Készült: 2019.10.15.17:18:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

187. ülésnap (2001.02.14.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:20


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai sajtót átlapozva azt látom, hogy az érdekképviseletek nagyon jól tudják, hogy ma kezdődik a köztisztviselői törvény vitája, de nem hangosak. Ezt ajánlom az önök figyelmébe is, mielőtt elhitetnék önmagukkal azt, hogy amit mi itt teszünk, valami rossz dolog lenne.

Ezek után a költségvetési bizottság álláspontjára térek rá. Azt gondolom, hogy négy kérdéskör körül alakult ki vita a költségvetési bizottságban, ez a négy kérdéskör a következő volt. Az egyik a köztisztviselők megbecsültségének kérdése, a másik a főtisztviselői kar problematikája, harmadikként a vagyonnyilatkozat kérdésköre, és a negyedik problémakör a köztisztviselői kar zártsága vagy annak nyitott volta.

Azt érzékeltem egyrészt a költségvetési bizottság vitájában is, és azt érzékelem mindig itt, a parlamentben is, hogy akkor van ellenzék és kormány között megfogható szakmai vita, ha az állam szerepvállalása kerül valamilyen szinten egy törvényben terítékre. Ez a köztisztviselői törvény pedig markánsan ilyen.

A kormányprogramban is érzékeltette már a polgári kormány azt, hogy mást gondol az állam szerepéről, mint azt tette az előző kormány. Azért a köztisztviselői törvényben is három eleme tetten érhető ennek az államról való másként gondolkodásnak, és ez nyilvánvalóan összefügg a megbecsültséggel - az államból egzisztenciálisan is élők megbecsültségének kérdése -, a másik az állam átláthatósága - a korrupció kérdésköre -, és a harmadik kérdéskör a központi állam szerepe, amikor erről a kiemelt köztisztviselői karról beszélünk.

A megbecsültség kérdéskörében egyébként érdemi hangsúlyeltolódás nem alakult ki a költségvetési bizottságban; azok is, akik végül nem támogatták az általános vitára való alkalmasságot, egyetértettek azzal, hogy kívánatos a köztisztviselők megbecsültségét fokozni, főleg abban a kitekintésben, amit itt a miniszter úr is megfogalmazott: a bírákat és az ügyészeket lássuk magunk előtt, és akkor nyilvánvalóan tudjuk, hogy a köztisztviselők javadalmazása ehhez képest jócskán elmarad. Indokolt ezen változtatni, hiszen a köztisztviselők mindig is ezekhez az emberekhez, a bírákhoz és az ügyészekhez mérték a saját életlehetőségeiket.

Helyes az, hogy az aránytalanságokat fel fogja számolni ez a törvény. Az aránytalanságok alatt azt értem, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek forráshiányosak, és nyilvánvalóan csak a minimális szinten tudták a köztisztviselőket javadalmazni, míg mások ennél jóval gazdagabb formában tették. Hogy helyi szinten kulcsszereplőnek minősíti, és végül is anyagilag is elismeri ezt a kulcsszereplői szerepet a jegyző esetében, ezt helyeselte mindkét oldal.

A főtisztviselői karról már más véleményt képviselt az ellenzék, de ezt majd Bauer képviselő úr elmondja. Mi mindenesetre helyeseljük, hogy a kormány kormányként fog gondolkodni - mint ahogy tette eddig is -, és nem valami ágazati érdekek halmaza jelenik meg kormányzati intézkedések kapcsán. Ezt eddig is bizonyította a polgári kormány azzal, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak egész más a szerepe ebben az összkormányzati működésben, és azt gondolom, hogy a főtisztviselői kar mint új jogintézmény is segíteni fogja ezt a gondolkodást, és ez helyeselhető.

A vagyonnyilatkozat kapcsán nem voltak nagyon éles ellentétek ellenzéki és kormánypárti képviselők megszólalásai között a tekintetben, hogy kormánypárti képviselők is megfogalmazták, hogy talán szűkíteni kellene azt a kört, amelyet vagyonnyilatkozat tételére köteleznénk, mert igazak azok a megfogalmazások, hogy tehetünk ilyet, de azt tudnunk kell, hogy itt alapjogokat korlátozunk, és az Alkotmánybíróság intelmei alapján e korlátoknak arányosnak kell lenniük azzal a céllal, amit ezzel el akarunk érni. Ha igazak azok a számok, hogy itt mintegy 30 ezer köztisztviselő, vagy a rendvédelmi szervek esetén mintegy 5 ezer köztisztviselő kerül be e körbe, plusz ezek családtagjai, ez talán túl nagy számnak látszik, talán csökkenthető ez a kör.

Utolsó problémakörként még szeretném szóba hozni a köztisztviselői kar zártságának problémáját. Felkészülten érvelt a költségvetési bizottság előtt az a köztisztviselő, aki megnyilatkozott, és azt mondta, hogy a magyar köztisztviselői jog végül is a kontinentális zárt rendszerre épül, de kellően rugalmas e mellett a zártsága mellett. A többséget képviselőként is azt mondtam, hogy találunk e köztisztviselői törvényben olyan pontokat, ahol ez a rugalmasság fokozható; tehát a zártság oldható, és a zártság mellett a rugalmasság mégis fokozható.

A költségvetési bizottságban természetesen szóba került a fedezet kérdésének problémája. Van-e fedezet a költségvetésben erre a fizetésemelésre?

 

 

(10.30)

 

Azt gondoljuk, erre a fizetésemelésre van, de az ott lévő köztisztviselő felkészült érvelésével sem tudta eloszlatni az ellenzék aggályait, amit majd az utánam szóló el is mond.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai