Készült: 2024.04.16.13:04:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

219. ülésnap (2017.05.04.), 68. felszólalás
Felszólaló Dúró Dóra (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:16


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, azért azt tegyük tisztába, hogy nem véletlenül a szombathelyi esetet követően került az Országgyűlés elé ez a lex Jordánnak is nevezhető törvényjavaslat, amellyel kapcsolatban azért több problémás kérdés is van. Egyrészt van egy konkrét helyzet, amire választ szeretne adni, de ahogyan Halász képviselő úr mondta egyébként a vezetőkiválasztással kapcsolatban, érdemi változás nem fog történni. Tehát nagyon sok tanulsággal szolgálhat a politika számára is, a fenntartó számára is, a szakma számára is az, ami Szombathelyen a színházigazgató-pályáztatás kapcsán történt, és ez az egész eset, ahogyan ott lebénult gyakorlatilag a város és a fenntartó abban a helyzetben, amelyben a politika és a szakma véleménye gyakorlatilag szembekerült egymással.

Kialakult egy olyan helyzet, amelynek senki nem örült, hogy az kialakult, de mégsem történik az, hogy érdemben, akár radikális változásokat eszközölve elmozduljunk ettől a szabályozástól, ami most történik. Illetve mi, országgyűlési képviselők nem lehetünk egyébként biztosak, hogy nem történik ilyen, mert az, hogy az államtitkár úr rendes, és itt felolvassa nekünk a kormányrendeletet, az nem egy jogállami garanciaként értékelhető cselekedet, egy jogállamban azért ennél nagyobb garanciákra lenne szükség, és az, hogy egyeztetésre kerül a kormányrendelet a beterjesztést megelőzően, illetve hogy itt az államtitkár úr ismerteti azt is, hogy melyik verzió nyerte el a kormánytöbbségnek a támogatását, ez azért egy országgyűlési képviselő számára, pláne ellenzékben a garanciáknak a csökkenését jelenti.

Olyan szabályozások kerülnek át kormányrendeleti szintre, amelyek eddig törvényben voltak. Ezt valóban tekinthetnénk deregulációnak, csakhogy a jelen esetben olyan érdemi kiválasztási szempontrendszerek is alacsonyabb szintű jogszabályba kerülnek, amiben mi a garanciák csökkenését látjuk.

Az, hogy ha a szakértői bizottságnak a véleményétől eltér a fenntartó, az államtitkár úr itt egy ilyen óriási elmozdulásként aposztrofálta, hogy ezután indoklással kell ellátnia ezt a döntését a fenntartónak, az nem tekinthető szintén olyan óriási elmozdulásnak, ami miatt ez megrengetné a színházigazgatók kiválasztásának eddigi metódusát. A lényegi jogkörök, az, hogy a szakértők véleményeznek és a fenntartó dönt, ez egyébként egy sok szempontból indokolható eljárás, ez gyakorlatilag továbbra sem változik, tehát nem kell figyelembe venni a szakmai bizottságnak a véleményét, és az indokolási kötelezettség, ha jogilag nem is volt biztosított, azért a sajtó elé ki kellett állnia az adott önkormányzatnak, és el kellett mondania, hogy miért nem támogatja Jordán Tamást, vagy miért nem támogat más pályázatokat. Ez tehát gyakorlatilag most már egy ilyen, eddig is meglévő helyzetet fog rendeleti szinten szabályozni.

Kár, hogy Kunhalmi Ágnes képviselő asszony kiment, mert abban azért van a véleményünk között eltérés, hogy azért a politika is tud néha jó színházat csinálni, ezt mindannyian tapasztaljuk itt, az Országgyűlés üléseit tekintve is (Derültség a Jobbik soraiban.), és egyébként az MSZP nagyon sokban hozzájárul ahhoz, hogy a politikában megjelenjen a színház ‑ most ezt nem szakmai értelemben mondtam természetesen. (Derültség.)

Én sem szeretnék hosszú lenni ezzel a javaslattal kapcsolatban. Elsősorban a jogi indokok azok, amelyeket ismertettem, hogy a garanciák csökkenését látjuk ebben, ezért jelen formájában nem támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai