Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DUNAI MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen törvénymódosítással három, általunk nagyon fontosnak tartott célt szeretnénk elérni. Az első célunk az, hogy legyen a közmédia struktúrája, szerkezete olcsóbb, áttekinthetőbb és egyszerűbb. A második célunk az, hogy adjunk lehetőséget az innovációra, a fejlesztésre, legyen lehetősége a közmédiának is újabb csatornákat indítani a jövőben. A harmadik célunk pedig az, hogy végre lezárhassuk az Európai Unióban az elmúlt években kialakult, médiatörvényt érintő vitákat. A jelen javaslatunk több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyekkel tovább harmonizáljuk az európai és a magyar médiaszabályokat.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összesen három törvény módosítását foglalja magában.

(18.00)

Túlnyomó részben a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, azaz a médiatörvény rendelkezéseit érinti. A médiatörvény mellett a törvényjavaslat a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény egy-egy rendelkezésének módosítási javaslatait tartalmazza.

A javaslat alapvetően a médiatörvény hatálybalépése óta eltelt közel négy év gyakorlati tapasztalatainak alapos mérlegelése és értékelése alapján a közmédia rendszerének szervezeti átalakítását kívánja megvalósítani, elsősorban a gazdaságosság, a költséghatékonyság és az innováció jegyében.

Ezentúl a módosítás számos, a közönség számára közvetlenül is érezhető előnyös változtatásokat is előirányoz. Így például a műsorterjesztők által az eddig kötelezően továbbított közszolgálati csatornák mellé további kettőt mindenki számára ingyenesen elérhetővé kell tenni az alapcsomag részeként. A javaslat a műsorszámok feliratozási kötelezettségét az érintett társadalmi csoport és a médiaszolgáltatók közös érdekeinek, valamint az ésszerűség követelményeinek figyelembevételével kívánja módosítani.

A következőkben a törvényjavaslat lényeges elemeit egyenként, részletesen kívánom ismertetni.

A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvény a közmédia rendszerét oly módon szabályozza, hogy a közszolgálati feladatokat négy önálló gazdasági társaságként működő közszolgálati médiaszolgáltató látja el. Ezek: a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. A korábbiakban már említett gazdaságossági és költséghatékonysági szempontok, illetve a felesleges párhuzamosságok kiszűrése mind-mind indokolttá teszik e négy gazdasági társaság egyesülését.

Fontosnak tartom már e helyütt leszögezni, hogy a strukturális változások a Közszolgálati Közalapítvány kizárólagos tulajdonosi pozícióját, valamint az új közszolgálati médiaszolgáltató által ellátandó közszolgálati feladatok körét, továbbá a média függetlenségének kérdését nem érintik.

A módosítás által nevesített közszolgálati médiaszolgáltató elnevezése ‑ a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ‑ utalni kíván arra, hogy a magyar közszolgálati média kiemelt feladatként tekinti a nemzeti összetartozás-tudat és a társadalmi integráció erősítését, a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálatát.

Az egyesülés gyakorlati megvalósulását tekintve a törvényjavaslat azt az utat választja, hogy a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság. Ez az átalakulási forma biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg, ezzel együtt pedig a közszolgálati feladatok folyamatos ellátása is biztosított maradjon. A törvénymódosításban szereplő javaslatok így tehát olcsóbbá, átláthatóbbá, egyszerűbbé, valamint nem utolsósorban kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a közmédia gazdálkodását és annak működését.

A technológiai fejlődés és az új típusú szolgáltatások elterjedése szükségessé teszik a humán és anyagi erőforrások közös gazdasági társaság keretei közé való integrálását, valamint ezek hatékonyabb kihasználását. Az összeolvadás révén a tulajdonosi jogokat kizárólagosan gyakorló Közszolgálati Közalapítvány feladatellátása is jóval eredményesebbé válik, hiszen nem négy, hanem mindössze egyetlen gazdasági társaság működését kell a továbbiakban ellenőriznie.

A tervezett változásoknak a közönség számára kézzelfogható és érezhető eredményei között a minőségi műsorkészítés, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővülése és a digitális világ szükségszerű velejárójának számító új technológiai eszközök alkalmazása tekinthető.

A törvénymódosítás a négy gazdasági társaság egyesülése folytán értelemszerűen a közmédia rendszerének finanszírozását és gazdálkodását, így a Közszolgálati Költségvetési Tanács funkcióját és összetételét is érinti. A jelenleg héttagú testület létszáma háromra csökken. Elsődleges feladata nagyban hasonlít a korábbiakhoz, annyi eltéréssel, hogy a forrásnak nem az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók, hanem az alapnak a médiatartalmak készítésére és beszerzésére fordítandó összegre vonatkozó javaslatáról fejti ki álláspontját szolgáltatástípusonkénti bontásban.

Az előzőekben említett módosítási javaslatok röviden összefoglalva mind-mind azt a célt kívánják szolgálni, hogy a közmédia rendszere a közszolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat ugyanakkor számos újítást is hordoz magában, amelyek szintén mind-mind a fentebb említett célok szolgálatában állnak. Ezen új elemek között említhető az a javaslat, amely kötelező jelleggel előírja a közszolgálati médiaszolgáltató számára, hogy évente stratégiai tervet köteles készíteni. Természetesen ennél sűrűbb időközönként is készíthet ilyet, amennyiben úgy gondolja. Ennek keretei között a közszolgálati médiaszolgáltató által nyújtott szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit kell vizsgálnia és értékelnie. A tervezés hosszú távú célja, hogy a technológiai változások, a közszolgálati értékek és a nemzetközi szabályozók folyamatos figyelemmel kísérése mellett lehetővé váljon az értékes és magas színvonalú médiatartalmak gyártása és a közönség minél szélesebb köréhez való eljuttatása.

A javaslatnak a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét érintő másik újdonsága a közszolgálati értékmérés bevezetése (Lukács Zoltán: Az jó lesz.), amely alapján rendszeresen vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a közmédia mennyiben tesz eleget a vele szemben a jogszabályok és az európai szabályozók által támasztott követelményeknek. Az Európa számos országában már régóta alkalmazott eljárás a nézettség, illetve hallgatottság mellett az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének, vagyis értékének a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes belső szabályozás életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg a jövőben.

Az említett újítások kapcsán összegzésképpen elmondható, hogy azok a közmédia rendszerének a kiszámítható, előrelátható és magas minőségű feladatellátás megalapozását, végső soron pedig a közönség igényeit és a közönség elvárásait szolgálják.

Azt gondolom, hogy a közmédia rendszerét érintő, az előzőekben vázolt módosítási javaslat méltó lezárása az Európai Unió és Magyarország között az utóbbi években zajlott folyamatos vitáknak, harmonizálva, továbbharmonizálva a hazai médiaszabályozást az Unió jogszabályi előírásaival, valamint az íratlan és más nemzetközi normákkal.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vagyongazdálkodási tevékenysége kapcsán a módosítás összhangot teremt az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel. Az alap vagyonával kapcsolatos szabályozás a médiatörvény hatálybalépésével jelenleg is a Médiatanácsot illeti, azonban a nemzeti vagyonról szóló törvény utóbb életbe lépő szabályainak ez a szabályozási szint már nem megfelelő. Éppen ezért mindenképpen szükséges az, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásra, az azzal való tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó szabályozás egységesen és a nemzeti vagyonról szóló törvény elvei által megszabott kereteken belül kerüljön elfogadásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén a társadalom érdekét szolgálja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely a digitális, vagyis a nem szűkös kapacitású átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztők számára előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató további két audiovizuális csatornájának, amennyiben egyébként továbbít ilyen jellegű műsort, HD minőségben ingyenes lesz a jövőben továbbítani. (Sic!) A javaslat e pontja ‑ egyébként összhangban az Európai Tanács iránymutatásaiban foglaltakkal – első­sorban azt kívánja elősegíteni, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató által is alkalmazott digitális technológiai vívmányok minél szélesebb körben és minél magasabb színvonalon eljuthassanak a nagyközönséghez.

(18.10)

A javaslat az alapra bízott állami vagyon sajátosságaira, specialitásaira figyelemmel eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Ilyen jellegű speciális rendelkezéseket nemritkán más, elsősorban ágazati törvények tartalmaznak. Így indokolt, hogy a médiavagyon vonatkozásában ezek a médiatörvényben legyenek meghatározva. A módosítás kifejezetten nevesíti, hogy a vagyoni kör funkciója a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása.

A javaslat kiemelt alapelvként tekint az átláthatóság és az esélyegyenlőség követelményére. Így például a vagyon hasznosítása, értékesítése esetében fennmarad a versenyeztetési kötelezettség. További kötelező elem az értékesítés esetén az értékbecslő igénybevétele, a szerződések írásba foglalása, valamint az állami vagyon nyilvántartása. A javaslat a közszolgálati médiaszolgáltatással összefüggésben foglalkoztatottak kapcsán figyelembe veszi, hogy a közszolgálati médiatartalom előállítása, valamint a hírügynökségi tevékenységek ellátása olyan alkotói folyamat, amely széles körű tevékenységeket foglal magában egyazon cél, a médiatartalom előállítása érdekében. Indokolt, hogy más alkotó tevékenységekhez hasonlóan a médiatartalom előállítására irányuló foglalkoztatásra is olyan szabályok legyenek alkalmazhatók, amelyek a törvényi garanciák érvényesülése mellett figyelemmel lehetnek a speciális munkafolyamatokra és az abban foglalkoztatottak tevékenységének tényleges jellemzőire, a terület sajátosságaira, a szakmai gyakorlatokra és a foglalkoztatottak terhelhetőségére. (Pillanatnyi szünetet tart. ‑ Lukács Zoltán: Ennyi elég is!)

A közszolgálati médiaszolgáltatás társadalmi szükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás, amellyel szemben támasztott egyik legfontosabb társadalmi elvárás a tájékoztatás állandósága, folyamatossága és aktualitása. (Dr. Legény Zsolt: És a kiegyensúlyozottsága! ‑ Lukács Zoltán: Az hülyeség! ‑ Az elnök csenget.) Ezen szempontokra tekintettel mindenképpen indokolt, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozó, a tartalom-előállítási munkafolyamatokban részt vevő munkavállalókra speciális munkajogi szabályok vonatkozzanak.

A javaslat a médiaszolgáltatásokban megjelenő médiatartalmak vonatkozásában is több módosítást indítványoz. A műsorkvóta-előírások között, figyelemmel az elmúlt közel négy év gyakorlati tapasztalataira, a független műsorkészítőktől beszerzett, öt évnél nem régebben készült európai művek bemutatására szánt műsoridő tekintetében a közszolgálati audiovizuális médiaszolgáltatások kapcsán ésszerű mértékre javasolja módosítani az arányokat. De ugyanezen körben említhető a médiaszolgáltatók digitalizálása által a kulturális eredmények megőrzése érdekében nyújtott tevékenységének elismerése, amely révén az ennek eredményeképpen feljavított hangminőségű műveket indokolt a törvény definíciója szerint új műként elismerni.

A törvénymódosítás emellett valamennyi érintett médiaszolgáltatóra nézve a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó feliratozási kötelezettséget az ésszerűség követelményéhez igazítva javasolja pontosítani. A gyakorlati tapasztalatok, valamint a médiaszolgáltatók és az érintett társadalmi réteg visszajelzéseinek értékelése kapcsán mindenképpen indokolt az élő műsorok feliratozása kapcsán a megvalósítani kívánt cél elérése érdekében továbbpontosítani a törvényi előírásokat.

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltató archívuma kapcsán tett módosítási javaslatok egyfelől pontosítják, hogy az alap tulajdonosi joggyakorlása a közmédiavagyon állami vagyonnak minősülő elemeire terjed ki. Másfelől egyéb pontosításokat, illetve az elmúlt évek gyakorlati tapasztalataira alapuló kisebb mértékű módosításokat tartalmaznak. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a filmarchívum és az MTVA kezelésében lévő archívum közgyűjteménynek számít, nemzeti kincs, amelyet megőrizni kötelességünk.

A médiatörvény értelmező rendelkezéseit érintő javaslatok alapvetően technikai jellegű pontosítások, illetve apróbb módosítások. Ezek közül talán a közszolgálati médiaszolgáltatás definíciójára vonatkozó módosítást érdemes kiemelnem, amely ezután kifejezetten tartalmazza, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató az innováció jegyében online tartalomszolgáltatási tevékenységet is folytat a hagyományos médiaszolgáltatások mellett.

Végezetül néhány gondolatot engedjenek meg az átalakulás ütemezéséről. A törvényjavaslat amellett, hogy kellő időt kíván biztosítani a gazdasági társaságok beolvadásának folyamatára, egyúttal annak mielőbbi végrehajtásához szükséges kereteket is igyekszik megteremteni. Az átmeneti rendelkezések között megállapított szabályozás lényegi eleme és célja annak biztosítása, hogy az átalakulás a törvényben megállapított időpontra, vagyis 2015. július 1-jére megvalósulhasson. Ennek elérése érdekében a javaslat az általános szabályokhoz képest egyes határidőket rövidebb időtartamban állapít meg.

Tisztelt Képviselőtársaim!Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy az előbbiekben részletesen ismertetett törvényjavaslat amellett, hogy a közmédia működését számos szempontból pozitívan érinti, a nézők és hallgatók, továbbá a médiapiac szereplői számára is több előnyös rendelkezést tartalmaz. Erre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák, illetve esetleges kiegészítő javaslataikkal gazdagítsák a törvény módosítását.

Várom megtisztelő véleményüket, esetleges módosítási szándékaikat. Köszönöm szépen a türelmet és a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)