Készült: 2020.02.24.06:34:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

194. ülésnap (2009.03.09.), 2-4. felszólalás
Felszólaló Pokorni Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:20


Felszólalások:  Előző  2 - 4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Urak, Hölgyek! A népszavazás látszólag három kérdésről szólt - mint arra valamennyien emlékszünk -, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról. Egy évvel ezelőtt március 9-én 3 millió 300 ezer ember mondott ezekre az intézkedésekre nemet. Valójában az emberek az egész MSZP-SZDSZ-kormány politikájáról mondtak véleményt, hiszen megérezték, hogy immár a legalapvetőbb biztonságukat veszélyezteti a kormány, a lehetőségeiket kívánta szűkíteni; hiszen a kormány megpróbálta szűkíteni az egészségügyi ellátásukat, kizárni gyerekeiket a felsőoktatásból, és így elzárni előttük a társadalmi felemelkedéshez vezető utat. Emlékszünk, ezzel egyidejűleg felszámolta a falusi iskolákat, bezárta a postákat, megszüntette a vasúti szárnyvonalakat.

Az emberek megérezték, hogy a kormány egymás ellen akarja ugrasztani őket. Az akkori kormánypropaganda szerint az orvosok csak a hálapénzt lesik, a tanárok egész nyáron lógnak, s év közben sem dolgoznak, az egyetemisták lusták, a buszsofőrök és a mozdonyvezetők aránytalanul sokat keresnek, a köztisztviselők és a közalkalmazottak életképtelenek lennének a közszférán kívül, a nyugdíjasok meg szórakozásból járnak orvoshoz.

Az embereknek ebből a hazugságból, az álszentségből lett elegük, és jóérzéssel a társadalmi összetartozásra, a szolidaritásra szavaztak. Gondoljuk meg: ha a megemelkedett lakás- vagy autó-törlesztőrészleteken túl ma már a tandíjat is fizetni kellene a felsőoktatásban, bírná-e ezt a családok mindegyike? A teljes magyar egészségügyi ellátás pénzügyi fedezete most olyan biztosító kezében lenne, akik már csődbe mentek, vagy éppen csődbe mennek, vagy éppen egy másik állam államosítja őket. Az emberek által befizetett pénzek elolvadtak volna valahol a pénzpiacokon, a betegek pedig itt várnák továbbra is a gyógyulást. Javasolom önöknek, nézzék meg a magán-nyugdíjbefizetéseikről szóló friss kimutatásokat, hogy mi lett a pénzükkel. Meg fognak lepődni.

A kormány tavaly az embereket próbálta kicsinyesnek beállítani: nem akarnak vizitdíjat fizetni, nem akarnak tandíjat fizetni. Megpróbálták elhitetni, hogy mindezek csak jelképes dolgok, alapvetően nem érintik igazán érzékenyen sem a családok költségvetését, sem elutasításuk esetén a költségvetéseket vagy az úgynevezett reformokat. Ma ennek az ellenkezőjét halljuk: a nép a felelős a válságért, mert a népszavazáson elutasította ezeket a jelképesnek nevezhető intézkedéseket. Sem az egyik, sem a másik értelmezés nem állja meg a helyét, mert a tandíj és a vizitdíj aligha tekinthető reformnak, egyszerűen egy rossz gazdaságpolitikát felmutató kormány által kivetett új sarc volt.

A válság nem a népszavazás eredménye miatt van. A válság lényegében öt-hat éve itt van a nyakunkon, már akkor, amikor még szó sem volt az amerikai jelzálogpiac összedőléséről, sem annak következményeiről, de még a tandíj és a vizitdíj bevezetésének szükségességét is bőszen tagadta a miniszterelnök és annak csapata. Sokan vannak, akik azt gondolják, hogy a kormány egyszerűen bosszút áll mai intézkedéseivel. Én nem osztom ezt a véleményt. Azt gondolom, hogy a bénultság mögött annak a felismerése, be nem vallása áll, hogy az általuk reformoknak nevezett intézkedések leszavazása után sejtelme sincs a kormánynak arról, hogy mit kéne tennie. Nincs program, az Országgyűlésben lényegében egy éve szünetel az érdemi törvényhozás, ad hoc intézkedések, rögtönzés, ötletelés folyik, vagy ahogyan Simor András jegybankelnök úr fogalmazott: vergődés. Egyből meg is kapta a jegybankelnök úr, hogy milyen off-shore cégei vannak Cipruson. Vagy idézzük Kéri Lászlót, aki a Gyurcsány-programok felezési idejéről írt, mondván, hogy kezdetben négy hónap, majd két hónap, ma már csak két hét; egy tescós akciós kolbász szavatossági ideje lassan hosszabb, mint egy kormányprogram kitartása.

Nagyjából úgy állunk itt most, mint a régi gyakorlott orvosok, háziorvosok állnak, összedugva fejüket a beteg ország fölött, Bokros Lajos, Békesi László, Gyurcsány Ferenc immár Reformszövetségbe tömörülve (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és minden, eddig az ország bajaira - legyen az nátha, epekő vagy influenza - fölírt gyógyszert most egyszerre kívánnak legyömöszölni az ország torkán, hátha történik valami.

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes úr, kérem, fejezze be a felszólalását, öt perc áll az ön rendelkezésére.

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Kérjük, ne tegyék! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.)




Felszólalások:  Előző  2 - 4  Következő    Ülésnap adatai