Készült: 2019.11.19.08:37:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

152. ülésnap (2011.12.12.), 356. felszólalás
Felszólaló Csizi Péter (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:39


Felszólalások:  Előző  356  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSIZI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Pécsi képviselőként nem tehetem meg, hogy ne szóljak hozzá, és ne segítsem a víziközmű-törvény megszületését. Látom képviselőtársaim szemében az érdeklődést, hogy beszámoljak itt a parlament előtt is, milyen sikert ért el Pécs városa, amikor úgy döntött, hogy a vízszolgáltatást a jövőben maga kívánja ellátni.

Én is ott kezdeném, ahogyan Fónagy államtitkár úr az expozéjában fogalmazott, hogy az egészséges ivóvízhez való jog az alaptörvényben is szereplő alkotmányos alapjogunk, amelynek szerves része az egészséghez való jog. Éppen ezért meglepő, hogy ma az ivóvíz-szolgáltatással egymással párhuzamosan több törvény, kormány- és miniszteri rendelet foglalkozik. Éppen ezért szükséges, és mondhatnánk azt is, hogy a hatályos szabályozás adóssága, hogy nincsen egy olyan egységes törvény, ami az alapelveket, az egységes szakmai, gazdasági és jogi követelményeket összeszedné és megfogalmazná.

A szakma, a víziközmű-szolgáltatók, a szakszervezetek is, ahogyan már elhangzott korábban, 15 éve szorgalmazzák, 15 éve várnak egy olyan törvényt, ami biztosítja a hazai vízművagyon védelmét, megszünteti a profit kiszivattyúzását az ágazatból - erről elég sokat tudnék mesélni -, eléri, hogy megmaradjanak a munkahelyek, aláhúznám, magyar munkahelyek, biztosítja a szolgáltatást, és biztonságos szolgáltatást nyújt, továbbá szükség van egy olyan törvényre, amely az árakat féken tartja, és ennek következtében biztonságban tudhatjuk egyik legértékesebb közvagyonunkat, a vizünket. Ma már egyre több tanulmány foglalkozik azzal, hogy nem is kell olyan sokat várni, pár év, pár évtized után a világ egyik legértékesebb forrása maga a víz lesz, az a víz, amellyel mi, a Jóistennek hála, még igen sokkal rendelkezünk.

Minden felszólalásban hallhattuk, hogy a vízszolgáltatás ma kötelező önkormányzati feladat, igen sok önkormányzat feladata, hiszen 3200 településen 400 szolgáltató látja el a víziközmű-szolgáltatást. Ha megnézzük, hogy az 5 állami és a 2 fővárosi szolgáltató a lakosság 35 százalékát éri el, akkor könnyen kiszámolhatjuk, hogy a lakosság több mint 65 százalékára 390 víziközmű-szolgáltató jut. Ez nagyon magas szám, főleg nagyon magas, hogy onnan indultam, hogy nincsen egységes jogi és szakmai szabályozás.

Én nem fogok úgy járni, ahogyan ellenzéki képviselőtársaim teszik napról napra itt a parlamentben, hogy ha valamit tapasztalnak a saját lakókörnyezetükben, akkor úgy gondolják, hogy az egész országban úgy van. Én nem mondom azt, hogy azért, mert Pécs városában a korábbi külföldi szolgáltató visszaélt a pécsiek jóindulatával, és igen sok helyen visszaélések százait követte el, ezzel nem kis pénzt nyert, és nem kis pénzzel károsította meg a város lakóit; én nem mondom, hogy ez általános. Én egyetértek Varga képviselő úrral, hogy van jó példa, hiszen van olyan, ahol az önkormányzat jól látja el ezt a feladatot, és van, ahol rosszul. Van, ahol az önkormányzat látja el, és van, ahol külső szolgáltatóval együtt. Van, ahol a külső szolgáltató magyar, s van, ahol külföldi. Nem győzöm hangsúlyozni, biztos van arra jó példa, hogy a külföldi szolgáltató nem haszonmaximalizálásra törekszik, nem a nyereségét szeretné a legmagasabb csúcspontokra feljuttatni, és nem azt szeretné elérni, hogy minél több profitot vigyen el az országból.

Mi 2009-ben Pécsett azt tapasztaltuk, hogy a francia szolgáltató sajnos ezt teszi, ezért döntöttünk úgy 2009. október 4-én hajnalban, hogy magunk szeretnénk ellátni majd a jövőben a vízszolgáltatást Pécs városában, és azért mondom ma, itt, 2011. év végéhez közeledve, szintén hajnalban, hogy jól döntöttünk, mert 1,5 milliárd forinttal olcsóbban működteti az önkormányzat a saját, 100 százalékos tulajdonú vízszolgáltatóját, mint amennyivel korábban a francia tulajdonú Suez tette ezt a Pécsi Vízművel. Ez összességében azt jelenti, hogy 4 milliárd forintot nyertek a pécsiek. Mára 1,9 milliárd forint közvetlenül és 4 milliárd forint pedig közvetve maradt a pécsiek zsebében, a pécsiek pénztárcájában. (Babák Mihály: Ez nagyon sok pénz!) Babák képviselő úr azt mondja, hogy sok pénz, válságos időben pedig felbecsülhetetlen nagyságú az a pénzmennyiség, amit meg tudtunk spórolni ezzel a lépésünkkel.

A francia Suez cég Pécsett 10-18 százalék közötti díjemelést tervezett az általa meghatározott díjképlet alapján, ezért én egy kicsit biztosan elfogult vagyok, de rossz füllel hallottam, amikor Jávor Benedek képviselő úr hiányolta a díjképletet. Én értem a jó szándékot, de a díjképlet sem garancia. Pont a pécsi példa mutatja, hogy egy díjképlettel 10-18 százalékos áremelést lehet kieszközölni egy önkormányzatból, mert hiába az önkormányzat az ármeghatározó, ha van egy szerződés, ráadásul egy agyonmódosított, rossz szerződés, akkor igenis, évről évre indokolatlan mennyiséggel lehet megemelni a vízdíjat, úgy, hogy közben egyébként ugyanez a szolgáltató már 2009-ben és 2010-ben is veszteséggel számolt. Ezzel szemben a pécsi tulajdonú Tettye Forrásház már az első negyedév alatt számottevő nyereséget könyvelt el, úgy, hogy a díját közel 19 százalékkal csökkentette. 2009-2010-ben ugyanannyi, 60 millió forintos adózott eredményt ért el, mint a korábbi francia tulajdonú cég, úgy, hogy - nem győzöm hangsúlyozni - díjakat csökkentett, és azt követően, az idei évben pedig 300-400 millió forinttal gazdagítja a város pénztárcáját, a város vagyonát, a pécsiek vagyonát, úgy, hogy az idei évben egy minimálisan szükséges díjváltoztatás volt az év első felében.

Visszatérve a díjszámítási képletekhez: ha a jelenlegi önkormányzati szolgáltatóval emelkedtek volna az árak, akkor több milliárd forint maradt volna ott az önkormányzatnál, de nem ez volt a cél. Nem az volt a cél, mint korábban, hogy a pécsiek mélyen a zsebükbe nyúljanak, hanem az, hogy egy biztos lábakon álló, 100 százalékban városi tulajdonú cég jöjjön létre, így a bevételek ott maradjanak a lakosságnál, és csak a szükséges díjemelkedést kelljen évről évre véghezvinni.

(2.20)

A Tettye Forrásháznál hogyan is értük el mindezt? Jelentősen átalakult a cégvezetés, megszűntek a luxuskiadások, negyedannyi igazgató dolgozik ma, kevesebb pénzért és sokkal kevesebb szolgáltatással.

Ma a vízmű pécsi telephelyén még mindig lehet látni egy kézilabdapálya nagyságú terület, tele nem is olyan régi gépjárművekkel, kishaszon-gépjárművekkel, kisteherautókkal és komoly személyautókkal is.

És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az idei évben a nyereség mellett mintegy 877 millió forintot tudtunk fordítani a rekonstrukcióra. Ez a tavalyi, első évben több mint 560 millió forint volt. Ezt azért emelném ki, mert a korábbi szolgáltató erre nem fordított figyelmet, és végzetes probléma az - önök is mondták, és egyetértek önökkel -, ha olyan szolgáltató üzemelteti a vízi közműveket, amely nem tartja azt fontosnak, hogy a rendszer a legjobb technikával, állandó karbantartás mellett működjön.

Én úgy gondolom, hogy Pécshez hasonlóan, ha ez a törvény előbb megszületett volna, akkor sok száz milliárd forint itt maradhatott volna az országon belül, és itt maradhatott volna a magyar emberek pénztárcájában. Én örülök, hogy a huszonnegyedik órában, de itt van előttünk ez a törvény, és bízom benne, hogy egy nagyon jó döntés, és tudom, hogy nagy szükség volt már rá.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  356  Következő    Ülésnap adatai