Készült: 2021.09.27.02:34:32 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

133. ülésnap (2000.04.12.), 293. felszólalás
Felszólaló Glattfelder Béla (Fidesz)
Beosztás gazdasági minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:36


Felszólalások:  Előző  293  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az Országgyűlés a múlt év decemberében elfogadta a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását. Az új törvény megalkotására elsősorban azért került sor, mert a vállalkozók részéről a kormány vállalkozásbarát politikájának meghirdetésével összhangban egyre erőteljesebb igény fogalmazódott meg a kötelező kamarai tagság és az ezzel együtt járó, sokak számára terhes kötelező kamarai tagdíjfizetés eltörlésére.

Az Országgyűlés ezért arra az elvi alapra helyezkedett, hogy a gazdálkodó szervezetek tagsága önkéntes legyen, és a hagyományos kamarai feladatok ellátásának, illetve a kamarák köztestületi jellegének erősítése érdekében 2000. november 1. napjától a kamarák ne lássanak el közigazgatási feladatokat. A kamarák szervezetrendszerének egyszerűsítése érdekében az új törvény a kereskedelmi és iparkamarák, a kézműves kamarák integrációját is előírta, emellett a gazdasági érdekképviseletek törvényben biztosított jogaira vonatkozó szabályozást is egyszerűsítette.

Az új kamarai törvény előkészítése során a kormány értékelte a kamarák eddigi tevékenységét, működésük tapasztalatait. Megállapította, hogy a piacgazdaság kiteljesítése érdekében szükség van a köztestületi kamarai rendszerre, ugyanakkor egy sor olyan intézkedést kell tenni, amely elősegíti az eredeti céloknak megfelelő kamarai tevékenység fejlődését, elsősorban a gazdaságfejlesztés és az érdekképviselet területén. Fokozni kell a kamarák érdekeltségét a gazdálkodó szervezeteknek nyújtott szolgáltatások bővítésében, a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlesztésében.

Az elmondottak ismeretében az Országgyűlés felhívta a kormányt, hogy a közigazgatási feladatok átadásával összefüggő törvénymódosításokról 2000. április 1. napjáig nyújtson be törvényjavaslatot. A tisztelt Ház előtt lévő javaslat ezt a célt szolgálja.

A kormány szándékai szerint a közigazgatási feladatoknak a kormányzati szervekhez való telepítését úgy kell kialakítani, hogy a '98. július 1-jétől működő számítógépes rendszer által nyújtott szolgáltatásokat és az egyablakos ügyintézés rendszerét az eddigieknél még magasabb hatékonysággal lehessen megvalósítani. A kormány részéről alapvető elvárás, hogy a feladatátvétel végrehajtásának még a kezdeti időszakában se forduljon elő a szolgáltatások színvonalának csökkenése, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők terheinek növekedése. Ezért indokolt, hogy az okmányirodák már kiépített és a továbbiakban továbbfejlesztendő bázisán az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos közigazgatási, nyilvántartási, illetőleg ezzel összefüggő szolgáltatási feladat- és hatáskörök a körzetközponti jegyzőkhöz kerüljenek telepítésre. Emellett a különleges szakértelmet igénylő engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az egyes szabályozási területek felett szakmai felügyeletet ellátó érdekelt főhatóságok látják el.

Tisztelt Ház! Az elmondottak ismeretében a törvényjavaslat többek között módosítani kívánja az egyéni vállalkozásról szóló törvényt, a cégbíróságról, a cégeljárásról és a cégnyilvántartásról szóló törvényt, az adózás rendjéről szóló törvényt, a statisztikáról szóló törvényt, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, és végezetül a gázszolgáltatásról szóló törvényt is.

 

(A jegyzői széket Molnár Róbert foglalja el.)

 

A jelzett módosítási javaslatok mindegyike technikai jellegű, az egyes törvények rendelkezéseit tartalmukban nem érinti. Ugyanakkor megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormányzati szervek az Országgyűlés által meghatározott határidőre át tudják venni a közigazgatási feladatokat, s az egyes nyilvántartások korszerű informatikai rendszerrel történő összekapcsolása révén a hatósági ügyintézés színvonala hatékonyabbá és magasabb színvonalúvá váljon.

Külön nyomatékkal szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a kormányzati szervek csak akkor tudják az Országgyűlés által megjelölt rendkívül szoros, de a jelenlegi helyzetben a kormány által még teljesíthető 2000. november 1-jei határidőre a feladatokat átvenni, ha ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja.

Amennyiben a törvényjavaslat elfogadása bármilyen késedelmet szenved, úgy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatokat az okmányirodák a kitűzött határidőre nem tudják átvenni, és e tevékenység kijelölt közigazgatási szerv hiányában ellátatlan marad.

 

 

(19.00)

 

Az esetleges, így bekövetkező exlex állapot egyik politikai párt érdekeit sem szolgálhatja; ellehetetlenítené az egyéni vállalkozók tevékenységét, és mindenképpen rombolná az Országgyűlés tekintélyét. Úgy vélem, a kormány a maga részéről mindent megtett, hogy az Országgyűlés döntését maradéktalanul végrehajtsa; most már önökön a sor, hogy az új kamarai rendszerre történő áttérést a maguk eszközeivel is biztosítsák.

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága kapcsán folytatott bizottsági viták folyamán elhangzott észrevételekre reagálva jelezni kívánom, hogy a kormány a közigazgatási feladatok átvétele során a gazdasági kamarákkal párbeszédet kíván folytatni, és a hatósági feladatok ellátásának folyamatossága érdekében együttműködésre törekszik. Emellett a kormány kész arra is, hogy a már működő kamarai intézményrendszernek és a felhalmozott szakmai tapasztalatoknak az új struktúrába beilleszthető elemeit átvegye. Nem érthető azon észrevételek sora, hogy a kamarák által kiépített és működtetett ügyfélszolgálati irodahálózatot és az ott rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételeket a kormány mellőzni kívánja.

Tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy az Országgyűlés tavalyi döntésével - a kamarák köztestületi jellegét és a közfeladat ellátását nem érintve - kizárólag a közigazgatási feladatok visszavételéről rendelkezett, ezért mind az irodahálózat, mind a meglévő infrastruktúra nem tekinthető feleslegesnek, sőt a kiépített rendszer a közigazgatási feladatoktól tehermentesülve most már a hagyományos kamaraifeladat-ellátásra használható fel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozók érdekeit szolgálja, hogy a gazdasági kamarák által működtetett 150 darab körüli ügyfélszolgálati iroda helyett az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatokat még az idén 176, a jövőben pedig 250-nél is több okmányiroda fogja ellátni. A kormány természetesen az okmányirodák fejlesztésével párhuzamosan a szükséges pénzügyi forrásokat is biztosítani fogja.

Az elhangzottak ismeretében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általános vita során a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  293  Következő    Ülésnap adatai