Készült: 2024.03.28.13:34:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 54. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:33


Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is tisztázzuk, hogy ez a költségvetés-tervezet a biztonságos növekedés költségvetése, mint amit már jó néhány területről próbáltunk éreztetni, mind a bennünket figyelő nézőkkel, hallgatókkal és rádióhallgatókkal, mind pedig az ellenzékkel, aki eddig ezt nem érezte meg, legalábbis a hozzászólásaik alapján úgy látom.Ezért engedjék meg, hogy a költségvetés egy részterületéről, a mezőgazdaságról hadd beszéljek, és azon keresztül is érzékeltessem, hogy miért merem ezt mondani, hogy a biztonságos növekedés költségvetése. A mezőgazdaság az a terület, amelyről elfeledkeztek 2010 előtt elődeink, amelyről úgy gondolták, hogy elégséges néhány téeszalapú tőkés nagybirtokrendszert létrehozni  ezt ők létre is hozták a privatizáció következtében -, majd pedig a többiek otthon egy kicsit gereblyézgessenek, egy kicsit horolgassanak, kapálgassanak, permetezgessenek; az bőven elég, ha mezőgazdaságból élőknek nevezzük őket.

2010-nek kellett ahhoz eljönni, hogy a kormány stratégiai ágazattá minősítse a mezőgazdaságot. Azt vélelmezte  és most már nyugodtan mondhatjuk az eltelt nyolc év alapján, hogy helyesen -, hogy több rejlik, több erő, több potenciál rejlik ebben a mezőgazdaságban, mint amennyit elődeink erről gondoltak, és ezt hála istennek, be is bizonyítottuk. Aki ismeri a költségvetés számait és a magyar gazdaság teljesítőképességének számait az elmúlt nyolc évben, az pontosan tudja, hogy két év kivételével, ami rendkívül súlyos környezeti károk miatt vetette vissza a mezőgazdaságot, az összes többi évben senkitől nem várt mértékben segítette a magyar gazdaság növekedését, a GDP-hez hozzáadott arány része senki által meg nem jósolt mértékű lett.

Ezek az adatok természetesen a részadatokban is visszatükröződtek, ami a mezőgazdaság egyes ágazatainak a teljesítményét jelentette, az exportképességét. Az egyenlege, amely rendkívül magas, pozitív szaldóval zár évről évre, és természetesen azt a technológiai fejlődést sem lebecsülve és letagadva, amely az Európai Unió mezőgazdasági alapjaiból került finanszírozásra, és látjuk, hogy akár a jelenleg is zajló, de már döntő mértékben a lezárása felé közelgő vidékfejlesztési támogatásoknál igen jelentős számú gazdálkodói pályázat érkezik, és hála istennek, nagyon magas számú szintén a nyertesek száma. Soha ennyi, ekkora összegre nem pályázhattak gazdálkodók, mint az elmúlt időszakban, de tegyük hozzá: ezek általában 50 százalékos pályázatok, tehát soha ennyi saját erőt, azaz még további 50 százalékot magyar gazdák nem tettek hozzá a beruházásaik megvalósításához.

Tehát az, amiről beszélek, hogy a biztonságos növekedés költségvetése, ezt a növekedést, amit itt az elmúlt nyolc évben bemutatott tényszerű adatokkal a mezőgazdaság, ezt szeretné biztosítani és folytatni. És miért merem azt mondani, hogy biztosítani és folytatni? Azért, mert aki megnézte a részadatait ennek a költségvetés-tervezetnek a mezőgazdaságra vonatkozólag, az ebből ezt kiolvashatja.

Nem véletlen, hogy nagy vitát eddig nem is hallhattunk, kritikai élű vitát nem is hallhattunk a mezőgazdaságról, hiszen amellett, hogy a kormány szerkezete, illetve a minisztériumok struktúrája átrendeződött, és egyet itt hadd említsek meg, amiben érintett az Agrárminisztérium is, a teljes vidékfejlesztési államtitkárság visszakerül  most már költségvetési szinten is  a jövő évtől az Agrárminisztériumhoz. Ugyanakkor egy hulladékgazdálkodási, -kezelési terület elkerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, és ha ezeket a nagy átmozgásokat lezárjuk, és akkor nézzük meg a költségvetés beltartalmi részét, akkor izgalmas, hogy meddig jutottunk, és milyen lehetőségeket kínál a jövő évi, a 2019-es költségvetés. Ebben nyugodtan mondhatjuk, hogy összegészében egy jelentős stabilizálás és jelentős költségvetésiösszeg-növekedés is kiolvasható a summa számból. Ezen belül az egyes területekre hadd térjek most ki.

Sok vita van mindig az intézmények működtetéséről. Itt sokat hallhattunk az egészségügyi és oktatási intézmények működtetéséről. Hadd jelezzem, hogy a mezőgazdasági tárcához tartozó intézményeknél 5,5 milliárd forintos bővüléssel számolunk. Három nagy intézménycsoportot, illetve négyet hadd említsek meg, nem részletezve a munkájukat, de ezekkel találkoznak a hétköznapi emberek is, mint a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság, a Nébih feladata. Nincs olyan nap, hogy különféle élelmiszer-biztonsági hatósági eljárási munka folytán ne kapnánk híradást az ő tevékenységükről, amely döntő mértékben a lakosság biztonságát szolgálja, az élelmiszer minőségének a biztonságát felügyeli.

De ilyen nagy terület a nemzetipark-igazgatóságok, a génmegőrzés, amelyben hadd legyünk büszkék, hogy nem sok ország rendelkezik olyan genetikai génállománnyal, őrzött, osztályozott és pontosan tudott szaporítóanyag-génállománnyal, mint Magyarország. Ne értsék félre, ez nem a mi kormányunk, ez az elődeink 30-40-50 évre, sőt 100 évre visszanyúló kutatási munkájának az eredménye. De mi ezt nem hagyjuk veszni, hanem további őrzést és az elvégzett feladatok biztosítását szeretnénk tudni ezzel a költségvetési támogatással. És nem mellékes az a nemzeti agrárinnovációs intézményi rendszer, amely a fejlesztés, a kutatások területére tartogat jelentős összegeket.

Nagyon speciális egy-két agrár-célelőirányzat, amely konkretizált feladatokhoz kapcsolódik, itt is egy jelentős összegnövekedés van, most 5,7 milliárd forintos összeggel kerül beállításra. Itt három területet hadd említsek meg: klasszikusan az AMC, az Agrár Marketing Centrum feladatainak, a Nemzeti Agrárkamara feladatainak és a tokaji borvidék feladatainak ellátására és kutatásainak az ellátására, valamint a zártkerti programokra gondolok. Ez egy új program, de közismert, sok lakos érintett a zártkerti ingatlanok kezelésének ügyében, a zártkerti rendszer felszabadításának, kivezetésének a programjáról van szó. Erre külön célelőirányzatot jelöl meg a költségvetés.

Amely már testközelből érinti a gazdálkodókat, az döntő többségében a nemzeti agrártámogatások célelőirányzatában van. Tudják, ez az a terület, amely olyan összegeket juttat pályázat vagy támogatás formájában a gazdálkodókhoz, amely gazdálkodási területet nem vagy csak nagyon alacsony szinten finanszírozza az Európa Unió közvetlen agrártámogatási rendszere. Ez egy nagyon jelentős összeg, több mint 78 milliárd forint áll az idén, bocsánat, majd jövőre is rendelkezésre. Az idén is egyébként ilyen nagyságrendű összeg állt rendelkezésre.

Hadd említsem meg az érintett szereplőket, mint a szarvasmarha-tartók, a tejelőállítók, a juh- és kecsketartók, a dohánytermesztők, ugyanakkor mint említettem, olyan területek, amelyek nincsenek abszolút támogatva az európai uniós központi mezőgazdasági alapból, ez a baromfi-, a szárnyasállat-tartó terület és a sertéstartók. Ez egy külön hazai program keretében még intenzívebben támogatott terület, hiszen azt gondoljuk, hogy a sertésállomány nagyságát folyamatosan kell növelnünk. Ez a vita elvezet addig, hogy a növénytermesztés súlya nagyobb lett 2004-es csatlakozásunk után, mint az állattenyésztés súlya a magyar mezőgazdaságban.

Egy egyensúly-visszabillentés felé próbáljuk az állattenyésztést vinni, ami vesztese lett a csatlakozásnak. Én most nem megyek bele abba, hogy miért és ki miatt lett vesztese sajnos az állattenyésztési ágazat az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. És hadd mondjak itt konkrét összehasonlító adatokat is, hogy milyen fontos területekre saját nemzeti költségvetésünkből biztosítunk forrásokat a mezőgazdaság területén. Az összehasonlításnál mindig megjegyzem, hogy 2010-ben hogy állt ez, csak hogy érzékeltessük, mi volt az a fejlődés, ami megtörtént 2010-től ezen ágazatok finanszírozásában.

(13.30)

Az állatbetegségek megelőzése és felszámolása rendkívül fontos, hiszen ebben nem vagyunk állandóan a topon, egyszerűen letiltják a magyar élelmiszer exportját arra érzékeny országok területére. Nem véletlen, hogy itt több mint 10 milliárdos összeg áll rendelkezésre. Akkor itt hozzáteszek egy 2010-es adatot, akkor 4,5 milliárd forintot hagytak ránk elődeink az utolsó általuk készített költségvetésben. Tehát több mint dupláztuk a jövő évi költségvetésben az állati betegségek megelőzésére és felszámolására juttatandó pénzt, forrást.

Ugyanilyen speciális terület az állati hullák biztonságos elszállításának kérdésköre. Rendkívül veszélyes, fertőző területről van szó egy elhullás esetén. 2019-ben 3,6 milliárd forint, 2010-ben 1 milliárd forint állt erre rendelkezésre.

A mezei őrszolgálat kisebb terület, de itt tudjuk, hogy a terménylopás megakadályozásában, sok-sok bűncselekmény feltárásában is segítenek a mezei őrszolgálatot végzők. Minden tiszteletünk az övék. Valamikor 2010-ben 500 millió forintot hagyományozott ránk az előző kormány, most 900 millió forinttal támogatjuk munkájukat.

Hasonlóan hadd említsem meg, hogy a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatásoknál kibővítettük azon területek körét, ahol a gazdálkodók ennek részesei lehetnek. Úgy hívják, hogy de minimis, csekély összegű támogatás, de ez nem olyan csekély összegű támogatás azoknak a gazdálkodóknak, akik ebben érintettek. Csak felsorolás jelleggel: a szárított takarmányt előállítók, fűszerpaprika-termelők, nyúltenyészetek, szőlő-gyümölcs ültetvények tulajdonosai, akik gázolaj-felhasználásban részesülnek, s a többi. Oda a mindenkori, az Unió által engedélyezett nagyságrendű de minimis támogatást megadjuk.

A nemzeti agrárkárenyhítés rendszerében új szintet léptünk. Nem csak azért, mert egyszerűsítettük a gazdálkodók ügyintézését a káresemények bekövetkezésekor és a káreseményi szint mértékét lejjebb szállítottuk, magyarul kisebb kárnál is lehet már kárenyhítésért folyamodni. Kibővítettük az érintettek számát, a valamikori alig 2 millió hektár terültről most már 3,7 millió hektár terület védettségét jelenthetjük be.

Ezt megerősítettük egy jégkárenyhítő rendszerrel, ami az idén az első próbáját jelen pillanatokban is végzi. A beruházás uniós pénzből került finanszírozásra, az üzemeltetés viszont a Nemzeti Agrárkárenyhítési Alapból kerül finanszírozásra. Ezt azért hangsúlyozom, mert egyetlenegy európai ország még nem próbálta ki, hogy lefedi az egész országot egy jégkárenyhítő rendszerrel. Ezt mi megtettük, közel ezer ezüst-jodid-párologtató állomást építettünk ki 10 négyzetkilométeres, négyzetrácsszerű pontokban. Ennek a működtetését 1,5 milliárd forint összegre becsüljük. A gazdálkodóknak ehhez semmit nem kell betenniük, sőt a magyar állampolgároknak sem, akiknek lehet, hogy autóját, a ház tetejét fogja megvédeni ez a jégkárenyhítő rendszer. Hiszen a kárenyhítési alapból próbáljuk meg az idei évben üzemeltetni, és a későbbiekben is, mintegy 1,5 milliárd forinttal.

Engedjék meg, hogy három, apróságnak tűnő területre hadd térjek ki, de rendkívül nagy az érintettsége ennek a három területnek, még ha a pénzügyi finanszírozása nem is olyan nagy. Melyek ezek? Az egyik a tanyafejlesztési program. Nekem azért fontos, mert Bács-Kiskun megyében és a dél-alföldi megyékben jellemzően nagy a tanyás települések száma és a tanyán élők száma. Kezdeményezője, a törvény benyújtója és a program kidolgozója voltam, amikor megindítottuk ezt, 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre kizárólag életvitelszerűen a tanyán élőknek. Nagyon speciális területekre lehet pályázni ebből a pénzösszegből, tanyai gazdálkodás megújítására, élelmiszer-feldolgozó kisüzem kialakítására, az ott élők életminőségének, életmódjának javítására, bekötő utak létesítésére, energiaellátási, vízellátási rendszer kiépítésére. Rendkívül népszerű. Öröm látni, amikor egy-egy agrárkiállításon olyan tanyasi gazdálkodóktól látunk és kapunk élelmiszert, ami az ő kezük munkája által, tanyasi körülmények között került előállításra.

Hadd említsek meg két magyar sikerprogramot, legalábbis az oktatás területén. Az egyik az „Igyál tejet!” program. Hogy itt érzékeltessem, miről van szó, jelenleg a tervezetben, és ez 2018-ban is így volt, nagyságrendileg 4,3 milliárd forintot szeretnénk erre a területre adni. 2010-ben ezt mindösszesen 400 millió forinttal támogatta az akkor leköszönő kormány. Több mint tízszeresére növeljük az „Igyál tejet!” program pénzügyi alapját. Ebből aztán érthető, hogy az ellátott gyermekek számát sikerült megnövelni, akik így ingyenesen juthatnak biztonsággal minden nap friss tejhez.

Hasonló társprogram az Iskolagyümölcs-program, ami a magyar gazdáknak is sokat segít, legyünk őszinték. Hiszen a gyermekek friss gyümölccsel való ellátása az igazi cél, de ezt magyar gazdáktól, magyar termelőktől vásárolja fel a rendszer, és így terítjük le az 1-6. osztályosok mindegyikéhez. Ez 2,3 milliárd forintos támogatásban részesül, hogy működjön a program. Elődeink mindösszesen 260 millió forintot gondoltak ennek az Iskolagyümölcs-programnak a finanszírozására.

Nos, az előbb említett adatokkal és a magyar mezőgazdaság dinamikus fejlődéséről bemutatott adatokkal együttesen változatlanul mondom, hogy ez a költségvetés a mezőgazdaság számára is biztosítja a biztonságos növekedés lehetőségét. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai