Készült: 2020.02.23.14:08:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

63. ülésnap (2007.04.16.), 4. felszólalás
Felszólaló Pokorni Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:32


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Vendégeink! Ha megengedik, egy híres filmből vett idézetet olvasnék fel önöknek:

"A zsidókat a vasút elszállította Treblinkába, Auschwitzba vagy bármely más célállomásra, amennyiben a vasúti szállítást kifizették. A díj a háború idején változatlan maradt, a 10 év alatti gyerekek féláron, a 4 év alattiak ingyen utazhattak. A viteldíj egy útra szólt, az őröknek retúrjegy kellett. A Reichsbahn, a birodalmi vasút beleegyezett a csoportos kedvezmény megadásába. A zsidódeportálás ebből a szempontból tehát úgy zajlott, mint egy kiránduló csoport utaztatása, akik csoportos kedvezményt kaptak, ha megfelelő számban utaztak, minimum 400 fő.

Ezenfelül, ha a kocsik rendkívüli módon beszennyeződtek, ami ugyebár előfordulhatott, nos, akkor a vasút benyújtott egy kiegészítő számlát. A Közép-európai Utazási Iroda bonyolította ezeknek a tranzakcióknak egy részét, a jegyek, a számlák kiadását, vagy ha kisebb szállítmányozásról volt szó, azt az SS intézte. Az említett utazási iroda ugyanaz volt, amely a megszokott hétköznapi utasokkal is foglalkozott. A Közép-európai Utazási Iroda intézte a zsidók elszállítását a gázkamrákba, a vakációzók szállítását választott üdülőhelyükre, ahogy jött; ugyanaz az iroda, ugyanaz az elintézési mód, a számlákkal, a belégekkel, mindennel; nem volt különbség. Mindenki úgy végezte ezt a munkát, mint a többit, mintha a lehető legnormálisabb feladatot hajtotta volna végre."

2001. április 16-án ebben a Házban emlékeztünk meg először a holokausztról, az áldozatokról. Akik itt voltunk, hallhattuk, s emlékszünk arra, hogy a felsőházi teremben arról a szószékről, ahonnét az elnök asszony által idézett törvények vitájában a zsidótörvények meghozatala mellett érveltek szónokok, nos, pontosan arról a helyről hangzott el - ennek a Háznak a történetében, a Magyar Köztársaság történetében először - a kaddis, a gyászima. Akik ott voltunk, éreztük, tudtuk, hogy valami fontos dolog történik.

Európa sok országában megemlékeznek a holokausztról. Mi hét évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy nem ezt az utat folytatjuk, hanem április 16-át jelöljük ki erre a napra, mert ezen a napon állították föl '44-ben, az akkori Magyarország területén, Kárpátalján az első gettót.

Nem egy távoli kisváros - a világtörténelem zugába száműzve -, nem mások ügye, mások gondja a holokauszt, hanem a magyar nemzeti történelem része. Akiket megöltek, magyar emberek voltak, és akik ebben a munkában segédkeztek, nem kevesen, szintén magyarok voltak. És nem mentség, csak magyarázat, hogy mindez nagyrészt idegen megszállás alatt történt. Ahogyan egy felnőtt ember, úgy egy felnőtt nép is őszintén szembe kell hogy tudjon nézni saját hibáival, sőt bűneivel, ahogyan büszke lehet saját erényeire - ettől leszünk felnőttek.

Nem azért javasoltuk a holokauszt emléknapját, hogy bűntudatot keltsünk a felnövekvő fiatal generációban, hanem azért, hogy felelősségérzetet. Nincs más reményünk; a technika semmilyen újdonsága, fejleménye nem óv meg bennünket attól, hogy a holokauszt vagy ahhoz hasonló népirtás előforduljon. Nincs más reményünk, csak az, ha minden egyes felnövekvő generációban és a saját lelkünkben újraépítjük az egyéni felelősségtudatot, a morális tartást.

Nem a hideg szakszerűség, nem a technokrata fegyelem, a vasutakra jellemző professzionalizmus fog minket megvédeni, csak az emberi részvét, csak a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) morális parancs, hogy keresd az utat, akkor is, ha nem látod; állj ellen a gonosznak, ne légy eszköz, ne légy divatok, pártok rabja (Az elnök újból csenget.) - légy ember!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai