Készült: 2020.08.12.05:40:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

36. ülésnap (2010.10.19.), 28. felszólalás
Felszólaló Tóth Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:28


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Belügyminisztérium október 8-án terjesztette be az Országgyűlés elé az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/1320. számú törvényjavaslatot. Az új szabályozás egyik legfőbb indoka az európai uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs teendők végrehajtása, amely kötelezettséget a visszatérési irányelv, a közösségi vízumkódex létrehozásáról, a biometrikus tartózkodási engedélyről szóló, valamint a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló rendelet fogalmazza meg.

Véleményünk szerint a módosítás által érintett törvények az Európai Unió jogának való megfelelés mellett javítani fogják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, amely mellett nem titkolt szándéka a javaslatnak, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen felvenni a küzdelmet az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat főbb elemeiről röviden a következőket szeretném elmondani. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosításának egyik fő indoka, hogy az Európai Bizottság 2010. július 28-án hivatalos levélben fordult Magyarországhoz, amelyben a 2004/38/EK irányelv magyarországi átültetésének vizsgálatával összefüggésben több ponton kifogásolta a magyar átültetési szabályozás irányelvvel történő megfelelését.

A Bizottság észrevételének megfelelő javaslat oly módosításokat tartalmaz, amelyek révén az irányelv harmonizációja a jövőben megfelelő módon valósulhat meg. Más, nagyon fontos szempontként merült fel az egyes vízumeljárásokban előforduló visszaéléssel és csalással szembeni fellépés erősítése érekében a vízumkódex kézikönyve rendelkezéseinek figyelembevétele.

A javaslat ezért pontosítja és a szükséges mértékben kiegészíti a törvényességi joggal való visszaéléssel, nevezetesen az érdekházasságok megelőzésével kapcsolatos szabályozást. Az uniós jog jelenleg nem rendelkezik olyan konkrét szankciókról, amelyeket a tagállamok ebben a visszaélés és csalás elleni küzdelemben meghozhatnak. A szankcióknak azonban hatásosnak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük. Véleményünk szerint a javaslat e követelményrendszernek messzemenően eleget tesz.

Tisztelt Országgyűlés! Európai uniós és tagállami kötelezettség az illegális bevándorlás elleni küzdelem, amely elsősorban az illegális bevándorlók származási országba vagy tranzitországba történő visszatérésének biztosítása révén valósítható meg. Az Európai Parlament ennek érdekében fogadta el az illegális bevándorlók visszatérésének uniós szabályozásáról szóló irányelvet, amely az első lépés a közös bevándorláspolitika felé, és az önkéntes visszatérésre helyezi a hangsúlyt, meghatározva az őrizet maximális időtartamát és a szükséges jogi garanciákat.

Ezért a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításának fő célja a visszatérési irányelvnek való jobb megfelelés biztosítása. A szükséges jogharmonizáció érdekében a törvényjavaslat - mint ahogy azt államtitkár úr ismertette - átfogóan szabályozza a visszatérési politika több kulcsfontosságú elemét. Itt hívnám fel a figyelmét ugyanakkor tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a kiutasítottak őrizetbe vételének szabályozására a visszatérési irányelv az érintett harmadik országbeli állampolgár együttműködésének hiánya, illetve a hazatéréshez szükséges dokumentumok származási országokból való beszerzésének késedelme miatt lehetővé teszi az idegenrendészeti őrizet jelenleg 6 hónapos időtartamának további 6 hónappal való meghosszabbítását.

A módosítás az őrizet időtartamának további, legfeljebb 6 hónappal történő meghosszabbítására ad lehetőséget, amelyre az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság rendelkezne hatáskörrel. Itt hangsúlyoznám ugyanakkor, hogy alkalmanként továbbra is csak 30 nappal lenne hosszabbítható az őrizet időtartama. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi az őrizet meghosszabbításának indoka.

A jelenleg 6 hónapos időtartam nem elegendő az egyes harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának megállapításához. Emellett megjelenik az a garanciális szabály is, amely szerint kizárólag azon az alapon, hogy valamely harmadik országbeli állampolgár menedékjogot kér, még nem rendelhető el vele szemben őrizet. A törvényjavaslat további lényegi eleme, hogy a kiskorúakkal és a kiskorú gyermekekkel rendelkező családokkal szemben csak végső esetben, amennyiben enyhébb intézkedéssel kiutasítás végrehajtása nem biztosítható, maximum 30 napra rendelhető el az őrizet.

(Tisztelt Országgyűlés!)

UK/Lezsák-Földesi-Nyakó/(Tóth Gábor)/pa

(10.20)

Tisztelt Országgyűlés! A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosításával összefüggésben hangsúlyozni kívánom, hogy ebben az esetben nem merül fel ugyan jogharmonizációs kötelezettség, azonban a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatai alapján, továbbá egyes, már korábban átültetett uniós normák esetében a közrendi és közbiztonsági érdekeket hatékonyabban védő lehetőségek érvényesítése miatt szükséges a jogszabály módosítása.

Megítélésem szerint helytelen az a gyakorlat, hogy a menedékjogi törvények hatálybalépése óta a menekültügyi eljárás komoly legalizációs eszközzé vált azon kérelmezők többsége számára, akik Magyarországot kizárólag tranzitországnak tekintik, és a kérelmük döntően az idegenrendészeti jogkövetkezmények elkerülését vagy időhúzást céloz.

Mellőzhetetlen tehát a korábban képviselt álláspont revíziója és egy, a közrend és közbiztonsági érdekeket nagyobb hangsúllyal képviselő szemlélet megjelenítése, amelyet többek között a menedékjogi eljárás alá tartozó külföldiek által előidézett - miniszter úr, államtitkár úr által is nevesített - rendkívüli események nagy számban indokoltak.

Tisztelt Ház! Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja szerint a törvények módosítására van szükség. Megítélésünk szerint a javaslat hozzájárul a Magyar Köztársaság közrendjének és közbiztonságának erősítéséhez, amellyel összhangban erősíti az európai uniós tagállamok biztonságának megóvását is. A schengeni határőrizeti és információs rendszerhez történő csatlakozással Magyarország északi és nyugati határai akadály- és ellenőrzésmentesen átjárhatóvá váltak. Ez nemcsak intézményi átalakításokat von maga után, hanem további koncepció készítésére is sarkall bennünket, hiszen Magyarországnak ma uniós szinten kell e tekintetben kezdeményező szerepet vállalnia.

Emellett a módosítás a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldását is célozza, és elvégzi a szükséges deregulációs feladatokat is. A törvénymódosítási javaslat tehát számos jogharmonizációs feladatból és a gyakorlati élet tapasztalataiból kiindulva helyes irányba tesz változtatási lépéseket, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is feltétlen támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai