Készült: 2020.09.21.02:29:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

235. ülésnap (2001.11.05.), 142. felszólalás
Felszólaló Dr. Bóka István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:38


Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Immár egy éve, 2000. december 3-án lépett hatályba a 2000. évi CXII. törvény, amely a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szól. Meghonosodott köznapi nevén ezt a törvényt, bár nem biztos, hogy helyesen és jól, de Balaton-törvénynek szokták nevezni, ezért én is így nevezném az egyszerűség és jobb érthetőség kedvéért.

Mi volt a törvény célja, mi volt az a fő cél, amit ez a törvény meg kívánt valósítani? Az, hogy az üdülés és az idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételeket megőrizze, és ne csak megőrizze, de javítsa is egyben. A fenntartható turizmusnak, amely a régió életében nélkülözhetetlen fontosságú, az alapja az, hogy a Balaton vízminősége stabilizálódjon, s ne csak stabilizálódjon, de lehetőleg az elkövetkezendő években javuljon is. Tudniillik jó vízminőség nélkül nincs minőségi idegenforgalom, sőt egyáltalán semmilyen idegenforgalom nincs.

A Balaton vízminőség-védelme szempontjából az egyik legfontosabb feladat, hogy a régió településeinek a szennyvízcsatornázására mielőbb sor kerüljön. Többfajta szakértői tanulmány, többfajta kimutatás bemutatta, hogy a vízminőség szempontjából a leghatékonyabb beruházás a szennyvízcsatorna-beruházás, hiszen egy forint fajlagos ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt a vízminőség-védelem tekintetében a szennyvízcsatornázással, a szennyvízcsatorna-beruházásokkal lehet megoldani, lehet megvalósítani.

Ezért szabályozta úgy a 2000. évi CXII. törvény, a Balaton-törvény, hogy ahol nincs szennyvízcsatorna, illetve nincs megfelelő tisztítókapacitás, ott építkezés ne történjen. Egész pontosan a 164, régióhoz, kiemelt üdülőkörzethez tartozó település tekintetében az alábbi jogszabályszöveg került megfogalmazásra: a kiemelt üdülőkörzet azon településein - itt a belterületet, illetve a beépítésre szánt területet kell érteni -, ahol nincs szennyvízcsatorna-hálózat, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, ott 2005. december 31-e után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt kiadni nem lehet. Tehát a kiemelt üdülőkörzet tekintetében 2005. december 31-e az az időpont, ameddig az egész régióban a szennyvízcsatorna-beruházást be kell fejezni.

Ennél jóval súlyosabb és jóval szigorúbb a kiemelt üdülőkörzet partközeli, tehát összesen 52 településén a szabályozás, ahol a törvény hatálybalépésével, tehát 2000. december 3-ával egyidejűleg életbe lépett az a rendelkezés, hogy ha nincs szennyvízcsatorna-hálózat, illetve a tisztítókapacitás nem megfelelő, abban az esetben építési tevékenység nem lehetséges. Közcélú épületet sem lehet építeni, óvodát sem, iskolát sem, pláne üdülőt, pláne lakóépületet.

A törvény szabályozásának céljával természetesen továbbra is egyet kell érteni, továbbra is helyeselnünk kell. Tehát mindaddig ne lehessen építeni, amíg szennyvízcsatorna, illetve a megfelelő tisztítókapacitás nem áll rendelkezésre a régióban. Azzal is egyet tudunk érteni, hogy a Balaton-törvényt gyakran ne módosítsuk. Egyet tudunk tehát érteni azzal a kormányhatározattal, amely a Balaton-törvényhez kapcsolódó intézkedési tervet hagyta jóvá, miszerint a Balaton-törvény felülvizsgálatára két éven belül, illetve két év múlva kerüljön sor, mégpedig két irányban: részben a megnyíló kiskapukat be tudjuk zárni, részben az értelmetlen, ésszerűtlen, nem logikus rendelkezéseket pedig módosítani, esetleg törölni tudjuk.

A kérdés azért is fontos ebben az évben, hiszen már 2000-ben, de különösen 2001-ben jogi értelemben jelentős szennyvízcsatorna-beruházások közbeszerzési eljárásai indultak el, illetve fognak elindulni a kormány 2001 nyarán meghozott döntéseinek következményeként. A 2180/2001-es kormányhatározat egész pontosan három éven keresztül nettó 5,4 milliárd forint pluszfinanszírozást biztosított azon települések szennyvízcsatorna-beruházásaihoz, amelyek a Belügyminisztérium céltámogatási keretéből nem kaptak a szennyvízcsatornájukhoz támogatást.

 

 

(19.30)

 

Ebből következik, hogy 2001-ben összesen bruttó 12 milliárd forint értékben tud szennyvízcsatornahálózat-építési beruházás megindulni a Balaton régióban. A kormány ígérete szerint ugyanez jövőre is várható. Ebből az következik, hogy ha körülbelül 35 milliárd forintra tesszük az egész régió szennyvízcsatorna-beruházását, és ha 2001-ben, illetve 2002-ben 20 milliárd forint értékben tud szennyvízcsatorna-beruházás elindulni, akkor körülbelül a régió összes szennyvíz-csatornázási beruházásának a 70 százalékát el tudjuk indítani, meg tudjuk valósítani. Ugyanez a kormányhatározat rendelkezett a víztisztító kapacitások felújításáról, illetve kiépítéséről, hiszen ez a kormányhatározat további 2 milliárd forint pluszforrást biztosított a régió közműveinek kiépítésére.

Összefoglalva tehát: a törvény jelenlegi szabályozása alapján bármiféle építési engedély a települések belterületein, illetve beépítésre szánt területein csak akkor adható ki, ha már megépült az érintett ingatlan tekintetében a szennyvízcsatorna-hálózat, erre a szennyvízcsatorna-hálózatra a használatbavételi engedélyt már megadták, és ezt követően kezdődhet meg az építési engedélyezési eljárás. Tehát a 2001-ben meginduló szennyvízcsatorna-beruházások esetén körülbelül három év múlva lesz az építtető abban a helyzetben, hogy megindíthatja az építési engedélyezési eljárást. Ez, úgy gondolom, hogy méltánytalan az építtetők és a Balaton régióban élő polgárok, önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, vállalkozások számára.

A módosító javaslat lényege, amelyet képviselőtársammal, Lasztovicza Jenő képviselő úrral együtt jegyzünk, hogy az építkezés folyhat a szennyvízcsatorna-beruházással egyidejűleg is. Miért ne folyhatna? Azonban az építtető az épületére használatbavételi engedélyt csak a szennyvízcsatorna-beruházás befejezését követően kaphat, és akkor is csak azzal a feltétellel, ha a rákötés a szennyvízcsatorna-hálózatra ténylegesen megtörtént. Ezzel a polgárok, az önkormányzatok és a vállalkozók érdeke összhangba került a Balaton-törvény környezetvédelmet, vízminőség-védelmet előtérbe helyező érdekével.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai