Készült: 2024.03.29.12:02:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

161. ülésnap (2011.12.30.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 11:40


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük munkánkat. Kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek a helyüket elfoglalni.

Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésszakának 7. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Göndör István jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schiffer András frakcióvezető úr, az LMP képviselőcsoportjából: "A rendeleti kormányzás felé" címmel. Megadom a szót, frakcióvezető úr.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tavaly májusban a Lehet Más a Politika a konstruktív ellenzékiséget hirdette meg, és így is kívánt viszonyulni a kétharmados többség munkájához. Szeretném felidézni azt, hogy minden olyan esetben, amikor önök Házszabálytól eltérést kértek, és ez az ország, az emberek érdekét szolgálta, az LMP frakciója ezeket a legtöbb esetben akceptálta. Így tettünk akkor is, amikor a négyötödös eltérést igénylő törvényhozási tárggyal érdemében nem értettünk egyet, például a lex MAL esetében. Ebben az esetben is elfogadtuk azt, hogy az ország érdeke az első, az ország, az emberek érdekében hozzájárulásunkat adtuk ahhoz, hogy adott esetben önök a Házszabálytól eltérve sürgősen alkossanak meg egy törvényt.

Ehhez képest azzal a módszerrel, amit a ma megszavazásra kerülő házszabály-módosítással önök választanak - hiszen nincs kétségem, hogy szavazógépként ezt a házszabály-módosítást is el fogják fogadni, adott esetben jobb lelkiismeretük ellenére -, hadat üzentek az ellenzéki jogoknak. Ilyenre utoljára 1904-ben Tisza István vetemedett. Érdemes felidézni, hogy amikor Tisza István letörte az ellenzéki jogokat, erre az ellenzéki válasz az volt, hogy szétverték a képviselőház üléstermét. (Moraj a kormánypárti oldalon.) Mi ehhez nem folyamodunk, államtitkár úr, viszont a helyzetet korántsem érzem annyira mulatságosnak, mint a tisztelt Kereszténydemokrata Néppárt frakciója.

Államtitkár úr, önök ezzel a húzással felmondták a parlamenti együttműködést, innentől kezdve egész egyszerűen nincs értelme beszélni kormánypártok és ellenzéki pártok közötti parlamenti együttműködésről. Ez a házszabály-módosítás két ágon is a rendeleti kormányzást vezeti be Magyarországon. Egyrészt hat alkalommal egy ülésszakban lehetővé teszik azt, hogy bármilyen törvényt tárgyi megkötés nélkül - akár a költségvetést érintő törvénymódosításokról, akár adótörvényekről van szó, vagy az emberek megélhetését szolgáló szociális rendszerekről - gyakorlatilag egy nap alatt átverhetnek a képviselőházon. Szabadon határozzák meg, hogy mi az a hat esetkör, amikor ezzel a jogosítvánnyal élhetnek.

Másrészt gyakorlatilag szentesítik az eddigi rossz gyakorlatot, és zárószavazás előtti módosító javaslatokkal szabadon átírhatnak bármely törvényjavaslatot. Érdemes felidézni, hogy egy héttel ezelőtt az önök jogalkotási remekművével, az egyháztörvénnyel kapcsolatban - hogy miniszterelnök-helyettes urat idézzem - mit mondott ki az Alkotmánybíróság. Azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy az egyes parlamenti vitaszakaszokra vonatkozó szabályokat áttekintve a zárószavazás előtti módosítók korlátaira vonatkozó házszabályi szabályok a jogállamiság, a demokratikus hatalomgyakorlás, a képviselők tevékenységét a közérdekhez kötő alkotmányi rendelkezésekkel összefüggő garanciát képeznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az eljárási szabályoknak a megkerülése kiüresíti a parlamentáris demokráciát. Éppen ezért - tudom, hogy ez önöket nem érdekli különösebben, és január 1-jétől nem is nagyon kell hogy érdekelje - ez a házszabály-módosítás természetesen alkotmányellenes.

Ezt követően pedig érdemes arra is rátekinteni, hogy amikor például zárószavazás előtti módosító javaslatokkal szabadon átírhatnak bármilyen törvényt, ezzel megkerülik a szakbizottságok munkáját, megkerülik a közigazgatási egyeztetéseket, ahogy ez önöknél egyébként gyakorlat másfél éve. Ez azt jelenti, hogy silány minőségű jogszabályok tömegét hányja ki magából az Országgyűlés, és ezért ezek a jogalkotási akciók egymást fogják generálni. Ezzel tönkreteszik a jogbiztonságot ebben az országban, kiszámíthatatlanná teszik az egyszerű emberek és a vállalkozók életét Magyarországon. Azzal, hogy kiüresítik a parlamentáris eljárásokat, a szakmai egyeztetéseket is figyelmen kívül hagyják, kikapcsolják a társadalmi részvételt. Hiába alkotta meg, államtitkár úr, a jogalkotási törvényt az Országgyűlés, ez a jogalkotási törvény gyakorlatilag egy díszlet. Ezzel a jogalkotási megoldással, államtitkár úr, egyszerűen nincs szükség társadalmi részvételre, hiszen önök szabadon figyelmen kívül hagyhatják azokat a szabályokat, amelyeket maguk alkottak meg.

S végezetül: ezzel gyakorlatilag a nyilvánosság kontrollját is kicselezik. S azt hiszem, itt értünk el a lényeghez: amikor önök folyamatosan a zárószavazás előtti módosítókkal variálnak, amikor zárószavazások előtt kívánnak átírni törvényeket, szabad teret hagynak arra, hogy a lobbik kilobbizzanak maguknak különböző gazdasági szabályokat, és ezzel iszonyatos korrupciós nyomás alá helyezik magát a jogalkotást.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Én is boldog új évet kívánok az LMP frakciójának. A nap pozitív meglepetése azért megvan: itt találjuk az LMP-t a Parlament falain belül. Bár nem tartom kizártnak, hogy azért vonultak be, hogy utána kivonulhassanak. De ha a saját mondandójukat elmondják, úgy látszik, a többire annyira nem kíváncsiak. Engedje meg, hogy mégiscsak reagáljak valamelyest mindarra, amiket elmondott, tisztelt frakcióvezető úr.

Ebben a parlamenti ciklusban a háromszázvalahány képviselő közül szerintem ön az egyik legfelkészültebb alkotmányjogász, ezért annak, amit mond, mindig dupla súlya van, hiszen nemcsak egy képviselőként mondja, aki az adott javaslatokat ismeri, hanem ismeri, ráadásul behatóan, nemcsak a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát, hanem az európai alkotmányjogi gyakorlatokat is. S amikor azt mondja, hogy Magyarországon példátlan dolgok történnek, akkor nagyon jól kell tudnia, hogy amiket ön demokratikus deficitnek nevez, azok egyáltalán nem demokratikus deficitek, hiszen az Európai Unió számos országában úgy fogadnak el törvényeket, hogy azokról a parlamentben egy másodpercnyi vita sincs. Nem olyan házszabály-módosítás, mint ez, hogy sürgősséggel tárgyaljuk a javaslatokat, hanem a parlament a törvények kihirdetése és alkalmazása után szólhat hozzá bármit is az adott törvényjavaslatokhoz. Ezek az ön által akár diktatúrának is nevezhető országok: Olaszország, Spanyolország, Észtország, Görögország, Lettország vagy Románia. Ezekben az országokban nem arról szól a vita, hogy hány perc időkerete van az ellenzéknek, hanem a kormány vagy a köztársasági elnök egész egyszerűen önmaga alkothat törvényeket, amelyeket a kihirdetése után nyújt be a parlamentnek, és azután kezdi el a parlament ezeknek a vitáját.

(10.10)

Szeretném összehasonlításképpen még egyszer elmondani, hogy az a házszabály-módosítás, amit ön az imént kritizált, egész egyszerűen időkeretek közé szorítja mind a kormánypártokat, mind az ellenzéki pártokat. Ezekben az országokban, amiket felsoroltam, semmifajta időkeret nincsen, egy másodperc megszólalási lehetőség nincsen egyik ország esetében sem; Olaszországban 1988 óta. Ön szerint 1988 óta rendeleti jogalkotás folyik Olaszországban, és az ellenzéknek semmifajta lehetősége nincsen a törvényekbe való beleszólásra az 1988. évi CD. törvény óta?

Az olasz alkotmány 77. cikke úgy rendelkezik, hogy törvényerejű rendelet alkotható rendkívül sürgős szükség esetén. Ezt a kormány hozza, a törvény erejével bír, és annyi a feltétele, hogy még ugyanaznap be kell nyújtani az országgyűlésnek, hogy azt később megvitathassa az országgyűlés két háza. De hangsúlyozom, az országgyűléshez való benyújtás már azután következik, hogy a kormány elfogadta azt a törvényerejű jogszabályt, azt kihirdetik és végrehajtják, és ennek csak nagyon szűk korlátja van. Az olasz alkotmány 72. cikkének (4) bekezdése alapján alkotmányossági kérdésben, választási kérdésben, jogalkotási hatáskör átruházása tekintetében vagy nemzetközi szerződés ratifikálása tekintetében van csak ennek korlátja, és amint hatályba lép, tehát kihirdetik, azonnal alkalmazható ez a törvény. Valljuk meg, hogy '88 óta minden kormány alkalmazta, és általános elsőbbségi törvényalkotási megoldássá vált Olaszországban az a mód, amikor az ellenzéknek egy másodpercnyi vitaideje nincsen. Ehhez képest önök a vitának időkeretekbe való beszűkítését tartják demokratikus deficitnek és rendeleti kormányzásnak, holott más országokban erre sem a kormánynak, sem az ellenzéki pártoknak nincsen egy másodperce sem.

Spanyolországban az alkotmány 86. cikke alapján rendkívüli szükség és sürgősség esetén a kormány hozhat törvénypótló rendelkezéseket, amelyeket nem is kell azonnal benyújtani a parlamentnek jóváhagyásra, elég 30 napon belül a képviselőház elé terjeszteni.

Az észt alkotmány 109., 110. §-aiban a köztársasági elnök alkothat törvényerejű rendelkezéseket. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Nem láttam önöket tüntetni az észt nagykövetség előtt demokratikus deficit miatt, nem láttam, hogy ön levelezne az észt köztársasági elnökkel, hogy micsoda diktatúra van ott. Észtországban halaszthatatlan vagy nemzeti érdeket érintő kérdésben a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet alkothat, ezt a parlament elnöke és a miniszterelnök jegyzi ellen, és amikor a parlament összeül, akkor kell ezt előterjeszteni.

Görögországban az alkotmány 44. cikke szerint sürgős és előre nem látott szükséghelyzetben, kivételes körülmények között szintén a köztársasági elnök törvényi tartalommal rendelkező jogszabályokat adhat ki. Ez előtt sem kérik ki az ellenzéki frakciók véleményét, és itt is elég 40 napon belül a parlament elé terjesztenie, de a parlament utána nem is vitatkozhat arról a kérdésről, hogy a kihirdetés és a parlamenti vita között felállt jogviszonyokkal mi a helyzet, hanem csak a jövőre nézve veszítheti hatályát egy ilyen törvény.

Lettországban szintén így van, ahol az alkotmány 84. §-ában, Romániában pedig az alkotmány 115. §-ban szerepel ez. Ott az a különlegessége, hogy ha a megkeresett ház nem dönt az adott kérdésről, akkor elfogadottnak számít az a törvény.

Amikor tehát ön arról beszél, hogy itt a parlamenten belül ez a házszabály-módosítás törvényellenesen vagy az európai joggyakorlattal szemben korlátozza a jogaikat, önöknek, az ellenzéknek pontosan hogy sokkal több joguk van a parlamenti vitára, mint nagyon sok más európai uniós országban (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét. - Balczó Zoltán: Öt perc! Házszabály betartása! Egy, kettő, három, négy!), úgyhogy önök ezek előtt a nagykövetségek előtt tüntessenek, ne a Parlament előtt, ha a demokratikus jogokat kérik számon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és az LMP padsoraiban.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai