Készült: 2019.11.17.13:35:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

152. ülésnap (2011.12.12.), 272-274. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:32


Felszólalások:  Előző  272 - 274  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Én nem gondoltam volna, hogy egy harmincperces hozzászólás, amit nagyra becsült képviselőtársam, Józsa István most előadott, az egyszerre tartalmaz tragikus, komikus elemeket (Dr. Józsa István: Amint a törvényjavaslat!), így egy egészen tragikomikus előadásmód volt. De ha lesz időm és lehetőségem, akkor részletesen megpróbálom azokat az érdekes megközelítéseket és állításokat megmagyarázni vagy értelmezni...

ELNÖK: (Dr. Józsa Istvánhoz:) Bocsásson meg, képviselő úr, ilyenkor irigykedem, hogy valami jó vörösbort iszik-e. De hát a Házszabály nem tesz lehetővé sem kisebb, sem nagyobb palackokat... (Dr. Józsa István pohárba tölti az ásványvizet.) Köszönöm. Egészségére!

Elnézést, de azt hiszem, illett szólnom a képviselő úrnak. Folytassa!

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Az elénk terjesztett törvényjavaslat az alaptörvény 38. cikkének megfelelően célozza meg a nemzeti vagyon védelmének szabályait összegezni.

Én azt látom ebből a törvényjavaslatból, hogy két út állt a jogalkotó előtt, a különböző... (Dr. Józsa István: Egyik iroda, másik iroda.) Nem útelágazás volt, tisztelt képviselő úr, hanem két lehetőség állt a törvényalkotó előtt. Egyrészt megpróbálja összerakni a vagyongazdálkodási elemeket tartalmazó törvények rendelkezéseit, és csinál egy nagy, átfogó, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásról, védelméről, használatáról szóló törvényjavaslatot, amelybe minden belefért volna, az önkormányzatok vagyonának szabályozása, a költségvetési, közigazgatási szervek vagyonának szabályozása, a Magyar Tudományos Akadémia szabályozása, a közutakról szóló törvény idevonatkozó rendelkezései, és lehet ezt még sorolni.

Ehhez képest - nagyon helyesen szerintem - egy nagyon jól kezelhető, az ágazati törvények számára mintegy vagyonkezelési, vagyonhasználati, vagyongazdálkodási sarkalatos törvényjavaslatot hozott a Ház elé az előterjesztő.

Úgy látom, hogy a vagyongazdálkodási alaptörvény alapvető szabálya az, hogy meghatározott kereteket teremtsen a nemzeti vagyon védelmének, gazdálkodásának, és ahogy az éppen telefonáló Józsa képviselő úr nekem említette (Dr. Józsa István abbahagyja a telefonálást.), és fel is sorolta a bevezető részben említett módon, hogy szolgálja a természeti erőforrások megóvását, nemzeti értékek megőrzését és védelmét és a jövő nemzedékek szükségletei biztosításának lehetőségeit. Én úgy látom, azzal, hogy ez a nemzeti vagyonról szóló törvénytervezet megteremti a nemzeti vagyon négy kategóriáját, nevezetesen a kizárólagos nemzeti tulajdonban álló vagyontárgyakat, a kiemelt jelentőségű vagyonelemeket, a korlátozottan forgalomképes, valamint az üzleti vagyoni elemeket, kellő szabályozottságot és strukturáltságot emel be a vagyonrendszerek igen kaotikus állapotába. Mindez a törvényi feltétel szolgálja azt, hogy egyébként az ágazati jellegű, ágazati tartalmú vagyongazdálkodási törvények igazodjanak ehhez a törvényjavaslathoz.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Megjegyzem, hogy a törvényjavaslat egy nagyon fontos részt tartalmaz, amikor az alapfogalmak között az átláthatóság, az átlátható szervezet fogalmát megalkotja. Számos tapasztalat volt, szomorú tapasztalat, hogy a magyar adófizetők pénzén előállott állami vagyont vagy közvagyont olyan off-shore cégeken keresztül idegenítették el, illetve ezek a cégek élvezték hasznait, amelyeknek nem tudtuk a tulajdonosi hátterét, és nem tudtuk azt sem, hogy a tulajdonosi kapcsolódások között milyen, esetleg a Magyar Köztársasággal szemben álló erők vettek részt ezeknek a vagyontárgyaknak a felhasználásában, illetőleg lehasználásában. Azt látom, hogy ez a javaslat nagyon pontosan igazodik a nemzetközi gyakorlathoz, beemelve olyan feltételeket, amelyeket egyébként maga az előző kormányzat is - lásd az energiaszektor védelmével kapcsolatos szabályozást - alkalmazott, amikor is nevesíteni kellett a tulajdonosi hátterét egy adott energetikai befektetőnek, mert anélkül nem gyakorolhatta a tulajdonjogait. Nagyon helyesen közmegegyezéssel alkották meg ezt a törvényt, azt hiszem, 2006-ban vagy 2007-ben, egyetértésben a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséggel, a KDNP-vel és az akkor létező más pártokkal, kormánypártokkal, köztük az MSZP-vel. Tehát ebből a szempontból nem értem az aggályoskodását az ellenzéki pártok közül az MSZP-nek, hogy ez az átláthatóság bekerül ebbe a törvénytervezetbe, oly módon, ahogy egyébként már a korábbi magyar jogalkotási gyakorlat ezt tartalmazta.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az átláthatósági feltételek és a vagyonkezelés és a vagyonhasznosítás feltételei összefüggnek. Ugyanis amikor arról beszélünk, hogy a vagyonkezelésre jogosultak között kik szerepelnek, a törvényjavaslat tételesen felsorolja az önkormányzatokat, az állami szerveket, illetve ezek gazdasági társaságait. Megjegyzem, hogy itt van egy kis anomália. A vagyonkezelésre jogosultak közül kikerültek az egyházak, amelyek egyébként a törvény erejénél fogva átláthatónak minősíttettek ezen javaslat szerint. Erre vonatkozóan fogunk módosítási indítvány benyújtani.

Azt is hozzá kell tennem, hogy az átláthatóság mentén megközelített vagyonhasznosítási rész kellően tagolt, nagyon pontosan elmondja, hogy melyek azok a vagyontárgyak, amelyekkel szemben szó sem lehet arról, hogy például elidegenítsék, tulajdonjogát átruházzák nem állami, nem önkormányzati szervek számára, hanem azt mondja ki, hogy vagyonkezelési szerződést lehet kötni, és negatíve határozza meg a vagyonkezelés fogalmát, jogi tartalmát, nevezetesen minden olyan jogot gyakorolhat a vagyonkezelő, ami nem a tulajdonjog-átruházással vagy az adott eszköz, adott vagyontárgy megterhelésével jár együtt. Ez a korlátozás jelenti azt a jövőben, hogy úgy lehet hasznosítani a vagyontárgyakat, hogy az nem kerül ki az állami tulajdon, illetve önkormányzati tulajdon köréből, ellenben kellő garancia lesz arra nézve, ha valaki megsérti a vagyonkezelési szerződést vagy más formában megvalósuló vagyonhasznosítási szerződést, akkor annak megfelelő szankcionálása mellett az állam visszaveheti a vagyontárgyat vagyonkezelés, illetve vagyonhasznosítás alól.

(22.00)

Azt is hozzá kell tennem, szemben Józsa képviselőtársammal, hogy ez nem kockázatos a vagyonkezelők, illetve a vagyonhasznosítók részére. Amennyiben szerződésszerűen, törvényesen fogják ezt teljesíteni, akkor ilyen kockázatuk nincs. Az egy más világ volt, amikor ilyen kockázatok ellenére is megszüntettek élő szerződéseket. Elvtársai tettek ilyet elég gyakran az elmúlt ötven-hatvan év alatt. (Dr. Józsa István: Az is lehet, hogy az ön elvtársai!) Nekem nem voltak ilyen elvtársaim, képviselőtársam.

Azt is hozzá kell tennem, hogy a vagyonhasznosításnak is vannak számos formái. Ön a hozzászólásában ellentmondásnak vélte a 11. §-ban meghatározott vagyonkezelés és vagyonhasznosítás kapcsolatát. Azért ha megfigyelte a törvény szövegét, ugyanennek a szakasznak a szabályozását, az első fele beszél a vagyonkezelésről, a másik fele a vagyonhasznosítás másik formáiról, ami lehet bérleti jog, haszonélvezeti jog vagy használati jog biztosítása is egy adott szervezet részére, amely erre jogosult.

Hozzá kell tennem, hogy ezeket a jogokat, miután alapvető dolog az, hogy a kizárólagos állami tulajdonban levő, illetve kiemelt jelentőségű vagyontárgyak körében nem lehet elidegeníteni, nem lehet tulajdonjogot átruházni, nagyon fontos garanciális eleme van ennek az intézménynek, nevezetesen az, hogy nem lehet megterhelni sem, csak a törvény erejénél fogva biztosított jelzálogjoggal, szolgalmi joggal, illetve használati joggal.

Visszatérve Józsa képviselő úrnak egy közbevető megjegyzésére, aki azt mondta, hogy ilyen körülmények között vajon hogyan fognak utat építeni (Dr. Józsa István: Nem, hanem hitelt kapni.) azok a vállalkozók, akik nem kapnak majd hitelt ezeknek az utaknak a finanszírozására, illetve a hitelnek nem lesz majd biztosítéka. Tisztelt Képviselő Úr! Jelen pillanatban az autópálya-építések során senkinek sincs jelzálogjoga bejegyezve a finanszírozáshoz szükséges hitelek biztosítására az autópályák ingatlanára.

Ha azt kérdezi és felvetette, hogy mellette ki fog ezek után benzinkutat építeni, nos, ezúton tájékoztatom képviselő urat, hogy aki ott építi, azt az autópálya-kezelő pályázata alapján, és az sem tulajdonjogba kapja azt a kutat, amit felépít, hanem hosszú távú használati jogosultságot kap erre a területre. Tehát ott sincs arról szó, hogy az autópályák mellett épülő benzinkutakra bárki is hitel biztosítására bejegyző jelzálogjoggal rendelkezzen ma Magyarországon. Tehát ebben a kérdésben semmi nem fog változni, képviselő úr. Egyébként jelzem, hogy elég kaotikus volt a hozzászólása, mert a vagyonkezelés során alvállalkozókról beszélt, amikor az átláthatóság kritériumát számon akarjuk kérni az alvállalkozók alvállalkozóin, a szubalvállalkozón vagy a még lejjebb lévő közreműködőknél. Azt azért lehet látni, hogy a vagyonkezelést nem alvállalkozók csinálják, azt egy vagyonkezelő csinálja. Az, hogy a vagyonkezelés technikai dolgát, hogy ki nyírja meg a füvet vagy adott esetben ki festi ki az állami vagyont, arra természetszerűen lehet alvállalkozót venni, de ez nem a vagyonkezelés alvállalkozója. A vagyonkezelés egy nagyon egyszerű jogviszony, az állami vagyon kezelője, illetve tulajdonosa, az önkormányzati vagyon tulajdonosa, valamint a vagyonkezelő között jön létre. Itt fogalmilag kizárt az alvállalkozói szerep.

Én azt látom, hogy amikor végignézzük ennek a törvénynek a mellékleteit, és teljesen szomorúan kell konstatálnom, hogy a 2. számú melléklet, amely nemzetgazdasági szempontból a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körét tünteti föl, hát az valóban rövid és nagyon sajátos összetételű. Olyan vagyontárgyak vannak benne, amelyek nagyon helyesen maradnak ebben a körben, de azért alapvetően hiányolom azokat az energetikai, közüzemi cégeket, amelyeket önök, illetve párttársaik 1994-et követően felelőtlenül, az ellátásbiztonságot veszélyeztetve idegenítettek el, többségében állami tulajdonú privatizátorok részére, vevők részére.

Örüljünk annak, hogy lesz egy ilyen törvényünk, amely ezt a maradékot, ami itt van a 2. számú mellékletben, ezt a maradék vagyont kellő biztonsággal és bizonyossággal meg tudja védeni a jövő számára, és olyan módon próbálja kezelni a vagyon védelmét, hogy ezáltal biztosítani tudja a vagyonhasználat, a vagyonkezelés útján azokat a célokat, amiket az adott vagyon a közfeladat ellátása érdekében ellát.

Összességében azt látom - amit jeleztem is a hozzászólásomban -, hogy van módosító indítványunk e tekintetben, hogy kik lehetnek, az átlátszó szervezetek köréből ki az, aki vagyonkezelésre jogosult lehet még az állami vagyon tekintetében. Én azt látom, ha ezt a törvényt összevetjük, összerakjuk, mint egy puzzle-t, a más vagyongazdálkodási természetű jogszabályokkal, törvényeinkkel, akkor ennek mint sarkalatos vagyonvédelmi törvénynek megvan a helye a jogrendszerben. Kétségtelen, hogy egy kicsit nehézkesebb ennek az értelmezése és összeolvasása, de azt hiszem, ha kellő jogi felkészültséggel rendelkezik a Szocialista Párt frakciója, akkor ezt képes megoldani, és akkor nem mond ilyen szerteágazó és kellően eklektikus véleményt erről a törvényjavaslatról, mint ami az előbb elhangzott.

Mindezek mellett azt tudom mondani, hogy a magyar nemzet számára fontos a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény elfogadása, és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében támogatni kérem képviselőtársaimat, az igenlő szavazatuk leadására biztatom azért, hogy ezt a törvény megfelelő többséggel el tudjuk fogadni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  272 - 274  Következő    Ülésnap adatai