Készült: 2020.08.03.12:07:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2005.11.14.), 436. felszólalás
Felszólaló Lezsák Sándor (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 3:48


Felszólalások:  Előző  436  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

LEZSÁK SÁNDOR (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az elmúlt években nagyon sok panasz hangzott el a nemzeti kulturális alapprogram működésével kapcsolatosan. Ez az előterjesztés nem segít azokon a panaszokon, amelyeknek az a közös mondanivalójuk, hogy a pályázatok nyerési esélyeit egyértelműen meghatározza politikai rokonszenvük és ideológiai hovatartozásuk.

Az előterjesztés egyik legfontosabb eleme az, hogy visszatér az 1999. előtti szabályozáshoz, s rögzíti, hogy a nemzeti kulturális alapprogram mint elkülönített állami pénzalap felett a rendelkezési jogot a nemzeti kulturális örökség minisztere gyakorolja, s a felhasználásáért is ő felel. Nem vitatom a miniszter felelősségét a neki tetsző kultúrpolitika támogatásáért, amennyiben ugyanez a miniszter ellenzéki pozícióban is tiszteletben tartja saját korábbi jogkörét.

Miért ne lehetne a nemzeti kulturális alapprogram működtetésének a gyakorlata ugyanolyan a jövőben is, azaz nem értéksemleges, mint jelenleg? Ha lehet egy kormányzatnak saját gazdaságpolitikája, akkor miért ne lehetne saját kultúrpolitikája? Mindezt elfogadom, de ebben az esetben bővebb szerepet kell szánni az értéksemleges állami támogatásoknak, s kevesebb szerepet kell kapniuk az olyan politikafüggő pályázati rendszereknek, ahogyan ma a nemzeti kulturális alapprogram működik. Szükségtelen álságosan megjátszani a pártsemleges pályázati értékeléseket, hiszen köztudottan nem ez történik. Nyíltan vállalnia kell minden kormánynak a kultúrpolitikáját, aminek az irányultságát a hozzáértők amúgy is meghatározhatják a nyertes pályázatok elemzéséből.

Be kell látnunk 12 év tapasztalata alapján, hogy ez az alapprogram szükséges, de messze nem elégséges formája a kultúra és művelődés támogatásának. Az esetlegesen megítélt vagy többnyire elérhetetlen pályázati források mellett biztosan tervezhető, állami forrásokra is szükségük van a kulturális intézményeknek. Programot kell készítenünk a kulturális feladatokat ellátó művelődési intézmények önkormányzati finanszírozást megkerülő, normatív állami támogatására, továbbá az egyes szakfeladatok, például olvasókörök, amatőr művészeti csoportok, néptáncosok, kórusok, színjátszó csoportok teljesítménytől függő, állami támogatására is. A kultúrával foglalkozó szakmai körök már hosszabb idő óta szorgalmazzák az Európai Unióban jól bevált - francia vagy belga kulturális intézményeket támogató - gyakorlatnak a bevezetését, vagy éppen a dán és német népfőiskolai intézményrendszer nagyobb súlyát a kultúrpolitikában, s a jelenleg nem kielégítően működő pályázati rendszer jelentőségének a csökkentését.

Összegezve: ebben a formában - az egyeztetések elmaradása miatt is - nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  436  Következő    Ülésnap adatai