Készült: 2020.02.28.07:04:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

97. ülésnap (1999.11.08.), 34. felszólalás
Felszólaló Schmidt Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:11


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHMIDT FERENC (Fidesz): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Alig akad manapság magyar család, ahol a felmenők között ne lenne felfedezhető három-négy különböző nemzeti közösséghez tartozó ős. Ez a kulturális sokszínűség évszázados jellemzője és egyben Magyarország óriási előnye, melynek tudatos ápolása nemcsak nemzetközi normák által kirótt kötelesség, hanem hosszú távú nemzeti érdek is.

Feladatunk kell hogy legyen annak megismertetése, tudatosítása, hogy a különböző nemzeti, etnikai csoportok milyen módon gazdagították közös kultúránkat, mert csak így válik mindenki előtt világossá, hogy a kisebbségek nem a többség ellenében küzdő csoportok, hanem mint a közös erényekért és hibákért a többséggel együtt felelősséget viselő, vele sorsközösségben élő egyének összessége. Éppen ezért támogatnunk kell a kisebbségi csoportokat identitásuk erősítésében, közös értékeink és a jövőért viselt közös felelősség érzésének tudatosításában.

A kulturális sokszínűséget fenntartani a kulturális autonómia intézményének, a kisebbségi önkormányzatok útján látjuk megvalósíthatónak. A kisebbségi önkormányzatok választják meg kulturális, oktatási és hagyományaik ápolását szolgáló intézmények vezetőit, akiknek legyen beleszólásuk azok működésébe. Természetes, hogy a kulturális autonómia kiépítésének egyik kulcskérdése ezen intézmények finanszírozási kérdése. Az állam a kisebbségek önszerveződését nem csupán megengedi, hanem e kérdésben támogató politikát folytat. Erről tanúskodik a kisebbségi önkormányzatok támogatása mellett a kisebbségi civil szférának nyújtott központi költségvetési támogatás.

A Kisebbségi Közalapítvány és a Cigányokért Közalapítvány működése révén évente közel 800 millió forint jut el a kisebbségi közösségekhez, érdekképviseletekhez, továbbá 80 millió forintos közvetlen támogatást kaptak a bejegyzett kisebbségi civil szervezetek. Itt kell elmondanom azt a tényt is, hogy ezen civil szervezetek a kisebbségi kultúra, oktatás fenntartására kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt. A Magyarországon élő 13 nemzeti, etnikai kisebbség szórványban él az ország egész területén, hiszen mintegy 1500 településünkön megtalálhatók.

A '90-es évek elejétől a magyar kisebbségpolitika fő törekvése olyan körülmények biztosítása, amelyek közepette az állampolgároknak valóban van lehetőségük a szabad identitás választásra. A kisebbségi közakaratot megjelenítő kisebbségi önkormányzatok célja az asszimilációban viszonylag előrehaladott magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek identitásának megőrzése, a spontán asszimilálódás megállítása és visszafordítása.

A nemzeti, etnikai önazonosság-tudat alakulásában fontos szerep jutott a kisebbségi önkormányzatok megjelenésének és tevékenységének. A felélénkült nemzetiségi helyi közösségi élet aktivizálódását legjobban jellemző adat, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok száma jelentősen emelkedett 1998-ban. A Magyarországon élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megillető alapvető jogokat az alkotmányban, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézményében és a kisebbségi törvényben foglaltuk össze.

A kisebbségeket érintő jogalkotással kapcsolatban több évre visszamenő hagyomány, hogy konszenzussal születnek a törvények, illetve az egyéb jogszabályok. Az előző évben egy esetben előfordult, hogy e konszenzus hiánya miatt nem sikerült módosítani a kisebbségi törvényt, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt az Alkotmánybíróság határozata alapján, miszerint a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldatlansága miatt fennálló alkotmányos mulasztást tehát nem sikerült feloldani ezzel.

Ezt kívánjuk most pótolni azzal, hogy az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága egy ad hoc bizottságot hozott létre dr. Hargitai János elnökletével, hogy a hivatkozott törvénymódosításokra vonatkozó törvényjavaslatot elkészítse és jóváhagyásra a parlamentnek benyújtsa.

Remélhetőleg ezúttal több sikerrel, nagyobb megértéssel fogadja a többség a kisebbség érdekeit is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai