Készült: 2020.02.24.20:24:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (1999.11.08.), 36. felszólalás
Felszólaló Dr. Tabajdi Csaba (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:45


Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országos Önkormányzati Vezetők! A magyarországi kisebbségek helyzetéről szóló jelentés kapcsán egyszerre kellene hogy elégedettség töltse el a magyar politikai osztályt, hiszen a közös munkával létrehozott '93-as törvény, amelyet az elmúlt hat évben a kisebbségek a közös tevékenység során a helyi hatalommal, a kormányzati szervekkel együtt megteremtettek, Európában is példaadó modell. Ebben a Házban mondta el Roman Herzog német köztársasági elnök, hogy Európa számára is mérvadó az, amilyen a magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer. Kétségtelenül így van, mindenféle túlzás nélkül. Ma nem találhatunk Európában olyan kidolgozott önkormányzati és kisebbségvédelmi rendszert, amely a szórványban élő kisebbségek számára ilyen fokú kulturális autonómiát biztosítana.

 

(15.40)

 

De ez csak az éremnek az egyik oldala, tisztelt képviselőtársaim, mert ebből a jelentésből talán nem tűnik ki eléggé, hogy az a cél, ami miatt mi létrehoztuk közösen ezt a kisebbségi törvényt, még nagyon messze van a megvalósulástól; nevezetesen, nem sikerült megállítani a magyarországi kisebbségek nyelvvesztését.

A magyarországi kisebbségek asszimilálódása, beolvadása a 24. órában van, és ha ezt a trendet nem sikerül megállítani, akkor néhány évtized múlva pusztán a kisebbségi törvényben találhatunk meg bizonyos népcsoportokat, ott találunk nyelveket védett állapotban; de ezek a nyelvek már nem léteznek többé, legalábbis nem a magyarországi kisebbségek használatában.

Én azt hiszem, hogy efelől, e cél irányából kell tekintenünk a magyarországi kisebbségi gyakorlatot. Rögtön hozzáteszem, hogy Európában egyetlen helyen sikerült megállítani a nyelvi asszimilációt. Ez Nagy-Britanniában történt, Walesben a wales nyelvi törvénnyel, ahol a fiatal nemzedék körében szignifikánsan megnőtt az angol mellett az anyanyelvét, a wales anyanyelvét beszélők aránya is. Jellemző, és itt a kelet-közép-európai vitáinkhoz egy nagyon fontos adalék, hogy egy angol mellett is meg lehetett az anyanyelv pozícióit erősíteni ott, ahol mikrobiológiát is lehet és tanulnak is wales nyelven.

Természetesen a mi nemzeti kisebbségeink legnagyobb problémája éppen az, hogy szétszórtan élnek, szórványban élnek, és amiben adóssága van a magyar kisebbségpolitikának, az éppen az, hogy bármennyire is szép ez a kisebbségi törvény, nem találtuk meg az igazi megoldást a szórványkisebbségek helyzetének kezelésére.

Tisztelt Ház! Ez a beszámoló olyan, amilyen. A kisebbségi ombudsmanok beszámolói tulajdonképpen a dolognak az egyik oldalát mutatják be, hiszen a kisebbségi ombudsman egy sajátos siratófal szerepét tölti be, ezért a magyar kisebbségi gyakorlatról nem nagyon ad igazi, hiteles képet. Ez a beszámoló viszont a másik oldalról kicsit túlságosan szépnek állítja be. Valahol a kettőt kellett volna inkább összegyúrni ahhoz, hogy egy hitelesebb, árnyaltabb képet kapjunk, de mindenesetre rögtön hozzáteszem Hende államtitkár úr számára, hogy az első beszámolót se készítette el a hivatal olyan csoda fényességesen, bár azóta már lett volna lehetőség annak a hibáin okulva egy jobb beszámolót előkészíteni, elkészíteni.

Miért tartom én ezt fontosnak? Ha önök megnézik az Európai Unió legutóbbi jelentésében, a regular reportban a hivatkozási alapokat, azok döntően a kisebbségi ombudsmanoknak a jelentésére építenek és nem a mindenkori magyar kormány anyagára.

Ezért tartom én nagyon fontosnak, hogy ez angol nyelven is megszülessen, de még inkább fontosnak tartanám, hogy legyen végre valami hiteles, se nem kormányzati, se nem ombudsmani, hanem megfelelő szakember tollából elkészített elemzés a magyar önkormányzati modell hat évéről, valamiféle civil szervezet gondozásában; mert erre a magyar országkép és a magyar kisebbségpolitika nemzetközi bemutatása szempontjából nagyon nagy szükség lenne.

Tisztelt Ház! Ez a jelentés nagyon jól tükrözi, hogy a magyar önkormányzati modell életképes, bevált. Egy elemre nem hívja föl kellőképpen a figyelmet: a kisebbségi önkormányzati rendszer itt a 24. órában lévő kisebbségek esetében nagyon komoly vérfrissítéssel járt. Megjelent a magyar kisebbségi közéletben egy teljesen új nemzedék, gondolok különösen a magyarországi németekre. Tehát önmagában véve a kisebbségi törvény elfogadása és az önkormányzati rendszer működtetése egy nagyon nagy fokú ösztönzést jelent a magyarországi kisebbségek számára.

Ami az önkormányzati modellt illeti, sokan mondták a kezdeti hiányosságokat követően, hogy ez a modell nem vált be. Ez a modell bevált, bár messze nem tökéletes, és hogy mennyire bevált, az mutatja, hogy a '98-as választásokon, az önkormányzati választásokon - és ezt a jelentés tartalmazza - 65 százalékkal több helyi kisebbségi önkormányzat jött létre, döntően a cigányság körében.

Ez az önkormányzati modell bevált minden területen, de a cigányság esetében a cigányság problémáira nem tud igazán válaszokat adni. Hiszen a kisebbségi törvény a kulturális és oktatási autonómiát tartalmazza, és nem tartalmazhat, objektíve nem tartalmaz a kisebbségi törvény szociális foglalkoztatási gyógyírokat. Márpedig a magyarországi cigányság számára ez a legnagyobb probléma, és innen is fakad az, hogy a legnagyobb elégedetlenség a cigánybázis részéről a cigány kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatosan van. És maguk az érintett helyi és országos cigány kisebbségi önkormányzatok is érzékelik, hogy nem tudnak igazán megfelelni, hiszen a kisebbségi önkormányzati rendszer eszköztára nem felel meg ennek.

Azok a kiegészítő lépések, amelyekkel ezt a feszültséget némileg próbáltuk enyhíteni, szintén kezdeti cipőben járnak, hiszen a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány vagy a szociális földprogramok, vagy korábban az FM, jelenleg az FVM szociális földprogramjai csak részben tudták ezeket a feszültségeket enyhíteni.

Tisztelt Ház! Kisebbségenként természetesen nagyon eltérő, hogyan töltik meg tartalommal a kisebbségi önkormányzati rendszert. Alapigazság, ami a jelentésben benne van, hogy ott él a helyi kisebbségi önkormányzat, ahol a civil szférára épül rá. Ott, ahol párhuzamosan polgármester szeretne lenni a kisebbségi önkormányzati vezető vagy a testület, ott nem eredményes vagy nagyon ritkán eredményes a helyi kisebbségi önkormányzat. Ott eredményes, ahol a helyi kórusra, a helyi civil szervezetre, a helyi önképzőkörre, a helyi nyelvoktatásra koncentrál, és azt próbálja segíteni.

Ebből a jelentésből én leginkább egy dolgot hiányolok; nevezetesen, hogy a jövő szempontjából meghatározó kisebbségi intézményátadás problémáját nem hangsúlyozza az oktatási terület. Miről van szó? Arról van szó, hogy jelenleg azért ez a magyar kisebbségi önkormányzati rendszer lebeg a levegőben, mert a kisebbségeknek vannak jogai, de nem nagyon van kötelezettségük. Ez egy olyan fokú feszültség, amely magából az egész modellből fakad, ezt az oldhatná, ha a kisebbségek országos önkormányzatai vagy helyi önkormányzatai átvehetnék a kisebbségek intézményeit, tehát fönntartói, gazdái, működtetői lennének a kisebbségi intézményeknek. Erre jó példa Szekszárdon, Tolna megyében a Deutsche Bühne, amelyet a Tolna Megyei Önkormányzat, Szekszárd városa, a német országos önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma összefogva, több gazdaként együttesen működtet - vagy a bajai általános művelődési központ.

Ebbe az irányba kell lépni, és ebben nincs vita kormánypártok, ellenzékiek között, hiszen ekkor fog élettel és tartalommal megtöltődni a kulturális autonómia.

Tisztelt Ház! Ami a jövőt illeti és az oktatási fejkvótát illeti, részben szó volt róla, de nagyon komoly aggodalom az, hogy az oktatási fejkvóta kikerült a kötött felhasználásból a szabad felhasználású kategóriába. Eddig is nagyon sok helyen az oktatásra fordítandó kisebbségi fejkvótát nem arra fordították, és félő, hogy ez a jövőben még inkább elő fog fordulni.

Évek óta megoldatlan probléma a hitélet, amelybe egyetlen kormány sem tud beleszólni. Meg kell mondjam, hogy nagyon sok gond származik abból, hogy bizonyos egyházak, felekezetek és bizonyos püspökök nem mutatnak kellő érzékenységet a magyarországi kisebbségek hitélete iránt. Az ember megérti a lelkészi vagy katolikus papok terén meglévő hiányokat, és hogy nincs elegendő ember az egyházban sem.

 

(15.50)

Ugyanakkor sok helyütt a szándék is hiányzik, holott a kisebbségek önazonossága szempontjából rendkívül fontos, hogy anyanyelvükön keresztelhessék a gyerekeiket, anyanyelven temethessenek és anyanyelvi hitélet legyen. Ebben mi pusztán kérhetjük az autonómia jegyében az egyházakat, és ezúttal is szeretném kérni, mint annyiszor, hiszen nagyon fontos szerepe van az egyháznak, a hitéletnek az önazonosság megőrzésében.

Tisztelt Ház! A finanszírozásról annyit, hogy az a feladatfinanszírozás, az a többcsatornás feladatfinanszírozás végül is bevált, bár sokszor morognak a kisebbségek, hogy miért nem öntjük oda az egész pénzt egy kalapba, minek kell pályázni. Megítélésem szerint ezt a pályázati rendszert kell továbbfejleszteni, segítve, hogy képesek legyenek megtanulni pályázni.

S végezetül a legnagyobb gondnak azt látom, ami az Európai Unió jelentésében is szerepel, hogy a cigánysággal kapcsolatos középtávú programnak - bár dicséretes, hogy ez a kormány is folytatja - ugyanakkor a jövő évi költségvetési feltételei nincsenek biztosítva. Fölhívnám az államtitkár úr figyelmét, rendkívül aggasztónak tartom, hogyha mi, kormánypártiak, ellenzékiek meg tudunk állapodni hat módosító javaslatban, amely nem rendíti meg a magyar költségvetést, egyetlen módosító javaslatot a kormány nem támogat, pedig ezek rendkívül fontos módosító javaslatok lennének és a bizottságban mi egyetértésre jutottunk.

Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy a megtett út kezdete egy olyan folyamatnak, amelyet folytatnunk kell abban a reményben, hogy a magyarországi kisebbségek még megoldatlan kérdései, különösen is a parlamenti képviselet megoldódjék, mert itt többen kormánypárti képviselőtársaim elmondták, hogy államalkotó tényezők, akkor lesznek a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, ha végre szavazati joggal itt, ebben a parlamentben ők maguk is föl tudnak szólalni. Akkor mondhatjuk majd el, hogy a '93-as kisebbségi törvény megvalósult.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  36  Következő    Ülésnap adatai