Készült: 2021.04.15.03:41:09 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 111 2010.06.28. 2:04  106-115

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a kérdését, hiszen az ebben a Házban elhangzott minden kérés, követelés, gondolat, amely ebben a témakörben elhangzik, az nyomatékot ad az ügynek, és segíti azt a széles körű összefogást, amely kialakult a helyi civilek-önkormányzat vezetésével-közreműködésével az elmúlt négy esztendőben.

Valóban, a másodfokú döntés 2010. június 16-án megszületett, az osztrák környezetvédelmi szenátus a napokban megküldte 180 oldalas német nyelvű határozatát. A határozatról kiadott közlemény szerint a tanács a beadványok, az elsőfokú hatóság és saját vizsgálata, valamint további szakértői vélemények alapján számunkra sajnálatosan megállapította, hogy az engedély a tervezetben szereplő intézkedések mellett, valamint további meghagyásokkal és feltételekkel megfelel a jogi előírásoknak. A döntés ellen hat héten belül, tehát augusztus 11-éig beérkezően keresetet lehet benyújtani az osztrák alkotmánybírósághoz, illetve a közigazgatási bírósághoz.

Jelenleg a minisztériumban szakértők bevonásával folyik a terjedelmes határozat környezetvédelmi és jogi elemzése. A jogorvoslat minden rendelkezésre álló formáját, amely az állami szervek rendelkezésére áll, igénybe kívánjuk venni. Ez alapján az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság képviselheti a kormányzatot, a hatályos osztrák jogszabályok alapján kereseti kérelmet fog előterjeszteni. Tehát minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kívánunk venni annak érdekében, hogy ne épülhessen a határ mellé a térség ökoturisztikai céljait akadályozó beruházás.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 115 2010.06.28. 1:03  106-115

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a képviselő úr ajánlkozását, és egyben hadd említsem meg, hogy az elmúlt héten hasonló tárgyban feltett kérdésre Martonyi János külügyminiszter úr ugyancsak kemény lépéseket helyezett kilátásba, miszerint megfontoljuk az 1999-ben kötött kétoldalú egyezmény felmondását is, amely az idevezető egyedüli vasútvonalra vonatkozik. Ezzel is nyomatékot kívánunk adni az ügynek, és az európai uniós lehetőségeket is igénybe vesszük, hiszen európai uniós irányelv, hogy a hulladékot ott kell elégetni, ahol keletkezik. Így megteszünk mindent annak érdekében, hogy ne részesülhessen európai uniós támogatásban ezt az elvet lábbal tipró beruházás.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 161 2010.07.05. 2:18  158-161

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a sajátos magyar LEADER-programról sorakoznak a botrányos történetek.

Már az akciócsoportok alakulásakor szokatlan események történtek. Volt, ahol csak a kiválasztottak tudhatták, hogy egy órával korábbra és más helyszínre hívták össze az alakuló ülést. Máshol budapesti üzleti negyed bérleti díjáért béreltek falusi sufnit a jó barátoktól a helyi munkacsoportnak.

Hírek szóltak milliós függönyvásárlásról, meg arról, hogy a munkatársak kéthavonta körbeautózzák az Egyenlítőt, legalábbis a gépkocsi-nyilvántartások szerint. De számomra a LEADER-program során megnyilvánuló hatalmi gőgöt leginkább az mutatja, amikor az irányító hatóság illetékese, mint egy középkori földesúr eldönti, hogy néhány Pápa környéki falu, akarata ellenére melyik akciócsoporthoz tartozzon. Tegyük hozzá ehhez, hogy ezek a települések kellettek ahhoz, hogy a jó szocialista kádernek is legyen saját akciócsoportja, és ezzel működési költségvetése, titkárnője, gépkocsipénze, meg minden, amit a jogszabály egyébként lehetővé tesz. És még azután is megismétlik ezt a döntést, miután a bíróság kimondja, hogy ebben az ügyben jogsértés történt. És igaza van képviselő úrnak, ezt a világot végre magunk mögött kell hagynunk, és konszolidálni kell a magyarországi LEADER-programot.

Helyre fogjuk állítani először is a törvényességet. Felülvizsgáljuk a helyi akciócsoportok által ellátott feladatokat, szigorítjuk a működési célú pénzfelhasználást, visszamenőlegesen is biztosítjuk a legszélesebb nyilvánosságot. Minden visszaélésgyanús döntést és körülményt ki fogunk vizsgálni.

A vidékfejlesztési kormányzat szilárdan eltökélte, hogy a lehető leghatékonyabban használja fel a még rendelkezésre álló kevés forrást. Ehhez illeszkedően július 1-jétől megszüntettük a vidékfejlesztési irodák támogatását, elzártuk a pénzcsapokat. És megkezdjük a rendszer konszolidálását és átalakítását.

Kérve válaszom elfogadását, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 139 2010.07.07. 6:11  1-152

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én magam az ajánlás 153-157., a 159-164. pontjaihoz kívánok hozzászólni, amelyek összességében, ahogy az előbb is elhangzott, a magánfőzésre vonatkozó lehetőség megvonását javasolják. Az előterjesztők, Tóbiás József, Tukacs István és dr. Józsa István egészségügyi, minőségbiztosítási és balesetvédelmi megfontolásokból teszi ezt, anélkül, hogy bővebben kifejtenék ezeket az aggályokat.

Szeretném azt rögzíteni, hogy a szabad gyümölcspárlathoz való jogról szóló javaslat, miniszterelnöki bejelentés és maga a törvény is határozottan vidékfejlesztési indíttatású. A javaslat a vidéki emberek értékteremtő, értékmentő tevékenységét ésszerűtlenül korlátozó szabályokat kívánja eltörölni, a hagyományokat semmibe vevő korlátokat eltávolítani. Két dologról is szó van a törvényben; hiszen nemcsak a magánfőzés lehetősége nyílik meg, hanem hangsúlyozom, hogy emellett javítjuk a bérfőzés feltételeit is, hiszen ott is az 50 literes korlátig a jövedéki adót el kívánjuk törölni.

Azt javaslom szocialista képviselőtársaimnak, hogy próbálják meg ezt úgy fölfogni, hogy a házi főzésben vagy bérfőzésben főzött házi főzött pálinkát ne abba a sorba helyezzék el, hogy vodka, konyak, whisky és ezután jön a bérfőzött vagy magánfőzött pálinka, hanem próbálják ezt abba a sorba beilleszteni, hogy szárított gomba, aszalt gyümölcs, gyógynövény, házi füstölt sonka, tökmagolaj, lekvár és pálinka. Maga a javaslat egy más jogszabállyal együtt értelmezhető. Így például a kistermelői élelmiszer-termelést, -előállítást, -értékesítést megkönnyítő, most készülő miniszteri rendelettel, illetve vásárokról, piacokról szóló rendelettel szerves összefüggésben áll. Magát az öngondoskodást, az életminőség javítását, a helyi értékek hasznosítását, egyáltalán a helyi erőforrások feltárását nemcsak alternatív energiában, hanem az élelmiszer-termelésben való feltárását célozza meg.

Mi nem azt szeretnénk, hogy a magyar falu hasonlítson az 50 vagy 100 évvel ezelőttire. Mi azt szeretnénk, hogy a magyar falu hasonlítson majd 20 év múlva a mostani osztrák falura, vagy hasonlítson a jelenlegi szlovén vagy horvát településre. Olyan természetességgel működjön, mint ahogy ezek a falvak jelenleg is működnek. Mert az elmúlt évtizedekben leértékelődött mindaz, ami ehhez a falusi életformához kötődött. Azt szeretnénk, hogy újra értelmes dolog legyen a helyi gyümölcsösöket gondozni, a gyümölcsöt felszedni a fák alól, és a kiskerteket újra érdemes legyen művelni, ott apróállatokat tartani.

A javaslat, mint mondtam, néhány aggályt említ, így az egészségügyi aggályokat. Ezek már elég régen megjelentek. Februárban például Kökény Mihály a mértéktelen alkoholfogyasztást vizionálja. Idézem: "A fiatal hölgyek körében újra terjed a hétvégi iszákosság." Nos, én nem tudom, hogy Kökény Mihály mennyire járatos a fiatal hölgyek körében (Derültség.), de hogy a pálinkafőzés folklórjában nem, az egészen biztos. Ugyanis ez egy másfajta kategória, ez egy másfajta szociokulturális környezet, és az alkoholizmus nem ettől terjed. Az alkoholizmus a szociológiai kutatások szerint is a jövőtlenségtől és a kilátástalanságtól terjed. Ez a helyzet táplálja.

Minőségi aggodalmakat sorolnak. Ezzel azt mondják, hogy a magyar ember alkalmatlan arra, hogy jó pálinkát főzzön, és ostobább Európa más népeinél.

(13.20)

Ausztriában 60 ezer ilyen magánfőző működik.

Azt mondják, hogy eltörölnék a magánfőzés lehetőségét, mert a bérfőzéssel is ki lehet elégíteni ezeket az igényeket. Nem így van, mert ha 80 liter különleges gyümölccsel rendelkezik valaki - legyen ez akár bodza vagy berkenye, vagy málna -, azzal semmit nem tud csinálni a bérfőzdékben, ezzel a mennyiséggel nem tud mit kezdeni.

Csaba László közgazdász mondta néhány hónapja, megmaradt bennem a gondolat, hogy Magyarországon a jogszabályokat az ártalmasság vélelme alapján hozzuk. Nos, hát ez jelenik meg egyébként balesetvédelmi megfontolásból, mert kifejezetten azt gondoljuk mi törvényhozók ez alapján, hogy meg akarja magát mérgezni a magánfőző, föl akarja robbantani magát, és azért vagyunk mi, hogy ebben megakadályozzuk. Szakítani kell ezzel a hagyománnyal, és bizalmi elvre kell magát a jogalkotást is helyezni.

Én abban bízom, hogy a bizottsághoz hasonlóan a parlament is elutasítja ezeket a szocialista javaslatokat, és hamarosan koccinthatunk a magánfőzött pálinkával, annak jegyében, ami úgy szól, hogy az első pohár a barátságé, a második a vidámságé és a harmadik a gyalázaté. Hát eddig a harmadik pohárig nem fogunk eljutni a házifőzött pálinkával is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 168 2010.10.04. 2:18  165-168

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A LEADER-program jellemző példája annak, hogy egy előremutató, a helyi közösségeket, helyi kezdeményezéseket támogatni hivatott rendszer hogyan siklik félre a politikai mutyik világában. Ez az oka annak, hogy az elmúlt ülésszakban is többször kellett válaszolnunk hasonló kérdésekre. Minden alkalommal leszögeztük: helyre fogjuk állítani a törvényességet, felülvizsgáljuk a helyi akciócsoportok által ellátott feladatokat, szigorítjuk a működési célú pénzfelhasználást, visszamenőlegesen is biztosítjuk a legszélesebb nyilvánosságot, s nem utolsósorban minden visszaélésgyanús döntést és körülményt ki fogunk vizsgálni.

Ami az ön által említett konkrét ügyet illeti: az Észak-hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület finanszírozási problémái azóta állnak fenn, amióta az általuk 2009 augusztusában benyújtott kifizetési kérelem teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felfüggesztette, ugyanis a hivatal adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket folytatott le, amelyek számos szabálytalanságot tártak fel. Ezért nem kapott támogatást 2009 augusztusa óta az egyesület. Minderről az MVH tájékoztatta az irányító hatóságot is. Az elkövetett szabálytalanságoknak valószínűleg büntetőjogi következményei is lesznek.

A kormány részéről természetesen ebben az ügyben is arra törekszünk, hogy az ügyfelek, a pályázók érdekei a lehető legkevésbé sérüljenek, ezért kérelmeik kezeléséről gondoskodunk. Nem kétséges tehát, hogy mind a pályázati, mind a finanszírozási rendszer átalakításra szorul. A kormány által meghirdetett nyitott kormányzás jegyében a már elkészített javaslatokat hamarosan társadalmi vitára bocsátjuk. Kérem önt és valamennyi érintettet, hogy ebben a közös munkában vegyenek részt, annak érdekében, hogy ez a több mint 3 ezer települést érintő program végre valóban a vidék felemelkedését szolgálja.

Köszönöm megtisztelő figyelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 82 2010.10.25. 2:10  79-86

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarországon a 2010 tavaszán tapasztalt extrém időjárás következtében az ország jelentős részén a termés közel 30 százaléka károsodott, egyes területeken a jégverés a termés 100 százalékát pusztította el. Ezért az új tárcavezetés első lépése volt a 2010. évi SAPS-keret terhére a SAPS-előlegfizetés kezdeményezése a Bizottságnál. Az előlegfizetési kérelmet 2010. július 8-án nyújtotta be a Bizottságnak a tárca, a közvetlen támogatások irányító bizottsága 2010. szeptember 21-ei ülésén el is fogadta. A bizottsági határozat értelmében Magyarország 2010. október 16-ától előleget fizethet a mezőgazdasági termelőknek, a 2010-ben benyújtott kérelmeknek megfelelő kifizetések 50 százalékának erejéig, feltéve, hogy a fent említett rendelet 20. cikke alapján lezárult a jogosultsági feltételek ellenőrzése.

Az előlegfizetés jogszabályi hátterének biztosítása érdekében megjelent a vidékfejlesztési miniszter idevonatkozó rendelete, valamint a különleges tejtámogatás összegének megállapításáról szóló is. A rendelet hektáronként 47 485,53 forint összegben határozta meg az egységes területalapú támogatás mértékét, ami több mint 5300 forinttal meghaladja a tavalyi mértéket. Az MVH már a nyár folyamán előkészületet tett az esetleges előlegkifizetés végrehajtásáról. Az MVH az elmúlt hét során átutalta a SAPS-előleget mindazon, a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területen élő vagy egyéb vis maior eseménnyel sújtott és erről az MVH részére bejelentést tett ügyfeleknek.

Várom, hogy képviselő úr fogadja el válaszomat.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 86 2010.10.25. 1:04  79-86

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön ezekre a kérdésekre választ szeretne, akkor az azonnali kérdések műfajának megfelelő módon ezeket foglalja bele a déli 12-kor leadott kérdések sorába, és akkor a rendelkezésre álló másfél órában minden bizonnyal alapos választ tudunk adni. A kormány és a tárca vállalásait teljesíti, tehát ami a SAPS-előleg kifizetését jelenti, az már megtörtént, a tejtámogatás kifizetése pedig a holnapi napon, illetve az azt követő napokban meg fog történni.

Természetesen a tárca és a kormány is foglalkozik azzal, hogy a területen a katasztrófa után végezhető, a tájnak megfelelő, ahhoz illeszkedő termelési módhoz segítséget nyújtson. Az erre irányuló munka már megkezdődött.

Kérem, hogy képviselő úr fogadja el válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
43 78 2010.11.08. 4:07  75-81

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek képviselő úrral abban, hogy az elmúlt 8 év szocialista kormányzása már-már teljesen ellehetetlenítette a vidéki életet. Válaszom elején szeretném leszögezni, hogy a nemzeti együttműködés kormánya számára a falu nem középkori maradvány. Mindent meg fogunk tenni a vidék felemeléséért.

Amint azt miniszterelnök úr már a kormányprogram expozéjában elmondta, olyan vidékpolitikát kívánunk folytatni, amely megerősíti a magyar tulajdonú gazdaságot. Ezért legalább akkora védelmet és támogatást kell nyújtanunk a magyar vállalkozásoknak, a gazdáknak, a termékeknek, amekkorát az Európai Unió más országai biztosítanak saját gazdaságuk számára. Ennek megfelelően egy olyan XXI. századi vidékfejlesztési modell kialakítása a célunk, amely a természeti erőforrás-gazdálkodást, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre.

Azt, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk e téren, jól mutatják eddig megtett intézkedéseink. Csak röviden utalok néhányra. Enyhítettük az alkalmi foglalkoztatás anyagi és adminisztratív terheit. A kistermelői rendelettel, a közbeszerzési törvény módosításával lehetővé tettük, hogy a helyben termelt élelmiszert a kistermelők iskolába, óvodába, éttermekbe közvetlenül értékesíthessék. A magyar termőföld védelme érdekében létrehoztuk a Nemzeti Földalapot. Az illetéktörvény módosításával lehetővé tettük, hogy a családon belül adó- és illetékmentesen apáról fiúra szállhasson a gazdaság, elősegítve ezzel a generációváltást és a családi gazdálkodás folytonosságát. A közbiztonság javítása érdekében elfogadtuk az úgynevezett három csapás törvényt, az elkövetkező években több ezer új rendőr kezdheti meg szolgálatát. Sorra nyitottuk a korábban bezárt postákat, és indítottuk meg a közlekedést a bezárt szárnyvonalakon.

Az eddig megtett intézkedések mellett egy új szemléletű vidékpolitikát, vidékstratégiát dolgozunk ki. Ennek keretében átalakítjuk többek között az agrártámogatások egész rendszerét, mivel az nem biztosítja kellő mértékben a vidéki térségek felemelkedését, a faluközösségek megerősödését. Ugyan a vidékfejlesztést kellene hogy szolgálja az Új Magyarország vidékfejlesztési program, de jelenlegi szerkezetével nem alkalmas rá. Szembesülnünk kellett azzal, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 2007-2013 közötti időszakára a programozási korszak felénél a források több mint 80 százaléka már lekötött, vagy a már kiírt és elbírálásra váró pályázatok révén determinált.

Az új kormány az említett prioritások alapján mindössze körülbelül 200 milliárd körüli forrás elosztásáról dönthet. Az 1-es versenyképességi, illetve a 2-es tengely lehetőségei szinte kimerültek, így források a vidékfejlesztési és a LEADER-keretből lehetségesek. Ha az általunk nyújtható támogatások időben megfelelő helyekre kerülnek, akkor hosszú távon is reálissá válhat, hogy az agrár- és nem agrárfejlesztések összehangolásával, a vidék integrált fejlesztésével meg tudjuk őrizni talajainkat, vizeinket, a tájat, benne a közösségben élő, sajátos kultúráját, hagyományait megőrző, ápoló embert. Mert csak így maradhat belakott ez az ország egyik sarkától a másikig, és ez közhaszon.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, kérem képviselő urat, hogy fogadja el válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 236 2010.11.23. 9:11  235-251

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A kormányváltás óta számos olyan intézkedést hoztunk, amely a magyar vidék gyarapodását szolgálja, segítséget nyújt a magyar gazdálkodóknak.

Többek között eltöröltük a gazdaságok átadását sújtó illetéket, és megnyitottuk az utat a gazdák számára ahhoz, hogy a helyben megtermelt áruikat közvetlenül értékesíthessék. Egyszerűsítettük a vidéki foglalkoztatás feltételeit is azáltal, hogy megkönnyítettük az alkalmi és idénymunkások legális munkavállalását. Hangsúlyoztuk azt is, hogy szemléletváltásra van szükség az ügyintézés területén is. Ezen túl a hivatalnak is a közjót kell szolgálnia.

Ebbe a sorba jól illeszkedik az önök előtt levő törvényjavaslat, hiszen a célja nem más, mint hogy gyorsítsuk és könnyebbé tegyük a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatások kifizetését. A most bevezetni kívánt módosítások tovább csökkentik a gazdák adminisztrációs terheit, és a lehetőségek határain belül gyorsítják az ehhez kapcsolódó eljárásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Államtitkárként felelős vagyok a nemzeti együttműködés programjának végrehajtásáért, amelyben a szolgáltató közigazgatás kiemelt szerepet kap. Arra törekszem, hogy megszüntessük azokat az anomáliákat, amelyek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működését eddig jellemezték. Azt is pontosan tudom, hogy az MVH működését számos olyan közösségi jogi rendelkezés szabályozza, amelyeket nemcsak a gazdatársadalom, de magam is kifejezetten bonyolultnak és szükségtelennek tartok. Mindezek ellenére meg kell erősítenem azt, miszerint illetékes hatósági, valamint irányító hatósági jogkörömből adódó felelősségem nemcsak a nemzet, hanem a Közösség pénzügyi érdekeinek a védelme is.

Előre kell bocsátanom, hogy az önök előtt levő törvényjavaslat még nem tartalmaz minden olyan rendelkezést, amelyet magam is szükségesnek tartanék. Minden erőmmel szeretném elérni az eljárások további gyorsítását, egyszerűsítését. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy nagyon sok gazdát, gazdálkodót érintő kérdésekről van szó. Engedjenek meg felsorolnom néhány számadatot.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségi működése óta 2,3 millió támogatási, kifizetési kérelemről szóló döntést hozott. Az adminisztrációnak ugyanezen időszak alatt 4,4 millió ügyet kellett elbírálnia. Ebből több mint 3 millió esetben határozatot, végzést kellett hoznia, és mindeddig 2500 milliárd forint értékű támogatás kifizetéséről gondoskodott.

Egy ilyen szervezet esetében, amelynek munkája ilyen sok gazdát, gazdálkodót érint, minden változtatást csak alapos megfontolás után szabad megtenni. Egy felesleges munkamozzanatot előíró jogszabályi rendelkezés óriási többletköltséget jelenthet, nem is beszélve az eljárások esetleges elhúzódásáról. Egy megalapozatlan módosítás pedig könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy az auditok során Magyarországgal szemben pénzügyi korrekcióra kerül sor, ami végső soron a gazdáknak, gazdálkodóknak nyújtható nemzeti támogatási keretet is szűkítheti. Ilyen támogatási összegek mellett még az 1-2 százalékos mértékű szankció is milliárdokra rúghat.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt levő törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők: az ügyfelek számára kedvezőbb az a szabályozás, hogy ezen túl a támogatási feltételeket meghatározó jogszabályokat megfelelő felkészülési időt biztosítva kell hatályba léptetni. Ez a rendelkezés a korábbinál fegyelmezettebb döntés-előkészítést igényel, ami érinti mind a minisztériumi munkát, mind a hivatal tevékenységét.

A törvényjavaslat mezőgazdasági bizottság előtti vitáján reményeim szerint tisztázódott az a félreértés, miszerint a 45 munkanapos korábbi ügyintézési határidő 3 hónapban történő maximálása valójában az ügyintézési határidő csökkentését jelenti. Ez nem valami jogászi trükk, hanem egy pontos eljárási szabály. A félreértést vélhetően az okozta, hogy a munkanapokban és a naptári napokban számított határidő a dolog természeténél fogva mindenképpen eltérést mutat.

Ezen túlmenően az új szabályozás megszünteti azt a lehetőséget, ami a hiánypótlás esetén a határidő-számítás újrakezdését tette lehetővé.

(17.20)

A hiánypótlás miatt kétszer 45 munkanapos, valójában négy hónapos határidőnek hiánypótlási eljárással együtt a javaslatban foglaltak szerint három hónapra való csökkentése mindenképpen előrelépést jelent.

Szintén a mezőgazdasági bizottság ülésén vetődött fel az, hogy nem jelenti-e az ügyféli jogok korlátozását az a rendelkezés, miszerint a fellebbezés során új bizonyíték már nem hozható fel. Az eddigi eljárások során az ügyfelek egy része gyakorlatilag visszaélt a kérelembenyújtásra jogszabályban meghatározott eljárási határidők betartásával akkor, amikor egy elbírálásra eleve alkalmatlan kérelmet nyújtott be, és a hiányosságokat csak a jogorvoslati eljárás során pótolta. Ez mindenképpen az eljárás szándékos elhúzódásának minősíthető, amit mindenképpen meg kell akadályozni.

Végezetül szeretném kiemelni a javaslat azon rendelkezését, amely új fizetési kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek azáltal, hogy lehetővé teszi a fizetési halasztást vagy a részletekben történő teljesítést.

A következőkben néhány olyan rendelkezésről szólok, amelyek a végrehajtást segítik elő. Ilyennek lehet tekinti a hiánypótlásra vonatkozó szabályokat. A szabályozás ugyanis azt az alapelvet követi, hogy elsősorban azon kérelmezők számára kíván az eljárások során előnyt biztosítani, akik az előírásoknak megfelelően nyújtják be kérelmüket. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy számos esetben az egyes eljárási mozzanatok egymással összefüggésben vannak, mint például túligénylés esetén az úgynevezett visszaosztás, erre ugyanis addig nem kerülhet sor, amíg az összes kérelem nem került elbírálásra. A javaslat mindezekre figyelemmel rendelkezik úgy, hogy hiánypótlás teljesítésére maximum harminc nap áll rendelkezésre, vagy az eljárást az ügyfél saját érdekkörében fennálló szubjektív ok miatt nem függesztheti fel, akadályozva ezzel az elbírálásra már előkészített kérelmekkel kapcsolatos további eljárási cselekményeket.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosítási javaslatok összeállítását megelőzően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal eljárásait érintő eljárási rend átfogó módosításának lehetőségét is megvizsgáltuk. A részletes hatásvizsgálat alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy az eljárási rend átfogó módosításához előzetesen be kell várni a közösségi jogszabályok alapján kötelezően elvégzendő, az Új Magyarország vidékfejlesztési program végrehajtásáról szóló félidei értékelést, valamint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó KAP-reform alapvető irányait, várható intézkedéseit. Ezek ismeretében tudunk majd javaslatot tenni mind az intézményi, mind pedig az eljárásrend szükséges és átfogó megváltoztatására.

Mindezek előrebocsátása mellett kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 250 2010.11.23. 6:39  235-251

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is köszönöm valamennyiük hozzászólását, amelyből én a jobbító szándékot láttam. Néhány fölvetett kérdésre szeretnék válaszolni.

Először is fogalmazzuk meg talán azt, hogy miért elégedetlenek a gazdák, pályázók az MVH-val. Vajon a jogszabályi alapok miatt? Én úgy gondolom, hogy nem. Vajon - nevezzük most röviden - az MVH-törvény miatt csupán? Én úgy gondolom, hogy nem. A problémák jelentős részében én úgy vélem, hogy jogszabályi változtatás nélkül is lehet fordulatot elérni. Ahhoz, hogy ügyfélbarát legyen egy hivatal, nem kell jogszabályokat alkotni, másfajta szemléletet kell meghonosítani. Abban bízom, hogy már vannak erre utaló jelek.

Az elégedetlenség többnyire akár a pályázatok megjelenésétől a döntésig vagy a döntéstől a pénzhez jutásig terjedő időszak miatt van. Elképesztően bonyolult és hosszú az eljárásrend.

Megint csak úgy érzem, hogy nem feltétlen csak ez a törvény alapozza meg azt, hogy rövidüljenek ezek az idők. A III-IV. tengelyre vonatkozóan elkezdődött egy munka, amely ennek az időnek a lerövidítését célozza. Hiszen miért hosszú a döntési időszak? Azért, mert felkészületlen volt maga a kifizető ügynökség is, hiszen a rendeletek adott esetben nagyon zaklatott körülmények között születtek meg, pár nappal a meghirdetési időszak előtt, ezt a problémát orvosolja egyébként a törvényjavaslat, de nem csak a kifizető ügynökség nem tudott felkészülni rá, maga a pályázó sem. Én ennek tulajdonítom egyébként a fellebbezések jelentős részét, a felkészületlenségből vezetem le.

Nos, a III-IV. tengely esetén a most folyó munkák, amelyek az egész LEADER-program megújítását célozzák, meggyőződésem, hogy garantálni fogja, hogy a mostani 8-12 hónapos döntési időszakot meg fogjuk tudni felezni. Le fogjuk egyszerűsíteni az eljárásrendeket, amire a társadalmi vita során kialakított munkaanyag ad alapot. Most összegezzük egyébként a tapasztalatokat, amelyet az egész országban szereztünk. Mi magunk is járjuk a vidéket, tehát halljuk a gazdáktól azokat a gondolatokat, amelyeket képviselőtársaim itt most felidéztek.

Azért hadd említsem meg azt is, hogy örülünk annak, hogy a KAP-reform során vagy attól teljesen függetlenül is az Európai Unióban is elindult szinte mozgalom az egyszerűsítés irányába, nemcsak az agrárium, vidékfejlesztés területén, hanem más egyéb támogatások terén, de hát ezek még nem öltöttek testet jogszabályokban. Tehát jelen pillanatban azokból az eljárásokból, jogszabályokból tudunk kiindulni, amelyek érvényben vannak. Én úgy vélem, hogy ezért most hitegetni a gazdálkodókat azzal, hogy ebből rövid időn belül változás lesz, nem feltétlen szabad. A jelenlegi eljárásrendeken belül viszont meg kell tennünk mindent, hogy ne legyünk pápábbak a pápánál. A jelenlegi munkánk ezt célozza meg. Tehát biztosítsuk azt, hogy az Európai Uniónak ne kelljen visszafizetnünk összegeket az auditokat követően, biztosítsuk ily módon az európai uniós adófizető polgár és a társfinanszírozás folytán a hazai polgár érdekét is, azonban ezen belül a lehető legegyszerűbb eljárásrendet valósítsuk meg.

Egyetértek azzal, hogy van igény nagyobb horderejű változtatásokra. Mint elmondtam, szükséges megvárni ehhez a félidei értékelését az Új Magyarország vidékfejlesztési programnak, hiszen számos munkaanyagot kapunk, amely megalapozhatja a későbbi döntéseket. Hogy mást ne mondjunk, meglátjuk ebből vagy ebből is, hogy mennyi van a kasszában, hiszen egy nagyobb horderejű változás például az I-II. tengely esetén most - jelenleg azt kell hogy mondjam - nem nagyon indokolt, hiszen az I-II. tengelyek esetén a forrás elfogyott, illetve túlcsordult. A jelenlegi pályázati döntéseket pedig még az előző eljárásrendek alapján kell hogy meghozzuk, mint mondtam, a III-IV. tengely esetén viszont elkezdődött egy munka.

Mindezeket együttvéve engedjék meg, hogy azt a hasonlatot hozzam, hogy mi most hasonló helyzetben vagyunk, mint az az utas, aki navigációval el szeretne jutni valamely célhoz: választhatja a gyors utat, választhatja a legrövidebb utat és a harmadikat, a gazdaságosat. Mi most a gazdaságosat választottuk. Tehát az MVH meglévő szellemi erőforrásaival, emberi erőforrásaival, meglévő informatikai rendszerrel számolva kellett ezt a javaslatot benyújtani, és természetesen az elkövetkező évben és addig is dolgozva azon munkálkodunk, hogy egy új eljárásrend alakulhasson ki, és a következő törvényjavaslat, amelyet ide a Ház elé hozunk, valamennyi olyan érdeket érvényesít, amelyet önök is említettek.

Arra kérem képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosító javaslatokat, támogatott módosító javaslatokat önök is támogassák, és ezzel együtt a törvényjavaslatot támogatni, elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 316 2010.11.30. 7:23  303-316

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita végén engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam az elhangzottakat s az azokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot. Mind a plenáris, mind a bizottsági üléseken voltak olyan kérdések, főleg az általános célkitűzéseket illetően, amelyben összhang volt közöttünk. A megvalósítást illetően azonban jelentős eltérések voltak a kormány és az ellenzék álláspontja között.

Nos, hát melyek voltak azok a kérdések, amelyekben konszenzus alakult ki? Mindenekelőtt abban volt egyetértés, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az agrárium és a vidék olyan kiemelt jelentőségű szervezete, amelynek hatékony működése közös érdekünk. Közös érdekünk, mivel célunk az, hogy olyan szervezeti és jogi környezetet teremtsünk, amelyben a gazdák, gazdálkodók minél előbb és hiánytalanul megkapják a nekik járó támogatást. Ennek megfelelően a vita is döntően ezeket a kérdéseket érintette. Nem véletlenül, hiszen hiába fordított az állam az elmúlt években közel 20 milliárd forintot az MVH informatikai rendszerének fejlesztésére vagy még inkább fenntartására, mire átvettük a kormányzást, több mint 20 ezer kérelem esetében késésben voltunk. Meg kell jegyeznem, hogy a késedelmes ügyintézés területén jelentős haladást értünk el, mivel a lemaradások felét mára sikerült ledolgozni.

Tisztelt Országgyűlés! Nem meglepő tehát, hogy az MVH eljárásainak gyorsítása visszatérő elem volt a vitában. Kétségtelen tény, és ebben is egyetértés volt közöttünk, hogy az MVH eljárásai nem egy esetben az indokoltnál is bonyolultabbra sikerültek, s amire az expozéban is utaltam, indokolt lenne azok teljes körű áttekintése. Álláspontunk ezzel kapcsolatban nem változott, legkésőbb a 2014-2020 közötti időszakra érvényes KAP-reform ismeretében már javaslatot kívánunk tenni az eljárásrend átfogó egyszerűsítésére.

Szeretnék néhány szót szólni azokról az indítványokról, amelyek a kezdeményezőjük által megfogalmazott szándékokkal ellentétes tartalommal kerültek benyújtásra. Ilyen például az az indítvány, amelyik a 3 hónapos ügyintézésre vonatkozó szabályt törölné a javaslatból. Itt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy visszatérő elem, hogy nem vagyunk tekintettel a munkanapra és a naptári napra. Ebből az ellentmondásból gondolják képviselőtársaim azt, hogy hosszabb lesz az ügyintézés. Nem lesz hosszabb. Ha elfogadnánk az ellenzéki javaslatot, azzal az eljárást egy hónappal meghosszabbítanánk. Nem mindegy ugyanis az sem, hogy a hiánypótlással a határidő újrakeződik-e, és hogy annak időtartama beleszámít-e az eljárási határidőbe.

Ugyancsak hadd utaljak az itt elhangzott néhány félmondatra, amely a gazdákra hárításról, a gazdák kárára történő szabályokról szól, hogy sanyargatjuk az ügyfelet.

(17.50)

Nem léteznek gazdák meg ügyfelek, hanem vannak ilyen gazdák is, és vannak olyan gazdák is. Itt a jogszabály a többség számára kedvező szabályokat, a túlnyomó többség javára kedvező szabályokat kíván hozni, hiszen az MVH-nál folyó közigazgatási hatósági eljárás nagyban különbözik más egyéb, a Ket. alá tartozó eljárásoktól. Itt nem egyedi ügyintézésekre kerül sor, hanem csoportos ügyintézésekre, tehát a közérdek, a gazdák közös érdeke az, hogy minél előbb elintéződjön a közös ügyük, mert amíg valaki addig lövöldözik a céltáblára, míg el nem találja a nem tudom, hányadik fellebbezéssel, addig a többi vár a pénzére.

Több módosító indítvány is kibővítené a feltételek meglétének utólagos igazolására rendelkezésre álló határidőket. Megértem, hogy egy-egy ügy elintézése az adott személynek akár létfontosságú is lehet, de amikor a gazdasági és jogpolitikai megfontolásból értékválasztás előtt áll a jogalkotó, akkor azt hiszem, az a helyes irány, ha a feltételeket időben teljesítő meghatározó többség érdekeihez szabjuk a szabályozást, nem pedig a kisebbséghez. A kisebbség ugyanis nem alakíthat ki olyan helyzetet, amely például a visszaosztási ráta késedelmes megállapítása miatt a támogatási döntés meghozatalát is késlelteti, viszont a fellebbezés során a feltételek meglétének utólagos igazolását korlátok között lehetővé tevő bizottsági vagy kapcsolódó módosító indítvány támogatását elképzelhetőnek tartom.

A mezőgazdasági bizottság ülésén felvetődött, és itt is elhangzott, hogy a jogvitás esetekre különítsen el a döntéshozó forrásokat. Szerintem a képviselő úr is tisztában van azzal a közösségi jogi előírással, hogy a határidőben el nem költött pénz gyakorlatilag már nem is költhető el.

Az indítványok közül még egy témát szeretnék érinteni. Szerepelt a javaslatok között egy olyan gondolat, miszerint ha az MVH határidőben nem fizeti ki a támogatást, akkor a késedelemért anyagi felelősséggel is tartozzon. A magam részéről ezzel az alapelvvel egyetértek, a konkrét módosító indítvánnyal azonban annak tartalma és időzítése miatt nem, mert igaz az, hogy minél előbb fizet az MVH, annál előbb javul a támogatott likviditás helyzete, ezért az MVH esetleges késedelmét érintő pénzügyi jogkövetkezményt a jövőben talán a késedelmi kamat oldaláról kellene megközelíteni.

Tartalmilag azonban szeretném felhívni a javaslatot megfogalmazók figyelmét, hogy az igényelt és a megítélt támogatás között akár jelentős különbség is lehet, így az igényelt támogatás összegéhez igazodó anyagi jogi következmény nem megalapozott. A javaslat időzítéséhez annyit, hogy annak megvalósítása jelentős további szervezési, szabályozási erőfeszítéseket és további anyagi erőforrásokat igényel. Arra viszont nyitott vagyok, hogy ezt az általam is stratégiainak tekinthető kérdést a későbbiekben részletesen megvitassuk az érintettekkel.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton szeretném megköszönni a vitában elhangzott jobbító szándékú véleményeket, egyidejűleg pedig kérem, hogy a törvényjavaslatot a kormány által is támogatott módosító indítványokkal együtt elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 162 2011.02.21. 2:16  159-162

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt években a magyar vidék mély válságba került. Különösen a kistelepülések sodródtak szinte kilátástalan helyzetbe, ahol egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A vidéki helyi közösségek sorra vesztették el szolgáltató és közösségmegtartó intézményeiket. Mi magunk mindig is azt hangsúlyoztuk, hogy sikeres vidék nélkül nem lehet nemzetünk sem. Ezért azt kívánjuk elérni, hogy a vidék életminőségben, munkahely- és népességmegtartó erőben felvegye a versenyt a városokkal és más országok vidéki tájaival.

Ennek érdekében már az elmúlt időszakban is számos intézkedést tettünk. A rendelkezésemre álló idő rövidsége miatt most csak utalok a fiatal gazdák támogatására a Nemzeti Földalap létrehozásával, a közbeszerzési törvény és a kistermelői rendelet révén a helyi termelők segítésére, illetve számos, az agráriumot érintő eljárás egyszerűsítésére. Véleményem szerint mindezek jól tükrözik, hogy politikánk középpontjában éppen a leginkább rászoruló térségekben élők állnak.

Ami az 5 ezer fő alatti falvakban működő mikrovállalkozások támogatását illeti, a másodlagos termékek feldolgozásával foglalkozók továbbra is az ÚMVP hármas tengelyéből juthatnak támogatáshoz. A vidéki turizmus fejlesztését szolgálja a turisztikai tevékenységek ösztönzése című intézkedés. Ebből támogatást kaphatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a természetes személyek, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek és az egyházi jogi személyek is. A jogszabályokat 2011 márciusában teszi közzé az irányító hatóság, a támogatási kérelmeket 2011 májusában nyújthatják be az ügyfelek. Azon vállalkozások számára, amelyek éves árbevételük több mint felét mezőgazdasági tevékenységből szerzik, az idén ősszel nyílik meg a támogatási lehetőség.

Várom, hogy válaszomat képviselő úr fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 124 2011.03.24. 3:59  1-147

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! "Én pedig honunk minden lakosát, ha nem is gazdagnak, magas helyen állónak, de szabadnak látni óhajtanám!" - mondta a reformkor nagy államférfija, Széchenyi István. Olyan gondolat ez, amelyet folyamatosan szem előtt kell tartanunk, miközben hazánk új alaptörvényét tárgyaljuk. Mindenkinek joga van a szabadsághoz, ezt tehát mindenképpen szükséges lefektetnünk alkotmányunkban. Szükséges, de ha érvényesíteni is akarjuk, nem elégséges. Az alkotmányozás során azt is végig kell gondolnunk, milyen feltételek biztosítanak valódi szabadságot Magyarország állampolgárai számára.

Végig kell gondolnunk, ki a szabad ember. Vidéken élőként és vidékfejlesztésért felelős államtitkárként úgy gondolom, nem tekinthető szabadnak az, akit korlátoznak lehetőségeiben. Nem szabad az, aki nem juthat megfelelő szintű orvosi ellátáshoz településén, aki gyermekét nem járathatja helyi óvodába, iskolába.

(15.50)

Ehhez hasonlóan az sem szabad ember, aki elérhető közelségben nem talál állást, aki nem kaphat bármikor segítséget a helyi hivataloktól. Nem szabad az, aki korlátozottan fér hozzá a postai szolgáltatásokhoz, akinek korlátozottak a közlekedési lehetőségei. Nem él szabadon az az ember sem, akinek nem adatik meg az alkalom a tartalmas közösségi együttlétre akár a települése templomában, akár művelődési házában.

Ezért úgy gondolom, ha szeretnénk Széchenyihez hasonlóan minden magyar állampolgárt szabadnak tudni, akkor törvényben kell rögzítenünk, és biztosítanunk kell azokat a feltételeket, amelyek a szabad, emberhez méltó élet zálogai. Le kell fektetnünk, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Ehhez biztosítanunk kell az épített és természeti környezet védelmét, valamint az orvosi ellátást. Le kell fektetnünk, hogy mindenkinek joga van hozzáférni a közszolgáltatásokhoz, és ennek érdekében fenn kell tartanunk, ha kell, újra kell nyitnunk a kistelepülések vasúti vonalait, postáit, hivatalait, templomait, iskoláit.

Arany János azt mondta: ha semmid sincs, van szép szabadságod. Én azt gondolom, a szabadság akkor szép igazán és akkor valódi, ha megad minden lehetőséget és körülményt a tartalmas, emberhez méltó élethez. Fontosnak tartom, hogy az új magyar alaptörvény biztosítsa ezeket a feltételeket minden magyar állampolgár számára az ország minden szegletében. Ha egy virágzó, fejlődő Magyarországot akarunk látni, akkor mindenekelőtt biztosítanunk kell az ország teljes belakottságát. Ezt csak akkor érhetjük el, ha a vidéki életnek is visszaadjuk a becsületét, ha javítjuk a vidéken élők életminőségét. Ha fenntartjuk és megőrizzük azokat az intézményeket, amelyek a vidéki gazdaság és társadalom számára nélkülözhetetlenek, és ha őrizzük és védjük azokat az intézményeket is, amelyek lehetőséget nyújtanak a közösségi együttlétre, és ezáltal segítenek a helyi kultúra, hagyományok és az értékek átmentésében, végső soron a közösségek megtartásában.

A sokszínű helyi hagyományokat csak akkor tarthatjuk életben, ha megőrizzük és fejlesztjük a vidéki térségek versenyképességét, népességmegtartó erejét, fenntarthatóságát és vidéken az életminőséget. Ez olyan fontos feladatunk, amelyről nemzeti alaptörvényünknek is szót kell tartalmaznia, szót kell róla ejtenünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 171 2011.04.04. 2:16  168-175

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A LEADER elsősorban egy vidékfejlesztési módszer, a helyi igényeken alapuló stratégiákon keresztül valósul meg, helyi szereplők bevonásával. A LEADER tehát egy vidékfejlesztési módszer, nem öncél, önmagában nem érték, a cél a vidék összehangolt fejlesztése, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozások forráshoz juttatása helyi közmegegyezésen alapulva. A LEADER-akciócsoportok ezen elvárásoknak finom szólva sem tesznek eleget maradéktalanul. A 96 LEADER-akciócsoport közül számos olyan található, ahol a térség iránti elkötelezettséggel, a vidékfejlesztésben érdekeltek széles körű bevonásával születik döntés, felelősséggel munkálkodnak, és a munkaszervezet is felkészült és gyakorlott szakemberekből áll; és vannak olyanok, ahol a támogatásokkal visszaélnek, az akciócsoportok és a munkaszervezetek a LEADER-t a helyi elit belterjes bizniszének gondolják, képzelik.

A legsúlyosabb probléma persze az, hogy maga a támogatás nagyon bonyolult eljárásrendben és hosszan jut el a pályázóhoz. A feladat ezért mindenképpen a LEADER hitelességének visszaállítása, amely jelenti egyrészt azt a feladatot, hogy magukat az akciócsoportokat kell hitelessé tenniük a helyi szereplőknek és az eljárásrendeket átdolgozni. Elkészült az a jogszabály, amely alapján ki fogjuk nyittatni a kapukat, tehát a bezárkózó LEADER-közösségeknek nem szabad olyan gátakat szabniuk, ami lehetetlenné teszi a csatlakozást. Ez a rendelet elkészült, és míg az egész átalakítási folyamat tart, addig központi jogcímként fogjuk kiírni például a mikrovállalkozások támogatását (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) és a turisztikai tevékenységek ösztönzését.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 175 2011.04.04. 1:14  168-175

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Utóbbi mondataival teljes mértékben egyetértek, képviselő asszony, ezen munkálkodunk, hogy az eljárásrend megújuljon és egyszerűbb legyen, viszont amíg ez a munka tart, és nem szervezzük újjá a LEADER-közösségeket, addig - egyébként az EU-szabályozással összhangban - központi jogcímként írjuk ki például a mikrovállalkozásokat vagy a turisztikai tevékenység ösztönzését; egyébként tesszük ezt azért is, hogy megteremtődjön az összhang az Új Széchenyi-tervvel.

(15.30)

Nehezen viselnék a vállalkozások azt, hogy amíg az ötezer fő fölötti településeken nyitva állnak a jogcímek a mikrovállalkozások számára, addig ugyanez a lehetőség nem adatik meg az ötezer fő alatti településeken. Így a központi jogcímen egyébként érvényesíthetőek olyan törekvések is, amelyek a helyi döntésnél nem mindig, a gyakorlat ezt mutatja, ilyen például a foglalkoztatás ösztönzése. A célunk elsősorban a források pályázókhoz való juttatása, nem feltétlenül a szervezetnek az érdekei, legkevésbé sem a munkaszervezetek érdekeinek érvényesítése.

Kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 178 2011.04.26. 1:47  175-179

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Dabrony Község Közalapítvány támogatási kérelmet nyújtott be az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében, a falumegújításra és fejlesztésre igénybe vehető támogatás iránt a dabronyi Malom utca 8. szám alatti épület külső felújítására és közvetlen környezetének rendbetételére, parkosítására.

(16.40)

A támogatási kérelem alapján az MVH határozatában megítélte a támogatást. Tekintettel arra, hogy az MVH által lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kiderült, hogy a megvalósítás sem mennyiségben, sem minőségben nem felelt meg a támogatási kérelemben vállaltaknak és a támogatási határozatban jóváhagyottaknak, az MVH a vonatkozó jogszabályok, EK tanácsi rendeletek alapján - jogszerűen - a támogatás egy részét visszatartotta, és a közalapítványt szankcióval sújtotta. Eltérés mutatkozott többek között szivárgó-, térburkolat-építési, kert- és parképítési, vakolási, szigetelési tételeknél. A vonatkozó jogszabályok alapján 3 százalék feletti eltérés már szankciót von maga után, a vizsgált kifizetési kérelemnél ez az eltérés közel 39 százalékos volt.

A közalapítvány a döntés ellen fellebbezést nyújtott be az MVH-hoz. Az eljárás jelenleg még folyamatban van, az MVH várhatóan ezen a héten meghozza és postázza a döntést az ügyfél részére.

Tájékoztatásul közlöm, hogy méltányosság gyakorlására az idevonatkozó EK-rendelet és a 2007. évi XVII. törvény nem ad lehetőséget.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 182 2011.05.16. 2:04  179-182

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az Új Magyarország vidékfejlesztési program félidei értékelése lezárult. A programozási időszak hátralévő, 2011-13 közötti időszakában a rendelkezésre álló források nagysága a visszafolyó, valamint a jogorvoslati eljárás során lekötött források nagyságától is függ. A forrás egyik része közvetlenül, másik része közvetve lesz hozzáférhető a fiatal gazdálkodók számára.

Jelenleg folyamatban van a versenyképességet javító, támogatási konstrukciók feltételeinek aktualizálása, pontosítása. Ez év második felében várható a támogatási jogcímek meghirdetése. Ennek keretében új fiatalgazda-támogatási rendeletet fogunk készíteni. Célunk, hogy a támogatás a mezőgazdaságban ténylegesen tevékenykedő, a vidéki élet mellett hosszú távon elkötelezett szakemberekhez kerüljön, az ő gazdálkodásuk megalapozását szolgálja. A gazdaságátadási támogatási konstrukcióval történő szorosabb összekapcsolás is a korszerkezetváltás elősegítéséhez járul hozzá.

Egyeztetés folyik annak érdekében, hogy a nyertes fiatal gazdanők egyes családtámogatási ellátási formákhoz való hozzáférése akadálytalanul mehessen végbe. Azt tervezzük, hogy az egyéb beruházási jogcímek esetén is előnyben részesítjük a fiatal gazdákat magasabb támogatási intenzitás, illetve többletpontok formájában. Nagy reményeket fűzünk továbbá a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös demográfiai földprogramhoz.

Tisztelt Képviselő Úr! Úgy vélem, mindezen intézkedések hozzájárulnak az agrárium és a vidék szempontjából elengedhetetlen generációváltás megalapozásához. Kérem válaszom szíves elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 79 2011.06.14. 4:03  76-82

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció címében jelzett feltételezésre és a feltett kérdésre röviden úgy is válaszolhatnék, hogy nem és nem. No, de egy kicsit bővebben!

Mindenekelőtt szabad legyen képviselő urat emlékeztetnem arra, hogy az interpellációban hivatkozott két eset időpontja, 2006 és 2008, az MSZP kormányzásának idejére esik, amikor éppen ön volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt felügyelő minisztérium államtitkára. Így rendelkezett minden olyan törvényes eszközzel, amellyel az említett ügyek lezárását segíthette volna. Hogy nem tette, felmerül a kérdés - a konkrét ügyben is talán -, hogy talán nem is olyan egyértelmű, hogy a hivatal packázik.

Tekintettel arra, hogy az interpelláció nem tartalmaz beazonosítható módon konkrét eseteket és adatokat, néhány általános információt kell a tisztelt Házzal megosztanom.

2010-ben több tízezres nagyságrendű áthúzódó ügyet örökölt a hivatal. Megfeszített munkával ennek 65 százaléka rendeződött. Hogy érzékeltessem az arányokat, egy évben 400 ezret meghaladó számú kérelem érkezik a hivatalba, mintegy 700 ezer határozat és végzés születik. Jogorvoslati szakaszba az összes ügy mintegy 3 százaléka, ebből peres útra 0,3 százaléka kerül. A hivatal pernyertességi aránya az új vezetés eddigi időszakában 84 százalékos.

A fentiek alapján is jól látszik, hogy a kormányváltást követően rengeteg ügy várt lezárásra. Számos területen tapasztaltunk az előző kormánytól örökölt hiányosságokat, de értelemszerűen a jogszabályok módosítása folyamatban levő ügyekben nem jelenthetett mindig megoldást. Úgy gondolom, a felsorolt adatok világosan beszélnek. A hivatal végzi a munkáját, tevékenységében nincs nyoma... - hogy idézzem - törvények felett állónak tekinteni magát, épp így a kontrollnélküliség is minden alapot nélkülöző kijelentés.

Képviselő úr pontosan tudja, hogy az MVH eljárásrendje európai uniós akkreditáción esett át, az ellenőrzési rend pedig többkörös. A hivatali belső ellenőrzés mellett pályázaton kiválasztott független hazai szervezet és az Európai Unió is végez ellenőrzést. A rendszer kizárja a képviselő úr által felvetett bosszú lehetőségét.

Az örökölt hiányosságok miatt természetesen nem tekintjük tökéletesnek és hibamentesnek az MVH munkáját. Az önök kormánya által létrehozott Új Magyarország vidékfejlesztési program meglehetősen hosszú átfutási idővel működik, nem képes rugalmasan kezelni a támogatást kérők igényeit. E kedvezőtlen helyzet korrigálása érdekében kerül a kormány elé az agrártámogatásokra is vonatkozó folyamategyszerűsítési program. Célunk az ügyféligényeknek való jobb megfelelés, a folyamatba épített aránytalan akadályok megszüntetése, az eljárási határidők jelentős csökkentése és kiterjesztése az eljáró hatóságokra is, továbbá az eljárásokban a szabályszerűség követelménye mellett a hatékonyság, arányosság és eredményesség elvárásainak való egyidejű megfelelés érvényesítése, összességében jelentős egyszerűsítés megvalósítása.

Ennek jegyében a mikro- és turisztikai vállalkozások számára most nyíló pályázatoknál az eljárási időt megfeleztük.

Most és a jövőben is a minisztérium és az MVH felelős vezetői is azon dolgoznak, hogy a termelők minden szabályszerűen benyújtott kérelme határidőben, szakszerűen nyerjen feldolgozást.

Kérem képviselő urat, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(15.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 182 2011.06.27. 2:14  179-182

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az integrált közösségi és szolgáltató terekre vonatkozó nyertes pályázatok száma 635 darab, amelyből 147 a leghátrányosabb helyzetű kistérségekre esik. A program célja a helyi közösségi tér, a helyi civil ház létrehozásán túl egyéb szolgáltatások biztosítása is mind a fiatalok, mind az idősek számára; például a számítógép- és internethasználat, valamint a könyvtári szolgáltatások nyújtása. Az IKSZT valódi civil házként a közönség szolgálatában áll, az üzemeltetőjének ifjúsági programokat is kell szerveznie. A fenntartó kötelezettséget vállal az ifjúsági programok, közművelődési programok szervezésén túl ifjúsági pult kialakítására is.

A szolgáltatás célcsoportja a 12-29 éves korosztály, amelybe nemcsak a településen élő, hanem az ott tanuló, illetve a térségben élő fiatalok is beletartoznak. A program az Új Magyarország vidékfejlesztési programon belül újszerű finanszírozási formát jelent, hiszen az infrastrukturális fejlesztés támogatása a szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök beszerzése mellett, a legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forintösszegű támogatás magában foglalja a működés megkezdését követően első 3 évben a címbirtokos részére nyújtandó működési támogatást, mintegy kezdő segítséget adva a fenntarthatóság biztosításához.

Az IKSZT működtetésére elszámolható kiadás a működés első évében legfeljebb 3,2 millió, a második évben 2,2, a harmadik évben legfeljebb 1,1 millió forint lehet. A közösségi szolgáltató terek fenntartását a nyertes önkormányzatoknak vagy más pályázóknak kell biztosítaniuk. Ezt segíti az is, hogy az IKSZT-ben lehetőség van a vállalkozói terek, üzleti szolgáltatások kialakítására, ezáltal a bevételszerző képesség növelésére, szolgálva ezzel az IKSZT-k hosszú távú működését.

Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 60 2011.09.19. 4:11  57-64

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindenekelőtt egyetértek önnel abban, hogy a LEADER jelentős szerepet játszhat a vidék, a kistelepülések megújításában. Igaza van abban is, hogy a hazai rendszer túlbürokratizált, és hosszú eljárásokkal, egyes esetekben visszaélésekkel volt terhelt.

Számos helyi akciócsoport a vidéki közösség valós érdekei fölébe a kiválasztott tagok érdekeit helyezve belterjes gazdasági vállalkozásként működött. Ebben nagy szerepe volt az előző kormány által alkotott rendeleteknek és eljárásoknak, amelyeknek felülvizsgálata, módosítása vagy éppen eltörlése folyamatban van. Ahhoz, hogy megalapozottan dönthessünk, folyamatosan egyeztetünk az érintettekkel. Fontos megjegyezni azonban, hogy hazánkban számos eredményes, példaértékű LEADER-kezdeményezés és akciócsoport is működik. A LEADER alapvetően a vidéki gazdaságfejlesztés eszköze, amelynek kulcseleme a helyi közösség. Úgy gondolom, még nem késő, hogy a LEADER visszanyerje valós gazdaságfejlesztési szerepét, ezért számos változtatást vezettünk be tavaly június óta.

Részletes tanulmányban tártuk fel a problémákat, majd a megoldási javaslatokat társadalmi vitára bocsátottuk. Az Európai Unió félretájékoztatása helyett folyamatosan részt veszünk az Európai Vidékfejlesztési Hálózat LEADER-albizottságának munkájában, sőt a szakmai munkába a hazai akciócsoportokat is bevonjuk. A szakmai felkészültség javítása érdekében felmértük az akciócsoportok képzési igényeit, és több témára épülő képzéssorozatot indítottunk el. Kiemelt figyelmet kapott a helyi közösségek nyitottsága, valamint a korrekt pénzügyi gazdálkodás megteremtése. A nyitottság elősegítése érdekében jogszabállyal szüntettük meg az egyes akciócsoportoknál a jogi formából adódó, pénzosztó klubként való működést. A jövő évet már tisztán a nyitottság szempontjából ideális egyesületi formában, megújult tagsággal működő akciócsoportokkal kezdjük el. Elzártuk a pénzcsapokat, korlátoztuk az irodabérletre, irodabútorra, utazásra, tiszteletdíjakra vonatkozó kiadások mértékét. Szigorúbb igazolásokhoz kötjük az eszközök beszerzését és az önként vállalt feladatok végzését. Előírtuk az akciócsoportok számára, hogy honlapjukon közzé kell tenniük a kifizetési kérelmeikhez kapcsolódó részletes jelentéseket, így bárki számára látható, hogy mire mennyit költött az akciócsoport.

Az év első negyedében elindítottuk a helyi stratégiák felülvizsgálatát, ezzel az akciócsoportok lehetőséget kaptak az első LEADER-kör tapasztalatai alapján a fejlesztési célok és a forrásallokáció megfelelő módosítására. Ezt követte a LEADER-pályázati kiírások előkészítése. Az EU LEADER-albizottságának ajánlásai nyomán a bürokráciát csökkentendő a kis értékű és a komplex projektekre külön eljárásrendet dolgoztunk ki. Lehetővé tettük, hogy a projektek kiválasztásakor a helyi bírálóbizottságok vizsgálják a LEADER alapelveinek való megfelelést. A támogató nyilatkozatuk a pályázat beadásának alapfeltétele.

A fentiek alapján önre bízom annak eldöntését, hogy a július 29-én megjelent LEADER-támogatási rendelet valóban változatlan feltételeket tartalmazott-e. Bízom benne, hogy hozzájárultam a felszólalásában fellelhető, néhány információhiányból eredő ellentmondás feloldásához.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 171 2011.10.18. 12:00  123-192

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A vidékfejlesztés alapfilozófiájaként szoktuk említeni, hogy a vidék az nem csupán termelési tér, az élelmiszer-termelésnek a helyszíne, más munkahelyek létrehozásának terepe, nem csupán egy biológiai élettér, amelyet meg kell óvnunk, meg kell őriznünk, és nem szabad felcserélni az előző cél érdekében, hanem egy kulturális és társadalmi tér is, ahol az életünket éljük, és tulajdonképpen ebben a harmadik mezőben lepleződik le a másik kettőnek az értelme.

Mindezek közös, együttes, harmonikus és komplex, kiegyensúlyozott fejlesztését kell hogy szolgálja az Új Magyarország vidékfejlesztési program, amelyet négy tengelybe sorolunk. E gondolat alapján kell hogy elhelyezzük magát az agráriumot, a mezőgazdaságot is.

Alaptételként szoktuk említeni, hogy a mezőgazdaságnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges és jó minőségű élelmiszerrel ellássa a vidéket, hanem ezzel teljesen egyenrangú feladata - hangsúlyozom, teljesen egyenrangú feladata -, hogy a termelés révén, amely nem lehet öncél, a termelés révén megőrizzük a vizeink minőségét, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni vizeinket, a termőföldet, a jó környezeti állapotot, a kultúrtájat, a közösségeket, benne az emberrel, mert azt kell hogy szolgálja az agrárium is, hogy belakott legyen ez az ország az egyik sarkától a másikig.

Hogyha értékeljük az Új Magyarország vidékfejlesztési programot, akkor azt kell megvizsgálnunk, hogy vajon ennek a programnak a működése, és most akár az elmúlt évi eredmények, szolgálják-e e célokat. Itt, mint ahogy képviselőtársaim is mondták, hangsúlyoznunk kell, hogy sok tekintetben ez a program sínen van, mozgástere csekély, összességében az eszközök, források 80 százaléka már lekötött volt a kormányváltás idején.

Néhány gondolatot hadd mondjak el tengelyenként, ezt a gondolatot alapvetésül használva.

Az egyes tengely a versenyképességi tengely, ebben kaphatnak támogatást az állattartó telepet létrehozni szándékozók vagy élelmiszerüzemet létrehozók, de akár a géptámogatás is ebbe a körbe sorolható. Az elmúlt évben elkészített félidei értékelés itt mutatja ki a legsokkolóbb számot, miszerint ennél a tengelynél a pályázók 5 százaléka nyerte el az összes forrás 69 százalékát. Ennek bizony nemcsak az az oka, hogy kevésbé versenyképesek a kicsik, hanem maguk a pályázati kiírások is ezt determinálták.

A 4 EUME nagyságrendet, az Európai Unióban meghatározott gazdaságméretet persze el kell érni, de a most kiírt pályázatoknál már azt az eljárást követjük, hogy ezt a nagyságrendet a beruházással kell elérni, és nem a pályázatok benyújtásakor. Így engedjék meg, hogy vidékfejlesztési szempontból ne lelkendezzek feltétlenül azokon a beruházásokon, amelyek amúgy a versenyképességet növelve, számos munkahelyet szüntettek meg. Szükség van a versenyképesség növelésére és ennek révén a költségek csökkentésére, azonban legalább ennyire szükség lenne a jóval nagyobb foglalkoztatási potenciált felmutató kisebb gazdaságok segítésére is.

(17.30)

A II. tengely célja a környezet és vidék állapotának javítása, környezetbarát gazdálkodási gyakorlat elterjesztésével. Ha itt a jelenlegi állapotot mondjuk, akkor bizony kötelezettségvállalással lekötött a keret 98 százaléka, tehát a mozgástér szinte a nullával egyenlő. A 2010-es évben egy fontos, említésre méltó dolgot azért megemlítenék, mégpedig azt, hogy meghirdettük az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzése jogcímet, amelynek keretében az állattenyésztők jogosultak ötéves kötelezettségvállalás mellett a támogatásra.

A III. tengely jelenti a vidék gazdaságfejlesztését és a diverzifikációt, a vidéki életminőség javítását. A beszámoló rögzíti, hogy a mai vidéki társadalom számára inkább a szociális ellátásokra, az alapszolgáltatásokat érintő fejlesztésre van igény, mintsem a vállalkozói kockázatvállalási készségeket, innovatív ötleteket, elképzeléseket nyújtó gazdaságfejlesztésre. Rögzíti, hogy bizony az igények ezt mutatják. De ebbe nekünk nem szabad belenyugodnunk, mert több oka is lehet, hogy sikertelennek minősíthetjük akár a mikrovállalkozások számára kiírt pályázatokat.

Úgy véljük, hogy a pályázati kiírásokban a források elosztásánál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia ennek a területnek, és a szépítészeti beavatkozások irányából a gazdaságfejlesztésre kell átcsoportosítani a forrásokat, illetve az eljárásrendeket oly módon átalakítani, hogy csábítóbbak legyenek ezek a pályázati lehetőségek. Megemlítem azt, hogy a legújabb idei kiírásnál, amelynek a pályázatelbírálási idejét lefelezzük az elmúlt időszakhoz képest, háromszorosan jegyezték túl akár a mikrovállalkozások számára nyitott keretet, akár a turizmus számára nyitott keretet. A turisztikai tevékenységnél egyébként falusi szálláshely, gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek fejlesztéséhez lehetett forrást kapni, és emellett, a szálláshelyfejlesztéshez nem kötődően, a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad- és halgazdálkodási adottságaira, közösségi, kulturális és gasztronómiai örökségére, a nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre mint vonzerőre épülő minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítésére.

Itt fontos szólnunk arról is, hogy nemcsak a beruházáshoz adott forrásokkal lehet ösztönözni ezt a területet és segíteni ezt a tevékenységet. Ezt szolgálta a pályázatok kiírása mellett a Vidékfejlesztési Minisztérium számos rendelete, így a kistermelői vagy éppen a vendégasztalra vonatkozó rendelet, amely egyáltalán vonzóvá, életszerűvé teszi a falusi vendéglátást, megnyitva olyan lehetőségeket, amelyek érthetetlen módon bezárultak az elmúlt években, hiszen egy disznótort nem lehetett tartani egy falusi vendéglátóhelynél. De idesorolható akár a pálinkafőzés lehetőségeinek kiszélesítése is vagy az éppen ezekben a napokban megszülető rendelet, a tájfajtákról, a tájfajták szaporításáról szóló rendelet is.

A vidéki életminőséget javítandó támogatási körben jelentős terület az integrált közösségi szolgáltató terek létrehozására vonatkozó. Itt azért volt némi teendő még ezzel a pályázattal is, hiszen jelentős módosításokat kellett elvégezni az eljárásrendekben, hogy a pályázók érdekei ne csorbuljanak, ne vonjanak el milliókat ahhoz képest, amit a támogatási határozat tartalmazott. És ez a terület is tanulságul szolgál, hiszen nagyon fontos biztosítani az összhangot a strukturális alapokkal. Számos esetben előfordul, hogy egy 270 fős településen átadjuk az új integrált közösségi szolgáltató teret, majd ezt követően a száz méterre levő, amúgy regionális programból felújított kultúrházban megtartják az ezt követő fogadást. Ebben az esetben nevezzük akárminek ezt a két intézményt, ennek a két falunak két közösségi háza van. Tehát nagyon fontos az összhang megteremtése, amire törekszünk az elkövetkező időben.

Az elmúlt évből még két eseményt vagy programot kívánok megemlíteni. Az egyik a LEADER-program megújítása, amelyet egy széles körű társadalmi vitával kezdtünk. Közel sem értünk még e folyamat végére, de első körben nyilvánvalóan a pénzcsapokat kellett elzárni, hiszen nagyon sok vidéki akciócsoportnál, munkaszervezetnél azt tapasztaltuk, hogy a helyi politikai elit belterjes bizniszeként működik ez a szervezetrendszer. Elképesztő aránytalanságok alakultak ki például a működési költségek területén az ország különböző részein, no meg a munkaszervezetek kvalifikáltságát tekintve is.

Másrészt számba vesszük azt, hogy milyen könnyítéseket lehet elvégezni ebben az eljárásrendben, és az állami egyszerűsítési program keretében most pedig - módszeres munkával - az egész Új Magyarország vidékfejlesztési program eljárásrendjeit vesszük górcső alá. Meggyőződésem, hogy ezt az eljárásrendet közelíteni kell a strukturális alapok eljárásrendjeihez.

Megújult a magyar nemzeti vidéki hálózat, amely a vidékfejlesztés társadalmasítását szolgálja. Egyszerre kell azt biztosítanunk, hogy leképezze a magyar vidéket, és reprezentatív módon mutassuk fel annak sokszínűségét, biztosítsuk a képviseletét, másfelől operatív munkára is alkalmas legyen ez a testület. Így egy lényegesen lecsökkentett elnökséggel és egy bő létszámban meghagyott tanáccsal e két feltételnek is megfelelünk. Én bízom abban, hogy ez a megújult hálózat a vidék megújulásának szolgálatába áll.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 162 2011.10.24. 2:12  157-166

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal legfőbb célja természetesen nem az, hogy törvénysértést kövessen el, hanem az, hogy a lehető legjobb hatásfokkal szolgálja a magyar gazdatársadalom érdekeit. Az MVH ügyintézése során az Európai Unió által akkreditált eljárásrend szerint végzi a munkáját. Néhány számot a hivatal jellemzésére: 2010-ben közel 700 ezer döntést hozott a hivatal, ennek eredményeként több mint 500 milliárd forintot fizettek ki, napjainkban például 169 ezer termelő támogatásigényét rendezték közel 126 milliárd forint értékben.

A támogatási döntések mindegyikét egy összetett és részletes ellenőrzési folyamat előzi meg. Az ön kérdésében feltételezett jogsértésekre maguk a számok nem mutatnak megalapozottságot. Az elmúlt évben történt 9634 fellebbezés 70 százaléka megalapozatlannak minősült. Egyébként, ha összességében nézzük, akkor a másodfokú eljárás eredménye alapján az MVH első fokon lefolytatott jogszerű és szakszerű eljárásainak aránya 99,6 százalék volt.

Rátérve a gazdapályázatra, ennek felülbírálatára azért volt szükség, mert számos aggályt fedezett fel a hivatal az értékelés során. Így szükségessé vált a pályázatok felülbírálata, újrapontozása. Az újrapontozás eredményeként 78 támogatott gazda került (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a támogatottsági határ alá, viszont 42 fölé.

Majd a következő egy percben folytatom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 166 2011.10.24. 1:05  157-166

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Természetesen ezeknek a döntéseknek ki kell állniuk a jogállamiság próbáját, és valamennyi jogorvoslati fórum kihasználását követően a hivatal végrehajtja a bíróságok döntését.

Egyetértek önnel viszont abban, hogy magának az MVH-nak nemcsak jogszerűbben kell működnie, hanem érezhetően gazdabarát módon. Úgy vélem, ebben a fordulatot nemcsak az MVH megújításával érhetjük el, hanem ezzel egy időben a szaktanácsadási rendszer átformálásával vagy megújításával is.

A Magyary egyszerűsítési program, illetve az egyszerű állam program révén elindítjuk az eljárásrendek felülvizsgálatát, és hadd osszam meg képviselő asszonnyal azt az információt, hogy a miniszter úr vizsgálatot rendelt el az MVH kapcsán, amely vizsgálat minden bizonnyal nemcsak a hatékonyságra, a jogszerűségre terjed ki, hanem az intézményi kultúrára is, és közte a fiatalgazda-pályázatok értékelési rendszerére is.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 76 2011.11.07. 4:15  73-79

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az egységes támogatási kérelem elektronikus benyújtásához a gazdálkodók túlnyomó többsége segítséget igényel. Tekintettel a nagyszámú kérelemre, a kitöltésben és benyújtásban való közreműködés a gazdákkal kapcsolatban álló és a tanácsadásban szerepet játszó szervezetek részéről rendkívül nagy erőfeszítést, összehangolt munkát igényel, amelyben egyaránt elismerésre méltó teljesítményt nyújtottak a falugazdászok, a Magyar Agrárkamara ügyfélszolgálati tanácsadói és a névjegyzéki tanácsadók.

A rendszerváltozást követően az agrár-szaktanácsadási rendszer számos alkalommal átszervezésre került. Átalakítására 2006-ban azért volt szükség, mert egy európai uniós jogszabály minden tagország számára előírta egy meghatározott követelményeknek megfelelő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működtetését. Az új szaktanácsadási rendszer kialakítása a korábbi alapján, annak eredményeire támaszkodva, széles körű szakmai egyeztetéseket követően történt meg.

A Magyar Agrárkamara által működtetett ügyfélszolgálati tanácsadás támogatási forrását az Új Magyarország vidékfejlesztési program biztosítja. Az ügyfélszolgálati tanácsadók feladata nem szaktanácsadás nyújtása, hanem a támogatásokkal, agrárpolitikával, agrárszabályozással kapcsolatos általános tájékoztatás, valamint a támogatási kérelmek elektronikus benyújtásában való közreműködés. Az ÚMVP szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele című intézkedése alapján a gazdálkodók támogatásban részesülhetnek a szaktanácsadási szolgáltatás igénybevétele esetén. A szolgáltatás és a támogatás igénybevételének eljárásrendje az EU-s szabályozásból eredően hosszadalmas, és sok adminisztratív munkával jár. Ennek ellenére a 2007-től 2010-ig terjedő időszakban a gazdálkodók mintegy 19 ezer támogatott szaktanácsadási szolgáltatási szerződést kötöttek. Az idei évben kezdeményeztük az ÚMVP szaktanácsadási intézkedésének módosítását azzal a céllal, hogy a gazdálkodók kevesebb korlátozással és adminisztrációval vehessék igénybe a támogatott szaktanácsadási szolgáltatást.

A szaktanácsadási feladatok köztestület által történő ellátása nem tekinthető kizárólagos nyugat-európai modellnek, a fejlett agrárágazattal rendelkező országok között számos kivételt is találunk, például Dánia, Egyesült Királyság. A Magyar Agrárkamara a múltban is és ma is fontos szerepet tölt be a gazdálkodók részére történő ismeretátadásban. A készülő új jogszabályok szabályozni fogják a kamara ilyen irányú tevékenységét, és egyben lehetőséget nyújtanak a szaktanácsadási és tájékoztatási rendszer más szervezetekkel történő összehangolt és a gazdák érdekeinek, igényeinek leginkább megfelelő módon való működtetésére. Ennek a megújításnak a célja, hogy az alapvető technikai segítségnyújtási és egységes kérelemkitöltési feladatokhoz a gazdálkodók továbbra is alanyi jogon, térítésmentesen kapjanak tanácsot.

(15.20)

Ugyanakkor a speciális szaktanácsadási tevékenységhez igényelhető támogatásokat egy új és jelentősen egyszerűbb, gyorsabb eljárással lehessen igénybe venni. Szintén új elem a terveink között, hogy a szaktanácsadási szolgáltatást nyújtóknak a gazdák és saját maguk érdekében is felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Az állami kontrollt így is erősíteni kívánjuk. Végezetül konkrét intézkedésként bejelenthetem, hogy még ez évben meg fog alakulni az országos szaktanácsadási bizottság.

Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 72 2011.11.28. 3:36  67-77

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A LEADER-program felülvizsgálatára a Vidékfejlesztési Minisztérium (Az elnök csenget.) 2010 őszén munkacsoportot hozott létre, amely széles körű társadalmi egyeztetést követően határozta meg a rövid és hosszú távú teendőket.

Intézkedéseket hoztunk a visszaélések felszámolására, a bezárkózó, belterjesen működő szervezetek kapuinak kinyitására, s az eljárásrendek egyszerűsítésére. A korrupció gyanújával érintett szervezetek ellen az illetékes hatóságok eljárást indítottak, amelyek jelenleg is folyamatban vannak.

A VM a költségtakarékosság érdekében maximálta és nyilvánossá tette a működési költségeket, a tiszteletdíjakat, a költségtérítéseket, az irodabérleti díjakat.

Hivatkozva az elektronikus benyújtással kapcsolatban felvetett problémára, megjegyzem, hogy ez az eljárás a papír alapúnál jóval egyszerűbb és gyorsabb elbírálást tesz lehetővé, és így hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati pénzek rövidebb idő alatt célhoz jussanak.

(15.00)

Ennek kultúráját azonban valamennyiünknek tanulni kell. A LEADER-pályázatok benyújtásakor a rendszer igazolhatóan nem omlott össze, csak nagymértékben lelassult. Nem történt más, mint ami egy színházban történne, ha a nézők négyötöde az előadásra annak kezdete előtt öt perccel érkezne. A jelentkezett technikai problémából eredő hátrányok kiküszöbölésére a VM a pályázatok benyújtására nyitva álló, amúgy már meghosszabbított időszakot ismét meghosszabbította annak érdekében, hogy a vidéki ügyfelek hiánytalanul feltölthessék pályázataikat. Az ön által hivatkozott európai uniós jogszabály rendelkezik a helyi akciócsoportok működési formájáról, amely a partnerség megfelelő működését írja elő, de a tagállam szabályozására bízza annak konkrét formai meghatározását. Ezen elvárásnak legnagyobb mértékben az egyesületi forma felel meg, ugyanis az egyesülethez mint társadalmi szervezethez az adott térség fejlesztésében érdekeltek megkötések nélkül csatlakozhatnak. Az egyesületek a közérdeket szem előtt tartva az önkéntesség jegyében munkálkodnak, míg a gazdasági társasági forma jóval zártabb keretek között működik. Ennek figyelembevételével döntöttünk úgy, hogy a jövőben kizárólag egyesületi formában működhetnek a helyi LEADER-akciócsoportok.

A nonprofit gazdasági társaságok számára az 54/2011. VM-rendelet lehetőséget ad arra, hogy az illetékességi területükön új helyi akciócsoportot szervezzenek. Ebben az esetben 2011. december 31-éig az új helyi akciócsoport cím elnyerésére irányuló pályázatok benyújtása és elbírálása megtörténhet, de a tárca kész a határidő módosítására is.

Amennyiben egy adott területen nem nyújtanak be pályázatot, tehát nem alakul meg az új helyi akciócsoport, úgy az ügyfelek által benyújtott LEADER-pályázatok kezelését és bírálatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint az ÚMVP irányító hatósága által létrehozott döntés-előkészítő bizottság végzi. Vagyis a LEADER-pályázatok kezelése nem fog leállni.

Köszönöm a figyelmet, és kérem a képviselő urat, fogadja el válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 206-208 2011.12.19. 0:41  202-226

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Nem volt világos számomra, hogy a nevem előtt a megkülönböztető V. betű elhangzott-e, én "nem" választ adtam. Nem volt világos számomra, ugyanis Németh Zsolt, Fidesz, hangzott el meggyőződésem vagy emlékeim szerint a névsorban, és ott V. Németh Zsoltnak kellett volna szerepelni; Németh Zsolt, Fidesz, más helyen kellett volna hogy legyen.

ELNÖK: Képviselő úr, a jegyző úr arról tájékoztatott, hogy látta önt, hogy nemmel szavazott.

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 153 2012.02.13. 2:05  150-157

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, hosszas vitát követően, hosszas társadalmi vitát követően elkészült a nemzeti vidékstratégia, és azt a kormány elé terjesztettük, és kétségünk sincs afelől, hogy rövidesen a kormány határozatában meg is erősíti.

Abban is hadd erősítsem meg képviselő urat, hogy ebben a Házban nemcsak azok tekinthetik magukat Ángyán professzor úr tanítványának, akik egyetemi hallgatóként működhettek vele együtt, hanem mindazok, akik a vidék szerves és fenntartható fejlődésén akarnak munkálkodni, akiknek fontos a vidék felemelkedése.

A nemzeti vidékstratégia kétségtelenül Ángyán József munkáját jelzi, oroszlánrészt vállalt benne államtitkár úr, azonban a vidékstratégia mégiscsak a Vidékfejlesztési Minisztérium közös munkája. Közös munkája, és a Vidékfejlesztési Minisztérium azonosul a tartalmával is és azzal a Darányi Ignác-tervvel is, amely a vidékstratégia végrehajtási programját jelenti.

A stratégia négy átfogó területen, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszer-gazdaság és a környezetvédelem területén határoz meg tennivalókat. Kiemelt szempontként jelenik meg a foglalkoztatás növekedése, a kis- és közepes méretű gazdaságokra, családi gazdaságokra s azok szövetkezéseire épülő kiegyensúlyozott és sokszínű mezőgazdaság, termelési szerkezet, és természetesen ez alapján határozzuk meg a föld- és birtokpolitikát is.

Majd folytatom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 157 2012.02.13. 1:15  150-157

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen a Darányi Ignác-terv nem csupán az európai uniós források elköltésére, az azokat tartalmazó pályázatokra korlátozódik, hiszen része az egész jogszabályi környezet megújítása, az egyszerűsítési programok, sőt az európai uniós forrásokon kívül hazai forrásból induló programok is, például a tanyaprogram.

A föld- és birtokpolitikára visszatérve, számos olyan intézkedést tudok felsorolni, amely ellentétes azokkal a gondolatokkal, amelyeket ön elmondott, azokkal a feltételezésekkel. Hiszen a termőföld nemzeti hatáskörben tartását célozta az Európai Uniónál elért eredmény, miszerint a moratórium további évekkel meghosszabbodik. A földtörvény módosítása szintén a családi gazdálkodók megerősödését szolgálta, és természetesen a kiírt pályázatok a fenntarthatóságot is szolgálják és egyben a családi gazdaságokat akkor, amikor az állattartást is feltételként előírtuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 161 2012.02.13. 2:19  158-165

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Képviselőtársaim! A műfaj kereteit feszegető általános kérdésre ezúttal nem kell általános választ adnom, kollégáim oknyomozó tevékenysége jóvoltából.

Mint ismeretes, Törökország az elmúlt év decemberében felfüggesztette Magyarország élőállat-exportját, állatjelölésekkel kapcsolatos súlyos visszaélésekre hivatkozva. A magyar állat-egészségügyi hatóság szigorú intézkedéseket, többek között külön ellenőrzéseket vezetett be ennek következményeként. A visszaélések egyik formája volt az egyik szomszédos tagállamból tömegével behozott jelöletlen borjak szabálytalan módon történő átjelölése, magyar állatként való megjelölése. Az állatokat mindennemű állat-egészségügyi igazolás nélkül hozták be hazánkba, Magyarországon születettként tüntették fel azokat, kockáztatva ezzel országunk állat-egészségügyi státusát és megtévesztve az exportországot. Az egyik módszer szerint a jelöletlen, más tagállami állatokat ikerellésként jelentették be, így kérve magyar fülszámot az állatok részére. A szigorú ellenőrzések során képbe kerültek az indokolatlanul magas ikerelléseket produkáló, önálló körzetbe sorolt tenyészetek, többek között a szóban forgó veszprémi tenyészet is, amelyben az exportra szánt állatok esetében az összesen született 36 borjúból 34 ikerborjú volt. Szakmai szempontból megemlítendő, hogy a szarvasmarha-ikerborjak születése ritkaságszámba megy, az elfogadható ikerellések aránya 1-2 százalék. A gyanúsan nagyszámú ikerellés miatt az állományra forgalmi korlátozást rendelt el a Veszprém megyei kerületi főállatorvos, és elrendelte az ikerellésből származó állatok genetikai vizsgálatát. Az állattartó egyébként elismerte és jegyzőkönyvbe mondta, hogy a genetikai vizsgálatra nincs szükség, mert az állatok valójában nem ikerellésből származnak. Az intézkedés így alapos volt, és a magyar gazdák érdekében történt.

Kérem, a válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 165 2012.02.13. 1:00  158-165

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Számunkra természetesen a magyar érdekek, a magyar gazdák képviselete a legfontosabb, akiknek az az érdeke, hogy kétséget kizárólag a tisztességes gazdálkodók maradhassanak csak meg a piacon. Úgy vélem, e tekintetben nem nagyon van helye az európai uniós szabályokkal való méricskélésnek. A Vidékfejlesztési Minisztérium vallja, hogy ne legyünk pápábbak a pápánál, minden lépésünkkel és jogszabályunkkal ezt igazoljuk, és ebben az esetben nincs helye a Bambi-szindrómán alapuló állatvédelmi megközelítésnek sem. Úgy vélem, a magyar gazdák, a magyar agrárium, végső soron a magyar nemzetgazdaság érdekében történt ez a szigorú és következetes lépés.

Köszönöm, és kérem, hogy fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 150 2012.02.21. 4:23  107-177

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Árkus, Borsós, Borzas-Mihályfalva, Ebes, Elep, Erzsébet-tanya, Kócspuszta, Kónya, Kormópuszta, Lászlómajor, Lenintanya, Tedej - tizenkét hortobágyi kényszermunkatábor, több mint 2500 elhurcolt család, közel 10 ezer kettétört élet. Olyan számok, olyan tények ezek, amit sokan, ki ezért vagy azért, szeretnének elfelejteni, ha lehetne, mindezt meg nem történtté tenni, és kitörölnék emlékezetükből a bűnösök, az áldozatok, talán még a segítők is.

De ahogyan arra Illyés Gyula is rámutatott, a rosszul elrendezett, a rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, a megíratlan idő ködszerűen üli meg a tájat meg az elmét. Ezért az utókornak, az utódoknak kötelessége emlékezni és emlékeztetni arra az időszakra, amikor bírói végzés nélkül toloncoltak embereket kényszerlakhelyre, amikor törvénytelen vagyonelkobzással fosztottak meg családokat ingó- és ingatlanvagyonuktól, amikor a kollektív bűnösség elve alapján szabadságvesztésre ítéltek csecsemőt és aggastyánt, amikor ártatlanul kényszermunkára ítéltek ezreket.

Emlékezzünk hát az elhurcoltakra, köztük a nyugat-magyarországiakra, az őrségiekre, a vendvidékiekre, az őriszentpéteri, a bajánsenyei, a viszáki, az ispánki gazdatársadalom színe-javára. Ezekre az elhurcoltakra ma már különleges emlékművek emlékeztetnek, derékban kettétört fatörzs formájában, kettéhasadt gránitlap szimbólumán keresztül, és aki ott volt ezeken az ünnepségeken, az egyszeri és megismételhetetlen élménynek volt részese.

Nem tudom, hogy hányan élhették át a katarzist, de a szereplők egyszerre érezhettek emelkedettséget és borzongást. Ugyanis nemcsak azt ismerhették meg, hogy melyik volt az a ház, amelyből elhajtották a jószágokat, melyik épületet kellett otthagyni, egy élet munkájának eredményét, melyek voltak azok a gyümölcsösök, amelyeket gondoztak egy életen át és ott kellett hagyniuk, nemcsak azt, hogy honnét vitték ki a bútorokat, de azt is, hogy hova vitték be azokat, és átélni azt az ünnepségen, hogy amúgy az ő unokáik meg már ott állnak közösen a kórusban.

Emlékeztetnünk kell hát így azokra is, akik az embertelenségben is emberségesek maradtak, akik befogadták, segítették a meghurcoltakat. Az emlékezés nem állhat meg a sebek feltépésénél, szükség van a megnyugvásra, kiengesztelődésre is. Az emlékezésben és az emlékeztetésben próbál segíteni ez az országgyűlési határozati javaslat. Véleményünk írásba foglalása és az arra kimondott igen méltó gesztus, de az elkövetkező évek feladata lesz megtölteni tartalommal, emlékezésekkel, emlékművekkel, tanításokkal, beszélgetésekkel.

Visszatérve Illyés Gyula gondolatmenetéhez: a múltat is teremteni kell, s valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövendőéhez. Mindent pontosan a helyére kell tenni. A magyar nemzetnek sok teendője van még a múlt tisztességes elrendezésében. De Navracsics Tibor és Réthelyi Miklós miniszter urak határozati javaslata és a mögötte meghúzódó társadalmi akarat a bizonyíték arra, hogy eleget kívánunk tenni kötelességünk teljesítésének.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 78 2012.03.27. 13:18  77-95

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat alapvető ágazati jogszabályként kívánja meghatározni a földmérési és térképészeti szakterületet érintő állami feladatokat, az állami alapadatbázisok rendszerét, összhangban az elmúlt két évtizedben bekövetkezett globális informatikai, szakmatechnikai és technológiai fejlődés eredményeivel.

Az informatika rohamos fejlődésének köszönhetően, beleértve a térbeli adatokkal foglalkozó térinformatika területét is, jelentősen megnőtt az adat-infrastruktúrák szerepe, amelyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak egy nemzetgazdaság életében. Emiatt a gazdaságban ma már önálló infrastrukturális elemként kezelik, csakúgy, mint például a telekommunikációs vagy az úthálózatot. Az adat-infrastruktúrák sorában kiemelt szerepe van a téradat-infrastruktúráknak, a térbeli referenciákkal rendelkező adatbázisoknak, amelyek segítségével a megfelelő objektív döntés-előkészítés támogatható. A jelenleg hatályos földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény nem képes a téradat-infrastruktúrák műszaki és jogi következményeit követni, informatikai megközelítésből elavult, hiszen még az adatok papíron való kezelésének koncepciója mentén készült. Ezért volt szükséges a törvényt újrafogalmazni.

Az elmúlt években befejeződött az állami nyilvántartások alapjául szolgáló ingatlan-nyilvántartási és topográfiai térképek digitális átalakítása, azok adatbázisba szervezése. A közhiteles állami nyilvántartások térképi alapjául jelenleg kizárólag digitális térképi adatbázisok szolgálnak, a hagyományos papír alapú térképek helyett. A törvényjavaslat egyik koncepcionális új eleme a földmérési és térképészeti adatok adatbázis-szemléleten alapuló megközelítése. Papíron megjelenő térképek helyett digitális térképi adatbázisokat szabályoz a javaslat. Új elemként jelenik meg az állami távérzékelési adatbázisok fogalma. A távérzékelési technológiák ugrásszerű fejlődésével - nagy felbontású műholdfelvételek, digitális ortofotók, lézerszkennerek - szükséges volt ezen adatok mint földmérési és térképészeti adatok felvétele a szabályozásba. Napjaink földmérési és térképészeti tevékenysége ugyanis elképzelhetetlen ezen technológiák és adatbázisok nélkül.

A javaslat további lényeges, gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős elemét képezi az, hogy a létrehozandó nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. Ez a szabályozás összhangban van az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló irányelvben foglalt ajánlásokkal. A rendelkezés ezáltal az irányelvvel kapcsolatos teendőket és célokat is szolgálja. A törvényjavaslat egyik lényeges újdonsága a nemzetközi szakmai irányokhoz igazodó háromdimenziós, egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése. Napjainkban jelentősen megnőtt az egymást átfedő, keresztező építmények száma, elsősorban városi területeken. Az építmények tulajdonosai egyértelműen azonosíthatóak, így ezen építmények ingatlanként való kezelése, nyilvántartásba vétele, a hozzájuk tartozó jogokkal együtt lehetővé válik. A hagyományos, kétdimenziós ingatlan-nyilvántartás erre nem képes, ezért szükséges a nyilvántartás kiterjesztése a harmadik dimenzióra.

A háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás kiemelkedő jelentősége azon alapul, hogy általa lehetőség nyílik olyan föld alatti, föld feletti objektumok, valamint az azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolására, nyilvántartására, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, amelyeket korábban nem vagy csak részben lehetett megtenni. Példaként említhetők a felüljárók, hidak, alagutak, mélygarázsok, közművek, egyéb föld alatti létesítmények, amelyek jelenleg nem szerepelnek önálló ingatlanként az egységes ingatlan-nyilvántartásban. Az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának bővítése egyértelmű gazdasági haszonnal is jár mind az állam, mind a gazdaság szereplői számára, mivel a bejegyezhető és újonnan ábrázolható objektumok, illetve jogok további jogalapításra - adásvétel, bérlet, jelzálogjog-bejegyzés - adnak lehetőséget. Ugyanakkor, a nyilvántartás közhitelességére tekintettel az érdekelt személyek megbízható adatok, információk birtokába juthatnak tervezett gazdasági vagy más céljaik megvalósításához.

A földmérési alaptérképet helyettesítő állami földmérési alaptérképi adatbázis új elemekkel bővül, amely nemzetgazdasági szempontból hatékonyabb felhasználást tesz lehetővé.

(13.20)

Ezek közül ki kell emelni a földminősítési mintatereket az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben megjelölt szolgalmi típusú jogokkal, illetve a földhasználati jogokkal érintett területeket. A földminősítési mintaterek megjelenése a földvédelmi tevékenység térinformatikai megalapozását szolgálja, míg a szolgalmi típusú és földhasználati joggal érintett területek térképi adatbázisban történő ábrázolása a jogok térbeli elhelyezkedését, ingatlanokhoz való viszonyának elemzését könnyíti meg. A szolgalmi jogok, vezetékjogok tekintetében igen komoly előnnyel jár, ha a jogosultság terjedelmét térképen látható módon is fel lehet tüntetni. Egyértelművé válik, hogy a jogviszony alanyai milyen mértékben, milyen fizikai kiterjedésben gyakorolhatják jogaikat. Mindez a jogviták számának csökkenését is eredményezheti. Könnyen belátható például, hogy milyen könnyebbséget jelent a térkép használója számára, ha egy ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vezetékjog mellett az ahhoz kapcsolódó biztonsági övezet vagy védősáv is egységesen megjeleníthető. Ha figyelembe vesszük az egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer geometriai alapjaként szolgáló állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tulajdonságait, felismerhetjük, hogy annak teljes integrációja a tulajdoni lapok adatbázisával jelentős mértékben megkönnyíti a földügyi tevékenység végzését.

A háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás megteremtése érdekében a törvényjavaslat módosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egyes fejezeteit is. A javaslat a korábban sajátos célú, földmérési és térképészeti tevékenységnek nevezett fogalmat szétbontja ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési tevékenységre. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység lényegében a korábbi sajátos célú tevékenységet fedi le, míg az egyéb célú tevékenységek az ezen a körön kívül eső földmérési és térképészeti munkákat szabályozza, amelynek szabályozása törvényi szinten eddig nem történt meg. A törvényjavaslat az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait, az állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének lényeges előírásait a földügyi igazgatás, egységes ingatlan-nyilvántartás szerepének világszerte növekvő fontosságára tekintettel állapítja meg.

A javaslatban foglalt célkitűzéseket erősíti az Európai Unió új földügyi, kataszteri politikája, valamint a politikát megvalósító Európai Unió állandó kataszteri bizottsága, amely a nemzetközi szakmai irányoknak megfelelően kiemeli a földügyi igazgatási, ingatlan-nyílvántartási intézményrendszer fontosságát a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés megvalósítása folyamatában. Az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó digitális térképi és egyéb adatszolgáltatás ma már prioritás, és ehhez a hazai jogrend tekintetében új szabályozási környezet szükséges.

Az állami feladatoknak megfelelően az adatbázisokat folyamatosan aktualizálni, működtetni kell, ezekből adatokat kell tudni szolgáltatni, és nem utolsósorban az adatbázisok adattartalmát időszakosan fel kell újítani, ami különösen vonatkozik az állami ingatlan-nyilvántartási térképi és topográfiai térképi adatbázisokra. A törvényjavaslat alapján ezen költségek forrásait a központi költségvetésben kell megtervezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat - csakúgy, mint a jelenleg hatályos törvény - alapján a földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a vidékfejlesztési miniszter és a honvédelmi miniszter a törvényben meghatározott hatásköri megosztás szerint látja el, ugyanakkor az állami alapfeladatok összehangolt végzéséért együttesen felelősek. A honvédelmi miniszter irányítja a honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet. A szakma technikai és technológiai fejlődésének megfelelő változtatások követése, a digitális térképek előállítása és használata, az új távérzékelési technikákkal előállított adatok felhasználása a honvédelmi érdekből előállított térképészeti termékeknél is igényként lépett fel.

A törvényjavaslat amellett, hogy bővíti a civil és a honvédelmi szakterületek együttműködését, az alapadatok cseréjét, biztosítja a speciálisan honvédelmi célra készült adatbázisok használatának kizárólagosságát is. A honvédelmi célú térképi adatbázisok megfelelő alapot biztosítanak a honvédelmi feladatok tervezéséhez és végrehajtásához mind a Magyar Honvédség, mind Magyarország katonai szövetségesei számára, békében és rendkívüli jogrendben egyaránt. A kis és közepes méretarányú állami topográfiai adatbázisok biztosításával a honvédelmi tárca is hozzájárul az állam térképellátásához, a közigazgatási, térinformatikai rendszerek alapjául szolgáló térképi adatbázisok előállításához.

Összefoglalásként engedjék meg, hogy újra hangsúlyozzam az adat-infrastruktúrák fontosságát, azok közül is elsősorban a téradat-infrastruktúrák nemzetgazdasági szerepét. Tudomásul kell venni, hogy az informatika fejlődésének következményeként a digitális adatok egy állam, a nemzetgazdaság életében olyan fontossággal és hatékonysággal bírnak, akár egy vasút- vagy telekommunikációs hálózat. A térbeli helyzethez köthető téradatok pedig azokon belül is kiemelt fontosságúak. Gondolom, mindenki használt már helykeresést lehetővé tevő internetes alkalmazásokat, vagy említhetnénk az autókban egyre terjedő navigációs műszereket. Ezek mögött az alkalmazások és műszerek mögött mind téradatok, téradat-infrastruktúrák működnek. A jelen törvényjavaslat nagy előrelépést jelent ezen téradat-infrastruktúrák szabályozásában, alkalmazásuk, hatékonyságuk növelésében, egy jobb szolgáltató állam kiépítésében.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és szavazatukkal támogassák a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 194 2012.04.03. 4:59  183-195

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre szolgál, hogy az általános vita végén néhány gondolattal összefoglalhatom az elhangzottakat.

Először is nagy tisztelettel megköszönöm mindazoknak, akik hozzájárultak, a vitában a törvény elfogadását méltatva, korrekt szakmai véleménnyel illették mind a javaslatot, mind a javaslat előkészítésében részt vevő kollégáim munkáját. Ebbe a korrekt szakmai véleménybe természetesen Schiffer képviselőtársam véleményét is beleértem, csak nem mindegy, hogy melyik szakmáról beszélünk, mert többféle is megjelenik ebben a törvényjavaslatban.

Először is rögzítem azt, hogy véleményem szerint felszólalása azért a részletes vitára kellett volna hogy szorítkozzon, hiszen egy módosító indítványról van szó. És meg kell mondjam - tényleg őszintén mondom -, hogy az ön szakmája iránt tiszteletet érzek, a jogász iránt, aki ennek a módosító indítványnak a kapcsán ilyen lendülettel, ilyen beleéléssel, vehemenciával, szenvedéllyel tudott érvelni az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos rendelkezések mellett, az információszabadságról, mert ez is egyfajta szakma, a jogászé. De van egy másik fajta szakma is, és hogyha - emlékeim szerint - ön azzal élt, hogy ne nézzük hülyének az állampolgárokat, én azt kérem, hogy ne nézzék hülyének a másik szakmát, a földmérőét, mert az is egy szakma, és Font képviselő úr javaslata ebből a körből érkezett, és egyébként a jelenleg hatályos rendelkezéseket erősíti meg, a jelenleg hatályosat.

Ugyanis maga a földmérési tevékenység speciális jogosultsághoz kötött, szakmai gyakorlat, minősítő vizsga szükséges hozzá, tehát nem egy szakma a sok közül, nem egy tevékenység a sok közül. Mikor annak korlátozását célozza meg a javaslat, hogy abból az adathalmazból, amely elérhető egy adatbázisban, némelyeket korlátozottan tesz elérhetővé, nevezetesen a földmérő segítségét, tehát nem tiltja le az adathoz való hozzáférést, csak egy szakember segítségét írja elő a hatályos rendelkezés szerint, annak nagyon egyszerű szakmai, földmérő szakmai oka van; nevezetesen az, hogy az adathalmazok egymásnak ellentmondó elemeket is tartalmazhatnak. A mai térképek alapja például a második katonai felmérésig is visszanyúlhat, és az 1 hüvelyk aránylik a 40 ölhöz méretből kialakult, mondjuk, 1:2880-as méretarányt kellene értelmeznie annak, aki ott nekiáll búvárkodni. Ez olyan félreértésekre adhat okot, hogy mondjuk, két szomszédos telek közti méretben a legjellemzőbb méret, ami oda van írva, az körülbelül egy méret a tíz közül; és ez egy szakma.

Van ilyen egyébként, hogy korlátokat állítunk, például lehetővé válik, hogy az összes leletemet kikérjem a kórházból, és arra az internet segítségével meg mindennel nekiállok búvárkodni; mégsem tudom azt megtenni, hogy odamegyek a gyógyszertárba, és magamat mindjárt gyógyítom is belőle, mert az egy másik szakma, amelyik korlátozza a rendelkezésemet afelől.

Azzal zárom egyébként ezt a néhány gondolatot, hogy nem döntötte el a kormányzat, hogy támogatja-e Font Sándor képviselő úr javaslatát, mert mint mondtam, kétféle érv ütközik itt: az információs önrendelkezési jogról való, néha - hadd mondjam azt a másik szakma nevében mondva, hogy néha - eléggé l'art pour l'art, belterjes rendelkezés, vagy pedig az előbb említett érvek. Nyilvánvalóan a részletes vita során majd kifejtjük e két érv mérlegelésével a kormányzati álláspontot.

Bízom abban, hogy képviselőtársaim a részletes vitában is ilyen aktívak lesznek, és amikor elfogadjuk ezt a törvényt, akkor valamennyiünk megelégedésére fogjuk tenni ezt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 279 2012.04.16. 5:57  272-280

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény alapvető ágazati jogszabályként kívánja meghatározni a földmérési és térképészeti szakterületet érintő állami feladatokat. Elsősorban azért vált szükségessé a beterjesztése, mert a jelenleg hatályos törvény elsősorban térinformatikai szempontból elavult.

Az 1996-ban elfogadott földmérési törvény óta a földügyi szakigazgatás úgy a földmérési, mint a topográfiai térképek terén létrehozta az ország teljes területét lefedő digitális térképi adatbázisokat; a polgári alkalmazások mellett a honvédelmi célú térképellátás területén is létrejöttek a digitális térképi adatbázisok.

A törvényjavaslat a létrehozandó nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. Ez a szabályozás összhangban van az Európai Parlament és Tanács 2007/2/EK. irányelvében megfogalmazott, az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúrákkal kapcsolatos ajánlásokkal is.

A törvényben a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás új elemként kiemelkedő jelentőséget kap, mert általa lehetőség nyílik olyan föld alatti, föld feletti objektumok, valamint az azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolására, nyilvántartására, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, amelyeket korábban nem vagy csak részben lehetett megtenni.

Az előterjesztés lényeges eleme, hogy az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait, állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének lényeges előírásait a földügyi szakigazgatáson belül a világszerte egyre növekvő számban megjelenő egységes ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában szabályozza.

A javaslat beterjesztését széles körű társadalmi egyeztetés és vita előzte meg. A szakmai előkészítést a Földmérési és Távérzékelési Intézet tizenkilenc megyei és fővárosi kormányhivatal földhivatalaival, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatával, valamint a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Nonprofit Kft.-jével együtt végezte el. Ezt követően számos szakmai és civil szervezet véleményezte.

A módosító indítványokról néhány szót. A javaslathoz képviselőtársaim tizenhárom módosító indítványt nyújtottak be, amelyek közül egyet beterjesztője visszavont, három javaslatot elfogadásra ajánlunk, és kilenccel nem tudott a kormányzat kizárólag szakmai szempontok alapján azonosulni.

Göndör István képviselőtársunk javaslatának általa nehezményezett módon való elutasítását hogy indokoljam: maga a nemzeti kataszteri program megvalósítására létrehozott szervezet, az NKP Kft. alaptevékenységében nem végez adatfeldolgozási műveleteket az állami földmérés alaptérképi bázisában; ez a szervezet nincsen felruházva hatósági jogkörrel az állami térképi adatbázisokból történő közhiteles adatszolgáltatásra és változásvezetésre, feladata az, hogy a nemzeti kataszteri programot végrehajtsa, illetve az erre felvett hitel törlesztését technikailag is biztosítsa. Ezért nem tartottuk lehetségesnek a módosító indítvány elfogadását.

Természetesen nemcsak azoknak a képviselőtársaimnak köszönöm meg benyújtott módosító indítványaikat, amelyeket elfogadtunk, azok gazdájának, hanem mindenkinek, hiszen számos javaslat inspirált bennünket arra, hogy további kapcsolódó módosító indítványokat fogadjunk be.

(21.50)

Az adatbázisok, az állami adatvagyon megőrzése és ésszerű felhasználása nemzeti érdek, én úgy vélem, hogy ezért alakult ki az előterjesztés körül konszenzus. Ezt az adatvagyont azonban nemcsak őrizni kell, hanem kezelni és karbantartani is, amelyre megítélésünk szerint a nemzetközi trendekkel összhangban az egységes ingatlan-nyilvántartásért felelős földügyi szakigazgatás szervei a legalkalmasabbak.

Végezetül még egyszer megköszönöm valamennyi képviselőtársamnak, az Országgyűlés érintett bizottságainak értékes hozzászólásukat, segítő észrevételeiket, javaslatukat, és az elmondottak alapján így kérem majd a módosító indítványokkal együtt támogató szavazatukat magára a törvényjavaslatra is.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 96 2012.05.14. 2:08  93-101

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Nem szívesen feszengenék a szakértelem-nélküliség szerepében, ezért én a feltett kérdéshez tartanám magam, amely úgy szól, hogy hol a szakértelem, és egy kérdést kell feltennem: melyik szakterületre gondol a képviselő úr? Mert én úgy érzem, hogy kérdését az agrárgazdaság, azon belül is a nagyüzemi növénytermesztő, szántóföldi agráriumra korlátozza. Itt ennek a kérdésnek kapcsán viszont beszélnünk kell magánérdekről, közérdekről vagy akár agráriumról, vidékfejlesztésről, gazdasági vagy a szociális foglalkoztatási szempontokról, ágazati érdekről vagy össztársadalmi érdekről.

A kérdésre rátérve: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem hiteget senkit, minden esetben a jogszabályok és az azokban rögzített birtokpolitikai irányelvek alapján jár el, így tette ebben a kérdésben is. Egyébként, ha a rendelkezés jogszabályi alapját keressük, akkor, ha a 2007-ben megjelent fásszárú energiaültetvényekről szóló kormányrendeletre utalok, amely az önök idejében született meg, valamint a fásszárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezésével kapcsolatos energiarendeletre, abban a termőföldek aranykorona-értékére vonatkozóan nem alkalmaztak semmilyen plusz aranykorona szerinti szűkítést, korlátozást. Én úgy vélem, hogy ebben az esetben, ha csak a foglalkoztatási szempontokat nézzük, akkor egészen biztosan néhány gazda érdekével szemben több tucat munkát váró, jelenleg munkanélküli érdeke áll szemben, és helyesen történt ez alapján a döntés. (Zaj az MSZP soraiban. - Gőgös Zoltán közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
188 100 2012.05.14. 1:01  93-101

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: A közfoglalkoztatási programoknál nagyon módszeresen elindult egy külterületi, mezőgazdaságot rendbe tevő program, vagy éppen a vízfolyásokból távolítjuk el az oda nem való növényzetet, amelyből biomassza-alapanyag termelődik, és nagyon helyesen ez a program kiegészül a fásszárú energianövények programjával is, mert így hosszú távon is fenntartható, értékteremtő közmunkát tudunk teremteni. Egyébként a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló törvénnyel az Országgyűlés módosította a Nemzeti Földalapról szóló törvényt, így a földbirtok-politikai irányelveket kiegészítette a közfoglalkoztatási programok támogatásával. Ez jelenti ennek az intézkedésnek is a jogszabályi alapját.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem, fogadja el, képviselő úr, a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 42 2012.06.05. 9:28  41-61

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét. E törvény és végrehajtási rendeletei az európai uniós joggal összhangban szabályozzák hazánkban a géntechnológiai tevékenység végzését.

(10.30)

Magyarország számára stratégiai érdek az ország GMO-mentességének megőrzése. Figyelembe véve a GMO-k ökológiai, egészségügyi, valamint gazdasági kockázatait, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy hazánk GMO-mentes állapotát megőrizzük, gondolva a jövő nemzedékekre, a környezet biztonságára, és nem utolsósorban a GMO-mentes státusunkból fakadó és fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre.

A 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvényünk többek között Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásáról is rendelkezik. Hazánk e célkitűzés megvalósítását a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályi keretek tiszteletben tartásával, azokkal összhangban kívánja gyakorolni. Ennek egyik alappillére a géntörvény már régóta szorgalmazott módosítása. A géntörvény legutóbbi módosításával egy időben az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel elfogadta a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről, és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló határozatot.

A határozatban az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításának elfogadását követően vizsgálja meg, hogy a géntörvénybe beépített hagyományos módon és ökológiai gazdálkodással termesztett növények, valamint a genetikailag módosított növények egymás melletti termesztésének szabályai tekintetében milyen további pontosítások tehetők. Az országgyűlési határozat szükségesnek tartotta továbbá a fajtatulajdonosok együttműködési kötelezettsége és a független vizsgálatok lefolytatása szabályozási lehetőségeinek áttekintését is.

Az Országgyűlés felkérte továbbá a kormányt arra, vizsgálja meg, milyen további intézkedések hozhatók a szomszédos gazdálkodók, a helyi közösségek, önkormányzatok és régiók önrendelkezési jogának és vállalkozási szabadságának érvényesítésére, az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeinek védelmére, a felelősségi szabályok részletesebb kidolgozására, az izoláció területi és technológiai problémáinak megnyugtató megoldására, a génbanki területek védelmére, a fogyasztók informálására és érdekeik érvényesítésére.

A 2010. évi kormányzati szerkezetátalakításokra tekintettel a géntechnológiai engedélyezési eljárás teljes felülvizsgálatára is sor került. A mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság ugyanis korábban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, az engedélyezési eljárásokban állásfoglalást adó környezetvédelmi szakhatóság pedig a korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz tartozott. A két minisztérium egyesítésével a géntechnológiai hatóság és a szakhatóság összeolvadt, az erre vonatkozó módosításokat is tartalmazza az új törvényjavaslat. Ezt követően, 2011-ben a vetőmagtételek GMO-szennyezettségével kapcsolatos esetek jövőbeli elkerülése és az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata miatt a kormány létrehozta az úgynevezett GMO-munkacsoportot. A munkacsoport kiemelt feladatai közé tartozott a hazai szabályozási környezet, így a géntörvény notifikációs eljárást követően kiegészített tervezetének áttekintése is.

E rövid történeti áttekintés után engedjék meg, hogy kiemeljem a legfontosabb módosítási javaslatokat. A számos technikai jellegű módosítás mellett, amelyekre az időközben változó hazai és európai uniós jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében volt szükség, megteremtettük a független kísérletek elvégzésének lehetőségét. Erre azért van szükség, mert a GMO-k termesztését a tagállamok a területükön jelenleg csak abban az esetben tilthatják, ha tudományosan megalapozott bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy az adott fajta köztermesztése egészségügyi vagy ökológiai kockázatot jelentene.

Nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unióban is óriási probléma, hogy a különböző pályázatokon pénzt nyert kutatók független hatásvizsgálataikhoz nem kapnak a fajtatulajdonosoktól vetőmagot, vizsgálati anyagot. A vállalatoknak nem érdeke a vizsgálatok vetőmaggal vagy más vizsgálati anyaggal való támogatása, amennyiben a vizsgálatok számukra negatív eredménnyel járhatnának. A vizsgálati eredmények hiányában ugyanakkor az országnak nincs lehetősége a GMO-k köztermesztésének tiltására, moratóriumok bevezetésére.

Az ördögi kör elkerülésére beemeltük a törvénybe a már régóta szorgalmazott mintaadási kötelezettség előírását. A módosítás ugyanakkor bővíti a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság jogkörét azáltal, hogy a hatóság kiegészítő, ellenőrző vizsgálatok lefolytatását írhatja elő a kérelmező számára, illetve maga is ilyen vizsgálatokat lefolytathat a környezeti hatások megítélése érdekében. A mintaadási kötelezettség bevezetése lehetővé teszi, hogy a hatóság, amennyiben szükséges, a fajtatulajdonosoktól független ellenőrző vizsgálatokat elvégeztethessen. Ennek következtében jóval megalapozottabb ökológiai vizsgálati eredmények alapján végezhető el a hazánk speciális természeti adottságaira vonatkozó környezeti kockázatkezelés.

A javaslat segíti a géntechnológiával módosított fajtáktól mentes övezetek létrehozására irányuló kezdeményezéseket. Ennek értelmében a termelők önkéntes döntése alapján, polgári jogi megállapodás keretében géntechnológiával módosított fajtáktól mentes övezetek hozhatók létre, amelyeket a termesztési hatóság a honlapján közzétesz. Ezzel próbáljuk meg az alulról induló kezdeményezések jogi megalapozottságát erősíteni, egyúttal vigyázva az uniós jogszabályokkal való összhang fenntartására.

A védzáradéki eljárásra vonatkozó szabályokat szintén pontosítottuk annak érdekében, hogy könnyebben lehessen védzáradéki eljárásba vonni a jövőben az uniós szinten termesztési engedélyezésre kerülő genetikailag módosított szervezeteket. Ezek mellett a törvényjavaslat kibővíti az ellenőrzésre jogosult hatóság számára a jogszabályi előírások megsértése esetén rendelkezésre álló intézkedési lehetőségek körét is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni, hogy a jelen törvényjavaslattal tovább szigorítottuk és tovább pontosítottuk a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos szabályokat, ezzel is elősegítve a már 2006-ban egységesen kinyilvánított stratégiai megközelítést, amelyet 2012. január 1-je óta az új alaptörvényünk is rögzít. Magyarország kormányának változatlanul kiemelt célkitűzése a GMO-mentesség fenntartása. Az Európai Unió 27 tagállama közül 10 léptette hatályba az eredetileg csak ideiglenesen alkalmazható védzáradékot, kitiltva a területéről a GMO-vetőmagokat.

A 10 ország egyike hazánk is, amely az egyik legszigorúbb korlátozást vezette be annak megakadályozására, hogy génkezelt termékek kerüljenek be a köztermesztésbe. Bár az Európai Tanácsban az idők folyamán teljes patthelyzet alakult ki a kérdésben, e hónapban újabb kísérletet teszünk, hogy végre döntés szülessen a génmódosított termékek köztermesztésbe vonásának tiltására vonatkozó szabályokról.

Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/7231. számú törvényjavaslatban foglaltakat vitassa meg, és szavazatukkal támogassák a törvény hatálybalépését.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 60 2012.06.05. 3:42  41-61

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita végeztével, úgy gondolom, néhány gondolattal a vitában felvetettekre reagálnék.

Először is megköszönöm mindannyiuk értékes hozzászólását és azt is, hogy ez a vita úgy folyt, mint ahogy szokott ebben a Házban, ha a GMO-ról vitatkozunk, ez egy üde színfolt a magyar parlamentarizmus történetében.

Nagyon fontos, hogy ha a GMO-szabályozásról szólunk, akkor lássuk a mozgásteret, lássuk azt, hogy milyen lehetőségei vannak egy nemzetállamnak, egy olyan államnak, amely az Európai Unió tagja és számos nemzetközi szervezetnek tagja. Gőgös Zoltán képviselőtársam azt mondta, hogy elmentünk a falig, én is úgy érzem, hogy minden lehetőséget kihasznált a magyar törvényalkotás, hogy az érdekeinket érvényesítsük. Hiszen az áruk szabad áramlása miatt az élelmiszerek, illetve a takarmányok forgalmazását nem tilthatjuk. Magát a termesztést, tehát a tevékenységet szabad csak tiltani, mert ez összeegyeztethető akár a Világkereskedelmi Szervezet szabályozóival, akár a belső piaci elvekkel.

Természetesen ebben a törvényben minden részletszabály nem szerepelhet, erre vannak a végrehajtási utasítások, illetve akár más törvény is szabályozhat részleteket, hiszen a Szabó Rebeka képviselőtársam által említett, vetőmagokra vonatkozó szabályozás további törvényben fog megjelenni, a vetőmagtörvényben és annak végrehajtási rendeleteiben, erre ki fogunk térni.

Varga Géza képviselőtársam feltette a kérdést, hogy tíz tagállam vezette be az eredetileg csak ideiglenesen alkalmazható védzáradékot, azonban meg kell jegyeznünk, hogy a 29 tagállamból 20 tagállam támogatja azt a megközelítést, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni.

Szintén hasznos felvetés az, hogy fordítsunk figyelmet arra, hogy a határ menti térségekben is együttműködésre késztessük a környező tagállamokat. Itt hadd említsem meg azt, hogy megszületett az Alpok-Adria GMO-mentes régió, valamint a többi, hazánkkal kapcsolódó tagországgal is folyamatos tárgyalások folynak.

(11.50)

Mindezeket egybevéve természetesen a módosító indítványok benyújtásakor számba vesszük a javaslatokat, és azokat, amelyek illeszkednek ezekbe a lehetőségekbe, amelyekről szóltam, támogatni fogjuk. Még egyszer megköszönve, képviselőtársaimat kérem, hogy a részletes vita folytán és majd a törvény elfogadása folytán is hasonló szellemben folyjék ez a vita. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 176 2012.06.25. 2:08  173-177

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány prioritásként kezeli a vidék népességmegtartó erejének és foglalkoztatási potenciáljának fejlesztését. A mezőgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartásának biztosítása érdekében a fiatal gazdálkodók elindításának ösztönzése kimagasló fontossággal bír. Ezért is tűzte ki célul a tárca a Darányi Ignác-terv keretén belül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását, amelyhez kapcsolódó jogszabály június 21-én megjelent. E rendelet alapján támogatási kérelmet július 16-a és augusztus 16-a között lehet benyújtani postai úton az ügyfél lakhelye szerinti illetékes mezőgazdasági vidékfejlesztési hivatal megyei kirendeltségére az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon.

A legfontosabb változások a korábbi rendelethez képest: új elem, hogy az állattenyésztők mellett a kertészek is előnyt élveznek majd a támogatási kérelmek elbírálásakor; ugyancsak többletpontot kapnak azok a kérelmezők, akik tanyán vagy ezer fő alatti kistelepülésen élnek vagy vállalják a kiköltözést, valamint lakóhelyük a lehető legközelebb lesz a gazdasághoz.

(16.40)

A főállás opcionálisan vállalható szempont lesz.

Tekintettel arra, hogy a pályázó által is kalkulálható minimumpontszámokat kell teljesíteni, az egyértelmű szabályozás megalkotása elősegíti a fiatal gazdák kérelembenyújtásra vonatkozó döntésének megkönnyítését.

Támogatásra jogosultak azok a 18 és 40 év közötti megfelelő szakirányú képesítéssel, illetve végzettséggel rendelkező agrárszakemberek, akik fő tevékenységű mezőgazdasági termelőkké válnak. A támogatás jellege vissza nem térítendő; a rendelkezésre álló keretösszeg 4 milliárd forint.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 70 2012.12.10. 4:10  67-73

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kertészeti ágazat versenyképességének növelését, a piacok megtartásának és bővítésének elősegítését 2006 óta több támogatási konstrukció is segítette. 40-60 százalékos támogatási intenzitással nyílt pályázati lehetőség új gombatermesztőházak és gombakomposztüzemek építésére, valamint meglévő gombakomposztüzemek felújítására, átalakítására. A pályázók támogatást kaphattak gombatermesztőházak, -pincék és -fóliasátrak rekonstrukciójához vagy más rendeltetésű épületek, például raktárak gombatermesztésre történő átalakításához is.

A kertészet korszerűsítése jogcím 2007-2014 közötti időszakban három alkalommal is megnyílt, legutóbb 2012. január 1-je és január 31-e között. A gombaágazat fejlesztésére pedig mintegy 5 milliárd forint kötelezettségvállalás keletkezett a jóváhagyott támogatási kérelmek alapján. A kistermelők támogatása a 2010. évtől kezdődően kiemelt szempont a támogatási rendeletek megalkotása során. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló 4 milliárd forint keretösszeg ne csak néhány nagyobb vállalkozás között oszoljon meg, a támogatás maximális összegét 50 millió forintban határoztuk meg az addigi 200 millió forint helyett, ez az összeg pedig elegendő egy életképes kertészeti üzem létrehozására és korszerűsítésére.

A kertészeti géptámogatás kiírását a 2013. év első felében tervezzük, ennek kertében támogathatók lesznek a gombakomposzt-, valamint a gombatermesztő-üzemben is használható gépek. Téves azon állítása, hogy a gombakomposztok nitrogéntartalmának meghatározására nincs szabvány, és hogy a beltartalmi paramétereket a gyártók önkényesen változtathatják, ugyanis a termésnövelő anyagnak minősülő gombakomposzt engedélyezését, felhasználását egy 2006. évi FVM-rendelet szabályozza. A rendelet szerint termésnövelő anyag, így a gombakomposzt is csak akkor hozható forgalomba, illetve használható fel, ha vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztottan kedvező hatást fejt ki a talajra vagy a termesztett növényre, továbbá rendelkeznie kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott engedéllyel is. Az engedélyben szereplő előírásokat, paramétereket a gyártó nem módosíthatja, azokat be kell tartania.

Egyetértek abban önnel, hogy a támogatásoknak nem csupán a mezőgazdaságot vagy egy ágazatot úgy általában kell támogatniuk; ez nem cél, ez eszköz. Eszköz ahhoz, hogy a vidéken a beruházások révén az életminőség javuljon, közte a hátrányos helyzetű területeken is. Ezt elősegítendő a pályázatoknál a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott elmaradott térségeknél többletpontszámot adunk a pályázóknak.

Felhívom figyelmét arra is, hogy a 2014-2020-as vidékfejlesztési program tervezése a közelmúltban elkezdődött, a kertészeti ágazat fejlesztését - beleértve a gombatermesztést - prioritásként kezeljük. Ahogy az előbbiekben elmondottakból is kitűnik, eddig is számos intézkedés történt ezen munkaerő-igényes ágazat fejlesztésére, és célunk, hogy a jövőben is a lehető legtöbb forrást biztosítsuk a kertészeti ágazat, benne a gombatermesztők számára.

Képviselő úr, kérem, fogadja el a válaszomat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 50 2013.09.11. 9:09  1-65

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföld védelméről szóló törvény módosításának néhány vidékfejlesztési vonatkozására kívánok rávilágítani. Három eleméről szólnék a törvénynek. Elsőként a belterületbe való vonásról.

De még mielőtt erre rátérnék, hadd idézzem Henry Fordot, aki jó száz évvel ezelőtt azt mondta, hogy vegyetek termőföldet, mert ennek a termelőeszköznek a gyártása már befejeződött. Nem lehet termőföldet gyártani, még akkor se, ha nálunk gazdagabb országok erre manapság is kísérletet tesznek, például Dél-Korea, aki a tengertől kíván elbirtokolni tízezer hektárnyi területet hatalmas befektetéssel, aztán persze ők is elcsábulnak, mert indították a programjukat, hogy 70 százalékot az agrárium számára, 30-at meg az iparra, aztán egy kormányváltás után ez az arány mindjárt meg is fordult. Ha a Henry Ford-féle mondásnak nem a bizniszre vonatkozó elemét emeljük ki, hanem a másikat, hogy bizony nem lehet pótolni a termőföldet, akkor elmondhatjuk azt, hogy ez a törvényjavaslat ennek a szellemiségében született.

Bizony a belterületbe való vonásoknál szükség van erre a szigorra, szükség van a nagyobb figyelemre. Mert magyarázatot kell nekünk arra adni, hogy az egyre csökkenő népesség falvainkban, városainkban miért él egyre nagyobb és nagyobb területen. A településeink a könnyebb ellenállás felé mennek, mert miközben akár a településen belül számos beépítetlen foghíj, romos ház található, parcellákat, újabb telkeket nyitnak, ami nem jó irány, elvéve a termőföldtől, az agráriumtól a területet.

Úgy vélem, hogy akkor lehetünk eredményesek, ha ezt a törvényt következetesen hajtjuk végre, tehát valamennyi település valamennyi rendezési terve esetén hasonlóan járunk el, nem adva versenyelőnyt egyeseknek vagy másoknak, mert ez esetben elérhetjük azt, hogy megszűnjön egyrészt ez a településképet is rontó romos épületek által kialakított helyzet.

A kavicsbányászattal kapcsolatban rengeteg embernek van rossz érzése, ha holdbéli tájat lát a falvaink körül, és bizony szükség van arra, hogy a tisztán gazdasági haszon kapcsán, annak is akár a bányajáradékból eredő és az iparűzési adó és adóbevételek melletti részében számot vetünk a károkozással is.

(11.40)

Például a negyed-, ötödrendű útjainkban okozott károkozással, a nyugati határszélen meg lehet látni, hogy melyik út vezet kavicsbányától, mert át a határon szállítják a kavicsot, hatalmas károkat okozva az úthálózatnak, így üdvözlendő a törvényjavaslatnak az ehhez kapcsolódó vonatkozása is.

Azonban leginkább a zártkertekről szólnék, annak is a különleges világáról, amelyekről én úgy vélem, hogy a 24. órában vagyunk. Fazekas miniszter úr a magyar agrárium aranytartalékának nevezte a zártkerteket, mintegy 200 ezernyi hektár sorolható ebbe a körbe; persze nagyon változatos a kép, hiszen a zártkertek között vannak olyanok, amelyek szorosan hozzásimulnak a már meglévő belterülethez, szinte lakóterületként működnek. És bizony az önkormányzat bölcsességére van az bízva, hogy vajon mennyire helyes dolog az, vegyes rendeltetésű területeket belterületbe vonni, mindenféle gondját magára zúdítva - a kapacitáshiány, az utak mérete, keresztmetszete, és nem sorolom -, de legfőképp látni azt, hogy az a fajta tájhasználat, amelyre létrejöttek egyébként valaha ezek a zártkertek, azok bizony veszélybe kerülnek.

A nyugat-dunántúli zártkerteket jobban ismerve bizony elmondhatjuk azt, hogy számos gondozatlan, bozóttal benőtt terület van, és sok kisparcellára tagozódott területből áll, rengeteg tulajdonossal és az ebből adódó hihetetlen nagy tehetetlenségi nyomatékkal. Hiszen azzal szembesülünk akár vásárlás, hasznosítás esetén, hogy bizony a tulajdonosok jelentős része ismeretlen, és nem fűződik hozzá gazdasági érdeke, hogy ezek a területek hasznosítottak legyenek. Tehát ebből a helyzetből ki kell zökkentenünk a tulajdonosokat, mert nekik is van felelősségük, üdvözlendő hát a törvényjavaslatnak az a szándéka, hogy lehetővé válik, hogy a hasznosításkötelezettség elmulasztása esetén a települési önkormányzat ezeket hasznosításba vegye, javaslat szerint egy évre.

Azonban ki kell azt mondanunk, hogy figyelnünk kell egyébként ezeknek a zártkerteknek a sorsára, mert az is látszik, hogy bizony a támogatáséhség is már formálja ezeket a területeket. Jó esetben a szőlő és gyümölcsösök közé beékelődött gabonacsíkok mutatják, hogy egy idegen kultúra jelenik meg ezeken a területeken, hogy nem feltétlenül a gazdaságosság, hanem a támogatással együtt lévő gazdaságosság inspirálja ezt a lépést, rossz esetben viszont bizony beerdősülnek, vagy éppen beerdősítik ezeket.

Ezért fontos, hogy maguk a közösségek vegyék hasznosításba a jelenleg hasznosítatlan területeket. Ehhez egy eszközt ad ez a törvény, azonban a Vidékfejlesztési Minisztériumban folytatunk olyan mintaprojektet, amely föl kívánja mérni ezeknek a területeknek a tipikus jogalkotási problémáit, jogi problémáit, hogy tudjunk javaslatot adni az önkormányzatok számára, azokhoz kapcsolódó, akár szociális szövetkezetek számára, hogy hasznosításba tudják vonni ezeket a területeket.

De miért fontos, hogy megmaradjanak? Nemcsak a táji szépségük miatt, nemcsak a hozzájuk kapcsolódó sajátos termelési kultúra miatt, hanem én hiszek abban, hogy egyfajta gazdasági erőforrás is lehet egy bizonyos réteg számára. Hiszen a falvak tragédiája az, hogy a faluhoz kapcsolódó termékkör az elmúlt huszonévben leértékelődött. Az a szolgáltatástömeg, amelyet viszont megkapott rezsihez kapcsolódóan, ezt a szót egyébként húsz évvel ezelőtt nem használták faluhelyen, az meg felértékelődött. Ez az olló szétnyílt, tehát minden, amit helyben termelhetett, az relatívan, néha abszolút értelemben is, az bizony leértékelődött. Feladatunk hát, hogy ezt az ollót összezárjuk, értékeljük fel a helyi értékesebb terméket, ennek lehet terepe akár a zártkertek világa, amely kiváló akár a tájfajta gyümölcsök, szőlő, zöldség, gyógynövény termesztésére is, és hát a kormány végzi a feladatát a rezsicsökkentéssel másik irányból.

Nagyon fontos, hogy megőrizzük ezeket a lehetőségeket, hiszen a következő európai uniós programozási időszakban még nagyobb támogatási lehetőség adódik a félig önellátó gazdaságokra, a kisgazdaságokra, és így már nem lesz kérdés az, hogy a kisebb területeken létrehozható, de magasabb beltartalmú, értékű termékeket megérje előállítani. A Vidékfejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy olyan rendszereket fog kidolgozni, hogy ezeket a támogatásokat mind nagyobb és nagyobb számban a vidéken élő falusi lakosság igénybe tudja venni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 279 2013.09.16. 7:24  274-279

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már a törvényjavaslat vitája során elhangzottak alapján is megállapítható, hogy nincs jelentős nézetkülönbség a parlamenti pártok között, valamennyi párt felismerte és vallja a természeti erőforrások, különösen a termőföld védelmének jelentőségét. A termőfölddel kapcsolatos mai döntéseinket úgy hozzuk meg, hogy figyelembe vesszük az elkövetkező nemzedékek érdekeit is.

Örvendetes számomra, hogy egyetértünk abban, miszerint a termőföldjeink védelmének, hasznosításának szabályozása szigorításra szorul, és átlátható, valamint számon kérhető jogszabály megalkotását teszi szükségessé.

(20.50)

Hiszen a termőföld olyan korlátozottan rendelkezésre álló, pótolhatatlan nemzeti kincsünk, amely a biológiai és társadalmi létünk alapját jelenti. Helytelen megközelítésnek vélem, ha a termőföldre csak áruként vagy különböző beruházások lehetséges helyszíneként tekintünk. A termőföld egyidejűleg élelmiszer-termelő forrás, a földművelő generáció munkájának eredménye, a megújuló energia és biomassza előállítója és létfenntartásunk majdnem kizárólagos eszköze.

Ennek szellemében készült a törvényjavaslat, amelynek célja pontosan körülhatárolható: cél a termőföld mennyiségének és kiemelten az átlagosnál jobb minőségű termőföldek megőrzése, garanciális szabályainak megerősítése, valamint olyan módon történő hasznosítása, amely a nemzeti érdekeink szolgálatában áll.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy öt évvel a hatálybalépése után indokolt felülvizsgálni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényt. A törvényjavaslat fő szabályozási területei közül a legfontosabbat emelem ki. Erről szóltak képviselőtársaim. Így a zártkerti ingatlanok elmúlt időszakban kialakult műveletlenségének környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása szükségessé tette a zártkerti ingatlanok tekintetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó külön szabályok kidolgozását.

A javaslat alapján az önkormányzat dönthet a hasznosíthatatlan zártkerti ingatlanok szociális földprogram, illetve a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából történő kijelöléséről. A javaslat alapján ilyen megoldásra csak a tulajdonos hasznosítási kötelezettségének súlyos megszegése esetén, azaz eredménytelen bírságolást és felszólítást követően kerülhet sor, és akkor is csak időleges jelleggel.

Ezért is nem támogattuk dr. Kiss Sándor képviselő úr javaslatát, mert az ennél szigorúbb szankció aránytalanságot, akár alkotmányossági aggályokat is felvetne. Mindemellett egyetértve az ön aggályaival, én úgy vélem, hogy a törvényi szabályozáson kívül más eszközök is lehetővé válnak az önkormányzat kezében, hiszen az ingatlanügyi hatóság veszélyeztetése ott van állandóan az ingatlantulajdonosok, -használók feje fölött, és én biztos vagyok abban, hogy a művelésre alkalmas, felkészült önkormányzatok, hozzá kapcsolódó szociális szövetkezetek tudnak olyan pressziót gyakorolni, hogy akár ilyen jogi szabályozás nélkül is a szociális gazdaság kialakítása céljából fölajánlják ezeket a tulajdonterületeket, nem időlegesen, hanem véglegesen, az önkormányzat javára. Itt a feladat inkább az, hogy vajon képesek-e erre az önkormányzatok, képesek-e arra a szervezőmunkára, hogy akár ezeket a kis elszigetelt egységeket mezőgazdaságilag is hasznosítható és akár a földalapú támogatás szempontjából is értelmezhető nagyságrenddé rendezzék.

A jogalkalmazók tapasztalatai és visszajelzései alapján a havária miatt bekövetkező termőföld-igénybevétel szabályait is átdolgoztuk. Havária esetén a földvédelmi intézkedéseket csak az esemény után kell végrehajtani, illetve a kialakult helyzettől és körülményektől függően kell dönteni a helyreállítás módjáról.

A módosítás megkülönbözteti a természeti, illetve ipari eredetű káreseményt, külön szabályokat tartalmaz a káreseménnyel érintett termőföldre, illetve a havária okozta károk elhárítása, megszüntetése vagy további káresemények megakadályozása érdekében, haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevételére vonatkozólag.

Ipari szerencsétlenség esetén a termőföld eredeti állapotának helyreállítása vagy az újrahasznosításra alkalmassá tétele a károkozó kötelezettsége. Úgy véljük, hogy az eredeti törvényjavaslatban meglévő pontatlanságokat a mezőgazdasági bizottság módosító indítványa kellő módon orvosolja. Talán ezzel eloszlathatók Varga Géza képviselőtársam aggályai is.

A termőföldterület-csökkenés ütemének mérséklése és különösen jó minőségű termőföldek más célú hasznosításának visszaszorítása, illetve hatékonyabb védelme érdekében a földvédelmi járulékok szorzószámait differenciált módon növeljük. Azokat a képviselői javaslatokat, amelyek a Jobbik részéről érkeztek, eltúlzónak érezzük. Úgy véljük, hogy a tízes szorzó ellehetetleníti akár az agrárium területén lévő beruházásokat, állattartó telepek építését, bővítését is. A kereskedelmi vagy spekulációs célú, más célú igénybevételt pedig, úgy véljük, hogy nem ez a törvény, hanem a nemrégiben elfogadott földforgalmi törvény fogja megakadályozni.

Mindent összevetve én úgy érzem, hogy a törvényjavaslat mögött egy valóságos konszenzus áll. Egyetértés van a parlamenti pártok között abban, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termelőeszközünk hatékony védelme közös feladat.

Végezetül hadd köszönjem meg valamennyi képviselőtársam, az Országgyűlés érintett bizottságának értékes hozzászólásait, segítő észrevételeit, javaslatait, és az elmondottak alapján kérem a törvényjavaslat támogatására irányuló szavazatukat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 20 2013.09.17. 5:03  17-20

V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Fontos, hogy beszéljünk erről a sikeres akcióról, hiszen ha megosztjuk egymással közösen szerzett élményeinket a nap során, akkor ez előrevetíti a következő évben még az ideinél is eredményesebb nap megszervezését.

Valóban, harmadik alkalommal rendezte meg a Vidékfejlesztési Minisztérium partnereivel a "TeSzedd!"-akciót, és képviselő úr hosszasan sorolta a résztvevőket a gyerekektől az idősekig, a civil szervezetek hosszú sorában akár a polgárőröket, akár a tűzoltókat is még megemlíthetjük.

Persze az akció közvetlen célja az, hogy ezen a napon minél több illegálisan lerakott szemetet összegyűjtsünk, és így egy országos akcióban megszabadítsuk az országot a szeméttől. De azért a hosszú távú cél mégiscsak az, hogy senki ne dobja el a szemetet a környezetét rongálva, elcsúfítva, és hogy közösen vegyük fel a harcot az illegális szemétlerakókkal szemben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium intézménye, a Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. és a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium mellett ki kell hogy emeljem a kommunikációs fő támogatónkat, az MTVA Zrt.-t, hiszen az általuk rendezett, tartott műsorokban a figyelem felkeltése helyszíni tudósítások révén, úgy vélem, megsokszorozta a napnak a forintban nem mérhető eredményeit, hasznosságát.

Ha a számokról beszélünk, akkor valóban mintegy 100 ezer önkéntes regisztrált előzetesen, 30 százalékkal többen, mint tavaly, és a gyakorlatnak megfelelően, a többéves tapasztalat szerint is többen részt vesznek az akcióban, mint ahányan regisztráltak. 1025 településen 1089 találkozási ponton gyülekezhettek az önkéntesek, 1800 szemétgyűjtési ponton szedték a több ezer tonna szemetet.

Persze beszorozhatnánk most az eltöltött munkaórákat egy segédmunkás átlagórabérével, és kijönne az, hogy itt több százmillió forintnyi munkát végeztek, kiszámolhatnánk azt is, hogy vajon ebből mennyi a hasznosítható hulladék értéke. Én azonban úgy vélem, hogy a napnak jelentősége, eredményei messze túlmutatnak ezen, hiszen tömegesen érezhették át a résztvevők és tehettek eleget a "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" parancsának. Itt valóban átélhető az, hogy a rendszer, amelyben az emberi tevékenység következményeit mérlegeljük, az lokális, mégiscsak a megoldáshoz viszont konkrét, kézzelfogható cselekvésen át vezet az út.

Te magad légy a változás, amit a világban látni akarsz - mondta Gandhi, és ezt a változást a legkisebbeknél kell elkezdeni. Én magam ezt a napot a vasvári Örökös Ökoiskola címmel bíró általános iskola diákjaival és azok szüleivel töltöttem el.

(9.50)

Egészen biztos vagyok abban, hogy azok a gyerekek, aki átélték ezt az élményt, nemhogy nem dobják el a szemetet, hanem ők és szüleik lefogják mások kezét is. Mindamellett az önkéntesség azért hozzájárul az aktív, felelősségteljes polgárság kialakulásához. Egy globális célnak, egyetemes értéknek szeretnénk megfelelni, de mégiscsak a helyi közösséghez való tartozást is erősítette ez a nap.

A TeSzedd! akció szervezői arra is fel akarták hívni az emberek figyelmét, hogy használják a hulladékok válogatására biztosított gyűjtőhelyeket, mert ezzel az ország százmilliárd forintban mérhető értéket állíthat elő. Az idei TeSzedd! országos akciónap megszervezése és lebonyolítása jó példája annak, hogy egy jó ügyért össze tudnak fogni a kormányzati szervezetek is, a civil szervezetek, és az együttes munka eredményeként százezres nagyságrendben lehet a jó ügy mögé állítani magát a lakosságot is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)