Készült: 2024.03.29.12:26:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2007.05.15.), 110. felszólalás
Felszólaló Tátrai Miklós
Beosztás pénzügyminisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 12:56


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió 2006-ban irányelvet fogadott el az uniós szintű könyvvizsgálati szabályok megújításáról. Az irányelvet természetesen Magyarország is átveszi, s ezért szükségessé vált a könyvvizsgálói tevékenység újraszabályozása. E szabályozás kidolgozásánál figyelembe vettük a hatályos magyar könyvvizsgálói előírásokkal összefüggő tapasztalatokat is. Törekedtünk arra, hogy lépéseket tegyünk a könyvvizsgálói tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében. Mivel a megújítás kapcsán szabályozandó kérdéskörök sok esetben nem illeszthetők be a jelenlegi törvényi előírások közé, ezért indokolt a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló új törvény megalkotása, amely felváltja a jelenleg hatályos jogszabályt.

A könyvvizsgálatra vonatkozó szabályozási felépítés az új törvény hatálybalépését követően is kétszintű lesz. A legfontosabb szabályokat törvények rögzítik, míg a részletszabályokat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alakítja ki. Ennek oka az, hogy a könyvvizsgálói tevékenység ellátására jelentős mennyiségű szakmai sztenderd és egyéb szabályzat vonatkozik, amelyeket nem indokolt jogszabályi formában meghatározni.

A törvényjavaslat szerint a Magyar Köztársaság területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet természetes személyként csak a kamara tagja végezhet. A könyvvizsgálati szakterületen tehát fennmarad a kötelező kamarai tagság. A törvényjavaslat részletesen meghatározza, hogy a természetes személyek számára milyen feltételek mellett engedélyezhető a könyvvizsgálói tevékenység. Az engedélyezéshez az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megléte mellett indokolt megkövetelni három év szakmai gyakorlatot, valamint az azt lezáró szakmai kompetenciavizsgát, továbbá azt, hogy a könyvvizsgáló olyan személyes és szakmai életvitelt folytasson, amely nem kérdőjelezi meg jó hírnevét. A kamara tagjai kötelesek részt venni a kötelező szakmai továbbképzés rendszerében, amelynek célja a szakmai kompetencia folyamatos fenntartása és fejlesztése.

Mivel a könyvvizsgálatok jelentős részét könyvvizsgáló cégek végzik, indokolt - szintén összhangban az uniós elvárásokkal - rögzíteni a törvényben a könyvvizsgáló cégek működési engedélyezésének szabályait is. Külön törvények alapján egyes, sajátos tevékenységet végző gazdálkodók, mint például a hitelintézetek, biztosítók, önkormányzatok tekintetében csak megfelelő intézményi minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók láthatnak majd el könyvvizsgálói feladatokat.

Az intézményi minősítés megkövetelésének lényege, hogy csak olyan könyvvizsgáló végezhessen könyvvizsgálatot, aki megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik az adott gazdálkodó sajátosságai tekintetében. Az intézményi minősítés megszerzését ezért minden esetben legalább hároméves, az adott gazdálkodóra vonatkozóan szerzett, meghatározott gyakorlathoz köti a törvényjavaslat azzal, hogy a minősítés megszerzése után e könyvvizsgálóknak a minősítésnek megfelelő szakterülethez kapcsolódóan rendszeres továbbképzésen kell majd részt venniük. A minősítést minden szakterületen a kamara adja meg.

(Pettkó András elfoglalja jegyzői helyét.)

(17.10)

A könyvvizsgálat megfelelő minőségének biztosítása érdekében indokolt törvényi szinten előírni, hogy azok, akik jogosultak könyvvizsgálati megbízásokat vállalni, ne folytassanak olyan tevékenységet a könyvvizsgálat mellett, amelynek hatására nem képesek a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezni.

A törvényjavaslat ezért meghatározza a könyvvizsgálattal összeegyeztethetetlen tevékenységek körét is. Egyes gazdálkodók működését a tevékenység jellege, a cég mérete vagy más ok miatt közérdeklődés kísér. Ilyenek elsősorban a tőzsdei cégek, amelyeknek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon kereskednek.

E gazdálkodók működése a gazdaság és a társadalom széles rétegeit érinti közvetlenül vagy közvetve, ezért indokolt, hogy a tevékenységük átlátható legyen. Az átláthatóságot e gazdálkodók könyvvizsgálata során is érvényre kell juttatni. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói kötelesek évente átláthatósági jelentést közzétenni, valamint folyamatosan együttműködni a vizsgált gazdálkodó auditbizottságával. A törvényjavaslat a természetes személy könyvvizsgálók ötévente történő rotációját is kötelezővé teszi e gazdálkodói körben.

Az utóbbi évek talán legnagyobb szakmai vitát kiváltó témája a könyvvizsgálói felelősség kérdése volt. Magyarországon a könyvvizsgáló cégek jelentős számát is figyelembe véve nem időszerű az anyagi felelősség összegszerű korlátozása, ugyanakkor indokolt egyértelműen körülhatárolni a könyvvizsgálók felelősségét. A törvényjavaslat ezért kimondja, a könyvvizsgálat megfelelő ellátásáért a természetes személy könyvvizsgálót minden esetben szakmai felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálatot saját nevében vagy könyvvizsgáló cég nevében végezte.

Ha könyvvizsgáló cég kötötte a megbízást, akkor e felelősség a könyvvizsgáló céget is ezzel párhuzamosan terheli. Ez alapján a nem megfelelő könyvvizsgálói tevékenység fegyelmi eljárást vonhat maga után, ami indokolt esetben a könyvvizsgálói engedély visszavonását is eredményezheti. Ettől elkülönül az anyagi felelősség kérdése. A törvényjavaslat alapján a könyvvizsgáló csak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kárért tartozik anyagi felelősséggel.

A könyvvizsgálat során elvárás, hogy a könyvvizsgáló minden tekintetben független legyen a vizsgálat alanyától. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a könyvvizsgáló semmilyen formában nem vehet részt megbízója döntéseinek meghozatalában. Ezenkívül a jogszabály felsorolja, hogy milyen tipikus esetekben kerül veszélybe a könyvvizsgáló függetlensége, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani és amelyeket el kell kerülni.

Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés az állam által elismert felsőfokú szakképesítés, így szükséges követelményrendszerét is rögzíteni a törvényben. A javaslat ezért meghatározza a szakképesítés garanciális szabályait az oktatás, a vizsgáztatás és a tananyag tekintetében is. A szakképzést a kamara irányítja, ugyanakkor a képzés állami elismerésének megfelelően annak lényegében minden fázisa a számviteli szabályozásért felelős miniszter felügyelete mellett valósul meg. Mint minden korszerűen szabályozott szakma esetében, a könyvvizsgálatban is kiemelt jelentőséggel bír a tevékenység minőségének rendszeres ellenőrzése.

A törvényjavaslat ezért meghatározza a könyvvizsgálati minőség-ellenőrzés kamarán belüli szervezetrendszerét, működését. Fő szabályként minden könyvvizsgálónál hatévente legalább egyszer tartanak ellenőrzést, de a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál háromévente kell legalább egyszer ellenőrzést lefolytatni.

Az ellenőrzés megállapításainak megfelelően a következő intézkedések hozhatók: kötelezés továbbképzésen való részvételre, figyelmeztetés az előírásoknak meg nem felelő gyakorlat megszüntetésére, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezése. A törvényjavaslat alapján tehát a könyvvizsgálói tevékenység nem megfelelő ellátása fegyelmi eljárást vonhat maga után, amelynek eredménye akár a könyvvizsgálói engedély visszavonása is lehet. A törvényjavaslat - összhangban a vonatkozó előírásokkal - szabályozza a fegyelmi eljárást, meghatározza a fegyelmi vétségek körét, és egyúttal kimondja, hogy a fegyelmi szabályok egyaránt vonatkoznak a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre is. A fegyelmi eljárás során kétféle szankció alkalmazható: fegyelmi büntetés és figyelmeztetés. A fegyelmi büntetések köre az írásbeli megrovástól a könyvvizsgálói engedély visszavonásáig terjedhet.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat alapján a kamara látja el lényegében az összes közigazgatási hatósági funkciót a természetes személy könyvvizsgálókkal és a könyvvizsgáló cégekkel kapcsolatban. A kamara tehát kiemelt szerepet játszik a könyvvizsgálói szakma életében. A törvényjavaslat ezért részletesen szabályozza a kamara szervezeti felépítését, működését és feladatait, azzal, hogy e keretszabályok figyelembevételével a kamara egyben a mindenkori tagság szakmai önkormányzataként is funkcionál.

Annak érdekében, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek között történjen, és ezen keresztül a közérdek megfelelően érvényesüljön, a könyvvizsgálók a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer hatálya alá tartoznak.

E rendszer legfőbb elemei a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése, a kapcsolódó nyilvántartások vezetése, a szakmai és etikai sztenderdek, szabályok megalkotása, a kötelező továbbképzés rendszere, a fegyelmi eljárások és szankciók rendszere. A közfelügyeleti rendszer elemeinek működését egy független szakmai bizottság, a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság vizsgálja és értékeli.

A bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén javaslatot tehet a kamara, illetve a számviteli szabályozásért felelős miniszter részére e helyzet megszüntetésének módjára, eljárást kezdeményezhet a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél, valamint törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet.

A könyvvizsgálatra vonatkozó előírások megújítása kapcsán indokolt felülvizsgálni a kötelező könyvvizsgálat számviteli törvényben szabályozott értékhatárát is. A jelenlegi 50 millió forintos éves nettó árbevételi értékhatár megemelése számos mikro- és kisvállalkozás számára jelenthet érezhető adminisztrációs és pénzügyi tehercsökkenést. Az új értékhatár meghatározásakor ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a magyar gazdasági szereplők döntő többségét éppen a mikro- és kisvállalkozások képezik. A törvényjavaslat előírásai szerint 2008-tól kezdődően fő szabályként akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 100 millió forintot, és az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt.

A törvényjavaslat a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításáról is rendelkezik. Ennek keretében megszűnik az a követelmény, hogy a részvénytársaságoknak pusztán a cégforma miatt minden esetben könyvvizsgálót kell választaniuk. A módosítás értelmében csak akkor kötelező a részvénytársaságoknál a könyvvizsgáló választása, ha azt külön jogszabály, például a számviteli törvény vagy a társasági szerződés előírja.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a megváltozott szabályok miatt szükségessé váló, alapvetően technikai jellegű, szakmai tartalmat nem érintő törvénymódosításokat is.

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény az elfogadása esetén 2008. január 1-jén lép hatályba, így megfelelő idő áll majd rendelkezésre az új szabályok alkalmazására való felkészülésre.

A törvényjavaslat benyújtását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelynek eredményeként az érintett szakmai szervezetek, illetve a kormányzat között érdemi véleményeltérés nem maradt fenn.

Mindezek alapján kérem, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását, illetve majd a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai