Készült: 2024.03.28.16:48:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

94. ülésnap (2003.10.13.), 28. felszólalás
Felszólaló Bársony András
Beosztás külügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony, és köszönöm a képviselő úrnak, hogy ezt a témát a napirend előtti felszólalásában megemlítve lehetőséget ad néhány dolog tisztázására. Mindenekelőtt arra, hogy ez a vita, amely zajlik az európai alkotmány megszövegezői között, olyan kezdeti stádiumában van, amely kezdeti stádiumban igazából nem lehet tudni, hogy mi a javaslat lényege. Nincs ugyanis az eredeti, Konvent által beterjesztett szövegben olyan forma, amely kielégítené a kereszténységre való utalást azok szemében, akik ehhez ragaszkodnak. Ugyanakkor, akik ragaszkodnak valamilyen módon a preambulumban, a bevezetőben való megszövegezéshez, a mai napig nem tettek konkrét szövegjavaslatot.

Igazából tehát több síkja van a vitának. Az egyik: nem lehet tudni, hogy etikai-erkölcsi értékrendre való utalásként kívánják megfogalmazni, vagy valamilyen vallásos értékrendként kívánják megfogalmazni. Mindkét esetben komoly érvek és ellenérvek jelentek már meg az előzetes viták során. Mi az, ami miatt mégsem került be a Konvent szövegtervezetébe az erre való utalás? Mindenekelőtt azért, mert a francia elnök, Valéry Giscard d'Estaing is, aki maga egyébként mélységesen hívő katolikus ember, azzal a nagyon nehéz helyzettel volt kénytelen szembenézni, ami, mondjuk, Franciaország polgárai esetében a több mint 10 százalékos nem keresztény vallású állampolgárok jelenlétét, és az ezzel kapcsolatos összes - ön által is pontosan idézett - lehetséges problémát jelenti.

Másodsorban az is világos, hogy a vitának ebben a fázisában nem derült ki, hogy azok az országok, amelyek ugyan támogatnák a kereszténységre való hivatkozást a preambulumban, egyforma nyelven beszélnek-e. Semmi másról nincs szó tehát, mint egy olyan politikai vitáról a jelen időszakban, amikor a kormányközi konferencia megnyitása után vagyunk néhány nappal, amikor minden egyes ország szeretné a saját szempontjait megfelelőképpen megvédeni, és kipuhatolni a másik huszonnégy ország álláspontját abban az értelemben, hogy mennyire nyitható meg az európai alkotmánytervezet preambuluma, illetőleg érdemi része.

Ami a magyar kormány álláspontját illeti, két dolgot világosan kell látni. Először is, a magyar kormány ezt a kérdést a maga számára nem tekinti elsődleges fontosságúnak. Sokkal fontosabbnak tekintjük, amint azt a miniszterelnök úr itt a tisztelt Házban is említette, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése mint alapérték, mint a koppenhágai kritériumok egyike, bekerüljön a preambulumba. Ha ez be tud kerülni, akkor úgy gondoljuk, mi elértünk valamit. Ha magunk ennek érdekében nem tudjuk mások számára világossá tenni, hogy fel kéne nyitni a preambulumot, akkor minden egyéb kérdés teljesen tárgytalanná válik.

 

(14.00)

 

Magyarország pedig azon az alkotmányos talajon áll, amit ön is említett, nemcsak az állam és az egyház szétválasztása okán, hanem azon, a rendszerváltáskor mindenki által elfogadott alapelv okán, hogy az alkotmány nem lehet ideologikus. Ezért az a meggyőződésünk, hogy ebben a vitában persze nagyon oda kell figyelni arra, hogy a kormányközi konferencia későbbi időszakában milyen álláspontok fogalmazódnak meg, de még egyszer mondom, ebben az ügyben természetesen nem tudunk addig pontos álláspontot megfogalmazni, amíg nincs érdemi javaslat. Ezen érdemi javaslat hiánya pedig pontosan azt mutatja, hogy egész Európa jogalkotó közvéleménye és jogalkotó pártjai és kormányai ebben a pillanatban nem tudnak mit kezdeni ezzel a problémával, pontosan azért, mert úgy tűnik, hogy egy kifejezés alatt 25 ország 25 különféle dolgot ért.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai