Készült: 2024.04.24.10:21:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

227. ülésnap (2017.05.22.), 216. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:40


Felszólalások:  Előző  216  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon jó expozét hallhattunk, amelynek a céljaival lehet azonosulni, és sok olyan kitételt hallhattunk, ami egy olyan országról szólt, amiben szerintem nagyon sokan szeretnének élni Magyarországon, sok millióan. Azonban azt a kérdést fel kell tennünk magunknak, mint ahogy miniszter úr mondta, hogy érdekeltek vagyunk abban, hogy vidéken egy erős patrióta középosztály jöjjön létre: hogy közelebb kerültünk-e ehhez az elmúlt hét évben? Mert ha önmagában értelmeznénk azt, amit miniszter úr elmondott, nyilván egy nagyon szép világ képe, nagyon szép Magyarország képe rajzolódna ki előttünk, valójában azonban az az álláspontunk, hogy ahhoz, hogy ezekhez a célokhoz közelebb kerüljünk, kormányváltásra van szükség, nem tartható az, ami van, és valójában számtalan okból ‑ én hat csoportra fogom a dolgokat osztani ‑ távolodtunk attól, hogy a vidék Magyarországán egy erősebb, szélesebb patrióta középosztály legyen.

Először is azért, merthogy Magyarország gazdasága ugyan növekszik, ezt mutatta a 2016-os év is, azonban egészen elképesztő módon az összes régiós versenytársunknál kisebb mértékben növekszik Magyarország gazdasága. Nem lehet azt mondani, hogy egy GDP-növekedést önmagában lehet figyelni, nyilván meghatározza az európai gazdaság állapota, a környező országok és nagyon sok minden, és jól látszik, hogy bizony ebben a régiós versenyben Magyarország az elmúlt években lemaradt. Valójában tehát Magyarország távolodik Nyugat-Európától, így a magyar vidék leszakadása folytatódik.

A munkanélküliség kérdését is feszegette miniszter úr. Nyilván a számok jól néznek ki, azonban nem áll módomban elvonatkoztatni attól, hogy több mint félmillió magyar elvándorolt ebből az országból, és nyilván nagyon nagy részt több százezer honfitársunk, külföldön munkavállaló honfitársunk is beleszámít a statisztikákba ebből a szempontból, és nyilván a nagyarányú közfoglalkoztatás is. Azonban én azt látom Miskolc országgyűlési képviselőjeként és olyan emberként, aki járja nemcsak Borsodot, hanem Kelet-Magyarország megyéit és az országot is, hogy bizony egyre-másra tetten érhetők azok a régiók, hogy hazabeszéljek, Észak-Borsod egyes részei, Abaúj egyes részei, ahol bizony óriási a munkanélküliség, csak a közfoglalkoztatás jelent valamilyenfajta perspektívát, de az semmiképpen nem hosszú távú megoldás, a nyomor egyre mélyebb. Ezért szoktuk azt mondani, hogy nyilván a szegény szegényebb lett az elmúlt években, ezt hozta az önök hétéves kormányzása, csak egy nagyon szűk kör gazdagodott.

Minimálbér, nagyon sokszor emlegetik ennek a kérdését. Nagyon egyértelműen szeretnék fogalmazni az elmúlt hat év mérlegét tekintve, pontosabban: a 2016-ot megelőző hat év tekintetében. Ha száz százaléknak tekintjük vásárlóérték szempontjából a 2010‑es évet, akkor csak 2016-ra érte el a minimálbér vásárlóértéke a 2010-es szintet. Önök megadóztatták a minimálbért, és gyakorlatilag nem emelték annyival, amennyit az infláció indokolt volna. Ebből jött az, hogy a minimálbéren élők bizony rosszabb helyzetbe kerültek, amit azért nagyon fontos ennek a vitanapnak a kapcsán elmondani, hiszen a minimálbéresek mintegy 70 százaléka kistelepüléseken, kisvárosokban, falvakban lakik, tehát a vidéki lakosság életszínvonalát alapvetően meghatározza ez a kérdés.

Közbiztonság: hát, nem tekintem sikertörténetnek, ne haragudjanak, ami ebben történik. Én a saját körzetemről tudok beszélni, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2-es körzetének vagyok egyéni országgyűlési képviselője, Miskolcnak egy peremvidéke a Lyukó­völgy, ahol bizony nem látom ezeket a javuló adatokat, de több pontját is tudom mondani a megyének, ahol nem látom ezeket az adatokat javulni valójában. És azt tudom önöknek mondani, hogy kisebb súlyú bűncselekmények kapcsán az emberek már nem tesznek bejelentéseket, egyszerűen nem remélik, hogy megoldódik az adott kérdés, nem remélnek megoldást az államtól. A közbiztonság alapvető problémája ez, óriási probléma szerintem, nem csoda, hogy valójában a relatív közbiztonságérzet jelentősen romlott.

(15.40)

EU-s források. Nagyon sokszor hallhattuk fideszes képviselőtársaimtól is és az expozéban is, hogy a GDP mintegy 6,4 százalékának megfelelő forráslehívás történik majd meg a jövő év tekintetében. Na, ebből terveznek önök 4,3 százalékos gazdasági növekedést megvalósítani. És hol? Hogy ilyen példákat is mondjak: például a vidéket érintően a TOP-források segítségével, aminek az egyébként minimum kétségesnek mondható forráselosztási mechanizmusát a vidéken járó képviselőtársaim azért érzékelhetik.

Ki kell mondjuk, hogy fideszes képviselők rohangáltak listákkal, kijáróembereik járták a körzeteket, és bizony minimum kérdőjeles, hogy ezek a források valójában milyen célokat fognak szolgálni. Rengeteg településvezetőt és települést hitegettek, de valójában rengeteg igazán fontos célt nem tudnak majd támogatni ezekből a forrásokból. Én azt állítom, hogy határos a Btk.-val, ami történt ezekben az ügyekben, átfogóan ki kell majd vizsgálni a TOP-os források elosztásának történetét, ezt ellenzéki vidéki egyéni országgyűlési képviselőként állítom. Úgyhogy néhány hét múlva majd javaslom, az Országgyűlés igenis tárgyaljon arról, hogy mi történt a TOP-ok kapcsán.

Hatodikként még idehoznám önöknek, amellett, hogy megállapítom, a közterhek is nőttek; mintegy 37,5 százalék volt 2010-ben a GDP-arányban mért közteher, ma ez 39,2 százalék, de nemcsak ebben a tekintetben, hanem nagyon sok más tekintetben is romlott Magyarország versenyképessége. 2016-os statisztikát mondok, az Európai Unió a fejlesztési régiók versenyképességi listáját publikálta 2016-ra vonatkozóan, és a 2013-as évvel hasonlította össze a 263 európai uniós régiót: mind a hét magyarországi régió rontott a versenyképességi mutató szerint. Mindenhol romlott tehát átfogóan a mutató, nagyon sokféle, mintegy tizenegy paramétert tartalmaz. A főbb pillérei, hogy említsek néhány dolgot: az alapfokú oktatás, az egészségügy, az innováció kérdése, ezekben mindegyik magyarországi régió rontott, de ahonnan én jövök, az észak-magyarországi régió zuhanórepülésben van, több mint 5 százalékos ez a rontás. Az egészségügy helyzetét érintően az észak-magyarországi régió utolsó előtti egész Európában, már a román és a bolgár régiók is elhagyják ebben a paraméterben Észak-Magyarország régióját.

Nem mehet tehát ez így tovább, kedves képvi­selőtársaim, máshogy látjuk a vidéki valóság helyzetét, mint önök, más szemüvegen keresztül nézzük. Azt állítjuk, ahhoz, hogy valójában fejlődjön a vidék Magyarországa, bizony kormányváltásra van szükség. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  216  Következő    Ülésnap adatai