Felszólalás adatai

Azt, hogy egy könnyítő vagy könnyítőnek szánt konstrukcióba többen nyerhessenek felvételt, ez egy olyan dolog, amire én igennel tudok szavazni, de ki kell hogy hangsúlyozzam: ez semmiféle végleges megoldást senkinek nem jelent. Az árfolyamgát-konstrukció levegőt biztosít az adósok egy részének, de óriási veszélyeket rejt magában a tekintetben, hogy nem ebben a ciklusban, de a következő kormányzati ciklusban bizony kamatostul kellhet megfizetni azt a terhet, amitől most átmenetileg megszabadulhat az adós.

Viszont ha a felvételkori árfolyamon forintosítanánk a devizahitelek minden egyes konstrukcióját, szeretném elmagyarázni, hogy miért lenne ez jó. Ez lenne az egyetlen olyan eszköz, ami által elkülöníthetővé válna az összes indokolatlan banki átterhelés. Ha tehát olyan hitellé válna az ügyfél hitele, mintha akkori konstrukciók és tisztességes feltételek mellett forinthitelt vett volna föl, egyoldalú módosítások, áthárítások nélkül, a különböző ágazati adók, tranzakciós illeték és társainak az áthárítása nélkül, akkor mindenkinek a tartozása mérhető szinten, adott esetben 30 százalékkal is csökkenhetne. Van, akinek kifizetetté válna a tartozása, miközben most még mindig nyögi az indokolatlan terheket, azért, mert olyan rabló pénzügyi eszközöket engedtek a magyar piacra, amelyek tisztességes országban - tehát nem gyarmaton - megengedhetetlenek lennének.

Az MSZP ordítozását azért is nehéz szóvá tenni, hiszen 2004-től pörögtek föl a devizaalapú hitelek, amikor erőszakkal kivezették a támogatott forint-lakáshitelek rendszerét, és előállt az a helyzet, hogy bizony végzettség, képesítés nélküli emberek kezdték ajánlgatni, közvetítők kezdték ajánlgatni a devizaalapú hiteleket, amelyek mögött devizafedezetet nem is igazán láttak. És ráadásul jutalékot kaptak, ha ezeket a veszélyes, hibás termékeket sózták az ügyfelekre, ahelyett, hogy mondjuk, tisztességes, állami banki hátterű és állami védőhálóval ellátott konstrukciók, mondjuk, egy kiterjesztett szocpol vagy otthonteremtési rendszer állt volna rendelkezésre; ezt kellett volna ugyanis létrehozni.

Nem most kéne siránkozni az árfolyam miatt, hisz látni kell, hogy egy valuta árfolyamára hatással van az adott kormányzat, de nem kizárólagos hatással. Ő csak egy faktor lehet a sok közül. Egy nemzetközi spekulációs támadás igenis képes tönkretenni egy valutaárfolyamot, éppen ezért mondja azt a Jobbik, hogy mind az IMF, mind az európai uniós tagságunk jelenlegi formája veszélyes Magyarországra nézve, mert ilyen külső támadások előfordulhatnak.

Visszatérve az árfolyamgát-konstrukcióhoz. Amellett, hogy támogatjuk, hogy minél többen vehessék igénybe azok közül, akik akarják, az is beszédes, hogy nagyon sokan nem akarják. Hogyan állhatott elő az, hogy egy országos kampány, kormányzati kampány és banki kampány ellenére alig a jogosultak 30 százaléka kíváncsi erre a konstrukcióra?

Talán az is belejátszhatott ebbe, hogy sokan találkoztak azon mértékadó jogvédők és jogászok szakvéleményével, amelyből egyértelműen kiderül, hogy aki bizony egy ilyen konstrukcióba belép, saját maga számára teszi nehezebben megtámadhatóvá a későbbiek során az eredeti hitelszerződést, és ebből a helyzetből állhat elő az, hogy bizony átmenetileg levegőt kapott az adós, de amikor majd érvényt kéne szereznie az igazának a bíróságon vagy az ügyészségen, akkor sokkal nehezebb helyzetben áll ott, mint állt volna enélkül. És látnunk kell azt, hogy a kormányzat kapkodása, kozmetikázása bár jó irányba próbálna mutatni, mégsem lehet elégséges, az összes konstrukciója megdőlt ugyanis.

Ócsával kapcsolatban most derült ki, hogy az érdektelenség és a szervezési hibák miatt mindösszesen 20 család mehet oda. A Nemzeti Eszközkezelő egy vicc, a viccek vicce, de holnap lesz erről általános vita, mindenesetre jegyezzük meg, hogy a banki aktivitási ráta elégtelen volta miatt nem sikerült felpörgetni azt a konstrukciót, és a mai napig a bűnelkövető bank engedélye kell ahhoz, hogy Magyarország kormánya segíthessen Magyarország állampolgárán. Mondjuk el, hogy tisztelet a kivételnek. Vannak tisztességes bankok, szükség van rájuk, csak sajnos a többség nem így viselkedett Magyarországon és a magyar piacon.

Fejezzük ki tehát még egyszer, hogy a hitelkárosultak négyötödén senki sem segített. Nemhogy az út szélén hagyták őket, hanem le lettek rugdosva az árokba, ami tökéletesen elfogadhatatlan. Ezen a helyzeten bár részint segíthet az, ha többen veszik igénybe az árfolyamgát konstrukcióját, de a probléma hosszú távú megoldása csak a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításán keresztül és egy kőkemény, elszámoltatással járó, fogyasztóvédelmi razzián keresztül valósulhat meg.