Készült: 2019.11.21.12:18:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2013.03.12.), 90. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 14:59


Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat több törvény módosítását kezdeményezi. Ennek legfőbb eleme, hogy módosítja a szövetkezeti törvényt, a 2006. évi X. törvényt, ennek a szociális szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit.

A szociális szövetkezetekre vonatkozó speciális szabályok tekintetében emlékeztetni szeretném önöket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1995-ben Manchesterben tartott kongresszusán elfogadott, a szövetkezetek mibenlétére vonatkozó definíciójára. Az elfogadott definíció szerint a szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák. A szövetség szerint a szövetkezés értékei az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak.

E kis nemzetközi kitekintés és a szövetkezés alapelveire vonatkozó kitérő szükséges ahhoz, hogy a szociális szövetkezetekre vonatkozó törvényjavaslat célja és szellemisége érthetővé és elfogadhatóvá váljon. Évek óta aktuális kérdés mind hazánkban, mind pedig az Európai Unióban, hogy miképpen lehet a szociális gazdaságot és ezen belül a szociális szövetkezeteket az elhelyezkedés szempontjából a leghátrányosabb helyzetű emberek szolgálatába állítani. Hogyan lehet, ha szükséges, akár állami segítséggel is az együtt dolgozás feltételeit megteremteni?

A szociális szövetkezetek a hatályos szövetkezeti törvény szerint olyan szövetkezetek, amelyek célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A szövetkezeti tagsági jogviszony feltételezi a szövetkezet tevékenységében történő személyes közreműködést. Az alapszabály előírhatja, hogy a személyes közreműködés munkavégzés formájában történjen, azonban ez csak munkaviszony, megbízási jogviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében történhet.

(13.20)

Amennyiben a tag a megengedett bármely jogviszony keretében fejti ki tevékenységét, az jelentősen leszűkíti a szociális szövetkezetek lehetőségeit céljaik elérésében, tehát abban, hogy hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételeket teremtsen. Meg kell felelniük ugyanis az adott munkavégzésre irányadó jogszabályi feltételeknek, így különösen, ha a személyes közreműködés például munkaviszonyban történik, akkor érvényesülnie kell a minimálbérre, a garantált bérre, szabadságra, végkielégítésre, járulékfizetésre vonatkozó rendelkezéseknek, ami jelentős többletterhet ró a szociális szövetkezetekre.

A szövetkezetekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat szellemiségében visszanyúl a szövetkezés alapjaihoz és kezdeteihez, amikor a szövetkezetbe tömörült személyek nem munkaviszonyban és nem más jogviszonyban fejtették ki tevékenységüket, hanem közvetlenül, munkájukkal járultak hozzá a közös gazdálkodáshoz, és a munkájukhoz igazodóan részesültek a közösen megtermelt javakból.

A törvényjavaslatban a tagi munkavégzési jogviszony megváltozik a következők szerint. Legfontosabb sajátossága, hogy a tag munkájával minden más jogi kötöttség nélkül - például munkaviszony, megbízásos jogviszony - közvetlenül részt vehet a szövetkezet gazdasági tevékenységében. A tag munkájának ellentételezése - a közös tevékenységben való részvétele arányában - természetben is történhet. A tagi munkavégzési jogviszony a szociális szövetkezeti tagsághoz kötődik, amennyiben a belépni szándékozó tag ezt a jogviszonyt választja személyes közreműködésként, úgy a jogviszony a tagi felvételt követő napon keletkezik, és a tagsági jogviszonyt követő napon megszűnik.

A szociális törvény - az 1993. évi III. törvény - és a személyi jövedelemadóról szóló törvény - ez pedig az 1995. évi CXVII. törvény - korábbi módosítása lehetővé tette, hogy a tagi jogállásra tekintettel a személyes közreműködés ellentételezésére természetben kapott juttatás ne minősüljön keresőtevékenységnek, és mentes legyen a személyi jövedelemadó megfizetése alól, amennyiben annak értéke nem haladja meg az éves minimálbér összegét. A szociális törvény e rendelkezése egyben azt is jelenti, hogy a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő szociális szövetkezeti tag, amennyiben egyébként megfelel a szociális törvényben meghatározott feltételeknek, jogosult a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra.

A szövetkezeti autonómiát tiszteletben tartva a törvényjavaslat széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy a szövetkezeti tagok az alapszabály elfogadásával saját maguk határozzák meg a tagi munkavégzési jogviszony feltételeit. A törvényjavaslat csak abból a szempontból ír elő kötelezettséget, hogy a jogviszony tekintetében az alapszabályban rögzíteni kell a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását. Szintén alapszabályban kell meghatározni a munkafeladatok ellátása dokumentálásának és a megtermelt javakból való részesedésnek a módját is. A hátrányos helyzetben lévő szociális szövetkezeti tagok számára történő munkafeltételek megteremtését szolgálja az a rendelkezés, hogy tagi munkavégzési jogviszonyt csak regisztrált álláskereső létesíthet, illetve tarthat fenn. Amennyiben a szociális szövetkezet tagja más jogviszony alapján végez munkát, a tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.

A szövetkezeti törvény módosításának további célja, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévők is tudjanak szövetkezni, illetve tagjai lehessenek a szociális szövetkezeteknek. E cél érdekében a szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó javaslat lehetőséget kíván teremteni arra, hogy az egyébként kötelező és belépéskor teljesítendő vagyoni hozzájárulást - részjegytőkejegyzést - a tag a munkavégzése során tulajdonába került javakkal késleltetett módon is megfizethesse. A szociális szövetkezetekben a tagi munkavégzés lehetőségének megteremtése mellett, mivel várhatóan az új típusú, főként mezőgazdasági termeléssel foglakozó szociális szövetkezetek az egyszerű foglalkoztatásról szóló törvény - ez a 2010. évi LXXV.törvény -feltételeinek nem minden esetben tudnak megfelelni, a törvényjavaslat mentesítő rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha a szociális szövetkezet egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony útján kívánja megoldani az átmeneti munkaerőigényeket.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Az eddigiek során is többször elhangzott az e jogviszonyra vonatkozó meghatározó kulcsszó, ez pedig a hátrányos helyzet. Az új típusú szociális szövetkezetek főleg a kezdeti időszakban nem azokhoz a vállalkozási formákhoz fognak tartozni, amelyek erős gazdasági háttérrel rendelkeznek, ezért különösen nagy szükség van arra, hogy az önkormányzatokon kívül olyan tagjaik is legyenek, akik mind a tag, mind pedig a szövetkezet tekintetében képesek, ha mással nem is, adományokkal támogatni a szociális szövetkezetet. Ilyen szervezetek lehetnek a karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek, amelyek a közhasznú jogállásuk megszűnéséig a szociális szövetkezetek tagjai lehetnek.

Annak érdekében, hogy az egyéként legelesettebbek és legrászorultabbak ne legyenek kizárva a szociális szövetkezetekből, szükséges, hogy a jelenlegi szociális szövetkezetek alapszabályukat a törvényjavaslat szerint módosítsák. Az a szociális szövetkezet, amelyik ezt nem teszi meg, tehát kizárja a tagi munkavégzés lehetőségét, a javaslat szerint köteles lesz 2013. szeptember 30-áig a szövetkezet szociális jellegét megszüntetni.

A törvényjavaslat e sajátos jogviszony jellegéhez igazodóan módosítja, illetve kiegészíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultságról szóló törvényt is, valamint ezenfelül az egyes adótörvények és az ezzel összefüggő egyéb törvények módosítását is. A társadalombiztosítási törvény javasolt módosításával a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő szociális szövetkezeti tag jogosulttá válik a pénzbeli egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Az egészségügyi szolgáltatási járulék, 6660 forint/hó - ez 222 forint/nap - megfizetését az állam degresszív módon átvállalja: az első évben 100 százalékos mértékben, amely minden következő évben 25 százalékkal csökken, az ötödik évben a járulék teljes összegét a szociális szövetkezet fizeti majd meg. Az Egészségbiztosítási Alap részére az állam által átvállalt járulék megtérítése a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból negyedévente fog megtörténni.

A törvényjavaslat e jogviszony után mentesíti a szociális szövetkezetet a szociális hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség alól. A jelzett törvények szabályozzák egyben az e jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási, illetve adóhatósághoz történő bejelentés rendszerét. Mint ahogy az előbb jeleztem a tisztelt Háznak, az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásának forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap lesz, ezért a törvényjavaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt is. E törvény tekintetében további módosítás, hogy külön előirányzat fogja tartalmazni a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emeléséből a 2013 első félévében adódó többletterhekhez igénybe vehető támogatásokat.

A törvényjavaslat érinti a közfoglalkoztatás és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvényt is. A módosítás jellege kétirányú. Egyrészt a közfoglalkoztatásról szóló törvény eddig is lehetővé tette, hogy a közfoglalkoztatottak, amennyiben egy közfoglalkoztatónál legalább kétéves közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak, és vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként legalább két évet együtt dolgoznak, ingyenesen használatba kaphassák az általuk használt termelőeszközöket. Szintén ingyenesen a szociális szövetkezet használatába kerülhet a közfoglalkoztatási programok megvalósításához biztosított állatállomány is. A törvényjavaslat egy évre csökkenti a használatbavételhez szükséges közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát, elősegítve ezzel a közfoglalkoztatás során megszerzett tapasztalatok alapján a szociális szövetkezetek megalakulását.

(13.30)

Mivel nem kevés értékről és vagyonról van szó, a módosítási javaslat feltételül szabja, hogy az eszközök, illetve az állatállomány csak akkor kerülhet a szociális szövetkezet használatába, ha a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra vonatkozó döntések tekintetében a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Az átadott vagyon megfelelő hasznosítását biztosító állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki. A közfoglalkoztatásról szóló törvény másik fontos változása, hogy a közfoglalkoztatottak olyan, az állam által finanszírozott értékteremtő munkákban vesznek részt, amelyek szervesen kapcsolódnak az önkormányzatok, más állami szervek közfeladataihoz.

A közfoglalkoztatásban részt vevők tekintetében e feladataikra tekintettel elvárható a legalapvetőbb erkölcsi és társadalmi együttélési szabályok megtartása, így a gyermekek tankötelezettségének teljesítésével kapcsolatos felelős szülői magatartás, továbbá a lakókörnyezettel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szabályszegések elkerülése. E cél érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi az álláskereső közfoglalkoztatásból való kizárását, amennyiben a tankötelezettséggel kapcsolatos mulasztás miatt ellene szabálysértési eljárás indult, illetve szabálysértés miatt a kiközvetítéstől számított 3 hónapon belül jogerősen elmarasztalták. A hatályos jogszabályok szerint a tanköteles gyermek 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztása alapítja meg a szülő szabálysértési felelősségét. Szintén kizárási ok a lakókörnyezet tisztán tartására vonatkozó helyi rendelet szabályainak megszegése. A kizárás időtartama 3 hónap, amelyről első fokon a munkaügyi kirendeltség, másodfokon a munkaügyi központ dönt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, vitassák meg a törvényjavaslatot, és lehetőség szerint támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  90  Következő    Ülésnap adatai