Készült: 2019.10.20.17:44:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

160. ülésnap (2000.09.27.), 294. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:49


Felszólalások:  Előző  294  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ha megengedik, elmondanám a Fidesz-frakció véleményét. Az ön által is említett több mint 10 módosító javaslat közül, azt gondolom, a tartalmilag lényegesek négy csoportba sorolhatók. Ezekről szeretnék szólni.

Az egyik csoport az, amely a célba nem ért 1 százalékos összegekkel foglakozik. A másik az, amely a rendelkező nyilatkozatok formájával, elhelyezésének formájával foglalkozik. Van egy harmadik szerintem, amely a törvényben nevesített intézmények körét taglalja, és van egy negyedik, ami a rendelkező nyilatkozatok tartalmával kapcsolatos.

A célba nem ért 1 százalékos összegekkel kapcsolatosan magam fogalmaztam meg egy módosító javaslatot, amit majd kapcsolódó módosító javaslattal javítok, és bízom benne, hogy akkor a kormány is támogatni tudja ezt a javaslatot. Miért tartom, tartjuk ezt fontosnak?

Azért, mert ha az adózók az 1 százalékos összeget felajánlják, nagyon sokszor van olyan ok, ami miatt az általuk felajánlott összeg nem jut el a kedvezményezett szervezetekhez. Alapvetően két ilyen kategória lehet. Az egyik az, amikor azért nem jut el, mert a szervezetek miatt keletkezik valamilyen ok, például nem kedvezményezhető a szervezet. Tavaly például több mint 600 ilyen volt, akinek fölajánlották, de nem volt jogosult rá. Több mint 1200 szervezet volt az előző évben, aminek szintén felajánlást tettek, de az APEH nyilvántartásában sem szerepel. A lényegesebb az, amikor felajánlják az összegeket a szervezetnek, minden rendben van, de a szervezet azt nem kéri, vagy nem tudja igazolni a törvényi feltételek meglétét.

Több ezer ilyen eset van egyébként, és a most fölsorolt esetek mindösszesen az 1999. évben körülbelül 149 millió forintot tettek ki. Tehát ez az összeg az, amiről rendelkeztek az emberek, de nem jutott el a szervezetekhez.

A másik kategória az, amikor a felajánló érdekkörébe tartozó körülmény miatt nem jut el a szervezetekhez a felajánlott összeg. Ez többnyire azért van, mert a felajánló nem fizette meg az adóját. Több, mint 75 millió forint ilyen jellegű felajánlás született az előző évben, így összesen körülbelül 224 millió forint volt az, ami valamely okból nem jutott el a szervezetekhez, azaz nem ért célba, de rendelkeztek róla az emberek. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy az lenne helyes, ha ezek az összegek eljutnának társadalmi szervezetekhez, alapítványokhoz. Ezt célozza a módosító javaslatunk.

Azért fontos ez, mert ha az emberek, az adózók egyszer már azt mondták, hogy ez az összeg szolgálja a magyar civil társadalom ügyét - hisz a rendelkezésükkor alapvetően ezt teszik, ezt szeretnék elérni -, akkor valóban valósuljon meg ez a cél. Ezt megtehetjük azzal, hogy egyébként az Országgyűlés költségvetési fejezetében meglévő működési támogatás mellett megjelenhet ez az összeg, ezzel is emelve ezt a támogatást. Azt gondolom, hogy ez jelentős előrelépés lehet. Ez volt tehát az első - mondjuk így - kategória. Még egyszer jelzem: kapcsolódó módosító indítvánnyal is élünk ebben az ügyben.

A második kategória az, ami a rendelkező nyilatkozatok formájával, annak elhelyezésével kapcsolatos. Jelenleg a gyakorlat - a törvény alapján helyesen - az, hogy egy külön kis boríték méretű papíron kell rendelkeznie az adózónak. Ezt a papirost egy lezárt borítékban el kell helyeznie. Azt mondják sokan a gyakorlatot ismerők közül, hogy nagyon sokan talán azért nem ajánlják föl az 1 plusz 1 százalékos adójukat, mert talán nem veszik észre ezt a lehetőséget. Az a reklám, az a sok-sok ismertető, ami ezzel kapcsolatos, évről évre - lehet látni - eredménnyel jár, de még mindig nem igazán, hiszen tavaly is csak az adózók egyharmada ajánlotta föl 1 plusz 1 százalékát.

Ezen az arányon mindenképpen érdemes lenne javítani, és talán jó eszköz erre az, amit Sasvári Szilárd képviselőtársam módosító javaslata tartalmaz, hogy az adóíven is jelenjen meg valamilyen formában, hogy az adózó az 1 plusz 1 százalékát felajánlja vagy sem. Ezt a lehetőséget teremtené meg az ő módosító javaslata úgy, hogy az adóíven, az adóív alján, perforált módon ott lenne az a rendelkező nyilatkozat, amely egyébként most is - azoknál, akik élnek a lehetőséggel - eljut az APEH-hez. De ha ezt az adózó az adóívén látja, minden bizonnyal sokkal nagyobb számban felajánlanák az 1 plusz 1 százalékos adójukat.

Ezzel kapcsolatosan talán még az lenne fontos, hogy az eredeti lehetőség is maradjon meg, éppen ezért olyan kapcsolódó módosító indítvánnyal is élünk, hogy a mostani lehetőség, amely a külön rendelkező nyilatkozatot lehetővé teszi... - ne csak az adóíven lévő perforált papirost lehessen benyújtani majd az 1 százalékos kedvezmények esetén. Azt gondoljuk, hogy ezzel elérhető az, hogy még többen ajánlják föl az 1 százalékukat, és így az a fontos társadalmi cél, hogy a civil finanszírozás elve minél inkább jelen legyen társadalmunkban, javulhat.

A harmadik téma a nevesített intézmények köre, és ez egy nagyon érdekes kérdés. A törvény jelenleg több mint húsz olyan intézményt nevesít, aminek a javára föl lehet ajánlani adónk 1 százalékát. Ezek az intézmények például a Hadtörténeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, és így tovább. A törvényben megtalálható a pontos lista. Ezek kulturális intézmények, illetve országos közgyűjtemények. Érdekes ez a kör. Felvetődhet a kérdés jogosan, hogy miért csak kulturális intézmények vannak a nevesített intézmények között. Nyilván, amikor ez a törvény született, akkor a kulturális lobbinak nagy szerepe volt abban, hogy ez a törvény megszülethetett. Talán ez lehet a magyarázat.

Jó-e ez így, hogy csak ilyen jellegű intézmények szerepelnek az 1 százalékos törvény kedvezményezettjei között? Mielőtt válaszolunk erre, érdemes megnézni az adatokat, mert azok beszédesek. Vannak már tapasztalati adatok az elmúlt két-három évről. A legutóbbi évben, '99-ben majd' 3 milliárd forintot ajánlottak föl az adózók az első 1 százalékuk tekintetében. Ebből több mint 2,7 milliárd forint társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak jutott.

Az országos közgyűjteményeknek, egyéb kulturális intézményeknek összesen 2,7 millió forint jutott, azaz 1 ezreléke annak az összegnek, mint amit egyesületeknek, alapítványoknak ajánlottak föl. Azt gondolom, ez mutatja azt, hogy a gyakorlatban az emberek egyesületeknek, alapítványoknak ajánlják fel az összegeket és nem az itt nevesített intézményeknek. Azt gondolom, hogy abban az esetben, ha kulturális intézmények mellett egészségügyi, szociális és más intézmények is nevesítettek lennének, akkor sem lenne sokkal különb a helyzet.

Ezzel együtt tehát mondhatjuk, hogy elenyésző az az összeg, amely ezeknek a szervezeteknek jut. Nyilván nem felesleges, hisz minden pénz, ami - akár így - kultúrára fordítódik, fontos, ezért talán még ebben a fázisban megfelelő az, hogy nem ezen kör teljes megszűnése szerepel sem a törvénymódosításban, sem a módosító indítványokban, hanem csak a pontosítása. Pontosítja ezt a kört mindegyik módosító indítvány. Azt hiszem, hogy a mostani pontosítás után az elkövetkező évek tapasztalatai után érdemes lesz átgondolnunk, meggondolnunk, hogy ha így marad a finanszírozáson belül ez a belső arány, akkor változtassunk-e ezen, és megszüntessük-e a nevesített intézmények körét.

 

 

(22.40)

 

A negyedik téma a rendelkező nyilatkozatok tartalmával kapcsolatos; mégpedig azzal, hogy a törvénymódosítás egy új elemet szándékozik bevezetni.

Eddig ugyanis a rendelkező nyilatkozaton csak a kedvezményezett szervezet adószámát kellett feltüntetnie az adózónak, és feltüntethető volt - de nem volt kötelező - a szervezet neve.

A mostani törvénymódosítási javaslatban az szerepel, hogy a szervezet nevét is kötelezően fel kellene tüntetni. Bevezetné ezt a helyzetet, amely, azt gondoljuk, nem lenne jó; ez nehezítené egyrészt az APEH munkáját is, mert minden egyes rendelkező nyilatkozatnál most is egyrészt az adószámot vizsgálni kell, hogy az pontos és helyes-e, de ezt követően ezekután vizsgálni kellene azt is, hogy a rendelkező nyilatkozatra írt szervezeti név pontos-e. Tudjuk, hogy a szervezetek nevei nem mindig a legrövidebbek, a legegyszerűbbek, ezért nagyon valószínű, hogy egy-egy ilyen rendelkezésen nagyon sok hibás szervezeti név szerepelne, és akkor mindezen rendelkező nyilatkozatok a gyakorlat szerint érvénytelenek lennének, és akkor nem jutna el konkrétan ahhoz a szervezethez, amelyiknek szánták.

Ezért azt gondoljuk, hogy a törvény eredeti szövegét kellene megtartani. Erre a gondolatra jutott több képviselő is; talán három csaknem azonos tartalmú módosító indítvány van ez ügyben. Azt gondolom, hogy mindenképpen érdemes megszavazni ezeket, azért, hogy az eredeti törvényszöveg megmaradhasson. Még egyszer mondom, hogy ezzel az APEH adminisztrációját is csökkenthetjük, de leginkább egy fontos társadalmi célt érhetünk el, tarthatunk fenn.

Összegezve, ha megengedik, az a véleményünk, hogy egy fontos törvénymódosításról van szó. Van már tapasztalat mögöttünk, amely alapján lehet módosítani ezt a törvényt. A módosító indítvány alapvetően ezeket a tapasztalatokat veszi figyelembe. De főleg a most általam említett módosító indítványok és a majdani kapcsolódó módosító indítványok még fontosak ahhoz, hogy finomítsuk ezt a törvényt és javítsuk azt. Bízom benne, hogy ez megtörténik, és a Ház - ahogy eddig is - ezt az ügyet majd nagy többséggel támogatni fogja, és elfogadja a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  294  Következő    Ülésnap adatai