Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH ZSOLT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta a 2000. évi társadalombiztosítás költségvetését, és a tárgyalás során a többség azzal értett egyet, hogy ez nagyon feszes költségvetés lesz, amely a szinten tartás költségvetése, ha csak a társadalombiztosítás bevételeit nézzük.

Ugyanakkor a bizottság ülésén az is elhangzott, hogy az egészségügy finanszírozásának - elsősorban ezzel a részével foglalkoztak a képviselők - több lába van, nemcsak a társadalombiztosítási alap, az E-alap, hanem ezen kívül a minisztériumban, a hadügyminisztériumban, az önkormányzatoknál, tehát még nagyon sok helyen találhatók azok a pénzek, amelyek az egészségügy finanszírozásában részt vesznek. Ezért ha csak ezeket a számokat vennénk figyelembe, torz képet alakítanánk ki az egészségügy finanszírozásáról és a jövőben várható helyzetéről.

A bizottságban elhangzott: ez a költségvetés lehetővé teszi, hogy az egészségügyön belül a változások meginduljanak; azokra a területekre koncentrál, azokon a területeken növeli a kiadásokat, amelyek az egészségügy költséghatékonyabb területei. Ilyen például a járóbeteg-szakellátás, amely érezhetően jelentősen bővül a korábbiakhoz képest.

Hasonlóképpen beszélhetünk arról, hogy a költségvetés az egészségügyi kiadások egy részét az Egészségügyi Minisztériumba tette át. Ilyen például a rezidensrendszer, hiszen közel 650 fiatal pályakezdő orvos teljes bérköltségét az Egészségügyi Minisztériumon belül jeleníti meg, ami egyébként a tb-alapokat terhelné. Ez azt jelenti, hogy ez is pluszforrásként jelenik meg az egészségügynél. Persze elhangzott a bizottság ülésén, hogy a rezidensrendszer, a rezidensképzés ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Összegészében az egészségügyre vonatkozó területről a képviselők álláspontja az volt, hogy sokkal szigorúbb, sokkal feszítettebb az előző évi költségvetésnél, de a fejlődési irányokat megszabja, és a fejlődés lehetőségét továbbra is megtartja az egészségügy számára.

A Nyugdíj-biztosítási Alap költségvetése egyensúlyban van, amely garancia a nyugdíjak folyósítására, arra, hogy a jövő év során a nyugdíjasok körülbelül 2 százalékos reálérték-növekedésre számíthatnak. A bizottság megállapította azt is, hogy az infláció várható üteme ezt nem fogja befolyásolni, hiszen a törvény erre külön szabályban kitér; amennyiben az infláció a várakozásoknál nagyobb lenne, akkor ezt a nyugdíjasoknak - újabb nyugdíjemelés formájában - kompenzálásként meg kell kapniuk az év során.

Mindezeket figyelembe véve a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)