Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy, ahogy ön is említette, a magyar gazdaság 2013 második felétől tartós növekedési pályára állt, aminek eredménye, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatás, emelkednek a bérek, és csökken a munkanélküliség. A KSH legutóbbi, 2016. július-augusztus havi adatai szerint a foglalkoztatottak száma 4 millió 386 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy a munkából élők száma im­már 31 hónapja folyamatosan meghaladja a 4 millió főt.

A 2010-es kormányváltás óta megfigyelt 677 ezer foglalkoztatásnövekedésből 449 ezer a hazai versenyszférában ment végbe, tehát a hazai versenyszféra vette föl a legtöbb dolgozót az ágazatok közül. Világosan látszik tehát, hogy a foglalkoztatásbővülés meghatározó tényezője a piaci munkahelyek számának növekedése volt az elmúlt hat évben. A foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról növekedett jelentős mértékben, ha a 15-65 év közötti korosztályt nézzük, akkor 67,1 százalékra, ha a 20 és 65 év közötti korosztályt nézzük, ahogy ön is említette, 70 százalék fölé nőtt ez a foglalkoztatottság. A kedvező folyamatok értelemszerűen a munkanélküliség alakulásában is tetten érhetők, a munkanélküliek száma 235 ezerrel csökkent 230 ezer fő alá a legutóbbi mérés alapján, így a 2010-ben mért 11,6 százalékos munkanélküliség helyett már 4,2 százalékos ez a mutató. Tehát jelentős mértékben csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon.

(11.50)

A kedvező gazdasági folyamatok a dolgozó emberek jövedelmét is jelentős mértékben emelték, annak alakulásában is visszatükröződik, hiszen ha csak a minimálbért nézzük, jelentős mértékű növekedés következett be, a minimálbért 111 ezer forintra, illetve a garantált bérminimumot 129 ezer forintra emeltük föl 2016. évtől. Ez 5,7 százalékos növekményt jelentett, a gyakorlatilag nulla infláció és az 1 százalékpontos adócsökkentés eredményeként a minimálbér reálértéke így 7,2 százalékkal erősödött. Ilyen mértékű reálnövekedés 2002 óta egyetlen évben sem következett be a kötelező legkisebb bérek tekintetében.

A legutóbb közzétett augusztusi béradatok is a munkavállalók szempontjából nagyon kedvező évről tanúskodnak, az év nyolc hónapjában nemzetgazdasági szinten a bruttó átlagkeresetek 6 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 7,6 százalékkal, a reálkeresetek pedig 7,5 százalékkal múlták felül az egy évvel ezelőtti szintet. Ez megszakítás nélkül több mint három és fél éve tartó folyamatos emelkedést jelent reálértékben. A reálbérek emelését az adócsökkentés és a nulla közeli infláció is segíti, ezért fordulhat elő az a szokatlan, de a vállalkozások és a munkavállalók számára egyaránt rendkívül előnyös helyzet, hogy a reálbérek növekedése jelentősen meghaladja a bruttó bérek emelkedését.

Azt is láthatjuk, hogy a reálbérek a magán- és állami szférában egyaránt emelkednek. A versenyszféra gyorsuló, I-VIII. hónapban átlagosan 6,8 százalékos, augusztusban például a legutolsó mérés alapján 7,2 százalékos reálbér-dinamikája összefüggésbe hozható az év elején jelentősen megemelkedett minimálbérrel és garantált bérminimummal, valamint a vállalatok azon törekvésével, hogy az egyre inkább tapasztalható munkaerő iránti versenyt a bérek emelésével is mérsékeljék.

A közfoglalkoztatás nélkül számolt közszféra ‑ és térjünk rá a közszférára ‑ január-augusztusi átlagosan 11,4 százalékos reálbér-növekedése még a versenyszféráét is csaknem kétszeresen meghaladta, köszönhetően az ön által is említett kormányzati bérintézkedéseknek. Így 2016-ban folyamatban vannak olyan jelentőségű béremelések, mint a több évre, 2013-ban meghirdetett pedagógus-, 2015-ben elindult rendvédelmi és honvédelmi életpályaprogram, az idén év elején startolt felsőoktatási bérrendezés, a NAV-osok bérrendezése, az egészségügyben bekövetkezett bérrendezések, a szociális területen és tervezett módon a közigazgatásban dolgozók számára bevezetendő életpályamodell és -program.

Tehát összefoglalásképpen el lehet mondani, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kedvező tendenciák fennmaradjanak, és a bé­rek a jövőben is érzékelhetően emelkedjenek. Ehhez alapvető fontosságú a hazai gazdaság versenyképességének javítása, amivel kapcsolatosan folyamatos kapcsolattartás és tárgyalás történik a versenyszféra, a gazdaság részvevőivel, és remélhetőleg ezek az eredmények a további gazdasági növekedést, így a foglalkoztatás növekedését és a reálbér növekedését is eredményezik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)