Készült: 2019.11.12.04:47:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

260. ülésnap (2013.03.12.), 4-6. felszólalás
Felszólaló Nyakó István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:17


Felszólalások:  Előző  4 - 6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tegnapi nap után nehéz önöknek bármit is mondani. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Miután tegnap, azaz 2013. március 11-én, hétfőn úgy döntöttek, hogy úgy viselkednek saját népükkel, mintha egy elnyomó, idegen hatalom árnyékában élni... - mit lehet még mondani? Miután tízmillió magyar állampolgárt megfosztottak a jogállam biztosította szabadságtól, ha ezt meg merték tenni, akkor vajon mit lehet még mondani e jobb időket megélt Ház falai között?

Talán az igazságról mondanék néhány gondolatot (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Te? Az igazságról?), az igazságról, arról, hogy hogyan tör az utat magának.

Vagy két évvel ezelőtt édesanyámat SZTK-ba utalták, valami baj, probléma volt a szemével (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Ó, szegény!). Tépett sorszámot, bár inkább szerencseszámnak hívják, hiszen nem tudja az ember, hogy mikor hívják be végül.

(9.10)

Mindegy; letépte, leült a többi betegtársa közé, elővette a Népszavát (Derültség a kormánypárti padsorokban.), és nemsokára megszólalt egy jól öltözött hölgy, hogy na, ugyan mit ír már az a szennylap. (Folyamatos zaj. - Az elnök megkocogtatja a poharát.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Elnézést, hadd szóljak közbe, mert szerintem most már önök sem hallják, amit képviselő úr napirend előtti hozzászólásában mond. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Nem is érdekel minket; tudjuk előre.) Az lehet, hogy önöket nem érdekli, de engem, a közvéleményt és a jegyzőkönyvvezetőket viszont igen. Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok önökhöz, hogy hallgassák végig a képviselői hozzászólást; az önök államtitkára majd minden bizonnyal válaszol önök helyett is a napirend előtti hozzászólásra. Ilyen zajban sem elmondani, sem arra figyelni, sem válaszolni nem lehet egy napirend előtti hozzászólásra.

Még egyszer: az a kérésem, hogy legyenek szívesek a bekiabálást és az alapzajt csökkenteni, mert addig nem fogjuk folytatni a munkánkat. (Folyamatos zaj. - Nyakó Istvánhoz:) Képviselő úr, ne haragudjon, megvárjuk. (Közbeszólásra a Jobbik padsoraiból:) Nem ketyeg az idő, mert az időt én szabályozom, tisztelt képviselő úr. Ha van még megjegyzése, akkor fáradjon ide hozzám, és súgjon nekem, hogy hogyan kell az elnöklést végezni. Megvárjuk; köszönöm szépen. (Pillanatnyi szünet.) Folytathatja, képviselő úr! Hozzá fogok adni másfél percet az idejéhez. (Novák Előd: Kettős mérce!) Novák Elődnek is van helye, ha a napirend előtti jelentkezésre beadja a javaslatát. Képviselő úr!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Bízom abban, hogy nem azért nagy a hangzavar, mert az igazságról szeretnék beszélni (Moraj a kormánypárti padsorokban.);bízom abban, hogy önöknek is fontos az igazság.

Szóval leült, és kinyitotta a Népszavát, mire megszólalt egy hölgy mellette, hogy na mit ír már az a szennylap, mire lakonikusan azt válaszolta neki, hogy tessék megvenni, elolvasni, de balkézről egy idősebb úr szólt egyből, hogy már nem is lehet bármit olvasni ebben az országban. Szóval, kialakult a nemzeti konzultáció, ahogy ez egyébként szokott lenni az SZTK-ban (Dr. Rétvári Bence: SZTK...), amikor 20-30 ember vár a sorára, majd valami csoda folytán kihúzták anyám sorszámát. Hurrá, győzött! Felállt, elindult volna befelé, amikor a késő Kádár-korabeli csapóajtó ki, magas szőke be, megáll édesanyám előtt, és azt mondja neki, hogy ne tessék haragudni, nénike, én csak egy szóra mennék be főorvos úrhoz, semmi másra. Anyám szívesen átadta volna a helyét, de megkérdezte a hölgytől, hogy kedves, nekem is csak egy kérdésem lenne, de ha megválaszolja, akkor beengedem. "Na és mi lenne az?" "Az, hogy mi a baja a szememnek." "Nem tudom." "Akkor tessék leülni a többiek közé, én bemegyek, és akkor megtudom tőle." Édesanyám bement, kijött, és láss csodát, akik veszekedtek és civakodtak addig, tapsoltak, mert az igazság volt nekik és mindenki számára ott akkor, abban a pillanatban fontos. (Moraj és derültség a kormánypárti padsorokban.)

Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Önök is folyton a magyarok igazságát keresik, amikor a demokratikus világ szót emel az ellen, amit maguk meg mernek tenni saját népükkel szemben. Miközben azonban maguk arról beszélnek, hogy a magyaroknak joguk van önállóan dönteni a saját sorsukról, addig maguk alaptörvénybe foglalják azt, hogy milyen családmodell az, ami egyedül üdvözítő. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) Amíg maguk odakint arról beszélnek, hogy Magyarországnak joga van arra, hogy saját maga döntsön jövőjéről, addig idehaza felszámolják a települési önkormányzatok önállóságát, és kiüresítik a helyi népképviselet lényegét, s amíg maguk Nyugaton a hit védelmezőjének állítják be magukat, közben leszámolnak a vallásszabadság eszményével, és egyházakat vernek szét. Sőt, hétfőn Gulyás képviselő úr és még sokan mások előtte kettős mérce alkalmazását, szó szerint az egyenlő bánásmódot kérték számon szövetségeseinken, pedig önök a legkiszolgáltatottabb magyaroknak ezt a jogát semmibe veszik.

Szembesíteném most ezzel önöket szó szerint. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2012. december 27-én kiadott jelentésében a közfoglalkoztatottakkal foglalkozik. Tudják jól, 2010-ben ezek az emberek még a minimálbért kapták, és azóta 13-14 ezer forinttal, másfél heti bérrel kevesebbet keresnek az önök ideje alatt. Mit mond erről az ombudsman? "Megállapítom, hogy a közfoglalkoztatottak esetében az eltérő kötelező bérminimumok előírása, ennek következtében pedig az alacsonyabb összegben meghatározott betegszabadság és táppénz sérti az egyenlő bánásmód elvét." Az egyenlő bánásmód elvét sérti az is az esetükben, hogy a szabadságot is mások számolják nekik az önök döntése alapján; mindenkinek jár a 20 nap alapszabadság, de nekik már nem jár a gyermekek után, illetve az életkor után járó pluszszabadság. Mit mond erről a biztos? "Mindezek alapján megállapítom, hogy a közfoglalkoztatottak esetében a szabadság kiadásával, illetve mértékével kapcsolatban a többi munkavállalóhoz képest a rájuk vonatkozó garanciális szabályoktól ésszerű indok nélkül eltérő rendelkezések sértik az egyenlő bánásmód elvét." Pedig az önök alaptörvénye a következőképpen fogalmaz az egyenlő bánásmód követelményéről. Alaptörvény, 15. cikk (2) bekezdés: "Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti és társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja."

Hölgyeim és Uraim! Önök a saját alaptörvényüket addig tisztelik, amíg az önök céljainak megfelel. Önök a saját alaptörvényüket addig tartják fontosnak, amíg másokat sanyargathatnak. Ez a kormány már nem a nép kormánya.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Még egy kis időt neki!)




Felszólalások:  Előző  4 - 6  Következő    Ülésnap adatai