)

A pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslatokat is pontosítja egyébként a tervezet. Fontos és talán sokak számára kedvező változást hozhat a gyermeknevelési támogatásban, gyetben részesülő főállású anyák önfoglalkoztatási lehetőségének segítése érdekében az a szabály, ami lényegében hatályon kívül helyezi, hogy az egyéni vagy társas vállalkozóként a minimum-járulékalap után köteles járulékot fizetni a munkáltató a gyet folyósítása melletti munkavégzés esetén.

A törvényjavaslat még a cégautóadó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét, ezáltal válik egyébként a megfizetett gépjárműadó levonhatóvá a cégautóadóból, továbbá a javaslat érinti egyébként a jövedéki és általános forgalmi adózást érintő szabályokat, elsősorban a jogalkalmazás egyszerűbbé tétele szempontjából, valamint a gazdálkodó működési feltételeinek a megkönnyítése érdekében. Itt egy olyan régi kívánság teljesül egyébként, főleg a vendéglátásban dolgozó vállalkozók számára, hogy míg korábban - aki ebben a szakmában benne van, pontosan tudja - egy bontott üveg lehetett a raktárban a különböző vendéglátóhelyeken, ez változik meg most, azt hiszem, négy bontott üvegre. Tehát itt pontosan próbál az adóhatóság is kicsit a mindennapi élethez közelítő szabályozásokat hozni.

Változik egyébként a javaslat szerint a szerencsejáték-szabályozás területe is, a 10 milliárd forintot meghaladó éves tiszta játékbevétellel rendelkező kaszinók esetében a korábbi háromkulcsos adó kétkulcsossá válik, és lényegében 10 milliárd forintot meghaladó játékbevételre 10 százalékos játékadókulcs kerül megállapításra.

A javaslat egyébként érinti a lakástakarékkal kapcsolatos jogszabályokat is, itt a lakástakarék megszerzői mentesülnek az öröklési és ajándékozási illeték alól.

Összességében azt tudnám mondani és azt tudnám kérni képviselőtársaimtól, hogy ugye, a törvényjavaslat alapvetően két részből áll, mint említettem, jogharmonizációs jellegű javaslatból, aminek azért a legnagyobb eleme talán a nemzetközi együttműködésben az adócsalások elkerülése érdekében a NAV-nak adandó plusz jogkörök. Illetve jó néhány olyan ponton módosulna a jelenleg hatályos adójogszabály, amely a vállalkozások, munkáltatók számára a január 1-jén elfogadott adójogszabályokat próbálja minél kedvezőbbé, minél életszerűbbé tenni, ezáltal megkönnyítve a vállalkozók mindennapjait. Ennek tükrében és ennek fényében kérném a tisztelt Házat, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 186 2013.03.12. 7:17  161-187

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Az a vád szokta érni az adótörvények és a szárazabbnak tűnő törvényjavaslatok vitáját, hogy nagyon szakmai, a hallgatóság számára kevésbé élvezhetővé válik, de itt a végén hadd kezdjem a válaszokat Nyikos képviselőtársam megszólalásával, mert számomra tanúbizonyságot tett arról, hogy igazi reneszánsz ember, mert egy adótörvény vitájából sikerült egy nyelvtani, nyelvhelyességi vitát kreálni, ami nem egy kis teljesítmény. Nem is akarnék vitába szállni, lévén, hogy ez nem tartozik az én fő területeim közé, de azért azt hadd mondjam, már nyelvtartalmilag, ha lehet a végén kicsit viccesebben összefoglalni, hogy én olyat sose mernék leírni, már csak ellenzéki képviselőtársaim reakcióját figyelembe véve, hogy valami teljesen egyértelmű, mert olyan még nem volt ebben a parlamentben. Mi csak arra törekedhetünk, hogy egyértelműbb legyen, ami le van írva, mert pár vitán részt vettem, és ez mindig így szokott történni.

De a viccet félretéve, hadd köszönjem meg a vitában képviselőtársaim hozzászólását, ellenzéki képviselőtársaim egy részének is a konstruktív hozzáállását az ügyhöz, amiből az látszik, és kiderült a vitából, hogy ha vannak is formai problémák - itt főleg jobbikos képviselőtársaim hozzászólására szeretnék utalni -, tartalmilag azért egyértelmű, és a többség számára támogatható, a családok, munkavállalók, vállalkozások számára könnyítést tartalmazó rendelkezések fekszenek itt most az Országgyűlés asztalán.

Itt egy téma emelődött ki - csúnya magyarsággal, elnézést - a vitában, ez a játékadó, és itt elhangzottak önmagukat is megcáfoló fölszólalások. Egyrészről elhangzott, hogy ez valakinek az érdekében van, és valami sundám-bundám hátországot és holdudvart emlegettek egyesek, míg a fölszólalás másik felében elmondták, hogy a mai számok alapján ez senkit nem érint.

(17.40)

Tehát itt nem arról van szó, hogy ez a módosítás holnaptól az állam bevételei tekintetében csökkenést okozna és bárkinek a zsebében hagyna pénzt, hanem arról - ahogy itt el is hangzott, és képviselőtársaim utaltak is rá -, hogy vannak olyan beruházások, amelyek ma a megtérülés, nem megtérülés határán mozognak, amelyek valóban több száz vagy több ezer embernek adhatnak munkát. Azt gondolom, hogy ezek a beruházások közösen támogathatók. Most neveket nem akarok említeni, de például a szlovák-osztrák határ közelében lévő beruházás is lehet egy ilyen beruházás, amelynek a megvalósulását a kormányzat úgy próbálja segíteni, hogy nem vesz el magától bevételeket, de a jövőbeli megtérülés szempontjából a beruházónak jelzést ad arra, hogy érdemes ezt a beruházást befejeznie.

Amit kicsit értetlenül fogadtam, az MSZP-s képviselőtársaim felszólalása, amikor is kategorikusan kijelentették, hogy ezeket a javaslatokat nem támogatják. Próbáltam értelmezni, hogy miért is nem támogatják például a sporttámogatás, a kisvállalkozói adó, a kata, az energiaellátók vagy a gyermeknevelési támogatásban részesülők kedvezőbb adózási feltételeit, amiből teljesen egyértelmű, hogy próbálunk segíteni nekik. Milyen logika az, amely mentén önök mégis azt mondják, hogy ezek mégsem támogathatók? Biztosan elszámolnak majd a saját támogatóikkal, hogy ezeket a pozitív javaslatokat miért is nem támogatják. Én már eljutottam oda, hogy valószínűleg nem fogom tudni megérteni, és nem is tennék kísérletet arra, hogy megértsem, önök miért mondanak teljesen pozitív javaslatokra nemet, mert azt hiszem, hogy ez a szakmaiságon és a racionalitáson túl van. Tényleg nem témája ez a vitának, de valahol talán még mindig nem tudták feldolgozni a 2010-es bukásukat, és a mai napig nem értik, hogy az emberek miért nem magukra szavaztak, miért másokra, és ez a fordított világlátás mondatja önökkel azt, hogy minden, ami az embereknek jó, azt nem támogatják, mert egyébként az emberek sem elég okosak ahhoz, hogy megértsék, hogy ez nekik jó. De ebbe az elemzésbe nem mennék bele. Egyébként ezeknek a javaslatoknak mindegyike szakmai egyeztetések után, segítő jelleggel került a törvényjavaslatba.

Egyetlenegy gondolattal hadd fejezzem be, kérve azt, képviselőtársaim, hogy ha vannak módosító javaslataik, akkor azzal próbálják javítani, segíteni a törvényjavaslatot. Itt elhangzott az, és az értetlenség mondatja velem, hogy például az egyik javaslat - ezt ki is emeltem a felszólalásban is - a hazai vendéglátóipart segíti a korábbi bírságolási rendszer átalakításán keresztül. Tudjuk jól, hogy mennyi probléma van a bontott üvegekkel kapcsolatban. MSZP-s képviselőtársaim azt mondják, ezt a javaslatot nem támogatják, hogy a vállalkozóknak könnyebb legyen, és akár ha véletlen, tévedés útján is hibát követnek el, ne kelljen bírságot fizetniük, mert önök szerint ez nem jó. Ugyanakkor én még emlékszem, s csak összehasonlításként mondom, hogy miről vitatkozunk: 2008-2009-ben önök a napi standolást akarták bevezetni. Mi megpróbálnánk most súlyozni. Önök azt a javaslatot nem támogatják, hogy segítsük a vendéglátással foglalkozó vállalkozásokat az adminisztráció leküzdésében, míg négy-öt évvel ezelőtt azért kellett itt a parlamentben óriási vitákat folytatnunk, mert önök a napi standolást annak minden nyűgével és adminisztrációjával akarták a hazai vállalkozásokra ráerőltetni. Azt gondolom, ez nagyon jó szimbolizáló példa arra, hogy mennyire távol van MSZP-s képviselőtársaink világlátása a valóságtól.

Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy mi támogatjuk ezeket a javaslatokat, és még egyszer megköszönve a többi konstruktív ellenzéki hozzáállást és a kormánypártok támogatását is, kérem, hogy módosító indítványok benyújtásával, majd pedig a végén az adótörvény-módosításokat szavazataikkal támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 4-6 2013.03.14. 4:47  1-6

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor olvastam MSZP-s képviselőtársam napirend előtti felszólalásának címét, akkor az jutott eszembe, hogy ők azt írták, hogy "A rezsicsökkentésnél több kell", azt gondoltam, hogy az MSZP-nek is ennél több kell, hogy valami újat mondjon. Mert itt újdonságként a korábbiakhoz képest az alapvető élelmiszerek áfáját említette képviselőtársam (Gőgös Zoltán: Semmi újat.), amely ötletre hadd mondjam azt, hogy annak ellenére, hogy a szocialistáktól hallani elég álságos, még eredményességét tekintve is elég kérdéses. (Mesterházy Attila: A kérdésre válaszolj!) Hadd válaszoljak a kérdésre, ha megengedi, elnök úr.

Önök próbálkoztak - de általában a választások előtt - különböző áfacsökkentésekkel, és a választások után mindig az ellenkezőjét csinálták. (Mesterházy Attila: Mindig?) Önök 2006 előtt nagy csinnadrattával csökkentették az áfát - aminek az eredményességéről majd egypár szót hadd szóljak még -, és utána, a választások után, amikor már nem volt fontos az, hogy az embereknek mi is a sorsuk, akkor emelték az áfát. Önök emelték az élelmiszerek áfáját is. (Lukács Zoltán: De ti csökkentitek-e? Ez a kérdés.) Képviselőtársam, önök emelték az élelmiszerek áfáját, most pedig önök javasolják az ellenkezőjét. (Mesterházy Attila: Ez mit jelent?)

Egyet hadd tegyek hozzá ennek az eredményességéről. Önök úgy csökkentették az áfát 2006-ban a választások előtt néhány hónappal, hogy abból az emberek szinte semmit... (Mesterházy Attila: Csökkentitek-e?) Én is végighallgattam, képviselőtársam. Beszélgethetünk külön is, de próbálnám a parlamentáris kereteket megtartani. (Mesterházy Attila: Parancsolj!)

Amikor önök az áfát csökkentették, pontosan mérhető volt, mert önök mindenféle áfakommandóval riogatták a társadalmat, hogy annak az áfacsökkentésnek az eredményessége az emberek szempontjából nem volt érzékelhető. (Mesterházy Attila: Rogán Antal mit mond? - Nagy zaj.) Annak az áfacsökkentésnek a nagy részét a kereskedők lenyelték.

Ha tetszik, ha nem, az önök javaslata, amit mondanak, annak legnagyobb részében - mivel egyébként a magyar kereskedelem 60-70 százaléka külföldi láncok kezében van - ez az áfacsökkentés jelentős hasznot egyébként a külföldi kereskedőláncoknak hozna. (Gőgös Zoltán: Nem igaz.)

Emellett, képviselőtársam, azt kérném önöktől, hogy végre olyan javaslatokat fogalmazzanak meg a kormányzat számára, amelyekkel önök kicsit kilépnek a korábbi szűklátókörűségből (Mesterházy Attila: Az agrárágazat...), és olyat javasoljanak, ami se nem...

ELNÖK: Tisztelt Mesterházy Attila Frakcióvezető Úr! Engedje meg, hogy megkérjem: ez nem "A duett" című műsor (Derültség a kormánypártok padsoraiban.), úgyhogy tegye lehetővé a választ! Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Szégyen! - Gőgös Zoltán: A Jobbikra miért nem szóltál? - Mesterházy Attila közbeszól.)

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Önök olyan javaslatokat fogalmaznak meg folyamatosan - de ez látszik az önök világképéből is -, ami vagy az embereknek rossz, vagy az államnak rossz. Az áfacsökkentés egyértelműen a költségvetés bevételeit jelentősen csökkenti.

(9.40)

Másrészt kérdéses, amit említettem, hogy ebből mennyi realizálódna az embereknél. Tehát végre olyan javaslatok mellé álljanak, mint például a rezsicsökkentés, amely jelen állapotában úgy néz ki, hogy se az államnak nem kerül többe, az embereknél pedig komoly pénzeket hagy ott, azok után egyébként, hogy az önök ideje alatt száz és kétszáz százalékkal emelkedett a gáz és a villany költsége, annak ellenére, hogy mit ígértek. Tehát olyan javaslatokat tegyenek és támogassanak, ami jó az embereknek és jó az államnak is - összességében az embereknek.

A mai napon egy nagyon fontos szavazás előtt áll az Országgyűlés, egy átlag magyar állampolgár vagy átlag magyar család számára évi több tízezer forint megtakarítást eredményező döntés előtt áll, olyan döntés előtt, ami ellentétben az önök által javasolt áfacsökkentéssel, nem okoz bevételkiesést a költségvetésnek. (Gőgös Zoltán: És mi van a döglöttló-hússal?) Ezt, azt gondolom, hogy az önök nyolcéves kormányzása után igenis kötelessége megtenni a magyar parlamentnek, hogy ilyen döntést hozzon, hogy az embereket levegőhöz juttassa, hogy ezeket a forrásokat fel tudják használni akár fogyasztásra, akár az alapvető élelmiszerek fogyasztására is, és egy olyan úton induljunk el, amikor végre a magyar kormány, a magyar parlament a magyar emberek, a magyar családok számára érezhető, a mindennapi kiadásaikat csökkentő döntések mellett köteleződik el, és nem mindenféle légből kapott javaslatot támogasson. (Gőgös Zoltán: A főnököd nem ezt mondta!) Ehhez kérném egyébként ma majd az Országgyűlés támogatását is. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 104 2013.03.18. 2:04  99-108

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Megfogadva képviselő úr fölkérését, mellébeszélés nélkül hadd kezdjem azzal, hogy fölhívom képviselő úr figyelmét a mondanivalójában rejlő ellentétre. Ön itt az áfacsökkentés ellentételezésére egy esetleges multiadót emlegetett. Itt a múlt héten már volt szerencsém a parlamentben kifejteni azt, hogy a kormány valóban vizsgálja annak lehetőségét, hogy az alapvető élelmiszerek áfatartalmát hogyan lehetne csökkenteni. De képviselő úr is tudja, gondolom, tudja, hogy próbálkozott már ilyesmivel, áfacsökkentéssel korábbi kormányzat is, többek között az élelmiszerek áfájának csökkentésével, de sajnálatos módon az Európai Unió meg a magyar jogszabályok adta keretek között ma annak semmiféle garanciája nincs, hogy ha az áfát az alapvető élelmiszereknél is csökkentenénk, azt a kereskedőláncok milyen és mekkora mértékben adnák oda a fogyasztóknak. Erre semmiféle garancia nincsen.

Sőt, sajnálatos módon az eddigi, 2005-ös tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben főleg alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről beszélünk, akkor azt lehet mondani, hogy körülbelül kétharmadát pontosan azok a multiláncok nyelik le, amelyekről ön is azt mondta, hogy jobban meg kéne adóztatni. Tehát addig, ameddig nincsenek arra rendelkezésre álló feltételek a kormány eszköztárában, amelyek garantálnák, hogy egy áfacsökkentés a lakosságnál realizálódik, addig éppen ellentétes hatást is érhet el egy ilyen javaslat. Vagyis az élelmiszerláncoknál csapódik le ahelyett, hogy a fogyasztóknál csapódna le; ebből a 200 milliárdból lehet, hogy több mint 100 milliárd valószínűsíthetően nem.

Ennek ellenére vizsgáljuk. Tehát amennyiben ezek a feltételek kiküszöbölhetők, akkor igenis érdemes megfontolni az önök, illetve talán mindenkinek a javaslatát. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 108 2013.03.18. 1:15  99-108

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr, ha jól értem, akkor azért egyetértünk abban, hogy az áfacsökkentés nem egy egyszerű kérdés. Önök sem tehetségtelen képviselők. Azt gondolom, ha van javaslatuk arra egyébként, hogy hogyan lehet ezt kiküszöbölni... - ráadásul kommandókkal nem lehet kiküszöbölni, mert egyelőre fix áras élelmiszerek Magyarországon nincsenek és nem is valószínű, hogy lesznek. Ebből a szempontból azt mondom, hogy vizsgálni kell az ügyet, és amint van arra megoldás, hogy ez nem a kereskedőknél, hanem a fogyasztóknál csapódik le, akkor érdemes erre más tekintetben visszatérni.

Hadd mondjam azt, ami személyes tapasztalatom itt, hogy merre is kell elmenni, vagy hol tud a legrászorultabbakon segíteni a kormányzat; akár most hétvégén, amikor elkezdődött, én magam is kint voltam a rezsicsökkentéssel kapcsolatos aláírásgyűjtésen, például a XVI. kerületben, szűkebb otthonomban, ahol nem csak fideszesek jöttek aláírni ezt az ívet. Amikor arról beszélgettünk velük, hogy melyiket tartják fontosabbnak, akkor egyértelműen azt mondták, hogy a rezsicsökkentést, mert kézzelfoghatóan ott marad az embereknél a pénz, és azt egyértelműen tudják akár pluszélelmiszerre is fordítani. Azt kérem, hogy támogassák a javaslatokat, és ha van közös megoldás, akkor el tudunk indulni.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 444 2013.03.19. 5:03  443-473

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Megpróbálok az idővel ügyesen bánni és nem kihasználni a 25 percet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elsődleges célja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó jogszabályok módosítása. A módosítást indokolja elsősorban az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottságának ajánlásai alapján a kormány által elfogadott akcióterv végrehajtása, illetve a törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályi változások figyelembevételével pontosítja a törvényben alkalmazott fogalmakat. Többek között a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a tényleges tulajdonos fogalma a közvetlen és közvetett tulajdonostársra, valamint vezető tisztségviselőkre egyaránt kiterjed a jövőben.

A hatékonyabb gyakorlati végrehajtás érdekében kismértékben módosulnak az ügyfél-átvilágítási intézkedésekre vonatkozó rendelkezések, továbbá a törvényjavaslat átalakítja a tényleges tulajdonos azonosítására és az igazoló ellenőrzésre vonatkozó eljárást is. Ebben az esetben a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében a kötelezően előírt írásbeli nyilatkoztatás túlzott adminisztratív terhet ró a szolgáltatókra, így a törvényjavaslat indokolt esetben lehetőséget ad majd ennek mellőzésére. A törvényjavaslat ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítás során új, kockázatalapú intézkedések megtételét teszi lehetővé a szolgáltatók számára, többek között a jogosulttá válásnak az adatok nyilvántartásban történő ellenőrzésére és a pénzeszközök forrásának rögzítésére vonatkozólag.

A törvényjavaslat kiegészíti a bejelentési kötelezettség esetköreit, valamint új szabályokat és határidőket vezet be az ügyleti megbízások felfüggesztésére irányuló eljárás vonatkozásában. A törvényjavaslat kibővíti a pénzügyi információs egységként működő hatóság adat-hozzáférési és adatátadási jogosultságait. A törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság a feladatának hatékonyabb elvégzése érdekében valamennyi szolgáltató, központi államigazgatási szerv, a bíróság, a felügyeletet ellátó szervek, valamint a nyomozó hatóságok által kezelt információk megismerésére is jogosulttá válnak. A törvényjavaslat bővíti továbbá azon bűncselekmények körét, amelyek vonatkozásában a pénzügyi információs egységként működő hatóság információkat továbbíthat.

A felügyeleti eljárás hatékonyságának növelése érdekében a törvényjavaslat bővíti a felügyeleti intézkedések körét is, a kiszabható bírság összegének maximuma megemelkedik a pénzügyi és nem pénzügyi szervezetek vonatkozásában. Az utóbbi esetében a pénzügyi minimumbírság összege ezzel egyidejűleg csökken.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében szükségessé vált egyes ágazati törvények titokvédelmi rendelkezéseinek kis terjedelmű módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat, átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egységként működő hatóság pénzügyi hatósági vagy nyomozó hatósági információhoz való hozzáféréséről és annak részletszabályairól.

A törvényjavaslat tartalmazza az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény módosítását, különös tekintettel a pénzeszközök vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban rögzített tilalmához kapcsolódó mentesítésre vonatkozó szabályok pontosítására.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat kismértékben módosítja továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt, pontosító rendelkezéseket tartalmaz a PSZÁF felügyeleti eljárásaival kapcsolatban.

Tisztelt Ház! Összességében elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat reményeink szerint jelentős mértékben hozzájárul Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszere hatékonyságának, áttekinthetőségének, működőképességének növeléséhez és reményeink szerint pozitív megítéléséhez. Az új rendelkezésekkel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat végrehajtásának gyakorlata egyértelműbbé és ezáltal a pénzügyi környezet is biztonságosabbá válik reményeink szerint. Ezeknek figyelembevételével kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 472 2013.03.19. 3:13  443-473

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Próbálok nagyon röviden reagálni, és inkább itt a végével kezdeném. Talán Schiffer képviselőtársam jól ismeri a parlamenti eljárási rendet és általában a vitákat. A részletes vitát most lefolytatni azért nehézkes, mert a kormány meg miniszter úr fog nyilatkozni a módosító indítványokról, aminek a terepe lesz a részletes vita kerete. Tehát most arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen módosítókat támogat a kormány meg mit nem, és ebből hipotetikusan bárkit vádolni azzal, hogy rejtegetne, ez nem ildomos. Ezt ön is tudja, de ezt most elnézzük, vagy én legalábbis azt gondolom, hogy ezt betudom itt a vita hevének, ha lehet ezt így fogalmazni.

Még egy dolgot azért szeretnék helyretenni, csak a dolgok tisztánlátásáért. Tehát különbséget kell tenni olyan pénzek között, amelyek bűncselekményből származnak vagy terrorizmusból, és ezek külföldre vándorolnak, és az Európai Unió adta keretek között van egy olyan pénzmozgás is - és nem akarok arányokat mondani -, ami sajnos, mondhatni azt, hogy legális, egyszerűen a kisebb adózás felé mozdul el bizonyos pénzügyi tőke, és az Unión belül adta lehetőségeket figyelembe véve oda viszi a székhelyét, ahol kisebbek az adók. Ezzel egyetlenegy dolgot lehet tenni, amit, azt gondolom, a mostani kormány a lehető leginkább megtett, ez az, hogy csökkenti az adókat. Csökkenti például a társasági nyereségadót és csökkenti a személyi jövedelemadót. Ez a legnagyobb fegyver, amivel ez ellen lehet küzdeni.

Csak ugye itt beszélünk száz meg nagyon nagy összegekről, csak tudni kell, hogy ezeknek az összegeknek egy része nem bűncselekményből származik, nem pénzmosásból származik, hanem azért sajnos - vagy nem sajnos - az Unióban vagyunk, vannak lehetőségek, ami alapján egyszerűen a székhely áthelyezésével ezek a pénzek kivihetők. Ebben egyetlenegy lehetőség van, amiben a magyar kormány nagyon-nagyon komoly eredményeket ért el, hogy Európa egyik legalacsonyabb társasági nyereségadóját hozta létre Magyarország, egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, amivel, azt gondolom, hogy a Magyarországról való pénzkiáramlás tekintetében a legnagyobb lépést tette.

De visszatérve a konkrét törvényjavaslatra, mert a törvényjavaslat nem erről szól egyébként, amiről a vita nagy része kirajzolódott, azt gondolom, abban egyetértünk - és köszönöm is a támogatást -, ez arra vonatkozik, hogy a bűncselekményből, a terrorizmusból és egyéb korrupcióból származó pénzek fölszámolásának átláthatóságát, eszközrendszerét bővítsük. Erről szól a törvényjavaslat, ehhez a módosító indítványokat köszönjük, meg fogjuk vizsgálni, és bízom benne, hogy közös érdekek alapján - hiszen a mindenkori kormányok legnagyobb érdeke, hogy ezeket a pénzeket itthon tartsa, illetve a csírájában elfojtsa, hiszen az adófizetők pénzéről van szó -, a közös céljaink mentén egy jó törvényjavaslatot fogunk tudni elfogadni.

Köszönöm a vitát, és bízom benne, hogy a módosító indítványokkal jobbá tudjuk tenni a javaslatot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 8 2013.04.09. 5:05  5-8

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy az ön által felvetett kérdés (Gőgös Zoltán: Csak az igazat!) sokkal súlyosabb, mint sok más, egyébként részletesen kitárgyalandó törvényjavaslat, amivel itt az Országgyűlésben találkozunk. A megoldás is sokkal nehezebb, mert tudjuk jól, hogy nem lehet egy törvényt hozni, nem lehet egy intézkedést hozni, amelyben azt a fajta, nevezzük így, agyelszívást, nevezzük így, a nálunk gazdagabb európai országokba való elvándorlást egyszer s mindenkorra meg lehetne oldani. De ha a problémát tekintjük, azt gondolom, abból az érzelmi alapból kell kiindulni, hogy egy ország jövője annyit ér, amennyit a fiatalsága, egy ország elkövetkező 20-30 éve arra építhető, ami a ma még huszonéves, ma még harmincéves fiataloknak a magyarországi boldogulását jelenti.

Ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, ön is említette, azt kell látnunk egyébként, hogy 2004 óta, amióta Magyarország az Európai Unió tagja, és folyamatosan felszámolódtak azok a munkavállalási korlátok, amelyek az Unió alapszabadságához, a munkaerő szabadságához járulnak, megállapítható az, hogy sok magyar fiatal gondolta úgy, alapvetően ideiglenesen, ahogy ön is említette, hogy külföldön próbál szerencsét. Itt azonban azért hangozzék el, hogy ez a folyamat nem egy magyar jelenség, sőt ha a környező országokkal való összehasonlítást megnézzük, Magyarországról az egyik legkisebb, a legalacsonyabb a nyugat-európai országokban való munkavállalásnak a mértéke. Lengyelek milliói, románok milliói dolgoznak Angliában, Spanyolországban, Olaszországban, olyannyira, hogy ott már önálló román nyelvű osztályokat indítanak például, vagy Angliában a katolikus templomok előtt imádkoznak a lengyel hívek, mert nem férnek be.

Azt gondolom tehát, hogy nem egy magyar jelenségről van szó, ugyanakkor nem is szabad azt gondolnunk, hogy mivel nem egy rajtunk kívül álló vagy egy nem csak nálunk jelentkező problémáról van szó, nem kell mit tennünk az ügyben. Ezért is ön is felsorolt jó néhány intézkedést, és a mindenkori kormánynak alapvető kötelessége, hogy minden olyan eszközt, lehetőséget megragadjon, amellyel megpróbálja itthon tartani a fiatalokat. És ahogy ön is említette, ennek van egy gazdasági alapja, és van egy érzelmi alapja is.

A gazdasági alap tekintetében csak felsorolás jelleggel hadd említsem meg a szakképzés átalakításán keresztül, az otthonteremtés, a devizaadósság csapdájából való kimenekülés lehetőségének megteremtését, de jó néhány olyan, közvetlen munkahelyvédő, munkahelyteremtő, a fiatalok számára segítséget nyújtó intézkedés történt, amely pontosan ennek a gazdasági alapjait próbálja megteremteni, mármint annak, hogy a fiatalok itthon maradjanak. Ilyen egyébként a 2012-ben elfogadott munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek keretében több tízezer forinttal olcsóbban alkalmazhatók a 25 év alattiak, de ugyanígy megteremtésre került a fiatal vállalkozásokat segítő program 7 milliárdos kerettel, az "Első munkahely" garanciaprogram 2012 júliusában 3,6 és 5 milliárdos kerettel. Ugyanígy a középfokú szakképesítéssel rendelkező fiatalok gyakornokként való foglalkoztatására is külön program indult 8 milliárdos kerettel. A munkanélkülivé válás megelőzését szolgáló programokra is 22, illetve 5 milliárd forinttal lehet pályázni.

De azt gondolom, hogy valóban azon túl, hogy egy kormány gyakorlati lépéseket tud tenni a racionális alap megteremtéséhez, a legfontosabb az, hogy a fiatalok higgyenek abban, hogy ez egy olyan ország, ahol érdemes maradni, higgyenek abban, hogy az a társadalmi szövet, ami a család, a barátok, a különböző szervezetek, amelyek itt tartják érzelmileg a fiatalokat, ezek erősek legyenek. Azt gondolom, hogy az oktatáson, a különböző szervezetek támogatásán keresztül ez ugyancsak elindult, és bízunk benne, hogy eredményt tudunk vele elérni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 16 2013.04.09. 5:02  13-16

SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! (Lukács Zoltán: Úriember nem szidja azt, aki nincs jelen.) Igen, megpróbálok óvatosan fogalmazni annak tekintetében, hogy próbáljam értékelni a 2010 előtti utolsó, szocialisták által támogatott miniszterelnöknek a működését, ami önmagában már egy alapkérdésre talán választ ad képviselőtársam fölvetéséből, vagyis azt gondolhatná egy laikus, aki kívülről nézi Magyarországot, hogy egy szocialisták által támogatott miniszterelnök, aki már korábban is egyébként részt vett a kormányban, az valamifajta baloldali értékekkel bíró programot hoz az ország számára.

Közgazdaságilag vagy inkább kicsit politológiailag elemezve ezt az időszakot, meg kell állapítani, hogy ez az időszak a klasszikus, ma már a világ legtöbb részén megbukott liberális gazdaságpolitika ámokfutása volt. A liberális gazdaságpolitika ámokfutása nagyon egyszerűen úgy fogalmazható meg, hogy mindent szabad a nemzetközi pénzügyi szektornak, mindent szabad bizonyos nemzetközi gazdasági tevékenységet végző cégeknek, és nagyjából semmit nem szabad az adott ország vállalkozóinak, az adott ország lakosságának. Ebből a felfogásból következett egyébként az, hogy mintegy 1200 milliárd forintos megszorítást, közvetlenül a lakosságot érintő megszorítást vezetett be az utolsó években a Bajnai-kormány, amelyből csak a 13. havi illetmények, nyugdíjak elvételét, a gyes, gyed idejének csökkentését vagy a személyi jövedelemadó emelését említhetnénk.

Ami látszik, hogy természetesen, ha egy kicsit cizelláltabban próbáljuk európai kitekintésben ezt a gazdaságpolitikát értelmezni, akkor azt lehet mondani, hogy vannak országok, gazdag, a történelem folyamán különböző módon nagy vagyont fölhalmozó országok, ahol ez a modell esetleg lehet sikeres is. De az elmúlt húsz évben Magyarország megtanulta, hogy ez a modell Magyarország számára nem hoz mást, csak azt, amit egyébként a Bajnai-kormány itt hagyott 2010 végén: egy végtelenül eladósított, egy versenyképtelen és egy kilátástalan költségvetési helyzetben lévő országra emlékeztető valami romhalmazt hagytak itt számunkra. (Gőgös Zoltán: És most mi van?) Ehhez képest az az út, amin valóban a tanulságot levonva járnunk kell, az az, hogy egy célirányosan a magyar emberek, a magyar vállalkozások, a magyar életfeltételek javítása mellett kiálló és ezért konfliktust is vállalni képes kormányprogramot próbálunk végrehajtani, és ennek az intézkedései egyébként már érezhetők is.

Egyébként, hogy hogyan működik vagy mi várható egy esetleges újbóli kormányzásból, az valóban csak onnan mérhető le, amelyet ma tudunk a meghirdetett esetleges gazdaságpolitikáról, amit ha most nagy általánosságban próbálnánk lemérni, vagyis hogy valaki azt hajtja végre Magyarországon, amit a nagy nemzetközi szervezetek rá helyi helytartóként rábíznak, akkor Magyarország Portugália, Görögország vagy Ciprus útját járná, akik elméletileg mintagyerekei a különböző nemzetközi szervezetek elvárásainak, de teljesen kilátástalan helyzetben vannak. Az adósságuk csak Portugália esetében továbbra is 120 százalék felett van, egyszerűen képtelenek a költségvetési hiányt lefaragni, és az élet nagy unortodoxiája, hogy a különböző nemzetközi szervezetek azok, akik az emberek pénzét például Cipruson úgy, ahogy van, elveszik a bankbetétekből - ne menjünk bele ebbe.

Valóban azt lehet látni, hogy van Magyarországon is sajnos olyan politikai hozzáállás, amelynek az ismert programok szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök az egyik megtestesítője, amelyik azt gondolja, hogy Magyarország útja ugyanez az út, vagyis a nemzetközi szervezetek által diktált feltételek mentén, alapvetően a nemzetközi cégeknek profitot termelő, de ugyanakkor a hazaiak számára semmit nem hozó gazdaságpolitika folytatását vetítik elő. Én ebből azt gondolom, hogy a mostani kormány sem kér tanácsokat, de az emberek sem nagyon, mert tudják, hogy ez az út nem vezet sehova.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)