Készült: 2020.08.08.11:22:52 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 28 2010.10.19. 8:28  17-45

TÓTH GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Belügyminisztérium október 8-án terjesztette be az Országgyűlés elé az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/1320. számú törvényjavaslatot. Az új szabályozás egyik legfőbb indoka az európai uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs teendők végrehajtása, amely kötelezettséget a visszatérési irányelv, a közösségi vízumkódex létrehozásáról, a biometrikus tartózkodási engedélyről szóló, valamint a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló rendelet fogalmazza meg.

Véleményünk szerint a módosítás által érintett törvények az Európai Unió jogának való megfelelés mellett javítani fogják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, amely mellett nem titkolt szándéka a javaslatnak, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen felvenni a küzdelmet az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat főbb elemeiről röviden a következőket szeretném elmondani. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosításának egyik fő indoka, hogy az Európai Bizottság 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetésének vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültetési szabályozás irányelvvel történő megfelelését.

A Bizottság észrevételének megfelelő javaslat oly módosításokat tartalmaz, amelyek révén az irányelv harmonizációja a jövőben megfelelő módon valósulhat meg. Más, nagyon fontos szempontként merült fel az egyes vízumeljárásokban előforduló visszaéléssel és csalással szembeni fellépés erősítése érekében a vízumkódex kézikönyve rendelkezéseinek figyelembevétele.

A javaslat ezért pontosítja és a szükséges mértékben kiegészíti a törvényességi joggal való visszaéléssel, nevezetesen az érdekházasságok megelőzésével kapcsolatos szabályozást. Az uniós jog jelenleg nem rendelkezik olyan konkrét szankciókról, amelyeket a tagállamok ebben a visszaélés és csalás elleni küzdelemben meghozhatnak. A szankcióknak azonban hatásosnak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük. Véleményünk szerint a javaslat e követelményrendszernek messzemenően eleget tesz.

Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós és tagállami kötelezettség az illegális bevándorlás elleni küzdelem, amely elsősorban az illegális bevándorlók származási országba vagy tranzitországba történő visszatérésének biztosítása révén valósítható meg. Az Európai Parlament ennek érdekében fogadta el az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelvet, amely az első lépés a közös bevándorláspolitika felé, és az önkéntes visszatérésre helyezi a hangsúlyt, meghatározva az őrizet maximális időtartamát és a szükséges jogi garanciákat.

Ezért a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításának fő célja a visszatérési irányelvnek való jobb megfelelés biztosítása. A szükséges jogharmonizáció érdekében a törvényjavaslat - mint ahogy azt államtitkár úr ismertette - átfogóan szabályozza a visszatérési politika több kulcsfontosságú elemét. Itt hívnám fel a figyelmét ugyanakkor tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a kiutasítottak őrizetbe vételének szabályozására a visszatérési irányelv az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiánya, illetve a hazatéréshez szükséges dokumentumok származási országokból való beszerzésének késedelme miatt lehetővé teszi az idegenrendészeti őrizet jelenleg 6 hónapos időtartamának további 6 hónappal való meghosszabbítását.

A módosítás az őrizet időtartamának további, legfeljebb 6 hónappal történő meghosszabbítására ad lehetőséget, amelyre az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság rendelkezne hatáskörrel. Itt hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy alkalmanként továbbra is csak 30 nappal lenne hosszabbítható az őrizet időtartama. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi az őrizet meghosszabbításának indoka.

A jelenleg 6 hónapos időtartam nem elegendő az egyes harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának megállapításához. Emellett megjelenik az a garanciális szabály is, amely szerint kizárólag azon az alapon, hogy valamely harmadik országbeli állampolgár menedékjogot kér, még nem rendelhető el vele szemben őrizet. A törvényjavaslat további lényegi eleme, hogy a kiskorúakkal és a kiskorú gyermekekkel rendelkező családokkal szemben csak végső esetben, amennyiben enyhébb intézkedéssel kiutasítás végrehajtása nem biztosítható, maximum 30 napra rendelhető el az őrizet.

(Tisztelt Országgyűlés!)

UK/Lezsák-Földesi-Nyakó/(Tóth Gábor)/pa

(10.20)

Tisztelt Országgyűlés! A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításával összefüggésben hangsúlyozni kívánom, hogy ebben az esetben nem merül fel ugyan jogharmonizációs kötelezettség, azonban a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján, továbbá egyes, már korábban átültetett uniós normák esetében a közrendi és közbiztonsági érdekeket hatékonyabban védő lehetőségek érvényesítése miatt szükséges a jogszabály módosítása.

Megítélésem szerint helytelen az a gyakorlat, hogy a menedékjogi törvények hatálybalépése óta a menekültügyi eljárás komoly legalizációs eszközzé vált azon kérelmezők többsége számára, akik Magyarországot kizárólag tranzitországnak tekintik, és a kérelmük döntően az idegenrendészeti jogkövetkezmények elkerülését vagy időhúzást céloz.

Mellőzhetetlen tehát a korábban képviselt álláspont revíziója és egy, a közrend és közbiztonsági érdekeket nagyobb hangsúllyal képviselő szemlélet megjelenítése, amelyet többek között a menedékjogi eljárás alá tartozó külföldiek által előidézett - miniszter úr, államtitkár úr által is nevesített - rendkívüli események nagy számban indokoltak.

Tisztelt Ház! Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint a törvények módosítására van szükség. Megítélésünk szerint a javaslat hozzájárul a Magyar Köztársaság közrendjének és közbiztonságának erősítéséhez, amellyel összhangban erősíti az európai uniós tagállamok biztonságának megóvását is. A schengeni határőrizeti és információs rendszerhez történő csatlakozással Magyarország északi és nyugati határai akadály- és ellenőrzésmentesen átjárhatóvá váltak. Ez nemcsak intézményi átalakításokat von maga után, hanem további koncepció készítésére is sarkall bennünket, hiszen Magyarországnak ma uniós szinten kell e tekintetben kezdeményező szerepet vállalnia.

Emellett a módosítás a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldását is célozza, és elvégzi a szükséges deregulációs feladatokat is. A törvénymódosítási javaslat tehát számos jogharmonizációs feladatból és a gyakorlati élet tapasztalataiból kiindulva helyes irányba tesz változtatási lépéseket, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is feltétlen támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 16 2010.10.27. 1:58  1-45

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabó Timea képviselő hölgy által elmondottakat egy mondattal szeretném csak kiegészíteni. Enyhén szólva is érdekesnek gondolnám Bartók Bélát összehasonlítani egy Közel-Keletről sorsa által közénk keveredett emberkével. A párhuzam egy kicsit abszurdnak tűnik. Ezzel együtt szeretném elmondani, hogy az első Orbán-kormány idején, amikor is dúlt a szerb-horvát háború, az akkori kormány - jelesül államtitkár úr is közreműködött ebben - próbálta segíteni a menekülteket, akik között nem csupán csak magyaroknak, hanem bizony-bizony más országból is sorsuk által idesodort embereknek próbáltunk munkalehetőséget teremteni. A lényeg az volt, hogy akinek módja és lehetősége volt, az teremtse meg annak módját, hogy kihozzon embereket onnan, akik ezáltal könnyítik a magyar költségvetést, az adófizetők zsebét, és dolgozzanak.

Miután vállalkozói szférából jövök, én magam is próbálkoztam. Harminc emberből három volt hajlandó dolgozni. Három emberből kettő vajdasági magyar volt, egy pedig egy közel-keleti származású emberke, akivel bizony-bizony a későbbiekben aztán meg is gyűlt a bajom. Fél év leforgása alatt, bár nem volt bizonyítható, de ez az ember, miután nem tudott kellőképpen illeszkedni... - érdekes módon felgyulladt az irodám, alkalmasint egy külföldi utam kapcsán szétverték a lakásomat. Tehát voltak élményeim.

Nemzetközi kontextusban: ha az Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban most zajló dolgokat figyelembe vesszük, bizony-bizony ott sem arról szól a történet, hogy az idegenrendészeti politikája vagy éppen a befogadó politikája ezeknek az országoknak nem volna kellőképpen eurokonform. Egyszerűen csupán arról, hogy bűnözési hullámok indultak el úgy az olasz, spanyol, mint a francia szférában, amit egyszerűen a társadalom nem képes tovább tolerálni. Azt hiszem, hogy a mi törvényeink ehhez képest még bizony-bizony eléggé liberálisan és megengedően viszonyulnak.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 164 2011.05.10. 1:16  159-352

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elöljáróban engedtessék meg nekem néhány mondatban a bizottsági álláspont előtt arra visszautalnom, hogy az elmúlt tíz esztendőben jó néhány hasonló esetről szerezhetett tudomást a közvélemény. Én emlékszem olyan képviselőtársunkra, aki tíz esztendővel ezelőtt ebben a Házban már kéksisakosok Magyarországra hozatalát vizionálta. Tehát tendenciózusan megtalálhatók azok az elemek, akik folyamatosan és folytatólagosan az ország rossz hírét igyekeznek kelteni, és igyekeznek valahol azt a kialakult konszenzust valamiképpen a nemzetközi színtéren is lejáratni.

Ezt előrebocsátva szeretném elmondani, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság május 9-ei, tegnapi ülésén megtárgyalta az előterjesztést, az egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló H/3075. számú országgyűlési határozati javaslatot, és azt 14 igen, 3 nem és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 237 2011.05.10. 2:06  159-352

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném tanult ifjú képviselőtársaimnak elmondani, hogy amiről itt ők beszélnek, én abban benne élek, nem plátói magaslatokból, hanem úgy a mindennapok, a hétköznapok tekintetében. Egy olyan községnek vagyok a polgármestere, ahol egyértelműen összeért az elmúlt évtizedben úgy a szélsőnek mondott bal is, mint a jobb is, amikor arról volt szó, hogy hogyan lehetne káoszt csinálni egy olyan településen, ahol a polgármester éppenséggel országgyűlési képviselő is, és momentán jó lenne őt onnan letakarítani.

Tetten érhető volt, hogy hogyan szerveztek oda - kiplakátolva - legitim pártnak nagygyűlést, majd megjelent hozzá egy egyébként betiltott párt szervezete. Miután ezt én nem engedélyeztem, ezt követően érdekes helyzet állt elő, a rendőrség mégis engedélyezett akkortájt nyilvános területen a polgármesterrel szemben tüntetést.

(15.20)

Itt és most szeretném elmondani: tizenharmadik esztendeje igyekszem a Galga-völgy térségének a közbiztonságát és a köznyugalmát - a két dolog nem összekeverendő - a helyén tartani. Voltak komoly problémáink, és vannak apróbb, nagyobb sikereink. Jelen pillanatban itt és most szeretném önöknek jelenteni: 42 emberke élvezi az igazságszolgáltatás előszeretetét, nyolcvan-egynéhányan dolgoznak, a többiek, miután a törvények még változnak, rá kell döbbenniük, hogy odabent, a börtönben is lassacskán már kell majd dolgozni, ezt inkább választják talán otthon, és a munkahelyteremtés az elsődleges szempont.

Tehát azért élnék a gyanúperrel, hogy véletlenek márpedig nincsenek. Az elmúlt 10 esztendőben szerveztek külföldi kirándulásokat kanadai kitelepülésre, szerveztek különböző meneteket Brüsszelbe és egyéb helyekre. Én kíváncsi volnék, és a vizsgálóbizottságnak a lehetőséget is meg kellene majd adni a polgármestereknek, akiknek felelősségük van, hogy a községükben és a körzetükben a köznyugalom és a közbiztonság mikor omlik össze, mert vagy nem alkalmasak a feladat ellátására, vagy pedig... (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) Ezt majd egy másik felszólalásban szeretném folytatni. Köszönöm, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 248 2011.06.22. 1:43  199-281

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy érdeklődéssel és empátiával hallgattam a jobboldalinak mondott képviselőtársaim mondatait a magyar sportról és a kormány ez ügyben várható dolgairól.

Én azt hiszem, hogy a mai kormánynál és Orbán Viktor miniszterelnök úrnál úgymond elkötelezettebb ember nem hiszem, hogy az elmúlt 20 esztendőben akadt a magyar parlamentben, aki a focit és a sportot ezen belül felvállalta, és tesz is érte valamit. (Taps a Jobbik padsoraiból. - Az elnök csenget.) Nem csak beszél róla.

Kíváncsi lennék, önök közül, adott esetben harcias képviselőtársaim közül hányan vállaltak adott esetben a sporton belül aktív munkát, mondjuk ingyen. Én három és fél évig voltam sportkör elnöke, tudom, hogy miről beszélek. Valakinek a pályán kívülről bekiabálni sokkal egyszerűbb, mint bent tenni valamit érte.

Én azt hiszem, hogy a mostani előterjesztés és ez a fajta program mindenféleképpen jobbító szándékú, és az úgymond az első osztályt alkalmasint érintő korrupció és sok minden más megvolt a hetvenes években, a nyolcvanas években, az idősebb képviselőtársaim, a hasonló frizurával rendelkezők, mint én, emlékezhetnek még erre. Tehát ez nem a mai kor sajátossága.

(16.50)

Az egy másik kérdés, hogy a demokráciánk fejlődése kapcsán lehet a pályán sok mindent, oda nem illőt is tenni-venni. El kell menni faluhelyre, van olyan kisközség Magyarországon, ahol 1500 a lakosság lélekszáma, az a kis falusi csapat ötven meccsen nem kapott ki, megye első osztályban játszik, és a fél falu kinn van a focimeccsen. Érdekes, ott a közrenddel és közbiztonsággal semmi probléma nincs.

Tehát itt egy teljes körű paradigmaváltásra van szükség, amiben ez a kormány szerintem maximálisan elhivatott, és meg is tesszük azt, amiben erre szükség lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 284 2011.06.22. 2:20  281-319

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megjegyezni, hogy a többség véleményét fogom elmondani. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2011. június 14-ei ülésén megvitatta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló T/3478. számú törvényjavaslatot, és azt 17 igen szavazattal, 2 nem ellenében általános vitára alkalmasnak tartotta.

A honvédelmi és rendészeti bizottság többségi álláspontja szerint a törvényjavaslatra szükség van, hiszen a jelenlegi honvédségi törvény hatálybalépése óta biztonsági környezetünk változott, a társadalmi viszonyokban átalakulások történtek, amik a honvédségre is jelentős hatással voltak.

(19.00)

Ezen változásokat figyelembe véve ez évben megszületett Magyarország alaptörvénye, amely tartalmazza a Magyar Honvédségre vonatkozó fő szabályokat is. A most tárgyalandó javaslat célja az előbb említett alaptörvénnyel történő összhang megteremtése, és a 2004 óta történt, tartalmilag is jelentős változások rögzítése.

Úgy vélem, a javaslat fő üzenetével minden képviselőtársam egyetért. Minden magyar állampolgár alapvető és szent kötelessége a haza védelme, de a javaslat lehetőséget ad arra, hogy aki lelkiismereti meggyőződése miatt nem akar fegyvert fogni, az más módon tegyen szolgálatot a hazának.

A javaslatról összességében elmondható, hogy a honvédség működésével kapcsolatos minden lényeges elemet tartalmazza, a kor kihívásaival és a hazánkat érő kihívásokkal összhangban.

Ahogyan dr. Hende Csaba miniszter úr is elmondta a június 14-ei bizottsági ülésen, az előterjesztés nem jelenti a sorkatonaság visszaállítását, a hadkötelezettség kizárólag rendkívüli állapotban vagy megelőző védelmi helyzetben léphet életbe az Országgyűlés döntése alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 98 2011.11.08. 5:32  51-138

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium november 5-én terjesztette be az Országgyűlés elé a polgárőrségről, a polgárőri tevékenység szabályairól szóló T/4865. számú törvényjavaslatot.

A polgárőrség tevékenységére vonatkozó, törvényi szintű szabályokat jelenleg a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény rögzíti. A legutóbbi országgyűlési képviselő-választásokat nem sokkal megelőzően azonban olyan új, polgárőrként bejegyzett szerveződések jelentek meg Magyarországon, amelyek ugyan a közbiztonság romlásának megakadályozását és megelőzését tűzték ki célul, ugyanakkor a működésük e célokkal ellentétes hatást váltott ki, hiszen a biztonság növelése helyett eszkalálták a társadalmi feszültségeket és azok következményeit. Mivel a polgárőrszervezetek az egyesülési jogról szóló törvény hatálya alatt tevékenykedve szabadon alakíthatók, az ezzel kapcsolatos visszaélések megelőzése a jelenlegi szabályozás mellett nem biztosított maradéktalanul, ezért a szabályozás új alapokra helyezésére van szükség.

(11.50)

Tisztelt Ház! Az új szabályozás nemcsak a polgárőrök tevékenységére, de a szervezeteikre, illetve azok működésére vonatkozó szabályokat is megállapítja, annak érdekében, hogy az új szabályrendszer képes legyen megakadályozni a polgárőri tevékenység leple alatt folytatott jogellenes tevékenységeket, illetve az egyesülési joggal történő egyéb visszaéléseket. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat meghatározza, hogy milyen feltételek esetén mely társadalmi szervezet láthatja el az Országos Polgárőr Szövetség feladatait. A javaslat 30. § (5) bekezdése törvényi szinten a Fővárosi Bíróság által az Országos Polgárőr Szövetséget jelölte ki ezen feladat ellátására.

A törvényjavaslat elismeri a polgárőrség társadalmi-szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, amely illeszkedik a közjogi intézményrendszerhez. A polgárőri tevékenység alapvetően az egyesülési jog alapján létrejött és működő egyesületekre, valamint azok szövetségeire épül, de a tevékenység rendészeti jellege következtében szükséges bizonyos feltételekhez kötni annak ellátását.

Nagyon fontos új eleme a javaslatnak: a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a polgárőr az együttműködési megállapodásban rögzítettek alapján, a szakmai felkészítést követően közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési és bűnüldözési célból bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon elhelyezett képfelvevő eszközök működtetésében közreműködhet. E rendelkezés bevezetése főként olyan tipikusan kistelepülések közbiztonságának fokozását és bűnmegelőzési célú törekvéseit támogatja, ahol nincs állandó rendőri jelenlét, és a települési önkormányzat azért nem telepít ilyen eszközöket, mert közterület-felügyelőket forrás hiányában nem tud foglalkoztatni. A polgárőröknek az ilyen képfelvevő eszközök működtetésében való közreműködése kizárólag a képfelvevő eszközök kezelését jelenti.

A polgárőrök képfelvevő eszközök működtetésében való közreműködésének jogosultsága jelentősen eltér a közterület-felügyelőkétől. Hiszen egyrészről a polgárőrség nem telepíthet ilyen felvevő eszközöket, másrészről a kezelés során a polgárőr a képfelvételen szereplő személyre vagy járműre vonatkozóan tudomására jutott adatokat, információkat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel, illetve személy- és lakcím-, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásban tárolt adatok lekérdezésére és az észleltek alapján intézkedésre nem jogosult.

A törvényjavaslat garanciális elvárásként fogalmazza meg, hogy a polgárőr a közreműködés során észlelt szabálysértésről vagy bűncselekményről haladéktalanul köteles tájékoztatni a hatóságot. Emellett a polgárőr a képfelvevő eszközök kezelése során köteles betartani azokat az elhelyező által kialakított szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, amelyek az érintett személy személyes adatait, így különösen a magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomásától megóvják.

További garanciális szabályként mondja ki a törvény, hogy a rögzített képfelvételt a polgárőr köteles a rendőrségről szóló törvényben és a közterület-felügyeletről szóló törvényben foglaltak felhasználása céljából a büntető- vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv részére továbbítani. A továbbítás során meg kell jelölni a képfelvétel keletkezésének helyét, napját, pontos idejét, valamint a kezelő polgárőr nevét és annak azonosító számát.

Úgy gondolom tehát, hogy ez a javaslat megfelelő garanciális szabályokat fogalmaz meg és tartalmaz, és nagyban segíti a rendőrség bűnmegelőző munkáját.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 124 2011.11.08. 1:07  51-138

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak próbálnék távirati stílusban hozzászólni. A törvény nemhogy szűkíti, sőt inkább kinyitja a polgárőrök lehetőségét, hiszen hogy a közterület-figyelő kamerarendszerek felügyeletét elláthassák, ez egy teljesen új formát és új lehetőséget nyit meg, tehát egyértelműen kifelé nyit és mindenféleképpen segíti ezt.

A második távirati jellegű dolog: helyben ott, ahol polgármesterkedem, szeretném jelezni, hogy jobbikos a polgárőrség vezetője, és az az úr egyébiránt rendőr volt és MSZMP-s KISZ-titkár. (Dr. Apáti István: Kicsoda?) Na, hát akkor távirati stílusban gyorsan - ja, és hozzáteszem, hogy én mint polgármester, a fizetésem bruttó 10 százalékát minden hónapban visszautalom a helyi civil szervezetek részére, ezen belül a polgárőrök részére is. (Dr. Lamperth Mónika: Két hivatásból az egyiket egyben is lehetne!) Tehát csupán csak ennyit a tisztánlátás kedvéért. Mellesleg hozzáteszem, hogy volt munkásőrparancsnok a térségünk úgymond polgárőrszervezetének a központi vezetője, és jól teszi a dolgát. Hát az élet már csak ilyen.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 200 2011.11.18. 2:09  197-287

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság 2011. XI. hó 8-ai ülésén megtárgyalta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési rendszerről szóló T/4863. számú törvényjavaslatot. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a bizottság a javaslatot 12 igen, 3 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Tisztelt Ház! A szabálysértési jog számos életviszonyt érint, átszövi a polgárok mindennapi életét, az állampolgárok jogtudatát és az önkéntes jogkövetést, ezért különös helyet foglal el jogrendszerünkben. A szabálysértés mint jogintézmény fejlődése során rengeteg kihívással kellett hogy szembenézzen, illetve hatalmas változásokon ment keresztül, míg a jelenlegi formáját elérte. Ezen törvényjavaslat megalkotásának célja egy olyan új szabálysértési eljárásrendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőséget biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára. Cél amellett a költséghatékony eljárás felépítése is, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához.

A tervezet átalakítja a szabálysértést és a szabálysértés miatt kiszabott büntetések végrehajtásának rendszerét. A korábbi hosszadalmas, adók módjára történő behajtás helyett a pénzbírság meg nem fizetése esetén a törvény szabálysértési elzárásra változtatását rendeli el. A meg nem fizetett pénzbírság azonban közérdekű munkával megváltható.

Azt gondolom, mindezzel kiegészítve, amit az államtitkár úr elmondott, általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és javasolom a Háznak ennek elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
157 210 2011.12.20. 1:44  151-249

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy tisztelettel szeretném ifjú ellenzéki kollégáimnak elmondani, hogy az ötvenes években kisgyerekeskedtem, amikor is a trafikrendszer még működött (Nyakó István: Régi szép idők!), és egy olyan jászsági községben, ahol kettő, azaz két darab trafik volt, és ebben a trafikban Gránit csokoládét, Inotát, Várpalota csokikat lehetett kapni. Miközben elmentem nagyapámnak cigarettáért vagy dohányért, eközben én is kaptam egy Gránit csokit. Meg éppen megvehettük a képeslapot, a húsvéti lapot, sok-sok egyéb ilyen dolgot. Tehát nem ördögtől való, hanem ez a magyar valóságban létező valami volt. A háború után rokkantnyugdíjas emberek és egyebek kaptak erre engedélyt, úgymond működési iparengedélyt vagy kereskedelmi engedélyt. (Nyakó István: Mire készültök?) Tehát nem találtuk fel újra a tojást, erről szó nincs, hanem egyszerűen olyan megváltozott munkaképességű embereknek szeretnénk munkalehetőséget adni, akiknek egyébként más problémája nincs.

Egyébként az a déj vu érzésem van, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak teljesen mindegy, hogy a kormánykoalíción van sapka vagy nincs sapka, azért sem jó, amit szeretnénk, pedig sok helyen összecsengenek a szándékok, ugyanis, ha a multik kasszáitól eltűnnek a cigarettasorok, és azok egy trafikban jelennek meg, ahol egy megváltozott munkaképességű embernek van ebből jövedelme... - és ebben teljesen egyetértek képviselőtársammal, hogy ne lehessen ezt egy trösztösített rendszerbe szervezni, hanem mindenhol erre egy megváltozott munkaképességű ember kaphasson csak engedélyt. Tökéletesen egyetértek ezzel az alapgondolatával, de higgyék el, hogy ez a lehetőség egyik oldalról visszafogja a multik kasszáinál, pénztárainál lévő dohányforgalmat; ad kettő pedig: sok-sok emberkének, aki most a perifériára és a megélhetési küszöb szélére szorul, lehetőséget ad, munkalehetőséget teremt. Úgyhogy tisztelettel kérem, támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
163 26 2012.02.14. 1:55  23-67

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. február 7-ei ülésén megvitatta a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság 18 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

A honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a Belügyminisztérium képviselője ismertette a rövid és főként technikai módosításokat tartalmazó javaslatot. A Belügyminisztérium által ismertetett álláspont szerint, mivel a jelenlegi törvény számos bürokratikus és fölösleges adminisztratív terhekkel járó szabályozást tartalmaz, ezért annak módosítása a gyakorlati életben történő megfelelő alkalmazhatóság érdekében vált szükségessé.

A javaslat négy szabályozási tárgykört tartalmaz, amelyek elsősorban a vadászati és sportlövészeti célú lőfegyvertartás tekintetében felmerülő problémák megoldását kívánják előmozdítani. A módosítás lehetőséget teremtene továbbá egy új nyilvántartási rendszer bevezetésére, amely a nemzetközi elvárások teljesítésének irányába tenne fontos lépést. Mindezek alapján nemcsak a fegyvertartó személyéről, hanem minden legyártott fegyverről, illetve fegyveralkatrészről teljes körű nyilvántartás jönne létre, melynek révén a fegyverek útja a legyártástól a többszöri eladásig pontosan nyomon követhetővé válna.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának egyhangú véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak ennek elfogadását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 112 2012.03.20. 2:45  109-183

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. március 19-i ülésén megvitatta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/6390. számú törvényjavaslatot, és azt 14 igennel, 3 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Összegezve azt mondjuk, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint a törvények módosítására szükség van. A szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló új törvény hatálybalépése előtt szükséges az egyes pontosításokat elvégezni.

Módosításra kerül 23 törvény, amely az új szabálysértési törvénnyel van összefüggésben, figyelemmel arra, hogy több tényállást nem tartalmaz a szabálysértési törvény, viszont szankcionálásuk szükséges, ezért lehetővé kell tenni a közigazgatási bírság kiszabását.

A katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelet 2012. január 1. napjával hatályba léptek. A katasztrófavédelmi rendszer szerkezete a katasztrófavédelmi törvény hatálybalépésével teljesen megújult, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az egyes katasztrófavédelmi szervezetekbe tagozódtak be, valamint korszerűsödtek a katasztrófavédelmi helyzettel kapcsolatos irányítási szabályok is.

Az alaptörvény azonos időpontban történt hatályba léptetésére figyelemmel ezzel egy időben a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban cserélődtek ki, ezért a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései jelentősen megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezen körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését.

Azt gondolom, mindazzal kiegészítve, amit államtitkár úr elmondott, az általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és tisztelettel a Háznak is ezt javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 122 2012.03.20. 7:27  109-183

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által a tisztelt Ház elé került benyújtásra a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/6390. számú törvényjavaslat. Engedjék meg, hogy röviden, pár szóban összefoglaljam a módosítások lényegét, és szóljak a szükséges okairól.

A 2011. december 23-án elfogadott új szabálysértési kódex ez év április 15-én lép hatályba. Mivel az új szabálysértési törvényből több olyan tényállás kikerült, amelynek a szankcionálása azonban továbbra is indokolt, ezért a megfelelő ágazati törvények módosításával sor kerül a közigazgatási bírság kiszabásának biztosítására.

Emellett a szabálysértési törvény egyéb, technikai jellegű, a jogalkalmazást elősegítő, pontosító módosítást is elvégez. A javaslat pontosítja a szabálysértési törvényi tényállást, amely mellett meghatározza a szabálysértési szankciók végrehajthatóságának elévülési szabályait is. Változtatásokat tartalmaz továbbá a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósításához szükséges rendelkezések bevezetéséhez.

Új tényállásként szerepel a javaslatban a gyógyszerrendészeti, készítményekkel kapcsolatos szabálysértés, a tiltott fürdés, a polgári védelmi kötelezettség megszegése, a honvédelmi kötelezettség megszegése. Pontosításra kerül továbbá a rossz minőségű termékek forgalomba hozatala, az élelmiszer engedély nélküli előállítása, illetve annak forgalomba hozatala.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy a törvény XXVII., XXVIII. fejezeteiben meghatározott közlekedési szabálysértésre nem lehet alkalmazni az ismételt elkövetésre vonatkozó azon szabályokat, amelyek szerint legalább két ízben történő felelősségre vonást követően szabálysértési eljárás büntetést kell alkalmazni. Ennek megfelelően a kötelező járművezetéstől eltiltást alkalmazni köre a törvény elfogadását követően kiterjed majd valamennyi engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértésre.

A közérdekű munkával kapcsolatos szabályozás is módosításra kerül. E változtatás célja az, hogy a közérdekű munka végrehajtása az állami foglalkoztatási szerv útján egységesen kerüljön végrehajtásra. Az elfogadott szabálysértési törvény a közérdekű munka végrehajtása vonatkozásában két különböző eljárásrendet határoz meg. A módosítás a két eljárást egyesíti, és a közérdekű munka végrehajtását az állami foglalkoztató szerv hatáskörébe utalja.

Részletezi továbbá a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó szabályokat, új alcímmel határozza meg a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását, emellett bővíti a közérdekű munkahelyként kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó szabályokat.

A szabálysértési értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra történő felemelése jelentősen érinti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján nyújtott támogatásokat. A szabálysértési törvény a szabálysértés elkövetőjét a törvény által rendeli büntetni, amely mellett azt társadalomra veszélyes cselekményként definiálja.

Megítélésem szerint ez az áldozat és a társadalom szempontjából egyaránt pozitívan értékelhető, mivel az áldozat számára a szabálysértés és a bűncselekmény megélése között nincs jelentős különbség. Erre való tekintettel szükséges az áldozatok segítségével kapcsolatos joganyagot is ebbe az irányba elmozdítani, annak érdekében, hogy ne váljon ketté a szabálysértési és a bűncselekményi áldozatok helyzete, előbbieket indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozva. A társadalmi szolidaritás és a méltányosság elvét követve indokolt tehát az áldozatok számára szükséges támogatásokhoz történő hozzáférés változatlan módon történő biztosítása. Ehhez szükséges a bűncselekmény áldozatainak segítéséről szóló törvény hatályának a tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre történő kiterjesztése, így ennek eredményeként e személyek nem szenvedhetnek hátrányt amiatt, hogy az általuk megélt kriminális cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.

(15.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A katasztrófavédelmi szervezetrendszer a katasztrófavédelmi törvény hatálybalépésével teljesen megújult, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az egyes katasztrófavédelmi szervezetekbe tagozódtak, amelyek mellett korszerűsödtek a katasztrófahelyzettel kapcsolatos irányítási szabályok is.

Az alaptörvény ezzel megegyező időpontban történő hatálybalépése miatt a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban kerültek ki. Mindezek alapján a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései a jelentős mértékben megváltozott új szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezek a körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését.

Ennek egy része a törvényi szintű szabályozást érinti. A törvényi szintű szabályozások elsősorban kisebb jelentőségű pontosításokat tartalmaznak, amelyek lényeges elemei a következők: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi alrendszereibe tagozódó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány és más, ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

E rendelkezés alapján a szervezet általános során feleslegessé váló, de még használatra alkalmas technikai eszközök még pályázat útján sem adhatók át az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek. A javasolt módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervezet átszervezése során a feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen adhatók legyenek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervezeteivel együttműködő megállapodást kötött önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva azok technikai és műszaki ellátottságát, valamint reagálási és tűzoltási mentési képességét.

Összefoglalva megállapítható, hogy a benyújtott törvényjavaslat elvégzi a szükséges pontosításokat a hatályos joganyaggal való összhang megteremtése érdekében, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
198 28 2012.06.05. 1:25  23-40

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága a 2012. május 31-i ülésén megvitatta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/7357. számú törvényjavaslatot, és azt 15 igen szavazattal és 2 tartózkodással általános vitára alkalmasnak tartotta.

Az előttünk fekvő javaslat a katasztrófavédelmi törvény valamennyi olyan rendelkezését hatályon kívül helyezi, amely a katasztrófavédelmi hozzájárulással kapcsolatos. Rögzíti, hogy annak ellenére, hogy a katasztrófavédelmi törvénynek a katasztrófavédelmi hozzájárulásra vonatkozó szabályai 2012. január 1-jén hatályba léptek, a nyilatkozattételi és katasztrófavédelmi hozzájárulási fizetési kötelezettség a katasztrófavédelemi hozzájárulásra kötelezett szervezetet a 2012. évben sem terheli.

Azt gondolom, mindazzal kiegészítve, amit Aradszki András képviselőtársam elmondott, általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és azt javaslom a Háznak elfogadásra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 244 2012.07.02. 2:37  241-304

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. június 25-ei ülésén megvitatta az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés ellen fellépést biztosító módosításáról szóló T/7772. számú törvényjavaslatot, és azt 16 igen és 4 nem ellenében a bizottság általános vitára alkalmasnak nyilvánította.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülésen a Belügyminisztérium képviselője részletesen bemutatta a törvényjavaslatot, amelynek elsődleges célja, hogy olyan következményi rendszert hozzon létre, amely a rendészeti jellegű tevékenységeket ellátó szervezeteket egységesen szabályozza. Erre azért van szükség, mert jelenleg ezen szervezetek hat törvény hatálya alá tartoznak, és szükségessé vált egy áttekinthető és egységes jogi szabályozás.

A most tárgyalandó törvényjavaslat elfogadása esetén a rendészeti jellegű tevékenységet ellátó szervek munkatársainak alkalmazási feltételei, képesítési követelményei és az intézkedésre való jogosultság - amely alatt az intézkedések köre és a használható kényszerítő eszközök értendők - egy egységes, jól alkalmazható törvényben kerülnének szabályozásra.

A javaslat továbbá tartalmazza a rendészeti feladatokat ellátó személyek intézkedései ellen benyújtott panaszok elbírálásának rendjét, és a szükséges képzésüket, a vizsgarendjüket és más szervekkel történő együttműködési megállapodásukat is. A rendőrség eredményes működésében szerepet játszanak a törvényjavaslatban meghatározott személyek, akik a feladataik ellátása során a rájuk vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján számos bűncselekmény, szabálysértés, jogellenes cselekmény észlelése esetén a helyszínen intézkedésre és szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazására is jogosultak. Ezen személyek munkájára szükség van a közrend és a közbiztonság fenntartásában.

Tisztelt Országgyűlés! A parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának többségi véleménye alapján az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a tisztelt Háznak annak elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 82 2013.02.12. 2:00  23-121

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedtessék meg, hogy némi történelmi visszatekintés jegyében és keretében emlékeztessem a képviselőtársaimat, hogy valójában mi is az, ami most ezt a törvényt motiválta. Akik régen itt ülnek - jó néhány van olyan -, emlékezhetnek rá, hogy a nem túl távoli múltban, az elmúlt húsz esztendőben hogyan is tocsikolták el az önkormányzatok vagyonait az önkormányzatok, és került az ország olyan államcsőd közeli helyzetbe, amit most kellett konszolidálni. Hiszen nemcsak úgy van államcsőd, hogy a kormány nem tud fizetni, úgy is államcsőd van, ha az önkormányzatok nem tudnak fizetni. Tulajdonképpen egy csapatban játszunk. Tehát az eltocsikolt országot kellett valahol valamilyen szinten pénzügyileg talpra állítani. Első pont.

Második pont: a tisztelt jobbikos képviselő asszonynak mondom nagy tisztelettel, hogy nagy valószínűséggel a járások működésével kapcsolatosan vajmi kevés az ismerete. Én magam falusi polgármesterként a járásoknak éppen az egyik összerakójaképpen részt vettem és részt veszek a mindennapi munkájában és segítésében. Egy árva petákkal sem került többe eddig a járási hivatal működése, mint eddig, hiszen még a lapátot is (Hegedűs Lorántné: Mert nem is működik!) a saját hivatalomból vittem át. Tehát nem kellett pluszt vennünk, mert egy egyébként is meglévő épület (Hegedűs Lorántné: És a felállításuk mennyibe került?) meglévő fűtési költségei merülnek fel, és az államapparátusból, az önkormányzatokból átment dolgozók vannak a járási hivatalokban. És amit eddig hat ügyintéző intézett adott esetben egy-egy helyen, ezt jelen pillanatban egy ügyintéző próbálja. Persze nekem is vannak olyan kolléganőim, akik visszasírják azt az időt, amikor nálam dolgoztak. Bocsánat a szóért, nem deportáltam (Közbekiáltás a Jobbik padsoraiból: Na, na!), csak átküldtem őket a járásba dolgozni, és a járásban most nincs annyi kávészünet meg cigiszünet, mert öt percért is ki kell kéredzkedniük. (Dr. Lamperth Mónika felnevet.) Lényegesen racionálisabban működnek most azok a mindennapi dolgok, amelyek az önkormányzatnál bizony-bizony már klub jelleggel működtek.

Köszönöm a lehetőséget, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 83 2013.03.26. 1:26  44-181

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném nagy tisztelettel mindannyiuknak itt elmondani, hogy ebben a vitában döntő többségében fordítva ülünk a lovon, ugyanis olyan dologról beszélünk, ami valójában ebben a történetben nem is létezett. Virtuális pénzekről beszélünk. Vissza kellene menni a fűzfához, ahogy faluhelyen mondják, és ott kellene alapvetően megnézni, hogy akkor, amikor a bankok elkezdték deviza alapon a hiteleiket, egyáltalán egyetlenegy svájci frank vagy egy darab euró volt-e a trezorjaikban. Ugyanis, ha nem, és virtuális pénz után kezdenek árfolyamveszteségeket, kamatos kamatokat számolni, azt úgy hívják, hogy csalás. No, márpedig minden egyes szerződés, ami csaláson alapszik, az semmis.

Talán innen kellene megközelítenünk, és nagy valószínűséggel könnyen megtörténhetne, hogy egy csomó ember, akik most kilakoltatás előtt állnak, már kifizették a hiteleiket. Tehát Gaudi képviselőtársamhoz csatlakoznék ebben a dologban, itt egy ősátverésről van az elmúlt húsz esztendőben szó, amit, még egyszer mondom, a gyökerénél kellene megnézni, hány banknak volt a trezorjában valuta, illetve hány banknak adott esetleg az anyabankja fedezetet.

(12.30)

Amennyiben az nem volt, akkor csaltak, és a csalás semmis szerződést eredményez. Másrészt annak, hogy ott tartanak a magyar emberek, ahol tartanak, az az oka, hogy átverik őket a szemétszállításnál, a víznél, a gáznál és mindennél. (Babák Mihály: Úgy van!) Ezért nem tudnak ezek a szerencsétlen családok fogyasztani.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
301 80 2013.09.11. 1:06  65-153

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A délelőtt folyamán a honvédelmi és rendészeti bizottság a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a T/10749. szám alatt fut, megtárgyalta, megvitatta; 14 igen szavazattal, 3 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

Ott is kialakult némi polémia ellenzéki képviselőtársaink részéről, és próbáltak besöpörni ez alá a törvénymódosítás alá mindenféle szociális és egyéb más feszültségekkel kapcsolatos dolgokat, amelyeknek, írd és mondd, ebben a kontextusban sok köze ehhez a dologhoz nincs, mindettől függetlenül kisebbségi álláspont ilyen szempontból nem tudott felállni, és az említett módon a bizottság ezt általános vitára alkalmasnak tartotta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
332 94 2013.12.03. 1:29  81-97

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy néhány gondolattal én magam is hozzászóljak ehhez, miután született jász vagyok, és bármerre jártam a világban, mindenkor és mindenhol büszkén vallottam és tartottam magam magyarnak és jásznak.

A redemptio olyan szinten kötelez minket, hogy az első Orbán-kormány idején, amikor Jászberényben a hűtőgépgyárnak egy nagy csarnokrésze leégett, akkortájt dr. Kis Zoltán volt a Jászság országgyűlési képviselője, és törött lábbal jött ki a szakadó hóban. Még sosem találkoztunk személyesen, és mondtam, hogy komám, minket a redemptio kötelez, gyere és próbáljunk lobbizni annak érdekében, hogy mintegy hatezer munkahely a beszállítókkal együtt megmaradhasson a Jászságban. Függetlenül attól, hogy sem párt-, sem egyéb más kapcsolat köztünk nem volt korábban, első szóra jött, és az akkori gazdasági miniszter úrnál, Chikán miniszter úrnál jártunk el, és a hatezer munkahely a beszállítókkal együttesen meg lett mentve. Orbán Viktor miniszterelnök úr adta át azt a csarnokot az idő tájt, ami ugyancsak bizonyította a jászok összetartozását párt- és felekezeti hovatartozástól függetlenül. Amikor baj volt, és baj van, a jászokat ez kötelezi. Ennek a továbbéléséhez kérem tisztelettel a parlamenti képviselőtársainkat, hogy ezt az emléknapot támogassák, és szavazataikkal segítsék ennek a megvalósítását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)