Készült: 2024.03.29.13:07:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

310. ülésnap (2013.10.14.), 401. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:55


Felszólalások:  Előző  401  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, a képviselő asszony nagyon jól elmondta, hogy a törvény miről szól végül is. Ezeket, azt hiszem, nem kell ismételgetnem. Az ellenzéki képviselőtársam már jó pár aggályt megosztott, és többen megosztották aggályaikat a kisebbségi vélemények során. Ezekre sem térek ki részletesen.

Csak általánosságban mondom el azt, hogy valóban, ha már a szubszidiaritás elvéről volt vita, akkor mindaz, ami ezekben az ügyekben a szociális szférában történt, ez ennek ellentmond. Egy központosítás zajlott le először a megyei önkormányzatok felszámolásával, gyakorlatilag a megyei önkormányzatok azóta sem csinálnak érdemben semmit, hiszen például a Borsod megyei közgyűlés éves költségvetésének valójában 30 százaléka tiszteletdíjakra megy el. Mindenféle intézményüket elvették, államosították, a megyei önkormányzatok elnökei gyorsan aláírtak egy megállapodást Orbán Viktorral, majd később fogadtatták el a testületekkel azt a diktátumot, hogy többek között ezek az intézmények az állam tulajdonába és fenntartásába kerülnek.

Ez azért baj, mert az adott megyékben élőktől távolodik az ezekről az intézményekről, az érintettekről való döntés lehetősége. Ez szerintem mindig rossz. Nyilván lehet azt mondani, hogy jobban kell finanszírozni ezeket az intézményeket. Mindig lehet jobban finanszírozni szociális intézményeket. De ennek a megoldásnak nem az a módja, hogy ilyen módon államosítsunk. Aztán ez persze továbbment, és helyi önkormányzatok, elsősorban megyei önkormányzatok fenntartásában és tulajdonában levő szakosított szociális ellátást nyújtó intézmények, gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények '13. január 1-jétől kerültek állami fenntartásba.

Már ekkor elmondtuk azt, hogy ugyan nem értünk egyet a folyamattal, de miért vártak az integrált intézmények átadásával is. Hiszen az adott helyzetben megyei jogú városok is például próbáltak alkalmazkodni ahhoz, ami itt van, ami diktátumként eléjük került, és amilyen helyzetbe ők kerültek. Végignézve ezt a listát, hogy végül is még mely intézmények kerültek át, itt 18-as lista van, egy melléklet, itt öt miskolci érintett intézmény van nyilván fizikailag két helyen, fogyatékos személyek gondozóháza, gyermekotthon és nevelőszülői hálózat. A város is alkalmazkodott, csakhogy mivel a képviselőtársam is tatabányai, és szűkebb pátriájába tartozó példát emelt ki, adassék meg nekem is, hogy én is miskolcit mondjak. Az adott helyzetben a városi közgyűlés lépett ebben az ügyben.

Most a számítógépemről is nézem, az újonnan létrejövő egységes intézmény neve '13. január 1-jétől az átalakulással létrejött Miskolci Egyesített Szociális Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény Módszertani Központ lett. Idéznék az igazgató asszonytól, aki a beköszönőjében így fogalmaz: "A csatlakozó intézmények a szociális, egészségügyi, valamint a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások széles palettáját lefedi, így az új szervezeti formában fuzionált intézményekben tevékenykedő szakemberek tudása összeadódik, hatványozódik, a tagok egymás tudásbázisára is építhetnek, ezáltal összehangoltabb és átláthatóbb szakmai munka valósulhat meg. Mindez lehetőséget, jó alapot biztosít a szociálpolitikán belül a szakterületek eddiginél sokkal szorosabb, horizontális és vertikális együttműködéséhez is."

Tehát kialakult egy helyzet két jogszabály után, aminek a keretében például megyei jogú városok, ez a melléklet kizárólag megyei jogú városokat érint, alkalmazkodtak, döntöttek valahogy, új intézményt hoztak létre, egyébként intézményeket szüntettek meg vagy jogutódként szerepeltetik az új intézményeket. Az igazgató nyilatkozik például ebben a konkrét esetben, hogy ez jó, hogy egyébként helyi szinten a szakemberek lehetőségei, adottságai, tudása, feltételrendszere összekapcsolódik, és ez a szinergia jelentős előnyt mutat. Majd egyébként például ennek a konkrét intézménynek öt pont alatt található telephelyét kiveszik és államosítják, állami tulajdonba kerül ez az öt pont alatt szereplő egység, részint a Meggyesalja utcán, részint az Egyetemi út 1/C-n. Nyilván adott kérdés, és szerintem ez a legfontosabb, hogy mitől jó ez. Miért jó ez azoknak, akik érintettjei részint szakmai oldalon, vagy részint ellátottjai ezeknek az intézményeknek? Erre egyébként az egész államosítási folyamatban nem kaptunk érdemi választ.

Az ellenőrző albizottság meghallgatott illetékeseket ebben az ügyben, és igazából azon kívül, hogy elmondták, hogy sikeres volt ez az átvételi folyamat, nem tudták megmondani, hogy miben jó ez az ott lévő ellátottaknak, az érintetteknek, miért helyezi ez magasabb szintre ilyen módon a szakmai munkát, ha távolodik a helyi közösségektől ez a szféra. Több lett a forrás? Nem lett több a forrás ettől érdemben. Sőt, általában a szférában is látszik, hogy mindig költségvetési módosítókkal utólag kell pótolni olyan forrásokat, amelyekről látszik, hogy az alulfinanszírozottság kapcsán hiányoznak. Tavaly kilencszer módosult a költségvetés, idén eddig hétszer. Tehát ebben mindig-mindig jól látszik, hogy az eredeti költségvetésekben alulfinanszírozott a szociális szféra.

Ha meg nem mutatható ki, hogy miért jó ez az érintetteknek, akkor nyilvánvalóan a közép- és hosszú távú veszély, hogy ha nem tudnak a helyben érintettek dönteni ezekről az intézményekről, akkor előbb-utóbb valaki más fog helyettük dönteni, adott esetben ingatlanokat értékesíteni, hiszen itt komoly értékű ingatlanokról is szó van; még korábban államosított vagyonelemek tekintetében akár vidéki kastélyokról, nagyon komoly ingatlan vagyonról, például Budapest esetében is sokmilliárdos ingatlan vagyonról.

(23.30)

Ezeknek az ingatlanvagyonoknak és a feladatoknak a megőrzése kapcsán a helyi közösségek már nem tudják ezt a folyamatot befolyásolni majd az általuk megválasztott képviselők által, hiszen ezek az intézmények eddig a helyi testületek vagy a megválasztott megyei önkormányzati képviselők útján ellenőrizhetőek voltak, és nagyon fontos feladatokat láttak el nyilván azokon a területeken, ahol igazából ilyen típusú szociális intézményekre nagy szükség van; sok esetben ezek természetesen az ország nehezebb sorsú területei. Ez ellentmond a szubszidiaritás elvének, egy folyamatnak a harmadik lépcsője, ami ugyan lemaradás az önök által felvázolt forgatókönyvhöz képest, de mivel az első kettőt sem támogattuk, és határozott nemet mondtunk rá, ezért a harmadikkal is csak ezt tudjuk tenni: határozottan visszautasítjuk, és nem fogjuk támogatni az önök elképzeléseit.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  401  Következő    Ülésnap adatai