Készült: 2019.10.15.19:59:44 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 171 2002.06.11. 1:48  170-177

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Görgey Gábor miniszter úr május 22-én, miniszterjelölti meghallgatásán beszélt a Nemzeti Színház igazgatására vonatkozó elképzeléséről is. Így kezdte: "Nemzeti Színház: hogy úgy mondjam, dolgozom rajta." Majd beszélt arról, hogy rövid a rendelkezésére álló idő, de lesz június 1-jétől megbízott igazgatója, és lesz 2003. január 1-jétől kinevezett igazgatója a Nemzeti Színháznak.

Miniszter úr gondolatait így fejezte be: "Mondhatnám tehát - meggyőződésem ellenére és örömöm ellenére -, hogy mint egyszemélyes tulajdonos, végre úr lehetnék ezen a páston, de nem akarom teljes mértékben, százszázalékosan ezzel kezdeni a miniszteri pályafutásomat." Ez szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből.

Tisztelt Államtitkár Úr! A történések azt mutatják, hogy miniszter úrnak mégis sikerült teljes mértékben és százszázalékosan ezzel kezdenie miniszteri pályafutását, hiszen miniszter úr a meghallgatást követően néhány nap múlva pályázat nélkül nevezett ki igazgatót a Nemzeti Színház élére. A hírek szerint nem egyeztetett a Színházi Dolgozók Szakszervezetével, nem egyeztetett a Magyar Színházi Társasággal.

 

(13.00)

 

Tisztelt Államtitkár Úr! Miért nevezte ki a miniszter úr puccsszerűen a Nemzeti Színház új igazgatóját? Mi történt a miniszteri meghallgatást követő néhány napban? Mi történhetett, ami miatt a miniszter úr a saját szavahihetőségét is kockára tette?

Várom válaszát.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 175 2002.06.11. 0:58  170-177

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látom, kapkodás folyik a tárcánál. Vívódni lehet. De mondani valamit, aztán másképp dönteni, a döntést visszavonni - ez mi más, ha nem kapkodás? A miniszter úr azt mondta 22-én, a bizottsági meghallgatáson, hogy: "Magyarán szólva nekem tulajdonképpen jogom van kinevezni a Nemzeti Színház igazgatóját. Én ezzel a jogommal ilyen értelemben élni nem akarok." Ezt mondta a miniszter úr. Ehhez képest néhány nap múlva mégis másképp cselekszik. Ha nem haragszik, ezt nevezem puccsszerű döntésnek. És főleg, hogy ezután ezt a döntést vissza is vonta, ez nagyon érdekes, és nagyon sok kérdés fölmerülhet.

Én továbbra is azt kérdezem, hogy mi történt azokban a napokban. Mi történt? Időközben kiderült, hogy van más jelölt is? Koalíciós jelzés érkezett? Vagy mi történt ez ügyben ezekben a napokban e két időszakban?

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 32 2002.06.19. 4:10  13-189

HALÁSZ JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy már elhangzott, valóban két, a bizottságot érintő témában folyt a vita. A televízió üzemben tartási díjjal kapcsolatban elmondtuk, hogy az elvvel egyetértünk, töröljük el, szüntessük meg - ez a törvénymódosítás azonban ezt nem teszi meg. Nem teszi meg, hiszen tulajdonképpen csak felfüggeszti. Nem módosítja azokat a törvényi helyeket, ahol a televízió üzemben tartási díjának fizetési kötelezettsége szerepel; azaz így törvényileg továbbra is fennáll az a kötelessége minden embernek, hogy fizesse ezt a díjat, még ha a költségvetés ezt pótolja is. Ez nem jogtiszta megoldás. Mi jogtiszta megoldást vártunk és várunk. Egyébként 3,7 milliárd forintot vállal át, úgymond, a költségvetés egy három hónapos időszakra.

Az üzemben tartási díj a Műsorszolgáltatási Alapba folyik be, és abból a közszolgálati műsorszolgáltatókat támogatják. Ezt az alapot az Országos Rádió és Televízió Testület kezeli. Ennek a szervnek van erre az évre is költségvetése, és abban szerepel az ebből várható bevétel összege, ami 18 milliárd forint erre az évre. Az a három hónap, amire önök 3,7 milliárd forintot terveztek, ebben a tekintetben sem arányos, hiszen a 18 milliárd forint negyedévre vetített aránya 4,5 milliárd forint lenne; több mint 1 milliárd forintos itt a különbség. Úgy gondoljuk, hogy ez, talán tudatosan is, a közműsor-szolgáltatók ellehetetlenülését is okozhatja majd. Véleményünk szerint ezért a javaslatnak ez a része nem alkalmas tárgyalásra.

A kulturális területen dolgozók béremelése ügyében számunkra nem volt megnyugtató az elhangzott válasz. Sok kérdés felmerült. Persze üdvözöljük, hogy béremelés történik ezen a területen, de nem teljes a kulturális területen dolgozók béremelése. Most végre itt lenne az alkalom, hogy a közművelődésben dolgozók bére érje el például a pedagógusok átlagos bérszínvonalát. Nem történik jelentősebb és kiemelt emelés, ezért ez a különbség továbbra is megmarad. Hiányoljuk a javaslatból ezt az emelkedést.

A kulturális területen egyébként sokféle szervezeti formában valósul meg a feladatellátás. A művelődési házak, könyvtárak többsége önkormányzati fenntartásban tevékenykedik, és közalkalmazottak dolgoznak ott. De a közművelődési, közgyűjteményi dolgozók közül nagyon sokan nem közalkalmazottak, nem közalkalmazotti körben dolgoznak. Sok civil szervezet közművelődési megállapodás alapján lát el teljesen hasonló feladatot, mint egy önkormányzati intézmény, nagyon sok művészeti intézmény közhasznú társaság formájában dolgozik. Azok, akik itt dolgoznak, nem közalkalmazottak, és ebből a javaslatból nem világos, hogy rájuk érvényes lesz-e ez a béremelés vagy sem. Érvényesnek kell lennie! Nem kaptunk megnyugtató választ az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

Úgy gondoljuk azonban, lehetne olyan javaslatot készíteni, amely ezeket a hiányokat pótolja. Nyilvánvaló, hogy azok a módosítások, amelyek ez ügyben elkészülnek, elérhetik majd ezt a célt. De ezzel együtt az a két téma, amely a kulturális területet érintette, jelenlegi formájában úgy szerepel ebben a javaslatban, amelynek következtében véleményünk szerint a javaslat egésze sem alkalmas a tárgyalásra.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 116-118 2002.07.02. 2:20  115-124

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. A miniszter úr iránti tiszteletből igen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Öné a szó.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A szocialisták miniszterelnök-jelöltje a kampányban nem kétnaponta, hanem szinte naponta kétszer megígérte, hogy itt lesz, és tőle lehet kérdezni. Nem volt igaz a sok ígéret. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Így van!)

Nincs itt, már nem először nincs itt. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) De ha csak ez lenne a legnagyobb baj, ha ez lenne a legnagyobb gond az ő szavahihetőségét illetően, akkor nyugodtak is lehetnénk. De nem lehetünk nyugodtak (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hát ez az!), hiszen ennél fontosabb dolgokban sem mond igazat.

A miniszterelnök múltjáról június 18-án az egyik napilap cikket és dokumentumot közölt. Akkor reggel ő felszólalásra jelentkezett itt, a parlament nyilvánossága előtt, és nem ismerte el a cikk állításait. Sokak szerint inkább összevissza beszélt, mintsem őszinte lett volna. Másnap, június 19-én reggel beismerte, hogy a cikk állításai igazak, június 19-e óta pedig arról beszél, hogy '77-82 között az IMF- és a világbanki csatlakozás érdekében volt titkosrendőr, és igazából a KGB-t kellett elhárítania.

A miniszterelnök erre vonatkozó állításait cáfolják a korabeli dokumentumok. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy '81 szeptemberében a Nemzeti Bank két munkatársa kapott megbízást a kormánytól, hogy térképezzék fel a magyar csatlakozás esélyeit, és gazdasági-politikai kockázatait. Erről jelentés készült, amelyet az MSZMP Központi Bizottsága '81. október 22-én megtárgyalt. Egy feljegyzés szerint '81. október 29-én született minisztertanácsi határozat a csatlakozásról.

Ezt követően, '81. november 5-én Magyarország kérte a felvételét az IMF-be és a Világbankba. '81. november 24-e és december 12-e között hivatalos delegáció tárgyalt Budapesten; a magyar delegáció 14 főből állt - a Nemzeti Bankból 9 ember, a Pénzügyminisztériumból 1 ember volt tag, de nem Medgyessy Péternek hívták.

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném megkérdezni, hogy ön szerint igazat mond-e ez ügyben Medgyessy Péter. Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 122 2002.07.02. 1:04  115-124

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Azt mondta a tisztelt miniszter úr, hogy még mindig jobb, ha nem kilenchetente, hanem háromhetente van válasz. Én meg azt gondolom, hogy még mindig jobb, hogyha nem kém a miniszterelnök (Felzúdulás az MSZP soraiban.), de ebben valószínűleg nem értünk egyet. (Közbeszólás az MSZP soraiból.)

Beszélt a titoktartási kötelezettségről. Ha június 18-án élt ez a titoktartási kötelezettség, akkor kérdezem én, hogy ez a titoktartási kötelezettség élt-e akkor, amikor az MSZP elnökségének beszélt erről a miniszterelnök. Egyébként pedig nem kaptam választ. Nem kaptam választ, hogy ön szerint igazat mond-e ez ügyben Medgyessy Péter vagy sem.

Mit mondanak a szemtanúk? Tóth Lajos, az ő tartótisztje azt mondja: "Ki mondta, hogy az IMF kapcsán lett belőle szt-tiszt? Olyan volt a főosztály, ahol szükség volt egy szt-tisztre. Rá esett a választás, meg lett beszélve, elfogadta és ki lett nevezve. Nem IMF-téma volt ez." Ezt mondta az ő tartótisztje.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 267 2002.07.16. 0:59  266-369

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak a rend kedvéért, magam nyújtottam be ezt a módosító indítványt, és szeretném röviden megindokolni.

A törvénymódosítás indoklásában szerepel, hogy az értékőrzés érdekében javasolja az előterjesztő, hogy évente tizenöt személy részesülhessen ebben a kitüntetésben. Úgy gondolom, hogy ha komolyan vesszük ezt az indoklást, akkor nem helyes ez a szám, túl magas a tizenöt kitüntetés e tekintetben, ezért javasoltam magam ötöt; gondolom, hogy az értékőrzés ezzel legalább háromszor olyan jól biztosítható, mint ha évente tizenöt ilyen kitüntetést osztanának ki.

Kérem tisztelettel, hogy ha egyetértenek ezzel, majdan, a szavazáskor támogassák ezt a módosító javaslatot. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 311 2002.07.16. 3:42  266-369

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán nem baj, hogy nem én szóltam először, így talán rövidebb lesz a vita, és nem kerül olyan vitára sor, mint az előbb, és amit nagyon pontosan jellemzett és modellezett, mutatott be Révész Máriusz.

A módosító javaslatom a melléklethez kapcsolódik. A most benyújtott törvénymódosításuk az eljárási szabályok tekintetében tartalmaznak új elemet: azon kuratóriumba, amely a kitüntetési javaslatokat rangsorolja, két civil szervezet is delegálhat küldötteket.

A törvénymódosítás indoklása tartalmazza azt is, hogy október 23-a, az 1956-os magyar forradalom méltó megünnepléséhez hozzátartozik önök szerint ezen kitüntetés adományozása is. Ez van ebben benne. Úgy hiszem, tényleg csak tényszerűen, a szűken vett szövegszerű dolgokról, és nem az erkölcsi oldaláról beszélek, mert mélységesen és teljesen egyetértek fideszes képviselőtársaimmal e tekintetben: ha komolyan gondolják ezt, akkor nem hiszem, hogy csak ezt a két szervezetet kell delegálni ebbe a kuratóriumba.

Ha az '56-os magyar forradalomról beszélnek, akkor igenis kísérletet kell tenni arra, hogy olyan szervezetek, amelyek '56 emlékét ápolják ebben az országban, és valóban nagyon sokan vannak, részt vehessenek ebben a munkában, ne csak kettő; ne csak épp az a két szervezet, amely Nagy Imre nevét viseli. Azt hiszem, a módosításomban felsorolt négy szervezet - az Igazolt Szabadságharcosok Szövetsége, az '56-os Szövetség, a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége - olyan szervezet, amelyek esetén igenis meg lehet fontolni azt, hogy ezek is vegyenek részt ebben a munkában.

Ha már azt mondták, hogy legyen ilyen, akkor ne csak kettő legyen. Tegyünk kísérletet arra, hogy találjunk egy optimális megoldást! Persze, minden olyan szervezet, amely foglalkozik ilyen kérdésekkel, amely ápolja '56 emlékét, nem biztos, hogy tag tud itt lenni, hiszen nagyon sok ilyen szervezet van ebben az országban. De vannak emblematikus szervezetek, vannak országos szövetségek e tekintetben, és azt hiszem, róluk nem szabad elfeledkezni; nem szabad elfeledkezni azért sem, mert ahogy látszik a vitákban, politikailag átitatott vitáról van itt szó.

Ne akarjanak már túlságosan egyoldalúak lenni önök ezzel a javaslattal! Gondolkodjunk már azért az egész országban, ezt szeretném kérni önöktől, a javaslatom ezt célozta. Nyilván lehet ehhez kapcsolódó módosító indítványt is benyújtani, és lehet a szervezetek számát pontosítani, ha ezt többen úgy gondolják. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 353 2002.07.16. 2:14  266-369

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a jó, ha a kimondott szándék és a valós akarat összhangban van egymással. A kimondott szándék adott, hisz ebben a módosító javaslatban, ahogy Szekeres Imre is idézte, kimondják a szándékukat. Ebben szerepel az is, hogy a nemzet egységének megvalósítása érdekében kifejtett tevékenység elismerését is szolgálja majd ez az érdemrend.

A valós akarat azonban nyilván a törvény egészében és a szövegezésében rejlik. Én magam úgy gondoltam, hogy a nemzet egysége akkor testesül meg igazán, ha bővítjük a kuratóriumot, ezért nyújtottam be a módosító javaslatomat. És - ahogy ezt Révész Máriusz is volt kedves elmondani - erre rávilágítottam, és még egyszer megteszem. Tettem ezt azzal a szándékkal is, hogy megnyissam a lehetőséget arra, hogy keressük közösen a jó megoldást. Nem kizárólagosan gondoltam így, nagyon pontosan érzékelték frakciótársaim a szándékomat.

Éppen ezért örültem annak, amikor Szabó Zoltán említett egy másik szervezetet is, tessék beadni kapcsolódó módosító indítványt, még lehet, talán ez mutatná a valóságos szándékot is, a valós akaratot is az önök részéről, hogy folytassunk párbeszédet. Megnyílt a lehetőség, lehet beadni módosító indítványt; ha nem gondolják így teljesnek a kört, vagy túlzottnak tartják, módosítsák még ezt, de nem hiszem, hogy a nemzet egységét megtestesíti ez a kuratóriumi összetétel ebben a tekintetben, már ha a civil szervezeteknek lehetőséget adnak rá, akkor nem hiszem, hogy elég ez a kettő. És az felcsillantott egy kis reményt, amit Szekeres Imre Salamon László felszólalása előtt mondott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), vagy ahogy ő ezt mondta, hogy gondolkodnak ezen.

És kérem szépen, hogy ne nevezze a javaslatomat Szabó Zoltán álságosnak. A javaslatom nem álságos, ne bántsuk meg feleslegesen egymást.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 62 2002.10.24. 3:05  61-67

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Az emberek pontosan tudják, a szocialista kormány szavai és tettei köszönő viszonyban sincsenek egymással. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezért pontosan tudják azt is, ha a szocialisták adócsökkentést ígérnek, lélekben felkészülhetnek arra, hogy adót fognak emelni. A Medgyessy-kormány nem is okozott csalódást, adócsökkentést ígért, de jövőre vagy legkésőbb 2004-ben felemeli az adókat, a kulturális adókat is, és sehol sem csökkenti.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön személyesen is elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Idézem az ön szavait: "A könyvek áfájának csökkentése már eleve is benne van a kormányprogramban, de ha nem volna benne, akkor én lennék az élharcosa." Ezt mondta, de mi történt? Ön nem volt ott a kormányülésen, ahol az emeléseket eldöntötték? (Dr. Kóródi Mária: Nincs ilyen döntés!) Ha ott volt, akkor miért engedte, hogy az ön személyes garanciavállalásával ellentétes döntés szülessen? (Dr. Kóródi Mária: Nem volt ilyen döntés!) Ön a saját gyengesége vagy a felelőtlen ígérgetései miatt nem volt képes betartani a szavát.

Tudja mit mondanak erre az emberek? Vagy nem harcolt, vagy ennyit ért a harca. Ha nem harcolt, akkor nem mondott igazat, ha harcolt, akkor nagyon gyengének bizonyult, a pénzügyminiszter kiütötte önt. A legszomorúbb az, hogy az önök viaskodásának vesztese nem ön vagy az ellenfele, hanem a könyvkiadók és az olvasók, a filmet készítők és a nézők, a zenészek és a hallgatók, azaz az emberek. Csak remélni tudjuk, hogy a kultúra még kiheveri az ön miniszterségét, és fel tud állni a padlóról. Nem gondolja, hogy Magyarország többet érdemelne?

Tisztelt Miniszter Úr! A kulturális bizottság ülésén a képviselők olyan módosító indítványokat támogattak, amelyek megakadályoznák az adóemelést. A Medgyessy-kormány képviselője mégis útját állta ezeknek. Ön mint a kormány tagja, nem tart attól, hogy az embereket ismét megfosztják a szocialisták a kultúrától? Hiszen tudjuk, a szocialisták sosem támogatták a kultúrát. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Hol tűrték, hol tiltották, és csak nagyon-nagyon ritkán volt az, amikor támogatták.

Kérdezem tehát a miniszter úrtól: ön milyen álláspontot képviselt az adótörvények megvitatásánál a kormányülésen? Ön egyetértett a kormány képviselőjével, amikor nem támogatta a kulturális bizottság ülésén azokat a módosító indítványokat, amelyek megakadályoznák az adóemelést? Lehet, hogy Medgyessy Péter azért nevezte ki önt kulturális miniszterré, mert tudta, hogy nem lesz képes megvédeni a kultúrát a pénzügyminiszterrel szemben?

Várnám a válaszokat. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 66 2002.10.24. 1:16  61-67

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ön sok mindenben téved, például abban is, hogy én mikor vagyok kulturális bizottsági ülésen vagy mikor nem, de ez tényleg nem tartozik ide. Az viszont mindenképpen furcsa, hogy a miniszter úr most sincs itt. Kérdéseimet tudatosan intéztem hozzá, nagyon jól láttam, hogy ön ül itt, de a kérdések hozzá szóltak. Sajnálom, hogy immár sokadszor nem sikerül úgy feltennünk kérdést, hogy itt legyen a miniszter és ő válaszoljon. Ön nagyon szépen küzd helyette, próbálkozik (Kuncze Gábor: Nem kell hülyeséget kérdezni, például.), de hát mégiscsak, amiről ön beszél, az nem a könyvek áfájának csökkenése, márpedig a miniszter ígéretében ez szerepelt. Ne beszéljünk félre!

Egyébként megkérdeztem, hogy milyen álláspontot képviselt a miniszter úr a kormányülésen e tekintetben, erre nem hallottam a válaszát. Lehet, hogy a kormányülésen nem ön volt ott, hanem a miniszter úr, bár nem tudom, hogy kormányülésre úgy jár-e, mint a parlamenti ülésre - ez sem tartozik feltétlenül ide (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) -, de azt hiszem, hogy a kérdéseimre ön nem válaszolt.

Kérem, máskor válaszoljon, nem tudom elfogadni ezt a hozzáállást és a választ sem. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 106 2002.10.30. 2:07  61-145

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csak a dolog fontossága miatt én is szeretnék megszólalni a médiatörvény ügyében.

 

 

(14.30)

 

 

Nagyon örülök, hogy a Ház falai között is elhangzott, hogy ezek szerint napokon belül beterjeszt a kormány egy médiatörvény-módosító javaslatot, de ahogy azt Balogh László képviselőtársam mondta, nagyon helyesen, ez túlságosan későn van.

Tisztelt Ház! Szavaztunk itt valamikor júliusban bizonyos dolgokról, többek között az üzemben tartási díjjal kapcsolatos dolgok is itt voltak egy csomagban, de mi már akkor elmondtuk ezzel kapcsolatosan az aggályainkat, és egyúttal benyújtottunk egy médiatörvény-módosító javaslatot is, amit önök lesöpörtek a Ház asztaláról. Ha önök komolyan gondolják, ha Szabó Zoltán komolyan gondolja, amit mond - én nincs jogom ezt kétségbe vonni -, akkor azért jó lett volna, ha nem idő után nyújtják be ezt a törvényt. Attól félek, és ezért kértem szót, hogy ezek után, mivel kétharmados törvényről van szó, majd ránk fognak mutogatni, hogy miattunk nem lehet ezt elfogadni, és mi vagyunk a csúnyák megint, pedig nem erről van szó.

Képviselő úr, mi benyújtottuk a javaslatunkat már júliusban, és többször, legalább három alkalommal, a plenáris ülésen sem vették tárgysorozatba, nem szavazták meg, pedig akkor lett volna idő arra, mivel kétharmados törvényről van szó, hogy ezt a problémát közösen megoldjuk.

Nem hagyhatjuk, hogy most, idő után beterjesztenek egy javaslatot, utána majd át próbálják verni a Házon, és minket próbálnak majd esetleg kikiáltani bűnbaknak. Azért kértem szót, hogy ezt már most megelőzzük, és leszögezzem, hogy a mi javaslatunk már akkor elkészült, és nyilván nyitottak voltunk arra, hisz kétharmados törvényről van szó, hogy beszéljünk róla, és lett volna rá időnk - sajnálom, hogy önök ezt nem tették lehetővé.

Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 138 2002.10.30. 1:16  61-145

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Szabó Zoltán! Emlékszem, néhány éve, talán egy interpelláció után történt az önnel, hogy leült az interpelláció után, és véletlenül magára rántotta azt a poharat, amiben vizet vittek önnek, és akkor egy nagyon csúnyát talált mondani, de nagyon csúnyát. Akkor ezt indulatból tette, már leült, nem hozzászólás közben tette ezt; most viszont, hogy úgy mondjam, talán előre megfontoltan beszélt a Fidesz pofájáról.

Már ne haragudjon, képviselő úr, mikor erről beszél, akkor, ha körbenézek, Vígh Ilona, Szalai Annamária vagy például az én pofámról beszél. Kérem szépen, ne tegye ezt! Amikor ilyen stílusban mondunk el dolgokat, akkor az összes többit, amit elmondunk abban a hozzászólásban - lehet, hogy azok közt vannak érdemi, megalapozott dolgok -, hiteltelenítjük.

Kedves Képviselő Úr! Legyünk kulturáltabbak, mert úgy hiszem, hogy képesek vagyunk rá, és képesnek kell lennünk rá.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 154 2002.10.30. 8:14  145-175

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Különleges alkalom az, amikor egyáltalán közalapítványi beszámolóról tárgyalunk itt, a parlamentben.

Magyarországon több mint 24 ezer alapítvány működik, ezek közül több mint 1300 a közalapítvány, amely közalapítványi formában teszi a dolgát, és körülbelül 40 olyan közalapítvány van, amelyet a kormányzat vagy a parlament hozott létre. Különlegesek e közalapítványok között az úgynevezett média-közalapítványok, hiszen a parlament alapította őket, kétharmados törvény hozta létre ezeket az alapítványokat; a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény tartalmazza a Hungária Televízió Közalapítvány létrehozását is.

Ez a közalapítvány az, amelyik létrehozta a Duna Televízió Részvénytársaságot. Amikor a Hungária Televízió Közalapítványról beszélünk, ahogy itt ez eddig is elhangzott, a Duna TV-ről is beszélünk. Arról a Duna Televízióról, amiről itt már szóba került, hogy UNESCO-díjas, és arról a Duna Televízióról, amiről talán egyöntetűen mindnyájan mondhatjuk, hogy európai rangú, és talán megkockáztathatjuk, hogy világszínvonalú kulturális televízió. Nem azt mondtam, hogy a világ legjobb kulturális televíziója, de talán ez a jelző nem nagy túlzás.

Nézzük meg érdekességként, hogy a mai napon milyen műsorokat láthatnak a kedves nézők a Duna Televízión, ha bekapcsolják a tévéjüket, és erre a csatornára hangolnak. A Szamárköhögés című magyar filmszatíra volt délelőtt; a Szóról szóra magyarul, ismeretterjesztő műsor; Magyar történelmi arcképcsarnok, szintén egy ismeretterjesztő műsor; Buñ uel címmel portréfilm Luis Buñ uel filmrendezőről; Hej, hej, helyes beszéd, nyelvművelő műsor - ez különösen a kedvencem -, és Híradó, Esti mese; a Román filmjelenlét sorozat keretében az Életvonat című film; In memoriam Hajnóczy Péter címmel magyar filmetűd; éjszaka pedig egy színvonalas könnyűzenei koncert lesz ma a Duna TV műsorán. Ez látható tehát ma.

 

 

(16.20)

 

 

S nyilván nem a mai nap vagy nem ez a rövid műsormustra az, ami alapján beszélhetünk a televízió színvonaláról, hanem az eddigi évek tevékenysége alapján mondhatjuk azt, hogy hála istennek, van egy színvonalas kulturális televíziónk. És nyilvánvalóan köszönet illet mindenkit, aki ennek a műhelynek a létrehozásában tevékenykedett, segédkezett, és köszönet illet mindenkit, aki a Duna Televízió színvonalas műsorainak létrejöttét, képernyőre kerülését segítette éveken át, segíti mostanság vagy segíteni fogja ezután.

Ez a televízió, ahogy az szintén szóba került itt, ráadásul különleges küldetéssel is rendelkezik: a határon túli magyarságról, a határon túli magyarsághoz is szól; sajátos eszközeivel segíti a magyar kisebbség kulturális identitásának megőrzését is. Különleges és kitüntetett szerep ez, és a Duna Televízió, illetve a Hungária Televízió Közalapítvány ennek a szerepének - ennek is - eleget tesz; azt hiszem, kitűnik ez a közalapítvány különböző évekről szóló beszámolóiból is.

Öt beszámoló van előttünk, öt beszámolóról tárgyal a tisztelt Ház: az 1997-esről, 1998-asról, egészen a 2001-ről szóló beszámolóig, és ezeket a beszámolókat a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma elfogadta - így kerülhetett ide elénk, máshogy talán nem is kerülhetett volna ide. Azok a kuratóriumok fogadták el ezeket a beszámolókat, amelyekben döntő többségben vannak a civil szervezetek; a civil szervezetek delegáltjai több mint kétharmados többségben ülnek ebben a kuratóriumban, amely ezeket a beszámolókat elfogadta, és ezekben a kuratóriumokban a pártok delegáltjai csak kisebbségben vannak, és kisebbségben is voltak mindig, és ez nagyon helyes; 1997-ben is kisebbségben voltak, 2000-ben és 2001-ben is. Ezért érthetetlen számomra, hogy a kormánypártok miért nem támogatják ennek a beszámolónak az elfogadását; öt beszámolóból hármat támogatnak, kettőt nem támogatnak.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a Hungária Televízió Közalapítvány beszámolóit, és azt javasoljuk a tisztelt Háznak, hogy a beszámolók mindegyikét fogadja el; a tisztelt kormánypárti képviselőktől pedig azt kérjük, hogy politikai sértettségükön legyenek úrrá. Kérem, vonjuk ki a Hungária Televízió Közalapítványt és a Duna TV-t a kibékíthetetlennek tűnő médiaviták sorából. Kérem, fogadják el, nemcsak javaslom, kérem is, hogy fogadják el a Hungária Televízió Közalapítvány beszámolóit, és ne veszélyeztessük a Duna Televízió értékeit.

A 2001 áprilisától 2002 márciusáig terjedő időszakról szóló beszámolóhoz, az azzal kapcsolatos határozati javaslathoz egy érdekes pontot is javasolnak a kormánypárti képviselők; ma ennek egy javított, új változatát is megkaptuk. Ez tulajdonképpen ugyanolyan pont, ugyanolyan javaslat, mint amit a Magyar Televízió esetében is megtesznek. Elhangzott már ez itt, de azért megismétlem: "Az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy 2002. december 10-éig célvizsgálat keretében mondjon véleményt a Duna Televízió Részvénytársaság költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról." A kormánypártok tehát egyrészt nem akarják elfogadni a beszámolót, és egyúttal soron kívüli állami számvevőszéki vizsgálatot kérnek, és sajnos ezzel azt a látszatot keltik, mintha a Duna Televíziónál is olyan gondok lennének, mint a Magyar Televíziónál. A költségvetési bizottságon belül, ha jól tudom, már létrehoztak egy albizottságot, amely vizsgálja a közmédiumokat e tekintetben, és most, mintegy még ezt megfejelve, és itt a parlament elé, a plenáris ülés elé is hozva javaslat formájában, még egy ÁSZ-vizsgálatot is kérnek a kormánypárti képviselők.

Én kérem a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy a politikai érdekeik miatt ne áldozzák fel a Duna Televízió értékeit. A Duna Televízió és a Hungária Televízió Közalapítvány ennél többet érdemel.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 166 2002.10.30. 1:45  145-175

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyoldalú vagy féloldalas, vagy csonka kuratórium témájához nem nagyon szívesen szólnék hozzá, mert nem szívesen veszek részt az egymás melletti elbeszélésben, és ezt nem lenne jó az előző napirendi pontnál elkezdett vitához hasonlóképpen folytatni. Ezért nem is az általunk is egyébként támogatott ÁSZ-vizsgálatra, az átlátható támogatás ügyére vagy ilyenekre használnám az időmet, hanem egy olyan dologra, ami megütötte a fülemet Keller László hozzászólásában. Érdekes gondolatkísérletet tett az "elmaradt haszon" közgazdasági fogalom kapcsán, már a tekintetben, hogy ezt a Duna Televízió kulturális értékeire vonatkozóan is próbálta adaptálni.

Én úgy látom, hogy a Duna Televíziónál nem beszélhetünk ilyen elmaradt kulturális haszonról. Véleményem szerint a Duna Televízió vezetése és gárdája magas színvonalú munkát végez, és méltó folytatója annak a munkának, ami a korábbi vezetés alatt zajlott. Tehát azt hiszem, hogy e tekintetben talán érdemes ezt szóvá tenni; ez az az apróság, ami miatt szót kértem, mert az összes többivel csak folytatnánk azt az egymás melletti elbeszélést, amit az előző napirendnél is megtettünk.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 224 2002.11.05. 3:37  223-227

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel hasonlóan az előző öt napirendi ponthoz, itt is szervesen összetartozó napirendi pontokról van szó, ezért engedjék meg, hogy amit most elmondok, az egyben mind az öt napirendi ponthoz kapcsolódhasson, tehát az ezt követő négyhez is. Hiszen a Hungária Televízió Közalapítvány éves beszámolóiról van szó, sorról sorra, évről évre.

A módosító javaslatunk azt célozza, hogy a tisztelt Ház a Hungária Televízió Közalapítvány beszámolóit minden esetben fogadja el. Az öt beszámolóból három beszámoló esetén erről van szó az eredeti előterjesztésekben, azonban két beszámoló esetén nem fogadják el. Két beszámoló esetén sajnos az szerepel a határozati javaslatban, hogy azt a tisztelt Ház ne fogadja el. A módosító javaslatunk arra irányul, hogy fogadják el ezeket a beszámolókat is.

A Hungária Televízió Közalapítvány, annak kuratóriuma törvényesen működött ezen évek alatt, ráadásul, hogy ne tévedjünk, nem az oly sokat vitatott kuratóriumi elnökségek beszámolójáról van szó, hanem a kuratórium egészének beszámolójáról. A Hungária Televízió Közalapítványnál például 23 olyan tagja van a kuratóriumnak, akik civil szervezeti delegáltak. Ezek közül nyolcan határon túli szervezetek delegáltjai. Nem hiszem, hogy egy ilyen kuratórium beszámolóját kétségbe lehetne vonni.

Ezeket a beszámolókat határidőre benyújtotta a kuratórium, és semmi tartalmi és semmi szakmai ok nem merült fel, nem merülhetett fel a Hungária Televízió Közalapítvány, illetve a Duna Televízió működése kapcsán. Itt, az általános vitában nagyon sokat beszéltünk arról, hogy milyen kitüntetett értékei vannak a Duna Televíziónak, hogy mint kulturális televízió, milyen nagy szolgálatot tesz a Duna Televízió.

Azt hiszem, hogy amikor a Duna Televízió értékeiről beszélünk, akkor nem elég csak arról beszélnünk, nagyon fontos lenne, ha szavazatainkkal is támogatnánk ezt a beszámolót. Mert ha csak elmondott szavak maradnak, de a szavazatok mást mutatnak, akkor talán megkérdőjeleződhet az itt megfogalmazott oly sok értékes szó a Duna Televízióval kapcsolatosan.

 

(17.20)

 

Éppen ezért kérem - nem is javaslom, kérem - a tisztelt képviselőket, hogy támogassák módosító javaslatainkat, és minden esetben szülessen olyan határozata a tisztelt Háznak, amely szerint, amelynek alapján elfogadjuk ezeket a beszámolókat, és így valóban szavazatainkkal is elismerhetjük a Hungária Televízió Közalapítvány, a Duna Televízió működését.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 84 2002.11.20. 2:03  1-263

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam is úgy vélem, fontos, hogy az állam, a gazdaság és a civil szféra háromszögében keressük a kultúra legjobb támogatási rendszerének lehetőségeit, és ebben nyilván partnerek vagyunk, de ebben a keresésben és ebben a munkában ne váljunk a kormány propagandagépezetének az eszközévé. Azt hiszem, amit elmondott Vitányi Iván, az nagyon sok szempontból nagyon fontos elméleti alapvetés, de nézzük meg azért a számokat, mert amiről a kormányzati sikerpropaganda részeként beszélnek, hogy a kulturális tárca költségvetési támogatása emelkedik, az egyszerűen nem igaz.

87 milliárd forint állt rendelkezésre a polgári kormány utolsó évében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezetében. Ebből 16 milliárd forint, nem több, volt az, ami egyházi ügyekkel kapcsolatos kiadás volt, ez került most át a Miniszterelnöki Hivatal fejezetébe - így ez, ha levonjuk a 87-ből a 16-ot, 71 milliárd. Most 64 milliárd forint szerepel a tárca költségvetésében.

Hölgyeim és Uraim! Ez 10 százalékos csökkenés. Semmi baj nincs ezzel, ettől még a belső tartalmában lehetnek értékek, amiket támogatnunk is kell, meg el is ismerünk, de ne mondjuk azt, hogy ez nem így van; sajnos csökkent a tárca költségvetése, a költségvetés áldozatául esett a kulturális tárca. Az előző években sosem volt ilyen; a polgári kormány minden évben az inflációt jelentősen meghaladóan támogatta a minisztérium fejezetét.

És még valami: hogy egy nagyberuházás megvalósul, a Nemzeti Színház 10 milliárd forintos beruházása, az nem erény, hogy a jövő évben az nem marad a tárcánál. Nagyon fontos lenne, ha ott maradna, és újabb beruházások indulhatnának el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 88 2002.11.20. 1:58  1-263

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az a baj, hogy nagyon sok minden másra sem telik még az idei, vagyis a jövő évre tervezett kulturális költségvetésből, amit önök el szeretnének fogadni. De nem ezt szeretném fölsorolni, hanem folytatnám még az előző gondolatot.

Jól számoltam - egyébként Szabó Zoltán és jómagam is egyik diplománk szerint matematikusok vagyunk; mi, azt gondolom, tudunk számolni. (Derültség.) Az általam elmondott 16 milliárd forint tény; tény az a 10 milliárd forint is, amit a Nemzeti Színház beruházására fordítottunk; de az is tény, hogy a millennium évében azok a nagyberuházások, amelyek a kultúra területén megvalósultak, nagy eredmények voltak, és az azt követő évben a polgári kormány nem mondta azt, hogy igen, ezek megvalósultak, vége van ennek a szép évfordulónak, és akkor most már nincs szükség erre a támogatásra. Nem, az azt követő évben is megmaradt a tárcánál az a fejlesztési pénz, ami előző években rendelkezésre állt, ezt ne felejtsék el. Ez egy gyakorlat, ez egy bevált gyakorlat, és azt szorgalmazom, hogy ez maradjon meg.

És ne poénkodjunk azon, hogy újabb Nemzeti Színház nem épülhet; főleg ne poénkodjunk akkor, amikor igenis fontos továbblépési lehetőségek lennének, ott, a Nemzeti Színház mellett a Nemzeti Hangversenyterem vagy a Magyar Modern Művészeti Múzeum megvalósítása kapcsán. De beszélhetnék a Szépművészeti Múzeumról is, aminek a felújítását önök leállítják, mert beruházásokra a tavalyi 10 milliárd forint helyett az idén csak 7,5 milliárd forintot terveztek, 25 százalékkal csökkentik a kulturális beruházásokat, és már elbírált közbeszerzési pályázatok állnak meg, például a Szépművészeti Múzeum esetében, olyan felújítások, amelyeknek meg kellene valósulni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 96 2002.11.20. 1:42  1-263

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kultúra költségvetése, mint minden más szakmaterület költségvetése persze bonyolult, mert a költségvetés maga is nagyon sok fejezetben, nagyon sok rovaton tartalmaz például kulturális célú kiadásokat vagy támogatásokat is.

Én a tárca költségvetéséről beszéltem, és itt a Házban még - merthogy nem is lehet, a számok ezt mutatják - senki nem tudta kétségbevonni, amit én elmondtam.

Persze vannak más területek, a Belügyminisztérium fejezete, ahol nagyon fontos, szép előrelépések vannak, akár az önkormányzati zenekarok támogatása, akár az önkormányzati színházak támogatása területén és így tovább és így tovább. Ez körülbelül 1,5 milliárd forintos emelkedés ezeken a rovatokon, ezeken a sorokon, ez nagyon-nagyon fontos, nagyon szép eredmény.

De vannak olyan területek is, mint például az egyházi műemlékek felújítása és a kulturális örökség megóvása, ami szintén nem a tárca fejezetében volt és van. Ott például tavaly 3 milliárd forint volt az, ami rendelkezésre állt, most, a jövő évi tervezetben 0,5 milliárd forint áll rendelkezésre; ez több mint 80 százalékos csökkenés, ráadásul számszerűen is nagyobb csökkenés, mint ami más területeken - örvendetesen - emelésként megjelenik.

Tehát itt sem igaz az, hogy összességében vizsgálva a kultúrára szánt támogatás nőne. De ez nem baj; lássuk az eredményeket, és próbáljuk elérni, hogy ott, ahol még szükség van támogatásra, tudjuk ezt emelni. Mi egyébként majd a módosító indítványainkkal ezt fogjuk célozni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 487 2002.11.26. 5:55  204-323,327-624

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőinek elsősorban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fejezetéhez és más kulturális természetű kiadásokhoz benyújtott módosító indítványairól szóljak, és kérjem a tisztelt Ház támogatását ehhez.

Az általános vitában elmondtuk, hogy a költségvetés egyik nagy áldozata a kultúra. Azért nagy áldozata, mert míg az előző évben 87 milliárd forint állt rendelkezésére a tárcának, ebben az évben csak 64 milliárd forinttal, azaz a 2003-as évben a tervek szerint csak 64 milliárd forinttal rendelkezik majd. Akkor is visszalépés ez, hogyha feladatátcsoportosítás történt, hiszen az egyházügyekkel kapcsolatos feladatok - ami mintegy 16 milliárd forint volt az előző évi költségvetésben - átkerültek a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Még így számolva is a dolgot, 71 milliárd forint áll 64-gyel szemben, ez 10 százalékos csökkenés.

Ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is - és ezt is elmondtuk az általános vitában -, hogy a nagy hiány ellenére vannak területek, ahol fontos előrelépések történtek, és ez üdvözlendő. Olyan területek ezek, amelyek a korábbi években is fejlődtek, és ez most sem torpan meg. Gondolhatunk itt az önkormányzati fenntartású zenekarok, énekkarok támogatására, amely a BM-fejezetben található, gondolhatunk a színházak fenntartásával kapcsolatos különböző pályázati és normatív támogatásokra, vagy a tárca fejezetén belül gondolhatunk olyan fontos lépésekre, amelyek például a közművelődési, könyvtári feladatok pályázati támogatását segítik.

Ez mind-mind fontos dolog, ugyanakkor vannak területek, ahol nagyon-nagyon nagy visszalépések történtek. Éppen ezeken a területeken, ezekre vonatkozóan fogalmaztunk meg módosító javaslatokat. Ezek közül a beruházások azok, ahol nagyon nagy a visszalépés: 25 százalékos csökkenés tapasztalható, a tavalyi 10 milliárd helyett most 7,5 milliárd áll úgy összességében rendelkezésére a tárcának beruházásokra, fejlesztésekre. Nagyon fontos programok, például a Szépművészeti Múzeum felújítási programja állhat meg, ha nem módosítunk ezeken a kereteken.

Ezekkel kapcsolatban fogalmaztunk meg módosító indítványokat, és ehhez kérjük a tisztelt Ház támogatását. Hiszen nem arról van szó, hogy már elindult és folytatott értékeket ne támogatnánk, azt gondoljuk, hogy ezeket el kell ismerni, és azt is gondoljuk, hogy nem szabad fontos területeken visszalépni. Például a "nemzeti örökség" program területén is, ahol tavaly közel 2 milliárd forintos támogatás volt, és az idén ennek a felét biztosítanák csak. Azt hiszem, nagyon fontos, hogy ezeket a módosító indítványokat megfontolja a tisztelt Ház.

Ezen túl van egy olyan módosító indítványunk, amely a normatívát célozza; mégpedig nemcsak az oktatás vagy más területeken, a kultúra területén is van egy olyan normatíva, amely a települési önkormányzatokhoz juthat el, amely a mostani tervek szerint valamivel több mint 1100 forint lakosonként. Mi úgy gondoljuk, a számításaink szerint ezt fel kellene emelni, mi 2500 forintos normatívával kapcsolatos módosító indítványt nyújtottunk be a tisztelt Háznak. Ez az az összeg, amely a könyvtárak, közművelődési intézmények működését segíti. Úgy gondoljuk, szükség van arra, hogy egy olyan normatív, objektív támogatás is jelen legyen a rendszerben, ami eddig jelen volt, és emellett ismerjük el és ezzel együtt tudjuk csak elfogadni, hogy a különböző pályázati lehetőségeket is emelik. Ugyanis, ha nincs olyan művelődési intézmény egy településen, amely működni tud, márpedig a normatívahiány miatt számtalan, főleg kistelepüléseken a közművelődési tereket bezárás fenyegeti, ha ezek nincsenek, akkor nincs, aki részt vegyen a különböző fejlesztési pályázatokban. Úgy gondoljuk, hogy a két támogatás együtt szükséges.

A mi módosító indítványunk ezért is célozza a normatívaemelést, és itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a közművelődés, közgyűjtemények területén az önkormányzatok ilyen típusú támogatása azért is fontos, mert az a béremelés, amelyet itt a parlamentben megszavaztunk, azt a jelenlegi normatívák nem biztosítják. A mi számításaink szerint legalább 400 forinttal magasabb normatíva szükséges ahhoz, hogy csak a béremelést lehessen fedezni az ország minden településén, minden önkormányzatán. Ez legalább 4 milliárd forintos többletkiadás, és ez máris rámutat annak az összegnek a tarthatatlanságára, amit most egy módosító indítvány 3 milliárd forintban fogalmaz meg. Úgy gondoljuk, hogy lehetett volna és kellene is olyan számításokat végezni, amelyek már itt a módosítás szakaszában reálisabb képet tudnak adni.

A mi módosító indítványaink azt célozzák, hogy így a kultúra ügye ne sérüljön, és az az előrelépés, amely az elmúlt években évről évre mindig tapasztalható volt, a következő évben is megvalósulhasson.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérjük a módosító indítványokhoz a támogatásukat. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 10 2002.12.23. 4:27  9-12

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A történelmet nem lehet meg nem történtté tenni. Méltó és igazságos, hogy a fasizmus és a kommunizmus emléke ne merüljön a feledés homályába, hogy a felnövekvő nemzedékek emlékezhessenek mindenkire, akik jobb magyar sorsot vártak, azonban halál és üldöztetés lett az osztályrészük.

 

(10.20)

 

Az elkövetett bűnöket sem erőszakkal, sem adminisztratív eszközökkel nem lehet kitörölni az élő emlékezetből.

Tizenkét évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy a nemzeti szocialista, valamint a szocialista diktatúrák által használt történelemhamisítási módszerek a polgári demokráciában soha többé nem alkalmazhatóak. Múlt héten mégis megtörtént az elképzelhetetlen: a polgári kormány idején létrejött Terror Háza Múzeum támogatását egy átlátszó színjáték közepette felére csökkentették a szocialista és a szabad demokrata politikusok, pedig a múzeum és az állam között érvényes szerződés áll fenn a múzeum jövő évi támogatására is. Ezt a szerződést még a polgári kormány idején írták alá, de a jelenlegi kormány is rendben lévőnek találta, hiszen beterjesztette az abban lévő támogatási összeget a múzeum részére. Ez volt a beterjesztés színjátéka. Színjáték, mert a megbokrosodott kormánypárti képviselők végül mégis a múzeum ellehetetlenülésére szavaztak. Bezárják az Álmok álmodói című kiállítást is, támadják a Terror Házát.

Most azt mondják, hogy az ellenzékkel együtt szavazva nem következett volna be ez a csúfos lépés. Tisztelt kormánypárti Képviselők! Ne ámítsuk egymást, és főleg ne vezessék félre az embereket! Itt ültünk három hete órákon keresztül és szavaztunk a költségvetésről, önök egyetlen ellenzéki javaslatot sem szavaztak meg. Önök minden esetben - több mint száz ilyen volt - elvetették azon javaslatainkat is, amelyek különböző önkormányzati fejlesztéseket támogattak. Saját településük, saját választóik ellen szavaztak ekkor.

Ne mondják, hogy épp a Terror Háza Múzeum esetén cselekednének máshogyan! Kormánypárti javaslatra a Terror Háza Múzeumot el akarják lehetetleníteni. A kormány Pilátusként mossa kezeit, miközben a piszkos munkát másokkal végeztette el.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Karácsony közeledtével nem könnyű ilyen kérdésről beszélni, ilyenkor mindannyian a szeretet ünnepére készülünk, családunkra gondolunk, szép lassan ünneplőbe öltöztetjük lelkünket is. (Zaj. - Az elnök csenget.) De ha fontos ügyről van szó, akkor nem hallgathatunk. A Terror Háza Múzeum munkája, léte ilyen fontos dolog. Az ellene intézett támadás az emlékezés esélyegyenlősége elleni támadás. Ezt a múzeumot eddig már több mint 200 ezren látogatták meg. Kertész Imre Nobel-díja mellett ez a legnagyobb nemzetközi visszhangot is kiváltó kulturális teljesítményünk. (Moraj a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Ne vicceljél már! - Ez egy jó mondat volt!) Köszönhető ez a múzeum dolgozóinak, vezetőinek, annak a közösségnek, amely ezután is dolgozni szeretne.

Medgyessy Péter emlékezetes őszi múzeumi látogatása után joggal hitték, joggal hittük sokan, hogy erre meg is lesz a lehetőségük. Azt hittük, hogy Medgyessy Péter őszinte és tisztességes lépést tett. Persze van, aki erről másként vélekedik: a szabad demokraták egyik prominense, Eörsi Mátyás képviselő úr emlékezetem szerint valahogy úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez inkább önkormányzati választás előtti szavazatszerzési trükk volt. Ha ez így volt, akkor ez szégyen; ha csak Eörsi Mátyás gondolja így, akkor az a szégyen.

De most eljött az igazság pillanata: ha a miniszterelnök szándéka őszinte volt, akkor most bejelentheti, hogy a költségvetési tartalék terhére a kormány biztosítani fogja a Terror Háza Múzeum részére a hiányzó 150 millió forintot. Miniszterelnök úr, várjuk válaszát. A bejelentés nem tűr halasztást. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 138 2003.02.04. 2:48  137-147

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Látom, államtitkár úr van itt, de interpellációmat, ha megengedi, miniszter úrhoz intézem.

Tisztelt Miniszter Úr! A Big Brother - a minisztérium illetékese szerint - nemcsak a televízióban, de a Medgyessy-kormányban is figyel. Mindent hall, mindent lát. Sőt, dönt, parancsol, utasít is. Dönt emberek sorsáról, elbocsát és kinevez. Dönt intézmények jövőjéről, bezárat és megnyittat.

Tisztelt Miniszter Úr! Kicsoda vagy micsoda ez a Nagy Testvér, akinek parancsait ön szándékai ellenére is kénytelen végrehajtani? Miféle hatalommal rendelkezik, hogy önt kényszeríteni tudja erre? Tisztelt Miniszter Úr! Igaz, hogy ez történt a Károlyi-palota Kulturális Központ és a Hamvas Intézet esetében is?

Ön 2002. november 29-én írt levelében elismeréssel szólt az e két intézményben eddig végzett munkáról. Majd szinte egyik napról a másikra megváltoztatta véleményét, decemberben már arról tájékoztatta a főigazgatót, hogy jogutód nélkül megszüntetik a Károlyi-palota Kulturális Központot. A kulturális minisztérium illetékese közölte - idézem szavait -: magasabb politikai akarat döntött az intézmény sorsáról. Mi történt? A Nagy Testvér utasította önt? Hogyan nyilvánult meg önnek ez a magasabb politikai akarat? Hangot hallott vagy látomása volt? (Moraj a kormánypártok, derültség az ellenzék soraiban.)

Tisztelt Miniszter Úr! Azt minden magyar ember tudja, hogy a szocialisták sohasem szerették a kultúrát. (Nagy felzúdulás a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Hol tűrték, hol nem, de főleg tiltották. Azt is tudják az emberek, hogy a rendszerváltásig a magasabb politikai akaratot Moszkva jelentette, önök is nagyon jól tudják ezt. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Istenem! Hova jutottál?) Kérdezem miniszter úrtól, ha nem Moszkva, akkor kicsoda képviseli ma a magasabb politikai akaratot Magyarországon. Kinek az utasítására záratja be a Károlyi-palota Kulturális Központot? Ön szerint elfogadható érv egy kulturális intézmény bezárására az, hogy magasabb politikai akarat döntött a sorsáról?

Várom a válaszokat. (Nagy taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez a cirkusz, gyerekek!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 146 2003.02.04. 1:23  137-147

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Államtitkár úr derekasan küzd a miniszter úr helyett, de még az időkeretet sem tudja betartani. (Derültség az ellenzéki padsorokban. - Felzúdulás a kormánypártok soraiban.) Ráadásul szakmai munka helyett politikai akaratot hajtanak végre a minisztériumban, és nem válaszol a kérdéseimre itt a parlamentben. (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Leírtad előre!)

A Károlyi-palota Kulturális Központról kérdezem, mégis a Petőfi Irodalmi Múzeum kapcsán magyarázkodik. (Dr. Géczi József Alajos: Te meg Moszkváról beszéltél.) Rendben van, de legalább tegye azt pontosan. Ne vezesse félre az embereket, és ne vezesse félre az Országgyűlést! A Petőfi Irodalmi Múzeum ugyanis most is rendelkezik 11 önálló kiállítóteremmel, összesen 583 négyzetméternyi területtel. Tehát nem felel meg a valóságnak, hogy kiállítási tevékenysége bármilyen hátrányt szenvedett volna.

És nem igaz, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum helyiségigénye sérelmet szenvedett volna a Károlyi Kulturális Központ létrejötte miatt, hiszen számos jegyzőkönyv bizonyítja - olvassa el a minisztériumban őket, tisztelt államtitkár úr -, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetői már a Horn-kormány idején lemondtak (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban: Idő! Idő!) a Károlyi-palota addig még nem használt, azóta felújított szárnyáról. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból.)

Tisztelt Államtitkár Úr! Ami most a minisztériumban folyik (Általános zaj. - Az elnök csenget.) és az ön válasza is elfogadhatatlan. (Nagy zaj a kormánypárti padsorokban. - Taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
48 36 2003.02.12. 5:08  17-45

HALÁSZ JÁNOS, a társadalmi szervezetek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalmi szervezetek bizottságának ellenzéki tagjai is fontosnak tartották-tartják ezt a törvényt, de ebben a formájában inkább egy szocialista választási ígéret kipipálásának tekinthetjük-tekintjük - nem teljesítésének, csak kipipálásának.

A bizottsági ülésen természetesen a hatáskörünkbe tartozó témákról beszéltünk elsősorban, a civil szervezetekről, a nonprofit szervezetekről. A törvénytervezet e tekintetben a közalapítványokkal és a közhasznú társaságokkal foglalkozik. Felvetődött kritikaként, hogy foglalkozhatna mással is, hiszen a magyar nonprofit szféra, az egyesületi-alapítványi világ a közalapítványokon és közhasznú társaságokon kívül is jelentős állami támogatást kap, azaz nemcsak ők, hanem például egyesületek, szövetségek is jelentős állami támogatást kapnak. Gondoljunk csak akár egy-egy minisztérium fejezetére, ahol több szervezet, szövetség nevesítve is szerepel-szerepelhet. Csak e tekintetben sok száz millió forint jut szövetségekhez, egyesületekhez.

Azt gondoljuk, jó lett volna, ha a törvény a közalapítványokon, közhasznú társaságokon túl más civil szervezetek kapcsán is foglalkozik ezzel az üggyel. Ezt hiányosságnak tekintettük-tekintjük, persze nem pótolhatatlan hiányosságnak.

A javaslat szigorítja a közalapítványok lehetőségeit gazdálkodó szervezet alapítására. Ezt általában helyesnek tartjuk, de úgy gondoltuk, hogy ez a pont a civil szféra sokszínűségét nem veszi igazán figyelembe.

A közmédiumokra gondolva sok kérdés vetődött fel e pont kapcsán. Ez egy különleges helyzet, hiszen közalapítványok hoztak létre gazdasági társaságokat, részvénytársaságokat. Így működik például a Magyar Televízió, a Duna Televízió vagy a Magyar Rádió. Tehát itt egy közalapítvány már létrehozott egy részvénytársaságot. A törvény ezután nem engedné meg, hogy ezek a részvénytársaságok további gazdasági társaságokat hozzanak létre. Ha például a Magyar Televízió képújságja a részvénytársaság által létrehozott kft. által működik, akkor ezután ez így már nem jöhet létre. Felmerült, hogy gondoltak-e a törvényalkotók erre a speciális helyzetre. Érdemes lenne ezt áttekinteni, mert fölmerülhet, hogy a közmédiumok működését rövid, közép- és hosszú távon is - ha kivételt az ő esetükben nem teszünk - ez a passzus esetleg hátráltathatja. Ezt érdemes lenne meggondolni, ezt felvetettük a bizottsági ülésen, és reméljük, hogy a részletes vitában erre majd sor is kerülhet.

 

(10.50)

 

Az anyag a közalapítványokról más tekintetben is rendelkezik. A közalapítvány a polgári törvénykönyv meghatározása szerint olyan alapítvány, amelyet közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoznak létre. A jelenlegi szabályozás szerint ezt a közfeladatot jogszabály állapítja meg, azaz törvény, önkormányzati rendelet vagy kormányrendelet. A tervezet a jogszabály fogalmát pontosítja, és a jövőben közfeladatot csak törvény és önkormányzati rendelet állapíthat majd meg a tervezet szerint, vagyis kormányrendelet nem. Azt írják az indoklásban, hogy így elkerülhetővé válik, hogy például a közalapítvány alapítására vonatkozó döntést követően mintegy utólag fogadja el a kormány a közfeladatot megállapító rendeletet.

Szinte sugalmaz ez a mondat, mintha nagyon sok ilyen lett volna az elmúlt időszakban. Megkérdeztem, utánanéztünk; természetesen kiderült, hogy egy ilyen eset sem volt, egyetlenegy ilyen eset sem volt. Helyesnek tartjuk a módosítást, csak például ezt a visszamutogató sugalmazást feleslegesnek gondoljuk ebben az anyagban. Helyes, hogy becsukjuk egyébként a jelenlegi kormány előtt ezeket a kiskapukat, mert láthatjuk, több jel mutat arra, hogy a közalapítványi rendszert egyébként igyekszik a saját arcára formálni a jelenlegi kormány.

Összegezve tehát: fontosnak tartjuk, de inkább egy szocialista választási ígéret kipipálása és nem teljesítése ez a törvény a jelenlegi formájában, ezért tartózkodtunk a bizottsági ülésen.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 230 2003.02.17. 2:25  213-235

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Az a baj, az a nagy baj (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból: Hogy felszólaltál!), hogy a szocialistáknak az értékek helyett, az értékes műsorok helyett a nézettségi mutatók a fontosak. (Zaj, felzúdulás az MSZP soraiban, taps a Fidesz soraiban.) Ezzel a javaslattal pedig az a baj, hogy nagyvonalú. De megszokhattuk már ezt a kormánypártiaktól, hiszen az utóbbi időben feleslegesen nagyvonalúak, főleg a Magyar Televízió támogatása kapcsán. De ha még csak nagyvonalú lenne ez a javaslat! A probléma és a baj az, hogy felületes is. Egy egyoldalas anyagot sikerült írni hatsoros indoklással egy ilyen fontos ügyben, amikor 900 millió forintot költenek el. Úgy gondoltuk és úgy gondoljuk, hogy javítani kell ezen a javaslaton, ezért mi benyújtottunk módosító javaslatokat (Dr. Vastagh Pál: Köszönjük szépen, nagyon kedvesek vagytok.) azért, hogy ez a felületesség megszűnjön.

Három javaslatunk fekszik a Ház asztalán, ezek közül az egyik éppen arról szól, hogy tételes elszámolással számoljanak el a közpénz felhasználásáról. (Podolák György: Ebben már rutinotok van!) Üvegzsebek és üvegzsebesek idején, azt hiszem, ez teljesen természetes, hogy ilyen javaslatot teszünk.

A közalapítványok beszámolását is kérjük itt, a parlament előtt arról, hogy ezt az összeget hogyan használják fel. Végül, ez a javaslat olyan felületes volt, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy még arról sem rendelkezett, hogy mire lehet használni ezt a pénzt, időbeli korlátot sem szabott ez a javaslat arra vonatkozóan, hogy akár visszamenőleges elszámolás lehet-e, korábban felhasznált, korábbi költségek is elszámolhatók-e ezen tételek terhére.

Éppen ezért a harmadik módosító javaslatunk pedig azt mondja, hogy ezt a céltámogatást kizárólag a határozat hatálybalépését követően keletkező kiadásokra lehessen fordítani.

Konstruktívan álltunk a kérdéshez, és úgy gondoljuk, hogy amennyiben szakmai javaslatainkat elfogadják, akkor és csak akkor tudjuk támogatni ezt a határozati javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 218 2003.02.24. 2:55  213-221

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Támogatjuk ezt a törvénymódosító javaslatot, és örülünk, hogy alapvetően csak technikai jellegű módosításról van szó. Emlékezhetünk rá, sokat beszéltek a szocialisták arról, hogy át kell gondolni ezen törvény alapvető módosítását, örülünk, hogy erre nem kerül sor; nem is kerülhet, mert ez egy átgondolt és alapos törvényi szabályozás. A törvényt előkészítő szakemberek 2000-ben, 2001-ben alapos előkészítő munkát végeztek, 14 európai ország idevágó törvényi szabályozását tanulmányozták. Ezt figyelembe véve az európai normáknak megfelelő törvény született 2001-ben.

Ez a törvény a regionalitás elvén alapul, és integrálja a műemlékes, a régész és a műtárgyvédelmi szakmákat. Szerencsére nem is változtat ezen ez a módosítás. Amin változtat, azt pedig támogatjuk. Debreceni képviselőként külön öröm számomra, hogy a melléklet módosításával technikailag is rendeződik a Debreceni Egyetem templomépületének a református egyháznak történő térítésmentes átadása. A komáromi erődrendszer esetén fontosnak tartjuk, hogy a harmadik elem, a Csillag-erőd is bekerülhet ebbe a listába, és szerepel most már a mellékletben, és támogatjuk a Hadik-palota sorsának minden értelmű rendezését.

A javaslat szól a településrendezési tervek úgymond szakhatósági eljárásáról is, azaz arról az elemről, ami szakhatósági eljárásként szerepelt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörében. Ezt most kiveszi a törvény az Örökségvédelmi Hivatal hatásköréből. Megjegyzem, annak idején ez a szakma igénye volt, hogy így legyen, kiderült, hogy ez így nem működik jól, kiderült a működés során, hogy ez módosításra szorul. Most úgymond ezt a hibát javítja ki ez a módosítás, de fölhívom arra a figyelmet, hogy kell keresnünk egy másik megoldást, a példák azt mutatják, hogy erre is szükség van, szükség lesz.

 

 

(18.50)

 

A javaslatot tehát támogatjuk. Tudni kell, hogy az a melléklet, ami ehhez a törvényhez tartozik, több mint 300 tételből áll. Most négy ilyen mellékletet módosítunk. Azt hiszem, ez szerencsés is, helyes ezek módosítása, éppen ezért ezt támogatja a Fidesz-frakció is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 86-88 2003.03.31. 2:20  85-94

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Igen.

 

ELNÖK: Elfogadja, köszönöm szépen. Parancsoljon, öné a szó.

 

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Miniszter Úr! Egy közösség életében fontos (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy a kiemelkedő teljesítmények méltó megbecsülést kapjanak. Félő azonban, hogy ha a kitüntetéseket párthovatartozás, és nem elismerésre méltó teljesítmények alapján adományozzák, akkor ismét könnyen utat téveszthetünk.

Amikor a szocialista kormány tavaly augusztus 20-án, régi reflexeire hallgatva, ezt a gyakorlatot kezdte el folytatni, még nem szóltunk. Gondoltuk, csak a kampány heve és lendülete vezette önöket tévútra. Csakhogy eltelt immár közel egy év, és most már látjuk, hogy nem egyszeri eltévelyedésről van szó. Természetesen tisztelet és köszönet illeti azokat, akik valóban kiemelkedő teljesítményükért kaptak elismerést, de van néhány magyarázatra szoruló eset.

Tisztelt Miniszter Úr! Az ön miniszterelnöke azt mondta, hisz abban, hogy kormány igazi változást csak akkor tud elérni, ha nem egyszerűen pártok, hanem a nemzet kormányaként viselkedik. Ön szerint a nemzet kormánya megengedheti, hogy a miniszterelnök egykori MSZMP-s párttársainak adjon kitüntetést, ahogy a miniszterelnök adott Hetényi István volt pénzügyminiszternek, vagy Békesi Lászlónak, aki ráadásul Csehák Judit jelenlegi egészségügyi miniszter férje, vagy Balogh Sándornak, a Szocialista Párt Baloldali Tömörülés Platform tiszteletbeli elnökének? Ön szerint a nemzet kormánya megengedheti, hogy a szocialista miniszterelnök szocialista polgármestereket tüntessen ki? Hogy “A honvédelemértö kitüntető cím birtokosa az lehessen, aki kilenc hónapig a Honvédelmi Minisztérium sajtószóvivője, és ne az, aki hosszú évekig, évtizedekig védi a hazát? Ön szerint a nemzet kormánya megengedheti, hogy a vám- és pénzügyőri dísztőri elismerést Magda Sándor MSZP-s képviselő kapja, aki egyes hírek szerint a képviselői mandátumához ingyen osztogatott gulyással jutott?

Kérdezem a miniszter úrtól: ön szerint ez az Európában példátlan kitüntetési gyakorlat erősíti (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a demokráciát, és a magyar társadalom egyesítését szolgálja?

Várom a válaszait. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 92 2003.03.31. 1:12  85-94

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Ön érdemi válasz helyett mellébeszélt, és kérem, ne bírálja a kérdéseim címét. Hová jutunk - maholnap a szocialisták már azt is meg akarják szabni, hogy mit kérdezhetünk és milyen címen? Hát mit képzelnek? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van! - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Jaj!) Azonnali kérdés kapcsán nyugodtan kérdezhet az ember, bármiről.

Egyébként a baj nagyságát az is mutatja, hogy egy baloldalinak mondott újságíró, Babarczy Eszter baloldali kormány idején kellett hogy leírja: most biztosan sokan szégyellik magukat, amiért kitüntetést kaptak - ezt írták az önök kitüntetési gyakorlatáról.

Mondok még egy érdekes esetet: vajon mivel érdemelte ki Botka László szocialista országgyűlési képviselő harmincévesen a gróf Lónyay Menyhértről elnevezett emlékérmet? Tisztelt Miniszter Úr! Milyen kiemelkedő tudományos vagy művészeti, illetve közéleti tevékenységet fejtett ki a nevezett szocialista képviselő, ami méltó jeles magyar miniszterelnökünkhöz?

Annak idején a szocialisták a jövő nemzedéke elé egyetlen célt tűztek ki: a szocialista embertípus megteremtését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Most is a szocialistákat tüntetik ki, őket állítják példaképül - ez is része a nemzeti újraegyesítés programjának?

Válaszoljon, kérem, miniszter úr! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 131 2003.05.05. 2:13  130-137

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Görgey Gábor 2002. november 29-én írt levelében elismeréssel szólt a Károlyi Palota Kulturális Központ és a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet munkájáról. Majd szinte egyik napról a másikra megváltoztatta a véleményét. Előfordult ez máskor is - gondoljunk csak például a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezésére -, de mégsem kellene ilyen sokszor homlokegyenest mást tennie, mint amit megígért. Görgey Gábor a novemberi dicséret után decemberben már mégis azt jelezte, hogy jogutód nélkül megszüntetik a Károlyi Palota Kulturális Központot. Ráadásul arról olvashattunk többször, hogy a minisztérium egyik illetékese azt mondta Hankiss Ágnes főigazgató asszonynak: “Magasabb politikai akarat, hogy ne dolgozzon közintézményben.ö Ezek után szinte meg sem lepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Görgey Gábor április 29-én keltezett levelében arról értesítette Hankiss Ágnes főigazgató asszonyt, hogy a Károlyi Palota Kulturális Központ a következő nappal megszűnik. Megszűnik a Károlyi Palota, ellehetetlenül a Hamvas Intézet, és vállalhatatlan helyzetbe hozzák a főigazgatót.

Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen eljárás ez? Fél évig hitegettek mindenkit, elhúzták az utolsó napig a megszüntetés kérdését. Az április 30-ai megszűnésről április 29-én írt levélben értesítették a főigazgatót. Önök minden fórumon azt állították, hogy nem szüntetik meg a Károlyi Palotát és a Hamvas Intézetet. Ha ez így van, akkor az elmúlt hónapokban képesnek kellett volna lenniük egy megfelelő jogi konstrukciót találni, előkészíteni. Lehetett volna olyan megoldást keresni, amelynek értelmében érdemi munka folyhatna tovább. Ez nem történt meg. Az új alapító okiratot nem egyeztették érdemben a dolgozókkal, a főigazgató asszonnyal.

 

 

(16.00)

 

 

Nem készítettek a további működést szabályozó és garantáló szervezeti és működési szabályzatot.

Tisztelt Államtitkár Úr! Új minisztere lesz a tárcának. Az ilyen ügyek és a számlázási botrány után ez várható volt. De mi lesz a Károly Palotával és a Hamvas Intézettel? (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 135 2003.05.05. 1:10  130-137

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Görgey Gábor valóban azt írta egyik kérdésünkre adott válaszában, hogy a Hamvas Intézet pedig ugyanúgy működhet tovább, mint eddig. Egy másik válaszában azt írta: a Hamvas Intézetet a kulturális kormányzat nem kívánja átalakítani. Ehhez képest az önök által egyeztetés nélkül készített alapító okirat szerint a Hamvas Intézetet ezentúl nem a Hamvas Intézet vezetője képviselheti, hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, illetve helyettese. Ez bizony átalakítás az eddigiekhez képest, ez bizony nem ugyanaz a működés, mint ami eddig volt. Ez új és lehetetlen helyzet.

Persze, hamarosan új minisztere lesz a tárcának, és remélem, ezt a lehetetlen helyzetet megszünteti. Remélem, marad még annyi mozgástér az ügyben, hogy a Hamvas Intézet érdemi és vállalható lehetőségeket kap a további működéséhez. Remélem, a minisztérium vezető apparátusa sem tekinti felesleges presztízskérdésnek az ügyet. Remélem, hibáikat belátják, és képesek lesznek egy új, az ígéreteknek megfelelő, a további működést garantáló konstrukció kidolgozására. Kérem, dolgozzunk ezért együtt!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 34 2003.05.27. 14:29  13-85

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Öröm számomra, ha a civil szférát érintő törvényjavaslatról tárgyalunk, tárgyalhatunk itt a parlamentben, az Országgyűlésben. Ritkán adatik ez meg, ezért is örülök. Mint ahogy örültek a civil szervezetek 1996-ban is, amikor az úgynevezett egyszázalékos törvényt tárgyalta az Országgyűlés. Volt erről itt ma már szó, én is úgy vélem, hogy leginkább ehhez az egyszázalékos törvényhez hasonlítható a mai törvényjavaslat jelentősége. Az akkori egyszázalékos törvény elfogadásával két nagyon fontos dolog valósult meg: megteremtették a civil finanszírozás elvét, hisz az emberek maguk ajánlhatják föl adójuk 1 százalékát az általuk választott civil szervezetnek, és egyúttal jelentősen emelkedett a civil szervezeteknek jutó támogatás összege is. Most is - ahogy többen mondtuk - hasonlóan fontos, a civil szféra egészére ható törvényjavaslatról van itt szó. Ez a javaslat most előtérbe helyezi a működési támogatást, és jelentős forrást is biztosít. Emiatt örülünk, örülhetünk a javaslatnak.

A civil szervezetekkel foglalkozó szakemberek, politikusok régóta mondják, mondjuk, hogy nagyon fontos a civil szervezeteknek működési támogatást juttatni. Miért is? Azért, mert kevés a civil szervezeteknek jutó működési támogatás, illetve kialakult egy olyan rossz gyakorlat Magyarországon is, a magyar pályázati rendszerben is, hogy a különböző programfinanszírozású pályázatokon juthatnak működési támogatáshoz a szervezetek, ebbe kell beépíteniük sokszor az egyébként hiányzó működési támogatás miatt a saját működési költségeiket, és ez rossz szocializációs, pályázati szocializációs folyamatot indított el Magyarországon. Reméljük, ezen lehet változtatni. Persze, egy alapkérdés, hogy ha nincs működési támogatás, nincs elég működő, biztonsággal működő civil szervezet, akkor hogy várhatjuk el, hogy a különböző programfinanszírozású pályázatokon indulhatnak, hogy várhatjuk el, hogy értékes, tartalmi, szakmai munkát végezzenek.

Kell, szükséges a működési támogatás, először erre van szükség. Ezért fontos ez a javaslat. Üdvözöljük, hogy a működési támogatás területén ez jelentős forrásbővüléssel jár.

Ugyanakkor szomorú a szívem amiatt, ahogyan előkészítette a kormány ezt a törvényjavaslatot. E miatt az előkészítés miatt a javaslat általános vitára alkalmassága is megkérdőjeleződik. Mire gondolok? Egyrészt arra, hogy széles körű egyeztetést ígértek, de mégis csak néhány száz szervezettel egyeztettek a törvény normaszövegének elkészülése előtt. A bizottságban ez ügyben föltett kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy mintegy 500 szervezettel sikerült egyeztetni. Értem én, hogy sokkal több szervezet is jelentkezhetett volna, de a tény mégiscsak az, hogy a létező 60 ezer civil szervezet közül a főosztály bevallása szerint előzetesen ötszázzal egyeztettek. Ez nem egészen a szervezetek egy százaléka. Ez kevés. Én azt mondom, tehettek volna sokkal többet azért, hogy több civil szervezet is bekapcsolódjon ebbe az előkészítési folyamatba.

Az elkészült javaslat civil véleményezésére sem hagytak elég időt, merthogy egy javaslat véleményezésének legalább két része van: az egyik az előkészítés folyamata, amiről az előbb beszéltem, a másik pedig, amikor már elkészült a szöveg, azt benyújtották a parlamentnek, akkor is illik időt hagyni a civil szervezeteknek arra, hogy véleményt mondhassanak már erről az elkészült javaslatról. Erre is alig maradt idő. Egyébként megjegyzem, az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottságában ellenzéki képviselő javaslatára vetődött föl az, hogy a civil iroda - ez az Országgyűlés egy szervezeti egysége, mondjuk így - legyen kedves a civil szervezeteket megkeresni. Örülök, hogy ezt meg is tették, igaz némi késéssel. Ezt tehették volna hamarabb is, mert akkor nem csak két napja lett volna a civil szervezeteknek arra, hogy véleményt mondjanak erről a törvényjavaslatról.

De ennél van nagyobb probléma is. Az igazi, a legnagyobb probléma az, ami esetleg előrevetíti a törvény működésével kapcsolatos aggályainkat is, ugyanis ez az egyeztetési folyamat megtört. Ez az egyeztetési folyamat zajlott, nem tagadom, sőt üdvözlöm, hogy rengeteg érték volt abban, hogy sok száz szervezettel egyeztettek, még ha sokkal több szervezet véleményét is kikérhették volna.

De az, ami ezután történt, elfogadhatatlan. Ugyanis az egyik napilap cikke szerint az történt, hogy a már tulajdonképpen lezárt egyeztetési folyamat után az egyik szervezet, egy civil szervezet levelet írt a miniszterelnöknek, és ebben külön egyeztetést kért - az egyenlőknél vannak egyenlőbbek. Ebben a levélben a hírek szerint leírták azt, hogy ez a kezdeményező civil szervezet azt írta magáról, hogy ő mindvégig szemben állt az Orbán-kormány politikájával, és segítette a jelenlegi kormány megválasztását. Ezek után Kiss Péter miniszter találkozott velük, majd pedig megváltozott a törvénytervezet szövege. Az addig egyeztetett szöveg több ponton megváltozott. Ez az, ami elszomorít engem. Régi, szocialista idők ízét idézi ez; különalku néhány baráti civillel a civil szervezetek feje felett - ez is a mai szocialista demokrácia része.

Mi szomorít még el ebben az ügyben? Az, hogy a civil stratégia nem került hivatalosan az Országgyűlés elé, azaz nem nyújtották be tárgyalásra. Nagy sietve megkaptuk ezt, persze, mert a bizottságokban bíráltuk, nem véletlen, hogy tegnap este mindenki megkapta, mert ostoroztuk a kormányzatot amiatt, hogy ezt nem juttatták el időben az országgyűlési képviselőkhöz.

 

 

(10.50)

 

 

Sokkal jobb lehetne ez a vita, ha mindkét javaslat itt lenne előttünk, és az általános vitát mindkét javaslatról egyszerre folytathatnánk le, hiszen a civil stratégiának valóban fajsúlyos, fontos része a törvényjavaslat, amelyet ma tárgyalunk. Miért kell ezt a két dolgot elválasztani egymástól? Nem is értem.

Ezzel együtt a törvényjavaslatról az a véleményünk, hogy valóban fontos kérdéseket érint, mert van egy tartalmi része is ennek a dolognak. Ahogy mondtam: fontos, jelentős forráshoz jutnak a civil szervezetek, több mint 5 milliárd forintról van szó, ami döntően működési támogatásra fordítható. A törvény ma azt mondja, hogy ennek a forrásnak legalább a 60 százalékát ilyen típusú támogatásra kell fordítani. Azt gondolom, ez kevés - úgy vélem, jobb lenne ezt az arányt emelni, akár 80 százalékra is. Ez nyilván majd itt a részletes vitában körvonalazódik.

Azt hiszem, fontos lenne pontosítani ezt a törvényt abban a tekintetben is, hogy ne a szervezeteknek kiutalt összeg kerüljön az alapba, mintegy megduplázva, hanem a szervezeteknek ténylegesen felajánlott 1 százalékos összegek. A kettő között különbség van, több száz millió forintos különbség van, ugyanis a szervezeteknek ténylegesen felajánlott összeg mindig magasabb, mint amit kiutalnak nekik, több ok miatt.

Ez a javaslat nagy hangsúlyt fektet az ernyőszervezetekre. A gondolat fontos, mert több, jól működő ernyőszervezet van ma Magyarországon, de nem tagadhatja senki, hogy nincs igazi ernyőszervezeti háló Magyarországon. Nincs még egy olyan kialakult ernyőszervezeti rendszer, amely a civil szervezetek többségét összefogja, amelyben a civil szervezetek többsége valóban tag, aktív résztvevő.

Ez nem baj, a magyar civil társadalommal az egyesületi-alapítványi világ is egy fejlődési folyamaton megy keresztül. Ez, most már néhány éve, a korábbi, inkább mennyiségi fejlődésből átcsapott minőségi fejlődésbe, és ezeknek az éveknek fontos eleme, hogy igazi ernyőszervezetekből is egyre több jön majd létre. De még nincs olyan erős ernyőszervezeti háló, amely miatt ilyen nagy hangsúlyt érdemes fektetni az ernyőszervezetekre a tekintetben, hogy a törvény által létrehozott tanácsban öt képviseleti helyet is kaphassanak. Ezt én soknak tartom, úgy vélem, hogy a korábbi, eredeti egyeztetési folyamatban kialakult három fő is elégséges lenne, figyelembe véve a mai magyar civil társadalom helyzetét, az ernyőszervezetek tekintetében is.

A törvényjavaslat nemcsak arról a tanácsról rendelkezik, amely egyébként az alap elosztási elveiről, a különböző stratégiai kérdésekben döntést hozhat, hanem azokról a kollégiumokról is, amelyek tulajdonképpen a különböző pályázatokat kiírják, és a civil szervezetekkel kapcsolatos végső döntéseket meghozzák, de elég elnagyoltan foglalkozik a törvényjavaslat ezzel a kollégiumi rendszerrel. Ez nem kidolgozott a törvényjavaslatban, pedig erre szükség lenne, és ki lehetne dolgozni, hiszen a mai magyar civil világban vannak már olyan pontok, amelyek tekintetében jól körvonalazódik és jól szerveződik a szféra, még ha az ernyőszervezetek tekintetében nem is, de a különböző szakmacsoportok szerint igen.

Teljesen világos, hogy jól működő szociális, civil szervezetek vannak Magyarországon, hogy olyan kulturális civil szervezetek vannak, amelyek megkerülhetetlenek; hogy a környezetvédelmi civil szervezetek már hosszú évek óta hallatják a hangjukat; és hogy az ifjúsági oktatási civil szervezetek is nagyon jelentős szerepet töltenek be a mai életünkben. Ezért azt gondolom, hogy ezeket a szakterületeket már nevesíteni is kellene a törvényben, mint ilyen témával foglalkozó kollégiumokat Nagyon fontos dolog lenne ez, mint ahogy a régiókat is kezeli a kollégiumok terén valamilyen módon a törvényjavaslat, de nem pontosan. Ki kellene mondani, hogy a létező hét régió szerint szerveződnek ilyen kollégiumok, és ezen túl, ha szükséges, különböző miniszteri rendeletekben lehet ezt szabályozni, de egy vázat érdemes felállítani a kollégiumi rendszer tekintetében is. Nem azt mondom, hogy ennek kell a végleges változatnak lennie, de egy már most jól látható váz felépíthető, és a többi, új kollégium létrehozása pedig a miniszteri rendeletek tekintetében változtatható, ez pedig ad egy rugalmasságot a rendszernek.

Azt hiszem, van még azért néhány pontosításra szoruló dolog ebben a törvényben, az általános indokolás területén is. Ezeket módosító indítványokkal nyilván nem tudjuk megváltoztatni, csak ezért hívom fel itt a figyelmet arra, hogy a törvény általános indokolása több mint 47 ezer magyarországi civil szervezetről ír. Én azt hiszem, nyugodtan írhatnának körülbelül 60 ezer civil szervezetről, vállalhatnák ezt a becslést, mert 2000-es adat ez a 47 ezer, holott tudjuk, hogy azóta sokkal több civil szervezet van már.

A civil szervezetek száma tekintetében 2000-es adattal dolgoznak, de amikor arról beszélnek, hogy mennyi a civil szervezeteknek juttatott állami támogatás, akkor már 2001-2002-es adatokkal foglalkoznak. Azt hiszem, ez nem helyes. Azt írják, hogy a társadalmi szervezetek bizottsága a korábbi években működési támogatást 1600-1800 szervezetnek juttatott - ez egy nagy tévedés. 2001-ben körülbelül 1117 szervezet, 2002-ben pedig valamivel több mint 1700 szervezet kapott támogatást ettől a bizottságtól. Illett volna pontosan utánanézni ennek a dolognak. Ez apróság, ez a törvény lényegét nem érinti, de ne haragudjanak, akinek ezt elő kell készítenie, erre figyeljen oda.

Sajnálom tehát, hogy egy jó ügyet rosszul készítettek elő, csak remélni tudom, hogy ennek ellenére a törvény valóban a civil szervezetek érdekét szolgálja majd. Mi ezen leszünk, és a módosító indítványaink is ezt célozzák. Több száz civil szervezettől kaptunk véleményt, ezek alapján is fogalmaztuk meg a módosító indítványainkat. Innen is köszönöm a civil szervezeteknek, hogy megtiszteltek a véleményükkel.

Ezek után remélem, hogy itt, az Országgyűlésben már a szakmai érvek döntenek majd, és nem a szocialista demokrácia régi reflexei. Remélem, hogy a javaslatainkat nem fogják lesöpörni, és hogy ezután a szakmai érvek is meghallgatásra találnak. Ezért kérem, hogy a pártpolitikai vitáink helyett folytassunk valódi szakmai, szakmapolitikai vitát. Ehhez kínáltuk együttműködésünket a civil szervezeteknek, és ehhez kínálom most az együttműködésünket itt az Országgyűlésben.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 44 2003.05.27. 1:57  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Béki Gabriella hozzászólásában volt több olyan elem, ami nekem nagyon tetszett, és az egyikre szeretnék reagálni.

Azt mondta képviselő asszony, azon csodálkozik, hogy ennek a nemzeti civil alapprogramnak a forrásoldala miért alakult úgy, ahogyan alakult. Jelen helyzetben valóban az az álláspont, hogy az egyszázalékos felajánlások összege nem meríti ki az összes keret felét. Éppen ezért, ha így marad a törvény, ahogy most van, azaz megduplázzák ezt az összeget, akkor az egész egyszázalékos lehetőség nem jut el a civil szférához. Ha ez úgy történne most, mert még nem ajánlják föl teljes mértékben vagy a felét sem az 1 százaléknak az emberek, ha ez úgy történne, hogy a fel nem ajánlott összeg kerül az alapba, akkor több pénz jutna a civil szervezetekhez.

Nekem az a gondolatom, hogy akkor esetleg módosíthatnánk a törvény ezen passzusát úgy, hogy addig, amíg a szervezeteknek ténylegesen kiutalt egyszázalékos összeg, az egyszázalékos lehetőség felét nem éri el, addig akkor az egyébként úgymond föl nem ajánlott összeg kerüljön az alapba. Akkortól, amikor ez a szervezeteknek eljutott összeg meghaladja a lehetőség felét, akkor pedig lépjen be a mostani duplázási szabály. Ez ügyben nagyon örülnék, ha esetleg közös vagy bizottsági módosító indítványt nyújtanánk be. Én magam nyújtottam már be olyan módosító indítványt ezzel kapcsolatosan, hogy ne a ténylegesen szervezetekhez eljutó, hanem a szervezeteknek felajánlott összeg duplázódjon meg. Erre utaltam én is a felszólalásomban. Ehhez kapcsolódva lehetne talán egy ilyen irányú módosítást benyújtani.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 48 2003.05.27. 1:35  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Béki Gabriella fölszólalásában - ahogy mondtam - több elem volt, amit üdvözlök. Egy másik a közhasznúsággal foglalkozott. Ebben a kétpercesben én is szeretnék erről említést tenni, mert valóban úgy van, ahogy képviselő asszony mondta: a tanács, ami most létrejön, szabhat majd irányt, mondhatja meg, hogy bizonyos pályázatoknál mennyire lesz kizárólag csak közhasznú szerveztek részére beadható egy pályázat, mennyire nem. Most a parlamenti vitája van a törvénynek. Nyilván ez a tanács, amikor elkezd működni, a törvény szerint működik, de bízzunk benne, hogy az itt a vitában elhangzottakat is esetleg valamilyen módon figyelembe veszi a munkájában. Szeretném megerősíteni ezt, ami szóba került, azaz nagyon fontos törekedni arra, hogy a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetek külön lehetőséget is kapjanak. Egyúttal fontos látnunk azt, hogy a civil szervezetek többsége még nem rendelkezik ilyen minősítéssel, azaz meg kell hagyni azt a lehetőséget is, hogy amelyik nem közhasznú minősítésű, az is juthasson támogatáshoz, működési támogatáshoz.

Örülök, hogy a parlamentben gyakorlatilag minden párt így gondolkodik, csak mondjuk ki, hogy mindkét típusú szerveződés fontos, értékes, támogatást érdemel, és hogy nyilván az a szándék, hogy a közhasznúsági minősítést minél többen elnyerjék. Érdemes ebbe az irányba megszabni a különböző stratégiai kérdéseket. Ezt szerettem volna én is megerősíteni.

Köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 52 2003.05.27. 2:09  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fodor Gábor hozzászólásra inspirál. Azt hiszem, valóban fontos kérdés az, hogy az egyszázalékos törvény további működésében érdekeltek lesznek-e, maradnak-e a civil szervezetek, és a civil finanszírozás elve, én ezt a dolgot így fogalmaztam meg, amely az egyszázalékos törvénnyel eljött, bekövetkezett, csorbul-e vagy sem. Ez nagyon fontos dilemma.

Hogy ezt a dilemmát még inkább sikerüljön feloldani, rávilágítanék egy olyan kérdésre, ami az egyszázalékos törvény tapasztalataiból is adódik már. Sajnos ez így van, Magyarországon - vélhetően máshol is - a különböző régiókban nem egyforma kereseti viszonnyal rendelkeznek az emberek. Ennek megfelelően nyilván az egyszázalékos felajánlási lehetőség is egy hátrányosabb helyzetű régióban kisebb. A helyi civil szervezetek, amelyek hátrányos helyzetű régióban dolgoznak, eleve nem tudnak olyan egyszázalékos potenciált vonzani, merthogy nincs olyan kereseti viszonyrendszer az adott területen, azaz a helyi emberek nem tudnak akkora egyszázalékos támogatásokat felajánlani, mint esetleg másutt.

Ezt a fajta egyenlőtlenséget egyenlítheti ki egy jól működő kollégiumi rendszer. Ebből a szempontból talán nem baj, hogy ilyen, mondjuk, pénzosztó kuratóriumokhoz nyúl a törvény. Egyetértek azzal, hogy föl kell hívni a figyelmet arra, hogy ugyanakkor a civil finanszírozás elve ne csorbuljon. Ebből a szempontból az a megduplázós javaslat meg éppen a civil finanszírozás elvét segíti, mert a szervezetek érdekeltek lesznek abban, hogy minél több egyszázalékos támogatáshoz hozzájussanak, mert annál nagyobb forrás jut a nemzeti civil alapprogramba. Ez is érdekes vetülete lehet ennek a kérdéskörnek.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 58 2003.05.27. 2:10  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fodor Gábor által elmondott dolgokon nagyon érdemes gondolkodni. Nyilván nem lehet azt csinálni, ezt nem is mondta senki, hogy azokét a szervezetekét duplázzuk meg, amelyek kapnak egyszázalékos felajánlást, és maradjon így a rendszer.

Az egyházaknál érthetően, ahogy Hegyi Gyula mondta, ez megoldható, kevesebben vannak. De nézzük meg, hogy hányan kapnak egyszázalékos felajánlást ma Magyarországon: 18-20 ezer civil szervezet. Amikor erről a civil világról gondolkodunk, azt is tudjuk persze, hogy körülbelül 60 vagy 47 ezer létezik, de hogy ténylegesen hány szervezet működik, az egy másik kérdés. A KSH azt mondja, hogy a felméréseire évről évre jó, ha a szervezetek fele visszajelentkezik. Tehát a 18-20 ezer felajánlást kapó szervezeti szám és a ténylegesen működő civil szervezeti szám között ugyan van különbség, de az már nem olyan nagyon nagy különbség, mintha a 20 ezret a 60 ezerhez mérjük.

Nem azt mondom, hogy azt kell elérni, hogy majd duplázzuk meg a szervezetek által kapott egyszázalékos támogatást, csak ezt a különbséget csökkenthetnénk a ténylegesen működő és az egy százalékot kapó szervezetek között azzal, ha a tanács figyelmét most felhívjuk arra, hogy amikor majd gondolkodnak arról, hogy milyen típusú pályázatokat írjanak ki, akkor ne feledkezzenek el róla - nem tudom, előírhatjuk-e a törvényben, de nagyon jó lenne -, ne feledkezzenek el arról, hogy olyan pályázatot írjanak ki, amihez civil szervezetek azért kapnak abból támogatást, hogy az egyszázalékos kampányukat finanszírozzák, hogy az egyszázalékos felajánlások elnyerését támogassa ez a tanács. Akár támogasson olyan szervezeteket - tudjuk, vannak ilyenek, nagyon jól működnek -, amelyek ilyen országos kampányokat is végeznek. Fordítsunk ebből a nemzeti civil alapprogramban lévő összegből akár egy meghatározott százalékot is az egyszázalékos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) felajánlások további bővítésére.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 66 2003.05.27. 2:05  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magam is mélységesen egyetértek Tóbiás József utóbbi gondolatával és nagyon sok más fölvetésével is. Igen, legyen mindenkinek hozzáférhető a működési támogatás, közhasznú, kiemelkedően közhasznú vagy ilyen minősítéssel nem rendelkező szervezeteknek is. Azzal is egyetértek, hogy nyilván nem jut el egyformán minden információ a civil szervezetekhez, illetve nagyon sok olyan civil szervezet van, amelyik nem akar beleszólni a törvényalkotás folyamatába. Ezt elfogadva, ezzel egyetértve ugyanakkor továbbra is fenntartom azt, hogy nem volt megfelelően széles körű az egyeztetés a civil szervezetekkel sem az előkészítés folyamatában, sem a már benyújtott törvényjavaslatról történő egyeztetés során. Különösen ez az utóbbi nem volt ilyen.

Sajnálom, hogy nem jutott eszébe senkinek, hogy a civil szolgáltató központoknak is elküldje, a civil szolgáltató központoknál - ami egy Miniszterelnöki Hivatal által támogatott program - lévő civil szervezeti címlistákon szereplők megkaphassák ezt a törvényjavaslatot, és véleményt mondhassanak. Sajnálom, hogy nem jutott eszébe a kormányzatnak, hogy azon szervezetek címére, amelyek az előző években a társadalmi szervezetek bizottságától, a parlamenttől működési támogatást kaptak, elküldjék a törvényjavaslatot, és kérjenek véleményt róla. Azt különösen sajnálom, hogy akiknek el is küldték, csak két napot hagytak arra, hogy véleményezzék a már elkészült törvényjavaslatot. Ezt továbbra is fenntartom, egyetértve azzal, hogy nem akarom, nem kívánom, nem kívánhatja senki, hogy 47 ezer vagy 60 ezer szervezettel történjen egyeztetés. De mégis a 60 ezer és az ötszáz között lényeges különbség van, meg a 60 ezer és a kétezer között lényeges különbség van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

A következő kétpercesben elmondom a következő gondolatomat. Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 74 2003.05.27. 2:01  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nemhiába vitatkozunk, valóban egyformán gondoljuk: törekedjünk arra, hogy minél több szervezet véleményt mondhasson különböző jogszabályokról, akár a civil szervezeteket érintőekről, vagy más, de az ő életüket befolyásoló javaslatokról.

Tóbiás József hozzászólásában - nem most a kétpercesben, hanem korábban - említett két elemet, amire még reagálni szeretnék.

 

 

(12.40)

 

 

Az egyik a civil stratégia. Továbbra is úgy gondolom, hogy fontos lett volna, hogy az is itt legyen előttünk, és arról is vitatkozhassunk. Nagy örömmel hallgattam miniszter asszonyt, ő a hozzászólásában a civil stratégiáról hosszasan beszélt. Ő ezt megtehette, nekem erről a törvényjavaslatról kell beszélnem, ami itt van előttünk; ha a civil stratégia itt lesz, majd arról szintén el tudjuk mondani a véleményünket, de már csak ezért is jó lett volna, ha itt van, mert akkor mindnyájan tudnánk erről véleményt mondani.

Tóbiás József felvetett még egy olyan elemet is, ami szintén nagyon fontos, és még senki nem mondta itt a Házban, és szöget ütött a fejembe: a kontroll kérdését. Azt, hogy az a támogatási összeg, ami eljut a civil szervezetekhez, egyébként nemcsak ezen alapból, hanem máshonnan is, hogyan ellenőrizzük annak a felhasználását, hogyan teszi átláthatóvá a kormányzat, ha közpénzről van szó. Sok idevonatkozó törvény van, ami érvényes az ilyen dolgokra, de az jutott az eszembe, hogy ennél a javaslatnál, azaz itt a nemzeti civil alapprogramról szóló törvénynél nem nagyon beszél erről a törvény, nem is említ semmit azzal kapcsolatosan, hogy hogyan történik ez.

Nyilván ezzel talán nagy baj nincsen, mert vannak más törvények, amelyek vonatkoznak erre, de talán érdemes erről a kérdésről beszélni, már csak azért is, hogy a majdani tanács is tudjon erről, hogy milyen kulcskérdés a kontroll szerepe, mert az a bizalmat erősíti a civil társadalom iránt.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 80 2003.05.27. 1:51  13-85

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szervezetek véleményezésével kapcsolatban még csak egy gondolatot: az sem lenne jó, ahogy Hegyi Gyula mondta, hogy a Duna jegén történne ez, mert az is Budapesten van, és nem vidéken. (Derültség. – Hegyi Gyula: Győrben és Mohácson is van Duna.)

Hegyi Gyula a hozzászólásában kitért arra is, hogy na végre, megtaláltuk azt a megoldási módot, amivel el lehet osztani ezt a működési támogatást, 13 évig ezt nem sikerült, és micsoda nagy eredmény ez. Erről szó sincs! Egy olyan támogatási rendszer alakul ki, ami egyébként már a programfinanszírozás területén, mindenütt másutt működik, a pályáztatási rendszer. Nem találtunk meg mi semmi új dolgot, az feltétlenül új elem, hogy civil szervezetek képviselői is részt vehetnek a döntéshozatalban, de a különböző tárcáknál ez már hosszú évek óta így működik. Olyan döntéshozó szerveket alakítanak ki, amibe meghívják a nagy országos szervezeteket. Ez működik a programfinanszírozású rendszerben több kormány óta. Tehát nem találtunk fel e tekintetben semmi újat, és oszlassunk el azért egy félreértést, valaki már szóba hozta nagyon helyesen, hogy persze, amiről beszélünk, fontos a működési támogatás emelése mellett, de itt mégiscsak - talán Vígh Ilona mondta - 5-6 milliárd forintról van szó, amikor több száz milliárd forintot kapnak, nagyon helyesen, főleg normatív úton is a civil szervezetek.

Tehát ez az összes civil szervezetnek jutó állami támogatásnak csak egy elenyésző része, lehet, hogy még 1 százaléka sincs. Tehát nem arról van szó, hogy itt most megoldódik minden probléma. Ez a működési támogatás területén fontos, de ne fényezzük jobban az ügyet, mint amennyire kell.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 82 2003.06.02. 2:54  81-87

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A Nemzeti Színház már építése idején is a szocialista rágalmak egyik célpontja volt. Átadása után főleg a nagyszabású avató előadás - Madách: Az ember tragédiája - hatására kezdtek elcsitulni körülötte a hullámok. Ám jött Görgey Gábor! A kulturális miniszter rendezésében tragikomédiát láthattak az emberek - csak nem a színpadon.

 

 

(15.40)

 

A miniszter Huszti Pétert botrányos körülmények között kinevezte, majd a felháborodás hatására leváltotta. Végül pályázat útján Jordán Tamás lett a Nemzeti Színház igazgatója. Úgy tűnt, hogy ezután tényleg a művészeté lesz a fő szerep a nemzet színházában - sajnos nem így lett. A Nemzeti tragédiája tovább folytatódik. Jordán Tamás az ötvenedik előadás után levette a műsorról Az ember tragédiáját. Szikora János, az előadás rendezője ezután felhívta Jordánt, és több javaslatot tett az igazgatónak. Kérte, hogy az előadás maradhasson műsoron. A hírek szerint Jordánt ez nem érdekelte. Vállalta, hogy csökkenti az előadás költségeit. Jordánt ez sem érdekelte. Felajánlotta Szikora János, hogy egy közönségszervező cég segítségével megtölti a színházat az előadásokra. Jordán Tamás ezt is elutasította. Úgy tűnik, Jordán minden javaslat elől elzárkózott, és végső érvként hozzátette: “Azért vesszük le, mert én így döntöttem.ö

Tisztelt Miniszter Úr! Az utolsó előadás előtt felhívtam a színház jegyirodáját, hogy az állítólag félig üres nézőtér egy székét elfoglaljam. A pénztáros hölgy közölte, hogy minden jegy elkelt. Nem baj, mondtam, a lépcsőn ülve is szívesen megnézem utoljára Az ember tragédiáját. Sajnos, állóhelyre sem tudok jegyet adni - így a hölgy -, a lépcsők is zsúfolásig lesznek. Ezek után is azt állítja Jordán Tamás, hogy nincs érdeklődés az előadásra?

Tisztelt Miniszter Úr! Madách műve a magyar drámaírás gyöngyszeme; sokat elmond a kultúrához való viszonyunkról a róla alkotott véleményünk. Több kérdés is felmerülhet a darab műsorról való levétele kapcsán. Jordán Tamás a hírek szerint tehát azt mondta: “Azért vesszük le, mert én így döntöttem.ö

Kérdezem a miniszter úrtól: önt meggyőzi ez az érv? Ön szerint lehetséges, hogy Jordán igazgató úr eme magvas válaszát Madách ihlette? Lehet, hogy Jordán Tamás szándékosan sorvasztotta el az előadást? Ön szerint elfogadható a Nemzeti Színház vezetőjétől, hogy semmit nem tesz azért, hogy Madách műve műsoron maradhasson? Jordán pályázatában szerepelt, hogy ő semmit sem fog tenni azért, hogy az előadások sikeresek legyenek?

Várom a válaszait. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban. - Szórványos taps az MDF soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 86 2003.06.02. 1:08  81-87

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a válaszait, miniszter úr, bár nem pontosan a kérdésekre felelt. Az utóbbi megjegyzésével, ha így cselekednének önök is, egyetértenénk. (Derültség az SZDSZ soraiban.) Elvileg egyet is értünk. De mit csinálnak a szocialisták például a Terror Háza múzeum ügyében (Közbeszólások, felzúdulás az MSZP soraiban.), ami még csak nem is intézménye a minisztériumnak? Azt mondják (Közbeszólások az MSZP soraiból: Tárgyra! - Ne mellébeszélj!), hogy meg kell vizsgálni azt a koncepciót, ami szerint ott megrendezték azt a kiállítást. Na, ez a beleszólás; ez a beleszólás a kultúra életébe.

Remélem, hogy nem folytatják ezt a gyakorlatot, öntől, miniszter úr, ezt is várjuk, de abban valóban egyetérthetünk, hogy ezt a drámát játszania kell a Nemzeti Színháznak, különösen akkor, ha több mint 2000 millió forintot kap a költségvetéstől ez a színház. És remélem, játszani is fogják. Tudja, csak egy dolgot sajnálok: azt, hogy Görgey Gábor felesége, Iván Ildikó nem játszott ebben a darabban, mert lehet, hogy akkor az még ma is műsoron lenne. A válaszát nem fogadom el. (Derültség, taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólások. - Bársony András: Ez nem opera! Ez színház!)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 50 2003.06.03. 10:12  45-113

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tekintve, hogy írásban is jelentkeztünk, természetesen a vita első szakaszához is szeretnék hozzászólni, hiszen számtalan módosító javaslattal éltünk. Tekintettel arra, hogy egy nagyon fontos törvényről van szó, egy olyanról, ami a kormány általi beterjesztés időpontjában egy jó szándékú javaslatnak tűnt, ezért éltünk is módosító javaslatokkal, hogy lehetőleg még jobb legyen. Miért mondom, hogy csak akkor tűnt jó szándékúnak? Ez előrevetíti azt a vitát, amire itt majd a második szakaszban is sor kerül, mégpedig azt, hogy vannak módosító indítványok, amelyek a javaslat támogatási részét elhagynák ebben az évben, azaz nem lenne egy fillér sem ennek a megvalósítására, és legalább 2 és fél milliárd forintot elvesznek a civil szférától ezzel a törvényjavaslattal.

Az 1. §-ban a 9. ajánlási ponthoz szeretnék indoklást fűzni. Az egy olyan módosító javaslat, amely azt célozza, hogy a civil szervezeteknek az ezen törvény alapján, mint alapprogramból adott működési támogatása milyen arányú legyen. Az eredeti javaslat azt mondja, hogy 60 százaléka ennek a támogatásnak, ennek az alapnak működési támogatási felhasználású legyen, azaz olyan pályázatokon kell civil szervezetekhez eljuttatni, amelyek működési célú pályázatok. 60 százalékát mondja ennek a javaslat. Én úgy vélem, emelni szükséges ezt az összeget. Én magam 80 százalékos arányra tettem javaslatot az egyik módosító indítványomban. Azt gondolom, hogy ez az alap éves szinten már induláskor is több mint 5 milliárd forint lesz majd, az idén, ebben az évben lehetne 2 és fél milliárd forint, de - még egyszer hangsúlyozom - a kormány az előzetes egyeztetések ellenére támogatja azt a módosító javaslatot, hogy az idén nulla forint legyen. Ez egy megdöbbentő dolog, és az egész folyamat becsapása. Mindenesetre, ha majd föláll ez a rendszer, akkor minimum több mint 5 milliárd forint lesz ebben az alapban. De ha növekszik az 1 százalékos felajánlás, arányosan ez még több támogatás lesz. Ennek, ha csak az 5 milliárddal számolunk, a 60 százaléka 3 milliárd forint. Még mindig van egy 2 milliárd forintos összeg, amely mindenféle más, egyébként persze fontos, de arányában talán nem ennyire támogatandó célokra fordítható: programfinanszírozásra, kutatásra, oktatásra, szervezetfejlesztő programokra, civil szervezeti hálózatok támogatására. Gondolom, sok ilyenre, ezt majd meghatározza az a tanács, amelynek ez a feladata. De ez az összeg véleményem szerint magas. Ha 80 százalékra emeljük a működési támogatást, mi történik? Csak az 5 milliárdos éves szinttel számolva 4 milliárd forint, ami működési támogatást szolgál, és még mindig 1 milliárd forint, ami egyéb programokra juthat. Az is egy jelentős összeg, tudjuk jól, több mint 1000 millió forint.

Azt hiszem, ez a javaslat azért fontos, mert azt a hiányt, ami a működési támogatások területén megvan a kezdetektől fogva, a magyar civil szféra újjászületése óta, orvosolhatja. Még ez sem lesz elég szerintem, a létező 60 ezer, talán a napi működést folytató, körülbelül 30 ezer szervezet részére mindenképpen szükséges, hogy emeljük ezt az összeget. Ezért javasoltam ezt.

A 13. ajánlási pontban arra teszek javaslatot, hogy az az összeg, amely a nemzeti civil alapprogramba kerül, ne aszerint kerüljön bele, hogy mennyi az 1 százalékos felajánlások alapján ténylegesen kiutalt összeg - az eredeti javaslat ezt duplázná meg -, hanem a felajánlott összeg legyen az, amely megduplázásra kerül. Mindig több, amit felajánlanak az emberek, mint amit ténylegesen megkapnak a civil szervezetek. Nagyon sok szervezet nem veszi igénybe a neki felajánlott összeget, vagy nem veheti igénybe.

Ez azért is fontos, mert időben sem mindegy, hogyan kezeljük ezt a dolgot. Az, hogy ténylegesen kiutalt összeg, valamikor az év legvégére derül ki, hogy ténylegesen igénybe veszi-e egy szervezet, vagy sem. De az, hogy mennyi 1 százalékot ajánlottak föl az emberek, hogy mennyi a felajánlott, azt már lehet tudni az év közepén, több hónappal hamarabb tisztában lehetünk azzal, hogy az az összeg véglegesen, összegszerűen mekkora, amely a nemzeti civil alapprogramba kerül. Ezért is fontos véleményem szerint ez a javaslat. Mellesleg pedig néhány 100 millió forinttal többet is jelent a civil szervezetek részére.

A 16. ajánlási pontban egy olyan módosító indítványomról van szó, amely összefügg a 17-essel. Ez arról szól, hogy az egyesületek és az alapítványok esetében azt mondja ez a nemzeti civil alapprogram, hogy ebből az alapból azok a szervezetek lehetnek kedvezményezettek, akik már legalább egy egész éves működést maguk mögött tudnak, tehát az előző naptári év egészében működtek. Én úgy tartom, hogy ezzel nagyon sok olyan kezdeményezést kiszorítunk a támogatotti körből, akiket pedig valamilyen módon mindenképpen támogatnunk kell. Javaslom elhagyni “az év első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vettö szövegrészt, és azt gondolom, hogy ebből az alapból mindenkinek, aki létező, bejegyzett, a bíróság által elismert civil szervezet, meg kell adni a lehetőséget, hogy támogatást kapjon. Ez nem azt jelenti, hogy csak ők kapnak támogatást, és más nem. Meg kell adni a lehetőséget, hogy ők kapjanak, mert például ismerjük, életszerű a dolog: sok olyan szerveződés van, amely nem vetette nyilvántartásba magát bíróságon, de működik, már lehet, hogy több éve is mint közösség, mint civil közösség, dolgozik, teszi a dolgát, de nincs nyilvántartásba véve. Lehet, hogy most, pont azért, mert van egy ilyen jó lehetőség, amit esetleg ez a törvény majd kínál valamikor - mint megtudtuk, mert az idén nem lesz benne pénz, mert azt az ígéretet, amit a 2 és fél milliárd forintra erre az évre tettek, elveszik a civil szervezetektől -, lehet, hogy ők is nyilvántartásba vetetik magukat, mármint ezek a közösségek, akik évek óta csak közösségként működnek. Márpedig, ha ez a javaslat így marad, ahogy van, akkor hiába teszik ezt meg, még egy újabb évig el vannak zárva ettől a támogatási lehetőségtől. Ez nem helyes véleményem szerint.

Ha valaki azt mondja, hogy de, jó ez, mert miért kéne mindenkinek támogatást adni, aki most megalakul, szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem ezt mondom. Azt mondom, hogy a lehetőséget kell megadni a szervezeteknek. Nyilvánvaló, a kollégiumok eldöntik majd, ki az, aki megérdemli a támogatást egy pályázat alapján, és ki az, aki nem. De ha a lehetőséget is elvesszük, akkor ez nem fér össze ennek a törvénynek a szellemével, legalábbis az én véleményem szerint. A 16. és a 17. ajánlási pontban e tekintetben teszek tehát módosítást, és kérem, hogy ezt fontolják meg mind az alapítványok, mind az egyesületek esetében!

A következő az 59. ajánlási pont, amely arról szól, hogy zárt ülést tartsanak-e vagy tarthatnak-e a tanácsok és a kollégiumok vagy sem, illetve a zárt ülések rendjét szabályozza.

 

 

(12.20)

 

Véleményem szerint egy olyan ügyről van szó, amikor teljesen felesleges, főleg már a törvényben erről rendelkezni. Olyan fontos dolgokról nem írnak ebben a törvényben, hogy arányában a támogatásnak hány százaléka lehet az, mondjuk, maximum 1 százaléka, ami az egész rendszer működési költségeit, a tanács, a kollégium adminisztrációs költségeit fedezheti - ilyenről nem írnak. Bezzeg arról hosszan értekeznek több soron át, hogy hogyan kell kétharmados, egyéb többséggel zárt ülést tartani ezeknek a tanácsoknak, kollégiumoknak. Nem helyes, ne tartsanak zárt ülést, legyen nyilvános ez a folyamat, éppen ezért javaslom, hogy hagyjuk el a törvény szövegéből a zárt ülések lehetőségére vonatkozó javaslatokat.

A 61. ajánlási pontban arra teszek javaslatot, hogy a két legnagyobb példányszámú országos napilapban kelljen meghirdetni azokat a pályázatokat, amelyek ezzel az alappal kapcsolatosak. Egy kapcsolódó módosító indítvánnyal pontosítom is ezt a javaslatomat, és nyilván, ahogy a kormány egyetértett korábban ezzel a javaslattal, egyet fog érteni a kapcsolódó módosítással is, ami azt célozza, hogy a két legnagyobb példányszámú országos politikai napilapban kell ezeket megjelentetni, hiszen nyilvánvalóan ez a szándékunk, ez az, amit olvasnak a szervezetek is, és nyilván nem a bulvársajtót szeretnénk előtérbe helyezni a civil szervezetek szempontjából.

Ha megengedik, még van egy, a 62. ajánlási pont, ahol azt mondják szocialista képviselők, hogy ennek az alapnak legalább 80 százalékát nyilvános pályázaton kell meghirdetni. Azt hiszem, hogy ezt a módosítást nem kellene elfogadnunk, maradjunk annál a változatnál, hogy itt mindent nyilvánosan kell meghirdetni, nemcsak a 80 százalékát kell nyilvános pályázaton meghirdetni az alapnak, hanem az egész alapot nyilvános pályázatokon kell eljuttatni a civil szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket; majd a második szakaszban szeretnék újra szólni. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 56 2003.06.03. 2:10  45-113

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Még az imént szerettem volna Pettkó András képviselő úr egyik javaslatát méltatni és megerősíteni, hogy az milyen fontos. Talán emlékeznek rá azok, akik itt voltak, az általános vitában szóba került, hogy jó-e az így, hogy az egyszázalékos felajánlásokat duplázza meg és az egyszázalékos felajánlások alapján helyezik az összegeket az alapba, s így lesz nemzeti civil alapprogram. Ugyanis amikor az összes egyszázalékos lehetőségnek kevesebb mint a felét ajánlják fel az emberek vagy ennyi jut el a szervezetekhez, akkor, ha ezt megduplázzák, nem használjuk ki a teljes keretet, a teljes egy százalékos lehetőséget. Még az idén ez volt a helyzet. Valamivel kevesebb mint a felajánlott lehetőség ötven százalékát ajánlják fel az emberek egyszázalékos felajánlásként a szervezeteknek. Akkor többen - az SZDSZ politikusai is - jelezték, érdemes lenne meggondolni azt, hogy addig, amíg nem éri el a felajánlás összege, vagy a célba ért támogatások összege a felét az egy százalékoknak, ne sérüljön a civil szféra érdeke, tegyük lehetővé, hogy kapják meg mégis a támogatások nagyobb részét.

Pettkó András javaslata ezt találja el nagyon pontosan, ugyanis kimondja azt, hogy nem lehet a nemzeti civil alapprogram éves támogatási kerete kevesebb, mint az egyszázalékos lehetőség fele. Ezt szerettem volna méltatni. Azt hiszem nagyon pontosan van megfogalmazva, egyértelmű, világos, addig érvényes, amíg így működik a dolog, amikor már többet ajánljanak fel az emberek, mint az ötven százaléka az egy százaléknak, akkor az duplázódik és az a jó a civil szervezeteknek. Én nagyon bízom benne, hogy a kormányzat ezt támogatja. Bár ahogy kiürítik és elvesznek két és fél milliárdot ebben az évben a szférától, nem tudom, hogy az idén ezt meg tudják-e azt adni mégis. Köszönöm szépen a figyelmet.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 60 2003.06.03. 2:15  45-113

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Még az első szakaszhoz kapcsolódik, és Pettkó András is utalt rá, az ő módosító javaslatuk volt, és ha megengedik a következő kétpercesben erről a kérdésről szeretnék beszélni. Miről is? Arról, hogy az alapprogram milyen dolgokat kíván támogatni.

Pettkó András és Csampa Zsolt fogalmazza meg a 7-es ajánlási pontban található szöveget. Egy módosító indítványukban azt mondják, hogy a civil szervezetek tevékenységéhez szükséges infrastrukturális beruházások támogatása is kerüljön be ebbe a körbe. Ahogy képviselő úr is említette, és ahogy ebben a javaslatban megfogalmazták: ez egy nagyon fontos és elengedhetetlen - elengedhetetlen - dolog.

 

 

(12.40)

 

 

Ugyanis ha komolyan gondoljuk azt, hogy a magyar civil szféra a korábbi mennyiségi fejlődés után ma már a minőségi fejlődés szakaszában tart, és nagyon fontos az intézményesülése, az, hogy feladatokat vállal át nagyon sok esetben, akkor elengedhetetlen, hogy ebből a nemzeti civil alapprogramból az ilyen, úgymond intézményesült, közfeladatokat is ellátó szervezetek kaphassanak infrastrukturális támogatást, beruházásukat lehessen támogatni.

Ehhez a ponthoz kapcsolódik a szocialista képviselők javaslata, ami pedig azt mondja, hogy civil érdek-képviseleti tevékenység is támogatható legyen ebből az alapból. Úgy vélem, ez is egy nagyon fontos javaslat; az alapjavaslatból ez is kimaradt - semmi baj, azért van parlamenti vita, hogy lehetőleg javuljon a törvény. Én úgy látom, itt van két olyan elem, amivel ha bővítjük a támogatási lehetőségek körét, akkor nagyon jót teszünk a magyar egyesületi, alapítványi világnak, hiszen a civil érdekképviseleti tevékenység is nagyon fontos, ez jelenti azokat az ernyőszervezeteket, amelyek ma még inkább csírájukban vannak jelen a magyar civil társadalomban. De azzal, ha helyben nagyon sok szervezet működni tud, nyilván elindul egy szövetségkeresés, egy ilyen szerveződés, és ebben fontos lesz, hogy ehhez is lehet tartalmi támogatást is adni.

Én bízom benne, hogy a kormány mindkét javaslatot támogatni is fogja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 72 2003.06.03. 2:08  45-113

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Még nem tartunk a második szakasznál, a 73. ajánlási pontnál, amely alapján kormánypárti szocialista képviselők az eredeti javaslathoz képest több mint 2,5 milliárd forintot elvesznek a civil szervezetektől. Arról majd a rendes hozzászólásomban fogok szólni, bár Baja Ferenc államtitkár úr ezt a dolgot próbálta megmagyarázni.

Államtitkár úr, amikor ön arról beszél, hogy az előző ciklusban milyen támogatást kaptak a civil szervezetek, akkor elfelejti hozzátenni, hogy működési támogatást, s még persze ez sem lenne pontos, hanem a parlamenten keresztül juttatott működési támogatást. Mert tisztában kell lennünk azzal, hogy a civil szervezetek nem ezt és nemcsak ezt a támogatást kapták, ez a legkisebb része annak, ami az előző években a parlamenten keresztül eljutott hozzájuk működési támogatásként. Az egyébként évről évre mindig az inflációt meghaladta, míg a Horn-kormány idején több mint százmilliót kivontak ebből az alapból. De mindegy is. A számok a következőt mutatják összes civilszervezeti támogatásként: míg 1998-ban nem érte el az 500 milliárd forintot az összes támogatás - normatív, nevesített, pályázatokon keresztül juttatott támogatások -, amit egyesületek, alapítványok kaptak, addig 2002-ben már némiképp a 600 milliárd forintot is meghaladta. Ez azt jelenti, hogy jelentősen emelkedett az előző ciklusban az egyesületeknek, alapítványoknak juttatott támogatás, és ez alatt értük el, hogy az állami támogatás a szervezeti bevételi struktúrában megközelítette a 30 százalékot, míg korábban, 1998 előtt jó, ha 20 százalék volt.

Látom, a kormány köztisztviselői most súgnak a szocialistáknak, hogy majd mit reagáljanak erre a felvetésemre. Köszönöm szépen. Bizonyára így született meg az a javaslat is, amely a 73. ajánlási pontban elvesz több mint 2,5 milliárd forintot a civil szervezetektől. Egyébként kérem a köztisztviselőket, hogy az esküjükhöz híven dolgozzanak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 80 2003.06.03. 2:22  45-113

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Van olyan fontos a téma, hogy ebéd helyett is beszéljünk erről, sőt, ennél véleményem szerint még fontosabb.

Ha megengedik, elmondom, hogy vették el ezt a pénzt a civil szervezetektől, de majd elmondom a második szakaszban is, most kétpercesben reagálok a Béki Gabriella által elmondottakra.

A kormánynak volt egy eredeti törvényjavaslata, a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat, ebből egyértelműen kiolvasható, hogy már az idén július közepétől fel kívánják tölteni ezt az alapot, és a törvény betűjéből adódóan több mint két és fél milliárd forint jut ebbe az alapba. Ez a beterjesztett törvényjavaslat: 2003 május. Megkérdőjelezhetetlen, erről szól ez a törvény, be tetszettek terjeszteni. A beterjesztett törvényhez képest most egy olyan módosító indítvány születik, amely olyan értelmű, hogy nem kerül pénz ebbe az alapba az idén. Azaz a beterjesztett törvényjavaslathoz képest, amit a jelenlegi kormány terjesztett be, elvesznek két és fél milliárd forintot a civil szervezetektől. Erről beszélek: a beterjesztett törvényjavaslathoz képest! Nem kellett volna megígérni a civil szervezeteknek, nem kellett volna megígérni a magyar parlamentnek, a magyar társadalomnak egy ilyen törvény formájában. Ez nem helyes dolog. Én erről beszélek, nem többről.

Egyébként pedig szeretném biztosítani az államtitkár urat, hogy nagyon sok mindenben egyetértünk a törvény kapcsán is és a szemlélet kapcsán is, hogy a civil szervezeteknek minél nagyobb forrás jusson. Egyetértek az államtitkár úrral, valóban sokat nyer jövőre a civil szféra ezzel a törvénnyel - végre világos beszédet hallunk. A bizottságban mismásolnak a képviselők, akik meg benyújtották, bizonyára különösen. Köszönöm az államtitkár úrnak, hogy világosan elmondta: van költségvetési kényszer is abban, hogy ez így alakul ki, hogy az idén nem adnak pénzt ennek az alapnak. Az eredeti szándékuk ez volt, a törvényt, amit beterjesztettek, így fogalmazták meg, most mégsem adnak. De ez legalább világos beszéd, erre várunk, és ha ez így hangzik el, akkor mindenkinek világos lesz, miért is történik ez így, és nem kell mindenféle ködösítéssel megpróbálni megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
94 4-8 2003.10.13. 2:32  1-12

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Miniszter Úr! Jó volt hallgatni önt. Jó volt, mert az angliai kulturális évad kapcsán egy olyan eseményről számolt be, amely mindnyájunk szívét megdobogtatja. Joggal várhatjuk a rendezvény sikerét, hiszen tudjuk, milyen jól sikerült az ön által is idézett, a polgári kormány által szervezett, 2001-es franciaországi magyar kultúra éve programsorozat.

A polgári kormány fontosnak tartotta a magyar kultúrát népszerűsítő nagy rendezvényeket, ugyanakkor tisztában voltunk vele, hogy színvonalas programokkal csak akkor jelenhetnek meg művészeink, ha a kultúra hazai támogatási rendszere működő és méltó körülményeket tud biztosítani az alkotóknak és a kulturális élet szereplőinek. Ezért a több százmillió forintos francia és olasz rendezvénysorozat mellett a kulturális költségvetés 2002-re megháromszorozódott.

Kedves Miniszter Úr! Örömteli, hogy az önök kormánya is folytatja a polgári kormány által elindított rendezvénysorozatot. Jó, hogy legalább ezt megtartják. Ha a gazdaságpolitikájuk alakításakor is hallgattak volna a jó szóra, a józan észre, akkor talán nem szüntetik meg a Széchenyi-tervet, és az ország gazdasági helyzete is másképp állna. Most takarékoskodást hirdetnek, de nem más ez, mint leépítés.

Örülök az angol kulturális évadnak, de ezt az örömöt sem fedi el az, hogy önök jövőre a kulturális területek többségének kevesebb pénzt adnak, mint tavaly. A nemzeti örökség programra, a műemlékek megújítására 58 százalékkal kevesebb jut a támogatásból, a múzeumok rekonstrukciójára 40 százalékkal, az önkormányzati színházak támogatása is jelentősen csökken. Ráadásul a rezsiköltségek miatt, leginkább a drasztikus gázáremelés miatt az egekbe emelkedik a színházak fenntartása is - nem látjuk a költségvetésben ennek az ellentételezését.

Kedves Miniszter Úr! (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Remélem, hogy az angol kulturális évad rendezvényein történő találkozásaink is…

 

ELNÖK: Képviselő úr!

 

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): …alkalmat kínálnak, hogy ezen javítsunk…

 

ELNÖK: Képviselő úr, kettőperces felszólalásra van lehetősége.

 

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Nagyon szépen köszönjük a meghívását. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 223 2003.10.20. 4:37  220-539

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kevesebbet beszélünk egy olyan módosításról, amely ebben az adótörvényben bújtatva van jelen. De ha figyelmesen olvassuk ezt a törvényjavaslatot, lehet látni, hogy már ez is olyan előszele volt a költségvetésnek, hogy inkább csak elvesz, merthogy az egyszázalékos törvény kapcsán olyan passzusok vannak benne, amelyek elfogadhatatlanok.

Az én módosító indítványaim, amelyek a 287., 288. és 289. ajánlási pontokhoz kapcsolhatók, arról szólnak, hogy az úgynevezett egyszázalékos törvényben ne engedjük meg azt, hogy a jövő évtől ne kaphassanak a múzeumok, a könyvtárak, a különböző művelődési házak felajánlást az emberektől. Jelenleg ugyanis az egyszázalékos törvény úgy működik, hogy az emberek elsősorban egyesületeknek, alapítványoknak ajánlhatnak föl támogatást, és a törvényben kedvezményezetti körként szerepel még nagyon sok olyan szolgáltatás, elsősorban kulturális, amire az emberek sok tízmillió forintot áldoznak évről évre.

Jellemző az, és a törvény is így szól, hogy az önkormányzati fenntartásban működő könyvtárak, művelődési házak is támogatást kapnak, mert a törvény szerint jelenleg kedvezményezettek lehetnek. '96 óta évről évre így van ez, senki nem nyúlt még ehhez. Még egyszer mondom, több tízmillió forintot ajánlanak föl az emberek erre a célra. Érthetően, hiszen fontosak számukra ezek az intézmények: a gyerekek oda járnak olvasni, kistelepülésen egyedül ott vannak programok, közösségi tér, annak fenntartása fontos egy helyi lakosnak. Főleg akkor, ha helyben nincs civil szervezet, egyesület vagy alapítvány, amelynek egyébként fölajánlhatná az adójának ezt az 1 százalékát. Ezért is van az, hogy míg nagyon sok intézmény gyakorlatilag nulla forint felajánlást kap országosan is ezen törvény kapcsán, azért a művelődési intézmények mégis tízmillió forintos nagyságrendben kapnak ilyen felajánlást.

Azt gondolom, hogy amíg más módon az állam ezt a támogatást nem pótolja a kulturális szférában, addig nem lehet elvenni ezt a támogatási lehetőséget a művelődési házaktól, a könyvtáraktól. Márpedig a szocialisták, azaz a kormány javaslata most ezt célozza. Azt mondják, hogy nincs erre szükség, ne ajánlhassák föl az emberek ezt az összeget a kulturális területen tevékenykedő intézményeknek, és közben beterjesztették a költségvetési törvényjavaslatot, amely ugyanúgy elvesz ezektől az intézményektől, azaz ezt az adható támogatást sem kompenzálja, nem tartalmazza a költségvetési törvény sem ennek az ellentételezését.

Ez megengedhetetlen, ezért is nyújtottam be módosító javaslatomat, amely egyébként a kulturális bizottságban támogatást kapott, és nagyon örülök, hogy a kulturális bizottság ezt megszavazta. Arra buzdítanám itt kedves képviselőtársaimat, hogy gondolkozzanak el ezen, hiszen néhány tízmillió forintról van szó, de elsősorban helyben és kistelepüléseken működő művelődési intézményekről, könyvtárakról és kultúrházakról, közösségi házakról. Ez szerintem fontos, hogy megmaradjon.

Értem a szándékot, hogy profiltisztítást szeretnének az egyszázalékos törvény kapcsán, hogy ott csak egyesületek, alapítványok kaphassanak támogatást. Vannak is olyan elhagyandó területek, amelyekre nem is nyújtottam be módosító indítványt, magam is egyetértek azzal a részével, mert az élet igazolta, hogy nem ajánlanak föl az emberek több olyan intézménynek, amely eddig is kedvezményezett volt. De azoknak, akiknek eddig támogatást adtak az emberek, hagyjuk meg a lehetőséget. Bízom benne, hogy a módosító javaslat majd megkapja a többséget, amikor erről szavazunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 4 2003.10.29. 17:23  1-277

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor kézhez kaptam a költségvetést, ezt a vaskos kötetet, először a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fejezetét lapoztam fel. Mint a kulturális bizottság alelnöke, talán megengedhető, hogy ezzel kezdtem. Megnéztem a számokat és elszomorodtam. Elszomorodtam, mert szinte minden terület rosszabb helyzetben lesz jövőre, mint amilyenben az idén volt. A számok ezt mutatják, és ezt a valóságot még a miniszter úr kincstári optimizmusa sem tudta-tudja elfeledtetni - bár lehet, hogy nem ugyanazt a költségvetést nézzük, mert a szocialisták arról beszélnek, hogy a kultúra nyertese lesz ennek a költségvetésnek. De ez nem igaz. Nem igaz, mert az az emelkedés, ami ebben a költségvetésben, a kulturális fejezetben látszik, az valóban, a kultúra egészét tekintve csak látszólagos. Látszólagos, mert van legalább ötvenhárom címsor ebben a költségvetésben, amelyen kulturális támogatást ad az állam, és ebből van három, ami emelkedik, és az ötvenháromból legalább ötven, ami nem változik vagy drasztikusan csökken.

Mi az a három, ami emelkedik? Ismerjük el, fontos dolog. Fontos, de új dolgokról van szó. A millenniumi városközpont, kulturális tömb, amely itt épül Budapesten, a Nemzeti Színház mellett, és lesz benne - reméljük, majd így hívják - nemzeti hangversenyterem és modern magyar művészeti múzeum, és a hagyományok háza is itt kap majd elhelyezést, ez egy olyan program, amelyet a polgári kormány kezdett el, a polgári kormány indította ezt az építkezést. A befejezése mostanra esik. Most kell fizetni azokat a részleteket, amibe ez kerül. Ez közel 8 milliárd forint. Fontos dolog, már egyáltalán az nagyon fontos, hogy ez a kormány folytatja ezt a polgári kormány által elkezdett építkezést, mert a kultúra más területén, és az élet más területén is sajnos nem ezt tapasztaljuk.

A filmeseknek is megígértek újonnan másfél milliárd forintot. Teljes egészében ez ugyan nincs benne ebben a költségvetésben, de ez is egy új vállalás. Van még egy harmadik elem, az oly sokat vitatott, és sokak szerint elhibázott ingyenes múzeum ügy, az ingyenesség átvállalása, a belépőjegyek állami ellentételezése. Ez az a három új tétel, amely körülbelül 10 milliárd forintba kerül, és ez az az emelkedés, ami a tárcánál látszik. De az összes többi terület nem változik vagy csökken.

Fontos dolog, vannak olyan új ügyek, amelyeket ez a kormány elindít. Nem túl sok: három. De mi van a kultúra egészével és a kultúra többi területével? Nézzük meg! Itt van előttem a költségvetés, abból a számok. A könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás egy fillérrel sem emelkedik. A helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása sem változik. A helyi közművelődési normatívára ugyanakkora összeget szánnak jövőre, mint amennyit az idén adnak. A helyi önkormányzatok színházi támogatása sem változik. De vannak csökkenések, nem is akármilyenek. A művészeti intézményekre szánt összeg több mint 6 százalékkal lesz kevesebb jövőre, ha ez a költségvetésben így marad, mint amennyi az idén volt. A kulturális és kutató, szolgáltató intézmények esetén ez 54 százalékos csökkenés. Nem tévedés: 54 százalékos csökkenés. A múzeumi rekonstrukciók esetében 43 százalékkal kevesebb pénzt akarnak adni jövőre, mint amit az idén szántak múzeumi rekonstrukcióra. 43 százalékkal kevesebbet! De folytatom még, van még tovább - sajnos.

A kulturális tevékenységek beruházásainál is 15 százalékos a csökkenés. A közhasznú társaságok támogatására, a feladataik ellátásának támogatására 25 százalékkal adnának kevesebbet jövőre, mint az idén. A kulturális szaktörvényből adódó feladatok és kötelességek ellátására 26 százalékkal szánnak kevesebbet. A közgyűjtemények modernizációjára majd' 17 százalékkal adnának kevesebbet jövőre, mint az idén. Az országos kulturális szövetségek, társaságok, egyesületek támogatására is 5 százalékkal kevesebb jutna. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a Magyar Népfőiskolai Mozgalom, az Európai Folklór Intézet, a TIT-intézmények támogatása is több mint 5 százalékkal csökken jövőre. De a magyarországi nemzeti, etnikai és kisebbségi kulturális feladatok támogatására is kevesebbet adnának 76 százalékkal. Értik? 76 százalékkal kevesebbet mint tavaly. Az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ Kht. működésére is 5 százalékkal kevesebb pénzt adnának.

Van egy még inkább fájó pont: a nemzeti örökség program, a műemlékvédelem ügye, amire több mint 58 százalékkal kevesebb pénzt szánnak, mint tavaly. És már tavaly is megfelezték azt az összeget, amit erre a területre a polgári kormány szánt az utolsó évben, 2002-ben. Eddig a felsorolás, sorolhatnám még.

Tehát, amikor valaki azt mondja, hogy a kultúra nyertese ennek a költségvetésnek, véleményem szerint nem mond igazat, a számok ezt nem támasztják alá. Sőt, ezek a számok világosan bizonyítják, hogy a kultúra egésze jövőre vesztese lesz ennek a költségvetésnek. Az idei évben, 2003-ra már 10 milliárd forinttal kevesebb pénzt adott a szocialista kormány a kultúrára, mint 2002-ben. Most pedig, ahogy elmondtam, még tovább romlik a helyzet.

Nézzünk meg néhány területet kicsit részletesebben is! Ezek a tények, ezek a számok. De mit hoz ez a hétköznapokban a kultúra területén? A közművelődési normatívák, ahogy látjuk ebből a költségvetésből, összességükben nem változnak, egy fillérrel sem adnak több pénzt a helyi közművelődés ügyére normatív alapon jövőre, mint ahogy teszik azt az idén. Ez pedig nagyon nagy probléma. Nagyon nagy probléma, mert a helyi művelődési házak, közösségi házak, az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények ebből a támogatásból kapják, kaphatják a fenntartásukhoz szükséges összeget. Az önkormányzatok ezt az egy jogcímet kapják ilyen típusú tevékenységre. Ha egy fillérrel sem kapnak többet, mint tavaly, akkor hogyan fogják tudni kifizetni egy kétezres, egy ötezres vagy egy tízezres lélekszámú községben, kisvárosban a művelődési ház gázszámláit? Merthogy a gáz 40 százalékkal drágább lesz ott, mint az idén volt. Vagy hogyan fogják tudni kifizetni a villanyszámlát, annak a villanyáramnak a számláját, amelynek az áfáját önök, kedves szocialisták, megemelik 12 százalékról 25 százalékra? Lényegesen drágább lesz a fenntartási költsége ezeknek az intézményeknek.

És az önkormányzatok nem kapnak a költségvetés szerint semmilyen fedezetet arra, hogy ellentételezhessék ezt. El kell gondolkodniuk azon, hogy s mint tudják fenntartani kulturális intézményeiket. Márpedig egy kistelepülésen vagy egy kisvárosban egy-egy ilyen intézmény sokszor az egyetlen közösségi színtér, ami még megmaradt, amit esetleg még nem zártak be. Ez a normatívaváltozatlanság és az egyéb változatlanság, amit látunk - merthogy az önkormányzatoknak szánt érdekeltségnövelő támogatási összeg sem változik egy fillérrel sem -, nem teszi lehetővé azt, hogy nyugodtak lehessenek a közösségi házakban, művelődési házakban dolgozó emberek. Nem teszi lehetővé, és ezen változtatni kell. Éppen ezért nyújtunk be módosító indítványokat úgy, ahogy tavaly is tettük, hogy növekedjék legalább 2500 forint/főre a helyi közművelődési normatíva. Tavaly ezt nem támogatták, kérem, hogy az idén ezt gondolják meg.

 

(8.20)

De mi a helyzet a színházak területén? Semmivel sem jobb, merthogy itt sem változnak a támogatások. A színházaknak szánt támogatási összeg változatlan marad. Való igaz, hogy az előző évben ezen a területen jelentős emelkedés történt, bár a támogatásnövekedés nagy részét elvitte a béremelés, tehát közel sem olyan szép a helyzet, mint volt. De most már a jövő évről beszélünk és arról, hogy jövőre mennyivel lesz jobb vagy rosszabb a helyzet az önkormányzati fenntartású színházakban. A számok azt mutatják, hogy jövőre sokkal rosszabb lesz. Rosszabb lesz, mint bárki is gondolhatta volna. Miért? Azért, mert nemcsak a költségvetésben nem emelik a támogatást - és persze a színházakra is igaz, amit elmondtam, 40 százalékkal drágább a gáz, a villanyáram ára jelentősen emelkedik, a fenntartási költségeket itt sem tudják miből kigazdálkodni -, de ráadásul olyan adótörvényt készülnek önök elfogadni, amely az előző évek gyakorlatától eltérően nem teszi majd lehetővé a színházak és a közművelődési intézmények számára, hogy az állami támogatásokból történt beruházásaik után az áfát, az általános forgalmi adót visszaigényeljék. Ez olyan 25 százalékos csökkenés a színházi költségvetésben, amit az ember, ha nem figyel oda, szinte észre sem vesz. De odafigyeltünk, és nyújtottunk be módosító indítványt az adótörvényekhez. Egyébként kormánypárti módosító indítványok is vannak e tekintetben.

De úgy látom a bizottsági ülések után - mert ott ez történt -, a kormányzati többség nem támogatja azt a módosítást, hogy a színházaknak legalább az a lehetősége maradjon meg, ami az előző években volt. El akarják venni a színházaktól és a közművelődési intézményektől ezt az áfa-visszaigénylési lehetőséget. Ez megengedhetetlen. Azért megengedhetetlen, mert csak a színházak esetében több mint 2 milliárd forintos, több mint 2000 millió forintos csökkenést jelenthet ez. Márpedig ezt ellentételezni kell. Vagy itt a költségvetésben, ahol egy fillérrel sem emelkedik az önkormányzati színházak támogatása. Ezért vagy módosító indítvánnyal kell élni - mi ezt megtesszük és ezt támogatnia kell az Országgyűlésnek -, vagy ha ez nem így lesz, akkor a költségvetés szöveges részében kivételt kell adni a közművelődési intézményeknek, a színházaknak ezen áfatörvény-súlyosbítás alól. Erre is megvan a lehetőség, és ebben az irányban is megtesszük a megfelelő kezdeményezéseket és módosító indítványokat.

Még egy érdekes apróság, ami talán fel se tűnik az embernek. Mit is ír a költségvetés a színházak támogatásáról? Azt írja - és minden évbe így volt ez -, hogy az állam ad egy összeget, most körülbelül 7 milliárd forintot épület-fenntartási és művészeti tevékenység támogatására, és ezt felosztják a különböző önkormányzati támogatású színházak között. Mégpedig úgy osztják fel ezt az összeget, amilyen arányban az önkormányzatok is hozzájárulnak saját színházaik fenntartásához. Így van ez évek óta. Az önkormányzati támogatás arányában osztják el a központi - mondjuk így, minisztériumi - támogatást. És most mi szerepel a költségvetésben?

Mit szeretnének önök, kedves szocialisták megvalósítani? Nem az önkormányzati támogatás arányában osztanák el jövőre a tervek szerint, ahogy hallom, ahogy látom, hanem - szó szerint valahogy így - az önkormányzati támogatás figyelembevételével. Értik, az, ami eddig kötelező volt, függetlenül attól, hogy egy önkormányzat kormánypárti vagy ellenzéki vezetésű-e, mindig a megfelelő arányban kellett a támogatást elosztani az önkormányzati színházak között. Most pedig e helyett a kötelező dolog figyelembevétele helyett már csak egyszerűen önmagában “figyelembevételévelö. Félek attól, hogy ez a szocialista figyelembevétel lesz, és tudjuk, hogy az mit jelent. Azt szokta jelenteni, hogy nem veszik figyelembe ezeket az arányokat. Szocialista módra figyelembe venni nagyon sokszor azt jelenti, hogy nem veszik figyelembe.

Sokkal egyszerűbb lenne, ha megmaradna az a kis szöveg, ami eddig hosszú-hosszú évek alatt mindig így volt, hogy a támogatások arányában adjuk ezt a támogatást. Indítványt teszünk arra, hogy ez így maradjon, mert az elmúlt egy-másfél év példája azt mutatja, hogy van félnivalónk az ilyen apró szócskák módosítása kapcsán is.

Mi a helyzet a múzeumoknál? Erről is beszélnünk kell. Azt ígérték, hogy a múzeumok látogatása jövő május 1-jétől ingyenes lesz. A szakmát nem kérdezték meg. Nagyon sokan azt mondják, ha megkérdezték volna, ezt nem támogatnák, van egy kedvezményrendelet, amely ezt az ügyet nagyon jól segíti. Azt mondták a bejelentés után, hogy ez az ellentételezés egy évben körülbelül 2 milliárd forintba kerül. Ez több mint 1,3 milliárd forint arra a nyolc hónapra, ami jövőre ez ügyben már életben lesz. És mennyi összeget látunk a költségvetésben? Ha mindent összeszedünk, akkor is csak 650 millió forintot. A 650 millió forint csupán a fele az 1300 millió forintnak.

Szóval, a fele sem igaz már megint annak, amit ígértek. Ráadásul a múzeumi rekonstrukciós keret jelentősen, a közgyűjtemények modernizációjának kerete szintén jelentősen csökken ebben a költségvetésben. Így lehet hinni a szocialista bejelentéseknek. Úgy látom, a jövő év a múzeumok leépülésének az éve lesz félpénzen. Ez megvalósul a szocialisták alatt. Remélem, nem így lesz, lesznek módosító indítványaink, amelyek változtatnak majd ezen.

Engedjék meg, hogy hozzászólásom végén emlékezzem arra, hogy a polgári kormány időszaka alatt a kultúrára fordított támogatás 1999-ben 64 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ilyen fokú emelkedés korábban soha nem volt, azóta sem. De 2000-ben is 14 százalékkal emelkedett a tárca támogatása, és 2002-re már 84 milliárd forinttal gazdálkodhatott ez a tárca. A polgári kormány négy éve alatt megduplázódott a kultúrára fordított kiadások összege. A kormányváltás után mi történt? 2003-ban a Medgyessy-kormány 10 milliárd forinttal csökkentette a kulturális tárca költségvetését, most pedig a 2004-es költségvetési javaslatból világosan látszik, hogy a kultúra továbbra is az a terület a szocialista kormány számára, ahonnan jelentős összegeket vesz el. Sajnos, a kultúrában is folytatódik a leépítés.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 8 2003.10.29. 2:09  1-277

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Remélem, nem abban a hangnemben folyik majd itt a vita, ahogy itt belépőt tett Szabó képviselő úr, és én sem efelé vinném a vitát. Nem a mi színházi elosztási támogatási rendszerünk az, ami az arányosságot tekinti, ezt a Horn-kormány idején vezették be, és a Horn-kormány idején is évek óta működött, kedves Szabó képviselő úr, ön dolgozott is abban a minisztériumban, amiben én is ezen a területen. Önnek nagyon jól kell tudnia, hogy a polgári kormány idején ez már egy élő, arányos elosztási rendszer volt, és mi ezen nem változtattunk. De ez a korábbi időszakban vezetődött be.

Egyébként pedig a polgári kormány idején minden évben, gyakorlatilag minden évben legalább 10 milliárd forintos beruházási növekedés volt a tárcánál, legalább 10 milliárd forintos olyan beruházás történt, amit látunk. Megújult a Nemzeti Színház, látjuk, felépült, készen van. Tudjuk, hogy a Nemzeti Múzeum, más múzeumok rekonstrukciói hogyan indultak el. Nagyon sok minden épült, szépült. És emellett minden más terület is évről évre az inflációt jelentősen meghaladó támogatást kapott a működésre. Ez most ebben a költségvetésben nincs benne, és én is erre utaltam.

Nem menekvés az, és nem mentség, hogy van egy olyan beruházás, amit a polgári kormány kezdett el, és önök folytatják. Ez nem mentség arra, hogy kevesebb pénzt adnak a múzeumoknak, hogy az önkormányzatok, a művelődési házak nem kapnak több pénzt, ez nem mentség arra, hogy kevesebb pénzt szánnak a törvényből adódó feladatok kötelező ellátására. Azt hiszem, hogy a számok láttatták, hogy a 20 és 50 százalékos csökkentéseket a kultúra különböző területén nem feledtetheti el az a beruházás, ami egyébként nagyon fontos véleményem szerint is. Meg kell találnunk azt a lehetőséget, hogy ne csak a beruházások, hanem a működés is megkapja a megfelelő támogatást.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
101 14 2003.10.29. 1:32  1-277

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hát ez a helyzet, az államtitkár úr 12,3 százalékos emelkedésről beszél, Szabó képviselő úr meg azt mondja, hogy majdnem 20 százalék. De hát a 12,3 százaléktól a 4-5 százalék is ugyanolyan messzire van, mint a 20. Miért nem 4-5 százalékról beszél, képviselő úr? Ez a helyzet! Mindig túloznak, mindig többet mondanak, mint ami az igazság.

Egyébként is a tárca 16,5 százalékos növekedésnek nézhet elébe, az államtitkár úr összességében beszélt erről a számról. De még egyszer mondom, ez csak egy látszólagos emelkedés, az új területekre jutó több pénz az három apró terület a legalább 50 más terület ellenében. Ez a költségvetés még megosztó is ráadásul, mert egyáltalán nem biztos, hogy csak a filmeseknek kell másfél milliárddal több támogatást adni. Nagyon fontos, jó ügy, de nem igaz, hogy más területre nem lehet szánni támogatást.

És azt hiszem, amit Szabó képviselő úr a beruházásokról mondott, az nem helyes, és ráadásul nem is mutatja azt a szemléletet, amit oly sokszor hangoztatnak, hogy önök a jó ügyeket folytatják. Ha folytatják, akkor folytassák, és ne sújtsanak emiatt más területeket, mert az nem igazi folytatás, ha mástól vonják el a pénzt csak azért, hogy befejezhessenek egy ilyen épületet, és majd nagy csinnadrattával átadhassák, és esetleg meg se hívjanak az átadásra senki mást, akinek ehhez az ügyhöz köze van.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 45 2003.11.10. 2:52  44-50

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Lassan mondom, hogy mindenki megértse (Moraj a kormánypártok padsoraiban.); megértse ön is, megértse Lendvai Ildikó is, és megértse Kovács László is: napról napra több ember tudja, hogy önök szavahihetetlenné váltak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Kimondom ezt, még ha Balogh Miklós szocialista képviselő pofonnal fenyegetett is ezért. (Moraj, derültség a kormánypártok padsoraiban. - Zaj.) Kimondom, mert Medgyessy Péter sorra megszegi választási ígéreteit. Többek között azt ígérte, hogy nem emelik a gáz árát. Azóta háromszor emelték. Azt ígérte, hogy 800 kilométer új autópályát és autóutat építenek. Mára kiderült, hogy ennek fele sem igaz. Ingyen tankönyvet ígért, de ezt az ígéretét is megszegte.

Erre önök azt mondják, a választási kampányban sok mindent megígértek, de azóta megváltozott a helyzet. Ám a múzeumok ingyenességét nem a választási kampányban ígérte meg Medgyessy Péter, hanem idén februárban. Ekkor már tisztában volt azzal, hogy az önök gazdaságpolitikája milyen súlyos problémát okozott kormányzásuk egy éve alatt is. Mégis kiállt az emberek elé, és a szavát adta, hogy minden állami múzeum ingyenes lesz. Az emberek megkérdezték, milyen múzeumokra vonatkozik az ingyenesség. Önök azt válaszolták, hogy 140 állami és önkormányzati múzeumra vonatkozik az ingyenesség. Telt, múlt az idő, eltelt a nyár, eljött az ősz, és önök még mindig abban a hitben tartották egész Magyarországot, hogy ingyenes lesz a 140 múzeum látogatása.

Tisztelt Miniszter Úr! Még a költségvetési javaslatban is 140 múzeum szerepelt, sőt ön mint kulturális miniszter, október 17-ei levelében is ezt válaszolta nekem.

Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon nagy baj, hogy a bejelentéskor nem egyeztettek senkivel. Nagy baj, hogy később visszalépnek.

(14.30)

Ám a legnagyobb baj, hogy az embereket becsapták, és hónapokon keresztül abban a hitben tartották, hogy ingyenesek lesznek a múzeumok, noha tökéletesen tudták, hogy ez nem igaz. A Deák-emlékévben illendő lenne figyelembe venniük a haza bölcsének intését: hazudni nem szabad.

Kérdezem miniszter úrtól: ha Medgyessy Péter kimondta, hogy ingyenes lesz 140 múzeum, akkor miért nem tartja a szavát? Ha nem tartja a szavát, akkor miért nem követi meg az embereket? Vagy azért nem kér bocsánatot, mert még mindig igaznak tartja a kijelentését?

Várom válaszait. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 49 2003.11.10. 1:09  44-50

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Múzeumbarát vagyok, de ismerem a számokat. A jövő évi költségvetési tervezet 17 százalékkal kevesebb összeget tartalmaz a múzeumi modernizációra, mint az idei. A múzeumi rekonstrukciónál 46 százalékkal csökkentik jövőre az összegeket. Ezek után mondhat 550 millió forintot, de az arányokban az az igazság, amit én mondok. Nem egyeztettek senkivel előzetesen a múzeumok ingyenességéről, de Kocsi László bejelentette két héttel a miniszteri beszéd után, hogy 140 múzeumról van szó, önkormányzatiakról is. Most mégis itt kell megtudnunk, hogy a 140 helyett csak a 23 budapesti múzeum lesz ingyenes.

Miniszter úr, ön most szinte azt mondja, hogy nincs nagy különbség a 140 és a 23 között. Ön szerint, mit szólna Medgyessy Péter - aki bejelentette ezt a dolgot - felesége, ha Medgyessy Péter minden 140 millió forintjából csak 23 millió forintot vinne haza? (Derültség a Fidesz soraiban.) Vagy ha a 23 koktél helyett 140-et inna meg Kubában?

Nem tudom elfogadni a válaszát. (Derültség és taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 244 2003.11.11. 6:18  19-427

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, és köszönöm szépen az elnök úr rugalmasságát; természetesen a jegyzőkön keresztül élni fogunk azzal, hogy pontos információkat kapjon ön ezután.

A kulturális tárca költségvetéséhez benyújtott módosító indítványokról szeretnék néhány gondolatot elmondani, és meggyőzni a kedves képviselőtársaimat arról, hogy ezek közt számos, ha nem mind olyan módosító indítvány, amelyet érdemes támogatni; már csak azért is érdemes támogatni, mert a kulturális tárca fejezetében található sorok döntő többségének költségvetése az idei évhez képest jövőre jelentősen csökkenne. 17 százalékkal csökkentik a közgyűjtemények modernizációját, több mint 43 százalékkal csökkentik a múzeumi rekonstrukciót. Azt hiszem, hogy az ezen pontokhoz benyújtott módosító javaslatainkat, amelyek emelnék ezeket a tételeket, mindenképpen érdemes lenne támogatni.

A kulturális tárca költségvetésében szerepel még nagyon sok olyan terület, ahol megfontolás tárgyát képezheti a tételek emelése. Benyújtottunk legalább 27 ilyen módosító javaslatot. A színházak támogatásával kapcsolatosan szeretnék érvelni, mert egy összetett módosítójavaslat-csomagról van szó e tekintetben.

Önök, kedves szocialista képviselők, az adótörvénynél olyan módosításokat fogadtak el, és az ezt ellentételező javaslatunkat nem támogatták, amelynek eredményeként a színházak és a művelődési intézmények több mint 2,5 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint az idén. Az áfa-visszaigénylés lehetőségét szüntették meg önök, a költségvetési törvényben pedig nyoma sincs ennek az ellentételezésének. Benyújtottunk olyan módosító indítványokat, amelyekkel ellentételezni lehet ezt a hibát.

Egyrészt, szeretnénk kivételt adni a kulturális intézményeknek a költségvetési törvény szöveges részében az áfa-visszaigénylés alól, azaz a szöveges rész módosításával elérhetjük, hogy ez a több mint 2,5 milliárd forintos megszorítás ne érintse ezeket az intézményeket, hogy ne kelljen bezárni Debrecenben, hogy ne kelljen bezárni Kaposvárott, hogy ne kelljen bezárni Pécsett, hogy ne kelljen bezárni Szegeden, és még sorolhatnám a színházakat, vagy hogy ne kelljen jelentősen csökkenteni az előadások számát. A színházigazgatók sorra erről számolnak be. Van bent módosító indítványunk, a kormánypártiaknak is, ellenzékieknek is. A szomorú hír az, hogy a bizottsági részletes vita során a kormány nem támogatta ezeket a módosító indítványokat. Tisztelettel kérem a parlamentet, hogy ha már a kormány nem, de legalább mi itt többségében támogassuk bármelyik módosító indítványt is, amely a magyar színházügyet segítheti.

Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy ha a szöveges részben nem korrigáljuk ezt a részt, akkor lehet támogatásemeléssel is megoldani a problémát. Olyan módosító javaslatot is nyújtottunk be, amely a színházak épületfenntartási és művészeti támogatását is jelentős összegben, ezzel a 25 százalékos elvonással is emelné, így akkor nem sérülne a magyar színházügy, ha ezt a támogatásnövelő javaslatunkat szavazzák meg. Erre is szeretném kérni önöket, ha az előzőt nem tudják támogatni; megjegyzem, a kormány a részletes vitában a bizottsági ülésen ezt a módosító javaslatunkat sem támogatta. Remélem, hogy az eltelt idő után jobb belátásra lehet bírni a kormányt, mert egyébként valóban a magyar színházügy és művelődésügy is összeomolhat, hiszen a színházak mellett ez a zenekarokat, a művelődési házakat is érintheti.

 

(15.30)

Van egy olyan módosító indítványunk is önök előtt, itt a Ház asztalán, amely látszólag apróság, de egy szocialista trükknek tűnik, és nem szabad, hogy a szocialistákat hagyjuk trükközni, mert abból sok jó sosem szokott származni. Miről beszélek? Arról, hogy az önkormányzati színházak támogatásánál eddig hosszú évek óta az szerepelt a költségvetési törvényben, hogy az önkormányzatok támogatási arányában adják oda a központi támogatást, tehát arányosan.

Most ezt a szót önök, a kormány kicseréli, és azt mondja, hogy az önkormányzati támogatások figyelembevételével kell szétosztani ezt a támogatást. Ne haragudjanak, de ez egy olyan objektív lehetőséget vesz el és bízza az önök szubjektív döntésére a dolgot, amely eddig jól működött objektív módon, és nem vagyok benne biztos, hogy ha csak figyelembe kell venni az önkormányzati támogatási arányt, akkor jól járnak majd az önkormányzatok. Sokkal egyszerűbb és helyes lenne, ha az arányos elosztásra kerülne sor, ahogy az már hosszú-hosszú évek óta a polgári kormány ideje előtt is működött, meg a polgári kormány idején is, meg tavaly az önök idején is működött. Ez szerintem nem helyes, nem lenne szabad ezt engednünk. Ez ügyben is nyújtottunk be módosító indítványt, és kérjük tisztelettel, hogy támogassák majd ezen indítványunkat is.

Nagyon fontos az, hogy az önkormányzati intézmények támogatása is megfelelő lehessen, a színházaké is, de a művelődési házaké is. Ez ügyben a normatívaemelések tekintetében van módosító javaslatunk a Ház asztalán. Ezzel elérhetjük azt is, hogy az önkormányzatok kulturális kiadásaikra több támogatást kaphassanak, hiszen az eredeti javaslat az össztámogatási összeget tulajdonképpen egy fillérrel sem emeli, pedig az önkormányzatok művelődési házai, közösségi házai ki kell hogy fizessék a 40 százalékkal emelt gázárat, ki kell hogy fizessék a jelentős villamosenergia-áremelés költségeit is, és ezáltal, ha nem emelkedik a nekik juttatott normatíva, azt a tartalmi tevékenységüktől kell elvenniük.

Szeretnénk kérni, hogy ezen módosító indítványainkat fontolják meg és támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 294 2003.11.11. 1:48  19-427

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kárpáti Zsuzsa képviselő asszony beszélt a Terror Háza költségvetésének megcsonkításáról. Elfogadhatatlan számunkra ez a szocialista javaslat. Nem támogatjuk, és eléggé megalázónak tartom azt, hogy ráadásul ebből a pénzből a fogyatékosszervezeteket szeretnék támogatni.

Elfogadhatatlan a javaslat, mert élő szerződés van arra, hogy a Terror Házának jövőre 330 millió forint támogatást kell kapnia. A szerződést nem szeghetik meg önök. Tavaly megtették, látták a következményét - kérem, ne tegyék ezt újra!

Egyébként a Fidesz-frakciónak a fogyatékosszervezetek támogatására van módosító indítványa, ezért azt kérem, hogy ne ezt a durva, önökre egyébként jellemző megosztó politikát folytassák módosító javaslatukkal, vonják vissza a Terror Házára vonatkozó módosító javaslatukat, és támogassák a fogyatékosszervezetek esetében azt a módosító javaslatot, amelyet mi nyújtottunk be az ő költségvetési támogatásuk növelésére. Mert önök több mint 22 százalékkal csökkentenék a költségvetési törvény szerint a fogyatékosszervezetek támogatását.

Megjegyzem, a miniszterelnök jelezte Lévai Katalinon keresztül az igen rossz és elhibázott költségvetés után néhány héttel, hogy ezt már ők sem gondolják így, ők is azt gondolják, hogy a fogyatékosszervezeteknek vissza kell adni azt, amit a költségvetési törvény tervezetében el akarnak venni. Gondolom, nem így gondolták, gondolom, nem így gondolta a miniszterelnök újra, hogy a Terror Házától kell ezt elvenni.

Egyébként megjegyzem, hogy a kormány nem támogatta ezt a javaslatot eddig a tárgyalásokon. Remélem, nem egy képmutató magatartásról van szó, mint ahogy tavaly is tették, és remélem, hogy vissza is vonják ezt a javaslatot. Ezt nagyon kérem önöktől.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 308 2003.11.11. 0:31  19-427

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy van, ahogyan a képviselőtársaim mondják: a Szabó Zoltán által említett példa esetén egy törvénytelen garanciavállalásról volt szó, a Terror Háza esetében egy teljesen törvényes szerződésről, egy olyan szerződésről, amelyről az önök miniszterelnöke is azt mondta, hogy be fogják tartani.

Kérem, tegyék ezt meg, vonják vissza a javaslatukat, és ne élezzék a konfliktusokat, ne folytassák ezt a megosztó politikát, amit ezzel a módosító javaslattal most újra elindítanak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 314 2003.11.11. 1:29  19-427

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Kedves Képviselő Asszony! Az önök kormánya terjesztette be azt a javaslatot, amely kapcsán sok tíz millió forinttal csökkenteni akarják a fogyatékosszervezetek támogatását. Ön most mosolyog - nem mondom, hogy a bajsza alatt, ezt férfinak mondhatnám. De kérem, ne mosolyogjon! Ez egy megosztó javaslat, amit önök beterjesztettek, hogy éppen a Terror Házától adnák oda ezeknek a szervezeteknek a támogatást. Senki nem vonja kétségbe, hogy a fogyatékosszervezetek támogatását emelni kell, pont azért, mert önök akarják csökkenteni a törvényjavaslat szerint. Mi nyújtottunk be javaslatot e tekintetben, és ehhez lehet kapcsolódni, ki lehet dolgozni azt a javaslatot, amely szerint megtalálhatjuk a megfelelő forrását.

Miért a Terror Házánál keresik, amely támogatására érvényes szerződés van, amely egy érzékeny terület, egy nagyon fontos téma? Miért itt keresik? Miért nem a Miniszterelnöki Hivatalnál, például az állami protokoll kiadásainál? Miért kell Söjtörön dőzsölni? Miért nem az ilyen költségvetésekből csoportosítanak át a fogyatékosokhoz, ha már képesek voltak önök beterjeszteni egy ilyen javaslatot, amelyben több mint 22 százalékkal csökkentik az összes fogyatékosszervezet támogatását? Ez egy képmutató magatartás. Az a felszólalás is, amit ön mondott, ahogyan elmondta a szociális bizottságban történteket, képmutató magatartás, képviselő asszony. Nagyon rosszul esik nekem, hogy ezt egy képviselőnőnek kell mondanom, de ami igaz, az igaz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 392 2003.11.11. 2:01  19-427

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Arról beszélnek a szocialisták, hogy riogatunk. A kulturális költségvetés kapcsán szeretnék elmondani néhány adatot, néhány tényt; szűrje le mindenki, hogy riogatás-e ez, vagy sem.

A költségvetésben a kulturális tárcához kapcsolódó civil szervezetek esetén 5 százalékkal csökkentik ezen szervezetek támogatását. Megkérdeztem miniszter urat is, hogy mit gondol erről. Tudják, mit válaszolt az írásbeli kérdésemre? Azt, hogy ő nem tartja ezt olyan nagy bajnak, így legalább hatékonyabban tudnak működni ezek a szervezetek. Mit gondolhatnak a civil szervezetek ezután? Esetleg azt, hogy a minisztérium gazdasági igazgatóságára is ráférne egy 5 százalékos csökkentés, hátha hatékonyabban tudna működni? De nem, ott nem csökkentik 5 százalékkal a költségvetést, hanem 10 százalékkal emelik. Milyen érdekes: ha magukról van szó, ott emelnek, amikor a tárcához tartozó szervezetekről, a TIT-intézményekről, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságáról, a Magyar Népfőiskolai Mozgalom szervezeteiről vagy az Európai Folklór Intézetről, ott csökkentik a támogatásokat.

De megnézhetünk még más előirányzatot; nézzük meg a nemzeti örökség program célelőirányzatot. Az Orbán-kormány utolsó évében 1,8 milliárd forint volt ez az összeg. 2003-ban tudják, mit csináltak önök? Maguk sem tudják, lehet. Elmondom: 900 millió forintra csökkentették, megfelezték a műemlékvédelemre járó, a műemlékvédelemnek juttatott támogatást. És mit akarnak jövőre? 370 millió forintra akarják csökkenteni; a tavalyi, már megfelezetthez képest is 60 százalékkal csökkentenék ezt a támogatást, csökkentenék a műemlékek felújítására szánt összeget. Ezért mondjuk mi azt, ha csak ezt a néhány számot nézzük meg - de elmondhatnék még 37 ilyen példát -, hogy ez a költségvetés, kedves szocialisták, a leépítés költségvetése.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
106 400 2003.11.11. 2:02  19-427

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Sok mindent mondanak itt a szocialisták, és sajnos személyeskednek is. Én nem tévednék erre a tévútra. Én a leépítés költségvetéséről beszéltem, és ez sajnos az, a kulturális civil szervezetek esetében is. Mert amit képviselő úr az imént mondott az én reagálásomra, hogy máshonnan is kaphatnak támogatást, az ebben az esetben sajnos nem igaz. A nevesített civil szervezetek nem kaphatnak. Hiába van nemzeti civil alapprogram, az a törvény kimondja, hogy a nevesített civil szervezetek ott nem pályázhatnak. Tessék megnézni azt a törvényt, be van írva. Mégpedig azok a szervezetek, amelyeknek a kulturális szférában csökkentik a támogatását - például a Népfőiskolai Mozgalom, a TIT-intézmények, vagy például a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága -, olyan szervezetek, amelyek, mivel nevesítetten szerepelnek a költségvetésben, a tárca pályázatainál eddig sem és ezután sem kaphatnak támogatást, mert nevesítve szerepelnek. Ezért vannak itt nevesítve.

 

(18.10)

A nemzeti civil alapprogram törvény pedig megint nem engedi a nevesített szervezeteket pályázni. Én róluk beszélek, kérem szépen, az ő nevüket mondtam. Ez a probléma, hogy őket nagyon keményen sújtja ez a költségvetés. Azt mondják, amikor az ígéreteikkel szembesítjük önöket, hogy ezeknek az ígéreteknek időarányosan kell megvalósulniuk.

Mondok egy ígéretet a kulturális költségvetés fejezetéből - mondhatnék nagyon sokat -, mondom a filmeseknek megígért, jövőre 1,5 milliárddal nagyobb támogatási összeget, mert azt ígérte a miniszterelnökük, hogy jövőre 1,5 milliárddal többet adnak a filmeseknek, mint az idén.

Tudják, hány forint van a költségvetésben? 1 milliárd 250 millió forint többlet. 250 millió forinttal szűkebbre sikeredett a megvalósítás, mint ami az ígéret volt, pedig az ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó, de önök ezt nem teszik meg. Ne haragudjanak, de ellenzéki képviselőként a legkevesebb, hogy szembesítjük önöket ezzel, és ezt elmondjuk önöknek. (Göndör István: Teljesen komolytalan, képviselő úr, teljesen komolytalan. Melyik adót tetszik megemelni? Erre is kellene válaszolni.)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 10 2003.11.26. 19:06  1-27

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A hazai filmgyártás és filmforgalmazás máig nagy problémája és hazai közéletünk nagy adóssága egy széles körű szakmai konszenzust tükröző filmtörvény hiánya. Most a parlament elé került egy javaslat, amely a szakma támogatását élvezi. A törvényjavaslat sommásan megfogalmazott célja: minél több értékes alkotás létrejöttének lehetővé tétele és támogatása. E célnak persze elsősorban közönségközpontúnak kell lennie, hiszen mindaz, ami az elmúlt tíz év javaslatait motiválta, a nézők érdekében történt. Ha nem a befogadó szempontjait tartjuk szem előtt, akkor minden erőfeszítés hiábavaló volt.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a filmszakma érdekei, sajátos igényei, szempontjai kiesnének figyelmünk köréből. A feladat jelen idejű, de egyben hosszú távlatokra irányuló és elodázhatatlan. A filmtörvényt az Országgyűlésnek meg kell alkotnia. Ám az, hogy milyen lesz, cseppet sem mindegy.

Ez a tervezet elkészült, amit a szakma a minisztériummal egyeztetve elfogadott, de törekedni kell minél szélesebb konszenzus megteremtésére, hiszen egy ilyen típusú törvény a magyar kulturális élet számára nagyon fontos.

Örömmel látom, hogy ez a tervezet tartalmazza a polgári kormány és a filmes kerekasztal között 2001-ben és 2002-ben folyó párbeszéd alapelveinek többségét. A minisztériumi sikerinterjúk erről nemigen szólnak, de nem baj, ami érték, az így is érték marad.

Most a törvényalkotó folyamatban a hazai filmgyártásnak azt a hosszú távon is jól működő, racionális rendszerét kell megteremtenünk, amely történetének második évszázadában megfelelően koordinálja a hazai filmgyártást és filmforgalmazást, érvényesíti a szakmai és nézői szempontokat egyaránt.

A filmgyártás mindig is a hazai kulturális élet egyik meghatározó, alkotásaiban nívós és sikeres ága volt. A rendszerváltozás óta persze szembe kell néznie a globalizáció hatására kialakult súlyos problémákkal.

Magyarországon átlagosan napi két órát töltenek filmnézéssel az emberek, de ennek elenyésző töredékét jelentik a magyar filmek. Ennek egyik oka az is, hogy a tévében nem lehet magyar filmet látni. A másik, hogy alig készülnek olyan filmek, amelyek népszerűek lennének a nagyközönség körében. A mozik száma 1990 óta a több ezerről 500-ra, a mozilátogatók száma 35 millióról 14 millióra csökkent, és a 14 millió néző több mint 90 százaléka is amerikai filmet néz. A magyar filmre évente csak 1 millió 200 ezer néző kíváncsi.

Éppen ezért teljes mértékben támogatjuk, hogy a jelenlegi törvénytervezetben szerepeljen a normatív támogatások feltételrendszere. Fontos, hogy a támogatások odaítélésénél a nézőszám nagyságát, arányát is vegyék figyelembe.

Ha a magyar film nem jut el a magyar közönséghez, akkor a törvény nem éri el a legfontosabb célját. Egyetértünk a törvényben megfogalmazott célokkal, támogatjuk, hogy az állami támogatási rendszer működtetése során a közpénzek felhasználása hatékony és eredményes, átlátható és ellenőrizhető legyen, úgy, hogy közben folyamatosan nőjön a magyar filmek nézettsége. Ezek a filmtörvény tervezetének sarokpontjai.

Nagyon szomorú lenne, ha más európai országokban tapasztalt negatív hatásokkal kellene szembesülnünk, mint például Finnországban, ahol a hírek szerint a szakma kontraszelekciója a '90-es évek közepére kaotikus állapotokat teremtett. A kuratóriumok és különböző szakmai műhelyek, irányzatok rossz döntések sorozatával szétzilálták ott a filmszakmát. A teljes művek elkészítéséhez elégséges támogatásokat mindig csak a nagy öregek kaptak. Reméljük, hogy nálunk ez nem fordulhat elő. Bízunk benne, hogy a tervezetben szereplő műhelyek létrehozása nem az említett rossz példát erősíti.

Sajnos, a törvénytervezetben tisztázatlan, hogy kinek van joga arról dönteni, hogy mi minősül műhelynek és mi nem.

(10.50)

Ez persze nem véletlen, mert ki döntené el, hogy ez műhely, az meg nem műhely. Ám hiába lesz nyitott a rendszer, azaz bárki létrehozhat új műhelyt, ha nem kap elég pénzt. Félő, hogy az új alkotók nem új műhelyeket hoznak majd létre, hanem ahhoz a műhelyhez csapódnak, amelyik a legtöbb pénzt kapja. A jelenlegi tervezetből világosan látszik: a filmszakmának sikerült elérnie, hogy a Medgyessy-kormány választási ígéretét betartva, még idén a parlament elé kerüljön a törvény. De a tervezet számos ponton nyitva hagy kérdéseket.

A kormány által beterjesztett javaslat Wittgenstein szellemében készült. Aki azt várta, hogy egy átfogó mozgóképtörvény készüljön, csalódottan ugyanazt állapíthatja meg, amit Wittgenstein a filozófiáról: mindent úgy hagy, ahogy van. Igaz, jogilag rendezettebb formában, a feladatokat pontosabban megjelölve. Pedig meghatározó szakmai körök véleménye szerint a jelenlegi támogatási rendszer ezer sebből vérzik. A szocialista kormány, úgy látszik, nem azt tekintette a törvény feladatának, hogy ideális keretet biztosítson, átfogóan rendezze a mozgóképkultúra egészét, hanem a lehető legkisebb változtatás mellett a jelenlegi működést szentesítse. A szakma ezt nyilvánvalóan elfogadta komoly engedmények árán is, mert az ígért évi másfél milliárdos támogatásnövekedés már önmagában is jelentős előnyöket biztosít a filmes szakma egészének.

A kompromisszum értelmében kisebb mértékben növekszik az állami támogatás, mint amilyen mértékű támogatásnövekedést a filmszakmai kerekasztal szeretett volna, amely az ő javaslatában szerepelt. Sőt, még annál is kisebb ez a támogatás, mint amit a kormányfő februárban megígért, legalábbis ez olvasható a kormány 2004. évi költségvetési javaslatában. Az ígért másfél milliárdos támogatásnövekedés helyett csak 1 milliárd 250 millió szerepel a költségvetési törvény alapjavaslatában. Erre a kulturális és sajtóbizottság ülésén felhívtam az államtitkár úr figyelmét, aki a következő bizottsági ülésen ígéretet tett arra, hogy egy módosító javaslattal rendezik ezt a problémát. Hogy ez biztosan így legyen, mi is beterjesztünk olyan javaslatot, amely azt a hiányzó 250 millió forintot is biztosítja a magyar film ügyének.

Tisztelt Ház! A törvény iránya megfelelő ugyan, de hiányossága, hogy több probléma megoldására nem nyújt biztosítékot. Létrejönne például a mozgókép koordinációs tanács. A mozgókép koordinációs tanács azonban csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik, mert nem mertek a médiatörvény módosításába belekezdeni. Így arra a jogos igényre semmiféle garanciát nem tartalmaz a törvény, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület, illetve a médiumok által kiírt pályázatokat összhangba kell hozni a Magyar Mozgókép Közalapítványéval, hogy a producerek filmterveik összeállításakor számolhassanak már ezzel az összeggel is. Lehet, hogy ez is csak óhaj marad?

A koordinációs tanács taglétszáma egyébként pedig túlméretezett. Érdemes volna megfontolni azt a megoldást, hogy kevesebb taggal működjön a tanács. A javaslat szerint öt minisztérium képviselője is tagja lenne a legalább 15 fős testületnek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyeztethetne a többi minisztériummal, és képviselhetné a kormány egységes álláspontját, a tanács így 15 tag helyett 9 taggal már talán működőképes lenne. A tanács nem kap igazi jogköröket. Nyilván, ha kapna, az érintené a médiatörvényt. Javaslom, próbáljuk meg valódi jogkörökkel felruházni a mozgókép koordinációs tanácsot. (Vass Lajos: Szavazzátok meg!) A tanács a pályázatokat hangolja össze, akár közös pályázatokról is dönthessen.

Persze van itt probléma még más is. A Magyar Televíziónál állandósult csődhelyzet, a Duna Televízió nehéz anyagi helyzete és az Országos Rádió és Televízió Testület költségvetésének kormány általi csökkentése miatt kérdésessé vált, hogy egyáltalán képesek lesznek-e pályázatokat kiírni. Remélem, igen, mert a televízióban is vetíteni kell a magyar filmeket, hiszen a magyar polgárok adóforintjaiból készítik őket.

Nézzük, mi a helyzet a gazdasági környezet tekintetében! Az oly nagyon várt törvényi szabályozás biztosan nem fogja a befektetőket sokkal nagyobb összegek beruházására serkenteni. Ne legyen ebben igazam, de úgy látom, hogy a 10 százalékos adókedvezmény nem elég csábító, és ez ráadásul nehezen egyeztethető össze a szektorsemlegességgel. Ráadásul a bérmunka és a koprodukció esetén is 10 százalékos az adókedvezmény, ugyanakkora. Nem ösztönzi külön, magasabb adókedvezménnyel a koprodukciós munkákat ez a törvényjavaslat. Fontoljuk meg, hogy a koprodukciós munkák esetén legyen legalább 20 százalékos ez az adókedvezmény.

A gazdasági környezet tehát nem előnyös. Ráadásul a remélt általános forgalmiadó-csökkentés helyett a jövő évi adótörvényben megemelték a mozijegyek áfáját is. Az áfatörvény változása, szigorítása miatt az állami támogatások is kevesebbet érnek majd jövőre. A közüzemi díjak drasztikus emelése pedig tovább csökkenti a támogatások reálértékét. Nyitva maradt annak a megoldása, hogyan termelhetné ki a maga eszközeivel a szakma a szükséges pénzt az állami támogatáson felül. Úgy tűnik tehát, hogy a külföldi bérmunkák jórészt továbbra is el fogják kerülni Magyarországot, mert a szomszédos országokban jóval kedvezőbb gazdasági feltételek várják őket.

A szabályozás egyáltalán nem érinti az állami tulajdonú cégek kérdését. Nem beszél arról, hogy a szakma javaslatára ezek maradjanak állami tulajdonban a filmgyártás infrastruktúrájának biztosítása érdekében. Ezek szerint a Medgyessy-kormány nem mondott le ezek privatizációjáról? Pedig látható, hogy az eddigi privatizációs kísérletek mindegyike jelentős veszteséget okozott a filmszakmának. Erről is hallgat a tervezet, ahelyett, hogy szabályozná ezt a területet is oly módon, hogy a hatékony működés érdekében magántőkét is bevonna. Miközben Csehországban, Szlovákiában, Romániában jelentős fejlesztések eredményeképpen komoly bevételekhez jutnak külföldi munkákból, bérmunkákból, nálunk a megmaradt értékeket is elvesztegetik.

Az eddig elmondottak alapján sajnos megállapíthatjuk, hogy a mozgókép címet viselő törvényjavaslat nemhogy a mozgóképkultúra egész területét nem rendezi átfogóan, de még a szorosan vett filmes terület egészét sem. A mozgókép nem ugyanaz, mint a film. A törvény alig mond valamit a többi mozgóképes területről. Amikor kapcsolódási pont van, akkor pedig megkerüli a médiatörvényt. A javaslat a videó- és DVD-gyártást, illetve -forgalmazást csak megemlíti. A televízióknak csak ajánlásokat fogalmaz meg, amit e törvény nélkül is ugyanígy megtehetne. Ha megnézzük a Magyar Televízió vagy a kereskedelmi televíziók mai műsorpolitikáját, akkor nem nagyon láthatunk arra esélyt, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány új televíziós szakkollégiuma által elkészített tévéfilmeket ezeken az adókon hajlandók lesznek bemutatni. Ha igen, akkor is könnyen lehet, hogy csak a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően éjfél után lesznek láthatóak.

Az Országos Rádió és Televízió Testület most készül engedélyezni a TV2-nek, hogy kevesebb közszolgálati műsort sugározzon. Félő, hogy továbbra is csak szappanoperák gyártására fordítják azt a pénzt, amit játék- és dokumentumfilmekre kellene. E törvény alapján nincs semmiféle garancia arra, hogy a létrehozandó közös tévés kuratórium támogatásával készült filmeket levetítik a televíziók.

A törvény továbbra sem rendelkezik megnyugtatóan a Magyar Mozgókép Közalapítvány szervezeti átalakításáról. Nem rendezi ezt a kérdést; többek között továbbra is kérdéses, hogy az alapítók közül hány olyan szervezet van, amely már nem is létezik. Az is kérdéseket vet fel, hogyan pályázhat az majd, aki dönt a pályázatokról. Az Állami Számvevőszék véleménye szerint több esetben ugyanazok pályáznak, akik a pénzt osztják. Felmerül a kérdés: át kell-e alakítani a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumát, ez megoldja-e a problémát? A közalapítvány működésének átláthatóságát az is segítené, ha a Magyar Mozgókép Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatát a kulturális miniszter az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága véleményének figyelembevételével hagyná jóvá. Tehát a bizottsági véleményt előbb megtudnánk, és a miniszter úr utána hagyná jóvá ezt a szabályzatot. Jelenleg ez a törvényben nem így szabályozott. Teszünk erre vonatkozó javaslatot, hogy így legyen. Javasoljuk azt is, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának működését, sikereit, gondjait kétévente vizsgálják felül, és ha kell, tegyék meg a szükséges lépéseket.

Már beszéltem a normatív támogatásról. Ezt a nézőszám alapján és a filmfesztiválokon elért eredmények alapján kaphatják a támogatottak. Ez helyes, de azt feltétlenül meg kell említeni, hogy amíg a nézőszám alapján megítélt normatív támogatás viszonylag könnyen ellenőrizhető, addig a filmfesztiválokon elért sikerek alapján megítélt normatív támogatás odaítélése újabb kérdéseket vet fel. Jelenleg a fesztiválokon való megjelenést a Magyar Mozgókép Közalapítvány Filmunió Kft.-je végzi.

(11.00)

Ez a kft. a jelek szerint a törvény hatálybalépésétől megszűnik. A törvény nem rendelkezik arról, hogy ki dönt ezután arról, hogy melyik film juthat ki egy külföldi fesztiválra; nem megoldott annak a kérdése sem, hogy ki menedzseli a magyar filmek megjelenését a külföldi fesztiválokon. Ezt a kérdést feltétlenül rendezni kell a törvény vitájának lezárásáig. Azt is érdemes átgondolni, hogy miért számít magyar filmelőállítónak olyan külföldi állampolgár vagy külföldi állampolgárok vezette jogi személyiségű szervezet, aki vagy amely csak annyiban magyar, hogy magyarországi székhellyel rendelkezik.

A filmek tulajdonjogának kérdését sem látom megoldottnak. Az megnyugtató, hogy végre rendeződik a régi filmek tulajdonjoga körüli évtizedes vita. A Nemzeti Filmarchívumhoz kerülnek az 1987 előtt gyártott magyar filmek jogai, de ki lesz az ezután gyártott filmek tulajdonosa? Az állam az általa adott támogatás mértékében miért nem lehet tulajdonos? Miért a producerekhez kerülnek a magyar filmek jogai, ha 80 százalékban állami pénzből készülnek?

A törvénytervezet egésze azt tekinti a legfontosabbnak, hogy szakmai döntések szülessenek, ám a nemzeti filmiroda tekintetében a legkevésbé sem valósul meg ez az igény - ezen mindenképpen változtatni kell. Ezért javasoljuk, hogy a miniszter ne pályázat nélkül - ahogy a javaslatban szerepel - nevezze ki az igazgatót, hanem nyílt pályázat útján válassza ki a megfelelő személyt. A filmszakmai bizottság tagjait se pályázat nélkül nevezze ki az igazgató, hanem őket is nyílt pályázat útján válasszák ki. Ennek a kiválasztásnak azért kell demokratikusabbnak lennie, mert ez a testület fontos kérdésekről dönt.

A filmszakmai bizottság dönt az artminősítésekről. Az artminősítés azt jelenti, hogy a filmek esetében több kópiát lehet állami támogatásból készíteni. Az egykori három T helyett elegendő ma a kópiaszámmal kifejezni a filmmel kapcsolatos értékelést, mert ez meghatározza a reklámköltségektől az előadások számáig a forgalmazási mutatókat, ezért kell nagyon körültekintően bánni az alkotások besorolásával. A nemzeti filmiroda fogja besorolni a mozikat is az artkategóriába. Ez a mozik esetében azt jelenti, hogy a forgalmazót e szerint támogatják. Fontos tehát az, hogy még áttételesen se a miniszteri akarat érvényesüljön a besorolásoknál.

Tisztelt Ház! Említettem már, hogy fontos a finanszírozás, a támogatás jelentős emelése, és az ezzel kapcsolatos garanciák is fontosak, de néhány következményen el kell gondolkodnunk. Ez az összeg hamarosan a minisztérium költségvetésének több mint egytizede lesz. Vajon a nézők visszaigazolják majd, hogy ezzel a jelentős, fontos támogatással nő a magyar filmművészet megbecsülése? Vajon nő-e ettől a nézőszám is? Az is fontos kérdés, hogy más művészeti ágak és szakmák is kapnak-e hasonló esélyt. Vajon születik-e róluk is törvény? Miért ne lehetne a művészek jogállásáról is törvényt alkotni?

Az előadó-művészi, képzőművészeti területekre vonatkozóan is készültek tervezetek, de úgy tűnik, azt egyelőre nem veszi elő a kormány. Kezdeményezzük majd, hogy a kulturális bizottság tárgyalja ezeket a kérdéseket is, ha már a kormány nem foglalkozik velük. Reméljük, a filmtörvény nyomán, a mozgóképről szóló törvény nyomán más kulturális területek is hasonlóképpen, a szakma képviselőiből álló testületek irányításával szerveződnek meg, és törvény által szabályozva működnek majd.

Tisztelt Ház! A mozgóképről szóló törvény a hibák ellenére is fontos; üdvözöljük, hogy ez a tervezet megszületett. Ha látunk garanciát arra, hogy a javításra, átgondolásra szoruló részekhez benyújtott módosító indítványainkat megfontolják, elfogadják, akkor el tudom képzelni, hogy támogatjuk majd a törvényt a parlamenti szavazás során.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 24 2003.11.26. 4:18  1-27

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó volt hallgatni Kósa Ferencet, nemcsak a vezérszónoklatában, hanem az iménti bizonyos értelemben elemző és a vitát összefoglaló normál hozzászólásában is. Azt hiszem, ahogy ez a vita most itt folyik, illetve ahogy többé-kevésbé vagy döntő részben a bizottsági szakaszban is folyt, valóban nagyon jó alap arra, hogy itt igazi szakmapolitikai vita folyjék, és emelkedjünk fölül azon a mindennapi pártcsatározáson, ami oly sokszor a szaktörvények vitáit is jellemzi, akár a bizottságokban, akár itt a parlamentben. Nagyon jó volt hallgatni képviselő úr értő, hozzáértő és felelősségteljes szavait. Ez nekem azt mondja, hogy ezek szerint azoknak a módosító indítványoknak, annak a tizenegynéhánynak, amelyeket nemrég benyújtottunk, tényleg érdemi vita lehet a sorsa, azaz az elkövetkező napokban - bizottsági ülésen és itt a Házban is - könnyen lehet, hogy elfogadhatunk azok közül néhányat.

Szeretném azt is hangsúlyozni - a vezérszónoklatban erre részletesen nem tértem ki, de utaltam rá -, hogy igenis vannak olyan pontok, elemek ebben a törvényben, amelyek kétharmados dolgokat érinthetnek. Pető Iván is mondta - és tartalmilag egyet is értünk a dologban -, hogy rendezni lehetne ilyen ügyeket. Rendezni is kellene. Úgy látom, képviselő úr, van arra esély és lehetőség, hogy ezt megtegyük. Eddig is voltak olyan törvények, egy-két hete, a múlt héten is szavaztunk meg olyan típusú médiatörvény-módosítást, amelyik egy másik szaktörvényben érintette a médiatörvényt, amely kétharmados volt, és a Ház megszavazta: a hírközlési törvényben voltak ilyen részek. Itt is merjük ezt megtenni!

Megmondom őszintén, hiányoltam azt, hogy az előkészítés szakaszában ez nem vetődött föl. Lehet, hogy óvatosságból. Így is kezel a törvény ügyeket, de nem biztos, hogy elég az, ha csak javaslatot tesz bizonyos ügyekben, például a pályázatok összehangolásában. Mennyivel jobb lenne elérni azt a célt, amit ez a törvény is akar, hogy kötelező érvényűek legyenek a filmes támogatásra szánt közpénzes pályázatok összehangolásai.

(12.10)

Mivel ez médiaszereplőket érint, érintheti a médiatörvényt. De ebben mi teljesen nyitottak vagyunk, hogy egy ilyen típusú változással is éljünk, és talán a bizottsági vitaszakaszban erről lehet beszélni majd. Ez nagyon fontos lenne.

Azért persze fönntartom azt a véleményemet, amit mondtam, hogy nem elég átfogó a törvény. Igaz, amit Pető Iván mond, ilyet lehet mondani persze, és ez megközelítés kérdése is, de szerintem az sem elég, ha azt mondjuk egy törvényről, hogy igenis átfogóan szabályozza a magyar mozgókép ügyét, mert attól még, hogy ezt mondja valaki, nem biztos, hogy úgy van. Én igenis hiányolok elemeket ebből, és szerintem a gazdasági környezettel való foglalkozás nagyon elnagyolt. Benne van a 10 százalékos adókedvezmény, de ahogy mondtam, nem elég árnyaltan, nem tesz különbséget a bérmunka és a koprodukció között. E tekintetben egyformán ösztönöz, így nem koprodukciók lesznek, hanem inkább csak bérmunkák. Egészen más lenne az a magyar film ügyének, ha a koprodukciókat erősítenénk, az többet érne a magyar filmügynek. Azt gondolom, itt is lehetne változtatni.

Tehát nem tagadom azt, hogy nem foglalkozik, nem próbál átfogó kérdésekkel is foglalkozni ez a törvény, de érzek hiányosságokat. Ilyen módosító indítványokat is fogunk majd beterjeszteni, és nagyon bízom benne, hogy abban a szellemben, ahogy itt zajlott a vita, folytatódhat majd, és tényleg alkotni tud a Ház egy olyan, mozgóképről szóló törvényt, amely mellett ott lehet minden párt támogatása.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 145 2003.12.01. 2:04  144-151

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Nekem szinte mindegy, hogy a kormány melyik tagja válaszol, csak az érdemi legyen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó!)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Ez nem az első eset, hogy bizonyos sajtóorgánumok, amelyek bizonyos politikai célok szolgálatába szegődtek, megpróbálnak politikai ügyet csinálni magyar polgárok lakásvásárlásából, magánéletéből - Gál J. Zoltán ezt nyilatkozta az ön gyanús százmilliós villavásárlásáról. Most igaza volt: valóban nem az első eset - csak az a kérdés, hogy mi az igazság. Emlékezzünk csak: a polgári kormány idején és a kormányváltás után egymást érték a durva, kíméletlen szocialista gyanúsítgatások, támadások.

(16.10)

Hogy mennyire hazugok voltak azok az állítások, amelyeket világgá kürtöltek, arról a rendőrség adta a legfőbb bizonyítékot: a rendőrség máig huszonkettőből húsz állítólagos lopásról jelentette ki, hogy minden alapot nélkülöz mindaz, amit a szocialisták mondtak. Minden vád hazugság és rágalom volt.

Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha azoknál a vádaknál kiállt volna a nyilvánosság elé, és elmondta volna ugyanazt, amit most: “Olyan országban szeretnék élni, ahol az egyes miniszterek és családtagjaik zsebében senki nem turkál.ö

Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha akkor befogta volna a fő rágalmazó, az üvegszemű államtitkár száját, de ő akkor nem ezt tette, sőt vele együtt rágalmazott.

Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha legalább most azzal kezdte volna a nyilatkozatát, hogy megköveti a polgári kormány azon tagjait, illetve azon családtagjaikat, akiket az elmúlt években a legsúlyosabb, azóta alaptalannak bizonyult vádakkal illettek. De ő ezt sem tette meg.

Szívesen hinnénk Gál J. Zoltánnak, ha nem egy szocialista miniszter, egy pártbéli elvtárs luxusvilla-vásárlása kapcsán mondta volna ezt.

Ha önök most így féltik a polgárok magánéletét, akkor mikor kérnek már végre bocsánatot a polgári kormányra zúdított hazugságaik miatt? (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 149 2003.12.01. 1:02  144-151

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Miniszter úr, ön nem élt a lehetőséggel, magát mentegeti, másról beszél, ahelyett, hogy bocsánatot kért volna. Lenne miért bocsánatot kérniük, hiszen széltében-hosszában híresztelték a hazugságaikat, családokat, családanyákat tettek tönkre. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van!) Támadták a Bánk bán-filmet, a Millenáris Parkot, az Álmok álmodói kiállítást, pedig azok mind sikert arattak, öregbítették nemzetünk hírnevét. (Szijjártó Péter: Így van! Hol a Keller?)

Az a Széchenyi-terv, amelynek segítségével minden második magyar településen létrejött valamilyen beruházás, amely minden állami egy forinthoz hozzátett további három-négy forint magánbefektetői beruházást és biztosította a gazdasági növekedést (Dr. Magda Sándor: Nem kell felolvasni a választ!), az a szocialisták számára magától értetődően bűnügy volt. (Dr. Magda Sándor: Rosszul olvassátok!) Máig nem kértek bocsánatot a Széchenyi-terv szétveréséért sem. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igaz! - Dr. Magda Sándor: Ki írta a választ? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Megint rossz papírt vettél a kezedbe!)

Miniszter Úr! Ha az ön gyanús villavásárlásáról kiderül, hogy nincs vele minden rendben, legalább akkor majd bocsánatot kérnek? (Szórványos taps az ellenzéki padsorokból. - Dr. Magda Sándor: Milyen szinten vannak?!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 299 2003.12.08. 4:55  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

Ennél a vitaszakasznál 10 percet nem beszélnék, de a többinél lehet. Az elsõ 14 ajánlási pont jó része szövegpontosító, de vannak érdemi javaslatok is. Az egyik érdemi javaslat a 2. §-sal foglalkozik, és a 2. illetve a 3. ajánlási pontban található, amely a magyar filmelõállító definíciójával foglalkozik.

Ez egy meglehetõsen bonyolult rész a törvényben. Amiért fontos, mert nyilván nem mindegy, hogy ki számít majd magyar filmelõállítónak a törvény hatálybalépése után, mert a különbözõ kedvezmények eszerint is illethetik meg a filmelõállítókat, a filmeket készítõket. Viszonylag bonyolultra sikeredett ez a pont, mi szerettük volna pontosítani.

A dolog arról szól, hogy aki Magyarországon magyarországi székhellyel rendelkezõ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, akkor elviekben õ már magyar filmelõállító lehet, ha ez a társaság filmelõállító társaság. Megszorítások a tekintetben szerepelnek a törvényben, hogy e társaságban kik azok a személyek vagy cégek, akik többségi tulajdonnal rendelkeznek.

Az én véleményem szerint érdemes megfontolni azt, hogy legalább nyilván a vezetõ tisztségviselõk tekintetében - mert arra is van elõírás a törvényben, ezt nem gondolom érvényesíteni vagy nem feltétlenül, de - a tulajdonlás tekintetében, azt gondolom, az nem lenne helytelen, ha szerepelne a szövegben, hogy magyar állampolgárok vagy magyarországi székhellyel rendelezõ jogi személyek rendelkezzenek többségi irányítással ezekben a cégekben.

Értem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után más lesz a helyzet, de éppen ezért üdvözlöm azt, hogy úgy tûnik, egy másik módosító indítvány, ami nem ennyire megszorító, ami a 2. ajánlási pontban van, kihagyja már az Európai Tanáccsal, illetve az Európai Unióval az audiovizuális együttmûködésérõl szóló megállapodást aláíró országokat. Ugyanis ez a javaslat nemcsak az Európai Unió tagországaiban élõ vagy ottani állampolgárok tulajdonosként való megjelenését engedte meg, hanem az említett egyezményt aláíró tagországok állampolgárainak, cégeinek is. Ezért azt gondolom, hogy túlterjeszkedett azon, ami már egészséges lett volna, amikor magyar filmelõállítóról beszélünk, de én azért még mindig tartom a mi módosító javaslatunkat is, meglátjuk, hogy a végszavazásnál melyik kap majd többséget.

Ezen túl még egy fontos része ennek a vitaszakasznak a 14. ajánlási pont, amely a nézõszámmal foglalkozik. Úgy látom, hogy a törvény egésze ebben a paragrafusban nyeri el az értelmét, hiszen ez a 14. ajánlási pont a 4. §-sal foglalkozik, és a 4. § a törvény céljáról és alapelveirõl szól.

(21.20)

És itt van egy olyan fontos rész, amely a filmalkotások létrehozásának, széles körben való hozzáférésének a lehetőségeit taglalja, de igaziból én úgy látom, hogy mégis kimondva hiányzik az a sor, az az alapelv, az a cél ebből a törvényből, amit itt javaslatként is megfogalmaztunk, hogy a nézőszám emelkedése célja a törvénynek. Azaz a magyar mozgóképkultúra értékeinek széles körben való hozzáférését biztosítsuk, és a nézőszám emelkedését is biztosítsuk. Azért is fontos ez, mert költségvetési szempontból jelentős támogatást kap a magyar film nemcsak jövőre, hanem az azt követő években is, ahogy ez szerepel a törvényben, és talán érdemes lenne figyelni arra, hogy a nézőszám tekintetében milyen változások történnek. És ez, ha a szövegbe beemeljük, egy garancia lehet erre. Egyébként ehhez a ponthoz kapcsolódhat a terjesztéssel kapcsolatos fix támogatási lehetőség - 25 százalék, 20 százalék -, erről majd annál az ajánlási pontnál fogok beszélni, mert az egy másik vitaszakaszhoz tartozik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 305 2003.12.08. 2:14  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Kósa Képviselő Úr! Én is úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy sikerüljön olyan törvényt alkotnunk a mozgóképről, amely a parlamenti pártok mindegyikének a támogatását bírja. De úgy hiszem, hogy ennek az adventhez sok köze nincs, csupán annyi, hogy most tényleg időben éppen itt tartunk. Én azt hiszem, hogy ez az időszak persze azért jó, ahogy ön is mondta, és köszönöm szépen, hogy ráirányítja a figyelmet arra, hogy törekednünk kell egy ilyen munkára, főleg egy ilyen törvény esetében, ami a magyar kultúra, a művészetek egy nagyon fontos területét szabályozza.

Úgy látom, hogy ezt a támogatást, amiről ön beszélt, akkor nyerheti el a törvény minden parlamenti párt oldaláról, ha ez a törvény jó, ha ez a törvény jól szabályoz, ha erről a törvényről látjuk azt, hogy megvannak benne a törvényi garanciák arra, hogy az a terület, amelyet szabályoz, ezáltal jobban fog működni, mint korábban. A törvényben számtalan ilyen pont van. Én úgy látom, hogy azért még van néhány olyan részterület, amelyen lehet javítani, segíteni, és én nagyon örülök annak, hogy nagyon sok módosító indítványt befogadott akár a kormány és akár a bizottság is, és bízom benne, hogy majd még a holnapi kulturális bizottsági ülésen esetleg egy-két olyan módosító indítványt, ami talán még szükséges - véleményem szerint igen - ahhoz, hogy ez a törvény még jobb legyen, sikerül elfogadnunk, és akkor tényleg egy jó, mindenki által támogatott törvény születik.

Nagyon szépen köszönöm azt, hogy ebben önök a módosító indítványok kapcsán is végig partnerek voltak.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 315 2003.12.08. 2:23  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Féltem, hogy esetleg rossz irányt vesz a vita, de mindnyájan nagyon örülhetünk, hogy Keller László felszólalása után is normális szakmai mederben maradhatunk.

Meg kell mondanom, igaza van a képviselő úrnak abban, hogy a kulturális bizottság tagjai finanszírozási kérdésekben kevésbé jártasak, mint akár ön. Azok a javaslatok, amelyekre ön utalt, amelyeket Farkas képviselő úr nyújtott be, ráadásul valóban olyanok, amelyek szellemükben néhány általunk benyújtott javaslattal is összecsengenek. És nagyon értem az ön érveit.

Azon gondolkodtam közben, hogy mit lehet ebben tenni, mert a törvény ugyanakkor úgy született, és ez szerintem valóban értéke - még akkor is, ha miniszter úr amikor erről beszél, mindig elfelejti az előző ciklus utolsó időszakát megemlíteni -, hogy a filmszakmai kerekasztal és az aktuális kormányzat közösen dolgozott rajta. Úgy tudom, hogy a benyújtott módosító indítványokat - a miénket is, hisz nekünk is volt ilyen, és Farkas képviselő úr módosító indítványait is -, mielőtt a kormány állást foglalt abban, hogy támogatja vagy sem, a kerekasztal újra véleményezte.

Szerdán lesz bizottsági ülésünk, akkor tudunk tájékozódni arról - mert erre legutóbb nem került sor -, hogy vajon miért nem támogatták ezeket a módosító javaslatokat. Érdekes lesz ezt megbeszélni, mert lehet, hogy található ezek között olyan elem, amiket kapcsolódó módosító indítványokkal lehet támogatni. De óvnám magunkat attól, hogy a filmszakmai kerekasztal véleménye nélkül akarjunk módosítani ezen. A saját módosító indítványainkról is ezt gondolom, amelyek között van olyan, amit támogatnak és van olyan, amit nem. Ezt érdemes lenne kapcsolódó módosító indítványokkal beépíteni a rendszerbe, azaz a kerekasztal véleményét kikérni. De úgy gondolom, hogy nagyon sok mindenben lehetne módosítani, ahogy azt ön is mondta.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 325 2003.12.08. 10:10  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megfontolva és figyelembe véve elnök úr jogos megjegyzését is, engedjék meg, hogy a 23., 24., 26. ajánlási ponthoz szóljak hozzá. Ez a mozgókép koordinációs tanáccsal foglalkozó kérdéskör. A törvény 10. §-a foglalkozik a mozgókép koordinációs tanáccsal. Ez egy új testület, amely föláll, és ez tulajdonképpen a mozgóképszakmát támogató vagy a mozgóképszakma támogatását szolgáló különböző forrásokat hangolja össze, azok hasznosulását szeretné összehangolni. Leginkább a feladata, ha jól értem a törvényből, az, hogy azok, akik pályázatokat írnak ki a magyar mozgókép világának, szereplőinek, állami szereplőként vagy valamilyen szereplőként, ha ilyen üggyel foglalkoznak, üljenek össze, de elsősorban az állami szereplők, és beszéljenek arról, hogy ezt miképpen teszik, hangolják össze a tevékenységüket, esetleg hirdessenek közös pályázatokat, azaz ne az a világ folytatódjék, ami eddig folytatódott, hogy van az Országos Rádió és Televízió Testületnek különböző filmes pályázata, van a nemzeti kulturális alapprogramnak különböző filmes pályázata, van a Magyar Mozgókép Közalapítvány, és ott is vannak filmes pályázatok, és ezek sokszor párhuzamosságokat is mutatnak, sokszor időben nem összehangoltan, nem egymást segítve jelennek meg. Ez egy nagyon fontos gondolat a törvényben, és nagyon fontos dolog, hogy itt szerepel a koordinációs tanács.

Azt is kimondja ez a paragrafus, a 10. § (2) bekezdése, hogy melyik az a tíz-egynéhány szervezet, aki ennek a tanácsnak a tagja. A mi módosító indítványunk azt mondja, érdemes lenne átgondolni, hogy nem sok-e ez a tíz-egynéhány tag ebben a szervezetben. Mire gondolok? Arra, hogy legalább öt minisztériumról is van szó. Úgy érzem, ha teljességre akarunk törekedni, hogy azok a minisztériumok, Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az informatikai, a környezetvédelmi szerepeljen ebben, akkor miért nem szerepel a honvédelmi, vagy miért nem szerepel a gazdasági vagy miért nem szerepel... - és nyilván mondhatnék még néhány olyat, aki azért legalább olyan módon, ahogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szintén ad támogatásokat évről évre bizonyos filmek elkészítésére. Tehát nem érzem teljes körűnek, viszont soknak gondolom.

Ezért szól arról a javaslatunk, hogy esetleg a minisztériumok közül elég lenne a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tagnak lenni itt, és ő a többi minisztériumi szereplő munkáját koordinálva jöhetne már el erre a tanácsülésre. Ezt kérem, hogy fontoljuk meg, bár amikor erről beszélünk, van egy sokkal fontosabb ügy, az, hogy ez a paragrafus nem teszi lehetővé azt, hogy kötelező érvényű együttmunkálkodások jöjjenek létre az itt felsorolt tagok között, merthogy itt az országos földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatókat vagy az Országos Rádió és Televízió Testületet is megemlítik. De ha a médiatörvényben nem nyúlunk hozzá ezekhez a szervezetekhez, azaz a médiatörvényt nem nyitjuk meg, és nem teremtjük meg a kötelező érvényt erre a dologra, addig, ahogy ebben a törvényben ez is itt szerepel, ez inkább csak egy ajánlás, egy lehetőség. Bízzunk benne, hogy részt vesznek ezek a szervezetek ebben az egyeztető munkában, de sokkal erősebbnek gondolnám azt, ha a médiatörvényt is megnyitottuk volna.

(22.00)

Úgy látom, ez a bátorság hiányzott a kormányból, amikor ennek a dolognak az előkészítése zajlott. De ha már így van, akkor van olyan ajánlási pontunk, a 26. ajánlási pontunk szól erről, amely azt mondja, hogy akkor hagyjuk el a kötelező naptár készítését, mert így viszont ez a törvény a médiatörvény megnyitása nélkül ír elő olyan kötelező érvényű dolgokat is médiatörvényi szereplőknek, akikre ez a törvény szerintem nem vonatkozhat.

Nem sokba telne még most sem ezt az összhangot megteremteni, remélem, ez sikerül majd. Egyébként pedig üdvözlöm azt, nyilván ez kimaradt az eddigi gondolatokból, a 24. ajánlási pontról van szó, amikor egy bővítés történt, de ez nem fontatlan dolog, hiszen a médiadeskkel való bővítés azért fontos, mert így annak a pályázati irodának a részvétele is megteremtődik a törvény által, amely az európai uniós pénzeket tudja erre a területre hozni. De talán, mivel a 24. ajánlási pont erről az újabb szereplő bevonásáról szól, így még többen tagok ebben a testületben, már vagy 15-en, még inkább indokolt lenne szerintem a 23. ajánlási pontunk kapcsán csökkenteni a minisztériumok munkájának összehangolásával ezt az ügyet. Ennyit a mozgókép koordinációs tanácsról.

Még ehhez a vitaszakaszhoz kapcsolódnék a 29. ajánlási pont alapján. Ez a 29. ajánlási pont szól arról, hogy a filmterjesztés támogatását is emeljük be a szövegbe. Miről is van szó? Arról van szó, hogy a 12. § szól a támogatások elosztásának szabályairól és a különböző támogatási típusokról, a szelektív, a normatív, a strukturális támogatásról. Ebben a paragrafusban szerepel öt pont, amely leírja, hogy filmtervfejlesztésre, filmterjesztésre, és így tovább, milyen tevékenységekre lehet adni támogatást. Mi úgy gondoljuk, hogy érdemes lenne, és a 29. ajánlási pont erről szól, kiemelni a filmterjesztésre szánt támogatások körét, és meg is határozni, hogy mekkora összeget kellene erre fordítani, hogy a támogatásoknak legalább a 25 százalékát fordítsuk filmterjesztésre.

Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert ha azt mondjuk, és ez fontos dolog, hogy a jelentős anyagi támogatás emelkedésével a magyar film megbecsülése úgy nemzetközi fesztiválokon, de itthon nézőszámban is jelenjen meg, akkor ehhez igenis kell valami eszközt is adnia a törvénynek. És ezzel, hogy a támogatások egy bizonyos részét garantálja a filmterjesztésnek, segítjük ezt az alapcélt, ezért tartom fontosnak. Itt 25 százalékot írtunk, most adtunk be egy kapcsolódó módosító indítványt 20 százalékra, de esetleg lehet ezen változtatni, nyilván a szakmával közösen, ha ebben sikerül valami egyezségre jutni, még bizottsági módosító indítvánnyal, de az elv szerintem fontos lenne, a 29. ajánlási pontunk erről szól.

Van még a 63. és a 64. ajánlási pont, amely pedig az adókedvezmények körét módosítja. Ez nagyon fontos dolog, úgy gondolom, és egy fontos előrelépés is a módosító indítványok során, de ne feledkezzünk el arról, hogy az áfatörvény szintén sújtja a magyar film ügyét is. Leginkább az érdekes és az fontos, hogy az áfatörvény életbe lép január 1-jén, most már készülnek filmek, rájuk érvényes lesz a készülési folyamatban az új áfatörvény, azaz a 25 százalékos visszaigénylés megszűnik január 1-jétől. Nem így tervezték a büdzséjét egy-egy készülő filmnek, ami esetleg a jövő évi filmszemlére is készül.

Fontos lenne figyelnünk arra, hogy ha már a magyar filmszakma egészét éves szinten nem is lehet segíteni ebben az ügyben, mert a költségvetés erre nem tartalmaz fedezetet, de legalább az egyik évről a másikra, és a következő filmszemlére készülő, tehát a mostani évváltáskor még készülő filmek esetében gondolkodjunk azon, hogy ha esetleg csak a minisztérium tartalékából is, de adjunk olyan támogatást, amely során nem kerülnek veszélybe ezek a dolgok.

A 63. és a 64. ajánlási pontban az adókedvezményekről van szó. Értem, hogy itt egy emelkedés, egy bővülés történt, ez az egész magyar filmügynek előrelépés az eredeti javaslathoz képest. Összességében, ha éves szinten figyeljük ezt az ügyet, akkor arról szól, hogy emelkednek az adókedvezmények, áfaterületen hátrányosan érinti a filmkészítőket a visszaigénylés elmaradása, a kettő együtt összességében lehet, hogy kiegyenlíti egymást, de legalábbis van valami egyensúly. De ne feledkezzünk el azokról a filmekről, amelyek, mondom még egyszer, most készülnek, a befejezés előtt állnak, még átnyúlnak jövő évre is, januárban gőzerővel dolgoznak sok ilyen filmen, hogy a szemlén bemutathatóak legyenek, és ott van az egész büdzsének egy bizonyos része, ami után nem igényelhetik vissza az áfát, legalább őket segítsük, mert őket nem segíti meg az a fontos dolog, amely a 63., 64. ajánlási pontokban az adókedvezmény bővülésével megjelenik. Egyébként ez ügyben kaptunk levelet a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumától, a filmszakmai kerekasztal szereplőitől is a bizottsági ülésen. Ott, amikor eddig ezt elmondtam, nem kaptunk rá pozitív választ, ezért használom ki az itteni plénumot is (Az elnök jelzi az idő leteltét.), hátha ezen még tudunk változtatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MDF soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 331 2003.12.08. 1:05  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Értem a garanciacsomag lényegét, még jobban értem Kósa Ferenc képviselõ úr felszólalása után. Tényleg fontosnak tartom, és szeretnék utalni rá, hogy a 19. ajánlási pontban van olyan általam jegyzett módosító indítvány is, amely kicsit ebbe az irányba mutat a közalapítvány támogatási szabályzata kapcsán, de erről talán még lesz alkalmunk beszélni. Én csak reagálnék - mert két percben ezt is kell tenni - a képviselõ úr nyitottságára.

Tényleg, beszéljünk akkor erről: a garanciacsomagban a Farkas Imre képviselõ úr által jegyzett módosító indítványok, illetve az a néhány, amelyet mi nyújtottunk be, azt gondolom, lehet, hogy többnyire még összhangban is vannak egymással, és ha még szükséges, a szakmával egyeztetve lehet összhangot is teremteni közöttük. De tényleg hangsúlyozom, az ő akaratuk ellenére azért ne, de esetleg még be lehetne nyújtani újabb javaslatokat.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 335 2003.12.08. 2:18  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 19. ajánlási pont kapcsán Kiss Attila képviselőtársam említette, hogy miért fontos ez, és beszélt arról, hogy ha már a miniszter hagyja jóvá a közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeivel kapcsolatos szabályzatot, akkor jó lenne, ha véleményt mondhatna róla a kulturális bizottság is. Én továbbra is azt gondolom, hogy ez tényleg fontos lenne. A dolog ettől nem lesz átpolitizáltabb.

Értem azt, hogy vannak szakmai oldalról olyan aggályok e tekintetben, hogy ha a parlamenti színtérre, bizottsági színtérre engedjük ezt az ügyet, akkor esetleg felesleges politikai felhangot kaphat egy ilyen vitában ez a kérdés. Engedjék meg, hogy én - főleg látva, ahogy eddig a bizottságban és itt, a parlamentben is zajlik ez a vita - feltételezzem azt, hogy ez a hozzáállás és a felelősségérzet a bizottságban továbbra is meglenne, és érdemes lenne meghagyni azt, hogy ne csak a mindenkori kormányzat lépjen és legyen kapcsolatban a támogatási szabályzattal, úgy is, mint annak egy elfogadója - a miniszter a jóváhagyója -, hanem csak egy tárgyalási színtérként a bizottságban mindenki, minden parlamenti erő mondhasson véleményt.

Véleményem szerint azért lenne fontos ez a módosító javaslat, mert egy kicsit oldaná azt a feszültséget - ha van ilyen - vagy azt a helyzetet, amely a közalapítvány, a Magyar Mozgókép Közalapítvány kapcsán megjelenik most a vita során. Azaz, hogy a törvényben nem szabályozunk kérdéseket, mert miért is kellene, hiszen ez egy közalapítvány, de ha nem nyúlunk bele jogilag - mint ahogy ez sem nyúl bele -, talán érdemes lenne ilyen garanciákat megemlíteni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 343 2003.12.08. 2:04  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 19. ajánlási pont kapcsán értem Kósa képviselő úr indokait, amikor is elmondta, hogy mi előtt érdemes vagy kell meghajolni. Eddig véletlenül nem figyeltem elég pontosan. Teljesen világos most már számomra is. Én is meghajlok ez előtt az érv előtt, hiszen tényleg erről van szó: a kormány, és nem az Országgyűlés alapította, vagy vesz részt alapítóként a közalapítványban. Ráadásul még a képet az is szépíti, hogy ez a Ptk. '94. január 1-jei módosítása előtt létrejött alapítvány, ami még csak alapítvány volt, és utána alakult át közalapítvánnyá, tehát tényleg bonyolult története van az egész ügynek.

Viszont amit Keller László mondott, az tényleg egy megoldás lehet, mert a 22. ajánlási pont - ami szerintem egy fontos ajánlási pont, és érdemes lenne elfogadni - arra is rávilágít, hogy egyébként most mindegy, mit mondunk, de amikor költségvetési vita van, amikor a minisztérium fejezetéről folyik a kulturális bizottságban a vita, és ott szerepel a közalapítvány támogatása, akkor az a kulturális bizottság éppen erről a támogatásról vitatkozik. Azt nem vitatja el a filmszakmai kerekasztal sem tőlünk, hogy arról ne vitatkozhassunk. Annak kapcsán, amikor vitatkozunk, szó van arról, hogy hogyan, ki hagyja jóvá, és mi legyen, amíg életbe nem lép. A 22. pont ezért is fontos szerintem. Egyúttal az már egy olyan típusú vita, ami szól arról is, hogy majd annak a hat és fél, meg majd nyolc, meg tízmilliárd forintnak az elosztása milyen támogatási szabályzat alapján történjen.

Tehát pont emiatt, mert van egy ilyen vita, nem érzem teljesen idegennek ezt a 19. ajánlási pontban szereplő javaslatunkat. Lehet, hogy nem így, meg nem itt kell megjeleníteni, lehet, hogy a 22-essel összhangban, és akkor talán ez a filmszakmai kerekasztalnak is megfelel majd.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 347 2003.12.08. 8:02  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 37. ajánlási ponttal szeretném kezdeni. Ez a filmszakmai bizottsággal foglalkozik, és persze a nemzeti filmirodával és annak jogállásával. A 18. §-ban a III. fejezet kezdetekor ír a törvény erről az új szervezetről. Ez a nemzeti filmiroda. Amiről már szó volt itt korábban, úgy látom, hogy amit a 37. ajánlási pontban megfogalmaztunk, ami összefügg az 53. ajánlási pontunkkal is, egy fontos, új és demokratikusabb helyzet állhat elő, ha ezeket a módosító indítványainkat a parlament is támogatja. Ugyanis a törvény úgy született meg, hogy ennek a nemzeti filmirodának az igazgatóját az eredeti szöveg szerint a miniszter nevezi ki és menti föl, de nem szerepelt ebben az, hogy nyílt pályázat útján teszi.

Köszönöm szépen, hogy ezt befogadták és támogatják; mert emellett arról is szólt ez a javaslat, az eredeti törvényjavaslat, hogy az úgynevezett filmszakmai bizottságot ez az igazgató nevezi ki, szintén pályázat nélkül. Ez a filmszakmai bizottság pedig az a testület, amely a mozik és a filmek art besorolásáról rendelkezik, és ez pedig már lehetőségeket, támogatásokat jelent. Én úgy láttam, hogy így a miniszter közvetett befolyása túlságosan nagy lehetett, mert ő kinevez egy embert, az pedig kinevez másokat a filmszakmai bizottságba, akik meghatározzák, hogy mi art besorolású, és mi nem.

Nagyon fontos, hogy mindkét módosító javaslatunknál, a 37. ajánlási pontban, meg az 53. ajánlási pontban megfogalmazott javaslatunknál is ezt a nyílt pályázati lehetőséget beépítjük a törvénybe, és fontos, hogy ezt a bizottság és az előterjesztő is támogatta. Így megvan az esély rá, hogy ez az eleme, ez a része a törvénynek javulni fog.

Ehhez az elemhez, vitaszakaszhoz kapcsolódik a 45. és a 49. ajánlási pontunk is, amelyek a korhatárbizottsággal foglalkoznak. Szintén a nemzeti filmiroda kebelén belül működik ez a korhatárbizottság. A korhatárbizottság taglétszámára vonatkozik egy javaslatunk. Ez a törvény 22-23. §-ában található testület. A korhatárbizottság az, amely besorolja a filmeket. Ez egy hattagú testület. Mi úgy gondoltuk, hogy az nem feltétlenül jó, ha egy testület páros számú, amely testület döntést hoz egyébként. Ezért gondoltuk, hogy legyen ez öttagú. Elnézést a filmterjesztőktől, de az ottani két tag helyett gondoltunk javasolni egyet, és meghagynák a pedagógus kollégákat, és a pszichológus végzettségűeket, a pszichológiával foglalkozókat, akik nyilván a filmkorhatár-besorolásnál fontos szakmaisággal járulhatnak hozzá az ügyhöz. Ezért javasoljuk azt, hogy ne hattagú, hanem öttagú legyen a korhatárbizottság a 45. ajánlási pontban.

Egy kicsit a demokratizmust javíthatja az az elem, amely a 49. ajánlási pontunkban van, amely szintén a korhatárbizottság kiválasztásával foglalkozik, mert - ahogy a 49. ajánlási pontból látható - úgy gondoljuk, nem lenne helyes, ha ez a meghívásos pályázati forma benne lenne a törvényben. Mit mond most a törvény? Azt mondja, hogy ez az iroda a nyílt és meghívásos pályázati eljárás során választhatja ki a korhatárbizottság tagjait. Szerintünk nincs szükség a meghívásos pályázatra. Az egy zárt rendszer, az nem feltétlenül ad lehetőséget mindenkinek, hogy ebben részt vegyen. Szerintünk elég, ha csak azt mondjuk, hogy az iroda nyílt pályázati eljárás során választja ki ezeket az embereket. Reméljük, hogy ez a javaslatunk is így támogatást tud kapni.

Persze, nemcsak a korhatárbizottság összetételéről van szó, hanem a munkájáról is, illetve a filmalkotások közzétételéről is, merthogy a törvény rendelkezik arról is, hogy a filmterjesztő a filmalkotások közzététele során mire kötelezett. Kötelezett arra, hogy a korhatárbizottság által meghatározott korhatárokat jól láthatóan, az előírt módon a filmek kapcsán azt közli a nézővel. Vannak olyan esetek, amikor ezt esetleg nem így teszi egy filmterjesztő, és szankciók vannak a törvényben. Mi azt gondoltuk - az 51. ajánlási pontunk erről szól -, hogy nem elég elrettentő az a büntetési tétel, hogy így mondjam, amely tízezer forintban minimalizálja ezt az összeget. Úgy gondoltuk, hogy ne tízezer és hárommillió forint közötti, hanem százezer és hárommillió forint közötti legyen ez az összeg. Továbbra is tartom a véleményemet, hogy főleg egy ilyen iparban - ha lehet ezt mondani - ez a tízezer forintos büntetési tétel, ha nem haragszanak, nevetséges.

A másik, az 52. ajánlási pontunk pedig azzal foglalkozik, hogy kötelezővé is teszi, hogy legyen szankció. Ugyanis arról van szó a 24. § (2) bekezdésében, hogy amennyiben az iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezheti, amelyet persze a mozgóképszakma céljaira kell fölhasználni. Azt gondolom, az, hogy kötelezheti, feleslegesen megengedő ebben az esetben. Úgy gondolom, a bírság megfizetésére kötelezi, hiszen arról van szó, hogy bekövetkezett az az esemény, hogy hamis módon tüntettek föl korhatárszinteket.

 

(22.40)

Ebben az esetben ne mérlegeljünk, ebben az esetben kötelezni kelljen az elkövetőt - hogy így mondjam - a bírság megfizetésére. Erről szól a mi 52. ajánlási pontunk, mert úgy gondoljuk, hogy ez fontos lenne, mint ahogy a 61. ajánlási pont és minden olyan ajánlási pont, amely a nemzeti filmvagyon védelmével foglalkozik, szintén fontos. Lezsák Sándor és Balogh László képviselőtársunk nyújtottak be ilyen típusú módosító javaslatokat. Például a 61. ajánlási pont is ilyen. Azt is jó lenne, ha megfontolnánk, és tudná támogatni a parlament, mert szerintem fontos ügyre világítanak rá, és arra is rávilágítanak, hogy van még elvégzendő feladatunk a nemzeti filmvagyon védelme ügyében is.

Az rendben van, hogy a törvény rendezi az 1987-ig elkészült filmek helyzetét, de az azt követően készült filmek ügyében a tulajdonjog kérdését nem látom még teljesen meggyőzően rendezve. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a törvényszövegben rendezni lehet, de meg kellene említeni úgy, ahogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány esetén is van néhány hónapos határidő, és arról szól a törvény, hogy néhány hónap alatt kell rendbe tenni ügyeket a közalapítványnál.

A nemzeti filmvagyon, a '87 után készült filmek tulajdonjoga rendezésében is talán érdemes lenne még beépíteni a törvénybe egy, ezt az ügyet segítő javaslatot is, hiszen a 61. ajánlási ponthoz vagy máshoz lehet kapcsolódni még bizottsági módosító indítványként.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 351 2003.12.08. 2:13  298-358

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lezsák Sándor képviselő úrhoz kapcsolódnék a 43. ajánlási pont ügyében, amikor is a korhatárokról beszél a képviselő úr. Amikor erről beszélünk… - és azt mondja minden oldal, hogy támogatjuk ezt a fajta pontosítást, életszerűbb dolgot. Emlékszem, hogy amikor kisgyermekkoromban először mentem moziba, mindig azt láttam fölírva, hogy csak 16 éven felülieknek. Egy kicsit elrettentőbb volt egy 12 éves kölyöknek, mint ez a szöveg, hogy számára nem ajánlott, meg csak nagykorú felügyelete mellett meg egyebek. Hirtelen nem érti az ember, hogy mi van kiírva a képernyőre mostanában.

De mindig azt kapjuk ilyenkor, azt mondja nekünk az apparátus, hogy van a médiatörvény, és a médiatörvényben szó szerint ugyanez szerepel. És tudjuk, így van. A médiatörvény is az ilyen besorolások kapcsán ugyanazokat a szövegeket használja, mint ami itt van most a mozgóképről szóló törvényben. Nem vagyok jogász, de nem tudok arról, hogy az olyan előírás lenne, hogy ne lehetne akkor annál szigorúbb dolgot megfogalmazni. Annál is inkább nem, mert ez a törvény foglalkozik a magyar részvételű filmalkotásokkal például, ahol pontbesorolást ad.

A médiatörvény is rendelkezik hasonló típusú dolgokról, ahol nincs ilyen szigorúan meghatározva a dolog, mégsem a médiatörvényben szereplő dolgokat vesszük át, hanem szigorítjuk itt, amikor a magyar részvételű filmalkotásokról van szó, vagy úgymond pontosítjuk azt az ügyet.

(22.50)

Miért ne pontosíthatnánk akkor itt, ha már nem nyitjuk meg a kétharmados médiatörvényt? Mert szerintem azt is megtehettük volna egyébként ez ügyben. De ha már nem tesszük meg, akkor mivel tiltás nincs erre, értem az összhangra való törekvést, de mégiscsak fontosabb az életszerűség, mint a joghoz való felesleges ragaszkodás, és érdemes lenne szerintem itt is a Lezsák Sándor képviselő úr által javasolt valódi figyelemfelhívást alkalmazni a besorolásokról.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 12 2004.03.16. 2:07  1-12

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Miniszter Úr! Örülök, örülünk a Monet-kiállítás sikerének, mint ahogy örültünk mindnyájan a Mednyánszky-kállítás sikerének is, ami néhány héttel korában zajlott szintén Budapesten, és szintén tízezres tömegek látták azt a kiállítást is. Fontosak a kultúra eredményei, mindnyájunknak fontosak a kultúra eredményei a magyar társadalomban. Említette miniszter úr, hogy áttörés történt. Egyetértünk, és engedje meg, hogy egy kicsit bővítsem ezt a dolgot.

Szerintem is áttörés történt; ezen kiállítás alapján mondhatjuk ezt, és áttörés történt a tekintetben is, hogy folytatták a polgári kormány elkezdett munkáját. Hiszen mindnyájan tudjuk, ez a munka is elindult már 2001 végén, 2002 elején. Ennek a kiállításnak az előkészítése is elindult, és jó dolog, hogy értőn folytatták. Jó dolog, hogy abban az időszakban, amikor önök kormányoztak, kiteljesedhetett ez a munka, kiteljesedett, és nagyon szép siker volt. Ehhez gratulálunk mi is minden szervezőnek, minden, a kiállításban közreműködőnek.

A kérdés csak az, hogy lesznek-e az elkövetkező időben is ilyen sikerek. A kérdés az, hogy elindulnak-e azok az előkészítő munkák a kulturális élet területén, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ilyen jelentőségű rendezvények megvalósuljanak. Nem egy hét, nem egy hónap, sokszor nem is egy év előkészítő munka kell ehhez, hanem több idő.

Most, amiket említett, miniszter úr, jó jel. Úgy látom, hogy vannak jó jelek e tekintetben. Annak csak örülünk, ha lesz ilyen folytatás, és miniszter úrnak is, mindnyájunknak, az egész magyar társadalomnak hasonlóan sikeres kiállításokat és hasonlóan sikeres kulturális rendezvényeket kívánunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 234 2004.03.16. 2:03  217-277

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Béki Gabriella azt mondta, hogy a kormány odafigyel egy rétegre, és a hozzászólásából, valóban, már-már arra lehetett következtetni, hogy egy kormány-előterjesztést tárgyalunk. A helyzet egészen világosan az, amit Balsai István képviselőtársam is mondott: ezt a kormány nem terjesztette be elébünk, ez egy önálló képviselői indítvány, és az ilyen indítványoknál valóban mindig felmerül, hogy mennyire kidolgozott vagy mennyire átgondolt és mennyire bevezethető ez az indítvány.

Én ezzel most nem kívánok foglalkozni, nem is az én területem, de ha már elhangzott egy olyan mondat, hogy a kormány odafigyel egy rétegre, akkor azért pontosítsuk ezt a mondatot. Ha tényleg így van, hogy a kormány támogatja ezt az előterjesztést, akkor még el is lehet fogadni, de talán a teljes igazság az, hogy a kormány végre odafigyel egy rétegre, és foglalkozik végre valami ilyen dologgal. Ne általánosítsunk, mert nincs miért.

Ugyanakkor ez a törvény foglalkozik a közhasznú szervezetekről szóló törvénnyel is, már a tekintetben, hogy kiegészíti azt a közhasznúsági kategóriát bizonyos értelemben egy tevékenységi formával. És ezt az oldalt, függetlenül a dolog jellegétől, mintegy kiegészítésként, én azért üdvözlöm, mert úgy tartom, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvényben felsorolt közel húsz vagy talán egészen pontosan húsz közhasznúsági kategória átgondolásra, néhol szűkítésre, néhol bővítésre szorul általában is. Tehát ha ehhez hozzányúlunk és hozzányúlnak, azt azért is üdvözlöm, mert ha esetleg lesz ezzel kapcsolatosan más önálló képviselői indítvány, remélem, legalábbis ezt a területét is a kormány majd támogatni fogja.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 262 2004.03.16. 0:56  217-277

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csizmár államtitkár úr, talán lehet mondani, hogy hosszasan, mindenesetre nemcsak egy rövid megjegyzés erejéig, úgy tűnt számomra, ostorozta Balsai István képviselő urat, aki az érintett szakbizottság elnöke. Mégpedig jelezte azt, hogy rövid ideig volt itt. Itt volt, elmondta a véleményét, bizonyára más feladatok elszólították. Azért szeretném szóba hozni azt az egyszerű kis tényt, hogy ő legalább itt volt, de például a társadalmi szervezetek kijelölt szocialista előadója, ha jól emlékszem, nem volt jelen a teremben, amikor szólították. Erről államtitkár úr nemes egyszerűséggel elfeledkezett. Csak azért hoztam ezt szóba, hogy legyen teljes a kép, mert Balsai úr legalább itt volt.

Köszönöm szépen.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 150 2004.04.06. 7:01  33-173

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A címzett támogatások kulturális fejezetével kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot elmondani önöknek, ugyanis több feltűnő dolog szerepel itt. Egyrészt az, hogy a kulturális témában a több mint 400 beadott pályázatból 56 pályázat volt, amely ilyen típusú fejlesztéseket célzott meg, tehát kulturális jellegű fejlesztéseket. Megnéztem, hogy ebből az 56 pályázatból 14 olyan település volt, ahol jelenleg ellenzéki polgármester, illetve ellenzéki képviselő-testület dolgozik, ők kaptak bizalmat a helyiektől. Kíváncsi voltam, hogy a támogatott 14 kulturális jellegű fejlesztés közül hány az ellenzéki. Kiderült, hogy egy sem, míg a beadott pályázatoknál ez az arány 25 százalékos volt, tehát minden negyedik pályázat ellenzéki vezetésű településről érkezett, addig a nyertesek közül nulla százalék és nulla darab ellenzéki vezetésű település kap támogatást, legalábbis a szocialisták javaslata szerint, a kormány javaslata szerint. Szerintem ez elfogadhatatlan.

És akkor az ilyen típusú politikai ostorozás után rátérnék néhány, szakmailag is teljesen elfogadhatatlan témára. Aránytalan a javaslat sok más tekintetben is, például földrajzilag. Itt 14 támogatott kulturális beruházás szerepel. Ebből a 14-ből 5, azaz több mint a támogatottak egyharmada összesen két megyéből érkezik. Úgy gondolom, ennél arányosabb javaslat is születhetett volna, mindenképpen előnyösebb lenne ez. A kulturális ágazatokat tekintve is aránytalan ez a javaslat, hiszen a javaslatok többsége szinte csak közművelődési típusú fejlesztést valósít meg. Ez persze érthető, mert a nemzeti közművelődés-fejlesztési programot a Draskovics-csomag, a Draskovics-fűnyíró elkaszálta; 800 millió forint volt tervezve a költségvetésben, és ebből 550 millió forintot elvontak.

(15.20)

Nem tévedés, a 800 millióból 550 milliót vontak el, és 250 millió forint maradt. Ebben az esetben még talán üdvözlendő is, hogy legalább a címzett támogatásoknál odafigyelnek a közművelődési ágazatra. Persze tudom, azt szokták mondani a szocialisták, hogy azért kellett ilyen durván megnyirbálni a közművelődési ágazat fejlesztését és a nemzeti közművelődés-fejlesztési programot, mert majd a SAPARD-programból lehet támogatáshoz jutni. De ott enélkül is lehet támogatáshoz jutni. Mennyivel helyesebb lett volna, ha meghagyják ezt a fontos fejlesztési irányt! Mondom, ebből a szempontból itt, a címzett támogatásoknál föllelhető úgymond aránytalanság még érthető is.

De nézzük meg, hogy mely ágazatok maradnak ki az önök javaslatából. Négy színház pályázott arra, hogy kapjon címzett támogatást és komoly fejlesztést. Egyetlenegy színház sem kap támogatást, a színházügyet önök újra elhanyagolják. Elhanyagolják, és nem mondhatják azt, hogy nem pályáztak, és még politikai szempontból is megnézhetik, hogy mely települések pályáztak. Négy színházi pályázat, amely szeretett volna támogatást kapni, és nem kap, ezek a veszprémi színház - a Veszprém megyei önkormányzat a fenntartója -, a kaposvári, a debreceni és a szolnoki színház, ahol az említett megyei jogú városok a fenntartók. Úgy gondolom, ez helytelen.

Megtorpan a magyar színházak felújítása. A korábbi években, még az előző évben is mindig fontos figyelem fordult e felé a szakma felé. Kaphatott az egri, kaphatott a székesfehérvári színház ilyen fontos felújításokat. Nagyon sajnálom, hogy ez most kimarad. A megyei levéltárakkal hasonló a helyzet. A megyei levéltárak közül ketten is pályáztak ilyen címzett támogatásra és infrastruktúra-fejlesztésre. Mi történik: nem kapnak a megyei levéltárak sem, a 14 támogatásra javasolt beruházás között nem lehet megtalálni őket. Múzeumügyben több mint tíz múzeum vagy képtár szeretett volna pályázni. Gyakorlatilag kifelejtették őket. Úgy gondolom, hogy ez megengedhetetlen aránytalanság, egy szakmán belüli aránytalanság.

De nézzük meg az összegeket! 8,4 milliárd forint az, amely itt fejlesztési pénzként a kulturális ágazatban megjelenik. Milyen érdekes, hogy ebből a 8,4 milliárd forintból csak kettő darab pályázat megkapja az összegnek majdnem a 40 százalékát. 14 pályázat van, ebből két pályázat az összesnek 14 százaléka. Ehhez képest két kiemelt pályázat van ebből a 14-ből, amely az összes pénznek szinte a 40 százalékát elviszi. Az egyik a Fővárosi Állat- és Növénykert, ami nagyon fontos célokat szolgál, és nyilván támogatást kap, ez akár esetleg dicsérheti a miniszter úr lobbierejét is. Vagy például egy nyírbátori fejlesztés, ami több mint 1 milliárd forintos támogatást kap, ez bizonyára dicsérheti a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának a lobbierejét. Ez a helyzet. Két pályázat a 14-ből csak 14 százalékát képviseli az összes aránynak, és ez a két pályázat megkapja majdnem a 40 százalékát a kulturális ágazatra fordított fejlesztésnek. Ezt mutatják a számok.

Úgy gondolom, nem megengedhető, hogy a kulturális ágazat fejlesztésére szolgáló címzett támogatások ügyében ilyen aránytalanság álljon fel, éppen ezért bízom benne, hogy módosító indítványokkal lehet segíteni majd a magyar színházügyön, a megyei levéltárak vagy a megyei múzeumok ügyén, mert ezeket önök kifelejtették ebből a javaslatsorból. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ezt nagyon sajnálom, bízom benne, hogy megváltozik majd a részletes vita után ez a támogatotti sor.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 154 2004.04.06. 1:41  33-173

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő úr az imént beszélt egy nagykanizsai lehetséges felújításról. Képviselő úr, ha a költségvetésben a kulturális tárcán belül nem csökkentették volna több mint 3 milliárd forinttal a különböző felújítási pénzeket, akkor esetleg juthatna pénz ilyen fontos célokra is - 43 százalékkal csökkentették egyébként a múzeumi felújítási keretet; illetve az áfatörvény változtatásával pedig nagyjából 20 százalékkal csökkentek például a színházak, de a múzeumok, a közművelődési intézmények állami támogatásai is, mert az állami támogatással történt beruházásoknál most már nem igényelhetik vissza az áfát, és itt a kompenzáció nem teljes körű. Tehát ez valóban probléma.

Egyébként pedig az imént a képviselő úr mondta azt, hogy miért nem beszélünk arról, hogy mit, honnan, hová, minek a rovására javasolunk mi új dolgokat. És ahogy itt mondtuk is, képviselő úr, ön is tudja, ez az általános vita, és mi az általános vita szabályai szerint az általános vitát folytatjuk. Beszéltünk a törvény céljairól, a hatásáról, rámutattunk az aránytalanságaira, és majd a részletes vitára, nyugodjon meg, megtesszük a módosító indítványainkat. Persze az alapvető probléma az, hogy a keret a költségvetés miatt, ahogy az imént ön mondta, alacsony. Persze, ez a probléma, és így lesz nehéz dolgunk, de az aránytalanságok, a problémák az elosztásnak ezzel a módjával, jellegével fennállnak, és engedtessék meg, hogy az általános vitában erről beszéljünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 166 2004.04.06. 1:22  33-173

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akárhogy is nézzük, most 2004-et írunk. Nagyon furcsa és bájos dolog, ahogy itt a kormánypárti képviselők próbálnak a Fidesz-időkről megemlékezni. Mondanak mindenfélét. De nézzük már meg, nézzük meg, hogy ez a javaslat milyen politikai szempontból, ha azt figyeljük, mely támogatásra javasolt önkormányzat milyen: kormánypárti vagy ellenzéki? 1:7 az arány a kormánypártiak javára, kérem szépen - értik? -, most, ebben a javaslatban. Mondjanak akármit a lezárt dolgokról, de beszéljünk már erről a javaslatról, mert ez van napirenden!

Megértem önöket, hogy a kulturális fejezetnek nagyon örülnek. Érthető, mert ott minden képzeletet felülmúlóan maximális eredményre jutottak, csúcsra járatták politikai gépezetüket. Az összes támogatott, kulturális típusú címzett támogatás között egyetlenegy ellenzéki vezetésű önkormányzat sincs. Ezek a tények, kérem szépen. Ezzel nehéz vitatkozni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 54 2004.05.04. 8:22  41-77

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolójáról folyik most a vita, és ez a beszámoló a 2003. évi tevékenységről szól.

(11.40)

Ha a beszámolót tekintjük és elolvassuk, akkor sok szempontból nyugodtak lehetünk. Persze, ahogy itt elhangzott, formailag rendben van, ez valóban egy beszámoló: szépen be van kötve, jó vastag az anyag, nem üresek a lapok, még képek is vannak benne, de legalábbis ábrák, tehát ez egy beszámoló. De a kérdés az, hogy tartalmilag mi történt. Ha elolvassuk, hogy mit tartalmaz az anyag, még akkor is mondhatjuk azt, hogy ebben számtalan olyan pont van, amivel egyet lehet érteni. Tehát ebben a beszámolóban sok érték van, ha a beszámolót elolvassuk, valóban képet kaphatunk az ORTT tevékenységéről. De hogy milyen képet kaphatunk, az kérdés. Amiről nekünk itt véleményt kell mondanunk, az, hogy az ORTT 2003. évi tevékenysége milyen volt, és hogy arról mit gondolunk; nem önmagában a beszámolóról csak, hanem a tevékenységről.

A beszámoló egy része ennek. De kérdés, hogy benne van-e minden ebben a beszámolóban. Persze, sok minden benne van, amivel én magam is egyetértek. Például, amikor a közszolgálati televízió egyik reggeli műsorát elemzik a tekintetben, hogy az mennyire egyoldalú a kormánypártok politikusait tekintve, azt gondolom, az egy érdekes elemzés, bizonyára hallhatunk még ma majd itt erről. Vagy amikor a Tilos Rádió felháborító műsorait elemzik, azt gondolom, az is fontos dolog, hogy benne van ebben a beszámolóban.

De az a kérdés, hogy az ORTT a megállapításokon túl - akár a fontos megállapításokon túl - tesz-e valamit, tud-e tenni valamit, akar-e tenni valamit, tett-e valamit 2003-ban azért, hogy ilyen dolgok ne következhessenek be, ha már korábban bekövetkeztek. Én úgy látom, hogy az ORTT gyenge volt. Az ORTT nem határozott, azokkal a hatáskörökkel pedig, amikkel rendelkezik, nem él kellőképpen. Volt, ahol határozott volt az ORTT 2003-ban, de éppen nem azokon a területeken, ahol fontos lett volna. Először 2003-ban fordult elő, hogy nagyon határozottan lépett föl az ORTT: a civil szervezetek közszolgálati rádió és televíziók kuratóriumába történő jelentkezései tekintetében, azaz a nyilvántartásba-vételük tekintetében volt határozott. De nemcsak fölsejlett, hanem elég nyilvánvalóvá is vált, hogy politikai indíttatásból tette ezt.

Hölgyeim és Uraim! 170 jelentkező civil szervezetből a korábbi években majd mindig, majd mindenki részt vehetett a sorsoláson, mert egy sorsolásról van szó. Ez az év, a 2003-as év volt az első, amikor a szervezetek 54 százalékát kirostálták. Értik? Több mint a felét! Lehet az, hogy a korábbi években ilyen nem volt - amikor egyébként mindenki elfogadta az ORTT beszámolóját, és ezekről az ügyekről is írtak -, most meg hirtelen a civil szervezetek több mint a felét kiszórták? Persze, a szervezetek többsége, amelyeket nem engedtek nyilvántartásba venni, már a nevükben is tartalmazták a nemzeti szót, a keresztény szót.

Ezért gondolom én azt, hogy politikai indíttatásból tették lehetetlenné az ő jelentkezésüket. Helytelen dolog volt ez, elfogadhatatlan dolog volt ez. Sokat polemizáltunk erről akkor, és úgy látom, hogy részben az idén is tettek erre kísérletet. Érdemes volt elmondani a véleményünket tavaly, mert ugyanaz már nem fordult elő. Nagyon helyes! De most a 2003-as év beszámolójáról van szó, amikor ez megtörtént. Ha más semmi nem történt volna, és egyébként minden rendben lenne, véleményem szerint már akkor is elfogadhatatlan az, ami az ORTT-ben 2003-ban történt, és mi most erről mondunk véleményt.

De volt más eset is, amikor határozott volt az ORTT ott is, ahol nem kellett volna, míg - még egyszer mondom - más területeken pedig nem volt az, amikor kellett volna. Amikor a TV2 kereskedelmi televízió közszolgálati vállalásait csökkentette az Országos Rádió és Televízió Testület, akkor határozott volt, odaállt a kereskedelmi televíziózás oldalára, az ő közszolgálati vállalásaikat csökkentette, az ő helyzetüket javította. Nem a nézők oldalára álltak, nem a közszolgálat oldalára álltak. Nem, a kereskedelemi televíziózás oldalára álltak. Ez egy másik olyan elem, hogy ha csak ez az egy dolog fordul elő, és minden más teljesen rendben van az ORTT-ben, akkor sem fogadható el az előző évi tevékenység, mert ez abban az évben, 2003-ban történt. És persze a dolog nem áll meg, mert úgy látszik, most is folytatódik ez a dolog tovább. Persze, nem hamarosan, de most van választási kampány, ilyenkor esetleg érdemes jelentkezni, nem tudom...

De az egyik kereskedelmi csatorna - ha jól tudjuk, és jól hallottuk, bár elnök úr ezt a bizottsági ülésen el is mondta -, az RTL Klub a műsorszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítását kérte, és megtudtuk elnök úrtól azt, hogy az ORTT már azon töri a fejét, hogy hogyan hosszabbíthatná meg ezt a jogosultságot most, amikor egyébként persze egy választási kampány közepén vagyunk - teszem hozzá. Helyes dolog ez? Persze, ez nem a 2003. évi beszámoló, ezt mondhatják, de szervesen kapcsolódik az előző gondolathoz, amikor is kiderült az ORTT tavalyi tevékenysége során, hogy a kereskedelmi televíziózás oldalára állt, és nem a nézők oldalára, és nem a közszolgálat oldalára. És most is, elnök úr mondta, hogy az iroda már vizsgálja, hogy mit lehet tenni. Mondom én: azon töri az ORTT a fejét, hogy hogyan lehetne meghosszabbítani ezt a jogosultságot. Szerintem ez is elfogadhatatlan.

Jó lenne, ha változnának a dolgok, mert - ahogy olvastuk is az anyagban, és különböző nemzetközi jelentésekből is kitűnik ez - probléma van a magyar média függetlenségével. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség továbbra is egyetért minden olyan kezdeményezéssel, amely támogatja, amely kiteljesíti a magyar média függetlenségét, és érdekeltek vagyunk egy erős és a kormánytól, a kormánytöbbségtől független médiahatóság megteremtésében is. Ehhez várjuk a kormány, a kormánypártok javaslatait, és ebben a dologban partnerek vagyunk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 68 2004.05.04. 2:01  41-77

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Többen is említették már - itt legutóbb Pető Iván a kétperces hozzászólásában - a készülékhasználati díj átvállalását. Emlékezzünk rá, ezt az ügyet mindenki támogatta a parlamentben, de volt problémánk is a dologgal. Nem az a problémánk, ha az embereknek segítünk; az a problémánk, hogy ha egy ilyen ügyet meg akarunk oldani, azt teljesen szabályos jogi környezetben tegyük. Nekünk az volt az álláspontunk és az az álláspontunk, hogy a médiatörvény adott fejezetein is változtatni kellett volna egyúttal, akkor, amikor ezt 2002 nyarán megszavazta a tisztelt Ház.

 

(12.40)

Szeretném jelezni, leszögezni, újra elmondani, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt akkor - a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselői, mondjuk most így - kidolgozták a javaslatukat a médiatörvény az irányú módosítására, ami szerint véleményünk szerint teljes mértékben és a teljes jogi környezetben szabályos és törvényes lett volna így a készülékhasználati díj átvállalása. Konstruktívak voltunk, adtunk egy javaslatot, mint ahogy azt mondjuk, hogy felháborító, elfogadhatatlan, hogy 2003-ban a civil szervezetek többségét kizárták a sorsolás lehetőségéből, amikor a közszolgálati kuratóriumok tagjainak jelentkeztek, nyilvántartásukat kérték; mi azt mondtuk, hogy itt egy médiatörvény-javaslat, letettük az asztalra, és javasoltuk, hogy legyen jogorvoslati lehetőségük a következőkben.

Mind a korábbi, a készülékhasználati díjjal kapcsolatos, mind a civil szervezetek problémáira valamilyen megoldást adó médiatörvény-javaslatunkat a szocialisták és a szabad demokraták nem vették tárgysorozatba. Ezt a történeti hűség kedvéért szerettem volna elmondani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 72 2004.05.04. 2:03  41-77

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha már szóba került itt az elutasított két médiatörvény-javaslatunk, akár az üzemben tartási díj, akár a civil szervezetek jogorvoslatával kapcsolatosan, azt mondta Pető Iván, hogy ők indokolták, és azt mondták, hogy nem tartották alkalmasnak, de éppen konstruktivitásról beszéltem.

Mi letettünk egy javaslatot az asztalra, jeleztük, hogy nyitottak vagyunk ebben a kérdésben, ilyenkor talán nemcsak annyit kellene mondani, hogy az nem alkalmas és viszontlátásra, hanem ha nem alkalmas, akkor mondják meg, hogy mi alkalmas, és legyünk abban partnerek. Nem tettek le ők az asztalra semmi olyat, ami ezt az ügyet megoldotta volna, mert nem akarták véleményem szerint ezt az ügyet megoldani, és ez nagyon nagy probléma.

Mi indokolja még talán ezt a megjegyzésemet? Az EU-jogharmonizációs ügyek kapcsán a médiatörvényt is módosítani kellett. Az előző ciklusban háromszor is beterjesztettük, akkori kormánypártiak, ezt a javaslatot, hogy EU-jogharmonizáció címen, amit kell, vezessünk át a médiatörvényen. Az akkori szocialista-szabad demokrata ellenzék mindig elutasította a javaslatunkat, oda nem illő belpolitikai okokat fölhozva. El is mondták, hogy jogos, kell módosítani, de olyan belpolitikai és egyéb problémáik vannak, ami miatt nem adják a szavazatukat a kétharmados törvényhez. Akadályozták az európai jogharmonizációs elfogadást; ez egy jellemző magatartás volt önökre akkor.

Amikor 2002-ben változás történt, mi újra beterjesztettük - mert komolyan gondoltuk - egyéni képviselői indítványként az EU-jogharmonizációs médiatörvény-módosításunkat, és akkor a Ház talán egyhangúlag elfogadta. Ez a különbség közöttünk, amikor médiatörvény-módosításról beszélünk. Leteszünk az asztalra javaslatokat, és komolyan gondoljuk, hogy változtatni kell a dolgokon, és ahhoz partnerek vagyunk, de önök nem partnerek hozzá, és még csak a saját javaslataikat sem mutatják be nekünk, ez nagyon nagy probléma.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 127 2004.05.10. 2:06  126-133

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Ön azt nyilatkozta a Népszabadságnak: “Van egy szűk stábom, akik végigdolgozták velem a választásokat és az elmúlt évet. Ennek tagjai nem a miniszternek, hanem Hiller Istvánnak adnak tanácsokat viselkedésről, gondolkodásról.ö Tudja, miért jutott eszembe ez a mondata? Mert kísértetiesen emlékeztet Tóbiás pártigazgató és Werber kampánytanácsadó kijelentéseire, mondták ők, hogy ma csak katonák vannak. A Werber-vírus minden szocialistát megfertőzött, és képtelenek kigyógyulni ebből a betegségből, az pedig különösen szomorú, hogy a ragályos kór a kultúráért felelős minisztert is megmételyezte.

Tisztelt Miniszter Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy nincs háború, nem igaz az, hogy le kell rohanni az embereket, ne higgyen Ron Werbernek, nincs szükség arra, hogy a kulturális miniszternek akár a kabinetje rohamosztagként működjön, és utcai botrányokat provokáljon.

Tisztelt Miniszter Úr! Ennek a rohamcsapatnak a vezetője az a Berzsán Ferenc, aki az ön tanácsadója, és ugyanakkor férfi manökenként ajánlja magát egy internetes honlapon? Attól a csapattól vár tanácsokat viselkedésről, gondolkodásról, amely Vörös Csillaként utcai botránykeltéssel hívta fel magára a figyelmet?

Tisztelt Miniszter Úr! Az ön kabinetjének hány tagja vizsgázott le sikeresen Ron Werbernél? Hogyan tudja ön, miniszter úr, Berzsán manökenes tapasztalatait hasznosítani a munkájában, és hány millió forintot fizetett már ki a tanácsaiért? A kulturális stratégiát pedig azért nem készítette még el, mert a férfi manöken vörös csillás Berzsán Ferenc azt ajánlotta, hogy várják meg Ron Werber javaslatait?

Várom a válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 131 2004.05.10. 1:05  126-133

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Fél perccel többet engedték önt beszélni, mint kellett volna, mint lehetett volna a Házszabály szerint, mégsem válaszolt a kérdésemre. Tudtommal ebben a kormányban egyik miniszternek sincs férfi manöken tanácsadója; ha tévedek, javítsanak ki. Nem válaszolt arra a kérdésemre sem, hogy hány millió forintot fizetett már ki ennek a férfi manökennek a tanácsaiért.

De van itt még más is, miniszter úr, ön ugyanis működtet egy honlapot, www.hiller.hu címmel. Ez az ön személyes honlapja. Ezt a honlapot az impresszum szerint az ön kabinetjének munkatársai szerkesztik, a férfi manöken Berzsán Ferenc vezetésével. Azt kérdezem: miért az adófizetők pénzéből szerkesztik az ön személyes honlapját?

Tehát még egyszer kérdezem, hány millió forintot fizetett ki ennek a férfi manökennek, ami példátlan, egy kulturális miniszternél különösen, hogy a kabinetjében ilyen embert alkalmaz, az pedig külön példátlan, hogy a személyes honlapját is ez az ember szerkeszti önnek mint miniszteri kabinetmunkatárs feltüntetve az impresszumban.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 236 2004.05.10. 2:52  227-237

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat 146. §-a foglalkozik a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvénnyel is, azt módosítja több ponton. Igaz, a törvényjavaslatban a nemzetközi kulturális alapprogramról írnak, de ez nyilván csak egy elírás, ez a kisebbik probléma.

A törvényjavaslat szövege azt mondja, hogy a kulturális járulék alapja bizonyos értelemben módosuljon az épületek és egyéb építmények tekintetében, ott a kivitelezés esetén a 120 millió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége legyen az alapja ennek a kulturális járuléknak. Tehát a 120 millió forintos vagy annál többe kerülő építmények esetében legyen ez a dolog érvényes.

Megnéztem a részletes indoklást, sajnálatos módon ott csak az szerepel, hogy az utóbbi időszak törvényi változásai miatt szükséges pontosításokat vezetik át. Nem derült ki pontosan, hogy ez az új összeghatár vajon eredményezi-e azt, hogy a nemzeti kulturális alapprogram kevesebb pénzt kap. Fontos az óvatosság, főleg ennél a kormánynál, mert láttuk, hogy az előző években a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának költségvetése gyakorlatilag évről évre csökkent. Ebben az évben több mint 3 százalékos az a változás, ami az előző évi költségvetéshez mért változás. De az infláció a kormány bevallása szerint is 6 százalék fölötti, tehát reálértékben jelentősen csökken a kultúrára fordított pénz a szocialisták idején. Látjuk, színházi előadások maradnak el, színház- vagy zenekarvezetők mondanak le. Baj van a magyar kultúrában, és ennek a szocialista kormány költségvetése az egyik oka. Tehát fontos az óvatosság.

Persze, sikerült utánanézni, a részletes indoklásban erről nincs is szó, és kiderült, hogy a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvény korábbi változata az előminősítési eljárás értékhatárához kötötte ezt a járulékhatárt, és mivel különböző más törvényi módosításoknál valóban változott ez a dolog, illetve ez most már nincs jelen a magyar törvények között, ezért fontos volt ez a változás. Szerencsére 240 millió forint volt ez az értékhatár, annak az 50 százaléka 120 millió forint volt, tehát ugyanaz az összeg maradt ebben az esetben is.

Ezért szeretném a kedves képviselőtársaimnak bejelenteni, hogy az erre vonatkozó módosító indítványomat visszavonom, mert éppen ugyanazt a helyzetet hozza, amit tavaly, tehát szerencsére ezen a kis területen nem csökken a kultúra költségvetése.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 226 2004.05.11. 11:44  217-253

HALÁSZ JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Ház! Hosszasan szó volt az előző hozzászólásokban olyan elemekről, olyan dolgokról, amelyeket ez a törvény nem is módosít. Erre nem nagyon térnék ki, inkább azzal foglalkoznék, amely témákat, kérdéseket módosítani szándékoznak ezzel a törvénnyel.

Államtitkár úr, köszönöm szépen, hogy összefoglalta a nyelvpolitikai céllal megfogalmazott 7 százalékos alkvótával kapcsolatos véleményünket. Valóban, én azt mondom, ez ügyben készüljenek elemzések. Készüljenek elemzések, hogy mi van akkor, ha ez a nyelvpolitikai céllal megfogalmazott alkvóta nem szerepel a törvényben, mit veszthetünk vele, mit nyerhetünk a másik oldalon, és ha van ilyen elemzés, és arról látjuk, hogy mit mond, akkor esetleg gondolkodhatunk erről a dologról. De elemzés nélkül, alapos szakmai anyag nélkül, és ezt nem készítették el, az első négypártin is kértem, semmiképp se csökkentsük, anélkül semmiképp sem változtassuk ezt az elemet ebben a törvényben.

Nem is változtatták benne, tehát erről többet nem is beszélnék. Viszont vannak más elemek, amelyeket változtatnak a törvényben. A változtatni kívánt törvény 7. § (1) bekezdését módosítanák. Ez azt mondja ki, hogy a televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek bemutatására köteles fordítani. Ez van most, és ezt önök bővítenék egy olyan mondattal, hogy “vagy olyan műsorszámok bemutatására köteles fordítani, amelyek alapjául a magyar irodalom, tudomány és művészet területéről származó egyedi alkotás szolgálö.

Ezt mondják ebben a javaslatban. A részletes indoklásban azt mondják, az eredetileg magyar nyelven gyártott mű fogalma mellett a törvényben a továbbiakban szerepel egy kulturális elem is - a “vagyö után jön ez a “kulturális elemö -, így a műsorszolgáltató a magyar gyártásra vonatkozó kvótákat nem kizárólag a magyar nyelv alkalmazásával, hanem olyan műsorszámok vetítésével is teljesítheti, amelynek alapjául a magyar irodalom, tudomány, művészet területéről származó egyedi alkotás szolgál.

Nos hát, kedves Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Ez az eredetileg elfogadott nyelvpolitikai célok elárulása. Erről van itt szó, ez benne van ebben a törvényben.

 

(22.40)

Szeretném a figyelmükbe ajánlani Deák Ferenc egyik gondolatát: amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz, és mindig kétséges.

Kedves Képviselőtársaim! Ez a javaslat mit tartalmaz? Azt tartalmazza, hogy önök - legalábbis részben - lemondanának nemzetünk nyelvének védelméről. Számunkra ez elfogadhatatlan - a módosítást e tárgyban nem támogatjuk.

Van egy másik része is ennek a javaslatnak, az itt már szintén idézett, a záró rendelkezésben szereplő módosítás, ez pedig elhagyná a médiatörvény jelenlegi 115. § (4) bekezdését. Mit mond ki most ez a bekezdés? Azt mondja ki, hogy a műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének kétharmadát. A médiatörvénynek ez a szabálya kizárólag azt mondja ki, hogy egy adott műsorelosztó vállalkozás által végzett műsorelosztási tevékenység vételkörzete a tájékoztatási monopólium megakadályozása mint tartalomszabályozási cél megvalósítása érdekében nem haladhat meg egy bizonyos, a törvény legutóbbi módosítása során egyébként csökkentett mértéket. Önök kihagynák ezt a paragrafust, azaz nem lenne ilyen korlátozás.

Miért is tennék ezt? Nyilván azért, amit a záró rendelkezéshez fűzött részletes indoklásban mondanak: azt mondják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 115. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a 2002/77. EK-irányelvnek az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó kizárólagos és különleges jogokkal foglalkozó 2. cikkébe ütközik a vételkörzet-korlátozással kapcsolatos minden rendelkezés. Nézzük meg, hogy ez az irányelv mit mond, mert itt csak azt írták le, hogy ez az irányelv mond valamit. Nézzük meg ezt pontosabban!

Az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szól tehát ez a 220/77-es irányelv, ez az irányelve az Uniónak az elektronikus hírközlési infrastruktúrának, illetve annak a belső piacon akadálymentes és a szabad versenyt megvalósító szabályrendszerének egyik elemét képezi, azaz egyértelműen és deklaráltan az infrastrukturális szabályozás körébe tartozik.

Erről az egységes és összefüggő irányelvcsomagról a szabályozást összefogó, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló irányelv, az úgynevezett keretirányelv az alábbiakat mondja: “A távközlési, média- és informatikai ágazatok konvergenciája azt jelenti, hogy minden átviteli hálózatra és szolgáltatásra - átviteli hálózatra és szolgáltatásra - egységes keretszabályozásnak kell kiterjednie.ö Ez a keretszabályozás ebből az irányelvből és négy specifikus irányelvből áll.

Az irányelvcsomag elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szóló 2002/77. EK-irányelvnek a szabályai annak a szabályozási célnak a megvalósulását kívánják biztosítani, hogy a tagállamok ne hozhassanak olyan jogi szabályozásokat, az elektronikus hírközlési hálózatok létesítése, illetve használatának módja ne sértse, ne akadályozza meg, illetve ne korlátozza az ezen a területen folyó belső piaci szabadversenyt. Tehát a tagállami szabályozások biztosítsák azt, hogy bármely vállalkozás szabadon létesíthessen akár az egész országot lefedő elektronikus hírközlési hálózatot mint elektronikus hírközlési infrastruktúrát, az ilyen hálózatokon mint elektronikus hírközlési infrastruktúrán szabadon lehessen elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, műsorelosztást, telefont, internetet nyújtani, valamint hogy egy adott elektronikus hírközlési hálózatot mint elektronikus hírközlési infrastruktúrát egyszerre több különböző vállalkozás - akár egymásnak versenytársai is - egyaránt igénybe vehessen, megfelelően méltányos, illetve tisztességes szerződési feltételek alapján.

Nos, a javaslat által hivatkozott, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szóló irányelvnek a korlátozások lebontására vonatkozó, az irányelv 2. cikkében található szabályok célja kizárólag az itt említett, az előbb elmondott, az elektronikus hírközlési hálózatok mint infrastruktúrák létrehozásának, illetve használatának piacán a tisztességes szabadverseny jogi feltételei tagállamok általi biztosításának megkövetelése, illetve az erre vonatkozó tagállami szabályozások összehangolása. Ez a helyzet tehát az irányelv, az irányelvek tekintetében.

Itt azonban most a médiatörvény módosítását javasolja a kormány az előterjesztésében. A médiatörvény azonban a médiajog keretein belül fogalmaz meg tartalomszabályozási jellegű rendelkezéseket, míg az irányelv - ahogy az előbb kifejtettem - a távközlési infrastruktúrára mint annak hasznosítására vonatkozóan állapít meg versenyjogi szabályokat. A két tárgyat és a két szabályozási területet nem szabad összemosnunk. A hasonlóság abban áll, hogy igaz, más-más szempontból és más-más oldalról, aspektusból, megközelítésből, de mindkét szabályrendszer érinti a műsorelosztást mint távközlési tevékenységet, vagy ahogy újabban mondjuk, mint elektronikus hírközlési szolgáltatást, a két szabályozás közötti összefüggés azonban ezzel gyakorlatilag véget is ér.

Az, hogy a két, azaz az irányelvi és a médiatörvényi szabályozás között egyesek ellentmondást vélnek felfedezni, azt gondolom - és remélem, így van -, csak annak köszönhető, hogy nem veszik figyelembe, hogy a két szabály szabályozási tárgya eltér egymástól, valamint a két jogszabály maga is két különböző jogterületet szabályoz.

Tisztelt Ház! Mivel a médiatörvény 115. § (4) bekezdése csak azt mondja ki, hogy egy adott műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhat meg egy bizonyos mértéket, ezért a médiatörvénynek ezen rendelkezése nem zárja ki bármely nagyságú és számú elektronikus hírközlési hálózat létesítését, nem zárja ki az egy elektronikus hírközlési hálózaton több műsorelosztó vállalkozás által végzett több műsorelosztási tevékenységet, feltéve, hogy egyikük vételkörzete sem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket, és nem zárja ki egy adott, bármilyen elektronikus hírközlési hálózaton bármely számú szolgáltató által bármilyen elektronikus hírközlési tevékenységnek - például telefon, internet - bármekkora ügyfélkörrel és bármekkora területi lefedettséggel való folytatását.

A médiatörvény itt módosítani, elhagyni javasolt rendelkezése tehát semmiféle akadályát nem jelenti, a hazai információs infrastruktúrára semmiféle veszélyt nem jelent, és így az információs társadalom fejlődésének sem gátja ez a most életben lévő médiatörvény. Ezért az elmondott érvek alapján a záró rendelkezésben javasolt elhagyást sem támogatjuk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 234 2004.05.11. 2:07  217-253

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ennek a jogharmonizációs célú javaslatnak, amiről beszélünk, valóban van története, ahogy itt már mások is mondták. 2002 júliusában fideszes képviselők önálló indítványaként került a Ház elé a jogharmonizációs célú médiatörvény-módosító javaslat, s azt a tisztelt Ház szinte egyhangúlag elfogadta. Bizonyára tudták, hogy mire szavaznak.

Pető Iván említette a felelősség kérdését e tekintetben. Szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy ez szó szerint az a javaslat volt, amit 2001 folyamán a polgári kormány idején a polgári kormány háromszor is benyújtott a tisztelt Háznak jogharmonizációs céllal, éppen azért, hogy a “média pluszö támogatási rendszerben, ebben az európai uniós programban részt vehessenek a magyar mozgóképalkotók is. Önök akkor ellenzékként mindenféle valós jogharmonizációs cél megkérdőjelezése nélkül ezt leszavazták. Kicsinyes módon belpolitikai céljaik áldozatául esett ugyanez a javaslat. Ismerhették a javaslatot, háromszor is leszavazták, míg 2002-ben, amikor ugyanezt benyújtottuk, megszavazták. Erről tárgyalunk most itt, ebben volt benne a nyelvpolitikai céllal megfogalmazott 7 százalékos alkvóta. Most nem értem, hogy miről vitatkozunk és miről beszélünk itt.

Szabó Zoltán figyelmébe is ajánlom ezt, amikor Fidesz-fóbiáját hangoztatja itt a Házban. Teljesen felesleges, képviselő úr! Ön sem szavazta meg ezt a javaslatot mindaddig, amíg kormányra nem kerültek.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 238 2004.05.11. 2:07  217-253

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak szeretném emlékeztetni önöket, és a jegyzőkönyvből elolvasható, hogy vezérszónoklatomban is a tárgyhoz ragaszkodtam. Éppen Szabó Zoltán volt az, aki másról beszélt, és folyamatosan, perceken keresztül a legnagyobb ellenzéki pártot becsmérelte, a mi magatartásunkat becsmérelte. Ő vette elő ezt a kérdést, én egy kétpercesben reagáltam.

Az előbb lábbal tiprásról beszélt képviselő úr. Képviselő Úr! A médiatörvény azt mondja ki, hogy a Magyar Televízió, a közszolgálati televízió ellenőrző testületének az elnökét a mindenkori ellenzéki pártok delegálják. Jelenleg például a Magyar Televízió ellenőrző testületének az elnöke egy MSZP által delegált tag. Na, ki tapossa itt most éppen a médiatörvényt lábbal, már jó hosszú ideje, képviselő úr? És mondhatnék még példákat - a finanszírozást én nem is említem.

Képviselő Úr! Beszéljünk a tárgyról! A helyzet az, hogy önök a 7 százalékos, nyelvpolitikai céllal megfogalmazott alkvótát nem módosítják ebben a javaslatban. Én ezt üdvözlöm, és továbbra is várom azt, hogy készüljön elemzés. Ne csak bemondják, hogy erre nincs szükség, ennek nincs hatása; mutassanak már egy tanulmányt, egy elemzést arról, hogy miért nincs, és akkor erről beszélhetünk érdemben. Máig nem tette le ezt senki az asztalra.

Egyébként pedig érthetetlen számomra, hogy miért kell fölhígítani az eredetileg magyar nyelven készült egyharmados szabályt ezzel az önök által elegánsan kulturális megközelítésnek nevezett dologgal. Nem értem! Ezt nem kérte az Európai Unió! Semmi szükség nincs rá! Miért teszik ezt? A magyar nyelvet akarják elárulni vele, ahogy ezt nagyon pontosan és szépen Homa János is megfogalmazta. (Tatai-Tóth András: A hazát akarjuk elárulni!)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 246 2004.05.11. 1:57  217-253

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Pető Ivánnak több mint két percig sikerült ecsetelnie, hogy miért ne szóljunk hozzá a témához. Mindezt tette azok után, hogy Szabó Zoltán képviselő úr ismét csúnya szavakat használt a Fidesszel kapcsolatosan. Ne haragudjanak, de ezt azért nem lehet szó nélkül hagyni; vagy akkor ne tessenek így viselkedni!

A helyzet a következő a Magyar Televízió ellenőrző testülete tekintetében: a 2002-es választások, majd az új parlament megalakulása után önök megszavazták a saját jelöltjüket az ellenőrző testület elnökévé. Ez a helyzet! Ezt tették 2002-ben, a választások után, amikor többségbe kerültek a parlamentben. Ez legalábbis nem elegáns, képviselő úr. És beszélhet arról, hogy négy évre választják ezt az embert. Most hallgatok egy kicsit Pető Ivánra, mert ezt az ügyet elég hosszan megbeszéltük már bizottsági ülésen is. De amit elmondtam, az tény. Önök többségben, az erőfölényüket fölhasználva, a kormányalakítás előtti időpontot kihasználva meglépték ezt a dolgot. Szerintem ez helytelen. Ha ez így van, márpedig így van, akkor ne tessék a médiatörvény lábbal tiprásáról beszélni.

Egyébként pedig az az időszak, amiről a képviselő úr beszélt - szerintem egyébként nincs igaza abban, amit mond -, az 2002 előtt volt. Most pedig a mostani helyzetről beszéljünk! 2004-et írunk! És a helyzet az, hogy a médiatörvényt számtalan pontban, számtalan esetben éppen önök nem tartják be.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 250 2004.05.11. 1:51  217-253

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha megengedik, ragaszkodnék a témához, és remélem, hogy választ kapok majd a kérdésemre. Volt már itt alkalom, de nem kaptam választ.

Melyik az az európai uniós joghely, mi az az európai uniós jogi álláspont, amely szerint változtatni kell a médiatörvénynek a nyelvpolitikai célokat megfogalmazó, jelenleg érvényes szövegén, miszerint egyharmadában eredetileg magyar nyelven készített műsoroknak kell megjelenni a csatornákon?

 

(23.40)

 

Miért van szükség önök által ennek a dolognak a felhígítására? Mikor kérte ezt az Európai Unió? Az Európai Unió mely szerve kérte ezt önöktől hivatalosan? Van-e erről valamilyen írás, amit be tudnak nyújtani ez ügyben? Ha pedig nem, akkor mi mozgatta önöket akkor, amikor ezt a javaslatot ilyen módon megfogalmazták? Fontos lenne tudnunk, és mindenkinek fontos lenne tudnia. Amikor én ez ügyben megfogalmazom azt a véleményemet, hogy a magyar nyelvpolitikai célok, a törvény jelenlegi, a magyar nyelvet védő rendelkezéseinek elárulása ez, akkor önök fölhördülnek, és mindenfélét mondanak.

Egy európai jogharmonizációs célú módosító javaslat, azt mondják önök, ami előttünk van. Mi az a jogharmonizációs előírás, ami ezt kötelezővé teszi? Mondják már meg!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 52 2004.05.18. 5:20  51-57

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az ajánlás 3., 4. és 6. pontjához szeretnék hozzászólni, mert ezek a tartalmi módosítások, míg az ajánlás többi pontja inkább technikai jellegű módosítást tartalmaz.

A 3. ajánlási pontban egy olyan módosító indítványról van szó, amely a jelenlegi beterjesztett javaslatból elhagyna egy szövegrészt. A jelenlegi javaslat 1. §-ának bizonyos része azt tartalmazza, hogy “a televíziós műsorszolgáltató az évi teljes műsoridő több mint felét európai művek és több mint harmadát eredetileg magyar nyelven készített művek vagy olyan műsorszámok bemutatására köteles fordítani, amelyeknek alapjául a magyar irodalomtudomány és művészet területéről származó egyedi alkotás szolgálö. Ez lenne az új szabályozás. A jelenlegi szabályozás azt mondja ki, hogy “a művek több mint fele európai kell hogy legyen, és több mint harmada eredetileg magyar nyelven készített mű kell hogy legyenö. A “vagyö szócska utáni higítás már nem szerepel a jelenleg hatályos törvényben.

Amikor ezt a törvényt a parlament elfogadta, amikor törvénybe iktattuk ezt a nyelvpolitikai célt, nem véletlenül tettük. Az, hogy eredetileg magyar nyelven készített műsornak kell lenni az összes műsor több mint egyharmadának, tehát a műsoridő több mint egyharmada ilyen kell hogy legyen, az véleményem szerint nagyon fontos nyelvpolitikai célt szolgáló intézkedés.

(11.40)

Ha változtatjuk ezt a javaslatot, és azt mondjuk, hogy olyan műsorszámok is bekerülhetnek az eredetileg magyar nyelven készített egyharmados részbe, amelyeknek az alapjául szolgálnak magyar irodalmi, tudományos, művészeti dolgok, akkor azt mondjuk, hogy nem csak eredetileg magyar nyelven készített műsorokkal is ki lehet tölteni azt az egyharmados részt, ami egy nyelvpolitikai célt szolgáló, eredetileg magyar nyelven készített mű kell, hogy legyen.

Az általános vitában elmondtam erről a véleményemet, nem ismételném itt, főleg az egyéb viták elkerülése miatt, csak szeretném jelezni önöknek, hogy a javaslatom azt célozza, hogy hagyjuk el a „ vagyö szócska utáni hígítást, maradjon az eredeti állapot, mert nem volt véletlen, hogy a parlament gyakorlatilag egyhangúlag megszavazta 2002 nyarán, hogy egy ilyen nyelvpolitikai célt építsünk be a médiatörvénybe. Úgy gondolom, így helyes, ha ez így marad. Ezt szerettem volna a 3. ajánlási pont kapcsán elmondani.

A 4. ajánlási pont foglalkozik azzal a témakörrel - Pető Iván képviselő úr, a kulturális bizottság elnöke nyújtotta be ezt a javaslatot -, amely azt mondja, hogy az úgynevezett 10 százalékos alkvótán belül lévő 7 százalékos magyar kötelező gyártást hagyjuk el. Ebben vita volt közöttünk. Önök azt mondták, hogy az Európai Unió ezt kéri. Erre hivatalos dokumentumot nem kaptunk, de beszéltünk arról, hogy lehet, hogy jogharmonizációs céllal ehhez a témakörhöz hozzá kell nyúlni.

Most is azt kérem, mint ahogy kértem a két négypárti megbeszélésen is, hogy ez ügyben készítsenek elemzéseket, lássuk azt, hogy most mennyire használják ki a magyar műsorszolgáltatók ezt a terepet, milyen hatása lehet annak, ha ezt elhagyjuk; jelenleg milyen hatása van ennek a szintén nyelvpolitikai céllal megfogalmazott alkvótának a magyar nyelven készült műsorokra, mennyi készül ez ügyben, hogyan használják ki, mennyire töltik ki ezt az alkvótát. Semmilyen elemzést, semmilyen adatot erre vonatkozóan a négypárti egyeztetésen, hiába kértem, nem kaptunk ilyen elemzést, ilyen tanulmányt. Lehet, hogy idő kell ahhoz, hogy ez elkészüljön. Örömmel megvárjuk. Tehát szeretném hangsúlyozni, nem utasítom el a 7 százalékos úgynevezett alkvóta elfogadását abban az esetben, ha ezt tartalmilag érdemben körbe tudjuk járni. De egyelőre csak hallottuk önöktől, hogy mi ez ügyben a helyzet, azonban nem láttunk független szakemberek által készített tanulmányokat, nem láttunk olyan elemzést leírva, amely alátámasztaná az önök érvelését. Nem zárom ki, hogy ez a jó út, de kérem, támasszák ezt alá, és ha ez megtörténik, akkor természetesen erről tudunk folytatni érdemi vitát. Addig ez nehéz.

Majd egy következő hozzászólásomban pedig a 6. ajánlási ponttal foglalkoznék, tekintve, hogy ötperces az időkeret. Köszönöm szépen, elnök asszony.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 56 2004.05.18. 3:52  51-57

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én mégiscsak azt szeretném, ha kaphatnánk egy elemzést arra vonatkozóan, hogy a 7 százalékos alkvóta ügyében mi a helyzet, milyen módon, hogyan használjuk ezt fel - ne bemondásra történjenek ezek a dolgok.

És mégiscsak érdekes, hogy, hogy nem, már-már gyanús, hogy hiába kértem ezt még április elején a négypárti egyeztetésen, nem voltak képesek ezt letenni az asztalra elénk. Ne várják azt, hogy ha kérünk ilyen hangnemben, nyugodtan egy rövid anyagot, egy elemzést egy dologról, és azt nem kapjuk meg, akkor utána csak úgy, elemzés nélkül adjuk a szavazatainkat az önök módosításához! Az ön módosító javaslatának az indoklásában is lett volna még mód erre, elnök úr, de abban sem találom azokat az érveket, amelyek alátámasztanák ezt a módosító javaslatot.

Ezután pedig rátérnék az imént elmaradt 6. ajánlási pontra, mert a 6. ajánlási pont is az önök által benyújtott javaslatban egy nagyon fontos, érdemi témát próbál újraszabályozni. Ez azt mondja, hogy a médiatörvény egyik passzusa maradjon el, helyezzük hatályon kívül, ne legyen megtalálható ezután a törvény szövegében ez a szabályozás. A médiatörvény 115. §-ának (4) bekezdését szeretnék önök elhagyni. Én pedig azt indítványozom a módosító javaslatomban, hogy ez maradjon hatályban ezután is. Tehát nem járulok, nem járulunk hozzá ahhoz, hogy elhagyjuk ezt a bekezdést.

Mit mond ez a bekezdés? Azt mondja, hogy: a műsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti műsorszolgáltatás e törvényben megszabott legmagasabb mértékének kétharmadát. Önök szeretnék, hogyha ez a korlát eltűnne a törvényből. Úgy gondolom, hogy ez nem helyes. Ez a szabályozás, ami a médiatörvényben most megtalálható, kizárólag azt mondja ki, hogy egy adott műsorelosztó vállalkozás által végzett műsorelosztási tevékenység vételkörzete - a tájékoztatási monopólium megakadályozása mint tartalomszabályozási cél megvalósítása érdekében - nem haladhat meg egy bizonyos mértéket. Szóval tartalomszabályozási célt fogalmaz meg a médiatörvény ezen passzusa, amit szeretnének elhagyni.

Azzal indokolják önök ezt az elhagyást, hogy van egy olyan irányelv, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások piacának versenyéről szóló 2002/77-es uniós irányelv, amely az elektronikus hírközlési infrastruktúrára és annak a belső piacon történő akadálymentességére vonatkozik. Emiatt, azt mondják, el kellene hagyni a médiatörvénynek ezt a passzusát. Én úgy gondolom, hogy a médiatörvény a médiajog keretén belül fogalmaz meg, ahogy az imént említettem, tartalomszabályozási jellegű rendelkezéseket. Az irányelv pedig, amire hivatkoznak, a távközlési infrastruktúrára, illetve annak hasznosítására vonatkozóan állapít meg versenyjogi szabályokat. Tehát két különböző szabályozási területről van szó. Nem szabad összemosnunk ezt a két különböző szabályozási területet!

Ezért továbbra is úgy gondoljuk, hogy az a helyes, ha érvényben marad a jelenlegi szabályozás. Ezért is nyújtottam be módosító indítványt, mintegy jelezve, hogy nem támogatjuk az önök javaslatát, amelyben szeretnék ezt a szabályozást hatályon kívül helyezni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 190 2004.05.24. 2:19  189-192

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! A polgári kormány kiemelt feladatának tartotta országunk kultúrájának megismertetését szerte a világban. Ennek érdekében fontos kezdeményezéseket indítottunk el, mint például az Europalia Hungária brüsszeli rendezvénysorozata, a magyar kulturális évad Franciaországban, az olaszországi kulturális évad és a Magyar Magic angol évad előkészítése.

A polgári kormány a külföldi kulturális intézetek hálózatát megerősítette, feladatai koordinálására létrehozta a Kulturális Intézetek Igazgatóságát. Az intézetek működtetésére és a programokra szánt költségvetési támogatást az 1998-as állapothoz képest 2002-re megkétszereztük. Komoly fejlesztést bonyolítottunk le az intézményhálózat bővítése tekintetében, '99-ben megnyílt a londoni intézet, 2001-ben New Yorkban a kulturális központ és Tallinnban a magyar intézet, Budapesten pedig a Közép-európai Kulturális Központ. A polgári kormány megalapította a Brüsszeli Kulturális Központot, nem titkoltan azzal a céllal, hogy hazánk európai uniós csatlakozásának idejére már Brüsszelben is működjön kulturális intézet. 2002-ben megkezdtük az intézet beindításával kapcsolatos előkészületeket, a kormányváltást követően azonban nem tudjuk, mi történt ez ügyben.

Hiller István miniszter úr a beiktatása előtti bizottsági meghallgatáson és sajtónyilatkozataiban is fontos és kiemelt szerepet szánt a magyar kultúra külföldi bemutatásának - a külföldi évadok folytatása ezt a szándékot látszik igazolni, ennek örülünk. De ugyanezen cél megvalósításának másik eszköze, a külföldi intézetek megerősítése, bővítése, működési feltételeik javítása is fontos dolog lenne, de úgy látjuk, hogy erre már kevesebb a figyelem, és nem jut megfelelő támogatási keret.

Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár úrtól: nem gondolja-e, hogy éppen hazánk európai uniós csatlakozása lett volna a legmegfelelőbb alkalom az új brüsszeli intézet megnyitására, és egyetért-e ön azzal a megállapítással, hogy minisztériuma komoly kulturális diplomáciai lehetőségeket szalasztott el? Kit terhel a felelősség, hogy a brüsszeli intézet még mindig nem kezdhette meg a működését?

Várom a válaszait. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 261 2004.05.24. 5:17  252-293

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem csodálom, hogy az írásban előre jelentkezett kormánypárti képviselők nem kívántak szólni - mert miről is van szó?

A közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakításának támogatásáról - ezt a címet viseli ez a határozati javaslat. Mit írnak ebben a javaslatban?

1. pont: Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a közszolgálati média-részvénytársaságok struktúraátalakítására szolgáló célelőirányzat (Országgyűlés fejezet 13. cím 1. alcím) terhére. Itt következik három bekezdés. A Magyar Televízió Rt.-nek a 2003. évi XCV. törvény 41. §-ával módosított, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 128. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt feladatok érvényesítése megkezdését, részbeni megvalósítását 4800 millió forinttal. A Magyar Rádió Rt.-nek a jogdíjas jellegű honoráriumkifizetésének átalakítását bér jellegű kifizetésekké, az archívum digitalizálását 1200 millió forinttal, a Duna Televízió Részvénytársaság szervezetistruktúra-átalakítását és műszaki fejlesztését 800 millió forinttal a tulajdonos közalapítványokon keresztül támogatja. Ezt mondja a határozati javaslat 1. pontja.

Már itt látjuk, láthatjuk, hogy a három támogatni kívánt szervezet közül csak az egyik esetében szerepel a struktúraátalakítás mint fontos cél. A másik két esetben ennek nyomát sem látjuk a határozati javaslatban sem. Pedig a határozati javaslat címe a közszolgálati média- részvénytársaságok struktúraátalakításának támogatása. Persze, ráadásul nem véletlenül ez a címe ennek a határozati javaslatnak, hiszen az önök által elfogadott, már a szocialista-szabad demokrata többség által elfogadott költségvetés az, ami ezt a megnevezést tartalmazza. De nyilván nem játék ez az elnevezés. Ha ez így szerepel, akkor a támogatást csak struktúraátalakításra lehet fordítani.

A három támogatni kívánt szervezet közül látjuk, hogy csak az egyik esetében, a Duna Televízió esetében szerepel a struktúraátalakítás mint fontos megvalósítandó cél. A másik kettőnél ennek nyoma sincs. De folytatódik ez a határozati javaslat tovább másik két ponttal is, és még indoklása is van, ahogy az szokott lenni.

Azt mondja a 2. pont: “A fenti összegek Magyar Államkincstár által való folyósításának feltétele jelen határozat kihirdetése. Ugyanezen összegeknek a közalapítvány által való továbbutalásának feltétele a felhasználás részletes költségtervének a közalapítvány kuratóriumi elnöksége által való elfogadása.ö No, tehát a közalapítványi kuratóriumoknak részletes költségterveket kell készíteniük, sőt az egész javaslat csak amiatt jöhetett elénk, mert az érintettek megfogalmazták a kéréseiket. (Folyamatos zaj.)

Az illetékes kuratóriumok benyújtották, hogy a költségvetési törvényben rendelkezésre álló keret terhére mekkora támogatást szeretnének kérni. Ezt eljuttatták az Országgyűlés illetékes szerveihez. Mikor juttatták el ezeket? Már márciusban. Eljuttatta a Duna Televízió törvényes kuratóriuma is, eljuttatta a Magyar Televízió féloldalas, véleményünk szerint nem egészen törvényes kuratóriuma is, és eljuttatta a Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége is a megfelelő kérését.

Ez idekerült az Országgyűlés elé, de mikor? Márciusban. Nyugodtan lehetett volna már ezt a határozati javaslatot sokkal hamarabb, akár már áprilisban tárgyalni. Akkor lett volna időnk erre, de talán nem véletlen, hogy erre nem került sor, mert csak az utolsó utáni pillanatban van itt előttünk és tárgyalhatunk erről.

Ez nagyon szomorú. Nagyon szomorú, mert így elveszik a lehetőségét… (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Idő, idő!) Bocsánat, elnök úr, mondják többen, hogy idő, és látom, hogy valóan túlléptem az ötperces keretet. Egy következő normál hozzászólásban innen folytatom.

Köszönöm a türelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 269 2004.05.24. 5:09  252-293

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előző hozzászólásomban eljutottam odáig, hogy vajon miért ilyen későn hozták ezt a javaslatot a Ház elé - szerintem tudatosan, azért, hogy minél kevesebb vita folyhasson erről a fontos kérdésről, a közszolgálati médiumok finanszírozásáról. Hozhatták volna sokkal hamarabb, akkor lett volna idő egy normális általános vitára, normális időben, lett volna idő a részletes vitára, módosító indítványok benyújtására - azokról szavazhattunk volna -, valamint a zárószavazásra. Ha áprilisban elindítják ezt a folyamatot - nyugodtan elindíthatták volna, hisz a közszolgálati médiumok elnökségétől minden adat, minden kérés rendelkezésre állt -, akkor nem kellett volna ebbe a méltatlan helyzetbe kerülnünk. Mert a helyzet méltatlan mindannyiunk számára, mint ahogy az egész finanszírozási struktúra is az. Ahogy a közmédiumok finanszírozása zajlik, az törvénytelen és elfogadhatatlan.

Pető Iván elnök úr most azt mondta a felszólalásában, hogy nem szerencsés ez a helyzet, igen-igen rossz az, ahogy zajlik, de a kulturális bizottság ülésén még azt mondta, hogy elfogadhatatlan. Ebben egyetértünk. Ezért nem fogadtuk el a bizottsági ülésen sem, és nem fogadjuk el itt a Házban sem ezt a javaslatot. Ez a javaslat igenis alkalmas arra, hogy költségvetési eszközökön, költségvetési juttatáson keresztül a mindenkori kormánytöbbség befolyásolja a közszolgálati médiákat. Aki kedves neki, annak ad vagy többet ad, aki kevésbé kedves neki, annak nem ad vagy kevesebbet ad a többség. Ezt látjuk ebben a javaslatsorban. Tavaly is ez történt, és az idén is ez történik.

Mondják, hogy korábban sem volt ebben az ügyben minden rendben. Igen, a médiatörvény a közmédiák finanszírozása tekintetében módosításra szorul. De ezt elmondtuk tavaly is. Lett volna legalább egy év arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, és ne kelljen újra ugyanilyen javaslattal ugyanebbe az utcába belemennünk, belemennie a kormánypárti többségnek. Mert ahogy tavaly is csak önök szavazták meg ezt a javaslatot, most sem számíthatnak másra. De ebben az évben már egészen más a helyzet. Persze, ha áprilisban hozzák ide ezt a javaslatot, akkor mondhattuk volna, hogy csak május 1-jétől leszünk uniós tagország, és még nincs akkora baj. De most már tagok vagyunk, az Európai Unió tagjai, és ez a szervezet hivatalosan is szóvá tette már, hogy a közmédiumok finanszírozása Magyarországon helytelen, szabálytalan, elfogadhatatlan, nem felel meg az uniós normáknak.

Nyugodtan változtathattunk volna ezen, de nem tettük. Nagyon szomorú ez. Azt látom, azzal, hogy időben később hozták ezt a javaslatot, nem elég, hogy tartalmilag is elfogadhatatlan a dolog, de azt akarják elérni, hogy minél kevesebbet beszélhessünk erről. Azért továbbra is hiszem, van esély arra, ha nem is átfogó médiatörvény-módosítást fogadunk el, de egyszer valóban belekezdünk a közmédiumok finanszírozásával kapcsolatos médiatörvény-változási, -változtatási elképzelések egyeztetésébe. Még egyszer hangsúlyozom, meg kellett volna tennünk tavaly, de erre, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az önök hibájából nem került sor.

 

(20.40)

Itt lesz előttünk ősszel egy új törvénykezési ciklus. Remélem, hogy azok az ígéretek, amelyek ez ügyben elhangzottak kulturális bizottsági ülésen is kormánypárti képviselők részéről, legalább ebben az évben valósággá válnak, és elindulhat a finanszírozással kapcsolatos tárgyalás. Mert kíváncsi leszek rá, hogy mi lesz jövőre. Az is lehet, hogy jövőre ugyanitt állunk, és ugyanerről a javaslatsorról beszélünk, ugyanígy az európai normáknak nem megfelelő, a közszolgálati médiumok befolyásolására alkalmas javaslatról fogunk itt beszélni. Mert igenis ez alkalmas rá, és véleményem szerint ezzel a lehetőséggel önök élnek és vissza is élnek. Ezt pedig nem lenne szabad megtenni. Ezt elkerülhetjük, ha hozzákezdünk egy olyan médiatörvény-módosításhoz, amely legalábbis a finanszírozási kereteket, elemeket átgondolja és újraszabályozza. Ebben nyitottak vagyunk, ez a javaslat azonban törvénytelen és elfogadhatatlan számunkra.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 275 2004.05.24. 2:08  252-293

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem állunk semminek az útjába. Egy vita folyik a Házban, egy általános vita, egy órával ezelőtt kezdődött. Ennek a napirendnek, ennek a témának a bizottsági vitája is legalább két és fél óra hosszás volt. Mi azzal a probléma, Szabó képviselő úr, ha a parlament demokratikus keretei között is szeretnénk erről kifejteni a véleményünket? Még egyszer mondom, a bizottságban sokkal hosszabb vita volt ennél.

Egyébként pedig, ha a képviselő úr figyelt, akkor hallhatta, igyekeztünk, igyekeztem tárgyszerűen javaslatokat tenni, hogy még egyszer ez a helyzet ne fordulhasson elő. Még egyszer szeretném kérni, hogy próbáljuk megkezdeni ezt az utat, mert az sehová nem vezet, amin most önök járnak. Egyébként pedig beszélt Szabó képviselő úr korábbi tévéelnökökről, és a “kétes alakö kifejezést használta bizonyos összefüggésben, ha jól értettem. Ha nem haragszik, én ezt kategorikusan, határozottan, az érintettek nevében is szeretném visszautasítani. Ha ilyen vitába kezdünk itt a Házban, az nem vezet sehová, és én szeretnék kérni mindenkit mindkét oldalról, hogy ilyen kijelentéseket ne tegyen, főleg egy ilyen vitában ne tegyen, amely a közszolgálati médiumok finanszírozásáról szól.

És egyébként pedig, amikor azt mondják önök, vagy önök közül valaki, mint ahogy az előbb Szabó képviselő úr, hogy a Fidesz a közszolgálati műsorszolgáltatók ellehetetlenítésére játszik, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók megszűnése a célunk, az nem mond igazat. Nem ez a célunk. A bizottsági általános vitában, és reméljük, ha nem fojtják belénk a szót, itt is ki fogjuk fejteni a véleményünket, és módosító javaslataink is mutatják, hogy a közszolgálati médiumok finanszírozásának átláthatósága és a szervezetek működése a célunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 283 2004.05.24. 2:08  252-293

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy idáig jutottunk (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Mi is. Mi még jobban. - Derültség ugyanott.), éppen a közszolgálati médiumok struktúraátalakításával kapcsolatos napirendnél. Különösen amiatt sajnálom, hogy a Fidesz-frakciónak vannak itt jelen tagjai (Dr. Magda Sándor: Hol a frakció?), akik még nem tudtak hozzászólni a javaslathoz.

De jellemző, hogy éppen a közszolgálati médiákról szóló egyik javaslatnál (Közbekiáltás az MSZP soraiból: Médiumok!) önök indítványozzák, hogy ne szólhassunk tovább. Jellemző, ahogy az előbb utaltam rá, és nem véletlen, hogy ezt a javaslatot nem áprilisban hozták és hagytak időt egy normális általános vitára, amikor nem kéne itt ülniük önöknek tűkön, hanem lehetne egy normális vitát folytatni erről. (Göndör István: Szerdán még lehet róla.) Szeretném a figyelmükbe ajánlani, mert biztosan vannak sokan önök között, akik ezt így gondolják, hogy lehetett volna sokkal hamarabb erről normális vitát folytatni.

Szeretném még egyszer figyelmükbe ajánlani, hogy legalább jövőre ne idézzék elő újra ezt a helyzetet, és indítsunk a közszolgálati médiákkal kapcsolatos finanszírozás tekintetében törvénymódosításra vonatkozó tárgyalásokat. Ezt önöknek kellene megtenni, nagyobb a felelősségük, egyelőre többen vannak (Dr. Katona Béla: Miért mentetek haza?), de remélem, így is, úgy is sor kerül erre. És még egyszer sajnálom, és elfogadhatatlannak tartom, hogy belénk fojtják a szót. Egyúttal tisztelettel kérem (Dr. Magda Sándor: Utána maradjatok itt!), hogy gombnyomással szavazzunk erről az ügyrendi javaslatról.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Annak azért örülök, hogy legalább ilyen sokan meghallgatták önök közül a közszolgálati médiumok finanszírozásával kapcsolatos problémákat. (Kovács Kálmán: Saját magatok nem voltatok erre kíváncsiak.)

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 289 2004.05.24. 1:27  252-293

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, elsősorban a szocialista képviselőkre ráfér ez a rövid bevezető, hogy megnyugodjanak, nem fogom kitölteni ezt az öt percet.

Ahogyan Szabó Zoltántól is hallottuk, őket nem érdekli a vita; ha elhangoznak itt akármilyen hasznos, kevésbé hasznos, felhasználható érdemi, kevésbé érdemi hozzászólások, ők kivárják, itt ülnek, amíg vége nem lesz, azután majd szavaznak. Persze, a hozzászólása után, Szabó képviselő úr, az ön frakcióvezető-helyettese rögtön tett egy ügyrendi javaslatot, hogy megkímélje önöket a hajnali kettőig történő itteni ücsörgéstől, és ahogyan hallottuk is, példátlan módon az elfogadott napirend ellenében erőből lezárják az általános vitát. (Zaj a kormánypártok padsoraiban.)

Ahogy a javaslat egésze, ez az eljárás is elfogadhatatlan, és a javaslat tartalmához méltó az önök eljárása. De ez az egész eljárás, amit ez ügyben folytattak, méltatlan. Nagyon sajnálom önöket ezért.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 114-116 2004.05.26. 5:09  113-174

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez az a határozati javaslat, amelynek az általános vitáját hétfőn folytattuk le itt a Házban, illetve folytattuk volna, hogyha önök erőből nem fojtják belénk a szót.

 

(14.20)

Emlékezetes pillanata marad az újkori magyar parlamenti történelemnek, hogy a kormánypártok, nem bírván érveinkkel, úgy döntöttek, hogy nem hallgatják tovább az ellenzék érvelését, nem kíváncsiak arra, és kezdeményezték, még egyszer mondom, példátlan módon, hogy az általános vitát zárjuk le, és több ellenzéki képviselő ne szólalhasson föl. Ezt meg is szavazták, így aztán vége lett az általános vitának. Nagyon szomorú, mert így esélyt sem adtak annak, hogy le tudjuk folytatni azt a vitát.

De módosító indítványokat nyújtottunk be, én magam is nyújtottam be több módosító indítványt, pontosan azért, mert már az általános vitával is igyekeztünk jelezni önöknek, hogy ez a javaslatsor elfogadhatatlan, és szerettünk volna alkalmat találni arra, hogy meg tudjuk győzni önöket arról, hogy egyébként ez az Európai Unió normáinak is ellentmond. Sőt, az Európai Unió jelezte, hogy nem lehet ilyen módon finanszírozni a közmédiumokat, azt normatív alapon kellene tenni, önök pedig ehelyett azt teszik, hogy kormánypárti többséggel bizonyos keretösszegeket megszavaznak, felosztanak, és aki jobban tetszik önöknek, az nagyobb támogatást kap, aki kevésbé tetszik önöknek, az kevesebb támogatást kap.

ELNÖK: Képviselő úr!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): És ezt az ügyet folytatják. De mi nyújtottunk be olyan módosító indítványt - például az ajánlás 1. pontjában szereplő javaslatomat -, amely a normativitást célozná; a normativitást, mert úgy gondoljuk, hogy ez fontos, elérendő dolog. Bizonyára emlékeznek rá, a médiatörvényben van olyan passzus, amely bizonyos keretösszegek elosztásánál meghatároz egyfajta normát. A Magyar Televíziónak 40 százalékos keretet, a Magyar Rádiónak 28 százalékot, a Duna TV-nek 24 százalékot, és hagy egy 8 százalékos külön keretet is. Ez az az elvrendszer, ami mentén az egyik módosító indítványom született, mégpedig az 1. ajánlási pontban, és a 8 százalékos rendelkezésre álló, úgymond a 40-28-24 százalék melletti összeget pedig a 2. ajánlási pontban találják, azt a Magyar Távirati Irodának juttatnánk.

Miről van szó? Tehát arról, hogy van egy nagy, 10 milliárdos keret a költségvetésben, ez az, ami elosztható ezeknek a testületeknek. Mi úgy gondoljuk, hogy a médiatörvényben meglévő normatív alapon kísérletet kellene tenni rá, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna TV kapja meg az említett százalékok alapján a rendelkezésre álló összeg megfelelő részét, és a fennmaradó 8 százalék pedig kerüljön a Magyar Távirati Irodához szervezet- és struktúraátalakításra, mert éppen az elmúlt napokban fordult az Országgyűléshez a Magyar Távirati Iroda elnöke, hasonló nagyságrendű segítséget kérve. Ezt a problémát is lehetne orvosolni már most a javaslatunkkal.

Az első két ajánlási pontban tehát a rendelkezésre álló összes keret, a 10 milliárdos keret kiosztására gondolunk. Mi úgy látjuk, hogy nincs indoka annak, nincs megalapozva az, hogy miért kellene éppen csak - mert a javaslat ezt tartalmazza, az alapjavaslat - 6,8 milliárdot elosztani. A Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió sokkal magasabb támogatást kért, mint amit ez a javaslat tartalmaz. (Dr. Pető Iván: Ez nem igaz!) Amit ők kérnek, ennél magasabb, a 10 milliárd forintot ezért is gondoljuk, hogy el kellene osztani. Semmilyen érvrendszert nem hallottunk sehol arról, hogy miért pont 4,8 milliárdot kellene adni a Magyar Televíziónak, miért pont 1,2 milliárd forintot kell adni a Magyar Rádiónak, és miért 800 millió forintot a Duna Televíziónak. Ez van most a javaslatban.

Nem látjuk, hogy az eredeti kérésükhöz képest, ami ezeknél lényegesen nagyobb összeg volt, miért ennyit határoztak önök meg. Készült erről tanulmány? Készültek szakmai anyagok, elemzések, hogy miért ennyit adnak? Mire fogják ezt felhasználni? Nem készített senki semmilyen tervezetet erről, legalábbis, ha készült ilyen, elhallgatták az ellenzéki képviselők elől, de ha nem készült ilyen, akkor milyen alapon veszik a bátorságot, hogy éppen ennyit adnak nekik. Erre azért kíváncsiak lennénk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a javaslatok mennyire megalapozottak.

Majd egy következő hozzászólásban a többi ajánlási ponttal is foglalkozom.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 120 2004.05.26. 1:44  113-174

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Készséggel elfogadom, amit Göndör István mondott, és nyilván, ha ez így van, akkor én tévedtem az imént, amikor azt mondtam, hogy csak két ilyen alkalom volt (Göndör István: Több is volt!), ezek szerint volt négy ilyen alkalom. De ez nem menti föl önöket az alól, hogy most, hétfőn anélkül, hogy végighallgatták volna a jelentkező ellenzéki képviselők véleményét, lezárták a vitát. Ugyanis ez a vita jó egy órája tartott, amikor önök kezdeményezték a lezárást. Azok a példák egyébként, amiket ön mond, már hosszú, sokórás viták után történő kezdeményezések voltak.

Ráadásul ez a javaslat és ez a lezárás azért is fájó, mert a javaslatot idő után nyújtották be; véleményem szerint éppen azért, hogy minél kevesebb idő legyen vitatkozni róla, minél kevesebb terepet hagyjanak arra, hogy meggyőzzük a kormánypárti képviselőket arról, hogy ez a javaslat miért tarthatatlan. Mert tarthatatlan! Ebben a javaslatban nincs semmilyen elemzés arról, hogy miért éppen 4,8 milliárd forintot adnak a Magyar Televíziónak, amikor ő több mint 6 milliárd forintot kért. Hol van az az elemzés, amely bemutatja nekünk, önöknek is azt, hogy éppen 4,8 milliárdot kell adni, mert azt erre és erre költik, és az megoldja a problémáikat. A másik két társaságnál sincs meg ez az elemzés. Még ezt a fáradságot sem vették, hogy ezt előkészítsék. Ha nem zárták volna le a vitát, talán itt alkalom kerülhetett volna arra, hogy beszéljünk erről.

Tehát úgy gondolom, hogy akármi történt korábban, helytelen volt egy alig egy órával korábban megkezdett általános vitát erőből lezárni csak azért, mert önök kényelemből már haza akartak menni. (Göndör István nevet.)

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 124 2004.05.26. 1:44  113-174

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Az előző hozzászólástól eltérően én el fogom mondani, hogy melyik ajánlási ponthoz és a részletes vitában mihez szólok hozzá. Sajnos, ez a szocialista párti képviselőtársamnak az imént egyáltalán nem sikerült.

Az ajánlási sor 3. pontjában szerepel az én H/10207/5. számú módosító javaslatom. Ez a módosító javaslatom érdemi és tartalmi, ellentétben azzal, amit az imént képviselő úr mondott, amikor is jelezte, hogy az ellenzéki képviselők - a bizottsági vita során sem - semmi érdemi véleményt nem fogalmaztak meg. Ez a módosító javaslat egy érdemi vélemény, azt mondja, hogy csoportosítsunk át a Magyar Televíziótól egy kisebb összeget a Duna Televízióhoz és a Magyar Rádióhoz, mert ez az átcsoportosítás a Magyar Rádiónál és a Duna Televíziónál olyan végeredményt szülne a támogatásban, ami ott valódi problémákat meg is oldana, míg a Magyar Televíziónál ez a 4,8 milliárd forint is kevés.

Ez nagyon fontos dolog, úgy gondolom, mint ahogy fontos arra is fölhívni a figyelmet, hogy véleményem szerint nem szabad, egy demokrata nem gondolkodik úgy, hogy ha bizottsági ülésen valaki már elmondta a véleményét, akkor a parlamentben ne mondja el. Milyen érvelés ez? Nem demokratikus érvelés, amikor valaki azt mondja, hogy ugyanaz az öt képviselő bizottsági ülésen hosszasan érvelt, és itt a parlamentben akkor már nem vagyunk rájuk kíváncsiak. Nagyon veszélyes, árulkodó jel a szocialisták részéről, ha ilyeneket mondanak.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 132 2004.05.26. 1:40  113-174

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az 5. ajánlási pontról volt most szó, és Pető Iván az ebben található módosító javaslata mellett érvelt. Ez a módosító javaslat hasonló indíttatásból fogalmazódott meg, ha jól értem, mint amilyen a 3. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatom.

Egyetértek azzal, hogy a Magyar Televíziónak juttatott összeg csökkenjen amiatt, mert ha megkapja a 4,8 milliárdot az eredeti javaslat szerint - ahogyan mondta a Magyar Televízió kuratóriumának az elnöke éppen ma a bizottsági ülésen -, az szeptember elejéig érvényes. Nekik már így is, úgy is meg kell kezdeniük az üzleti tervük átdolgozását. Megjegyzem, nem először teszik ezt, ezt szinte hónapról hónapra kénytelenek megtenni, ez is beszédes dolog a mai közmédium helyzetéről.

Éppen ezért, mert úgyis kell más megoldást találniuk önöknek - és remélem, ennél majd törvényesebbet sikerül még ebben az évben -, ezért indokoltnak látszik az, hogy a Magyar Rádióhoz valóban átcsoportosításra kerüljenek összegek, így a Rádió megkaphatná azt az összeget, amit valóban kér.

Úgy gondolom, ezt a javaslatot mindenkinek érdemes lesz támogatni. Én még abban is bízom, hogy szocialista képviselők is lesznek, akik látva ezt a helyzetet, megértve az indokolást, a szavazáskor támogatni fogják majd az 5. ajánlási pontban szereplő módosító javaslatot. Erre buzdítok majd mindenkit.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 136 2004.05.26. 2:11  113-174

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 6. ajánlási pontban Balogh László javaslata mellett én is szeretnék érvelni, ugyanis ez a javaslat is tényleg megcélozza a rendelkezésre álló 10 milliárdos keret mostani felhasználását. A közmédiumoknak szükségük van erre a támogatásra.

A kérdés az, hogy ha csak 6,8 milliárd forintot osztanak ki a kormánypártok, ahogyan tervezik, mi lesz a maradék 3,2 milliárd forint sorsa. Vajon azt majd kiosztják-e egy későbbi időpontban? Vagy ha nem osztják ki egy későbbi időpontban, akkor mi történik vele? Esetleg akkor valami más célra fogják felhasználni? Nagyon kíváncsi vagyok erre, és teljesen világos, nyilván figyelni is kell majd.

Ez a pénz, amit most odaadnánk a Rádiónak, a Duna Televíziónak, a Magyar Televíziónak, nem lesz elég erre az évre, a Magyar Televíziónak különösen nem. Tudjuk, szeptember 1-jéig elég a 4,8 milliárd forint is, tehát érkeznie kell egy új javaslatnak.

Ha a mi mostani javaslatunk - ami a 6. ajánlási pontban van, és a 10 milliárd forint teljes egészét kiosztaná - nem kap többséget, akkor vajon mi lesz? Akkor a maradék 3,2 milliárd forintot még odaadják majd októberben, novemberben a Magyar Televíziónak? De már most is tudják, hogy baj van. Az olimpiai közvetítést is úgy tudják megvalósítani, hogy nagyon összeszorított nadrágszíjjal valahogyan kigazdálkodják.

Ahogyan hallottuk a bizottsági ülésen, a Magyar Televízió kuratóriumának elnökségi ülésén felvetődött, hogy esetleg nem közvetítik az olimpiát. Véleményünk szerint ez elfogadhatatlan lenne, ez nem fordulhat elő. Szerencsére azok a módosító javaslatok, így a Balogh képviselő úré, de az általam benyújtottak, a Pető Iván elnök úr által benyújtottak is ezt lehetővé tennék úgy, hogy egyébként a kérdést sokkal alaposabban oldanák meg. Ezért is érvelnék Balogh képviselő úr javaslata mellett is.

Köszönöm szépen.