Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1995. évi országgyűlési határozatban megfogalmazott értékek ma is változatlanul a felsőoktatás továbbfejlesztésének az alapjait alkotják. A kormány tiszteletben tartotta és tiszteletben tartja a rendszerváltó évek kezdetén letisztult és az 1995-ben megfogalmazott alapelveket, és az előttünk lévő határozattervezet felépítése is ezt az álláspontot tükrözi.

A jelentés ugyanis a hat évvel ezelőtt megfogalmazott értékek és célok sorrendjében vizsgálja és értékeli az azóta bekövetkezett fejlődést. Változatlanul követett érték az oktatás megfelelő minősége és a minőség-ellenőrzés, a nyitottság és átjárhatóság, az egyetemi autonómia és az önkormányzatiság elve.

1998 után az új kormány épp az alapelvek és a létező felsőoktatási gyakorlat közötti ellentmondásokat igyekezett kiküszöbölni. Az 1995-ben meghirdetett méltányos tehermegosztás elve, valamint a diákokra és szüleikre egyre súlyosabban nehezedő anyagi kötelezettségek tapasztalata egyre inkább összeegyeztethetetlen volt egymással, és ezt az ellentmondást csak az 1998-ban hatalomra került koalíciós kormányzat tudta feloldani. Mindenekelőtt az esélyegyenlőség objektív mércével mérhető elvével helyettesítette a méltányos tehermegosztás korábbi célját, amelynek szükséges, de még korántsem elégséges első lépése a kötelezően előírt állami egyetemi tandíjak megszüntetése volt az első diplomájukat megszerezni kívánók körében.

A döntés következtében látványosan megnövekedett a felsőoktatás intézményeibe beiratkozók száma; a korábban kiszorult és kiszorított középrétegek fiataljainak továbbtanulása elől elhárult egy olyan pénzügyi akadály, aminek leomlása után még így is számos nehézség fennmaradt. Míg 1995-ben a 18-22 év közötti korosztály tagjainak csupán 17 százaléka vett részt felsőoktatási képzésben, 2001-ig 34,8 százalékra nőtt ez az arány. A kormány továbbtanulás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy már a közeljövőben 50 százalékra akarja növelni a felsőfokon továbbtanulók arányát.

Országos érdek fűződik ahhoz, hogy szociális helyzetétől függetlenül minden tehetséges érettségizett fiatal bejuthasson a felsőoktatásba, mivel a jövő munkaerőpiacán már az uniós országok jól képzett fiataljaival kell versengeniük a magyar álláskeresőknek. 2002-ben a felvételi arányok tekintetében várhatóan már elérjük az Európai Unió átlagát, a 42 százalékos továbbtanulási arányt.

A felvettek arányának a múltbeli változásai és a közeljövőben tervezett növekedése jól indokolja azt a kérdésfelvetést, hogy vajon miért együtt tárgyaljuk az elmúlt időszak teljesítményéről, azaz az 1995. évi országgyűlési határozat megvalósulásáról szóló jelentést, illetve a felsőoktatás fejlesztésének kiemelt céljairól szóló, tehát a jövőre vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot.

Az elmúlt három és fél év felsőoktatás-politikája ugyanis töretlenül folytatódna a jövőben, ezért egy együttes általános vita keretében kell tárgyalni mind a közelmúlt felsőoktatási folyamatait, mind a közeljövőben érvényesülő tendenciákat, hiszen mindkettőt azonos oktatáspolitikai szemlélet vezérli.

(11.20)

Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A felsőoktatás 1990 utáni reformját több lépésben hajtották végre a felelős kormányok, mindenekelőtt az univerzitás, az egyetemes egyetemlegesség, az egyetemes és részekre nem szabdalható tudomány elvéhez igazodó, a nyugat-európai típusú egyetemek modelljéhez kellett közelíteni a hazai felsőoktatást. Ennek a közeledésnek a folyamatában 2001. január 1-jén jött létre az új magyar felsőoktatási intézményhálózat és kezdődött el a felsőoktatási fejlesztési program. Ugyancsak a nyugat-európai, az egyetemes tudományt szolgáló felsőfokú oktatás jegyében játszott szerepet Magyarország az 1990. évi bolognai nyilatkozat, majd az e nyilatkozat szellemiségére épülő, 2001-ben aláírt prágai nyilatkozat megfogalmazásában, amelyek a felsőoktatás európai továbbfejlesztésének a fő irányait foglalják össze. Talán nem érdektelen legalább egy szelíd, szolid lábjegyzetben megállapítani, hogy történelmileg is jelképes értékű ezeknek a nyilatkozatoknak az aláírása, hiszen a középkori Magyarország több neves államférfija és tudósa tanult mind az akkori bolognai egyetemen, mind pedig Prágában.

Az 1995. évi országgyűlési határozat célul tűzte ki a képzések és a képzési szintek közötti átjárhatóság megteremtését. Kialakult a hazai felsőoktatás négy szintje és a szintek közötti átmenet. A kreditrendszer bevezetése révén az átjárhatóság évről évre javult. 2002. szeptember 1-jéig a magyar felsőoktatás minden intézményében bevezetik a kreditrendszert. Ez a rendszer a hallgatói mobilitás leghatékonyabb eszköze, segítségével megvalósítható a hallgatók képzési szintek, szakok, felsőoktatási intézmények és országok közötti szabad mozgása. A magyar kreditrendszer már összhangban áll az európai kreditátviteli rendszerrel, és így egyre nagyobb mértékben válik lehetővé a magyar hallgatók külföldi részképzése.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő országgyűlési határozattervezet korrekt módon, pontról pontra tárgyalja az 1995. évi célkitűzéseket és a célok megvalósulását. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egyetért a jelentés tartalmával, és támogatja annak elfogadását. Képviselőcsoportunk egyöntetűen támogatja a felsőoktatás kiemelt céljairól szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)