Készült: 2024.03.29.16:36:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2007.05.15.), 68. felszólalás
Felszólaló Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:24


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A digitális átállás levezénylése megfelelően bonyolult gazdasági és társadalmi hatású folyamat, amely a lakossági szolgáltató és kormányzati szektort egyaránt érinti - áll az előttünk fekvő törvényjavaslat indoklásában. Azt gondolom, ez így van. Ezért örömteli az, hogy egy ötpárti egyeztetés során, több hónapos tárgyalássorozatot követően 2007. április 25-én négy párt aláírt egy megállapodást, amelyben azt mondta, hogy ez a törvényjavaslat négypárti támogatást élvez. Ezt a törvényjavaslatot tárgyalhatja most a parlament, és van most a Ház asztalán. A Fidesz örül annak, hogy az Országgyűlés képviselőcsoportjainak delegáltjai között a médiaügyeket érintő jogalkotási feladatokról megállapodás jött létre. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy jogalkotási feladatokról és nem egy-egy törvényről van szó.

Jogalkotási feladat mindenképpen a jogharmonizációs feladatok teljesítése, a digitális átállásról szóló törvény és természetesen az új tartalmi szabályozás is, azaz az új médiatörvény elfogadása is. Ez a három összefügg, és bár természetesen megerőszakolva szét lehetne ezeket választani, de abban végig egység volt, mindenkinek hasonló volt a véleménye, amikor azt mondom, hogy ezek szétválasztása nem lehetséges, és talán nem is szükségszerű.

Ne menjünk el szó nélkül a mellett a manapság egyébként megszokottnak egyáltalán nem nevezhető eset mellett, hogy egy egyébként politikailag igen feszült légkörben egy kétharmados szavazásban tudott megállapodni a parlamenti pártok többsége. Összességében elmondható, hogy itt nem egy, más területeken talán jellemző, csak a sajtónak szóló, esetleg PR-szempontokat szolgáló egyeztetés, hanem valódi, érdemi egyeztetés folyt politikusok és az ő munkájukat segítő, azt alátámasztó szakértők részvételével.

Tanulságos lehetne ez az egyeztetési folyamat más területek átalakítása során is, hiszen itt is egy reformról van szó, mint más területeken, és itt tudtak érdemi párbeszédet folytatni a felek, még akkor is, ha természetesen voltak viták, voltak nézeteltérések, egyes kérdésekről másként gondolkodtunk, talán még most is másként gondolkodunk, de a kompromisszumokat sikerült megkötni. És ha vannak még nyitott kérdések, akkor talán azokban a következő napokban ez még megteremthető, és talán ötpártivá is tud válni a megegyezés.

A digitális átállás sikeres lebonyolítása Magyarország érdeke és kötelezettsége. A hírközlési és médiapolitikai szempontok együttes érvényesítése mellett fontos, hogy a digitális átállás, természetesen a tartalmi garanciák megteremtése mellett, mielőbb megtörténjen, amihez szükség van a piaci szereplők átlátható, a nyilvánosság előtt pályáztatására és annak mielőbbi eredményes lezárására. Végre egy terület, ahol talán nem sereghajtók leszünk az Unióban, hanem talán még példát is tudunk más országoknak mutatni.

Az ötpárti tárgyalások kezdetén célul tűzte ki a Fidesz tárgyalócsoportja, hogy a létrejövő digitális szabályozás biztosítsa a sokszínű és változatos tartalom létrejöttének követelményét, a médiapluralizmust, valamint garantálja a versenyt. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a hozzáférés tekintetében esélyegyenlőség jöjjön létre az emberek között. A nézők helyett ne mások döntsék el, mit nézhessünk a televízióban, hanem magunk választhassunk. Kiemelt célnak tekintettük és tekintjük a pályáztatás során is, hogy a közszolgálati média valóban a közt szolgálja, összhangban az európai uniós szabályozással, a közszolgálat értékközvetítő legyen, valódi minőséget jelentsen a médiapiacon, finanszírozása pedig a mai kaotikus viszonyokhoz képest átláthatóvá váljék.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban külön kitérjek néhány gondolatra, természetesen csak kiegészítve Jánosi György gondolatait és szavait. Az első ilyen nagyobb csomópont a digitális piac elosztási szervezetrendszerének kérdése és egyáltalán a törvény elfogadása: kétharmados vagy feles törvény? Talán korábban voltak olyanok a kormányoldalon, akikben felmerült, hogy egy feles törvénnyel ezt a kérdést lehet rendezni. Azt gondoljuk, jogilag nem állt volna meg ez a vélemény, hiszen itt nem csupán egy technikai, sokkal inkább tartalmi szabályozásról is szó van. Álláspontunk szerint tehát jogszerű megoldás született akkor, amikor a digitális átállási törvény legfontosabb részeit a parlament kétharmados többsége fogadja el. Ha van is még ebben egy-két nyitott kérdés, azt gondoljuk, hogy a következő napokban itt is megszülethet a kompromisszum.

Fontos kérdés volt az is, hogy a Fidesz által elérendő célként megfogalmazott alapelvek megvalósuljanak, és ehhez egy szervezeti és eljárási rend kerüljön kialakításra a szükséges garanciális elemekkel. Ennek a garanciális elemnek a megvalósulása biztosíthatja ugyanis azt, hogy a pályáztatás egésze alatt, a pályázati feltételek meghatározásától kezdve a pályázati döntésig, érvényesüljön a nézők azon érdeke, hogy minél több és minél jobb televízió, rádió közül választhassanak majd a későbbiekben. Fontos kérdés volt az is, hogy ki és milyen eljárás során dönt a pályázati feltételekről, a pályázatok kiírásáról, a pályázatok eredményességének megállapításáról és természetesen magukról a pályázatokról. A kormány tervei szerint, az eredeti elképzelések szerint a kormány alá rendelt és teljesen tőle függő Nemzeti Hírközlési Hatóság pályáztatott volna, illetve ebben véleményezési joga lett volna az ORTT-nek. Ez a megoldás, az eredeti tervezetben rögzített megoldás számunkra nem volt elfogadható. Innen indultak azok a tárgyalások, amelyek aztán ahhoz a törvényjavaslathoz vezettek, ami most itt fekszik a Ház előtt.

Itt a Fidesznek volt egy alternatív, egy digitális testületre vonatkozó javaslata, amelyre törvénytervezetet is készítettünk, és ezt át is adtuk a kormány szakértőinek, képviselőinek; majd ezt követően kerestük meg közösen azt a kompromisszumot, ami aztán a parlamenti eseti bizottságban testesedett ki. A jelenlegi törvényszöveg szerint kompromisszumos megoldásként a digitális átállásról, a piacról, a pályázati kiírás tartalmának meghatározásáról, a pályázatok elbírálásának jóváhagyásáról is ez a parlamenti eseti bizottság dönt. Az eseti parlamenti bizottság pártonként egy-egy, azaz összesen öt szavazati joggal rendelkező képviselőből és mellettük öt szakértőből áll. Fontos garanciális elem, hogy a parlamenti bizottság a döntéseit ügyrendjének elfogadásától kezdve a pályáztatás egészének folyamata során kétharmados arányban hozza. A parlamenti bizottságban a tagok szavazati joga nem egyenlő, hanem mandátumarányos; azt gondoljuk, hogy ez is garanciális elemnek tekinthető.

A második komoly kérdéskör volt a piaci szereplők köre, azaz például kik lehetnek az új felületen terjesztők. Kiemelt célnak tekintettük a valódi verseny feltételeinek megteremtését, erről Jánosi György is szólt vezérszónoki hozzászólásában. Így lehetett azt a szabályozást elérni, azt gondolom, szintén kompromisszumként, hogy nem lehet földi digitális terjesztő, azaz nem pályázhat olyan vállalkozás, amelynek előfizetőinek száma meghaladja a 300 ezret, illetve műsorszolgáltatást végez. Ez persze nem jelenti azt, és nem is jelentheti, hogy a multiplexpályáztatásból kizárt vállalkozás tulajdonába tartozó tartalom ne kerülhetne a földi digitális felületre, viszont a megállapodás a vertikális, tehát a terjesztői tartalom integrációját korlátozza. János György szintén elmondta, hogy erre miért volt szükség.

(14.00)

A harmadik fontos kérdéskör a tartalompiaci szereplők köre, azaz mely televíziók kerülhetnek fel az új felületre. A megállapodás, azt gondoljuk, garantálja, hogy a legnagyobb lefedettségű, azaz első induló multiplexen, abban a csatornacsomagban, ahol körülbelül 8-10 szereplő lesz - itt a technika tudói mindig kétkedve fogadták, amikor a politikusok kimondták a 10-es számot, a 9-es számot vagy a 8-as számot, ezt azért megtanultuk az egyeztetés folyamatában -, az a három közszolgálati televízió, amelyről azt gondoljuk, hogy kulcskérdés, mindenképpen szerepelni fog.

Szerepelni fog legalább két darab, legalább négy éve működő hír-, illetve közéleti tartalomcsatorna, és a megállapodás szerint az első multiplexre a két országos kereskedelmi tévén kívül, természetesen, amennyiben ők szeretnének - megteremtve az esetleges további verseny szélesítésének lehetőségét -, újabb két piaci szereplő szintén csatlakozhat. Azt gondoljuk, ez is megnyit egy piaci felületet, amelyet szintén mindenki fontosnak tekintett.

Utoljára hagytam, de nem utolsósorban a tartalomszabályozás kérdését, amely az első pillanattól kezdve az egyik legfontosabb kérdés, garanciális kérdés is volt a tárgyalások során, és ahol egyébként a kereszténydemokraták ott ülő szakértői is mindvégig egyébként határozott álláspontot képviseltek, amely szerint a tartalomszabályozásnak meg kell előznie a digitális átállás kérdését. Ebben az a megállapodás, amely megszületett, és négy párt által jegyzett, ebben a frakciók kötelezettséget vállaltak - erről szól az országgyűlési határozati javaslat is -, hogy ezt a tartalomszabályozást az új médiatörvényben egyébként, tárgyalásokat követően, kompromisszumos formában szintén elfogadásra fogják venni.

Ez azért fontos, mert ez a szabályozás biztosíthatja azt, hogy a modern technika adta megsokszorozódó lehetőségek között megvalósuljon az olyan alapértékek védelme, mint többek között - a teljesség igénye nélkül - a kiskorúak, az emberi méltóság védelme, a diszkrimináció tilalma, és valljuk be, jelenleg sok szempontból hiányzó kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye is.

Ezt a kötelezettségvállalást szeretném kihangsúlyozni, hiszen itt reményeink szerint néhány hónap múlva nemcsak a digitális átállásról szóló, hanem az új médiatörvény vitáján is itt ülhetünk össze újra a Parlament falai között, és elméletileg újra egy olyan törvényt tudunk tárgyalni, amely kompromisszumok eredményeként nem négy, hanem lehetőség szerint öt frakció támogatásával kerül a Ház elé.

Természetesen a most előttünk álló törvénytervezetben lehetnek hibák, a rohammunka és a kompromisszumos megoldások keresése miatt egészen biztosan vannak is benne hibák, azt gondoljuk, ezeknek a megoldására az a módszer, amelyet szintén ez a megállapodás tartalmaz, hogy közös elhatározásokkal, módosító indítványokkal ezt a törvényt lehet még javítani, ezt tegyük meg. Ha pedig bárkiben felmerül bármilyen kétség, kérdés, észrevétel vagy olyan technikai vagy tartalmi jellegű módosítás, amely javíthatja ezt a törvényt - mint ahogyan tettük ezt az ötpárti egyeztetés során -, most is kérjük, hogy álljon vele elő, és terjessze egyrészt a plenáris ülés elé, másrészt pedig módosító indítványokkal mind az ötpárti egyeztetés fóruma, mind pedig a szakbizottságokon keresztül a plenáris ülés elé. Kerüljenek ezek az asztalra, mert sok mindent hall az ember, csak ezek egy jelentős része az ötpárti egyeztetés során egyszerűen nem jött nyilvánosságra. Azt gondolom, az lenne a helyes, hogyha ezeket addig tudnánk megvitatni, amíg lehetőség van a korrigálásra. Ha van a törvényben hiba - egészen biztos, hogy van -, mi is tettünk tartalmi, technikai jellegű módosító indítványokat, ezek egyeztetése folyik, és talán elérhető, hogy ahol esetleg hiba van a törvényben, azt módosító indítványokkal még lehessen javítani.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, önmagában az, hogy ma itt egy kétharmados szabályozásról tudunk beszélni, és arról tárgyalni, hogy ennek a törvényi lehetősége, illetve a kétharmados szabályozás miatt az ellenzék nagyobb frakciója ezt támogatásáról biztosítja, mindenképpen pozitívum. Még egyszer, azzal szeretném zárni, hogy remélem, néhány hónap múlva nemcsak a digitális átállásról szóló törvény, hanem az új médiatörvény tekintetében is ekkora lesz az egység. Akkor megérte ezt a digitális törvényt most elfogadni.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai