Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagy jelentőségű törvénycsomag áll önök előtt. Alapvető célunk az, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtsunk a vállalkozások és a magyar emberek számára, amelyek azt az alapvető társadalmi célunkat, amely azt jelenti, hogy Magyarország egyike legyen Európa legélhetőbb államainak 2030-ig, elérjük. Ennek a célnak a tudatában és ezzel a céllal született a mostani törvényjavaslat, amely mintegy 1000 oldalas jogszabálycsomagnak a törvényi lába. 1000 oldal, amely alapvetően meg tudja változtatni azt a hozzáállást, ahogy az állam általában hozzááll a polgáraihoz, azt, hogy hogyan intézünk egy ügyet, és miben kell a következő időszakban még változtatnunk.

A legfőbb szó és a legfőbb irány, amelyet szeretnénk elérni, az a bizalom. A bizalom, mert a közigazgatásnak, az állam és a polgárok kapcsolatának, az állam és a vállalkozások kapcsolatának a bizalomra kell épülnie. Arra a bizalomra, amely alapvetően azt jelenti, hogy a polgárok és a vállalkozók jogkövetőek, követik a jogot, és nem rá kell kényszeríteni őket a jogkövetésre; nem azt kell megkövetelni tőlük, hogy minden egyes ügyben engedélyeket kérjenek, hanem akár bejelentésre is végezhessenek bizonyos cselekményeket, mert a jogkövetés tekintetében meg kell bízni a magyar állampolgárokban.

Az egyik fontos lépés, amelyet szeretnénk megtenni, az egyszerűsítés lépése. Egyszerű és hatékony közigazgatásra van szükség, olyan intézkedéseket kell tenni, ami az emberek hétköznapjait tudja egyszerűbbé tenni, kényelmesebbé tenni, és elengedhetetlen ezen keresztül az is, hogy felgyorsítsuk a közigazgatás folyamatait, hiszen ezzel az emberek idejét, erőforrásait és pénzt takarítunk meg a magyar emberek számára.

Az ügyszámok csökkentése nemzetgazdasági érdek is, hiszen az adminisztráció csökkentése forrásokat fog megtakarítani egyrészt a vállalkozásoknál, másrészt a magánembereknél, és adminisztratív terhektől, tehát fizikai adminisztratív terhektől is meg fogja szabadítani az embereket, és az ország versenyképességét is meg fogja változtatni.

Két fő irányban zajlottak az utóbbi időszakban, az utóbbi években a közigazgatással kapcsolatos jogalkotási tevékenységek, illetve bekövetkezhetett Magyarországon egyrészt egy szervezeti jellegű átalakítás, ami a területi és a központi államigazgatás átalakítását jelentette, hiszen 2011. január 1-jével létrejöttek a megyei és fővárosi kormányhivatalok, amelyek mintegy húsz korábbi területi államigazgatási szervet tudtak magukba olvasztani, és 2013. január 1-jétől kezdve pedig létre tudtak jönni a járási hivatalok is, amelyek kialakulásával végre egy történeti vagy történelmi jelentőségű lépést tudtunk tenni, hiszen visszamentünk a magyar közigazgatási hagyományokhoz, és létrejött a központi, a területi és a helyi szintje az államigazgatás rendszerének.

2016-ban és ’17-ben újabb lépés következett, hiszen a központi hivatalok rendszerét az állam felülvizsgálta, és az Országgyűlés és a kormány döntésének következtében 45 újabb központi hivatal szűnhetett meg, részben beolvadhatott a minisztériumokba, részben pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Ezzel a lépéssel egy nehezen átlátható közigazgatási rendszer sokkal egyszerűbbé és világosabbá vált; mind a polgárok, mind pedig a vállalkozások számára egyszerűbbé és világosabbá vált az ügyintézés folyamata.

A másik fontos lépés az eljárási szabályok megváltoztatása volt. Az új közigazgatási rendtartásunk, amelyet az Országgyűlés elfogadott, a sommás eljárásokkal el tudta azt érni, hogy csökkenteni lehessen az ügyintézésre fordított időt, és lehetett csökkenteni a felesleges szakhatósági eljárások számát is, azaz sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá lehetett tenni a közigazgatás folyamatát, a döntéseket, így az adminisztrációt, és így segíthetett abban, hogy az ország versenyképessége tovább erősödhessen.

(14.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredmények magukért beszélnek, de az eredmények nem adnak okot arra, hogy a cselekvésben megálljunk. Egy modern és szolgáltató közigazgatás továbberősítése mindig és mindenkor a feladatunk lesz. Ilyenkor érdemes a külföldi példákat is elővenni és a munkát folytatni, egészen addig, ameddig olyan ügyeket látunk, amelyeknek az egyszerűsítésére sor kerülhet a következő időszakban is.

Nem dőlhetünk tehát hátra, van még teendőnk, és a kormány a kormányhivatalok közreműködésével további olyan ügyeket tárt fel, amelyeket érdemes egyszerűsíteni. Hangsúlyozni szeretném a kormányhivatalok közreműködését. Az önök előtt fekvő törvénycsomag úgy jött létre, hogy megkerestük azokat az embereket, akik közvetlenül az embereknek, a vállalkozásoknak az ügyeivel foglalkoznak, és az ő javaslataikat szedtük össze, így nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az itt fekvő törvénycsomag körülbelül 30 ezer ember munkája. 700, több mint 700 olyan javaslat érkezett, amelyet beépítettünk a jogalkotásunkba. Ennek eredménye ez a több mint 100 oldalas törvénycsomag, és az a mintegy további 900 oldal, aminek eredményeképpen a közigazgatás egyszerűsödni tud.

Fontos, hogy olyan emberektől kapjunk impulzust, akik valóban foglalkoznak az ügyekkel. Mintegy 28 millió ügyfél fordul meg a magyar közigazgatásban, illetve ennyi ügy van a magyar közigazgatásban, ennyi üggyel foglalkoznak a kormányhivatalok, a lakcímigazolványtól a szociális igazgatáson át a családtámogatási rendszerrel vagy pedig a fogyasztóvédelemmel, tehát elég széles körű az a tevékenység, amelyet a kormányhivatalaink átölelnek.

Így nem csoda, hogy 700 olyan terület, olyan eljárás kerülhetett elénk, amelynek az egyszerűsítésére, átalakítására sor kerülhet a következő időszakban, segítve ezzel a magyar állampolgárok, a polgárok kényelmesebb életét és az ország versenyképességét.

Természetesen lehetetlen egy ilyen expozéban az összes változást felsorolni, de engedjék meg, hogy néhány fontosabb intézkedésre azért utaljak. Számos engedélyezési típusunk van ma a közigazgatási rendszerben, azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bejelentéssel is el lehessen kezdeni bizonyos tevékenységeket, hiszen mai közigazgatási rendszerünk túlnyomó többsége engedélyezésre épülő közigazgatási rendszer, ami bizony lassúvá és körülményessé, időnként indokolatlanná teszi azt, hogy az állam ilyen mértékben avatkozzon be a polgárok életébe.

Arra szeretnék utalni, hogy amikor engedélyezés helyett bejelentési eljárásról beszélünk, akkor nagyon oda kell figyelnünk, hogy bizonyos területeken a védelmi szint sem csökkenhet, ezért olyan bejelentési eljárásokat szeretnénk bevezetni, amelyek lényege abban áll, hogy ha valaki előzetesen bejelent egy tevékenységet, akkor azt az állam külön aktusa nélkül 30 nap után megkezdheti, ha azonban az állam úgy látja a bejelentés következtében, hogy az a tevékenység jogellenes, tehát a bejelentett tevékenységet nem lehet folytatni, ez a 30 nap rendelkezésre áll arra, hogy az állam olyan döntést hozzon, amellyel megtiltja ennek a tevékenységnek a folytatását.

Azonban sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb így az élet, hiszen mind a magyar emberek, mind a vállalkozások számára egyértelmű és világos az, hogy mennyi időn belül kezdhetik meg ezt a tevékenységet. Több ilyen tevékenység is van, amely bejelentéssel megindulható tevékenység lesz a következő időszakban. Ilyen például a járda és gyalogút építése, egyes erdészeti létesítmények létesítése, vagy például a munkaerő-közvetítő tevékenység megkezdése.

A javaslat tartalmazza azt az egyszerűsítést is, hogy ezekben az esetekben a 30 napon belül kötelező ellenőrzés is megszűnik, tehát ennyivel is egyszerűbb lesz a polgárok élete. Nem kell állandó ellenőrzéssel zaklatni a polgárokat, hanem a polgároktól el kell várni azt, hogy egyébként jogkövető magatartást folytassanak, és akkor kell erőteljesebben fellépni egyébként, ha az egyes szúrópróbaszerű ellenőrzések során visszaélést tapasztalunk, mert abban az esetben viszont a szankciókat komolyan kell venni. Azt gondolom, hogy ez a helyes irány, hiszen ez jelenti egyébként Európa-szerte, nemcsak a magyar gyakorlatnak megfelelően, hanem Európa-szerte szinte mindenhol a helyes közigazgatási irányt, a hatékony közigazgatási működtetést.

Fontos változás az egyfokú közigazgatási rendszer bevezetése. Újdonságot nyilván nem mondunk e tekintetben, hiszen az új közigazgatási eljárási szabályok ezt már alaptétellé teszik, és a kormányhivatalok működésénél a kormányhivatali határozatok esetében ez már korábban bevezetésre került, azonban a területi közigazgatás egésze tekintetében fontos, hogy ez az elv a továbbiakban érvényesülhessen, hiszen gyorsabbá tudjuk tenni a közigazgatási döntéseket. Hogy a számok nyelvén ez mit jelent, hogy néz ki ez ma a gyakorlatban? Ma körülbelül 28 millió döntést hoz a közigazgatás évente. Ebből a 28 millió ügyből nagyjából 50 ezer, tehát 50 ezer ügy fut másodfokra, és nagyságrendileg 5 ezer kerül a bíróság elé, és ebből a bíróság nagyjából 1500-ban változtatja meg a korábbi közigazgatási döntést. Ezekből a számokból látszik, hogy fel lehet gyorsítani az eljárást, és érdemes a garanciális szabályokat átemelni a közigazgatásból a bírói gyakorlatba.

Nem újdonság Európa-szerte, amit mondunk, az osztrák közigazgatás egyébként így működik, ők is átálltak erre a rendre. Az ő tapasztalatuk is azt mutatta, hogy egyébként ez a bíróságok terhelését nem növelte meg olyan mértékben, hogy ez lassította volna a közigazgatási ügyeket. Az első időszakban volt egy ügyfelfutás, a következő évtől kezdve azonban ez már lefele ment, és az ügyek egyébként összességében gyorsabbá váltak. A garancia pedig erősödött, hiszen a kétfokú eljárás a bírósági eljárásban jelent meg, amit ez a javaslat, illetve az ehhez a javaslathoz kapcsolódó törvényjavaslatunk is, ami a bírósági rendszernek ezt a lábát illeti, és amit szintén tárgyal ma az Országgyűlés, ezt tartalmazza, tehát a két jogszabályt e tekintetben egységesen kell értelmezni.

A magyar gazdaság az elmúlt időszakban eléggé dinamikusan növekedett, és ezt a növekedést érdemes fenntartani. Egyszerűbbé tett közigazgatással, a közigazgatási működési rend gyorsításával bizony a vállalkozások mindennapjait is egyszerűbbé lehet tenni, a kis- és középvállalkozásokat is erősíteni kell, tehát a közigazgatásnak is szolgálnia kell az ország versenyképességének a fennmaradását. Erről szól egyébként az egyéni vállalkozókat érintő változás, ami ebben a törvényjavaslatban van, vagy az építésügyi igazgatással kapcsolatos változás is.

Ha csak az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézést vesszük alapul, ez 180 ezer ügyet jelent évente, de ha valaki egyéni vállalkozóvá akar válni, vannak itt az Országgyűlésben olyanok, akik egyébként voltak egyéni vállalkozók, tehát pontosan tudják, hogy ez mit jelent, milyen ügyintézési kötelezettséget jelent, és a megkettőzött ügyintézés is milyen probléma. Hiszen az is problémát jelent, ha valaki egy vállalkozási tevékenységet el akar indítani, akkor kétfelé kell elindulnia, egyrészt egy NAV-bejelentéssel el kell indulnia, de mindezt megelőzően természetesen a kormányhivatalban is egy vállalkozói engedélyt, tehát egy hatósági aktussal egy engedélyt kell kapnia arra, hogy a tevékenységét elkezdhesse. Függetlenül attól természetesen, hogy a tevékenység megkezdéséhez szükségese hatósági engedély, ha az a tevékenység engedélyhez kötött, akkor természetesen az is megszerzendő, de önmagában ha valaki vállalkozni akart, az bizony e tekintetben egy megkettőzött rendszer volt.

Valamint minden vállalkozó esetében, aki elindította a vállalkozását, azt követő 30 napon belül egy kötelező ellenőrzés is van a rendszerben, aminek az indokoltságán azért érdemes elgondolkozni, hiszen ha valaki cipészként akarja elindítani a tevékenységét, vajon mitől indokolt az, hogy utána a hatóság 30 nap után kimenjen, és megnézze, hogy valóban cipészként dolgozik-e. Elég, ha egyébként fizeti az adót, és valóban végzi azt a tevékenységet. Aztán a különböző szakhatóságok által végzett vagy a szakirányú ellenőrzések során természetesen, amikor úgy adódik, akkor a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel ellenőrizni kell a tevékenységét, akár közegészségügyi szempontból vagy más szempontok alapján.

Ezért ezt a 30 napos ellenőrzést is megszüntetjük, tehát a kötelező 30 nap utáni ellenőrzést is megszüntetni rendeli ez a törvényjavaslat, illetve abba az irányba is elindulunk, hogy egy nyilvántartásunk legyen. Megszűnik a vállalkozóknak az igazolványa, tehát külön aktus nem kell ahhoz, hogy valaki vállalkozási tevékenységet végezhessen, és abba az irányba indulunk el, hogy a két nyilvántartást, ami a NAV nyilvántartása, tehát az adóügyi nyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása, egy nyilvántartássá olvasszuk össze, azaz a tevékenység megkezdését egy bejelentéssel, egy adóhatósági bejelentéssel meg lehet majd tenni.

Gyorsabbá válhat az építésüggyel kapcsolatos ügyek intézése is, hiszen egy egységes építéshatósági rendszert hozna létre ez a javaslat a következő időszak vonatkozásában. Mint önök is tudják, az állam az építésüggyel kapcsolatos tevékenységét, tehát a hatósági tevékenységét, ami hangsúlyozottan egy állami feladat, kettős módon látja el. Egyrész egy, az állam igazgatásán kívül álló önkormányzati igazgatási területre tesz át egy feladatot mint építéshatósági feladatot, aminek egyébként a másodfoka a kormányhivatali rendszerben van, míg az építésügyek egy másik része viszont a kormányhivatalban zajlik.

Tehát az önkormányzat a saját feladata körében a szabályozást megalkotja, s a szabályozást követően az államnak van feladata az építéshatóság területén. Az állam a döntéseit tehát megkettőzte, ez a kettősség azonban egyrészt érthetetlenséget, másrészt lassulást okozhat az építésigazgatás területén, hiszen egy megkettőzött építésügy az értelmezést is nehézkessé teszi, valamint az ügyintézést is lassítja, és az ország ezzel kapcsolatos erőforrásait is megduplázza. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy minden kerüljön a helyére: az önkormányzatok alatt működő polgármesteri hivatalok önkormányzati hatósági ügyekkel foglalkozzanak, tehát az önkormányzat ügyeivel, és egy jegyzőnek ténylegesen a polgármester legyen a főnöke, tehát ne történhessen meg az, hogy egyébként más hatósági ügyekben, egy építésigazgatási ügyben a felettes szerve nem a polgármester, hanem a kormányhivatal, mert jelenleg ez a helyzet. Ezt a helyzetet szeretnénk tisztává tenni, az önkormányzati hatósági ügyek az önkormányzat hivatalára tartozzanak mint polgármesteri hivatalra, az állam hatósági ügyei pedig tartozzanak az államra.

(14.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig bemutatott hatósági ügyek és változások kiemeltek a nemzetgazdaság szempontjából is, de hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan változások is, amelyeknek nem a közvetlen nemzetgazdaság és az államrezon szempontjából van jelentősége, hanem bizony az állampolgárok szempontjából és kifejezetten bizonyos kiszolgáltatott vagy kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok szempontjából. Van sok olyan bosszantó szabály, ami felesleges, és mondhatom azt talán, hogy zaklató is, amikor például az állampolgárokat túl gyakori megjelenésre vagy bizonyos bizonyítványok vagy igazolványok túl gyakori cseréjére hívja fel, holott ez a valóságban indokolatlan. Ilyen például azoknak a személyeknek a köre, akik közgyógyellátásra szorulnak, illetve arra jogosultak. Kétféle ilyen van, az alanyi és a normatív jellegű közgyógyellátás. Ezeknek a közgyógyellátásra vonatkozó igazolásoknak az ideje az alanyi esetben két évről négy évre, a normatív esetében pedig egy évről két évre fog növekedni, amennyiben a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja. Ez jelentősen fogja segíteni pont az e tekintetben kiszolgáltatott társadalmi csoport helyzetét.

Ilyen a helyzet a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban is, akiknek esetében meg fog szűnni az ötévente való kötelező felülvizsgálat, ha az érintett személynek olyan az egészségi állapota, amiben javulás nem várható. Ezekben az esetekben indokolt az, hogy ne kelljen ötévente a hatósághoz fordulni, és megalázó módon, ugyanabban a helyzetben ugyanazt az igazolást kérni, amit egyébként öt évvel korábban kérni kellett. Hasonló a helyzet azoknak az esetében is, akik olyan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelnek, akinek az állapotában sajnálatos módon változás, jobbulás nem nagyon következhet be. Amennyiben ilyen helyzet van, ott a családi pótlékkal kapcsolatos új igazolások kérését sem kell folyamatosan megismételni, a gyerek 18. életévéig érvényesek lesznek ezek az igazolások, tehát új ilyen igazolást nem kell kérni.

Van olyan változás, ami szintén a legnehezebb helyzetben tud segíteni az eseti gondnokok nyilvántartásának a létrehozásával, ugyanis az eseti gondnokok mindig abban a helyzetben járnak el, amikor hirtelen a gondnokolt jogainak a megóvása érdekében kell eseti gondnokot kirendelni, és ezt jellemzően különböző hatósági eljárásokban kell megtenni. Jelen pillanatban az a helyzet, ha eseti gondnokot akarunk kirendelni, akkor a gyámhatósághoz kell fordulni, és az eseti gondnokot a gyámhatóság egy másik eljárásban jelöli ki. Ha azonban van egy gondnoknyilvántartásunk, akkor nincs akadálya annak, hogy az adott szerv, akinek az eljárásában egyébként szükséges az eseti gondnok kirendelése, jogosulttá váljon az eseti gondnok kirendelésére, így tehát pont a legsürgetőbb esetekben a leggyorsabb döntést tudjuk elérni, és nem kell várni arra, hogy az eseti gondnok kirendelése megtörténjen, hanem ugyanabban az eljárásban nagyon gyorsan ez megvalósítható.

Egy fontos változás még a megváltozott munkaképességűek esetében az úgynevezett rehabilitációs tervnek a megszüntetése, ez ugyanis egy olyan terv, amely szakmai értelemben érdemi segítséget nem nyújtott, ugyanakkor fölösleges adminisztrációs terhet, bürokratikus terhet jelentett az érintettek számára, ez is meg fog szűnni.

Egy jelentős változás is, amelyet jómagam is jelentősnek tartok, az a nyugdíjba vonulás előtti kötelező adategyeztetéssel kapcsolatos eljárás. Ugyanis jelenleg az a helyzet, hogy ha valaki nyugdíjba vonul, akkor előtte 8-10 évvel megkezdődik azoknak az embereknek a zaklatása a tekintetben, hogy igazoljuk azt, hogy milyen volt a korábbi jogviszonya, és ezt aztán többször megismételjük az emberekkel. A legjobb az, hogy ha már az informatikai feltételeink rendelkezésre állnak, akkor ezt csak egyszer tegyük meg. Én értem egyébként ennek a több évvel ezelőtti jogosultságát, amikor csak papíralapon álltak rendelkezésre az iratok, de ma már, hogy az iratok jelentős része már elektronikus formában is rendelkezésre áll, elég ezt egyszer, a nyugdíjba vonulás előtt három évvel megtenni, hiszen akkor sem rendelkezünk több tudással, ha egyébként 8-10 évvel korábban ezt elkezdjük, viszont a polgárok számára mégiscsak egy jobb üzenet, ha 8-10 évvel a nyugdíjba vonulásuk előtt nem azzal zaklatjuk őket, hogy igen, 8-10 év múlva már nyugdíjba fog menni, és ezért minden adatot szeretnénk tőle begyűjteni.

A szervezeti rendszer tekintetében is szeretnénk egy egységesebb és világosabb szervezeti rendszert felállítani. A járás az legyen járás, a megye pedig legyen megye, ez az alaptételünk, és ezt szeretnénk erősíteni a következő időszakban is, ezért a történelmileg kialakult megyeszékhely szerinti járás fogalmát megszüntetjük, az is járássá fog válni, a járási hatásköröknek az a része, ami a megyét érinti, pedig a megyébe fog kerülni. Ennek megfelelően világos szerkezetűvé válik a közigazgatás, és a polgárok számára is világos lesz, hogy az adott ügyükben, amennyiben szükséges, hova kell fordulniuk.

Megvizsgáltuk azt is, hogy minden a helyén van-e, és hogy megfelelően látjae el a kormányhivatal a tevékenységét portfólió szempontjából. Tehát mondhatom azt nyugodtan, hogy egy portfóliótisztítást is érdemes mindig megtenni, hiszen a kormányhivatali rendszer alapvetően egy hatósági típusú rendszer, és az olyan tevékenységet, ami nem hatósági típusú, vagy nem az emberek széles körét érinti, hanem akár egy szűk szakmai csoportot, azokat a tevékenységeket érdemes a kamarák irányába eltolni. Hiszen indokolt az, hogy a szűk szakmához tartozó tevékenységet a kamarák lássák el, és azokat a tevékenységeket, amelyek testidegenek egy kormányhivatali rendszertől, attól a hatósági munkától, amelyek ott vannak, azokat is érdemes áttenni akár más állami szervhez, ami hatékonyabban tudja ezt ellátni, funkciójánál fogva jobban tudja ellátni, mint mondjuk, a kormányhivatali rendszer.

Ennek megfelelően tehát akár kamarákhoz, egyesületekhez is át lehetett tenni tevékenységeket, és ilyen például a kisebb súlyú kihágások, a szabálysértések felderítése és az ezzel kapcsolatos intézkedések köre, amelyeket érdemes a rendőrséghez tenni, hiszen az ő tevékenységük pontosan erre irányul, vagy az ilyen jellegű tevékenységük erőteljes, ezért érdemes ezt ott kezelni. Ugyanakkor a kamarákhoz is érdemes bizonyos tevékenységeket áttenni, így például az agrárkamarához a családi gazdálkodók nyilvántartását, a mérnöki kamarához az energetikai tanácsadással kapcsolatos tevékenységet vagy a gázszerelők nyilvántartását, vagy eggyel továbblépve, nem kamarai körbe, hanem bizony egyesületi körbe is érdemes egyes tevékenységeket áttenni, tehát például a Magyar Természetjáró Szövetséghez az erdei turistautak nyilvántartását. Gondoljanak bele, az erdei turistautak nyilvántartása mint állami feladat a kormányhivatali rendszerben volt eddig, holott ezt indokolt arra a szférára bízni, aki egyébként a legjobb gazdája a turistautaknak.

Rendelkezik ez a javaslat arról is, ami a jövő közigazgatása. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a jövőben egy adatalapú és alapvetően informatikai rendszerekre épülő közigazgatásról kell majd beszélnünk. Ha egy 20-30 éves távlatot veszünk figyelembe, akkor a döntéshozatali rendszerek tekintetében, a mesterséges intelligencia beiktatásával bizony közigazgatásunk egy jelentős átalakuláson fog átmenni, ezt látjuk már, ha a jövőbe tekintünk. Nem kell messze menni, hiszen látjuk azt, hogy egyébként a piacon milyen tevékenység van, ehhez majd alkalmazkodni kell a közigazgatásnak is. Ennek fontos lépéseit is meg kell tenni, ezért a javaslat azt is tartalmazza, hogy a különböző informatikai rendszerek egymással való kommunikációját és hozzáférését a különböző adatoknak biztosítani kell, és 2021-ig kell ezt majd megvalósítani. Ez természetesen fogja szolgálni az ügyfelek érdekeit is, hiszen olyan adatok igazolására ténylegesen nem fog sor kerülni már, ami egyébként rendszeres nyilvántartásban szerepel, csak egyelőre, mondjuk, nem lehet hozzáférni egyik rendszerből a másik rendszerbe. Ezt szeretnénk egy egységes rendszerré kovácsolni annak érdekében, hogy az ügyfeleknek ne kelljen mindenféle igazolásokat a következő időszakban benyújtani.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásként engedjék meg, hogy Magyary Zoltánt idézzem: „Az államot közel kell hozni az állampolgárokhoz, a közigazgatásnak emberarcúvá kell válnia.” Ezt a célkitűzést szeretnénk továbbvinni, és ennek a célkitűzésnek a jegyében született meg a mostani törvényjavaslat, hiszen olyan közigazgatást szeretnénk, ami bizalomra épül, ami gyors és hatékony, és a kölcsönös bizalom valóban ki tud alakulni a polgár, a vállalkozás és az állam között. Ennek jegyében szeretném kérni önöket, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)