Készült: 2024.03.29.01:39:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

223. ülésnap (2009.09.22.), 148. felszólalás
Felszólaló Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 12:50


Felszólalások:  Előző  148  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Képviselőtársak! A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységének értékelését az alapról szóló törvény értelmében nem pusztán a zárszámadás részeként, hanem önálló beszámolási kötelezettséggel önállóan is kell tárgyalnia az Országgyűlésnek.

Az önálló beszámolási kötelezettség oka nyilvánvalóan az a különleges figyelem, az a speciális funkció, amit az alap a határon túli magyarság kulturális, oktatási, foglalkoztatási és ehhez kapcsolódóan a szülőföldön való boldogulását segítő tevékenysége megkíván.

(15.00)

Ugyanakkor pedig egy keretet akar szolgáltatni ahhoz, hogy ezek a források, ezek a pénzeszközök átlátható és nagyon jól ellenőrizhető módon kerüljenek felhasználásra, éppen azért, mert ezen a területen nemcsak az a fontos, hogy felhasználásra kerüljenek, azok konkrétan ellenőrizhetők legyenek, hanem a lehető legjobban hasznosuljanak, a lehető leginkább azoknak a szempontjait vegye igénybe, akik a címzettjei ezeknek a forrásoknak.

A tevékenységnek éppen ezért egy, már tulajdonképpen régóta kialakult eljárásrendje és ebből adódóan egy célrendszere van, úgy is mondhatnám, hogy tartalma van. A beszámoló maga is egy kialakult formarendszert és tartalmat követ, talán ez a hátránya is meg az előnye is. Nem feltétlenül köszönnek vissza azok a specialitások, amelyek egy folyamatot jelentenek, nem feltétlenül ismerhetjük meg, bár most államtitkár úr kiegészítése formájában átfogóbb adatokat is hallottunk, mint amelyek a beszámolóban le vannak írva, és évről évre bizonyos ismétlésekbe belebocsátkozunk az eljárásrend, a különféle döntési mechanizmusok ismertetése kapcsán.

Éppen ezért itt talán kritikaként és segítségképpen megfogalmaznám azt, hogy időnként magát a folyamat egészét is be kellene mutatni, valamint az évek közötti változást egyfajta bázisszemlélettel is talán be lehet mutatni. Most én megpróbálom, államtitkár úr, az alap egész történetét, én pusztán csak a 2007. és a 2008. évi globálisabb számok közötti változásra merek vállalkozni - mint tényadatok bemutatása.

Az alaphoz 2008-ban körülbelül 2900 pályázat érkezett, ami 10 százalékkal haladja meg a 2007. évi pályázatok számát. Ugyanakkor örvendetes, hogy az az 1400-at meghaladó darabszám, ami a 2008. évben győztes pályázatként van regisztrálva, azoknak a száma 20 százalékkal növekedett az előző évhez képest.

A pályázatok igényei, az abban megfogalmazott forrásszükséglet mind a két évben nagyjából azonos nagyságrendet, azonos értéket képvisel, 6,4 milliárd ezek összege, és nincs túl nagy különbség a díjazott, a sikeres pályázatok tekintetében sem. Ezek a 2 milliárd forint körül szóródnak 2007-ben és 2008-ban is. Egy minimális, 2 százalékos csökkenés van a 2008. évre vonatkozóan.

A források tekintetében az Állami Számvevőszék a zárszámadásban megfogalmaz egy kritikát is, ami egy kicsit persze éppen ellentmond annak a különleges figyelemnek, amire hivatkoztam a felvezető részben. Ez pedig arra vonatkozik, hogy általában a magyar költségvetésben lévő alapok többnyire valamiféle külső szereplők, vállalkozások, vállalkozók, magánszemélyek befizetéseiből, kötelező vagy vállalt forrásaiból táplálkoznak, és így 50 százaléka vagy akár az egésze az alapoknak ezekből a befizetésekből áll össze.

Sajnos, ilyen szempontból a Szülőföld Alap kivétel, mert egy 760 milliárdos nagyságrendet, ami a Munkaerő-piaci Alapból, a vállalkozások ilyen irányú befizetéseiből kerül tulajdonképpen egy áttétel kapcsán a Szülőföld Alapba felhasználásra, illetve az 1 százalékos állampolgári befizetésekből, ami mintegy 72 milliós nagyságrendet ér el, tehát összességében érzékelhető egy 830 milliós tétel, ami az egész alap mintegy 3 milliárdos kiadási költségéhez képest csak olyan 28 százalékot foglal el. Itt ez egy probléma, hogy egy ilyen típusú külső forrás integrálása érdekében, mondjuk, az alapszerű működés indokolt-e. Nos, ebben a dilemmában kell majd megtalálnunk az igazságot; valószínűleg nem most, de ez is latba esik.

Az alap működése szempontjából a regionális egyeztető tanács az, ami a fő irányelveket megszabja, és ezek lényegében változatlanok. Egy, a régiók szerinti és a három kollégium szerinti felosztás van, működik. A régiók felosztásában nem történt változás, bár ide szükségképpen el kell hogy mondjam, hogy mivel a jogszabályok és maga az alap működése megengedi, hogy a külföldre irányuló tevékenységet végző, ezt a munkát segítő magyarországi civil szervezetek is kapjanak az összforrás 5 százaléka mértékéig pénzösszeget, van egy nem ellentmondás, de egy nehéz összevetés a tervezés és a beszámolás között, mert a beszámolóban ez az 5 százalék magyarországi forrásként jelenik meg, míg a tervezésnél nyilván ez benne van a különféle régiók számára egyébként változatlan mértékű felosztásban. Szerencsésebb lenne talán, ha az egyeztető tanács ezt az 5 százalékot már a tervezésnél figyelembe veszi, és esetleg az 5 százalékon belül érvényesíti azt a felosztási arányt, ami egyébként a különféle országok, szomszédaink közötti ilyen megosztást reprezentálja.

A másik a kollégiumi felosztás. Három kollégiumban kerültek szétosztásra a feladatok a maguk specialitása szerint, ahol megint csak ott vannak a külhoni magyar szervezetek, legitim szervezetek képviselői, és akár szavazati, akár tanácskozási joggal tudnak a döntéseknél véleményt mondani, tudják azokat megfelelően, helyes irányba befolyásolni. Itt egyetlen érdemi változás történt, egy funkció a korábbi önkormányzati részből átkerült a kulturális kollégiumhoz, és ez egy forrásallokációt is jelentett, egy 5 százalékos forrásátcsoportosítás történt az önkormányzati kollégiumtól a kulturális kuratórium irányába. Az egyébként a számok ellenőrzéséből tetten is érhető, hogy valóban precízen, ennek megfelelően használta fel a forrásokat, mind a régiók, mind a kollégiumi szakfeladatok tekintetében a Szülőföld Alap.

A bírálatok egyébként kritikamentesek voltak, tehát itt tetten érhető az, hogy valóban nem mások feje felett hozzák meg azokat a döntéseket ezek a kollégiumok, amelyek rájuk vonatkoznak. Tetten érhető, érzékelhető, hogy a vélemények, bár nem tudom, hogy teljes mértékben-e, de mindenképpen a kritika megfogalmazásának küszöbszintje alatti módon, tehát magyarul: bírálatmentesen kerültek a pályázatoknál megfogalmazásra, és az értékelések ennek megfelelően alakultak.

A felhasználás ellenőrzésének három szintje van, és ez a három szint is érzékelhetően megvalósult. Az első természetesen a pályázati elbírálás során, illetve annak a végén jelentkező értékelés, ami egyfajta szakmai beszámolóból és pénzügyi elszámolásból áll. Ennek ugyan vannak negatív kimenetei is, de az ellenőrzésből éppen az derül ki, hogy az odafigyelés ezen a szinten is megtörténik. Sajnos, 12 esetben mintegy 6 millió forint értékéig visszautalásra került a sor. Ebben az a megnyugtató, hogy pénzügyileg is rendezett az ellenőrzés eredménye, tehát nem tűntek el a pénzek, hanem a nem megfelelő vagy nem felhasznált források visszakerültek az alap pénzeszközei közé.

A következő ilyen ellenőrzési szint a helyszíni ellenőrzés, ahol tulajdonképpen a programok, a projektek megvalósulását, azoknak a pályázati anyagokban megfogalmazott teljesülését hivatva ellenőrzik a helyszínen is az anyagokat. Ilyenre 91 esetben került sor, és bár kellett korrigálni, hiányt pótolni, de ebből eredő további következmény már nem volt.

(15.10)

A harmadik ilyen szint a monitoring, tehát a pályázatok hatásának, hatékonyságának utólagos figyelése. Ez most van kialakulóban, de már 293 esetben kérdőíves, utólagos felméréssel próbálta az alap bemérni, hogy valóban jó célokra, jó irányokba és eredményesen sikerült-e a forrásokat felhasználni, és nyilván itt van lehetőség azt is megkérdezni, hogy a kollégiumokban képviselt vélemények valóban ott a közvetlen helyi közösségek véleményével egyező, azonos irányba hatnak-e.

Itt azonban megint egy megjegyzést kell tegyek, hogy a monitoringnak egy nagyon fontos része, hogy a pályázati anyagok akkor is ismertek és adatbázis szinten ismertek legyenek az alapnál, ha azok a másodlagos elosztásban, tehát az államtitkár úr által is említett 10 százalékos, kis összegű támogatások keretében kerültek felhasználásra. Itt még bizonyos adathiányok, feltöltési problémák vannak, bár a monitoringhoz a pályázat-nyilvántartó rendszer lényegében összeállt.

Pozitív az alap működésével kapcsolatban, hogy az egyébként engedélyezett 10 százalékos működési költség helyett csak 7,5 százalék volt az allokált működési kiadások összege. Természetesen a könyvvizsgálói ellenőrzés szintén pozitív eredménnyel zárult, ezt megerősíti a zárszámadási jelentés is, a könyvvizsgáló valósnak és megbízhatónak tartotta az alap beszámolóját. Ezzel együtt a költségvetési bizottság is általános vitára alkalmasnak, majdan elfogadásra megfelelőnek minősítette és ajánlja az Országgyűlésnek is a Szülőföld Alapról szóló 2008. évi beszámolót.

Elnök úr, köszönöm a szót és köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  148  Következő    Ülésnap adatai