Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokáig gondolkoztam, hogy megszólaljak-e, felszólaljak-e vagy sem, bár készültem, itt előttem van egy anyag, de nem szeretném az összes gondolatomat ismertetni önökkel.Legfőképpen az motivált, hogy mégiscsak gombot nyomtam, és így a vita vége felé szót kérek, amikor Gelencsér Attila képviselőtársam azt mondta Ander Balázs egyik felszólalására vagy egyik gondolatára, hogy a valósággal nincs összhangban, nincs valóságalapja néhány gondolatának, néhány adatának, és akkor eszembe jutott, amikor Ander Balázs vehemensen a felnőttképzést hozta elő és a felnőttképzés adatait hozta, citálta ide. Akkor, amikor valaki vehemensen, az igazának a teljes tudatában mond bele a kamerába és a mikrofonba egy valótlan adatot, akkor tulajdonképpen mindaz, amit ő elmondott a felszólalásában, vagy amit éppen a frakció tagjai ugyanazzal a vehemenciával elmondtak, kérdőjeleződik meg.

Ugyanis ha adatot idézünk és számonkérünk vagy hibáztatunk egy kormányt vagy egy frakciót bizonyos tevékenység el nem végzése kapcsán vagy gyengébb teljesítménye kapcsán, akkor legalább pontosan kellene idézni, és pontos adatokat kellene mondani.

Közben gyorsan meg is kerestem, hogy hol tévedett ön, tisztelt képviselő úr. Akkor, amikor a felnőttképzésről beszélt és a magyarországi felnőttképzésben részt vevők arányáról beszélt, azt mondta, hogy 3 százalék körül van. Ez 2010-es adat. Rosszul emlékszik. 2017-ben több mint 6 százalékos volt a részvételi arány, és fokozatosan növekszik, de ha kell, akkor számot is mondok. A felnőttképzésre most pontosan nem tudok adatot mondani, de a felnőttoktatásban részt vevők számára tudok adatot mondani: három év alatt 2015. év végétől a tavalyi év végéig, tehát nem egészen három év alatt 20 ezerről 50 ezerre nőtt a felnőttoktatásban részt vevők száma.

Úgyhogy én azt kérem önöktől, amikor mondanak valamit, akkor pontosan mondjanak, és ne egyes példákkal, mint Varga-Damm Andrea képviselő asszony tette ezt, hogy azért, mert az ismeretségi körében van, aki próbált szerencsét külföldön és dolgozott, ez egy általános tendencia, és ez csak az elmúlt nyolc évben, mondjuk, 2010 óta kezdődött el.

Tessék megnézni a számokat! 2004 előtt is, amikor az Európai Unió tagja lettünk, jelentős számú magyar ember élt külföldön, próbált szerencsét vagy élt hosszabb ideig külföldön, de 2004 után, a 2010 előtti időszakban növekedett jelentős mértékben a külföldön munkát vállalók száma.

Ez folytatódott, de úgy, ahogy itt már többször elhangzott, és néha ellenzéki kritikaként meg is fogalmazódott, hogy talán nem biztos, hogy igaz, amit kormánypárti képviselők mondanak. De meg kell nézni itt is az adatokat, mert igaz, hogy az elmúlt időszakban, főként azóta, amióta a foglalkoztatás növekszik és a bérek növekednek az elmúlt időben, jelentős mértékben növekedett a visszaáramlás is Magyarországra, és a kiáramlás, a kifelé menők, a külföldön vállalkozó vagy munkát vállaló emberek és a visszajövőknek az aránya, száma kiegyenlítődött. Ez a tény, és ezt kellene tudomásul venni, és ezekkel az adatokkal kellene gazdálkodni egy felszólalás kapcsán is.

Azt hiszem, hogy akkor, amikor talán ugyancsak egy jobbikos képviselő mondta, hogy ennek a költségvetésnek a béremelésekről kellene szólnia, akkor jó lenne, hogyha képviselő úr tisztában lenne azzal, hogy nem a kormány emel béreket. A kormány olyan feltételeket, körülményeket és környezetet, gazdasági környezetet próbál intézkedéseivel hozni és teremteni, amelynek a segítségével a gazdaság szereplői a bért emelik. És az is tény, hogy közel hat éve a reálbér Magyarországon folyamatosan emelkedik. Az elmúlt év előző időszakához képest több mint 12 százalékkal növekedett a bér Magyarországon. Többek között ennek is köszönhető, hogy ez a bizonyos kiegyenlítődés a kint munkát vállalók és a hazajövők között megtörténik, mert ha példát akarnék mondani a saját ismeretségi körömből, én is tudnék mondani olyan példát, amikor egy több éve kint dolgozó fiatalember azért jött haza a párjával együtt, hogy családot Magyarországon alapítsanak, mert mindent összevetve már körülbelül annyit keres az új munkahelyén Magyarországon, mint egyébként kint keresett Nyugat-Európában a szakmájában.

Tehát azt hiszem, hogy egyetértve Gelencsér képviselőtársammal, ha nem is tejjel-mézzel folyó Kánaán van, sosem mondtuk ezt, de szépen, évről évre, az elmúlt nyolc évben lépésről lépésre előbbre jutottunk, és ez a költségvetés arról szól, hogy ez az előrejutás, ez az előrelépés folytatódik és folytatódjék, és ennek a komoly szándéknak az egyik bizonyítékaként jött létre az új minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

(19.30)

Ugyanis újfajta gondolkodás kell a gazdaságban, újfajta segítség kell a gazdasági életben, főként a magyar kis- és közepes vállalkozók segítése, hogy megfelelő, versenyképes módon tudjanak dolgozni, versenyképes terméket tudjanak előállítani. És ezt csak innovációval és a technológia fejlesztésével lehet megtenni. Ezt próbáljuk elérni, és ezt próbálja a kormányzat elérni mindazon tevékenységgel, amelyiknek a költségvetési forrásainak biztosítása ebben a költségvetésben benne van.

Benne van, hiszen 4000 milliárd forint van elkülönítve a beruházásokra, a működésre a feltételek, az anyagi feltételek biztosítva vannak, és ahogy az előrejelzések, és nemcsak hazai, hanem külföldi pénzügyi intézetek előrejelzései is mutatják, Magyarországon ebben az évben és a jövő évben is 4 százalék körüli növekedés várható. Mi ez, ha nem az, amit egyébként évek óta mondunk, hogy szépen lassan, lépésről lépésre, a lehetőségeinkhez mérten megyünk előre? Növekszik a gazdaság, és növekszik azoknak az embereknek az anyagi biztonsága, akik Magyarországon munkából élnek.

A 2019-es költségvetés is erről szól, ezt kívánjuk vele biztosítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)