Készült: 2024.03.29.14:04:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

209. ülésnap (2017.03.27.), 310. felszólalás
Felszólaló Vantara Gyula (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:53


Felszólalások:  Előző  310  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VANTARA GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A téma az útfejlesztés, a 2014-20 közötti időszak útinfrastruktúra-fejlesztése. Az előzőekben már Ander képviselő úr kérdéseire az államtitkár úr a lényegi válaszokat megadta, úgyhogy én csak egy-két kiegészítő információval szeretnék ez ügyben szolgálni.

A kiindulás, mint elhangzott, 2000. Ebben az évben 460 kilométer autópálya, gyorsforgalmi út volt Magyarországon, és csak az osztrák határ volt bekötve ebbe a rendszerbe. 2001 és ’15 között egy jelentős fejlesztés mintegy 2500 milliárd forintos ráfordítással indult be, három program keretén belül, ami közül az egyik a közlekedési operatív program, a népszerű nevén KÖZOP, ezen belül 606 projekt indult el a közúti, a vasúti, a városi, elővárosi közlekedés, kikötő, logisztikai központ fejlesztése, valamint 625 kilométer közút fejlesztése a 11 és fél tonnás programnak megfelelően, ami nemzetközi vállalásunk volt. Ezenkívül, amit szeretnék külön kiemelni, 325 kilométer kerékpárút. Ez a közlekedés legvédtelenebb résztvevőinek biztonságos közlekedését szolgáló beruházásprogram volt, és 139 kilométeren történt célzottan közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztés. Ander képviselő úr már sajnos nincs itt. Ez a foltszerűség visszaköszön, és nem foltszerűségnek hívnám, hanem a közlekedésbiztonságot szolgálja, és a közlekedés minden területére kiható beavatkozásokat fogalmaznék meg.

Az integrált közlekedésfejlesztési operatív program, IKOP keretén belül 1215 milliárd forintos keret volt. Itt a TEN-T hálózat, tehát a nemzetközi európai hálózat fejlesztéséről volt szó, 53 darab kötött pályás projekt. Itt is szerepelt a fenntartható városi közlekedés fejlesztésében az elővárosi közlekedés fejlesztése 35 projekttel.

Az európai hálózatfejlesztési eszköz a harmadik elem, rövidítéssel CEF. A magyarországi keret még manapság is élő keret, közlekedésfejlesztésre 1075 millió eurót fordíthattunk. Három körben hirdették meg ezeket a pályázatokat. Az első és második kört maximálisan kihasználta a magyar kormány. A harmadik a visszahullóknak nevezett, más országok által fel nem használt program, erre 80 milliárd forint értékben 18 programot nyújtott be a magyar kormányzat.

Ahogy elhangzott államtitkár úr kiegészítésében, 2016 és ’22 között az 1371/2016. (VII. 15.) kormányhatározat határozta meg a fejlesztés fő irányait. Összesen 920 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt terveztek be a programba, és új stratégiaként ‑ ez már szintén elhangzott ‑ a 12 megyeszékhelyt bekötő, illetve a szlovák, a román, a horvát és az osztrák határokat elérő autópálya-programról van szó. Ennek összköltsége 2480 milliárd, aminek a fele körülbelül, 1295 milliárd forint összesen 82 projektnél, tehát a fele hazai forrás.

Külön szeretnék köszönetet mondani a kormánynak két jelentős beruházásért a választókerületemben. Az egyik az M44-es autópálya 62 kilométeres szakaszának építése, ami tizenéves álom megvalósulását jelenti a megyében. Illetve egy európai vasúti korridor, ez a london-isztambuli vonat, az Orient expressz vonalán fekvő Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Lőkösháza-országhatár beruházásnak a részbeni megvalósulása Békéscsaba és környékén. Megint sajnálom, hogy nincs itt Ander képviselő úr, mert valószínűleg a cipőjét is levéve kellene összeadnia, és így több mint 200 kilométer jönne ki a 140 vagy afölötti kilométerrel közlekedhető pályák hossza, hiszen ez így van Békéscsaba környékén. Folytatódik a beruházás Békéscsaba-Lőkösháza-ország­ha­tár között 1,8 milliárd forintos tervezési-előkészítési költséggel.

Végül két, szintén a képviselőtársam által felvetett probléma. Az egyik az, hogy le kellene venni a hályogot a szemről, tudniillik ezek a beruházások, amit ő nagy vehemenciával felsorolt, valamennyi beruházás az Európai Unió tenderlapjában nyilvános tenderfelhívás alakjában megjelenik, azaz Európa összes tagországának összes kivitelezője indulhat. Ez az M44-es kapcsán is így történt, és így történt az összes általa említett vasúti beruházásban. Tehát elég nehezen elképzelhető, 28 tagország összehangolt akciója kell ahhoz, hogy az általa felvázolt forgatókönyv történjen meg.

Még egy megjegyzés szintén vele kapcsolatban. A szakmában régen járja egy mondás: a ma járműveivel a tegnap útjain a tegnapelőtt emberei közlekednek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  310  Következő    Ülésnap adatai