Készült: 2019.10.22.22:30:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2005.11.03.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Gémesi György (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 17:31


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kézbe véve a 2006. évi költségvetést, egy ellenzéki képviselőnek hihetetlen lehetőség arra, hogy megszólaljon az Országgyűlésben, hogy érdekeket védjen; hogy megjelenítse azokat a dolgokat, amelyek nem jelennek meg a költségvetésben. Tehát ellenzékiként folyamatos lehetőséget biztosít arra, hogy bírálja és kritizálja az érvényben és működésben lévő kormányt mint beterjesztőt.

Mégsem ebből a szempontból szeretném megközelíteni a 2006. évi költségvetés vitáját, hanem egészen más szempontból; valóban egy érdek megjelenítése szempontjából, egy értékrend megjelenítése szempontjából, ami azért eddig valahol, még ha nem is olyan erősen, de megjelent a költségvetés-tervezések és -megalkotások során, és ami ebből a költségvetésből, talán először a tizenöt - a tizenhatodik - esztendő alatt, nagyon erősen hiányzik.

Engedjék meg, hogy elöljáróban arra hivatkozzam, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ünnepi közgyűlésén, ami ebben a Házban volt néhány hónappal ezelőtt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr elég világosan és határozottan elmondta az ott lévő több száz polgármesternek, hogy 2006-ban, ha több pénz nem is lesz a településekre, de kevesebb semmiféleképpen nem.

Aztán itt, ebben a teremben, a Gyurcsány-kormány egyéves működését vitató parlamenti vitanapon a miniszterelnök úr felmutatta ezt a grafikont (Felmutatja.) - tőle kaptam egyébként, azóta is nagy tisztelettel és örömmel őrzöm -, amelyben kimutatta azt, hogy bizony ’98 óta megvizsgáltatta az önkormányzatok állami támogatásait, állami forrásait. És ebből a Fidesz-kormány alatt két esztendőben a támogatásoknál kevesebb volt a reálérték, majd egy esztendőben, 2004-ben az ő kormányzása alatt is, el kell ismerni, hogy kevesebb volt. Egyébként ezt szó szerint a következőképpen mondta: 1999-2000-ben volt a Fidesz-kormányban reálértékben kevesebb, és 2004-ben a Gyurcsány-kormány alatt. De itt is elmondta, ebben a vitában - szó szerint idézem -, hogy: “az idei évet követő, következő évet számítva azt tudom mondani, hogy a nemzeti forrásból az önkormányzatok támogatása 2-2,5 százalékkal növekszikö.

Olvassuk el a költségvetést, olvassuk el az ÁSZ jelentését, nézzük meg az ezzel kapcsolatos, eddig napvilágot látott írásokat! A tegnapi nap folyamán - engedjék meg, hogy szintén idézetet mondjak, tényekre szeretnék alapozni - Kuncze Gábor frakcióvezető úr a következőket jelezte a költségvetési vitában, szó szerint idézem megint: “Ha most aztán arra nézek, hogy a helyi önkormányzatok támogatásával mi a helyzet, bizony a helyi önkormányzatok támogatása csökken.ö Ez már ellentétben van a miniszterelnök úr korábbi nyilatkozatával. Szabó Lajos, a költségvetési bizottság alelnöke, a költségvetési bizottság többségi véleményét összefoglalva elmondta, ezek alapján a jövő évi költségvetés nyertesének ugyan nem mondható az önkormányzati szektor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek a tények. A miniszterelnök úr elmondja a TÖOSZ-közgyűlésen, hogy nem lesz kevesebb a pénz; majd elmondja, hogy itt 2-2,5 százalékkal növekszik a pénz; majd megnézzük Kuncze Gábor frakcióvezető, Szabó Lajos MSZP-s képviselőtársunk összegzett véleményét, aki azt mondja, hogy kevesebb a pénz.

Az eddigiek során az önkormányzati szféráról történő vitáknál mindig számokon vitatkoztunk. Nem kell vitatkozni a számokon - egyértelműen kevesebb. És amikor kezdtem a gondolataimat, és elmondtam, hogy én egy értékrendről szeretnék beszélni, amit nekem az önkormányzatiság jelent, és amiben eltöltöttem 15 esztendőt, akkor erre kívántam utalni.

Ezek után számomra nem furcsa, hogy a miniszterelnök úr az önkormányzati érdekszövetségekkel történő egyeztetés kapcsán mintha menekült volna az egyeztetési feladattól. A hét országos önkormányzati szövetség levélben fordult Magyarország miniszterelnökéhez, hogy szeretnének vele a költségvetésről tárgyalni. Majd egy előkészítetlen, anyag nélküli tárgyalás rohamléptekben úgy bonyolódott le, hogy előző este 7 órakor kapok egy telefont, hogy másnap fél kilencre menjünk a miniszterelnök úrhoz. Anyag nincsen, nincs miről tárgyalni, a miniszterelnök úr berendeli az egyébként választott önkormányzati tisztségviselőket, egyébként parlamenti képviselőket, hiszen ebből az Országgyűlésből Toller László, Wekler Ferenc, Balogh László MSZP-s képviselőtársunk egyébként önkormányzati érdekszövetségi vezető. Ezt a miniszterelnök úr sem teheti meg - nem teheti meg egy ilyen súlyú, nagyságrendű kérdésben!

De menjünk tovább ennek a gondolkodásnak a kapcsán, visszatérve a költségvetésre! A hét országos önkormányzati érdekszövetség - ennyi van ebben az országban, távol sem említhetők kormánypárti és ellenzéki képviselők kiegyenlített egyensúlyaként - képviselői: Magyar Levente, Jászberény polgármestere, SZDSZ; Wekler Ferenc, SZDSZ, parlamenti képviselő; Toller László, MSZP, parlamenti képviselő; Balogh László, MSZP, parlamenti képviselő; Dióssy László, SZDSZ, polgármester; Becze Lajos bácsi, ő független; és jómagam, aki a Magyar Demokrata Fórum frakciójában vagyok, készítettek egy anyagot, közösen aláírtuk. És ebből szeretnék majd önöknek idézni néhány mondatot, pontosan azért, mert talán az önök számára, az előterjesztő számára az előzmények és az általam felsoroltak után ez hiteles kérés. Huszonkét pontban - 22 pontban! - kérnek a Magyar Országgyűléstől az önkormányzati érdekszövetségek, amelyek lefedik a magyar önkormányzatok 80 százalékát, támogatást, segítséget.

A jövő évi forráslehetőség több mint 5 százalékkal kevesebb az ez évinél - erre utaltam -, ami ellentétben van a miniszterelnök úr gondolataival. 2006-ban az önkormányzatok finanszírozásából közel 48 milliárd forint kerül kivonásra.

(11.00)

A normatív állami hozzájárulások továbbra sem fedezik a személyi juttatások és azok járulékaival kapcsolatos kiadásokat. A törvényjavaslatban szereplő normatívák még a szinten tartáshoz sem nyújtanak fedezetet. A törvényjavaslat és így az önkormányzatok központi forrásai nem tartalmazzák a 2006. évi központi bérintézkedéseket, illetve azok pénzügyi fedezetét. Nem tartalmaz a törvényjavaslat teljes fedezetet a 2005. évi központi bérintézkedések 2006-ra áthúzódó hatására sem, és a bérhordozó normatívák egy része a 2005-ös összegnél alacsonyabb.

Az olcsóbb állam miatti forráskivonás, a 2005. évi központi bérintézkedések fedezetének részbeni hiánya, a 2006. évi központi bérintézkedések fedezetének biztosítása hiányában az önkormányzatok működőképessége 2006-ban veszélybe kerül. Nincs elfogadható szakmai és politikai érv amellett, hogy a nemzetgazdaság dinamikus, 4 százalékos növekedése ellenére az önkormányzati szférában a központi források összességükben csökkennek a 2005. évihez képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt abba is hagyhatnám a hozzászólásomat, mert ezek a mondatok önmagukért beszélnek, és parlamenti patkóoldaltól függetlenül azokat a véleményeket összegzik, amelyek az önkormányzati költségvetésben benne vannak, illetve nincsenek benne.

Engedjék meg, hogy egy picit tovább menjek az általános vita kapcsán néhány olyan dologra, ami megint konkrétum. A közoktatási feladatok képezik az önkormányzatok feladatainak legnagyobb részét, ezt mindenki tudja. A ’93-as közoktatási törvény a következőképpen rendelkezik: “A helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét.ö Hangsúlyozom még egyszer, aki számára nem világos, az 1993-as közoktatási törvény a finanszírozásról úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzatok részére biztosított normatív hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív hozzájárulások és egyéb támogatások összegét.

Ez azt jelenti, hogy törvényellenes a 2006-os költségvetés, hiszen csak egy normatívára térjünk ki, ez a normatíva nem más, mint a művészeti iskolák számára biztosított normatíva, ami 2005-ben 105 ezer forint volt, és 2006-ban 80 ezer forint lesz. Azok számára, akik ezt nem tudják, ebből biztosítják a különböző néptánc-, zeneiskolai és egyéb képzéseket a fiatalok számára, az iskolai oktatás keretein, illetve annak rendszerén belül. Ezt azt jelenti, tisztelt Országgyűlés, hogy azt a 25 ezer forintot, amit nem tud a központi költségvetés biztosítani az eddigieknek megfelelően az önkormányzatok számára, törvény adta lehetőségein belül a település át fogja ruházni az érintettekre. Mi történik? Az történik, hogy ezt a 25 ezer forintot évente, tíz hónapos oktatási évet számolva, a gyerekeknek, a szülőknek be kell fizetni a kasszába, különben nem vehet részt az egyébként nem kötelező zeneiskolai oktatásban.

Ha azt vesszük, hogy ezek a gyerekek testvérként jelentkeznek, hiszen ha a tehetséges gyerekek, általában egy családból származva, a zeneiskolai és a művészeti oktatásban részt vesznek, akkor családonként ez jelenthet akár 50-75 ezer forint pluszköltséget évente, csak erre az egy feladatra. Akkor megint megkérdezem, hogy világos volt-e, amit az elején elmondtam, hogy nem abba a vitába szeretnék beszállni, hogy ennyi és annyi, és mi van benne, hanem érték-e, vagy nem érték-e a gyerek, érték-e, vagy nem érték-e a jövő, érték-e az önkormányzati rendszer, amely működteti ezeket az intézményeket, ellátja ezeket a feladatokat, amelyekre, azt gondolom, nagyon komoly szükség és igény van. Mit tehet a település? Áthárítja. Áthárítja a szemétszállítási díjban, áthárítja a közoktatási díjakban, a különböző más díjakban ezeket a terheket a lakosságra, mert nincs miből finanszírozni, nincs meg az önkormányzatok pufferolóképessége, nem tudja tompítani ezeket a költségvetési hiányokat.

Menjünk át egy másik területre, hiszen a közoktatás mint legnagyobb feladat mellett számos más feladatuk van a településeknek. Ez a szociális kérdés. Ebben az esztendőben itt, ebben a Házban számos esetben hallhattuk, kétszeresére emelkedik a családi pótlék. Óriási dolog, elismerésem. De nézzük meg, hogy miből és hogyan. Mi történik ezzel párhuzamosan? Megszűnik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az a pénzeszköz, amivel a települések helyben biztosítják a szociális feladatok ellátásának egy részét.

Mit csinál a parlament? Politikai erővel, politikai döntésként megemeli a családi pótlékot, egy hatalmas kommunikációs folyamat kapcsán azt mondja, hogy micsoda fantasztikus dolog. Egyébként valóban fantasztikus dolog, csak azt elfelejti hozzátenni, hogy ez a pénz nem másból van, mint abból, amit eddig egyébként is megkaptak, és a településeknél volt. Ebből a települések fizettek, mert természetbeni juttatásra is felhasználható volt a gyermekvédelmi támogatás, adott esetben közműdíjakat, adott esetben a települések, amelyek tudták pontosan, hogy melyek azok a családok, amelyek rászorultak, és nem képesek önmagukról gondoskodni, nem fizetik be ezeket a közműdíjakat. Kikapcsolják ezeket a szolgáltatásokat, és ezek helyett, ebből a pénzből befizette, és gondoskodott róluk. Alapvető települési feladat, értékrendbeli kérdés, van-e feladata az önkormányzatnak, vagy nincs feladata. Elveszem a pénzt, magamat a csúcsba emelem, fényezem magam, miközben egyébként ott marad a probléma. Ezek az emberek vissza fognak jönni a településekre, és azt fogják mondani a polgármesternek, az ügyintézőknek, hogy eddig át tetszettek utalni, most miért nem történik meg. Ők nem értik meg; ők azt értik, hogy valóban kétszeres a családi pótlék, de azt nem értik meg, hogy ez a pénz abból van, ami eddig másra volt.

Menjünk vissza még egy harmadik dologra, az infrastruktúrára, az utak kérdésére. A kormányprogram, szó szerint: “Az állam minden önkormányzati egy forinthoz hozzátesz még egyet utak építésére.ö Itt hangzott el, ott mondta a miniszterelnök úr. Az elmúlt évi költségvetésben, a 2005-ösben 10 milliárd volt. A szétosztásáról ne beszéljünk, mert ebből 4,2 volt csak a fővárosnak. Nyilván politikai alku volt az SZDSZ-MSZP között, hogy a nagy részét a fővárosnak kell adni. Utak azért máshol is vannak, tisztelt képviselőtársaim, ahogy tudjuk. Ebben az esztendőben ez lecsökken 5 milliárd forintra. Kormányprogram: egy forinthoz egyet teszek. Hol a másik forint, tisztelt képviselőtársaim?

Akkor még nem mondom azt, amit Lamperth Mónika miniszter asszony, aki minden alkalommal jó vitapartner ezekben a kérdésekben, hiszen felkészült politikus, pontosan jól tudja a rendszer hiányosságait, de egyet mindig el szokott mondani, hogy a megoldás a kistérség. Erről az ÁSZ a következőt mondja: a szervezeti rendszer, a feladatellátás felülvizsgálata nem hozott számottevő eredményt, annak ellenére, hogy a 2005. évi költségvetés jelentős támogatással ösztönözte. Magyarul, a kistérségi rendszer egy nagy lufi. Összeteszem a két szegény iskolát, a három szegény települést, aztán csináljátok meg, veszekedjetek, adok egy kis aprópénzt, közben elveszek sokkal többet. Tudják, képviselőtársaim, hogy az elmúlt két esztendőben hány forintot vett ki az önkormányzati rendszerből - ÁSZ-jelentés, és a TÖOSZ-jelentésben is benne van? Mennyit vett ki? 69 milliárd forintot; 69 milliárd forintot a működésből!

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzék el, hogy emocionálisan egy picit mindig hozzáteszek a gondolataimhoz, amikor az önkormányzatokról beszélek, mert én magam 15 éve vagyok polgármester, és küzdök közel 3200 polgármestertársammal a terepen. Tudom, hogy nagyon sok hiba van, tudom azt, hogy számos reformnak kellett volna történnie. Önök három és fél év alatt semmilyen reformot nem hajtottak végre. Ennek az az eredménye, hogy most egész egyszerűen fűnyíróelvszerűen levágják a települések pénzét, és aztán odamutogatnak, hogy ezt meg azt meg amazt ilyen formában emeltük, gondoskodunk az emberekről, megemeljük a családi pótlékot, a közoktatásban minden rendben van. Közben omlik össze a rendszer, és azt a szférát, amely az elmúlt időszakban a politikai harcok ellenére is vitte a szolgáltatások legnagyobb részét, azt a szférát, amely az elmúlt időszak hatalmas küzdelmei és problémái ellenére is biztosította a települési lakók számára az állandóságot, a biztonságot és a szolgáltatásokat, azt önök, képviselőtársaim, e költségvetés kapcsán tönkreverik.

(11.10)

Azt kérem, fontolják meg azt a 22 pontot, amelyet az önkormányzati érdekszövetségek kérnek - én számos ilyen módosító javaslatot fogok beadni -, és tárgyaljunk ennek a szférának legalább a túléléséről. Ahogy a miniszterelnök úr mondta: hogy ne legyen kevesebb 2006-ban a települések pénze, mint 2005-ben.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai