Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Hölgyek és Urak! Igen, ez a Kulturális bizottság kihelyezett ülésének tűnik, ezért veszem magamnak a bátorságot, hogy néhány olyan dologra hivatkoznék, ami ott elhangzott a legutolsó ülésen, ahol szintén egyébként szerintem kifejezetten jó szakmai vitát folytattunk.

Nem akarnék a számokon továbbmenni, de azért néhány dolgot mégiscsak mondanék ehhez. A fő számokat Pósán képviselő úr ismertette, ezek valóban így vannak. Úgy növekedett 2010 és 2016 között a tanárok száma, hogy közben egyébként feladatellátási helyek is megjelentek: háromszázzal több helyen folyik oktatás Magyarországon a köznevelési rendszerben 2010-hez képest, tehát ez azt jelenti, hogy az oktatáshoz való hozzáférés lényegesen változott, és egyébként pedig emellett növekedett a tanárok száma. Egy negatív dolgunk persze van: az, hogy a gyerekek száma meg csökkent. Tehát ha ezeket összehasonlítjuk, azt gondolom, itt azt mondani, hogy a kormány ezt a feladatát nem veszi komolyan, nem lehet.

(21.00)

Ha visszatérünk egy pillanatra a gyógypedagógus szakokra jelentkező hallgatók számára, a számok, amit Kunhalmi képviselő asszony mondott, ez így van valóban: 1059 hallgatót vettünk föl 2010‑ben. Azért ahhoz hozzá kell tenni, hogy 2010‑ben viszont ezek közül a hallgatók közül, akiket fölvettünk 382 volt csak államilag finanszírozott hallgató, ez még ugye, a korábbi oktatási rendszer eleme. Ha megnézzük, 2016-ban az akkor körülbelül ugyanilyen létszámban fölvett hallgatók közül pedig 80 százaléka, szám szerint 793 hallgató volt államilag finanszírozott hallgató, és a tendencia a kettő között látszik. Hogy mit lehet ebből kiolvasni? Ebből azt lehet egyértelműen kiolvasni, hogy a kormány szándéka, hogy a gyógypedagógiai területet valóban államilag finanszírozottá tegye, és egyébként itt semmifajta limit nem volt, az egyértelműen látszik. Azt gondolom ‑ itt elhangzott, hogy nem látszik, hogy a kormány mit tesz ebben az ügyben ‑, ezek pontosan azok az intézkedések.

Pósán képviselő úr említette a másik intézkedésünket, ami ebben az évben látszik már. Két helyen fog az ELTE gyógypedagógiai kara után gyógypedagógus-képzés megvalósulni. Egyik a Debreceni Egyetem, a másik pedig: az ELTE kihelyezett képzést fog kezdeni Nyíregyházán. Tehát az a hallgatóilétszám-növekedés, a jelentkezők számának a növekedése, ami e miatt a két plusz képzőhely miatt van, jelentős. Ha a 2010-es adathoz ragaszkodunk, 2010-ben 2400 hallgató jelentkezett a gyógypedagógiai képzésekre, 2016-ban, tehát a legutolsó felvételi időszakban ez a szám 3400 fő volt. Tehát jelentősen növekedett a jelentkező hallgatók száma is, és egyébként az első helyes hallgatók száma 1580 volt 2010-ben, a legutolsó időszakban, a legutolsó felvételi időszakban pedig 2259 fő. Tehát egyértelmű az a szándék, amit a kormány itt le akart képezni.

Egyébként, hogy mi minden fog még történni ezen a területen, nem áll meg a gyógypedagógiai képzési helyek bővülése. Szegeden fog indulni gyógypedagógiai képzés, és Pécsett is fog indulni gyógypedagógiai képzés pont amiatt, hogy ezt a hatást tudjuk kompenzálni. Persze önmagában ez még nem oldaná meg, a Klebelsberg Központ költségvetésében 2016-ról 2017-re 3,8 milliárd forinttal lett több az a dedikált forrás, ami a gyógypedagógusok alkalmazására fordítódik, és ha megnézzük a 2018-as költségvetést, akkor ez további 4 milliárd forinttal növekedett. Tehát azt gondolom, hogy ezek azok az intézkedések, amelyekkel valóban odáig el fogunk tudni jutni, hogy ez ne okozzon gondot.

Képviselő úr kérdezte, hogy honnét is szedtük és milyen szakemberekkel tárgyaltunk arról, hogy mondjuk, a btm-es gyerekek oktatása esetén bizonyos feladatokat mások is el tudjanak látni, illetve honnét is van ez a „mentesítsük őket az osztályozás kötelezettsége alól”. Én nagyon szívesen meghívom képviselő urat azokra a fórumokra; én mérnökember vagyok, ilyen módon aztán alázattal viseltetem mások szakmája iránt, különösen olyan terület iránt, amihez nem értek. Ezért aztán én elmentem az összes olyan típusú rendezvényre, legyen ez az autisták szövetsége által szervezett hétvégi rendezvény, ahol mondjuk, egy viszonylag bonyolult betegségcsoportról vagy állapotcsoportról beszéltek, az autizmusspektrumról. Szerveztünk egy külön, az autizmusspektrum oktatásával, kutatásával, a szakmai szervezetekkel egy munkacsoportot, amelyik egyébként a következő héten tartja a következő ülését. Nagyon szívesen meghívjuk ide, és akkor azt gondolom, hogy ők a képviselő úrnak el fogják mondani, hogy annál az állapotnál, ha nem tudunk valamit abban a pillanatban megoldani szakemberrel, annál sokkal jobb az, ha egyébként olyan tanárral oldjuk meg, aki egyébként ebben részt tud venni. Ezt ők kérték egyértelműen, ahogy itt a bevezetőben említettem. Ezt nem a minisztérium találta ki, ez a szakmai szervezetek egyértelmű véleménye volt, hogy inkább akkor oldjuk meg ezt ilyen módon.

Ami a btm-es gyerekekre vonatkozik, azt hiszem, hogy képviselő asszony mondta ezt az úszásos hasonlatot, hogy eddig nem kellett úszni, most meg bedobjuk a vízbe. Nem! Megtanítjuk úszni őket. Nagyon fontos dolog, hogy a btm-es gyerekek nem sni-s gyerekek, tehát ők nem betegek, nincs olyan bajuk, ami speciális mérési rendszert igényelne. Ővelük többet kell foglalkozni egyébként, mint esetleg az ezzel a tünetcsoporttal nem rendelkező társaikkal, de foglalkozni kell velük. És itt a foglalkozáson van a hangsúly. Tehát úszni tanítjuk őket, de ugyanúgy megmérjük, hiszen nem jó az, ha ők azért érzik magukat rosszul, merthogy őket máshogy kezeljük, mint egyébként az ugyanabba az osztályba járó társaikat. Megnéztük egyébként, hogy az inkluzív oktatásban részt vevő hallgatók, gyerekek száma hogyan változott az elmúlt hat évben. Egyértelműen növekszik, örömteli módon növekszik. Ez az iskolákra újabb feladatokat ró. Ez az, amit a kormány ebben az ügyben tesz.

A pedagógusképzés egy külön elem. Itt elhangzott, hogy nem látszik, hogy a kormány mivel foglalkozik. Azt gondolom, hogy ha valaki az elmúlt egy évet követte, akkor ennek az egyik kiemelt, sőt azt gondolom, a legfontosabb eleme, hogyan alakítsuk az oktatási rendszerünket. Ez valóban a tanárképzés és a tanártovábbképzés rendszerének az átalakítása. Folyamatosan nő a jelentkező hallgatók száma, én azt gondolom, nagyon sok mindent tettünk. Az ösztöndíjak, az előmeneteli rendszer, ezek mind azt mutatják, hogy egyébként valóban a pedagógus szakma elkezdte magát újrapozicionálni. Nem vagyunk a végén, és valóban még nem kielégítő. Pont tegnap Egerben kezdtünk el egy olyan projektet, a Koala nevezetű projektet, ami 10 milliárd forintot fordít arra, hogy a nehéz környezetben dolgozó tanárok módszertani képzésben részesüljenek, ugyanolyan módszertani eszközökkel rendelkezzenek, amivel képesek lesznek aztán arra, hogy abban a környezetben hatékonyabban tudjanak tanulni. Nagyjából 200 milliárd az EFOP-os konstrukciónknak az a lába, ami a köznevelési rendszer alakítására szolgál.

Ebből 190 milliárd pontosan az ilyen típusú iskolák, az ilyen típusú környezetben lévő tanárok munkáját fogja támogatni. Tehát ezek azok az ügyek, amelyek nyilván részletesen is elérhetőek.

Szabó Szabolcs képviselő úrnak: nem akarok szarkasztikus lenni, de ez a kancellárügy valamiért olyan, mint a nyuszi sapkája, hogy mindig előkerül. Erre Pósán képviselő úr válaszolt. Én csak azt szeretném mondani, hogy az utóbbi időben hajlamosak vagyunk a magyar egyetemeket, ezeknek bizonyos csoportjait leértékelni másokkal szemben és negatív megjegyzéseket tenni. Ezt ne tegyük! Azt gondolom, hogy amit a magyar felsőoktatás az elmúlt években teljesített, létrehozott, az egy teljesítmény. Idetartoznak egyébként a hallgatói önkormányzatok is. Úgyhogy javaslom képviselő úrnak, hogy tényleg nézze meg, hogy hogyan működött 2014 előtt a hallgatói önkormányzati rendszer (Szabó Szabolcs közbeszól.), és hogyan működik ma. Azt gondolom, hogy azokat a hallgatókat, akik ennek az átalakításában részt vettek és egyébként, akik felelősen vesznek részt intézmények működésében, azokat én nem bántanám meg, de nyilvánvalóan ez az ön ízlésének a kérdése, hogy milyen egyetemi csoportokkal milyen viszonyt óhajt alakítani az elkövetkező időszakban.

Kancellárja egyébként van magánegyetemeknek is, olyan magánegyetemeknek is, amiről most szó esik, és az pont ugyanezt a feladatot látja el. Azért, hogy megnyugtassam: most zajlik, évente értékeljük a kancellárok és a rektorok együttműködését. Ez most zajlik. A 28 állami egyetemből talán most azt kell mondanom, hogy 27-ben a kancellár és a rektor viszonya, nem azt mondom, hogy felhőtlen, mert mindig vannak szakmai egyet nem értések, de hogy jó, és ennek látszanak a jelei, az mindenképpen egyértelmű.

A tagintézmények, külföldi tagintézmények, ez egy lehetőség. Ha az ön által nem jól vagy esetleg a törvényben nem jól megfogalmazott területen… ‑ igen, tehát a határon túli magyarlakta területeken, ha egy szakképző intézmény az ottani magyar emberek magyar nyelven történő szakképzésében és hasonlóan az egyetemekhez egyébként, részt kívánna vállalni, akkor erre legyen módunk. (Szabó Szabolcs közbeszól.)Azt gondolom, hogy itt nem egy intézményre vonatkozik, ez egy sor intézményre vonatkozik. Javaslom figyelni a kormánynak az egyébként a határon túli magyarlakta területeken azokat az intézkedéseit, amelyek például az ottani vállalatok támogatását jelzik, az ottani egyetemek működését. Na, azok pont ezeket az elemeket igénylik. Úgyhogy erre vonatkozóan majd látni fogja nyilván ennek az eredményeit is.

Az iskolai kirándulásokról Pósán képviselő úr esetén: egy referenciát képez a törvény módosítása. Itt egy sor dolog fog majd még történni, hiszen itt nemcsak az oktatási, köznevelési törvényt kell módosítani, hanem van egy sor olyan törvény, ami részben az autóbuszok műszaki állapotára, részben a vezetők egészségi állapotára, az ő vizsgálatukra vonatkozik. Ez a munka zajlik, hamarosan megjelenik az erre vonatkozó javaslatcsomag is. Itt pont az az indok, hogy ne legyenek olyan balesetek, mint amilyen a veronai buszbaleset volt, vagy ne legyen olyan eset, ami egy héttel ezelőtt történt, hogy autóbuszokat, gyerekeket szállító autóbuszokat fordítanak vissza az országhatárról. Ezeket kerüljük el; gondolom, ebben egyetértés van.

Úgyhogy nagyjából ennyit szerettem volna mondani. Csak amit még Kunhalmi Ágnes említett ‑ miután már 9 óra is elmúlt ‑, hogy a minősítés nélkül tanító pedagógusok, a polgármesterek döntöttek így. Tulajdonképpen az állami fenntartás pont ezeket a helyzeteket elemezte és teremtett egyértelmű helyzetet, hogy ilyenek ne történjenek meg, úgyhogy ilyen nem fog megtörténni. (Kunhalmi Ágnes: De ugyanazt visszahozták, államtitkár úr.)Amiről ön beszélt, az egy másfajta rendszer volt. Nem, itt felsőfokú végzettséggel rendelkező és a szakmájukhoz értő szakemberekről van szó. Amiről ön beszélt, az valószínűleg egy másik helyzet volt, de ezt ön nyilván jobban tudja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(21.10)