Felszólalás adatai

DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés részletes vitája zajlik, amikor a képviselők által benyújtott módosító indítványok indokolását tesszük meg itt, a Ház és az ország nyilvánossága előtt.

Természetesen eszemben sincs kétségbe vonni egyetlen ellenzéki vagy kormánypárti képviselőtársam jó szándékát, jóindulatát, amikor egy módosító indítvánnyal valamely, általa fontosnak tartott célra több pénzt kíván a jövő évi költségvetésből biztosítani. Sajnálatos módon azonban az Országgyűlés Házszabálya azt írja elő, hogy a benyújtott költségvetés tervezett hiányát növelő javaslatot csak az Országgyűlés költségvetési bizottsága nyújthat be, így aztán minden képviselő kénytelen az egyébként, még egyszer mondom, jó szándékú, jóindulatú kiadásnövelő javaslataira valahol forrást keresni, vagyis meg kell jelölnie azt, hogy a költségvetés mely tételéből vonna el erre a célra összeget.

Nos, ezek a javaslatok elég szórakoztatónak bizonyultak idén is. Ellenzéki képviselőtársaim a Magyar Televíziónak juttatandó mintegy 9,5 milliárd forintos támogatásból 8 milliárdot fordítanának más célra. A Magyar Televízió eszerint évi másfél milliárdból kellene hogy működjék.

A Miniszterelnöki Hivatal igazgatási céljaira tervezett 7 milliárd 65 millió forintból több mint 6900 milliót tetszettek elkölteni más célra, marad 160 millió. Ha jól számolom, ez a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalban bejegyzett tárca nélküli miniszterek bérére és bérének közterheire sem elegendő. (Font Sándor közbeszól.)

A lakossági tájékoztatás 1 milliárd forintjára mintegy 20 milliárd forintnyi javaslatot tetszettek benyújtani. Én tökéletesen megértem ellenzéki képviselőtársaim averzióját a lakossági tájékoztatással kapcsolatban. Talán elegendő, hogyha ilyen hívó szavakat mondok, mint Ezüsthajó Kft., Happy End Kft., Millenniumi Országjáró, de azért tessenek elhinni azt, hogy a lakosságot lehet korrekt módon is tájékoztatni (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között Font Sándor: Melyik volt a hívó szó?), és ez a korrekt tájékoztatás... Tessenek nyugodtan közbekiabálni, a televíziónézők azt nem hallják, engem meg nem zavar! Tehát a lakosság korrekt tájékoztatása a Miniszterelnöki Hivatalnak és a kormánynak általában véve is kötelezettsége.

Volt még egy nagyon népszerű ilyen forrás, ez a reneszánsz év programjainak az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál tervezett 4 milliárd forintja. Ebből 22,5 milliárd forintot tetszettek elkölteni más célokra. Mindazonáltal azt kell mondjam, hogy ha nem is értünk egyet azzal, hogy ezt a reneszánsz év programjára szánt összeget megkurtítsuk, abban egyetértünk minden ellenzéki bírálattal (Font Sándor: Hívó szó! Ez az volt!), hogy ez a program a költségvetésből kellő részletességgel nem bontható ki.

(13.40)

Ennek megfelelően azt kezdeményezzük - második körös kapcsolódó módosító indítványként -, hogy ez a költségvetésben részletezett módon jelenjék meg, legyen világos az Országgyűlés számára, hogy a reneszánsz év programja címszó alatt milyen programokra milyen támogatást milyen összegben nyújt.

Tisztelt Ház! Ezek után szólnék arról, hogy melyek azok a módosító indítványok - most már szűkebb területen, az oktatás területén -, amelyekhez néhány megjegyzést fűznék.

Azt mondta Kuzma képviselőtársam, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több ízben is nyilvánosan kijelentette, hogy stratégiai kérdés a közoktatás, az iskolák kérdése. Azt gondolom, hogy ebben egyet is érthetünk, illetőleg azt gondolom, hogy az a bírálat, amely azt állítja, hogy ebben a költségvetésben mindez nem tükröződik, nem állja meg a helyét.

A költségvetés jelenlegi állapotából, a költségvetésbe betervezett összegekből nem olvasható ki az a kijelentés, amelyet önök az általános vitában is, és most a részletes vitában javaslataik indoklásaként is számtalanszor előadtak, jelesül, hogy a közoktatási normatívák drasztikusan csökkennek. A közoktatási normatívák mindössze annyival csökkennek - amint ezt Tatai-Tóth képviselőtársam már említette volt -, amennyivel a közoktatás kiadásai csökkennek annak révén, hogy a pedagógusok óraszáma 20-ról 22-re emelkedett. Még ennyivel sem csökkennek egészen pontosan. Ebből mintegy 3 milliárd forintnyi ott marad a közoktatás normatívájában, tehát mintegy 3 milliárd forintot nyer a közoktatás ennek révén.

Ez azonban természetesen nem volna elég. A közoktatásban fejlesztési feladatokat a következő években a nemzeti fejlesztési terv keretén belül az európai uniós forrásokból tervezünk megvalósítani igen nagy léptékben. A közoktatásban megvalósítandó felújítások, iskolaépítések, fejlesztések csaknem 1000 milliárdra rúgnak a nemzeti fejlesztési tervben. Azt gondolom, hogy ez igazán szép összeg.

Ezen túlmenően a miniszterelnök úr arról is több ízben nyilvánosan beszélt, hogy bár a költségvetésbe nem kívánják betervezni - mert meg nem lévő pénz elköltését nem tervezzük meg -, de a gazdaság további kifehérítéséből származó, a jövő évre óvatos becslések szerint is 100 milliárdot közelítő összeg jelentős részét úgyszintén a közoktatás támogatására kívánja a kormány fordítani, akkor majd, amikor ez az összeg meglesz.

Én tehát azt gondolom, hogy hamis mindaz az állítás, és ennek megfelelően hamisak a módosító indítványok azon indoklásai, amelyek azt állítják, hogy a kormány ki kíván vonulni a közoktatás finanszírozásából, hogy jelentős forráskivonás zajlik a közoktatásban. Még egyszer mondom: annyi igaz, hogy a közoktatásból majdnem annyi forrást kivonunk - mert hiszen ebben az évben, illetőleg a következő évben zajlik mindez -, amennyi megtakarítás a pedagógusok kötelező óraszámának megemelkedéséből keletkezik.

Tisztelt Ház! A helyzet az, hogy ma is több módosító indítvány, illetőleg a kormány politikája általános bírálatának indoklásaként elhangzott, hogy a kiadások nem csökkennek kellőképpen, ehelyett állítólag a kormány az adókat növelné.

Nos, tisztelt Ház, az a baj, hogy a kiadások csökkentése bizony ilyen fájdalmas dolog. A költségvetés hiányához képest nem jelentős összeggel, néhány 10 milliárd forinttal csökken a közoktatás támogatása. Az bizony nagyon fájdalmas dolog, és még a legkevésbé fájdalmas mód, ahogyan ezt keresztül tudtuk vinni, a pedagógusok óraszámának kettővel történő megemelése volt, de ez is nagyon fájdalmas. Ezt csak azért mondom, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor nagy garral tetszenek követelni a kiadások radikális lefaragását, akkor tessenek arra gondolni, hogy minden ilyen kiadáscsökkentés bizony ilyen fájdalmas dolog.

Több ellenzéki képviselőtársunk nyújtott be módosító indítványt óvodák létesítése, illetve fejlesztése céljára. A céllal természetesen egyetértünk, tisztelt képviselőtársaim, hiszen a kormány nyújtotta be azt a közoktatási törvényt módosító indítványt, amely 2010-től kötelezővé teszi az önkormányzatok számára, hogy minden érdeklődő család, minden, ezt igénylő család óvodás korú gyermeke számára biztosítsa az óvodai ellátást. Ehhez természetesen óvodai férőhelyek kellenek. Úgy gondoljuk azonban, hogy az óvodai férőhelyek az előbb már említett európai uniós támogatásokból, a költségvetést lényegesen kevésbé terhelő módon építhetőek meg.

Nem támogatjuk azokat az indítványokat sem, amelyek az egyetemek és főiskolák támogatásának 9, illetőleg 4 milliárd forinttal történő emelését célozzák. Egyetértünk természetesen ezekkel a célokkal, úgy ítéljük meg azonban, hogy az egyetemek, főiskolák támogatása, ha nem is mondható, hogy elegendő, de az elmúlt években bekövetkezett növekmény további növelése más fontos célokkal összehasonlítva nem indokolható.

Amiben viszont egyetértünk és a célt is támogatjuk, illetve mi magunk is módosító indítványokat nyújtottunk be, amelyek más módosító indítványokhoz hasonló támogatást nyújtanának, csak más források terhére, ilyen például az Arany János tehetséggondozó program, amelyet mintegy 300 millió forinttal kívánunk megfejelni. Ilyen a művészeti oktatás, amelyre vonatkozó bírálatokat ugyan vissza kell hogy utasítsam, hiszen pontosan a művészeti iskolák minősítése, a művészeti iskolák akkreditációja volt az, amiben éppen a művészeti iskolák képviselőivel tudtunk megállapodni, hogy tudniillik úgy szűrjük ki a jogosulatlan pénzfelvételt, hogy akkreditálják ezeket az iskolákat, és ennek függvényében kapják meg a költségvetési támogatás kisebb vagy nagyobb részét, attól függően, hogy milyen minőséget produkálnak. De elismerjük azt, hogy erre az alaptámogatásra is kevés a költségvetésben szereplő normatív támogatás, és ezt mintegy 500 millió forinttal kívánjuk megnövelni.

Az értékelési rendszer, amely az iskolák, illetőleg pedagógusok munkájának értékelését, nyomon követését, a munka eredményességét követi, ennek a végrehajtására 300 millió forint többletet javasolunk, és annak érdekében, hogy az iskolákat, illetőleg pedagógusokat érdekeltté is tegyük ennek a teljesítménynek a növelésében, a teljesítménymotivációs alapot, amelyet tavaly létrehoztunk, 400 millió forinttal kívánjuk idén megnövelni.

Még egy nagy falat a többcélú kistérségi feladatellátás támogatása, amelyen belül többek között az oktatás - hiszen ez egy jellemzően többcélú kistérségi együttműködésben ellátott feladat - problémáira, ezen belül is a bejárónormatívák sokszor emlegetett problémájára találunk megoldást.

A kistérségi együttműködésben történő feladatellátást a következő évben a tervezetthez képest több mint 8 milliárd forinttal javasolja majd a szocialista frakció növelni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak. A jövő évi költségvetés oktatást érintő kérdéseiben ezeket az indítványokat tartjuk megalapozottaknak, legalábbis az első körben.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)